RSS
Adóbevallás 2013
2014. Sep. 22.
1253 nyomtatvány letöltése - Adóbevallás 2013 1253 nyomtatvány letöltés

Írta: Administrator   
2012 szeptember 04. (kedd) 09:38

1253 nyomtatvány letöltése - Adóbevallás 2013 1253 nyomtatvány letöltés. A 2013. május 20-ig benyújtandó szja adóbevalláshoz szükséges 1253 nyomtatványt letöltheti az ADÓBEVALLÁS információs portálunkról. Adóbevallás a 2012. évre a személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről. Adóbevallás oldalunk összegyűjtötte az összes hasznos információt, melyet az adóbevallás benyújtása előtt érdemes elolvasni.

Adóbevallás 2013: 1253 nyomtatvány letöltés

A NAV által kiadott útmutatóból megtudhatja, hogy hogyan kell kitölteni a 1253-as nyomtatványt. A tájékoztató Word (doc) formátumban is letölthető adóbevallás weblapunkról innen: 1253 útmutató

Az adóbevallás benyújtásához szükséges 1253-as nyomtatványt a Nemzeti Adóhivatal (NAV) weboldaláról lehet letölteni, vagy elektronikusan kitölteni, ehhez kattintson az alábbi linkekre:

1253 nyomtatvány program:

NAV nyomtatványkitöltő program a 1253-as bevalláshoz

A programokról további információt a NAV weboldalán talál.


1253 nyomtatvány kitöltési útmutató

a 2012. évről szóló személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás bevallásához, helyesbítéséhez, önellenőrzéséhez

A 2012-es évről szóló 1253-as bevallási nyomtatvány:

— a személyi jövedelemadó,
— az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás,
— az egészségügyi hozzájárulás,
— a magánszemély jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő különadó,
— a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont egyéni nyugdíjjárulék visszaigényelhető összegének,
— a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékának
a bevallására szolgál.

A 1253-as bevallási nyomtatvány a törvényi rendelkezések alapján készült, annak hű tükörképe. Az útmutatóval segítséget kívánunk nyújtani Önnek abban, hogy a bevallását a törvényi előírásoknak megfelelően tudja elkészíteni, azonban felhívjuk figyelmét, hogy az itt olvasható magyarázatok a törvényt nem pótolják.

Mielőtt kitöltené a nyomtatványt, vegye elő a munkáltató(k)tól / kifizető(k)től kapott igazolásait, mert az útmutatóban leírtakkal együtt segítséget nyújtanak abban, hogy hibátlan bevallást készíthessen.

Miről olvashat a bevallás útmutatójában?

Általános tudnivalók

1.    A bevallás beadására vonatkozó határidők
2.    Mely esetekben nem kell bevallást benyújtani?
3.    A bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalók
4.    Az adóbevallás aláírása
5.    Mi a teendő a bevallás kitöltéséhez felhasznált iratokkal, igazolásokkal?
6.    Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok
7.    A visszaigénylés szabályai
8.    A pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó előírások
9.    Hogyan pótolható a bevallás?
10.    A hibásnak minősített bevallás javítása
11.    A bevallás adózói javítása (helyesbítése)
12.    A bevallás önellenőrzésével kapcsolatos tudnivalók
13.    A bevallás részei
14.     A bevallás lapjai
15.    A bevallás fő lapjait kiegészítő egyes nyomtatványok

Általános tudnivalók

Ha Ön magánszemélyként munkáltató, és ezzel összefüggésben a költségvetés felé kötelezettsége keletkezett (az alkalmazottól levont adóelőleg, munkaerő-piaci, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék címén), akkor ezeket a kötelezettségeket az elektronikus úton elküldött 1208-as bevallásában, vagy a papíralapon benyújtott 1208E - "az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő kötelezettségekről azon adózók számára, akik nem kötelezettek az adózás rendjéről szóló törvény szerint elektronikus bevallásra" elnevezésű - bevallásában kellett bevallania. Az említett kötelezettségeket a 1253-as bevallásában ne szerepeltesse!

Amennyiben Önnek a 2012. adóévben a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő különadó kötelezettségről is számot kell adnia, akkor azt a 1253-07-es lap kitöltésével kell megtennie!

A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is a bevallás erre szolgáló sorának kitöltésével kérheti vissza akkor, ha azt év közben a foglalkoztatójával nem számolta el. Az egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ilyen címen visszaigényelhető túlvont járulék nem keletkezhetett.

Az útmutató mellékletében minden olyan adat megtalálható, mely a kitöltés során szükséges lehet (Pl.: befizetési számlaszámok, a 2012. évre a NAV által közzétett üzemanyagárak).

A bevallás útmutatójának része a Példatár, mely példákkal segíti a bevallás helyes kitöltését.

Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adózási tudnivalóit (kitöltési útmutató, melléklet, példák) önálló útmutató tartalmazza.

1.    A bevallás beadására vonatkozó határidők

2013. február 15 ig meg kell kapnia az adóbevallása kitöltéséhez szükséges minden igazolást és tájékoztatást.

Ha Ön egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, akkor a bevallását 2013. február 25 éig nyújtsa be és teljesítse esetleges adófizetési kötelezettségét is. 

Más esetekben 2013. május 21-e az adóbevallás benyújtásának és a megállapított adó megfizetésének a végső határideje.

2018. december 31 éig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a 2012. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!

Ne feledje, hogy az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást!

2.    Mely esetekben nem kell bevallást benyújtani?

-    Ha Ön 2013. február 15-éig a 1253NY nyilatkozatával az egyszerűsített bevallást vagy 2013. január 31-éig a 12NY29-es nyilatkozatával a munkáltató által történő adómegállapítást választotta és megfelel a feltételeknek;
-    Ha Ön megfelel a feltételeknek és adónyilatkozatot (1253ADÓNYILATKOZAT) nyújt be a 2012. évi személyi jövedelemadó kötelezettségéről;

Az előzőeken túl nem kell bevallást adnia a magánszemélynek, ha az adóévben egyáltalán nem vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani.  Ilyenek lehetnek:

— Azok a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve, ha azt be kell számítani a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben;

— amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 000 forintot, vagy az abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot;

— amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;

— amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;

— amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;

— amely pénzbeli nyereménynek minősül;

— amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján, Magyarországon nem adóztatható;

— amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Nem kell bevallást benyújtania Önnek akkor, ha az adóévben kizárólag adómentes jogcímen szerzett bevételt, vagy ha Ön belföldi illetőségű és kizárólag az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelme nem érte el a 840 000 forintot.

Abban az esetben, ha Ön mezőgazdasági őstermelő (átalányadózást alkalmazó kistermelő is), és az e tevékenységéből származó bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, és más, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme sem volt, akkor nem kell bevallást benyújtania.

Ha Önnek a 2012-es évről nem kell bevallást benyújtania, de az állami adóhatóságtól bevallási csomagot kapott, azt nem kell kitöltenie.

Előfordulhat, hogy az állami adóhatóság által kiküldött bevallási csomag címzettje a kézbesítéskor már nem él. Ebben az esetben az elhunyt magánszemély adóját az állami adóhatóság határozattal állapítja meg, a hozzátartozói nem készíthetik el az adóbevallását. A teendőről érdeklődjön a NAV ügyfélszolgálatainál.

3.    A bevallás kitöltése

— Kérjük, hogy az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatott betűkkel olvashatóan töltse ki!
— Az adóbevallásban csak a fehér rovatokba írjon!
— Ha a kitöltés közben hibázik, a hibás adatot húzza át, és aláírásával igazolja a javítást.
— Felhívjuk a figyelmét, hogy a bevallása aláírás nélkül érvénytelen!

A bevallásához a NAV honlapjáról is "letöltheti" az ott megtalálható Általános Nyomtatvány Kitöltő - (továbbiakban: ÁNYK) keretprogramot, majd a nyomtatványkeresőben a 1253 jelű bevallást, és a keretprogramba történő betöltése után, a program segít Önnek kiszámítani a kötelezettségeit.

A kitöltést támogató program segít abban, hogy Ön a használat során a lehető legkevesebb hibát követhesse el, illetve a kitöltés befejezésekor elvégzett ellenőrzés esetén felhívja a figyelmét a további teendőire, ha valamit nem jól (hiányosan) töltött volna ki a bevallásában. Tájékoztatjuk, hogy bizonyos adatokat elegendő csak egyszer kitöltenie, a továbbiakban a program "önállóan" számol, illetve biztosítja a bevallásban az adatok megjelenését. Fontos tudnia, hogy a kitöltő program gyakorlati alkalmazása során a felmerülő problémákat folyamatosan kiigazítjuk, ezért a program letöltésekor mindig az utolsó verziót válassza. Ha a program "sárga hibajelzést" ad, az csak figyelmeztetés, figyelemfelhívás. Ettől az Ön bevallása még jó lehet!

Amennyiben módja van arra, hogy az Interneten elérhető ÁNYK program segítségével töltse ki a bevallását, célszerű ezt választania, mert a program a hiba elkövetésének lehetőségét a lehető legkisebbre korlátozza.

Fontos! A kitöltő program segít Önnek bevallása kitöltésében, de a használata az útmutató ismerete nélkül nem biztosítja a "hibátlan" kötelezettség teljesítést. Figyeljen arra is, ha egy korábbi értékadat átírásra (javításra) kerül, mindig vegye igénybe a "mezők újraszámolása" menüpontot.

Figyelem! Az Internetes kitöltő program segítségével elkészített bevallásban a nyomtatást követően - beküldés előtt - észlelt hiba esetén, a bevallást az Internetes program segítségével ismételten ki kell tölteni, az így javított, kinyomtatott bevallást kell beküldeni. A kinyomtatott bevallásra utólag, kézzel beírt módosításokat a feldolgozás során a kétdimenziós pontkód beolvasó nem veszi figyelembe. Ha csak egy lapon kíván valamely adatot javítani, ne feledje a mezők újraszámolása funkciót igénybe venni, és az egész bevallását ismételten kinyomtatni, mivel a kétdimenziós pontkód csak így tartalmazza a javított, helyes, egységes adatokat!

Felhívjuk a figyelmét, hogy a kész bevallásának kinyomtatásához további lehetőséget kínál fel az ÁNYK program! Abban az esetben, ha Ön a kivonatolt nyomtatást választja, úgy bevallásából kizárólag azok a részek kerülnek kinyomtatásra, melyek "értékes adatokat" tartalmaznak! Ehhez, Önnek a nyomtatás során megjelenő engedélyt a kivonatolt nyomtatáshoz jóvá kell hagynia.

Választhatja az elektronikus úton történő benyújtást is, ennek feltétele, hogy e célból regisztráltassa magát. Ügyfélkapus regisztrációját bármely okmányirodában vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által működtetett Központi Okmányirodában, vagy az Ügyfélközpontban) valamint, az állami adóhatóságnál is elvégezheti. Az ügyfélkapus regisztrációról a www.nav.gov.hu internetes portálon, az adózási információk között található 32. számú információs füzetből tájékozódhat.

Amennyiben Önnek alkalmazottja van és ezért a 1208-as bevallás benyújtására kötelezett, akkor a 1253-as bevallást is csak elektronikus úton nyújthatja be. A mezőgazdasági őstermelőként biztosított magánszemély csak a 1258-as bevallás tekintetében kötelezett a bevallás elektronikus benyújtására, a 1253-as bevallást választása szerinti formában teljesítheti.

Feltétlenül nézze meg, hogy beadhatja-e a csökkentett adattartalmú 1253M elnevezésű bevallást! Ha igen, azt töltse ki és nyújtsa be, mert ezzel időt takaríthat meg!

Ha elkészült az adóbevallásának a kitöltésével, a kitöltött és aláírt egyik példányt az erre a célra szolgáló borítékban adja ajánlott küldeményként postára a bevallás benyújtásának időpontjában illetékes megyei adóigazgatóság (az állandó lakcím szerinti) címére. Az egységcsomagban található borítékban postára adott bevallásért 2013. május 21-éig nem kell fizetnie. A bevallás másik kitöltött példányát, a postai feladóvényt és ezt az Útmutatót is őrizze meg, a későbbiekben még szüksége lehet rájuk!

4.    Az adóbevallás aláírása

Az adóbevallás hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt az előnyomott helye(ke)n (például a 1253-as főlap alján) feltétlenül írja alá! Ha Ön helyett törvényes képviselője, meghatalmazottja járt el, a bevallást neki kell aláírnia.

Az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő is ellenjegyezheti.  Amennyiben az adóbevallása elkészítése során előzőek közreműködését is igénybe veszi, akkor az ellenjegyző neve (adóazonosító szám) mellett az erre szolgáló helyen az adótanácsadói vagy adószakértői igazolvány számát is fel kell tüntetnie. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az állami adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
Ha az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezte, akkor azt a bevallás első oldalán (F blokkjában), az erre szolgáló helyen aláírásával kell jeleznie!

5.    A bevallás kitöltéséhez felhasznált iratok, igazolások

2018. december 31 éig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a 2012. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!  Ezeket nem kell a bevalláshoz csatolnia.

Ha Ön bármely évben az összevont adóalapját, vagy az összevont adóalap utáni adóját az utána érvényesíthető (adó) kedvezménnyel csökkentette, akkor a bevallásait mindaddig meg kell őriznie, amíg a kedvezmény véglegessé válásához szükséges időtartam leteltét követő általános elévülési idő, az adó megállapításához való jog naptári évének az utolsó napjától számított 5 év nem telt el.
Az elévülés,  azaz az adó megállapításhoz való jog megszakad, ha Ön az önellenőrzésében saját javára módosítja az adókötelezettségét.

6.    Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok

Tartozásait a saját belföldi fizetési számlájáról (bankszámla is annak minősül) történő átutalással is rendezheti.  Ebben az esetben ne felejtse el az utalás közlemény rovatában az adóazonosító jelét is feltüntetni!

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett  adózó, akkor befizetési kötelezettségeit kizárólag a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással rendezheti.

Az adózó a külön jogszabályban meghatározottak szerint az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségeit az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel, illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) is teljesítheti.

A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, különadót nem kell megfizetnie, azt az állami adóhatóság sem téríti vissza!

Amennyiben a bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizeti meg az adót, az esedékesség napjától az adótartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékot kell fizetnie.

Mértéke: a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének naptári naponként a 365-öd része a tartozás összege után számítva. 
Ha Önnek a levont (befizetett) adóelőlegből, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, azt az adóbevallása alapján - feltéve, hogy az hibátlan - a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az állami adóhatóság.

Amennyiben a 1253-as bevallásban visszaigényelhető összeg mutatkozik valamely adónemben (például nyugdíjjárulékot igényel vissza), és a személyi jövedelemadóban befizetési kötelezettsége van, és a többletként mutatkozó összeg elegendő a befizetendő összegre, akkor a 170-es lap kitöltésével és beküldésével tehet eleget a befizetési kötelezettségének. A bevallás első oldalán a (C) mezőben, a visszajáró összeg átvezetésére vonatkozó nyilatkozattételre szolgáló helyre ekkor is írja be az X-et! Ha a többletként jelentkező adó kevesebb, mint a fizetési kötelezettsége, akkor a 170-es lap kitöltése mellett természetesen a különbözetet meg kell fizetnie. Ha tartozását a határidőre nem rendezi, késedelmi pótlékot kell fizetnie.

Figyelem! Az egységcsomag nem tartalmazza a személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló készpénz átutalási megbízást (csekket).

Természetesen a készpénz-átutalási megbízással történő teljesítésre továbbra is lehetősége van. Amennyiben személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, különadót, nyugdíjjárulékot kell fizetnie, akkor ügyfélszolgálataink bármelyikében személyesen kérhet készpénz átutalási megbízást a befizetéséhez. Ilyenkor ne felejtse el az adóigazolványát is magával vinni, mert csak így kaphat a befizetéseihez készpénz átutalási megbízást. Ellenőrizze, hogy helyesek-e a készpénz átutalási megbízáson szereplő adatok (név, lakcím, adóazonosító jel). Ügyeljen arra, hogy a megfelelő készpénz átutalási megbízást használja, ugyanis ha pl. a személyi jövedelemadó tartozását az egészségügyi hozzájárulás befizetésére szolgáló készpénz átutalási megbízáson adja fel, akkor a személyi jövedelemadó tartozását nem rendezte, a befizetett összeg átvezetésére a nyomtatványboltban beszerezhető, illetőleg a NAV honlapjáról letölthető '17-es számú - Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez - című nyomtatvány beküldésével van csak lehetősége.

A készpénz átutalási megbízáson kívül a fizetési kötelezettsége teljesítésére több lehetőséget is biztosítunk. Az adó megfizetésére lehetősége van az ügyfélszolgálatainkon POS terminálon (banki átutalással) keresztül történő befizetéssel, vagy CSEKK elnevezésű nyomtatványon, illetve a - Kérelem készpénz-átutalási megbízás (csekk) igényléséhez - nyomtatványon is igényelhet készpénz átutalási megbízásokat.

Az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainál lehetősége van bankkártyával teljesíteni a kötelezettségeit (lásd a NAV honlapján).

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy tartozásait a saját fizetési számlájáról (lakossági folyószámlájáról) történő utalással is rendezheti. Átutalás esetén a közlemény rovatban az adóazonosító jelét is feltétlenül tüntesse fel!

A CSEKK elnevezésű nyomtatvány a NAV internetes honlapján - www.nav.gov.hu/letöltések/nyomtatványkitöltőprogramok/Csekk menüpont alatt - elérhető és kitölthető, elektronikus beküldésével igényelhető megfelelő mennyiségben csekk.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózók a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges készpénz-átutalási megbízások igénylésére szolgáló papír alapon benyújtható igénylő lap beküldésével is megfelelő mennyiségben igényelhetnek csekket, a www.nav.gov.hu/letöltések/adatlapok menüpont alatt elérhető - Kérelem készpénz-átutalási megbízás (csekk) igényléséhez - nyomtatvány kitöltésével, benyújtásával.

Amennyiben a tartozását nem tudja egy összegben megfizetni, részletfizetés engedélyezését kérheti az állami adóhatóságtól. Lehetősége van arra is, hogy fizetési halasztást kérjen.  A kérelemben részletesen ismertetnie kell a szociális körülményeit, közölnie kell, hogy mi a fizetési halasztás kérésének az oka. A kérelmet ne a bevallásához csatolja, azt külön borítékban adja postára! Számoljon azzal, hogy a részletfizetés vagy a fizetési halasztás időtartamára késedelmi pótlékot is kell fizetnie. A fizetési könnyítést már elektronikus úton is kérheti. A fizetési könnyítés iránti kérelem illetékköteles. Olvassa el a 8. pontnál leírtakat is!

7.    A visszaigénylés szabályai

Ha Önnek a levont (befizetett) adóelőlegből, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, azt az adóbevallása alapján - feltéve, hogy az hibátlan - a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az adóhatóság.

A visszaigényelt összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy pénzforgalmi szolgáltatónál (hitelintézetnél) vezetett számlájának számát ne jelölje meg.
A visszaigényelt összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján (postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.

Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján a (D) blokkban az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát.
Ha Ön a 1253-02-es lap kitöltésével önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz és/vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára és/vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalandó összegről rendelkezik, akkor a 1253 főlapjának (D) blokkjában mindenképpen fel kell tüntetnie a saját pénzintézeti számlaszámát, vagy postai utalási címét!

Ha az Ön számlaszáma csak 2x8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető hitelintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához.

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg.

8.    A pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó előírások

Abban az esetben, ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, lehetősége van arra, hogy a 150 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határidő esedékességétől számított legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben fizethesse meg. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esedékességének határideje, azaz 2013. május 21-e.

A kedvezmény igénybevételének további feltételei:

— Ha az Ön által bevallott fizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a 150 000 forintot, abban az esetben veheti igénybe a kedvezményt, ha a bevallásban a más adónem(ek)ben visszajáró adó összegét a bevallásban található átvezetési lapon (170-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így az Ön tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a 150 000 forintot nem haladja meg.
— Ha Ön nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2013. május 21-től) késedelmi pótlékot számít fel.
— A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, amennyiben a 2012. évi bevallását késedelmesen küldi be, a kedvezményt nem veheti igénybe.
— A részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket az állami adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálati irodájában beszerezheti. Olvassa el a 6. pontnál leírt lehetőségeket is!
— A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az állami adóhatóság külön értesítést nem küld. Ön csak abban az esetben kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg!

A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a bevallás C lapján az (A) mezőben nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét. A részletben történő teljesítés lehetősége maximum hat hónap lehet. Ennél rövidebb (két, három, négy vagy öt hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4, 5, 6) kell beírnia az erre szolgáló helyre! Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3, 1/4, 1/5, vagy 1/6 része, a részletek befizetésének határideje pedig 2013. május 21., június 20., július 22., augusztus 21., szeptember 20., október 21.

Figyelem! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatát kitölteni, az később már nem pótolható!

9.    A bevallás pótlása

Ha a 2012-es évről szóló bevallását határidőn túl nyújtja be, akkor is ezt a nyomtatványt töltse ki vagy töltse le az internetről és küldje be az állami adóhatósághoz.

