RSS
Adóbevallás 2013
2014. Apr. 21.

Új szakképzési törvény 2012: itt a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

Adóbevallás - Szakképzési hozzájárulás
Írta: Administrator   
2011 november 07. (hétfő) 14:56

Új szakképzési törvény 2012: itt a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, mely 2012. január 1-től lép hatályba. Benyújtották az Országgyűlésnek szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amely szerint a szakképzési hozzájárulás (bruttó) összege továbbra is az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz.

Az új törvény 2012. január elsején lépne hatályba

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslatból kiderül, hogy nem változik jelentősen a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre, így - egyes kivételekkel - belföldi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok, trösztök, tröszti vállalatok, közös vállalatok, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulatok, ügyvédi, végrehajtó, és szabadalmi ügyvivő irodák, közjegyzői irodák, a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott egyéni vállalkozók, valamint egyéni cégek kötelesek hozzájárulást fizetni.

Szakképzési hozzájárulást kell fizetniük a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személyeknek, társas cégeknek, valamint egyéb szervezeteknek is.

Az indoklás szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével igyekeztek meghatározni, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége legyen hozzájárulásra kötelezett.

A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy aki adófizetési kötelezettségének átalányadózással tesz eleget, az a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti.

A szakképzési hozzájárulás alapját az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap képezné, ezzel jelentősen egyszerűsödik a foglalkoztatók járulékfizetése, hiszen egyazon összeg után fizetnek majd egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és szakképzési hozzájárulást. A javaslat ezenkívül rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozónak saját maga után továbbra se kelljen fizetni.

A javaslat szerint a szakképzési hozzájárulás a szakképzési törvény, illetve a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tanuló, hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetéssel teljesíthető.

A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a gyakorlati képzés szervezését tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében lehet szervezni a szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, továbbá a hallgatók esetében a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a gyakorlati képzés végrehajtását.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek közül azok, akik gyakorlati képzést szerveznek, különböző mértékben csökkenhetik befizetési kötelezettségüket: a javaslat szerint 2012-ben évente fejenként 440.000 forintban meghatározott alapnormatíva alapján, ezt követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel.

A bevallások feldolgozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a tervezet egységesen a NAV–hoz delegálnák.

A javaslat szerint a hozzájárulásra kötelezettek maguk állapítják meg és elektronikus úton vallják be a szakképzési hozzájárulás alapját, éves bruttó fizetési kötelezettségüket, a csökkentő tételek összegét. A szakképzési hozzájárulást a tárgyévet követő év február 25-ig kell befizetniük az adóhatóságnak.

A hozzájárulásra kötelezett az év első tizenegy hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizetne a javaslat szerint.

A képzés, valamint a képzési rendszer fejlesztése támogatásának részleteit is tartalmazza a javaslat, beleértve az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének összetételét.

A javaslat szerint a kormány döntése alapján, kérelemre képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 munkavállalónak munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára.

Kérelemre támogatás nyújtható nagyvállalatoknak tanműhely létesítéséhez is, a tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez - olvasható a javaslatban.

A törvényjavaslat meghatározza az alaprész pénzeszközeiből nyújtható támogatások eddig nem szabályozott lehetőségeit is.

2013-tól a decentralizált keret egyik 50 százaléka a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházási célok, míg a másik fele az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetési költségeire, valamint a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag– és taneszköz–fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének támogatására használható fel.

Százezrek fejezhetik be a nyelvtanulást Orbánék miatt az iskolák szerint

A kormány sem a Nyelviskolák Szakmai Egyesületével (NYESZE), sem a felnőttképzésben illetékes egyéb szervezetekkel nem egyeztetett az új szakképzési törvény előkészítésekor - áll az egyesület hétfői közleményében. A NYESZE attól tart, hogy a jogszabály elfogadása esetén nyelvtanulók százezrei lesznek kénytelenek befejezni a tanulást, nyelvtanárok ezrei maradnak majd munka nélkül, és a munkavállalók álláskeresési lehetőségei is tovább szűkülnek a nyelvismeret hiánya miatt. Az egyesület a javaslat tárgyalásának elnapolására és egyeztetésekre szólítja fel a kabinetet.

Az egyesület felhívja a figyelmet, hogy a szakképzési támogatásáról szóló törvényjavaslat szerint 2012 januárjától a munkáltatóknak nem lesz módjuk a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi (vagy egyéb) képzésére fordítani. A válsággal amúgy is küszködő cégek így várhatóan nagy számban felhagynak majd azzal a több éve tartó gyakorlattal, hogy dolgozóik számára (nyelvi) képzéseket szervezzenek - írták.

Az egyesület közleménye szerint a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény ma még lehetővé teszi, hogy a vállalatok a szakképzési hozzájárulás jelentős részét munkavállalóik nyelvtanulására is fordíthassák, így az állam közvetett módon, de támogatja a munkavállalók - szélesebb értelemben az idegen nyelvek ismeretében meglehetősen elmaradott magyar lakosság - nyelvtanulását, ezzel is növelve versenyképességüket, piacon maradásukat. Ez vitathatatlan nemzetgazdasági érdek - mutattak rá.

A NYESZE  szeretné elérni a törvényjavaslat tárgyalásának elnapolását, és felszólítják a kormányt: kezdjen egyeztetéseket a NYESZÉ-vel, valamint a nyelvoktatásban és a felnőttképzésben érdekelt többi szervezettel.

A közleményben kitértek arra is, hogy az uniós államok sorában eddig is sereghajtóként szereplő Magyarországon, ahol az EU statisztikai hivatalának felmérése szerint a lakosság háromnegyede semmilyen idegen nyelvet nem beszél, ez az arány hamarosan tovább romolhat a törvényjavaslat a nyomán.

A szaktudás és a nyelvtudás alapfeltétele annak, hogy a magyar állampolgárok nagyobb mértékben legyenek képesek más európai országok szereplőivel együttműködni és versenyezni. A magyar munkavállalókról általában elmondható, hogy korszerű, jó szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor csak 20 százalékuk képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven beszélni - szemben a közel 40 százalékos európai átlaggal - áll a NYESZE közleményében. (MTI)


Szakképzési hozzájárulás bevallás 2012