Fontos! Amennyiben Ön nem egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, és az adóbevallása benyújtásában akadályozott, az akadályoztatás megszűnését követően 15 napon belül köteles az adóbevallását igazolási kérelemmel egyidejűleg benyújtani!
Ha a bevallását előreláthatólag nem tudja határidőben benyújtani, mert a benyújtáshoz az adózó önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére az elkészítéshez szükséges iratok, igazolások, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tehet az állami adóhatósághoz. Ebben az esetben a bevallási késedelem miatt mulasztási bírságot az állami adóhatóság a bevallás benyújtásának évében, november 20-áig nem szab ki. 

10.    A hibásnak minősített bevallás javítása

Javítás: előfordulhat, hogy a benyújtott bevallásában kisebb hibát talál az állami adóhatóság. Amennyiben ez a hiba - az Ön közreműködése nélkül - javítható, az állami adóhatóság kijavítja a bevallását és erről értesítést küld Önnek.

— A hibásan kitöltött bevallás miatt az Ön terhére az állami adóhatóság 20 000 forintig terjedő mulasztási bírságot  állapíthat meg.
— Hibás bevallás esetén az állami adóhatóságra kötelező 30 napos visszatérítési határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani.

Ha elektronikus úton küldte be a bevallását és az hibás, úgy a javításra kiértesítő levelet kap elektronikus úton. A javítás során kérjük csak az állami adóhatóság által jelzett hibákat javítsa ki, mert ez a feltétele a bevallása elfogadásának. Feltétlenül töltse ki a bevallás főlapján a hibásnak minősített bevallás vonalkódját is az azonosítás táblájában (B). A javítás során kijavított bevallást ismételten be kell küldenie a teljes, már kijavított adattartalommal.
Javító bevallás esetén kérjük, ne töltse ki sem az "Adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa", sem "Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa" mezőket, mert a bevallása ismételten hibás lesz!

11.     A bevallás adózói javítása (helyesbítése)

Adózói javítás (helyesbítés): hibás bevallás esetén adózói javításnak akkor van helye, ha az állami adóhatóság a benyújtott bevallást elfogadta, és annak módosítása összességében nem eredményezi az adóalap, illetve az adó változását.

Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, ha Ön utóbb észlelte, hogy az állami adóhatóság által elfogadott bevallása bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű, vagy a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt.
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor ne töltse ki a "hibásnak minősített bevallás vonalkódját", valamint az "önellenőrzéssel érintett bevallás típusa" mezőket!
Az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön által javítani (helyesbíteni) kívánt bevallás típusát (1253, 1253ADO, 1253E vagy 12M29)! A csökkentett adattartalmú 1253M bevallás kötelezettségeinek helyesbítésére is a 1253-as bevallás benyújtásával tehet eleget.
A 1253ADÓNYILATKOZAT adózói javítása esetén a 1253ADO -t írja be az adózói javítással érintett bevallás típusa mezőbe!
Ilyen adózói javítás (helyesbítés) lehet pl.: valamelyik természetes azonosító adat vagy az adóazonosító jel javítása.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként (helyesbítésként) vagy önellenőrzésként nyújtható be ismételten a bevallás. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság a bevallás elfogadása előtt a bevallást elektronikus teljesítés esetén javításra adja vissza, úgy utólag beírni elmaradt adatokat nem lehet, csak az állami adóhatóság által jelzett hibák javíthatók!

Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell javítania (a 1253-as bevallás lapjainak - kivéve az EGYSZA lap 1+1%-os rendelkező nyilatkozat, és a 16-01-es lap - valamely sora), akkor az adózói javítással (helyesbítéssel) nem érintett adatokat is ismételten közölni kell, vagyis nem csak az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett adatokat kell feltüntetni. Az adózói javítás (helyesbítés) során az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallási időszak (az eredeti 1253-as bevallásban szereplő) valamennyi részletező lapját ismételten be kell nyújtania.

Fontos! Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség változást eredményezne, azaz az adóalap, adó összege változna, úgy a 1253-as bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni (a 16-01-es lapon). Ebben az esetben az önellenőrzéssel érintett bevallás típusát jelölje a főlapon, az erre szolgáló helyen.

Adózó által nem javítható (helyesbíthető) adatok

A bevallás azon adatai, amelyek az Ön olyan nyilatkozatait tartalmazzák, melyek kitöltése az Ön döntésétől függ, utóbb adózói javítás címén nem javíthatók. Így például, ha az adózási mód választásakor az átalányadó szerinti adózást jelölte meg, akkor ezt a döntését utóbb nem változtathatja meg. Nem helyesbíthető utólag az 1+1%-os rendelkezés (EGYSZA lap) sem!

Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A. §. (2) bekezdés értelmében Ön vagy képviselője jogosult a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszere útján, telefonon történő javítására is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. A NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszere a 40/20-21-22-es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható.

A következőkben felsorolt ügyek az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszer útján történő intézése Önnek rengeteg időt takaríthatnak meg:
— adózói folyószámlával, folyószámla kivonattal kapcsolatos egyedi tájékoztatás, ehhez kapcsolódó adónemek közötti átvezetés,
— ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációval, állandó meghatalmazással kapcsolatos egyedi felvilágosítás, tájékoztatás,
— egyedi bevallási adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, a hibás bevallással kapcsolatos egyedi tájékoztatás, papíralapú bevallás esetén - az adózó személyes jelenlétét nem igénylő - javítás,
— adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, egyedi bejelentésekkel, változás-bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés, közösségi adószám igénylése,
— meggyőződés az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, az ellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról,
— meggyőződés közösségi adószám érvényességéről,
— jövedelemigazolás iránti kérelemmel kapcsolatos ügyintézés.

Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a "TEL" jelű kérelem benyújtásával igényelheti meg. Minél előbb igényelje meg az azonosítót a 30 napos ügyintézési határidő miatt.

12.     A bevallás önellenőrzése

Önellenőrzés  az az adózói javítás, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képest változik.
Nincs helye az önellenőrzésnek, ha a törvény által megengedett választási lehetőségével élve, utóbb ezt a döntését változtatná meg.

Felhívás önellenőrzésre

Új szabály! Az állami adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyt önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel abban az esetben, ha a bevallás adatai és az adóhatóság rendelkezésére álló adatai között eltérést tapasztal, és ez a különbözőség az adózó terhére mutatkozik.
Az önellenőrzésre való felhívásnak a magánszemély nem köteles eleget tenni, és az önellenőrzés elmulasztása miatt az állami adóhatóság mulasztási bírságot nem szabhat ki.

Önellenőrzéssel csak azt az adót lehet helyesbíteni, amely helyesbítésnek az összege az 1 000 forintot, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetén a 100 forintot meghaladja. 

Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Például, ha Ön a 2011. és 2012. évi bevallásában is tévedett, úgy külön bevalláson kell a 2011. évi, illetve 2012. évi kötelezettségét önellenőriznie.

Figyelem! Az elévülési idő lejárta miatt, a 2007. évet megelőző időszakra önellenőrzést már nem nyújthat be.

Amennyiben az önellenőrzés kapcsán visszaigényelhető adója keletkezik, akkor annak más adónemre történő átvezetését, kiutalását a 1253-as bevallásban található 170-es lapnak a kitöltésével kérheti.

A 2012. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások (1253, 1253E, 1253ADÓNYILATKOZAT, 12M29) önellenőrzésére is a 1253-as bevallást kell benyújtania. A 2012. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített csökkentett adattartalmú 1253M bevallás, 1253E jelű egyszerűsített bevallás, 12M29 munkáltatói adómegállapítás, valamint a 1253ADÓNYILATKOZAT kötelezettségeinek önellenőrzése is a 1253-as, teljes adattartalmú bevallás benyújtásával tehet eleget. Ha a 1253ADÓNYILATKOZAT -ot kívánja önellenőrizni, akkor az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőbe a 1253ADO -t írja be.

Önellenőrzésnek csak akkor tekinthető az adózói javítás (helyesbítés), ha az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képest változik. Abban az esetben, ha az adott adóban (járulékban) bevallott és később helyesbített adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, "csupán" adózói javítás (helyesbítés).

Amennyiben adózói javítás (helyesbítés) után, azonos adónemben előjelhelyesen (+-) összesíti a kötelezettséget, lehet, hogy nem keletkezik eltérés, így a bevallást csak adózói javításként (helyesbítésként) kell benyújtani.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető!

Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása önellenőrzés miatt történik, akkor az "önellenőrzéssel érintett bevallás típusa" mezőbe írja be az Ön által önellenőrizni kívánt bevallás típusát (1253, 1253E, 1253ADO vagy 12M29)! A csökkentett adattartalmú 1253 bevallás egyenértékű a teljes adattartalmú 1253-as bevallással. Amennyiben a csökkentett adattartalmú 1253-as bevallást kívánja önellenőrizni, akkor az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőbe szintén a 1253-at írja be!

Kérjük, ebben az esetben ne töltse ki a "hibásnak minősített bevallás vonalkódja", valamint az "adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa" mezőket, mert a bevallása hibás lesz!

Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén a 16-01, 16-02 lapok (O) blokkjában "X" jelet kell az erre rendszeresített kódkockájába bejelölnie.

Fontos tudnia, hogy önellenőrzésre csak a bevallás benyújtására előírt határidőt követően van lehetősége.  Abban az esetben, ha Ön a munkáltatóját bízta meg a személyi jövedelemadó bevallásának elkészítésével, az önellenőrzés benyújtását megelőzően a munkáltatói adómegállapítás benyújtásának időpontjáról is győződjön meg, amelynek határideje 2013-ban június 10-e.

Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel Önnek pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtási időpontjáig lehet - késedelmi pótlék felszámítása nélkül - megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége a bevallás benyújtására nyitva álló határidőt követő napon nyílik meg.

Ha Ön az adót (járulékot) az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, és ez által az eredeti bevallásában feltüntetett összeghez képest növekszik a kötelezettsége, akkor fő szabály szerint önellenőrzési pótlékot kell a bevalláson kiszámolnia, és megfizetnie.

Az önellenőrzést az önellenőrzött időszakban, azaz az adóévben hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el.

Fontos! Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén is meg kell ismételnie a bevallás teljes adattartalmát! Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor "c" rovatában, a 16-01 - 02 lapok (O) blokkjában pedig X-szel kell jelölnie az ismételt önellenőrzést!

Az önellenőrzéssel kapcsolatos további tájékoztatások a 1253-16-os jelű lapok kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók.

Fontos! Mielőtt az adózói javítást (helyesbítést), az önellenőrzést elvégezné, érdeklődjön az állami adóhatóságnál, mert lehet, hogy a hiba javítása már megtörtént, ugyanis a kisebb hibákat az állami adóhatóság az adatok feldolgozása során javítja.

Ha a hibát állami adóhatósági ellenőrzés tárja fel, és adóhiányt állapít meg, akkor az adó és a késedelmi pótlék megfizetése mellett adóbírságot kell fizetnie.

A 1253-as bevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókról

13.     A bevallás részei

A bevallás négy fő része:

— Magánszemélyekre vonatkozó lapok - a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 09-es pótlapig;
— Mezőgazdasági őstermelői lapok - az előzőeken túl a 12-es pótlapok;
— Egyéni vállalkozókra vonatkozó lapok - a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 15-ös pótlapig;
— Önellenőrzésre vonatkozó lapok - a 16-os pótlapok. (Ezek a lapok nem részei az egységcsomagnak!)

14.     A bevallás lapjai

- Ha Ön magánszemélyként a csökkentett adattartalmú 1253M bevallást tölti ki, akkor a 1253-as főlap (A-C lapok), valamint a 01, 02, 03, 04, 06-01, 07, 09, 170 lapokat tartalmazza a bevallás, de csak azokat a lapokat kell beküldenie, amelyen adatot is tüntetett fel.

- Ha Ön nem folytat egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet, akkor a 1253 as főlap (A-C lapok), a 01-től - 09-es mellékletek és a 170-es pótlap, illetőleg önellenőrzés esetén a 16-os pótlapokat kell kitöltenie. A főlapokon túl, Önnek csak azokat a lapokat kell beküldenie, amelyeken adatot is tüntetett fel.

- Ha Ön őstermelői tevékenységet folytat és az erre vonatkozó előírások alapján állapítja meg a kötelezettségét, az előzőeken túlmenően a 1253 12-es pótlapokat is ki kell töltenie.

- Ha Ön egyéni vállalkozó vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egy részében szüneteltette, vagy év közben megszüntette, akkor a bevallásának tartalmaznia kell a 13-as, továbbá a 15-ös pótlapokat.

- Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató - nyugdíjas - egyéni vállalkozó, és őstermelői tevékenységet nem folytat, akkor a 13-as, 14-es, és 15-ös pótlapokat kell még kitöltenie.

- Ha Ön egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben, a komplett 1253-as bevallást ki kell töltenie.

15.     A bevallás fő lapjait kiegészítő egyes nyomtatványok

1253-01: Nyilatkozatok
— a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményének igénybevételéről,
— a fizető-vendéglátói tevékenység folytatása esetén a tételes átalányadózás 2013-as adóévre történő választásáról, vagy megszüntetéséről,
— az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő kedvezmény elszámolására,
— a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséről.

1253-02: Rendelkező nyilatkozatok az adóról
— az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlára,
— a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek feltüntetése, egyéb, ezekkel összefüggő nyilatkozatok,
— a 2012. évben megszűnt magánnyugdíjpénztári tagsági viszony esetén, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján tett rendelkezésről.

1253-03: Családi adóalap kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok

1253-04: Elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk: Pl.: ingó-, ingatlanértékesítésből, osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmekről.

1253-05: A külföldről származó adóköteles jövedelmek, egyéb adatok a külföldről származó jövedelmekről.

1253-06-01: Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség és/vagy az ingatlanértékesítésből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása.

1253-06-02: A csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése, az adókiegyenlítés kiszámítása.

1253-07: A magánszemély munkavégzésére irányuló jogviszonya megszűnésével kapcsolatban keletkezett, egyes jövedelmeket terhelő különadó kötelezettség levezetése, bevallása.

1253-08-01: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján adózott bevételek utáni adókötelezettség bevallása.

1253-08-02: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján a bevételeket terhelő, a magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségként befizetett ekho levezetése, bevallása.

1253-09: A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után a 15%-os nyugdíjjárulék kötelezettség bevallása, és az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása magánszemélyként, őstermelőként, családi gazdaság tagjaként, illetve egyéni vállalkozóként.

1253-170: Átvezetési kérelem: Ha a személyi jövedelemadóban, egészségügyi hozzájárulásban, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásban, különadóban, vagy az egyéni nyugdíjjárulékban túlfizetésként jelentkező összeget, összegeket teljes egészében nem kéri vissza, és adófolyószámlákra kívánja átvezettetni.

1253-12-01 - 03: A mezőgazdasági őstermelők nyilatkozata:
— adózási mód választásáról, megszűntetéséről,
— őstermelésből származó jövedelem számítási módjáról
— mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata.

1253-12-02 - 03: A mezőgazdasági őstermelői jövedelem levezetése: Ha Ön az érvényes (közös) őstermelői igazolványa alapján, illetőleg családi gazdálkodóként vagy családi gazdaság tagjaként az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, és az e tevékenységéből származó - támogatások összegével csökkentett - bevétele a 600 000 forintot meghaladta és nem tesz nemleges nyilatkozatot, a 1253-12-02-03 pótlapok a kötelezettségei levezetésére szolgálnak.

1253-13-01 - 02: Egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilatkozatok, a vállalkozói tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben:
— a jövedelemszámítás módszere,
— a tevékenység megszüntetésével, szüneteltetéssel kapcsolatos adatok,
— nyilatkozat az átalányadózás választásáról, megszüntetéséről,
— nyilatkozat a tevékenység megszüntetéséről egyéni cég alapítása miatt,
— a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózással kapcsolatos nyilatkozat,
— csekély összegű támogatás (de minimis), az un. csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatás nem érvényesítéséről szóló nyilatkozat,
— nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásáról, az adózási mód választásáról,
— egyéni vállalkozás megszüntetésekor a pénztárgép elhelyezéséről.

1253-13-03 - 07: Egyéni vállalkozók vállalkozói tevékenységből származó jövedelmének és/vagy veszteségének levezetése, e tevékenység megszüntetése, szünetelése esetén.

1253-13-08-01 - 03: Adatok a csekélyösszegű (de minimis), a kis és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatásáról.

1253-14: Kiegészítő tevékenységet (nyugdíjas) végző egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási és nyugdíjjárulék levezetése, egyéni vállalkozói tevékenység nyugdíj mellett történő gyakorlása esetén.

1253-15: Bevallást kiegészítő nyilatkozat.  A jövedelem-(nyereség)-minimum számítási kötelezettséggel összefüggésben adandó be.

Ha valamelyik Önnek szükséges nyomtatvány hiányzik a bevallási csomagból, akkor azt az ügyfélszolgálatainkon ingyen beszerezheti.

A bevallás 1253-16-01, 1253-16-02 és 1253-16-03-as számmal ellátott, önellenőrzésre szolgáló lapjai nem részei a bevallási csomagnak!

1253 Főlap

A személyi adatok kitöltése (B) mező

A bevallási nyomtatvány első oldalán találhatóak az Ön személyi adatainak feltüntetésére szolgáló előnyomtatott sorok.

Figyelem! Amennyiben Ön rendelkezik adószámmal, családi gazdaság nyilvántartási számmal, őstermelői igazolvány számmal, regisztrációs okirat számmal azt a bevallás főlapján nem kell feltüntetnie, viszont a bevallás részét képező lapok fejrészébe fontos beírnia!

Abban az esetben, ha Ön családi gazdaság tagja, akkor a családi gazdaság nyilvántartási számát a 1253-12-es lapokon is fel kell tüntetnie az erre szolgáló helyen! Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői adókedvezményt érvényesíteni kívánja, a regisztrációs okirat számát is fel kell tüntetnie a 1253-12-es lapokon. Amennyiben Ön mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, annak a számát is fel kell tüntetnie a 1253-12-es lapokon!

Amennyiben a NAV honlapján elérhető ÁNYK bevallás kitöltő-ellenőrző programot használja, úgy a program által felajánlott (a bevallás kitöltéséhez szükséges lapok választásához) "előlapon" lehetősége van beírni, az adószámát és az előzőekben felsorolt azonosítókat is. Ettől kezdve minden Ön által kitöltött lapon a program automatikusan beírja az azonosítókat az erre a célra szolgáló fejlécbe.

A nevének és adóazonosító jelének kitöltése után a születési nevét minden esetben írja be függetlenül attól, hogy az a jelenlegi nevével megegyezik-e vagy sem. A munkáltatói igazoláson szereplő adószámot, mely a munkáltatójának az azonosítója, a bevalláson nem szabad feltüntetnie!

Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzően tartózkodik. A gyorsabb ügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is, amelyen napközben elérhető.
Amennyiben a levelezési címe külföldi cím, ne felejtse el a kódkockában X-szel jelölni!

Ha Ön külföldi állampolgár, a személyazonosságát adóazonosító jellel tudja csak igazolni,  az útlevelének számát nem használhatja az állami adóhatóság előtti azonosításra. Ha az Ön állandó lakcíme nem Magyarországon van, levelezési címként a magyarországi tartózkodási helyét jelölje meg, ez utóbbi hiányában tüntesse fel a külföldi lakcímét, és ne felejtse el a kódkockában X-szel jelölni!

A (C) mező

Ha Önnek valamelyik kiegészítő lapot ki kell töltenie, és be kell küldenie, akkor ezt jelezze úgy, hogy az erre szolgáló négyzetbe beírja, hogy a beküldendő nyomtatványból hány darabot csatol. A bevalláskitöltő program elvégzi Ön helyett a benyújtandó lapok jelölését.

Ügyeljen arra, hogy a kiegészítő lapokat, ahol szerepel, a jelölt helyen alá kell írnia!

Ha az Ön által befizetett, vagy a kifizető, munkáltató által 2012-re Öntől levont adó, adóelőleg, a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék, az Ön által befizetett járulék, egészségügyi hozzájárulás, különadó, egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adó összegéből visszatérítés jár Önnek, és a többletként mutatkozó összeget valamennyi adónemben teljes egészében visszaigényli, visszatérítési igényét a bevallás első oldalán az erre a célra szolgáló helyen jelezze az "X" beírásával! Ebben az esetben a 170-es kiegészítő lapot nem kell kitöltenie és beküldenie. A visszaigényelhető összegek teljes egészében történő visszatérítése természetesen csak akkor lehetséges, ha Önnek nincs köztartozása, illetve bevallási kötelezettségeinek eleget tett.

Fontos! Ha van esedékessé vált köztartozása, az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok szerinti tartozása erejéig él a visszatartási jogával, vagyis csak a tartozást meghaladó összeget utalja vissza az Ön részére. Abban az esetben, ha Önnek köztartozása ugyan nincs, de nem tett teljes körűen eleget bevallási kötelezettségeinek, akkor csak ezen kötelezettségei teljesítését követően kerül kiutalásra az Önnek járó összeg. Ezzel összefüggésben késedelmi kamat fizetésére nem kötelezett az állami adóhatóság.

Ha Ön az egyébként visszajáró összegnek csak egy részét kéri vissza, vagy a 170-es lapon szereplő adónemek között átvezetést kér, vagy a visszajáró összeget későbbi kötelezettségeire a számláján kívánja hagyni, akkor ezt is jelölje az "X" beírásával az erre a célra fenntartott helyen!

(D) mező

A visszakért összeggel összefüggésben kitöltendő blokk (D)

Az általános tudnivalókat olvassa el a 7. "A visszaigénylés szabályai" cím alatt!

A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy pénzforgalmi szolgáltatónál (hitelintézetnél) vezetett számlájának számát ne jelölje meg, mert az visszaélésnek minősül.

A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.

Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak 2 x 8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető pénzintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához.

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg, ezért az erre szolgáló helyen azt kell feltüntetnie!

Felhívjuk figyelmét, ha a 1253-02-es lapon él rendelkezési jogosultságával és/vagy a 1253-16-os lapon az önellenőrzés eredményeként Önnek visszajáró összeg mutatkozik, akkor is feltétlenül töltse ki ezt a táblát.

Amennyiben Ön külföldi illetőségű és Magyarországon pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, akkor a visszajáró összeg utalását külföldi bankszámlájára az Ön által megadott devizanemben is kérheti. Ebben az esetben a (D) blokkban az erre szolgáló négyzetekben tüntesse fel a külföldi pénzintézeti számlaszámát. A számlaszámot a sor elején kezdje el beírni, és közök kihagyása nélkül folytassa. Amennyiben Ön az Európai Unió valamely tagországában bír adóügyi illetőséggel, fontos a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszám, az úgynevezett IBAN feltüntetése. Ennek oka, hogy más bankszámlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Amennyiben külföldi számlaszámként az IBAN számlaszámot tüntette fel, akkor ezt az "X" beírásával jelezze. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a SWIFT kódot is. Ne felejtse el az erre szolgáló négyzetekben az Ön által választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját (EUR az eurónál, USD az USA dollárnál, GBP az angol fontnál, PLN a lengyel zlotynál, stb.) is feltüntetni a deviza pontos megnevezése mellett. A külföldi devizanemre történő átváltás költsége Önt terheli. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a külföldi pénzintézet elnevezését és címét is, valamint tüntesse fel az ország kódját is akkor, ha nem az IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldi pénzintézeti számlaszámot jelölt meg. Érvényes országkódok például: AT - Ausztria, GB - Nagy-Britannia, CH - Svájc, CZ - Csehország, DE - Németország, FR - Franciaország stb. Az érvényes országkódok teljes jegyzékét a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 14/2011. (X.13.) MNB rendelet 3. számú mellékletének 4.2. pontja tartalmazza, a lista az MNB honlapján (www.mnb.hu) található meg.

Abban az esetben, ha Ön belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok miatt Magyarországon pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, a visszajáró összeg nem utalható külföldi bankszámlára. Ha ennek ellenére külföldi bankszámlaszámot ad meg, a bevallása hibás lesz, a belföldi utaláshoz szükséges adatok megadásáig nem utalható ki az Ön részére visszajáró adó.
Pénzforgalmi számlára történő utalásnál egyidejűleg a belföldi és a külföldi számlaszám nem tüntethető fel!

Amennyiben visszatérítés módjaként postai kézbesítést (postai átutalást) választ, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a címet, amelyre az utalást kéri. Postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím. Abban az esetben, ha a bevallása benyújtását követően rövid időn belül változik a lakcíme, javasoljuk a folyószámlájára történő átutalás választását.

Ha postai átutalás útján kéri a visszatérítést, akkor a pénzforgalmi számla feltüntetésére fenntartott helyet hagyja üresen. Pénzforgalmi számlára történő utalás esetén a postai cím helyét hagyja üresen.

Figyelem! Amennyiben Ön a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg, az irányítószám és helységnév megadását követően a közterület neve, jellege stb. megnevezéséhez a nyomtatványon megadott 24 négyzetet használhatja fel! Erre azért van szükség, mert a posta az előírása szerint a cím ezen részéhez 24 karakternél többet nem fogad el.
Annak érdekében, hogy az Ön által visszaigényelt összeg biztosan, időben célba érjen, a négyzetekbe a posta által beazonosítható címet írjon, mert a megadott négyzeteken túl írtakat nem lehet figyelembe venni.

Az (E) mező

"A törvényes képviselő, meghatalmazott neve, adóazonosító jele és címe" sorokat természetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell őt a törvényes képviselőjének képviselnie. Kérjük, hogy a bevalláson az "E" mezőben a törvényes képviselő, vagy a meghatalmazott neve mellett lévő kódkockában jelölje X-szel, hogy a bevallást Ön törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként tölti ki és írja alá.
Az adóbevallást fő szabály szerint Önnek kell aláírnia.

Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a törvényben meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá.

Az (F) mező

A bevallást aláírhatja a magánszemély törvényes képviselője is.
Amennyiben a meghatalmazó magánszemély, úgy a bevallást meghatalmazottként  aláírhatja:

— közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy;
— képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja;
— egyéni vállalkozó meghatalmazó esetén a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is.

A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás, megbízás alapján meghatalmazott más nagykorú magánszemély csak eseti meghatalmazott lehet.

Fontos! Az állami adóhatósághoz nem bejelentett, vagy az állami adóhatósághoz bejelentett, de a bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás a meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az állami adóhatósághoz bejelentett, a személyi jövedelemadó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. Ezt a főlapon az ennek megfelelő kódkockában kell jelölni az "X" beírásával.

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazó és a meghatalmazott mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható.

Ne felejtse el a bevallása kitöltésének időpontját feltüntetni és a bevallást aláírni!

1253-A lap kitöltése

Ha nyomdai úton előállított nyomtatványt használ, ügyeljen arra, hogy minden egyes lapon a neve, adóazonosító jele, és ha van, az adószáma feltüntetésre kerüljön! Amennyiben más azonosítóval is rendelkezik, úgy a bevallás fejrészében azokat is töltse ki, mert a bevallása hibás lesz!
Az általános tanácsokon túlmenően Önnek csak azon sorokhoz fűzött útmutatót kell áttanulmányoznia, amelyeknél érintett lehet.
A munkáltatójától (társaságától) kapott 12M30-as igazolás  segít eligazodnia a bevallás kitöltése során, tekintettel arra, hogy az igazoláson feltüntetett jövedelmek jogcímeinek sorszáma megegyezik a bevallás sorszámaival.

Ha munkaviszonya 2012-ben megszűnt és nem létesített új munkaviszonyt, a kilépéskor kapott Adatlap 2012. számú igazolást használja! Ha új munkaviszonyt létesített és munkáltatójának átadta az Adatlapot, úgy a kapott 12M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az Adatlap összegeit is!

Győződjön meg arról, hogy mit tartalmaz a munkáltató(k)tól kapott igazolás, mert azon nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem szerepelhet, hanem minden más (pl. az önálló tevékenységből, a különféle juttatásokból származó, valamint a költségtérítés és egyéb jogcímen megszerzett) bevétel is, amely a munkáltatójától származik. A munkáltatótól származó jövedelmeit a kapott igazolás alapján az adóbevallás azon sorában tüntesse fel, amely sorban az az igazoláson szerepel.

Előfordulhat, hogy a kifizetőtől származó igazolások nem minden esetben tartalmazzák a bevallás megfelelő sorának sorszámát. Az igazolásnak azonban mindig tartalmaznia kell a jövedelem kifizetés (juttatás) jogcímét, így ez alapján is beazonosíthatja, akár az útmutató segítségével is, mely sort kell kitöltenie. Ha az igazolásban levont adó, adóelőleg is szerepel, ne felejtse el azt az 55-57. sorokban feltüntetni!

Összesített igazolás

A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni a magánszemély részére, amely tartalmazza:

— a bevételének teljes összegét,
— a jogcímét,
— a bevételt csökkentő tételeket,
— az adóelőleget, adót, a járulékot,
— valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeget,
— a kifizetőt / munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot,
— az adót, adóelőleget csökkentő tételeket,
— valamint a levont adóelőleget, adót, járulék összegét.

A fentieken kívül a munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor az Ön nyilatkozata alapján figyelembe vett családi adókedvezmény összegét, illetve az Önt és az Önnel együtt élő házastársát (élettársát) megillető, de az Ön által igénybe nem vehető családi kedvezmény összegét.

A munkáltató / kifizető a magánszemélynek az előzőekben említettekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad.

I. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

A 2011. adóévtől bevezetésre került az egykulcsos személyi jövedelemadó. Ennek megfelelően az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket és a különadózó (pl. az ingó, ingatlan vagyonátruházásból, kamatjövedelemből, osztalékból, árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó) jövedelmeket is 16%-os mértékű személyi jövedelemadó terheli.

A kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján, Magyarországon az adózás alól mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe veendő összeg csak az éves összes jövedelmet növeli meg, az összevont adóalapnak nem része!

Az összevont adóalap megállapítása

Figyelem! A 2012. adóévtől változtak az adóalap-kiegészítésre vonatkozó számítások, melyekre Önnek figyelemmel kell lennie!

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, és az összevont adóalap 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után számított adóalap-növelő összeg (adóalap-kiegészítés).

Ha a jövedelem után Ön kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt Önnek megtérítették), a megállapított jövedelem 78%-át kell figyelembe vennie.

Adóalap-kiegészítés

Abban az esetben, ha Önnek a 2012. adóévben megállapított összes összevont jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot, nem kell adóalap-kiegészítést megállapítania. A munkáltatói igazolás alapján töltse ki a bevallást!

Ha az éves összes összevont jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot, akkor a 2 millió 424 ezer forintot meghaladó rész után 27%-os mértékű adóalap-kiegészítést kell megállapítania!

Fontos! Az adatokat Önnek kell kiszámítania, függetlenül attól, hogy a kifizető (munkáltató) az év folyamán milyen összeget vett figyelembe az adóelőleg levonása során.

Béren kívüli juttatások

Amennyiben a munkáltató olyan juttatást ad a munkavállalója részére, amely után nem a kifizetőt terheli az adókötelezettség, akkor az adott juttatás az összevont adóalap részeként a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.

Amennyiben olyan béren kívüli juttatásban részesült, amely után az adót Önnek kell megfizetnie, a kifizetői igazolás alapján a jogviszonyának megfelelő sorban kell bevallania és az adót megállapítania. A 12M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az adott sor összegében ezt a jövedelmét, és a levont adó/adóelőleg sorban is szerepel ennek adója, feltéve, hogy a munkáltató/kifizető az adót/adóelőleget levonta.

Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

1. sor: A munkaviszonyból származó bérjövedelem

Az Önt megillető munkaviszonyból származó bérjövedelmét, a munkáltató(i)tól kapott igazolások [12M30-as, Igazolás(ok), Adatlap] alapján összesítve írja be ennek a sornak a "d" oszlopába!

Amennyiben Önnek hallgatói munkadíj címen fizettek jövedelmet, akkor az családi és más kedvezmény igénybevételére, továbbá járulékalapként társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére is jogosítja. A kifizetéskor ennek megfelelő igazolást kellett kapnia!

Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában Magyarországon adóztatható azon jövedelmét, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette Önt meg, amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg.

Ha Ön 2012-ben külszolgálatot teljesített, és a belföldi munkáltatójától kapott munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön (is) kellett adóznia, akkor vegye figyelembe a következőket! Amennyiben a jövedelme olyan országban adózott, amely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor olvassa el a 14. sorhoz, ha olyan országban (is) fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a 15. sorhoz fűzött magyarázatot!

Bérnek minősül a közfoglalkoztatási jogviszony keretében megszerzett jövedelem is.

Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is.

Bérnek minősül a munkáltató által az alkalmazottja számára - a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével - üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, amelyből legfeljebb havi 100 000 forint levonható.

Ha Ön társas vállalkozás tagja, akkor az ott folytatott személyes közreműködés ellenértéke (személyes közreműködői díj) nem munkaviszonyból származó jövedelem, azt a 4. sorban kell bevallania.

Ha a munkáltatója az adóelőleg megállapításakor az érdekképviseleti tagdíjat figyelembe vette (M30-as igazolás), akkor az 1. sorban igazolt összeg már nem tartalmazza az adóévben az érdekképviseleti tagdíj címén befizetett (levont) összeget. Ha az Ön által fizetett érdekképviseleti tagdíjat a munkáltatója év közben az adóelőleg megállapítása során nem vette figyelembe (nem szerepel az igazolás 41. sorában), vagy ha Ön valamely érdekképviseletet ellátó kamarának is tagja, és a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja érvényesíteni, úgy ezen összeggel a bérjövedelmét csökkentheti. A munkáltatója által levont, és/vagy az Ön által befizetett tagdíj együttes összegét az egyéb adatok között ne felejtse el feltüntetni a 41. sorban!

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelem

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony a mezőgazdasági, és turisztikai idénymunkára, valamint az alkalmi munkára.

Önnek a 2012. évről nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelméről, kivéve, ha
— külföldi állampolgár vagy
— az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 000 forintot meghaladta vagy
— az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmén kívül más, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

Amennyiben Önnek az egyszerűsített foglalkoztatás során megszerzett jövedelme a 840 000 forintot meghaladja, akkor a teljes összeget ebben a sorban a "d" oszlopban kell bevallania.

Figyelem! Változnak 2013. évtől az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemre vonatkozó szabályok! Amennyiben az új szabályok szerint a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása kedvezőbb a magánszemély számára, akkor azt a 2012. adóévre is alkalmazhatja!

Az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében, ha a bevétel nem haladja meg a mentesített keretösszeget, nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.
Ha a bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget, akkor személyi jövedelemadó bevallási kötelezettsége van, de csak a keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni munkaviszonyból származó jövedelemként.

A mentesített keretösszeget a következők szerint kell megállapítani: a foglalkoztatás napjainak számát kell megszorozni az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegével.
(4 280 Ft/nap)

A filmipari statisztaként végzett, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmi munkából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani. Ez esetben a 3711 FEOR számmal azonosított filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

2. sor: A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

Költségtérítésnek számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kap a magánszemély.

Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kapott, akkor ennek az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem.

A költségelszámolás módja attól függ, hogy az Ön részére kifizetett költségtérítés mértékét és feltételeit meghatározza e kormányrendelet, illetve törvény (továbbiakban: jogszabály). Ha igen, akkor a jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni:
- vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként, az e feletti rész egésze pedig adóköteles;
- vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen) számolható el költség.
Ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalányban részesült, akkor költséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el.

Ha Ön nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni, akkor a kifizető által igazolt bizonylat nélkül elszámolható költséget írja be a bevallás "c" oszlopába. Ha tételesen kíván a kiadásaival elszámolni, akkor az igazolásán feltüntetett bizonylat nélkül elszámolható összeget nem veheti figyelembe, csak a számlával vagy bizonylattal igazolt kiadásait írhatja be a "c" oszlopba. A jövedelem ("b" - "c") összegét a "d" oszlopba kell beírnia!
Ha Ön a saját gépkocsijának a hivatali, üzleti célú használatára tekintettel kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kapott, és annak összege nem haladja meg a bizonylat nélkül elszámolható mértéket, akkor a költségtérítést nem kell bevallania.

Be kell vallania a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés teljes összegét, ha az meghaladja a törvény szerinti mértéket. Ekkor a "b" oszlopban a teljes bevételt, a "c" oszlopban a költséget, a "b" - c" oszlopok különbözeteként megállapított jövedelmet a "d" oszlopba írja be.

Ha Ön a személygépkocsiját rendszeresen használta hivatalos célra, és ezért átalány jellegű költségtérítést kapott, illetőleg, ha a munkáltatójától kapott eseti kiküldetési költségtérítéssel szemben tételes elszámolást választ, akkor a költségek levonása a hivatalos utakról vezetett útnyilvántartás alapján történhet. Az ilyen költségtérítést be kell vallania.

A gépjárművel kapcsolatos költségek az üzemanyag-felhasználásra és az egyéb fenntartásra, javításra fordított kiadásból állnak. A nem önálló tevékenységet folytatók a jármű beszerzési árát semmilyen formában nem számolhatják el költségként.

Az üzemanyagköltség elszámolásánál fontos szabály, hogy az útnyilvántartás szerint megtett kilométerekre a módosított 60/1992. (IV.1.) Korm. rendeletben meghatározott fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag fogyasztás költsége nem számolható el.

Az üzemanyagköltség elszámolása számla alapján vagy a NAV által közzétett ár alapján történhet. Egy adott negyedéven belül csak egyfajta ármeghatározás alkalmazható.

A NAV által közzétett, 2012-re alkalmazható üzemanyagárakat az Útmutató mellékletében, és a www.nav.gov.hu honlapon is megtalálja!

A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el a hivatali, üzleti és magáncélú utak arányában. Az arányt az útnyilvántartás adatai alapján lehet megállapítani.
Az előbbi módszer helyett saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van a 9 forint/km normaköltség alkalmazására is. A normaköltség a jármű fenntartásával, javításával kapcsolatos valamennyi költséget tartalmazza, azok felmerülését külön igazolni nem kell.

Normaköltség alkalmazásakor az üzemanyag költségét az előbb ismertetett módon, az egyéb költségeket pedig a hivatali, üzleti utakra számolva a kilométerenként 9 forint normaköltség alapján lehet elszámolni.

Ha Önt a munkáltatója 2012-ben külföldön foglalkoztatta és erre tekintettel térítést kapott, akkor a kapott összeget és adóköteles részét ebben a sorban, forintra átszámítva kell feltüntetnie.

Külföldi kiküldetés  esetén, igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerinti, naponta elszámolható összeg (napi 40 eurónak megfelelő forintösszeg) a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag az e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.
Minden más esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeg).

A külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételének teljes összegét a "b" oszlopba, az igazolás nélkül elszámolható költség forintra átszámított összegét a "c" oszlopba, a megmaradó adóköteles részt a "d" oszlopba írja be.

Ebben a sorban kell feltüntetni a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének - ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését - 50 százalékát meghaladó összeget, amennyiben bérjövedelemként kerül kifizetésre.

Amennyiben Önnek a 2012. adóévben külföldi pénznemben keletkezett bevétele, merült fel kiadása, azt forintra átszámítva kell a bevallásba beírnia. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamát, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alapul venni.

Az átszámításnál bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Amennyiben rendelkezik a pénzügyi intézmény által - a külföldi pénz eladását követő, illetve a külföldi pénz vételét megelőző 15 napon belül - kiállított, az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, az Ön nevére szóló bizonylattal, akkor az azon szereplő árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításnál.
A bevétel átszámításához - az előzőektől eltérően - a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes árfolyam is választható.

A bevételnek nem része a külföldi szállás és utazás költségének megtérítésére adott olyan összeg, amellyel szemben a munkavállaló köteles bizonylattal elszámolni a munkáltató részére.

Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.

Ha a kapott összeg a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóztatható, és az egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön is beszámítható az összevont adóalapba, de a külföldön megfizetett adóval a belföldön fizetendő adót csökkenteni kell, akkor ezt a jövedelmet a 14. sorban kell feltüntetni.

Amennyiben a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelem külföldön és belföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 15. sorában kell szerepeltetnie.

Bedolgozói költségtérítés

Ha Ön bedolgozói  jogviszonyára tekintettel kapott költségtérítést, akkor az e bevételével kapcsolatos költségeinek elszámolására választhatja, hogy a kapott költségtérítésből az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget vonja le bizonylat nélkül. Ekkor más költséget nem számolhat el bedolgozói jogviszonyával kapcsolatosan.
A költségek érvényesítésének másik módja a tételes költségelszámolás.

A bevétel teljes összegét mindkét esetben e sor "b" oszlopába, a felmerült és bizonylattal igazolt költségek (vagy a bizonylat nélkül elszámolható 30%) összegét a "c" oszlopba, a megmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) a "d" oszlopba írja be. Ha a költségtérítés címén megszerzett bevételből jövedelme nem származott, akkor ennek a sornak a "d" oszlopába nullát kell írnia.

Távmunka-végzés

Ha Önt a munkáltatója távmunka-végzés formájában foglalkoztatta 2012-ben, és erre tekintettel költségtérítést kapott, akkor e bevételével szemben csak tételesen számolhatók el az igazolt kiadások.
Költségként számolható el a távmunka-végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 100 000 forintot meg nem haladó kiadás. Amennyiben az előzőek szerinti kiadás a 100 000 forintot meghaladja, akkor 33%-os leírási kulcs alkalmazásával, értékcsökkenési leírás formájában számolható el a beszerzés költsége.  Az értékcsökkenési leírás alkalmazása esetén részletező nyilvántartások vezetése kötelező.

Ugyancsak költségként számolható el az internethasználat (egyszeri, havi, forgalmi) díja, valamint a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás, a technológiai energia díja. Amennyiben a lakás és a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített, akkor az előzőek szerinti kiadások a távmunka-végzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2 m3 stb.) alapul vételével számolhatók el.

3. sor: Más bérjövedelem

Ebben a sorban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetnie, amelyeket nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott, de ezeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény bérnek minősíti.

Ilyenek:

— a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, az álláskeresési segély összegét, az ott leírtak figyelembevételével), továbbá a kereset kiegészítés és a keresetpótló juttatás,
— a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye,
— az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (az egészségbiztosítási pénztár által a munkaviszonyban állónak, az egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozónak kifizetett táppénz, a gyed stb.),
— a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott adóköteles juttatások. (pl. a közösségi munkáért kapott összeg).

Ha Ön 2012-ben munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadék), vagy felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő kártérítést kapott, de azt nem a munkáltatója fizette ki, akkor azt is ebben a sorban szerepeltesse. Ugyancsak bérnek minősül az olyan kártérítés is, amelyet az egyébként bérnek minősülő, az előzőekben felsorolt jövedelmek pótlására kapott.

Az 1988. január 1 jét megelőzően megállapított baleseti járadék adómentes, ha azt később a bruttósított átlagkereset alapján nem emelték fel, az ilyen jövedelmet nem kell bevallania. Az adómentesség akkor is megilleti Önt, ha az előzőek szerinti járadékát egy összegben fizették ki (megváltották).

4. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

Ebben a sorban kell bevallania azt a jövedelmét, amelyet jogszabály alapján választott tisztségviselőként - nem egyéni vállalkozás keretében - végzett tevékenységére tekintettel gazdasági társaságtól, társasháztól, alapítványtól stb. kapott az adóévben.

A könyvvizsgálói tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelmet nem ebben, hanem a 6. sorban kell bevallani!
Az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység is önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért ezt is a 6. sorban kell szerepeltetni.

Ha Ön gazdasági társaság, közhasznú társaság, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség vagy ügyvédi, végrehajtói iroda, szövetkezet, erdő-birtokossági társulat, vagy MRP szervezet vezető tisztségviselője, akkor az e tevékenységére tekintettel a társaságtól (munkaközösségtől, ügyvédi irodától) kapott jövedelmét ebben a sorban kell bevallania. A megbízási jogviszonyban ellátott vezető tisztségviselői tevékenységére tekintettel kapott ellenértéket is - nem önálló tevékenységből származó bevételként - itt kell feltüntetnie, ezért a 10 százalék költséghányad levonására nincs lehetősége. Abban az esetben, ha Ön a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tevékenységét munkaviszonyban látja el, úgy az e tevékenysége ellenértékét nem ebbe, hanem az 1. sorba írja be.

Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás magánszemély tagjaként, a személyes közreműködés ellenértékeként kapott jövedelmet.

A személyesen közreműködő tag által - külön jogszabály szerint - felszolgálási díj címén közvetlenül a fogyasztótól megszerzett bevétel adómentes, így azt a jövedelmek között nem kell szerepeltetni!

Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell bevallania azt az értékpapír juttatást is, amelyet a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben, arra tekintettel kapott.

Ebben a sorban kell szerepeltetnie a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben a társaság által átvállalt kötelezettséget, vagy elengedett tartozást, valamint az Ön javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.

Itt kell feltüntetnie a nem önálló tevékenységével összefüggésben, e tevékenységére tekintettel kapott más egyéb összegeket is, például az illetményt, jutalmat.

Nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként a teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével) üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg is. A bevételből levonható havonta 100 000 forint, és a fennmaradó összeg számít jövedelemnek.

Amennyiben Ön a társaság tagjaként, külön megbízási szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatást, ennek ellenértéke önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amelyet a 6. sorban kell feltüntetnie!

Ha a munkáltató (kifizető) a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel, az Ön javára olyan biztosítási szerződést kötött, amelynek díja adóköteles, azt is itt kell bevallania.
Abban az esetben, ha a biztosító szolgáltatására a munkáltató (kifizető) volt jogosult, de ezt az összeget kifizették Önnek, akkor Önnél olyan jogcímen keletkezett adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés.
Ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben Ön a biztosított, a kedvezményezett pedig a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy Ön vagy az Ön hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává, úgy az Ön adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) attól a hónaptól kezdődően, amelyben a szerződés módosítására sor kerül, ha a biztosítás díja egyébként nem adómentes.

A segítő családtagként megszerzett jövedelmet is ebben a sorban kell bevallani.

Ebben a sorban kell feltüntetni azt a belföldön adóztatható külföldről származó jövedelmet, amelyet a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezmény szerint - munkaviszonynak nem minősülő - nem önálló munkavégzésből származónak kell tekinteni.

Ha Ön valamely munkaviszonynak nem minősülő, de nem önálló tevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, és az ebből származó jövedelme után Magyarországon kell adóznia, akkor e sor "b" oszlopában a teljes összeget, a "c" oszlopban az igazolás nélkül levonható összeget (a 2. sorhoz írt magyarázat szerint) tüntesse fel. A "d" oszlopba a "b" - "c" oszlopok különbözetének összegét írja be!

Ha az Ön munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2012-ben végkielégítést kapott, akkor az nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. (Az állami végkielégítés is ilyennek számít.)

Amennyiben Ön a 2012. adóévben végkielégítést kapott, és a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő különadóval is érintett, úgy a bevallási kötelezettségének a levezetését a 1253-07-es lap kitöltésével kell teljesítenie. Nézze meg, mit tartalmaz a kapott igazolása!

Figyelem! A végkielégítés évek közötti megosztásának a lehetősége megszűnt!

5. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés

Ha Ön a nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor a kapott M30-as igazolás alapján, a bevétel teljes összegét e sor "b" oszlopába, az elszámolt költségeket a "c" oszlopba, a kettő különbözetének összegét a "d" oszlopba kell beírnia.

Ha Ön a saját gépkocsijának a hivatali, üzleti célú használatára tekintettel kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kapott, és annak összege nem haladja meg a bizonylat nélkül elszámolható mértéket, akkor a költségtérítést nem kell bevallania.

A költségelszámolás részletes szabályai a 2. sornál találhatóak.

Önálló tevékenységből származó jövedelmek

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen bevételhez jut, és amely bevétel nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

Általános adózási szabályok

Ezt a részt gondosan olvassa el akkor, ha önálló tevékenységből bevételt szerzett 2012-ben, mert a 6. sorban szereplő jövedelmekre vonatkozó általános tudnivalókat itt találja meg.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet a bevételből kétféleképpen lehet megállapítani.

Tételes költségelszámolás

Az egyik esetben a jövedelem meghatározása a tételes költségelszámolás módszerével történhet. Ebben az esetben valamennyi költséget - a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű költségek kivételével - számlával kell igazolni. A tárgyévi bevétellel szemben csak a tárgyévi költségek vehetők figyelembe. A bevétel hiányában el nem számolt, 2012-ben felmerült költséget a következő évi bevétellel szemben nem lehet érvényesíteni.
A tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is része a bevételnek.
Több önálló tevékenység esetén a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerülő kiadásokat tevékenységenként külön külön kell figyelembe venni, azaz, az egyik önálló tevékenység vesztesége a másik önálló tevékenység nyereségét nem csökkentheti.
Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merültek fel (világítás, fűtés stb.), a jövedelemszerző tevékenységgel arányosan lehet elszámolni. A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználási mértéket kell alapul venni.
Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvény költségnek elismer. A személyes szükségletet is fedező kiadások költségként nem érvényesíthetők az előzőekben már ismertetettek kivételével.
A tételes költségelszámolás keretében a 100 000 forint alatti, kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. A tevékenységhez használt 100 000 forint feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési ára teljes egészében költségként nem vonható le a bevételből még értékcsökkenési leírással sem.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemély a saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés adóévben történő használatba vétele esetén átalány formájában számolhat el értékcsökkenési leírást, nyilvántartás vezetése mellett.  Az értékcsökkenési leírás az adott tárgyi eszköz beszerzési, előállítási értékének 50%-a, legfeljebb - több ilyen tárgyi eszköz esetén is - az éves bevétel 1%-a lehet. Ezen a címen kiadás csak egyszer, a használatbavétel évében számolható el költségként.

Ha Ön a 2012-ben használatba vett tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat több önálló tevékenységéhez is használja, akkor a kiadást (az átalányban érvényesített értékcsökkenési leírást is) csak az egyik önálló tevékenysége bevételével szemben számolhatja el költségként.

Személygépkocsi 2012-ben történő használatbavétele esetén - feltéve, hogy azt az önálló tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységéhez is használja - az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a számolható el költségként.  Ezen a címen költség ugyancsak egyszer, a használatbavétel évében számolható el. Ez az 1% az egyéb nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírásán felül érvényesíthető.

Abban az esetben azonban, ha a személygépkocsi-használattal összefüggő, az üzemanyagköltségen felüli kiadásait a kilométerenkénti 9 forintos személygépkocsi normaköltség alkalmazásával számolja el, akkor értékcsökkenési leírást még átalányban sem érvényesíthet, mert a normaköltség a személygépkocsi átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását is tartalmazza.  A személygépkocsi használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások elszámolása a 2. sorhoz fűzött magyarázatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával történik.

Amennyiben Ön művészeti tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó jövedelmét tételes költség elszámolási módszerrel határozza meg, - a tevékenység jellegétől függően - költségként érvényesítheti a tevékenységével összefüggésben igénybe vett szolgáltatások ellenértékét, valamint az ilyen eszközök, termékek vásárlására fordított kiadást. Az előadóművészi tevékenysége esetén a színpadi megjelenéshez kapcsolódó (esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított) kiadás ugyancsak költségként érvényesíthető.

A művészeti tevékenységet folytató magánszemély egyes költségeiről szóló rendelkezések alkalmazási feltételeiről kiadott 39/1997. (XII.29.) MKM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy mely művészeti tevékenységek esetén alkalmazhatók az előzőekben ismertetett költség-elszámolási szabályok. Ugyanezen jogszabály rendelkezik arról is, hogy az olyan kiadás esetében, amely a személyes vagy családi szükséglet kielégítését is szolgáló termék, szolgáltatás ellenértéke, az igazolt összegnek csak az 50%-a érvényesíthető költségként.

Bizonylat nélküli költségelszámolás

Tekintheti a bevétel 10%-át is költségnek, ezt az összeget nem kell számlával igazolni.

Az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés ekkor is része a bevételnek, és a költségtérítésnek is csak a 10%-a számolható el költségként. Ebben az esetben valamennyi költséget elszámoltnak kell tekinteni. Így a kizárólag a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsi), nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását is elszámoltnak kell tekinteni.

A két módszer vegyesen nem alkalmazható!

Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10%-os költséghányad alkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételes költségelszámolást nem alkalmazhatja.
Pl.: ha Ön mezőgazdasági őstermelő és a tételes költségelszámolást választotta, akkor, ha van gép, vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétele, e bevételével szemben is csak a tételes költségelszámolást alkalmazhatja.

Nem zárja ki a bizonylat nélküli költség elszámolási lehetőséget az önálló tevékenységével kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásából származó jövedelmének megállapítására akár a vállalkozói személyi jövedelemadózási, akár az átalányadózási módot választotta. Ugyancsak alkalmazhatja a bizonylat nélküli költség-elszámolási módot akkor, ha a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének a megállapítására átalányadózást választott, vagy mint fizetővendéglátó az e tevékenységére tételes átalányadózást alkalmaz.

Mivel a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés jövedelemtartalmának a megállapítására a 10%-os szabály nem alkalmazható, az ilyen költségtérítés mellett az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál a bizonylat nélküli költség-elszámolási mód választható.

Amennyiben Ön a kifizető felé bármely önálló tevékenysége ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításakor tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 10%-os szabályt semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére nem alkalmazhatja az adóév folyamán. A bevallásában azonban dönthet úgy, hogy az önálló tevékenység bevételeivel szemben év közben alkalmazott 10%-os költséghányad helyett a tételes költségelszámolást alkalmazza. Tételes költségelszámolásra tett nyilatkozat esetén feltétlenül olvassa el az 53. és 68. sorhoz fűzött magyarázatot is, a költségkülönbözet alapján fizetendő 39%-os és 12%-os adókról!

Támogatás címén szerzett bevétel

Ha Ön a korábbi adóévekben kapott támogatás felhasználásával összefüggésben 2012-ben költséget (értékcsökkenést) számolt el, akkor ezt az összeget is az adott tevékenység bevételéhez kell hozzászámítania.

Ha a támogatást egészben vagy részben vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetett, de bevételként még el nem számolt összeget nem kell bevételként figyelembe vennie. A visszafizetési kötelezettség miatt keletkezett késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény miatt teljesített kiadás költségként nem számolható el. A bevételként már elszámolt rész tekintetében az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, vagyis arra az évre vonatkozóan kell önellenőrzést végeznie, amely évben a visszafizetett összeget bevételként elszámolta.

Ha Ön a támogatást a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy a cél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag kapta meg, akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie abban az esetben, ha a kiadást (a megelőző adóévben vagy adóévekben) költségként még értékcsökkenési leírás formájában sem számolta el, és a későbbiekben sem érvényesíti.

Ha Ön olyan támogatást kapott, amelyet jogszabály vagy államközi megállapodás adómentesnek minősít, vagy amelyet egyéb okból nem kell bevételként figyelembe vennie, úgy az ebből teljesített cél szerinti kiadások sem számolhatók el költségként.

A más önálló tevékenységekre vonatkozó sajátos szabályokat, a 6. sorhoz fűzött magyarázatnál és a mezőgazdasági őstermelők, illetve az egyéni vállalkozók bevallási lapjához készült útmutatóban találja meg.

6. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem

Ha Önnek önálló tevékenységből voltak jövedelmei, azokat együttesen e sorba kell beírnia. Vegye elő, a kifizető(k)től kapott igazolás(oka)t, valamint egyéb szerződéseit!

Az önálló tevékenységből származó bevételt a "b" oszlopba, az adóévben felmerült, igazolt költséget a "c" oszlopba, a kettő különbözeteként megállapított jövedelmet pedig a "d" oszlopba írja be. Amennyiben a jövedelmének a meghatározására a 10%-os szabály alkalmazását választotta, akkor a "c" oszlopba a bevétel 10%-át írja be.

Ha a bevétel megszerzésekor a kifizetőnek tételes költségelszámolásról tett nyilatkozatot, a bizonylat nélküli költség-elszámolási (10% költséghányad) módszert a bevallásában nem alkalmazhatja.
Ebben az esetben feltétlenül olvassa el az 53. és 68. sorokhoz írtakat a költségkülönbözet alapján fizetendő adókról!

Fontos! Abban az esetben, ha a 2012. adóévben olyan önálló jövedelmet szerzett, amely után Ön kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó (a törvényben társadalombiztosítási járulékként, egészségügyi hozzájárulásként szerepel) megfizetésére és alkalmazhatja a 78%-os szabályt, akkor azt a 7. sorban kell szerepeltetnie. Ebben az esetben kérjük olvassa el a 7. sorhoz fűzött magyarázatot.

Ebbe a sorba kell beírnia, ha a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, nem az egyéni vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységként folytatja

— az ingóság bérbeadásából származó jövedelmet,
[Ha az Ön által bérbe adott vagyontárgy közös tulajdonban van, akkor fő szabályként az e tevékenységből származó jövedelem után Önnek, mint a tevékenységet folytatónak kell adóznia. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak a jövedelmet a tulajdoni hányadok arányában megosszák. Ilyenkor a bevallásban bevételként, költségként és jövedelemként az egy főre jutó értékeket kell szerepeltetni. Társasházi közös tulajdon hasznosítása esetén az adókötelezettség kizárólag a társasházat terheli.
Amennyiben Ön az ingóságát nem bérbe adta, hanem gazdasági tevékenység keretében értékesítette, akkor az ebből származó jövedelmének kiszámítására is az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, és a jövedelmét is ebben a sorban kell bevallania. Ebben az esetben Ön nem veheti figyelembe a 200 000 forint jövedelemig terjedő adómentességet.
— a magánóraadásból stb. származó jövedelmet,
— az újításból származó jövedelmet,
— szellemi tevékenységből származó jövedelmet,
— a gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munkáért kapott tiszteletdíjat,
—  a virág  és dísznövénytermesztésből származó jövedelmet, ha nem számolhatja el őstermelői bevételként,
[Amennyiben Ön őstermelőként szőlő vagy dísznövénytermesztéssel foglalkozik, akkor az e tevékenységéből származó jövedelemmel kapcsolatos adózási tudnivalókat a 12-es pótlapokhoz készült útmutató mellékletében találja meg.]
— lábon álló (betakarítatlan) fának vagy más termésnek, terménynek a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelmet,
— ha az ellenőrzött tőkepiaci ügylete a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg, és Ön a kereskedelmi áru átruházója, akkor a pénzben megszerzett bevétel Önnek az önálló tevékenységből származó jövedelme, és azt itt kell bevallania. 

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet az összevont adóalap részének kell tekinteni, és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adózni utána.

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az adót fő szabály szerint a tevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetnie. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányadoknak megfelelően a bevételt egymás között megosszák. A bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutó értéket kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a bevételt a tulajdonostársak egymás között megosztották, akkor a kifizető által levont 16%-os adót is a tulajdoni hányadoknak megfelelően meg lehet osztani. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem utáni 16%-os adót Ön vagy tulajdonostársa fizette be, akkor annak összege a bevétel megosztása esetén sem osztható meg.

Amennyiben Ön a lakását magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából önkormányzatnak  adta bérbe, és a bérbeadás a törvényben meghatározott, feltételeknek megfelel, akkor a bérbeadásból származó jövedelme után nem kell adót fizetnie. Ez a lehetőség abban az esetben illeti meg, ha
— a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és legalább 36 hónapra szól;
— a szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésre a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezés számát.

Abban az esetben, ha a bérleti szerződés az Ön érdekkörében felmerült ok miatt a 36 hónapos időtartam előtt megszűnik, akkor Önnek az adót a bérleti szerződés megszűnésének az évéről szóló adóbevallásában kell a késedelmi pótlékkal együtt bevallania és megfizetnie. A befizetendő adót a következők szerint kell kiszámítania:

— meg kell határozni a bérleti díj teljes összege után a kifizetés időpontjában érvényes adómértékkel a jövedelem utáni adót;
— ki kell számítani évenként az adott adóévet követő év május 21-től a szerződés megszűnése napjáig a késedelmi pótlékot;
— két tizedes jegyre kerekítve ki kell számítani a szerződésből nem teljesült időtartamra eső egész hónapok számának és a 36 hónapnak a hányadosát;
— az így kapott hányadossal meg kell szorozni az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét.

A előzőekben leírtak alapján kiszámított összeget kell a bevallás 52. sorában feltüntetni, valamint megfizetni.

Amennyiben Ön termőföldet  ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek, akkor ez a jövedelme különadózó jövedelemként lesz adóköteles, és azt az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell bevallania, és a személyi jövedelemadót is oda kell megfizetnie.

Figyelem! Abban az esetben, ha az ingatlant nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében adja bérbe  vagy egyéni vállalkozóként ugyan, de az ebből származó bevételének adókötelezettségére a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat alkalmazza (ideértve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység bevételére) és tételes költségelszámolást alkalmaz - az alábbi rendelkezések szerint számolhat el értékcsökkenést költségként:

— Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához tárgyi eszköz-nyilvántartást kell vezetni,
— Nem számolható el értékcsökkenési leírás - a bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével - a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő után. Amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni,
— Az épület, építmény leírási alapját az Szja-törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt korábban költségként nem számolta el,
— Értékcsökkenési leírást a tevékenység megkezdése előtt három évnél régebben megszerzett (létesült) ingatlan, egyéb szálláshely értéke után is elszámolhat,
— A leírási kulcsot az ingatlan jellegétől függő besorolás szerint kell figyelembe venni,
— Építmény, épület bérbeadása, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén, ha az nem egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például, ha a szállás célú hasznosítás esetenként egy-egy szobára, épületrészre vonatkozik) a leírási kulccsal meghatározott összegből:
- a bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
- a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
- ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni,
— A bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időtartamát a tárgyi eszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni,
— Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (például egyéni vállalkozóként átalányban megállapított jövedelem) szerint, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt (pl. támogatást) kapott,
— Az egyéni vállalkozás keretében megkezdett értékcsökkenési leírás folytatható akkor is, ha a magánszemély - választása alapján - a bérbeadásból származó bevétele után az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályok szerint adózik.

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a költségelszámolás a következő. A 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított épület értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület, épületrész beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása) elszámolható. A nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület estében is az időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása) érvényesíthető.

Az előzőekben említett magánszemély az ingatlan-bérbeadási tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. 

Fontos! Ezt a rendelkezést az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az épület, épületrész esetében - a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig - értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.

Új! Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

Fontos! Önnek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet, ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme az 1 000 000 forintot meghaladja. Értelemszerűen a (bevétel - költség alapján számított) jövedelem értendő az értékhatár figyelembe vételénél. Az 1 000 000 forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell megfizetnie a 14%-os ehot, nem csak az 1 000 000 forintot meghaladó rész után. Olvassa el az egészségügyi hozzájárulás bevallására szolgáló 1253-09-es laphoz készült útmutatót is!

Új szabály 2012-től! Abban az esetben, ha az ingó- és ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevétel egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik), a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg -, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 000 forintot.

Gazdasági tevékenységnek minősül, valamely tevékenység üzletszerű, tartós, rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és végzése független formában történik.
A gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység folytatását az adózónak be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, és adószámot kell igényelnie.

Ha a magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, továbbá, ha a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.

Ha az adóévben erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből (is) volt bevétele, akkor abból levonhatja az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeget, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő összeget.

Ha Ön valamely önálló tevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerinti, naponta elszámolható összeg (napi 40 eurónak megfelelő forintösszeg) a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag az e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.
Minden más esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeg).

A külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételének teljes összegét a "b" oszlopba, az igazolás nélkül elszámolható költség forintra átszámított összegét a "c" oszlopba, a megmaradó adóköteles részt a "d" oszlopba írja be.

Önálló tevékenységből szerzett bevételnek kell tekinteni az Eva tv.  hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében a tevékenység szüneteltetését követően - nem közvetlenül a vállalkozói tevékenységből - befolyt bevételeket (különösen a jóváírt bankkamat, kártérítés).

7. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem, amely után a magánszemély kötelezett az eho megfizetésére

Ebben a sorban csak akkor szabad összeget feltüntetnie, ha a 2012. adóévben olyan önálló jövedelmet szerzett, amely után Ön kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó megfizetésére.
Ebben az esetben a "b" oszlopba a tevékenységéből származó bevételt, az igazolt költséget a "c" oszlopba írja be. A "d" oszlopba jövedelemként a bevételből a költség levonása után maradt összeg 78%-át kell beírnia.

Ha az egészségügyi hozzájárulás, illetve szociális hozzájárulási adó költségként elszámolható, vagy azt Önnek megtérítették, akkor a 78%-os szabályt nem alkalmazhatja.

Ne felejtse el a 1253-09-es egészségügyi hozzájárulás lapot kitölteni, mert az ilyen önálló tevékenységből származó jövedelmek esetében a 27%-os ehot Önnek kell bevallania és megfizetnie!

8. sor: Egyéni vállalkozói kivét

Ha Ön vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, akkor önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül a személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét összege, amellyel szemben levonás nem érvényesíthető.

A kivét összegét a 1253-13-as lapokhoz készült útmutatóban - a 1253-13-03-as lap 435. sorához - leírtak alapján határozza meg és írja be ebbe a sorba!

9. sor: Az egyéni vállalkozó átalányadózás szerint megállapított jövedelme

Ha Ön egyéni vállalkozóként a 2012-re (a 2011. évi, illetve korábbi adóbevallásában, vagy a bejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor 1253-13-as lapokhoz készült útmutatóban - a 1253-13-06-os lap 492. sorához leírtak - alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét a 2012. évben megszüntette és a megszűnésig az átalányadó szabályai szerint adózott. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha a 1253-13-02-es lap 414. sora alapján ez szükséges.

Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét, akkor a megállapított jövedelem összegét a "d" oszlopba írja be.

10. sor: Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem

Változás! 2012. január elsejétől a regisztrált termelő csak akkor tekinthető őstermelőnek, ha érvényes (közös) őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, vagy ha családi gazdálkodó, családi gazdaság tagja. Ha Ön rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, és az őstermelésből származó bevétele a 600 000 forintot meghaladja, akkor ennek a sornak a kitöltéséhez a 1253-12-es lapokhoz készült útmutatóban találja meg a szükséges tudnivalókat. Ha Ön családi gazdálkodó, családi gazdaság tagja, akkor az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan ugyancsak a 1253-12-es lapokhoz készült tájékoztatásban találja meg az Önre vonatkozó adózási szabályokat.

11. sor: A mezőgazdasági őstermelők átalányadózás szerint megállapított jövedelme 

Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként 2012-re (a 2011. évi, illetve korábbi adóbevallásában, vagy a bejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor a 1253-12-es laphoz készült útmutatóban - a 1253-12-03-as lap 367. sorához - leírtak alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha a mezőgazdasági kistermelői tevékenységét a 2012. évben megszüntette és a megszűnésig az átalányadó szabályai szerint adózott.

Amennyiben mezőgazdasági kistermelőként, az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét, akkor a megállapított jövedelem összegét a "d" oszlopba írja be.

Egyéb összevonás alá eső jövedelmek

Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, melynek adókötelezettségére eltérő rendelkezés nincs. A bevételnek nem része a magánszemély által szabályszerűen igazolt kiadás, de a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni.

12. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem

Ha Önnek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyek nem tartoznak az 1 11. sorok egyikébe sem, azokat együttesen itt kell szerepeltetnie. E bevételekkel szemben is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az Ön által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

Ilyen bevétel többek között a jog alapításából, átruházásából (átengedésből), megszüntetéséből, gyakorlásának átengedéséből, valamint a jogról történő lemondásból származó bevétel, amely az említett jogosultságok megszerzésére fordított összeggel csökkenthető. Ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetén, a csökkentés összegében kell figyelembe venni a megszerzéskor adóköteles bevételt is. Amennyiben a bevétellel szemben igazolt költsége merült fel, a "b" oszlopba a bevételt, a "c" oszlopba a költséget, a "d" oszlopba a kettő különbözetének összeget írja be! Abban az esetben, ha a bevétellel szemben költséget nem számol (számolhat) el, akkor a bevétel összegét írja a "b" oszlopba, a "c" oszlopba 0-át kell írnia. A "d" oszlopba ilyen esetben a "b" oszlopban szereplő bevétel teljes összege szerepel.

Fontos! Abban az esetben, ha a 2012. adóévben olyan egyéb jövedelmet szerzett, amely után Ön kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó (a törvényben társadalombiztosítási járulékként, egészségügyi hozzájárulásként szerepel) megfizetésére, akkor azt a 13. sorban kell szerepeltetnie!

A leggyakrabban előforduló egyéb összevonás alá eső jövedelmek

Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári jóváírással kapcsolatos tudnivalók

Ebben a sorban kell bevallania, ha valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a tagja és a pénztár adományból származó összeget írt jóvá az adóév során az Ön egyéni számláján. Egyéb jövedelem lehet az egyéni számlán történő más jóváírás is, ha az nem adómentes. A jóváírt adóköteles összeget a pénztár igazolása szerint vegye figyelembe.

Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített - a Szja-törvény szerint - adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, illetve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott olyan szolgáltatás (kifizetés, juttatás) amely nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott és nem adómentes. Az önkéntes kölcsönös pénztár által kiállított igazolás ezen a jogcímen tartalmazza.

A nyugdíj-előtakarékossági számláról történő, nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés adókötelezettsége

Amennyiben Ön 2012. évben a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, akkor egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül a kifizetés (juttatás), valamint az értékpapírszámlán, letéti számlán kimutatott követelés azon része, amely meghaladja az Ön által teljesített befizetések, átutalások összegét. Olvassa el az 52., 141. - 146. sorhoz fűzött magyarázatot is.
A jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője Önnek igazolást állít ki.

Nem keletkezik egyéb összevonás alá eső jövedelem akkor, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlája megszüntetésekor a számlán lévő követelését teljes egészében más számlavezetőnél vezetett, "NYESZ-R" jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlájára utaltatja át.

Egyéb jövedelemként kell a befektetési szolgáltatónak kezelnie a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés esetén a személyi jövedelemadó törvényben meghatározottak szerint számított összegét.

Nem kell egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át.

Nem kell az egyéb jövedelem kiszámításánál figyelembe venni azt a bevételt, amelyet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán jóváírnak azzal, hogy az így jóváírt összeg nem tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre sem.

Kamatként megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések

Itt kell feltüntetni a tagi kölcsön, vagy értékpapír után 2006. szeptember 1-jét követően nem első alkalommal megszerzett (kifizetett, jóváírt) kamat összegét, illetőleg a magánszemélynek nyújtott kölcsön után kapott kamatjövedelmet. A szövetkezeti tagi kölcsön kamata, amennyiben az 5% százalékponttal meghaladja a jegybanki alapkamat összegét, a meghaladó rész szintén egyéb jövedelemnek minősül, valamint a törvényben meghatározott egyéb feltételek hiányában is egyéb jövedelemnek minősül.

Ha Ön a kamatjövedelmet kifizetőtől kapta és annak van adóköteles része is, azt a kifizető igazolása alapján ebbe a sorba írja be.

Ha a kamatot olyan külföldi személytől (vállalkozástól, hitelintézettől stb.) kapta, amelynek az illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezménye, akkor a kamat címén megszerzett bevétel egésze egyéb jövedelemnek minősül.

A 2006. augusztus 31-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azokra az előzőek szerinti kamatjövedelmekre is, amelyeket a 2006. augusztus 31-e előtt megkötött szerződés, ügylet alapján 2006. augusztus 31-ét követően elsőként szerzett meg a magánszemély.

Borravaló, hálapénz adókötelezettsége

Itt kell bevallania azt az összeget is, amelyet nem önálló tevékenységére tekintettel hálapénzként kapott.

Ha a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló adómentes bevétel, ezért azt nem kell bevallania!

Ha a munkáltatóhoz befolyt hálapénz összegét a munkáltató osztja el, úgy az bérjövedelemként adóköteles (1. sor), azt az M30-as igazolásnak tartalmaznia kell.

A biztosító által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem

Egyéb jövedelemként kell bevallani a biztosító által kifizetett azon összeget is, amely nem minősül a biztosító szolgáltatásának és kamatjövedelemként nem adóköteles.

Egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által kifizetett összegnek az a része, amely meghaladja a magánszemély, más magánszemély által fizetett díjat, valamint a kifizető, munkáltató által fizetett adóköteles díjat. Amennyiben a más magánszemély által fizetett díjat a díjfizető költségként számolta el, annak összege az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem része.

Nem számít egyéb jövedelemnek a biztosító által kifizetett azon összeg, amely adókötelezettségét a törvény külön nevesíti. Ilyen, kamatként nevesített jövedelem keletkezik akkor, ha a biztosító által kifizetett összeg maradékjogból származik, vagyis a biztosítás díját a magánszemély vagy a javára más magánszemély fizette, vagy az adóköteles biztosítási díjnak minősült. Ugyancsak kamatnak minősül a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás, illetőleg a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatásából származó jövedelem is.

Nem itt kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a Szja-törvény külön jogcímen nevesít (pl.: kamatjövedelemként).

A társaság által megvásárolt saját üzletrész térítés nélküli átadása a tag részére

Ha a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság esetében, a megvásárolt saját üzletrésztől való megválás módjaként a tag részére történő ingyenes átadást határozza meg, úgy a térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaság magánszemély tagjainál ugyan értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül, de az adókötelezettségére az összevonás alá eső egyéb jövedelmekre irányadó előírás vonatkozik. E szerint a Szja-törvény eltérő rendelkezése hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára való tekintettel megszerzett vagyoni érték egyéb jövedelemnek minősül.

Alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek adókötelezettsége

Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték a 10%-ot nem haladja meg. Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek egyébként megfelelő állam akkor, ha az említett államnak és Magyarországnak van a kettős adóztatást elkerülő egyezménye.
Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (továbbiakban: ellenőrzött külföldi adózó) megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Egyéb jövedelemként adóköteles az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló tagi jogviszony (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más értékpapír, jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része.

Fontos! Amennyiben Ön a 2012. adóévre vonatkozóan bejelentést és nyilatkozatot tett a 1011OEK nyomtatványon, az abban szereplő tulajdonrészért fizetett ellenértéket a bevallásban nem kell szerepeltetnie!

Egyéb jövedelem a fizetett kamat abban az esetben is, ha a kamatot fizető állammal nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye Magyarországnak.

A törvény szerint nevesített, további egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek

Ha Ön az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából bevételhez jutott, akkor az ebből származó jövedelmét ebben a sorban kell bevallania. A bevétel azon része minősül jövedelemnek, amely a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illeték együttes összegét meghaladja.

Itt kell szerepeltetnie a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmány és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása útján megszerzett jövedelmét is. A jövedelem kiszámítása során a bevételből levonhatja a jog gyakorlása érdekében felmerült, Önt terhelő igazolt költségeit.

Egyéb jövedelemnek minősül az értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén a bevétel azon része is, amely meghaladja az értékesített értékpapír vagy más vagyoni érték szerződéskötéskor ismert szokásos piaci értékét. Olvassa el a 04-es lap 165. sorához fűzött magyarázatot is!

Itt kell bevallania azt a pénzösszeget is, amelyet Ön a termőföldről szóló törvényben meghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés címén kapott. Olvassa el a 1253-04-es lap 160. és 162. sorához leírtakat is.

Itt kell bevallani a felelősségbiztosítás alapján kapott, jövedelmet helyettesítő kártérítés összegét is, ha az olyan jövedelmet pótol, amely egyéb jövedelemként adóköteles lenne. A jövedelmet pótló kártérítés olyan jövedelemnek minősül, amilyen jövedelmet pótol, ezért azt a pótolt jövedelem jogcíme szerinti sorban kell szerepeltetni. (Pl.: a bérjövedelmet pótló kártérítés, melynek összegét az 1. vagy a 4. sorban kell feltüntetni.)

Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetnie az ingóság értékesítéséből származó bevételének azt a részét is, amely meghaladja az ingóság értékesítéséről szóló szerződés megkötésének idején ismert szokásos piaci értékét.  A vételárnak a szokásos piaci értéket meg nem haladó részére az ingó értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, és a jövedelmet a bevallás 1253-04-es lapjának 163. sorában kell feltüntetnie.

Ha Ön ellenőrzött külföldi társaság tagja,  és abban más társaság révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik az adóév utolsó napján, és abban a saját, valamint a közeli hozzátartozói  együtt számított részesedése vagy szavazati aránya eléri a 25 százalékot, akkor egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, a közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész.

A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta.
A fenti, egyéb jövedelem halmozott (nyilvántartott) összegéről, a csökkentések figyelembe vételével nyilvántartást kell vezetni!

Egyéb jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből azt a részt, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

Az adóterhet nem viselő járandóság, mint adózási jogcím megszűnt, a korábban ebbe a körbe tartozó járandóságok és juttatások - a hallgatói munkadíj kivételével - adómentes bevételekké váltak.

Az adómentes bevételek azon része, amely a törvény szerint meghatározott mértéket meghaladó összeg, a felek között fennálló jogviszony szerint adóköteles, az említett jogviszony hiányában egyéb jövedelemként adóköteles!

13. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem, amely után a magánszemély kötelezett az eho megfizetésére

Ebben a sorban csak akkor szabad jövedelmet feltüntetnie, ha a 2012. adóévben olyan egyéb jövedelmet szerzett, amely után Ön kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó megfizetésére.
A "b" oszlopba az egyéb jövedelemből származó bevételt, az igazolt kiadást a "c" oszlopba írja be. A "d" oszlopba jövedelemként a bevételből a kiadás levonása után maradt összeg 78%-át kell beírnia.

Ha az egészségügyi hozzájárulás, illetve szociális hozzájárulási adó költségként elszámolható, vagy azt Önnek megtérítették, akkor a 78%-os szabályt nem alkalmazhatja.

Ne felejtse el a 1253-09-es egészségügyi hozzájárulás lapot kitölteni, mert az ilyen jogcímen kapott egyéb jövedelmek esetében a 27%-os ehot Önnek kell bevallania és megfizetnie!

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, szolgáltatás adókötelezettsége

A nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles bevételek kapcsán a kötelező várakozási időszak számítására vonatkozó szabályok.
Egyéb jövedelemnek minősül és ebben a sorban kell bevallania az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően, nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles összeget is. Amennyiben Ön a kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő évben vett fel adóköteles összeget, annak egésze jövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől a jövedelem évente 10-10%-kal csökken. A kötelező várakozási időszak letelte évét követő tizenegyedik évben az ilyen bevételt a jövedelemszámítás során már nem kell figyelembe venni.

Előzőektől eltérően kell megállapítani az adókötelezettséget a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés azon részére, amelyet a 2007. december 31-ét követően teljesített befizetések (jóváírások) alapján fizetett ki a pénztár. Az említett befizetések (jóváírások) alapján megszerzett jövedelem - a tagsági jogviszony időtartamától függetlenül - teljes egészében adóköteles.
Az önkéntes kölcsönös pénztártól megszerzett egyéb jövedelem után Önnek 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, ezért feltétlenül olvassa el a 1253-09-es laphoz fűzött magyarázatot.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), ha az nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott a Szja-törvény szerinti adómentes szolgáltatás, szintén egyéb jövedelemként adóköteles.

14. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, de Magyarországon is adóztatható jövedelem

Ha Önnek olyan országból származó, vagy olyan országban adóztatható belföldről származó jövedelme volt, amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, illetőleg a két ország között viszonosság áll fenn, és az egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmet nem mentesíti Magyarországon az adóztatás alól, ugyanakkor a külföldön megfizetett adó magyarországi beszámításáról rendelkezik, akkor az ilyen jövedelmét ebben a sorban tüntesse fel.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.

A külföldön adóztatható, belföldön beszámítható jövedelem megállapítására a jövedelem megszerzése szerinti jogcímnek megfelelő, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmaznia.

A bevételt a "b", a költséget (feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van) a "c", a különbözetként számított jövedelmet pedig a "d" oszlopban tüntesse fel.

A külföldön megfizetett adó beszámításához a 26. sort kell kitöltenie. Ne felejtse el a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét a 26. sor "a" oszlopban feltüntetni!

15. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem

Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét ebbe a sorba írja be. Itt tüntesse fel azt az összeget is, amelyet belföldi munkáltatótól, megbízótól a külföldön végzett tevékenységére tekintettel kapott, de az után a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adót fizetett.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.

A bevételt a "b", a költséget (feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van) a "c", a kettő különbözeteként megállapított jövedelem összegét pedig a "d" oszlopban tüntesse fel.

A külföldön megfizetett adó beszámításához a 27. sort kell kitöltenie. A külföldön megfizetett, forintra átszámított adó összegét a 27. sor "a" oszlopban kell szerepeltetnie!

17. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege

Ennek a sornak a "d" oszlopába a 1-15. sorok "d" oszlopainak együttes összegét kell beírnia.

Az adóalap meghatározása

18. sor: Az adóalap-kiegészítés alapja

Ennek a sornak a meghatározásához a 17. sorban megállapított, összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegéből le kell vonnia a 2 424 000 forintot, mert eddig a jövedelemhatárig megszűnt az adóalap-kiegészítés. Ha az összevont jövedelmeinek összege nem éri el a 2 424 000 forintot, akkor ezt a sort hagyja üresen.
Amennyiben az Ön összevonás alá eső összes jövedelme meghaladja a 2 424 000 forintot, akkor az azt meghaladó felettes részt ennek a sornak az "a" oszlopában kell feltüntetnie.

19. sor: Az adóalap-kiegészítés összege

A 18. "a" oszlopában feltüntetett összeg 27%-át írja be ebbe a sorba.

20. sor: Az összevont adóalap

Amennyiben Ön az adóalap-kiegészítéssel érintett, akkor ebben a sorban az összevont adóalapba tartozó jövedelmének és az adóalap-kiegészítés összegének együttes összegét írja be. A 17. sor "d" oszlop összegéhez adja hozzá a 19. sor "d" összegét.

Ha az Ön összevont jövedelme nem haladja meg a 2 424 000 forintot, - nem érintett az adóalap-kiegészítéssel - akkor ebbe a sorba a 17. sorban megállapított összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegét írja be.

21. sor: Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege

Amennyiben Ön családi kedvezmény címén kívánja az összevont adóalapját csökkenteni, akkor annak összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie.

Mielőtt kiszámítaná a családi kedvezmény összegét, olvassa el a következőket!

Amennyiben családi kedvezményt érvényesít, a bevallás 1253-03-as lapját is ki kell töltenie. Abban az esetben, ha a családi kedvezményt születendő gyermekére (is) érvényesíti, akkor a 03-as lapon a várandósság tényéről kell nyilatkozatot tennie. A családi kedvezményt a kedvezményezett eltartott után a jogosult magánszemély érvényesítheti. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a jogosult az őt megillető családi kedvezményt a vele együtt élő házastársával, élettársával megossza. A megosztás feltétele, hogy a 03-as lapon erről közösen nyilatkozzanak és egymás nevét, adóazonosító jelét adóbevallásukon feltüntessék. Élettársak esetén a megosztás feltétele még, hogy a 03-as lapon nyilatkozzanak arról, hogy a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát egyikük sem veszi igénybe.

Fontos!
Az egykulcsos arányos jövedelemadóztatás rendszerében a családi kedvezmény adóalap kedvezményként vehető igénybe, amely kedvezmény az úgynevezett összevont jövedelmek adóalapjából érvényesíthető. A kedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogosult az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. Ez azt jelenti, hogy az adót a családi kedvezménnyel csökkentett összeg után kell kiszámítani. Ugyanakkor a családi kedvezmény összege nem csökkenti az éves összes jövedelmet.

A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
— egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,
— három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
— az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt,
˘    aki gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
˘    javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
˘    szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja;
— a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
— a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
— a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Kedvezményezett eltartott
— az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
— a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
— az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
— a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott
— a kedvezményezett eltartott,
— az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

Jogosultsági hónap az a hónap,
— amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
— amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
— magzat esetében jogosultsági hónapnak azt a hónapot kell tekinteni, amely hónapban az orvosi igazolás alapján a várandósság (a várandósság kezdetétől számított 91. napot követően) legalább egy napig fennáll. (Az orvosi igazolást nem kell az adóbevallással beküldeni, csak az elévülésig meg kell őrizni.) A gyermek megszületésének hónapját figyelmen kívül kell hagyni akkor, ha abban a hónapban a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Amennyiben az adóbevallás benyújtását követően történik a magzat, ikermagzat felismerése, akkor a jogosult a családi kedvezményt önellenőrzés útján érvényesítheti.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a fentiekben leírtak szerint jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.
A saját jogon családi pótlékra jogosult gyermek/személy, illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - csak az érvényesítheti a kedvezményt, akinél év közben azt figyelembe vették!

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata (1253-03-as lap)
— a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
— a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,
amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat (ideértve a családi kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítást érintő rendelkezéseket is) kell alkalmazni bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is.

Azonban sok esetben problémát okozhat a kedvezmény érvényesítésénél az, hogy eltérően minősülhet a gyermekek kedvezményezett eltartotti megítélése, illetve a kedvezmény megosztása a házastársak, valamint az élettársak esetén.

A családok támogatásáról szóló törvény alapján a szülővel együtt élő házastárs, aki nem a vérszerinti szülő, nem csak a vérszerinti (saját) gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra, hanem a nem vérszerinti, azaz a házastársa gyermeke után is. Ebből következően ez a házastárs a házastársa gyermeke után is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, illetve megosztására is, függetlenül attól, hogy nem számít vérszerinti szülőnek.

A családok támogatásáról szóló törvény alapján az élettárs nem jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke(i) után függetlenül attól, hogy ténylegesen egy háztartásban él az élettársával és annak gyermekeivel. Ezért ezen élettárs az élettársának gyermekei után a családi adókedvezmény érvényesítésére sem lesz jogosult, mivel a kedvezmény igénybevételére az a magánszemély jogosult, aki jogosult a családi pótlékra.

Abban az esetben, amikor a szülők élettársak és az anyának kettő, az apának pedig egy saját (vérszerinti) gyermeke van, de nincs közös gyermekük, akkor az anya kettő, az apa pedig egy gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra. Ezáltal a családi kedvezmény igénybevétele szempontjából az anya esetében kettő, az apa esetében pedig egy a kedvezményezettek száma, függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat. Ezért a szülők gyermekenként havonta csak 62 500 forint (anya 2x62 500 forint, apa 1x62 500 Ft) családi kedvezményre jogosultak. Ha azonban az élettársak egyike nem tudja a családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a másik élettárs a nem érvényesített kedvezményt az éves bevallásban igénybe veheti, s náluk a megosztás - közös gyermek hiányában - az adóelőleg-megállapításánál nem lehetséges, azzal csak az éves bevallásban élhetnek.

Abban az esetben viszont, amikor a szülők szintén élettársak és közös háztartásban három kiskorú gyermeket nevelnek, akik közül egyikük az anya, egyikük pedig az apa vérszerinti gyermeke, és van egy a közös gyermekük is, akkor a családi pótlékra jogosultság a következők szerint alakul: a nem közös gyermekekre tekintettel a vér szerinti szülők, a közös gyermekekre tekintettel - döntésük alapján - vagy az anya vagy az apa jogosult. Figyelemmel arra, hogy a "kapcsolatba hozott" gyermekek esetén a nem vérszerinti szülő nem válik jogosulttá a családi pótlékra, így nála az élettársa gyermekét eltartottként nem lehet figyelembe venni. A közös gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, ezért az élettársaknál személyenként legfeljebb két fő lehet az eltartottak száma. Ebből következően az adóelőlegnél mindegyikük a saját gyermeke után havonta 62 500 forint, a közös gyermek után pedig egyikük vagy döntésük alapján megosztva összesen havonta 62 500 forint lehet a családi kedvezmény. A "hozott" gyermekekre tekintettel év közben nem, de év végén a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt.

22. sor: A családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap összege

Ebbe a sorba a 20. sor "d" oszlop összegéből családi kedvezményként érvényesíthető összeg (21. "d") levonása után megmaradt összeget, de legalább nullát kell beírnia.

23. sor: Az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap-kedvezmény összege

A magánszemély az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (a továbbiakban: Alap), az adóévben befizetett összeget - a befizetést igazoló bizonylat alapján - a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapból és a bevallásköteles különadózó jövedelmek adóalapjából (a továbbiakban együtt: kedvezménykeret) levonva személyi jövedelemadó adóalap-kedvezményt vehet igénybe.

A kedvezményi keretet az összevont adóalapnak a családi kedvezménnyel csökkentett összege és a bevallásköteles különadózó jövedelem adóalap együttes összege adja.

Amennyiben a magánszemélynek az adott évben több jogcímen is keletkezik jövedelme, akkor döntése szerinti jövedelme adóalapjával szemben érvényesítheti a kedvezményt, amelyet bevallásában kell jeleznie.

Amennyiben a magánszemély családi kedvezménnyel csökkentett összevont jövedelemadó alapja, különadózó jövedelem adóalapja, ekho-s adóalapja, az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalapja együttesen nem nyújt fedezetet a befizetés teljes levonására, akkor a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további - legfeljebb négy - adóév kedvezmény kerete terhére érvényesíthető, továbbá akkor is eszerint kell eljárni, ha a magánszemélynek az adóévben nem volt kedvezménykerete.
Ebben az esetben, ne felejtse el a 1253-01-es melléklet 110-114. soraihoz tartozó útmutatót elolvasni és a sorokat kitölteni!

Az adóalap-kedvezmény az Alap javára történő befizetés azon része után vehető igénybe, amely után a magánszemély e törvény rendelkezése szerint más kedvezményt nem érvényesít.

Amennyiben Ön a fentiek alapján kedvezményt vehet igénybe, akkor azt - a kedvezményi keret erejéig - legfeljebb a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap összegével megegyezően írja be ebbe a sorba.
Figyelem! Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba befizetett, kedvezményként érvényesített összeg része az összes éves jövedelemnek!

24. sor: A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalap

Ebbe a sorba írja be a 22. sor "d" oszlopában megállapított összeget, csökkentve a 23. sor "d" oszlopában igénybe vett kedvezmény összegével, de legalább nullát. Ha Ön nem érvényesített kedvezményt, akkor a 20. sor összegét írja be ebbe a sorba. Abban az esetben, ha családi kedvezménnyel csökkentette az adóalapját, de az Alapba történő befizetéssel nem, akkor a 22. sor összegét tüntesse fel ebben a sorban.

A 1253-B lap kitöltése

II. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adójának meghatározása

25. sor: A számított adó

Állapítsa meg az összevont adóalap (24. sor "d" oszlop) 16%-kal számított adóját és azt írja be ide. 

26. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 14. sorban szereplő jövedelem után, az adóból levonható összeg

Ha Önnek olyan jövedelme is volt, amely külföldön adóköteles, de a nemzetközi egyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján e jövedelmet össze kell vonnia a belföldön adóköteles jövedelmeivel, akkor a külföldön megfizetett adót a kettős adóztatást kizáró egyezmény rendelkezéseinek, illetőleg a viszonosságnak megfelelően beszámíthatja. A nemzetközi szerződések jellemzően ilyen esetekben úgy rendelkeznek, hogy a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét kell beszámítani (levonni). Ebbe a sorba Önnek a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét (a 14. sor "d" oszlopban feltüntetett jövedelem után megfizetett, az "a" oszlopban feltüntetett adó), de legfeljebb a 25. sorban lévő összeget kell beírnia.
Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnek törvény, nemzetközi szerződés, viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adót az adott állam adóhatóságától kérheti vissza.


27. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 15. sorban szereplő jövedelem után

Ha Önnek 2012-ben olyan jövedelme is volt, amely olyan országból származott, vagy olyan országban is adózott, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye és viszonosság sem áll fenn, akkor a 15. sorban feltüntetett jövedelem után külföldön igazoltan megfizetett, az "a" oszlopban feltüntetett adó 90%-át, de legfeljebb a 15. sor "d" oszlopában szereplő jövedelem adóalapjára, az adó mértékével (16%) megállapított adót írja ebbe a sorba.
A külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadót forintra átszámítva kell feltüntetnie.

Adójóváírás

Fontos változás 2012. január 1-jétől! Megszűnt a számított adót csökkentő adójóváírás kedvezmény, melyet az adóévben megszerzett bér után lehetett figyelembe venni. E szabályt utoljára a 2011-ben megszerzettnek minősülő, 2012. január 15-éig kifizetett bérrel szemben lehetett alkalmazni.

28. sor: A számított adót csökkentő tételek összesen

E sor "c" oszlopában összegezze a 26 27. sorok "b" oszlopaiban lévő adóösszegeket.

29. sor: Az összevont adóalap adója

Ebbe a sorba a 25. sor összegéből a 28. sor összegének levonása után megmaradt adót kell beírnia. Ez a különbözetként jelentkező összeg az Ön összevont adóalap utáni adója, amely további, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményekkel csökkenthető. Ha a 28. sor "c" oszlopában összesített kedvezmények összege több mint a 25. sor "c" oszlopában szereplő számított adó, akkor ennek a sornak a "c" oszlopába nullát írjon! Amennyiben az összevont adóalap utáni adója nulla, akkor további adókedvezményt természetesen nem tud érvényesíteni.

III. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése

Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésének általános feltételei

Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem haladó mértékben érvényesíthetők,  ezért célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege a 29. sorban lévő adó összegét ne haladja meg. Egyes adókedvezmények érvényesíthetősége az Ön összes, 2012. évi jövedelmének nagyságától (30. sor "c" oszlop) is függ.

A Szja-törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, amelyeknek akkor van jelentősége, ha Ön több jogcímen is jogosult adókedvezmény igénybevételére, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit nem tudja teljes összegben igénybe venni. Ilyen eset lehet, ha Ön nem rendelkezik annyi adóval, mely fedezetet nyújtana az összes kedvezmény igénybevételére.

Figyelem! Abban az esetben, ha Ön több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott 1253-as bevallásában vagy a 12M29-es munkáltatói adómegállapításában az Ön által megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint az adóhatóság közreműködésével benyújtott 1253E egyszerűsített bevallásában a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adó mértékéig lehet érvényesíteni:

1.    lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,
2.    személyi kedvezmény,
3.    őstermelői kedvezmény,
4.    egyéb (képzési költség, felnőttképzés költsége címén igénybe vehető halasztott kedvezmény).

30. sor: Az adóbevallásban bevallott, adóalap-kiegészítés nélkül számított 2012. évi összes jövedelem 

A sor kitöltése előtt figyelmesen olvassa el az alábbiakat!

A 30. sor "c" oszlopot Önnek csak abban az esetben kell kitöltenie, ha az összevont adóalap adóját a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye (31-33. sorok), illetőleg tandíj, felnőttképzés igénybe vehető halasztott kedvezménye (36. sor) címén kívánja csökkenteni. Ezeknél a kedvezményeknél a Szja-törvény 2006. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni a jövedelemkorlát figyelembe vételekor, azaz a 3 400 000, illetőleg 4 400 000 forintot meg nem haladó, az adóalap-kiegészítés nélküli jövedelem az irányadó.

Azoknál az összevont adóalapba tartózó jövedelem soroknál, ahol költség elszámolás lehetséges, a kapott igazolt bevételből levonható költség figyelembevételével megállapított jövedelmeket kell összeadnia.

A magánszemély összes jövedelme az adóévben az összevont adóalapja  és valamennyi külön adózó - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelme összesen, a következőket is figyelembe véve:

be kell számítani
— a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalapot is,
— a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani,
— az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt,
— azt a bevételt, amelyet külön törvény előírása alapján kell beszámítani;

nem kell beszámítani
— az ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet,
— a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget,
— az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.

Fontos! Az adóévben megszerzett, összevont adóalap részeként adóköteles valamennyi jövedelmét csökkenti ugyan a családi kedvezmény összege, de az éves összes jövedelem esetében az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem. Így mivel a családi kedvezmény csak az adó kiszámításánál vonható le az összevont adóalapból, az éves összes jövedelmet nem csökkentheti a családi kedvezmény összegével!

Ha Ön vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó, az e tevékenységéből származó jövedelemként (a 8. sorban szereplő egyéni vállalkozói kivéten túl) a 1253-13-05 lap 486. sor "b" oszlopában szereplő vállalkozói osztalékalapot is vegye figyelembe az összes jövedelem megállapításánál.

Be kell számítani az összes éves jövedelembe a kettős adózást kizáró egyezmény szerinti, Magyarországon az adó alól mentesített külföldről származó jövedelmet, melyet törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az összevont adóalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Ezen jövedelmeket a 1253-B lap 44. sorában kell bevallania!
Amennyiben Ön ilyen jövedelemmel rendelkezik, ne felejtse el ennek a sornak a meghatározása során azt figyelembe venni!

Külön törvény előírása alapján az éves összes jövedelem részét képezi a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódóan különadó alapot képező bevétel, amennyiben Ön különadóval érintett, a 1253-07-es laphoz készült útmutatót feltétlenül olvassa el! A 242. sorban szereplő bevétel összegét ne felejtse el figyelembe venni az összes jövedelem megállapításakor!

Figyelem! Külön törvény előírása alapján az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba befizetett összeget adóalap-kedvezményként a jövedelme, vagy jövedelmeinek terhére érvényesítheti, de a kedvezményként érvényesített összeg - tekintettel a családi kedvezménnyel összefüggésben leírtakra - része az összes éves jövedelmének.

Fontos! Nem kell beszámítani az összes jövedelembe a munkaviszony jogellenes megszűntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján kifizetett összeget. Az egyéb adatként a 43. sorban feltüntetett összeg csökkenti az éves összes jövedelmet!

A fentiekre való tekintettel az adóalap-kiegészítés nélküli 2012. évi összes jövedelem meghatározásához a következő adatokkal kell Önnek számolnia:

Az adóalap-kiegészítés nélküli összevont adóalapba tartózó jövedelmek (1253-A lap 17. sor "d" oszlop) összegéhez adja hozzá a 44. sor "b" oszlop jövedelem adatát, a 04-es lap 179. sor "d" oszlop elkülönülten adózó jövedelmét, a 05-ös lap 186. sor "b" oszlop külföldön is adóköteles jövedelmét, a 07-es lap 242. sor "c" oszlop különadó köteles jövedelmét, a 08-01-es lap 254. sor "b", "d", "f", oszlopok, és a 08-02-es lap 273. sor "d", "f", "h" oszlopban feltüntetett, jogszerűen ekho szerint adózott bevételeket, valamint a 13-05 lap 486. sor "b" oszlopában szereplő vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalapot.
Erre az összegre lesz szüksége az összevont adóalap utáni adót csökkentő lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezmény, tandíj, felnőttképzés halasztott kedvezmények érvényesítése során.

31 - 33. sorok: A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg áthúzódó kedvezménye

A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény 2007. január 1-jével megszűnt, azonban átmeneti szabályok alapján azok, akik a hitel törlesztését ezen időpontot megelőzően megkezdték, a kedvezményt - a 2006. évi törvényi feltételek teljesülése esetén  - áthúzódó kedvezményként ezt követően is igénybe vehetik.
Az áthúzódó kedvezmény utoljára a 2015. adóévben vehető igénybe.

Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet  szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.

Amennyiben Ön a 2012. évben lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg után áthúzódó kedvezmény igénybevételére jogosult, a hitelintézet igazolásával kell rendelkeznie.

Az igénybe vehető áthúzódó kedvezmény összege adóévenként - akár 40%, akár 30%-os mértékű kedvezményre jogosult - nem haladhatja meg a 120 000 forintot.

A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztására nincs lehetőség.

Fontos! A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os, illetve 40%-os áthúzódó kedvezmény igénybevétele esetén a 2012. évi adóalap-kiegészítést nem kell beszámítani a 3 400 000, illetve a 4 400 000 forintos jövedelemhatárba!

A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2012. évi összes jövedelme (1253-B lap 30. sor "c" oszlopa) a 3 400 000, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben a 4 400 000 forintot nem haladja meg.

Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2012. évi jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor az Önt egyébként megillető kedvezményt - legfeljebb 120 000 forintot - csökkentenie kell a 3 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával.

A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között.

40% az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költségek törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után, ha

— az Ön által felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és
— az Ön által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 000 000 forintot nem haladta meg.

A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvétele belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez történt. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be.

30% az adókedvezmény mértéke abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló, Ön által felvett lakáscélú hitel, hitelek együttes összege nem haladta meg a 10 000 000 forintot, valamint ha a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósultak meg.

Amennyiben az Ön házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint Önnek a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelem-határ az Ön esetében 4 400 000 forint.

A 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget - legfeljebb 120 000 forintot - csökkenteni kell a 4 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával akkor, ha az Ön bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem több 5 000 000 forintnál.

Ha Ön új lakása szerzéséhez kamattámogatásos hitelt kapott, akkor az annak törlesztésére fordított összeget a 31. sor "a" oszlopába, az összeg 40%-át pedig a 31. sor "b" oszlopába írja be. A 31. sor "b" oszlopába legfeljebb 120 000 forintot írhat, azaz, ha a számított összeg magasabb 120 000 forintnál, e sor "b" oszlopában csak 120 000 forintot tüntessen fel. Abban az esetben, ha az Ön által felvett lakáscélú hitel Önt a 30%-os kedvezményre jogosítja, akkor törlesztésére fordított összeget a 32. sor "a" oszlopába, az összeg 30%-át, a 32. sor "b" oszlopába írja be, amely legfeljebb 120 000 forint lehet. Abban az esetben, ha Ön egy szerződés alapján az új lakásához a kamattámogatásos hitel mellett piaci kamatozású hitelt is felvett, akkor a már említett korlátokon belül úgy a 40%-os, mint a 30%-os kedvezményt is érvényesítheti, feltéve, hogy a felvett, kétféle hitel együttes összege a 10 000 000 forintot nem haladta meg. Ne felejtse el e sorok "b" oszlopaiban feltüntetett kedvezményeknek összege együttesen sem haladhatja meg a 120 000 forintot.

A 33. sor "c" oszlopa szolgál az Önt megillető lakáscélú áthúzódó kedvezmény együttes összegének a feltüntetésére. A "c" oszlop kitöltésekor az Önre vonatkozó jövedelemkorlátot is vegye figyelembe. A "c" oszlopba írt összeg nem lehet több 120 000 forintnál.

Fontos! Ha Ön a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményét érvényesíti, akkor a 1253-01 lapon az ingatlannal kapcsolatos (A) blokkot is ki kell töltenie!

Figyelem! A lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét az átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adójával szemben érvényesítheti.

34. sor: A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg

Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás alapján havi 4 650 forinttal (az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-ával) lehet csökkenteni az adó összegét mindazokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Ebbe a sorba a "c" oszlopba tehát annyiszor 4 650 forintot - legfeljebb 55 800 forintot - lehet beírni, ahány hónapig fennállt a fogyatékosság. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, csak megőrizni. Akinek az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, nem kell új igazolást kérnie, kivéve, ha II. típusú diabeteses betegségben szenved.

A kedvezmény igénybevételének jövedelemkorlátja nincs!

A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adó összegéből. Az adózás szempontjából súlyosan fogyatékosnak a kiadott igazolások esetében az a személy tekinthető, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben említett betegségben szenved, továbbá aki rokkantsági járadékban részesül.

35. sor: Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 000 forint

Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásban feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát (továbbiakban: regisztrált magánszemély).  Közös őstermelői igazolvány alapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a jogcímen adókedvezményt, aki rendelkezik ezzel a regisztrációs számmal. Az érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől kezdődően, az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. A támogatást a bevallás benyújtásának évében kell agrár de minimis támogatásként figyelembe venni.

Amennyiben Ön őstermelőként a jövedelem kiszámítására tételes költség-elszámolási módot választott, vagy jövedelmét a bevételének 90%-ában határozta meg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adójával, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adójának összegét. Ha Ön a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, és az őstermelői tevékenység utáni adó összege a 100 000 forintot nem éri el, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet.
Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek az őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe, ha a mezőgazdasági őstermelői tevékenységen kívül más forrásból is van összevonandó jövedelme. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot.

Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját (25. sor) a 10. sorban szereplő jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.

A mezőgazdasági őstermelői kedvezmény igénybevételének jövedelemhatára nincs!

36. sor: Tandíj, felnőttképzés díja címén igénybe vehető halasztott kedvezmény

A felsőoktatási tandíjként (képzési költségként), felnőttképzés költségeként befizetett összegek halasztott kedvezményeinek érvényesítéséhez vegye elő a képző intézmény által kiállított igazolásait. A kedvezmény halasztott érvényesítésének feltétele, hogy az erről szóló igazoláson a kedvezmény halasztása bejegyzés szerepeljen.
A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését, illetve a felnőttképzés első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásban érvényesíthető.
A tandíjba beleértendő a költségtérítés, egyéb térítés is, a felnőttképzési díjba beleértendő a vizsgadíj is, a pótvizsga díját azonban figyelmen kívül kell hagyni, az a kedvezmény alapját nem képezheti.

A tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény érvényesítésének egyik feltétele, hogy az Ön összes, 2012. évi jövedelme ne haladja meg a 3 400 000 forintot.

Fontos! A kedvezmény igénybevételénél a 2012. évi adóalap-kiegészítést nem kell beszámítani a 3 400 000 forintos jövedelemhatárba!

Abban az esetben, ha az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2012. évi jövedelme (30. sor "c" oszlop) a 3 400 000 forintot meghaladja, az összevont adókedvezmény mértéke a 100 000 forintból a 3 400 000 forintot meghaladó jövedelemrész 20%-át meghaladó rész lehet.
Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2012. évi jövedelme (30. sor "c" oszlop) több 3 400 000 forintnál, akkor mielőtt az adókedvezményeket kitöltené, célszerű meghatározni, hogy mekkora az a keret, amely a rendelkezésére áll. A 30. sor "c" oszlop alapján a 3 400 000 forint feletti rész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000 forintból levonva meghatározható az a kedvezmény összeg, amely egyáltalán érvényesíthető.
Abban az esetben pl., ha az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2012. évi jövedelme 3 600 000 forint, akkor a már említett jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának a meghatározásához ki kell számítani a 200 000 forint 20%-át, ami 40 000 forint, ezt le kell vonni a 100 000 forintból, így a magánszemély rendelkezésére álló keret 60 000 forint lesz. Az adókedvezmény beírásakor erre a korlátra is figyelemmel kell lenni.

Amennyiben Ön a 2012. évben a halasztott kedvezményt igénybe kívánja venni, akkor az "a" oszlopba írja be a halasztott kedvezmény alapját, a "c" oszlopba pedig annak a 30%-át.

A kedvezmény igénybevételéhez az egyes évek vonatkozásában hatályos előírásokat is vegye figyelembe!

Figyelem! A tandíj, felnőttképzés címén a halasztott kedvezményt az átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adóval szemben érvényesítheti.

37. sor: Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesen

Ebbe a sorba a 33-36. sorok összegzett, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények összegét kell feltüntetnie.

38. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó

Ebben a sorban a 2012. évi összevont adóalapját terhelő adónak az adókedvezményekkel csökkentett összegét kell feltüntetnie, mely a 29. sor összegéből a 37. sorban szereplő összeg levonása után fennmaradó adó összege. Amennyiben a 37. sorba a 29. sorban szereplő adóval azonos vagy nagyobb összeget írt be, akkor ebbe a sorba nullát kell írnia.

IV. Egyéb adatok

41. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj, kamarai tagdíj

Ebbe a sorba írja be a kapott igazolás alapján a munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befizetett (levont) igazolt tagdíj összegét, valamint az önálló tevékenység hiányában levonható kamarai tagdíj összegét.

42. sor: A 2012-ben felvett osztalékelőleg

Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő - kifizető hiányában a nyilvántartása szerinti - összeget tüntesse fel. A bizonylatokon, a nyilvántartásában külföldi pénznemben szereplő, bevételét forintra átszámítva írja be. Csak a 2012-ben felvett, és még 2012-ben osztalékká nem vált osztalékelőleget tüntesse fel. Az osztalékelőleg az osztalékká válás évében számít bele az éves összes jövedelem összegébe.
A levont 16%-os adót az "a" oszlopban lévő téglalapba kell beírnia.

43. sor: Az 1. sor öszegéből a munkaviszony jogellenes megszűnésére tekintettel, bírósági ítélet alapján fizetett összeg

Ebben a sorban akkor tüntessen fel adatot, ha Önnek a 2012. adóévben a munkaviszonyának jogellenes megszűntetésére tekintettel, bírósági ítélet alapján adóköteles összeget fizettek ki. Az ily módon kifizetett összeg az összevont adóalap részeként, a jogviszony jogcímének megfelelően, a nem önálló tevékenységéből származó jövedelemként adóköteles.

Például, amennyiben Önnek munkabért állapít meg a bírósági ítélet, akkor az a munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles, az 1. sorban kell bevallania. Függetlenül attól, hogy az adót meg kell fizetnie, az éves összes jövedelemnek nem része ez az összeg.
A "b" oszlopba írja be a bírói ítéletben megállapított adóköteles összeget, amennyiben Önnek több jogcímen is fizettek ki összeget a bírósági ítélet alapján, akkor ezeket összegezve írja be!

44. sor: Belföldről, illetve külföldről származó, a kettős adózást kizáró egyezmény szerint belföldön az adózás alól mentesített jövedelem, az éves összes jövedelembe beszámító összeg

Fontos! Ebben a sorban akkor szerepeltessen adatot, ha Önnek olyan jövedelme is volt 2012-ben, amely belföldről, illetve külföldről származott, de a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint e jövedelme nemzetközi szerződés alapján, Magyarországon az adó alól mentesített.

Amennyiben a 2012. adóévben ilyen jövedelmet szerzett, azt a személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő adóalapba nem kell beszámítania, de az éves összes jövedelemnek a része! A kapott igazolás alapján a "b" oszlopba írja be a jövedelmet, és ha szükséges a 30. "c" oszlop összegének meghatározása, akkor ne felejtse el annak számításakor figyelembe venni!

A 1253-C lap kitöltése

V. Személyi jövedelemadó

A 2012. évi adófizetési kötelezettség levezetése

51. sor: A 2012. évi jövedelem adója

Ebbe a sorba a 38. sor "c" oszlopában megállapított összevont jövedelmeket terhelő adó, a 04-es lap 178. sorának "e" oszlopában szereplő különadózó jövedelmeket terhelő adó, a 05-ös lap 188. sor "c" oszlopában szereplő külföldről származó jövedelmeket terhelő adó és a 13-05-ös lap 486. sor "c/d" oszlopában szereplő egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét kell beírnia.

52. sor: A visszafizetendő adókedvezmény(ek), pótlólag megfizetendő adó összege

Ebben a sorban kell feltüntetnie, ha valamely korábbi adóévben érvényesített adókedvezmény (rendelkezés) összegét vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettség szabályait a következőkben találja meg. Abban az esetben, ha több jogcímen keletkezett visszafizetési kötelezettsége, úgy a leírtak alapján külön-külön kiszámított összegeket adja össze és a végeredményt írja be e sor "c" oszlopába. E sor "a" oszlopában van lehetősége a visszafizetendő kedvezmények jellegét megjelölni, természetesen, több kötelezettség jelölésére is lehetősége van (Pl. 2 3). Az erre szolgáló helyen balra kezdődően írja be a következő számjeleket:

A visszafizetendő kedvezmény megnevezése    számjele
Biztosítási kedvezmény visszafizetése    1
Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg feltörése miatt    2
NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés    3
Pótlólag megfizetendő adó   
Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszüntetése    4

A visszafizetendő biztosítási adókedvezmény összege  (1)

A korábbi évekről szóló bevallásában az élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási díj után érvényesített adókedvezményt vissza kell fizetnie akkor, ha Ön 2012-ben a biztosítás feletti rendelkezési jogát - a szerződéskötést követő 10 éven belül - gyakorolta, vagyis a biztosítást megszüntette, értékesítette, vagy visszavásárolta. Akkor is vissza kell fizetnie a kedvezményt, ha a biztosítása alapján egy évnél hosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vett fel, vagy többször vett fel egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsönt. Visszafizetési kötelezettséget eredményez a szerződés olyan módosítása is, amely a Szja-törvény - 2009. december 31-én hatályos - 7. számú melléklete szerint a rendelkezési jog gyakorlásának minősül.

A járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele szintén az adókedvezmény elvesztésével jár.

Nem vonatkozik a visszafizetési kötelezettség azokra az érvényesített adókedvezményekre, amelyeknek az alapjául szolgáló díjfizetés évének utolsó napjától számított 3 év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a rendelkezési jogával 2012-ben élt, akkor csak a 2009-re érvényesített adókedvezményt kell visszafizetnie, a korábbi években igénybe vett adókedvezményt már nem.

Ha Ön a 2012. évben olyan biztosítási szerződése felett rendelkezett, amelyre tekintettel a 2009. évben adókedvezményt érvényesített, akkor a következők szerint állapítsa meg a visszafizetési kötelezettségét. Számítsa ki a 2009. évben érvényesített adókedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj 36 százalékát. A számítás eredményeként kapott összeget kell ebbe a sorba beírnia.

Az 52. sor "a" oszlopban jelölje az 1 számjelet, és a "c" oszlopba a kiszámított összeget írja be!

Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg feltörése miatt  (2)

Ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál fennálló számlakövetelését (annak egy részét) legalább 24 hónapra lekötötte, és erre tekintettel a lekötött pénzeszköz 10%-ának átutalásáról rendelkezett, majd ezt követően a lekötést - akár részben is - a 2012. évben megszüntette, akkor 20%-kal növelten vissza kell fizetnie azt az összeget, amelyet az állami adóhatóság az Ön rendelkező nyilatkozata alapján a lekötésre tekintettel az egyéni számlájára átutalt.

A visszafizetendő összeget írja be ebbe a sorba.

NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés  (3)

Abban az esetben, ha a NYESZ-R számlájáról nem nyugdíjszolgáltatásként vett fel összeget, úgy a rendelkező nyilatkozatai alapján az állami adóhatóság által a NYESZ-R számlájára átutalt összeg(ek) 20%-kal növelt mértékben köteles visszafizetni. A visszafizetendő összeget kell beírnia ebbe a sorba.
Abban az esetben is visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját teljes egészében tartós befektetési számlává alakítja át. Ekkor, a rendelkező nyilatkozatai szerint az átalakítás évében (2012-ben), valamint a megelőző évben (2011-ben) átutalt jóváírásoknak megfelelő összeget 20%-kal növelten köteles az átalakítás évére (2012-re) vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni (kivéve, ha azt már az ez előtt leírtak alapján korábban már megfizette).

Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszűntetése miatti adófizetési kötelezettség  (4)

Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszűntetése miatt keletkezett adófizetési kötelezettséget és a felszámított késedelmi pótlékot ebbe a sorba írja be. Olvassa el az önálló tevékenység jövedelménél (6. sor) az adófizetési kötelezettség kiszámításával kapcsolatban leírtakat!

53. sor: Az adóelőleg megállapításához tévesen adott nyilatkozat miatti költségkülönbözet alapján fizetendő 39%-os adó

Ezt a sort abban az esetben kell kitöltenie, ha az adóévben megszerzett bevételét terhelő adóelőleg megállapításához a kifizetőnek tett nyilatkozatában a tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és az adóbevallásban elszámolt költség kevesebb, mint a nyilatkozata alapján az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség.
Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján a 39%-os adót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összege nem haladja meg a nyilatkozatában megjelölt költség 5%-át.
A különbözetet, mely az adó alapjául szolgáló összeg ("a" oszlopban), a különbözet 39%-át pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetnie.

54. sor: A 2012. évi adófizetési kötelezettség összege

Ez a sor a 2012. évi adófizetési kötelezettség összegének feltüntetésére szolgál. Ezt úgy számíthatja ki, hogy az 51. sorban lévő adó összegéhez hozzáadja az 52. és 53. sorok összegét.

55. sor: A kifizetők által levont adóelőleg összege

Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, adja össze az adóévi jövedelmeiről kiállított igazolások alapján a kifizetők (munkáltatók) által levont adóelőlegeket. Az összevont adóalapba tartozó jövedelme után külföldön fizetett adó összegét ennél a sornál ne vegye számításba, mivel a külföldön megfizetett adó figyelembe vétele a 26. és a 27. soroknál történik.

Abban az esetben, ha Ön 2012-ben személyi jövedelemadó köteles végkielégítésben részesült, a teljes összeg (4. sor) után a munkáltató által a végkielégítésből levont adóelőleg teljes összegét vegye figyelembe ennek a sornak a kitöltésénél.

56. sor: A 2011. évben felvett osztalékelőlegből levont adó összege

Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 2011. évben, a várható eredmény terhére, osztalékelőleget kapott. Ebből az összegből a kifizetőnek 16%-os adót kellett levonnia a kifizetéskor. Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, vegye elő a 1153-as bevallását, majd írja át ide az osztalékelőlegből levont adó összegét. Feltétlenül olvassa el a 167. sorhoz írt útmutatót!

57. sor: A kifizetők által levont forrásadó összege

Ebbe a sorba mindazon forrásadó együttes összegét kell beírnia, amelyet a bevallásadási kötelezettség alá eső elkülönülten adózó jövedelmei után 2012. évben vont le a kifizető, és az, az általa kiadott igazoláson is szerepel. Önnek a 2012-ben kifizetett, és még a 2012. évben osztalékká nem vált osztalékelőlegből levont 16%-os adót nem itt, hanem a 42. sor "a" oszlopában kell szerepeltetnie.

Ha Öntől a kifizető az értékpapír értékesítésekor az árfolyamnyereség címén elért nyereségéből adót vont le, akkor a levont adó összegét ebben a sorban tüntesse fel.

A külföldön is adóköteles osztalék, kamat, vállalkozásból kivont jövedelem után a külföldön levont adót ne itt vegye számításba, mert azokat az ilyen osztalék, kamat, és vállalkozásból kivont jövedelem utáni adó megállapításakor veheti figyelembe a 05-ös lap 182., 183., illetőleg a 184. sorok kitöltésekor.

59. sor: Összes levonás

Ebbe a sorba az 55 57. sorok együttes összegét írja be.

60-63. sorok: Az adózót negyedévente terhelő adó, adóelőleg 

Ide nem írhatja be a kifizetőtől kapott igazolás szerint kifizető/munkáltató által levont adó, adóelőleg összegét! Azt az 55.-57. sorokban tüntesse fel!

Ha Önnek egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, fizetővendéglátó tevékenységet folytatóként vagy magánszemélyként adót, adóelőleget kellett fizetnie, akkor az Ön által negyedévente megállapított adó fizetési kötelezettség összegét az adóbevallásában fel kell tüntetnie.

Itt kell szerepeltetnie azt az adót, adóelőleget is, amelyet Önnek azért kellett megfizetnie a kifizető által adott igazolás alapján, mert az adót, adóelőleget a kifizető nem tudta levonni, vagy a törvény szerint nem kellett levonnia, és emiatt Önnek keletkezett adó fizetési kötelezettsége.

Ezekben a sorokban, Önnek az egyes negyedévekben keletkezett adó, adóelőleg fizetési kötelezettségeit kell szerepeltetnie az "a" oszlopokban függetlenül attól, hogy az adót, adóelőleget megfizette-e vagy sem!

Kifizető hiányában az osztalékjövedelem adójának összegét is itt kell feltüntetnie. Nem ide, hanem a 42. sorba kell beírnia a kifizető hiányában, a 2012. évben felvett osztalékelőleg adójának összegét, melyet Önnek kellett megfizetnie.

Az adót, adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-ig kellett megfizetnie. Nem kellett az adót, adóelőleget megfizetnie akkor, ha azok együttes összege az adóév elejétől számítva a 10 000 forintot nem haladta meg.

Itt kell feltüntetnie pl. a mezőgazdasági őstermelőként (családi gazdálkodóként), egyéni vállalkozóként a 2012. évi jövedelme utáni adóelőleg, vagy a fizetővendéglátás utáni tételes átalányadó kötelezettsége összegét is. A 2013. január 12-éig befizetett negyedik negyedévi előleget is itt vegye számításba kötelezettségként.

A 2011. évi jövedelméről szóló adóbevallásában a 2011-es évre megállapított, de a 2012-es évben befizetett adókülönbözetet ide nem írhatja be!

Ha Ön alkalmazottat foglalkoztató őstermelő, vagy más önálló tevékenységet folytató magánszemély, akkor az alkalmazottól levont adóelőleget nem itt kell bevallania!

64. sor: Az adózó által befizetett adóelőleg, adó

E sor "b" oszlopába kell beírnia a 60-63. sorok "a" oszlopainak összegét, feltéve, hogy Ön az adót, adóelőleget teljes egészében megfizette. Ha olyan jövedelme is volt, amely nem kifizetőtől származott, vagy amelyből annak kifizetője adót, adóelőleget nem vont le, vagy a várható adóhoz képest kevesebbet számolt ki, és ezért Ön személyesen (is) fizetett adóelőleget, továbbá ha a forrásadót Ön saját maga befizette, akkor a befizetett tételeket e sor "b" oszlopába kell beírnia.

Ha Ön egyéni vállalkozó, ebbe a sorba a saját, 2012. évi vállalkozói jövedelme és a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapja után befizetett adóelőleget kell beírnia. Ez az összeg nem tartalmazhatja az alkalmazottaktól, vagy más kifizetésekből levont személyi jövedelemadó (előleg) összegét. Nem vehető figyelembe ennek a sornak az összegében a 2011. évi vállalkozói jövedelme és vállalkozói osztalékalapja után 2012-ben megfizetett adó összege sem.

Ebben a sorban nem tüntetheti fel a kifizető hiányában az osztalékelőleget terhelő, megfizetett adó összegét. Ezt az osztalékká vált összeggel szemben a 1353-as bevallásában veheti majd figyelembe.

65. sor: Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összeg

Ebben a sorban többek között akkor tüntethet fel adatot, ha a 1253-06-01-es lapon ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeivel kapcsolatban az adókiegyenlítési kerete fedezet nyújt az adókiegyenlítésre jogosító összeg egészének (vagy egy részének) figyelembe vételére. Amennyiben a 1253-06-01-es lap 220. sorának "c" oszlopában adatot tüntetett fel, azt ebben a sorban figyelembe veheti "adókiegyenlítés címén befizetett adóként".

Abban az esetben, ha a 1253-06-02-es lapon csereügylet(ek)ből származó jövedelmeit (veszteségeit) részletezi, és a 2010. és/vagy 2011. évi bevallása alapján vesztesége volt, jogosult az adókiegyenlítésre, amelyet megfizetett adóként érvényesíthet a törvényi feltételek megléte esetén. A 1253-06-02-es lap 240. sorának "h" oszlopába írt összeget itt vegye figyelembe.

Amennyiben ingatlan/vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelme keletkezett a 2010., 2011., 2012. adóévekben és a 2012. adóévben cél szerint felhasználta, ebbe a sorba írja be a befizetett adóként figyelembe vehető összeget a 1253-06-01 lap 202., 206., és 209. sorából!

Ha az állami adóhatóság részletfizetési kedvezményt engedélyezett az ingatlan értékesítésből származó jövedelem megállapított adójának a megfizetésére, akkor az adókiegyenlítést csak a megfizetett adó erejéig veheti figyelembe a cél szerinti felhasználás adójánál, feltéve, hogy a részleteket teljes egészében megfizette.

66. sor: Levont, befizetett adó, adóelőleg együttes összege

Ebben a sorban adja össze a kifizetők által levont (59. sor) és az Ön által befizetett adóelőleg, adó (64. sor) összegét, valamint az adókiegyenlítés miatt befizetettként figyelembe vehető összeget (65. sor).

67. sor: Adózó terhére mutatkozó különbözet

Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg (66. sor) összege kevesebb, mint a 2012. évi adófizetési kötelezettsége (54. sor), akkor a különbözetként kapott összeget írja be ebbe a sorba.

68. sor: Adóelőleg befizetési különbözet alapján meghatározott 12%-os adó

Ha Ön az adóelőleg levonásához adott nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében az adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, akkor a különbözet 12%-át kell a bevallásban szerepeltetnie és befizetnie. A különbözet 12%-át ennek a sornak a "c" oszlopában kell feltüntetni.

Nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása miatt kell 12%-os adót fizetnie abban az esetben, ha Ön nem kérte az adóalap-kiegészítés alkalmazását, pedig a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 424 000 forintot meghaladta.

69. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó (Adónemkód:103)

Ebben a sorban a 67. és a 68. sorban lévő tételek együttes összegét kell feltüntetnie. Amennyiben nem kell 12%-os adót fizetnie (a 68. sorban nincs adat), akkor ebbe a sorba a 67. sorban szereplő összeget kell beírnia.

A tartozását a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A 100 forintot el nem érő tartozását nem kell befizetnie.

Amennyiben Önnek akár az egészségügyi hozzájárulásban, akár a nyugdíjjárulékban (nem egyéni vállalkozói minőségben) visszaigényelhető összeg mutatkozik, akkor e túlfizetések, vagy azok egy részének átvezetésével is teljesítheti a személyi jövedelemadó befizetési kötelezettségét. Ehhez töltse ki a 1253-170-es lapot!

Ha a tartozását egy összegben nem tudja megfizetni, fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kérheti. Feltétlenül olvassa el az Útmutató 6. és 8. pontját, a "Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok" című fejezetet!

70. sor: Visszaigényelhető adó, adóelőleg

Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg, illetve az adókiegyenlítés összege (66. sor) több mint a 2012. évi adófizetési kötelezettsége (67. sor és 68. sor), a különbözetet a 70. sorban kell feltüntetnie. A 100 forintot el nem érő személyi jövedelemadó összegét az állami adóhatóság nem téríti vissza.

Ha Ön a többletként befizetett személyi jövedelemadót nem kéri vissza, hanem egészségügyi hozzájárulás kötelezettségre, különadó fizetési kötelezettségre, járulékra, ekho-ra, ekho további külön fizetendő adóra kívánja elszámoltatni, akkor töltse ki a 1253-170-es lap erre szolgáló részét.

Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, ne felejtse el a 1253 főlap (C) blokkjában a döntésének megfelelő helyen az "X"-et beírni!

Nyilatkozat a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történő megfizetéséhez, a (A) mező kitöltése

Ha élni kíván a 150 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történő megfizetésének lehetőségével, az (A) mezőben nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A részletben történő teljesítés lehetősége maximum hat hónap lehet. Ennél rövidebb (két, három, négy vagy öt hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A 71. sorba a választott időtartamot (2, 3, 4, 5, 6) kell beírnia. Olvassa el a 8. pontnál leírtakat!

VI. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
fizetési kötelezettség elszámolása

80. sor: Ekho további külön fizetendő adó kötelezettség (Adónemkód: 194)

Ez a sor az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogosulatlan választásából adódóan fizetendő adó összegének a bevallására szolgál!

Ebbe a sorba kell beírnia a 1253-08-01-es lap 264. sorban kiszámított további adót, az ekho választására nem jogosító bevételével kapcsolatban.


81. sor: Visszaigényelhető 15%-os Ekho (Adónemkód: 191)

Ebbe a sorba kell beírnia, amennyiben a 1253-08-01-es lapon a 257. sor "c", 1253-08-02-es lap 276. sor "e" oszlopban visszaigényelhető összeget állapított meg, az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésével kapcsolatban.

82. sor: Visszaigényelhető 11,1%-os Ekho (Adónemkód: 193)

Ebbe a sorba kell beírnia, amennyiben a 1253-08-01-es lapon a 257. sor "e", 1253-08-02-es lap 276. sor "g" oszlopban visszaigényelhető összeget állapított meg, az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésével kapcsolatban.

83. sor: Visszaigényelhető 9,5%-os Ekho (Adónemkód: 197)

Ebbe a sorba kell beírnia, amennyiben a 1253-08-01-es lapon a 257. sor "g", 1253-08-02-es lap 276. sor "i" oszlopban visszaigényelhető összeget állapított meg, az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésével kapcsolatban.

Amennyiben Ön a 81-83. sorban feltüntett teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget, vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra, egészségügyi hozzájárulásra, különadó fizetési kötelezettségre, ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 170-es lapot is. Ne felejtse el a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyre az "X"-et beírni!

VII. A nyugdíjjárulék fizetési felső határt meghaladóan levont összeg

84. sor: A felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összege (Adónemkód: 125)

Ebben a sorban kell szerepeltetnie a többletként jelentkező összeget, ha Öntől 2012-ben a foglalkoztató az Önre vonatkozó járulékfizetési felső határt meghaladóan vont le nyugdíjjárulékot, feltéve, hogy azt a bevallás benyújtásáig a foglalkoztatójától nem kérte vissza és nem áll szándékában visszakérni.

2012-ben a foglalkoztatott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme után, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig köteles megfizetni, melynek egy naptári napra meghatározott összege 21 700 forint, éves szinten 366 napra 7 942 200 forint. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől - év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától - az adott év december 31. napjáig, illetve a biztosítási jogviszony megszűnése napjáig kell számítani.

Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagynia azokat az időtartamokat, amelyre Önnek járulék alapjául szolgáló jövedelme nem volt. Ilyen időtartam különösen az, amely alatt Ön
— táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült;
— fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságot) töltött.
Amennyiben Önnél 2012-ben az előzőek szerinti esetek bármelyike fennállt, akkor az éves felső határként megállapított összeget csökkentenie kell a díjazás nélküli, illetve az igazolt távolléti időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ összegének (21 700 forint) szorzatával. Így kell eljárnia akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.
Önnek rendelkeznie kell a foglalkoztató által kiállított azon igazolásokkal, amelyekből az Önre vonatkozó járulékalap felső határa és az Öntől levont járulék összege megállapítható.

Ha a túlvont járulék összege a 100 forintot nem éri el, azt az állami adóhatóság nem fizeti vissza.

Amennyiben Ön a túlvont összeget teljes egészében nem kéri vissza, átvezetést kér, vagy a számláján kívánja hagyni, akkor a bevallás első oldalán, a megfelelő kódkockába tett "X"- el kérjük jelezze!

A 7%-os egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ebben a tekintetben túlfizetése sem keletkezhetett.

VIII. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása

85. sor: A bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulás (Adónemkód:152)

Abban az esetben, ha a 1253-09-es lap 297. sorában további, a bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulást számított ki, azt írja be ebbe a sorba.

86. sor: Visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás

Ha Ön a 1253-09-es lap 298. sorában adatot tüntetett fel, akkor az oda beírt összeget írja át ebbe a sorba.

Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget, vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra, különadó fizetési kötelezettségre, ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 170-es lapot is. Ne felejtse el a bevallás első oldalán az erre a célra szolgáló helyre az "X"-et beírni!

IX. Különadó kötelezettség elszámolása

87. sor: Befizetendő különadó (Adónemkód:305)

Ebbe a sorba kell beírnia, ha a 1253-07-es lapon a 249. sorban további, különadó alapot képező bevételével kapcsolatban adót számított ki.

88. sor: Visszaigényelhető különadó

Ebbe a sorba kell beírnia, amennyiben a 1253-07-es lapon a 250. sorban, a különadó alapot képező bevételével kapcsolatban visszaigényelhető összeget állapított meg.

Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget, vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra, ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 170-es lapot is. Ne felejtse el a bevallás első oldalán az erre a célra szolgáló helyre az "X"-et beírni!

A 1253-01 lap kitöltése

Nyilatkozatok

Ha Ön a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására bármely ok miatt kötelezett, akkor a kötelezettségeivel kapcsolatos különböző nyilatkozatait itt kell megtennie.

I. Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményéhez (A blokk)

101 -106. sorok: Ha Ön a 1253-B lap 31-33. soraiban áthúzódó kedvezményt érvényesíthet, akkor ezt a nyilatkozatot is ki kell töltenie. A megfelelő sorokban az adóstárs nevét, adóazonosító jelét, valamint azon lakótelek, lakás fekvése szerinti település elnevezését, valamint helyrajzi számát kell feltüntetnie, amely ingatlan megszerzéséhez felvett hitel törlesztésére tekintettel az adókedvezményt igénybe vette. A nyilatkozaton a hitelszerződésben szereplő valamennyi adóstárs azonosító adatait szerepeltetnie kell. Abban az esetben, ha adóstárs nélkül vette fel az adókedvezménnyel érintett hitelt, úgy ezt jelölje meg (103. sor). A 106. sorba írja be, hogy az adókedvezmény érvényesítése szempontjából Önre a 3 400 000 vagy a 4 400 000 forintos jövedelem-korlát vonatkozik. A 4 400 000 forintos jövedelem-korlát akkor vonatkozik Önre, ha az adóstársa az élet- vagy házastársa, aki a hitellel megszerzett ingatlanban tulajdonostársa is és az adóévben legalább 6 hónapig gyes-re volt jogosult.

Amennyiben az (A) mezőben az adóstársak azonosító adatainak feltüntetésére az előnyomott sorok nem elegendőek, akkor az ügyfélszolgálatok bármelyikén kérhet újabb 1253-01 lapot. Ne felejtse el az erre a célra szolgáló helyen feltüntetni, hogy a nyomtatványból hány lapot csatol a bevallásához!

II. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély nyilatkozata a tételes átalányadózás választásárólról (B blokk)

107. sor: Ha Ön a lakását, üdülőjét fizetővendéglátás keretében hasznosítja, akkor 2012-ben is lehetősége van arra, hogy tételes átalányadózás útján tegyen eleget adófizetési kötelezettségének.

Az egyéni vállalkozó a megszerzett bérleti, szálláshely-szolgáltatási díjak megszerzése esetén, a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak, és választhatja e tevékenységére a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések szerinti adózást!

Amennyiben 2013-ban ezen a módon kíván majd adózni, akkor az erre irányuló szándékát az erre szolgáló helyen az "X" beírásával jelezze. Mielőtt az adózás módjáról döntene, olvassa el az útmutató 04-es lapjának 174. sorához fűzött magyarázatot is, melyben megtalálja a tételes átalányadózás választhatóságának a feltételeit.

Abban az esetben, ha 2012-ben az e tevékenységéből származó jövedelme után tételes átalányadót fizetett és így akar a jövedelme után 2013-ban is adózni, akkor erről most nem kell nyilatkoznia.

108. sor: Ha Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelmének a megállapítására 2012-re a tételes átalányadózási módot választotta, de 2013-ra nem ezen a módon kíván adózni, akkor ezt a szándékát jelezze az "X" beírásával az erre a célra szolgáló kódkockában.

III. Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő kedvezmény elszámolása (C blokk)

Amennyiben Önnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba a 2012. adóévben teljesített befizetése (a továbbiakban: Alap) volt, a befizetés alapján a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó összevonás alá eső, és az elkülönülten adózó, egyébként adóköteles jövedelmét, az ekho szerinti bevételeit és az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adó alapját is csökkentheti. Amennyiben az Alapba történt befizetés összege meghaladja az Ön 2012. évben az előbbiekben meghatározott bevételt, illetve jövedelmeit, lehetősége van a le nem vont rész után az adóalap-kedvezményt további négy adóév adóalapja terhére érvényesíteni.

Amennyiben Ön a 2011. adóévi Alapba történt befizetése után is igénybe vette az adóalap-kedvezményt, de nem teljes egészében tudta azt érvényesíteni, akkor a fennmaradó részt a 1153-as bevallás 01-es lapjának 131. sorában, a következő, legfeljebb 2012-2015. adóév(ek)ben érvényesíthető összegként kellett feltüntetnie. Ezt az összeget a 2012. adóévben megszerzett bevételeivel szemben érvényesítheti kedvezményként. Abban az esetben, ha a 2011. évben befizetett összeg kedvezményként történő elszámolására a 2012. évi bevételei, jövedelmei sem nyújtanak fedezetet, további három évben van lehetősége az adóalap-kedvezmény érvényesítésére.

A 2012. évben történt befizetést igazoló bizonylat alapján a 110. sorba írja be az Alapba teljesített befizetés összegét.

A 111. sorba akkor írjon adatot, amennyiben a 2011. évben teljesített befizetését teljes egészben nem tudta a 2011. évi adóalapja terhére érvényesíteni. Vegye elő a 1153-as bevallását és a 01-es lap 131. sorában szerepeltetett adatot írja ebbe a sorba.

A 112. sorba a 2012. adóévben érvényesített összegeket együttesen írja be. Ebbe a sorba összesítse az összevonás alá eső jövedelmek, az elkülönülten adózó jövedelmek, az ekho alap terhére igénybe vett kedvezmény(ek)et. Ne felejtse el, hogy ha az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalapját is csökkenti a befizetéssel, azt is vegye figyelembe ennek a sornak a meghatározásánál.

A 113. sorban akkor tüntessen fel adatot, ha a 2011. évi befizetést 2012-ben sem tudta teljes egészében elszámolni, és ezért a következő három (2012-2015.) adóév(ek)ben még igénybe vehető összege van.

A 114. sor szolgál a 2012. évi befizetésből a következő négy (2013-2016.) adóévben még igénybe vehető összeg beírására.

Fontos! Az alapba történő befizetés után az adóévben adóalap-kedvezményként le nem vonható rész további négy adóév adóalapja terhére érvényesíthető, ezért a 2011. és 2012. adóévben történt befizetések nem vonhatóak össze! A 2011. évi befizetésre tekintettel utoljára a 2015. évben érvényesíthető kedvezmény, a 2012. évi befizetés után fennmaradt összeget utoljára a 2016. évben lehet érvényesíteni kedvezményként.

IV. Nyilatkozat a termőföldből átminősített ingatlan értékesítésével kapcsolatban
(D blokk)

A 120. sorban kell nyilatkoznia arról, hogyha Ön 2012-ben olyan termőföldből átminősített ingatlan értékesített, amelyet öröklés útján szerzett. Ebben az esetben Önre az általános ingatlan értékesítés szabályai vonatkoznak, ezért jelezze azt az "X" beírásával az erre a célra szolgáló kódkockában.

Ne felejtse el a nyomtatványt a (E) mezőben aláírni!

A 1253-02 lap kitöltése

Rendelkező nyilatkozatok az adóról

Általános tájékoztató arról, hogyan rendelkezhet az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár   és/vagy befektetési szolgáltató felé

Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy Önre a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!

Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál, a pénztár igazolása szerint történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amelynél történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele! 

Több önkéntes kölcsönös pénztár esetén is csak egy pénztár jelölhető meg.

Nyugdíj-előtakarékossági számla(NYESZ-R) esetén a rendelkezési jogosultság csak abban az esetben illeti meg a számlatulajdonost, amennyiben rendelkezik "NYESZ-R"  jelölésű nyugdíj-előtakarékossági számlával és nem kapott 2012-ben nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést (átutalást) a NYESZ-R számláról.

Rendelkezhet akkor is, ha nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt szüntette meg a NYESZ-R számláját, de az adóév utolsó napján még nem mondta fel azt.

Ha mindkét rendelkezési lehetőségével élni kíván, figyeljen az összegek megosztására. 

Ha az átutalást az állami adóhatóság késedelmesen teljesíti, akkor kamatot kell fizetnie.  E miatt feltétlenül töltse ki a 1253-főlap (D) tábláját.

A rendelkezésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéni számláján jóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség, hogy a magánszemély a feltételeknek megfelelő, meghatározott összegnek az egyéni számlára történő utalásáról rendelkezhet, feltéve, hogy a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag, azaz az adóbevallásának vagy az egyszerűsített bevallást kérő vagy a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatának megtétele időpontjában tag. Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy a kapott igazolás alapján Ön élhet e rendelkezési jogával (jelölje a 144. sorban X-szel). Ebben az esetben sem írhatja be saját számlaszámát a 139. sorba, az állami adóhatóság közvetlenül Önnek juttatja el a rendelkezése szerinti összeget a 1253 Főlap (D) blokkjában megjelölt számlára.
— Az átutalni rendelt összeggel az összevont adóalap utáni adó összege (29. sor) nem csökkenthető.
— Rendelkezni csak abban az esetben lehet, ha az adókedvezmények levonása után marad még összevont adóalap utáni adó (38. sor).

A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár igazolása. 

A nyugdíj-előtakarékossági - NYESZ-R jelölésű - számlához is párosul rendelkezési jogosultság.
A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a befektetési szolgáltató igazolása.  A nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos rendelkezési jogosultságát csak a bevallásában gyakorolhatja.
Ön rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját, a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel (ezt jelölje a 146. sorban X-szel). Ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel és a kiutalás teljesülésének időpontjáig megszűnt, a számlavezető által az állami adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, az Ön kérelmére, az abban megjelölt címre (számlára) utalja az állami adóhatóság azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan nyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető.

Az átutalás(oka)t, azaz a költségvetési támogatást, az állami adóhatóságnak az adó összegének visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől. Hibás bevallás esetén a 30 napos határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani.

Abban az esetben, ha Önnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozása van, vagy az adóbevallása alapján fizetendő adóját határidőben - február 25-ig, illetve május 21-ig - nem rendezte, akkor az utalásra az Ön kérelme alapján az adótartozása, illetőleg az adóbevallása szerinti adó rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor, ha bevallási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
Amennyiben Ön önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlával és nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatosan is rendelkezik, úgy az egyes pénztárakhoz, illetőleg a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek ebben az esetben sem léphetik át a törvényben meghatározott mértéket.

Feltétlenül közölje a 138. és 142. sorban a rendelkezését az átutalás tényleges összegéről!

Az átutalt összeg nagyságát nem befolyásolja az, ha az összevont adóalap utáni, adókedvezményekkel csökkentett adó összege önellenőrzés vagy adóellenőrzés során utóbb változik.  Ha azonban az önellenőrzés vagy az ellenőrzés eredményeként az adókedvezmények levonása utáni összevont adóalap utáni adó összege (38. sor) olyan mértékben csökken, hogy az már részben vagy egészében nem nyújt fedezetet az átutalt összegre, akkor a különbözetet Önnek, az állami adóhatóság határozata alapján meg kell fizetnie. Nem hoz határozatot az állami adóhatóság, ha a különbözet az 5 000 forintot nem haladja meg.

I. Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről (A blokk)

Amennyiben Ön rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott és a rendelkezése időpontjában valamely önkéntes pénztár tagja, illetve, ha azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, akkor töltse ki a 132-139. sorokat, majd jelölje meg azt a pénztárt, ahová az utalást kéri, illetve, azt a pénztárat, ahova az utalást kérné, ha nem szűnt volna meg az előzőek miatt a tagsága.
Abban az esetben, ha Ön év közben más pénztárba lépett át, úgy figyeljen arra, hogy két helyről kap igazolást, és győződjön meg arról, hogy az igazolásai ne tartalmazzanak halmozott adatokat, mert utóbb ennek adójogi következményei lehetnek.

Előfordulhat, hogy az Ön önkéntes kölcsönös biztosítópénztára végelszámolása, felszámolása folyamatban van. Ebben az esetben, illetve a pénztár tevékenységének felfüggesztése esetén az állami adóhatóság értesítése alapján Ön kérheti a bevallásában megjelölt pénztár helyett - amennyiben más önkéntes kölcsönös pénztár tagja - másik pénztárba történő utalását a rendelkezett összegnek. Ha nem tagja más pénztárnak, arra is lehetősége van, hogy saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) kérje a rendelkezett összeget. 

132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Ha Ön önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául az Ön által befizetett tagdíj, valamint az Ön egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles a pénztár által kiadott igazolásban szereplő összegek szolgálnak.

A kedvezmény mértéke a pénztár által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 20%-a, ezt kell a 132. sorba a "c" oszlopba beírnia. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány és más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles összeg is szerepel, akkor azt ne felejtse el a bevallása 12. sorában is feltüntetni, mert az Önnél egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül. A pénztár az igazoláson csak a december 31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja.

Az ezen a jogcímen Önt megillető összeg nem lehet több mint 100 000 forint. Ha a 132. sorban szereplő összeg 100 000 forintnál kevesebb, erre a kisebb összegre, ha több, akkor a 100 000 forintra teheti meg a rendelkező nyilatkozatát.

Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1 -e előtt töltik be (145. sor). Ha Ön is ebbe a korcsoportba tartozik, akkor az Ön esetében a rendelkezésre jogosító legmagasabb összeg nem 100 000, hanem 130 000 forint lehet.

Amennyiben Ön a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény (137. sor) legmagasabb összege 120 000 forint, ha Ön az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-e előtt tölti be, akkor pedig 150 000 forint lehet (145. sor).

133. sor: Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Ha Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőnek a tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési jogát gyakorolni.

A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett, a rendelkezés alapjául szolgáló összeg 20%-a, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben Ön a nyugdíjkorhatárt az Önre irányadó szabályok szerint 2020. január 1-e előtt tölti be (145. sor), akkor a kedvezmény legmagasabb összege 130 000 forint lehet.

A kedvezmény összegét e sor "b" oszlopába írja be. Abban az esetben, ha Ön az egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte, vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor ügyeljen arra, hogy az egészségpénztárakkal, valamint - feltéve, hogy önsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni, - az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 100 000, illetőleg a már említett feltétel megléte esetén a 130 000 forintot. A lekötött összeghez, valamint a prevenciós szolgáltatáshoz kapcsolódó rendelkezési jogra vonatkozó tudnivalókat a 134. és a 135. sorhoz készült magyarázatból ismerheti meg.
Amennyiben Ön az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja a rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege (137. sor) nem lehet több 120 000, illetőleg a 2020. január 1-e előtti Önre vonatkozó nyugdíjkorhatár (145. sor) esetén a 150 000 forintnál, ezért ennek a sornak a kitöltésénél erre is legyen figyelemmel.

A kedvezmény alapjául szolgáló összeggel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat a 132. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.

134. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban lekötött összeg kedvezménye

Amennyiben Ön az egészségpénztárnál, önsegélyező pénztárnál vezetett egyéni számláján a fennálló számlakövetelésből az Ön által meghatározott összeget legalább 24 hónapra lekötötte, akkor az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további rendelkezésre jogosítja a lekötés évéről szóló adóbevallásban. A pénztár által kiállított igazoláson feltüntetett összeg 10%-át e sor "b" oszlopában kell szerepeltetnie.

Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a lekötést akár részben is megszűnteti (feltöri), az ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20%-kal növelt összegben kell visszafizetnie! A 20%-kal növelt összeget a feltörés évéről szóló adóbevallásban kell szerepeltetnie, és a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A lekötött összeg feltöréséről a pénztár az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat. Amennyiben Ön a 2010-es és/vagy a 2011-es évről szóló bevallásában ezen a címen adókedvezményt érvényesített, és a lekötött összeget akár részben is feltörte, akkor olvassa el az 52. sorhoz fűzött magyarázatot is.
Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkor szerepeltessen adatot, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege - a 135. sorban szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel - a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot.

135. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár prevenciós szolgáltatásának kedvezménye

Ha Ön önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a külön törvényben  meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a megbízása alapján a pénztár által kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményre jogosító összeget a pénztár az igazoláson külön feltünteti.
Amennyiben Ön ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyeljen arra, hogy az e sor "b" oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorban feltüntetendő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint a nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt, a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot.

136. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyező pénztári kedvezmény együttes összege

Ennek a sornak a "c" oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények (133-135. sorok) együttes összegét kell feltüntetnie. Ügyeljen arra, hogy az ezen a címen érvényesíthető kedvezmény nem lehet több 100 000, illetőleg 130 000 forintnál.

137. sor: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege

Ennek a sornak a "d" oszlopában a 132. és 136. sorok "c" oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetnie.

Amennyiben Ön csak nyugdíjpénztárhoz (132. sor) vagy csak egészség és/vagy önsegélyező pénztárhoz (136. sor) kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeg legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.

Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz (132. és 136. sor) kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb 120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.

138. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 137. sor "d" oszlopában szereplő összeget írja be, amelyet az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára kíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó összege (38. sor) kevesebb, mint amekkora összegre Ön egyébként a befizetései és az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne (137. sor), akkor ebben a sorban csak akkora összeget szerepeltessen, hogy arra az összevont adóalap utáni adó, azaz a 38. sorban szereplő összeg fedezetet nyújtson. Amennyiben Ön NYESZ-R számlát is nyitott, és az arra befizetett összegre tekintettel is rendelkezni kíván, akkor az átutalni rendelt összeg beírásakor legyen figyelemmel a 142. sorba beírni kívánt összegre!
A sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz!

139. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes pénztárat, ahová az átutalást kéri. Ne felejtse el feltüntetni a pénztár adószámát és pénzforgalmi számlaszámát. E nélkül a bevallása hibás lesz!
Ha Ön több pénztárnak is tagja, akkor is csak egy pénztár jelölhető meg, az általános ismertetésnél leírt feltételekkel.
Kérjük, a nyilatkozaton megjelölt önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak a pénzforgalmi számlaszámát írja be, mert a saját pénzforgalmi számlájának (folyószámlájának) vagy más magánszemély pénzforgalmi számlájának a beírása esetén a bevallása hibás lesz.

Amennyiben Ön az állami adóhatóság utalásakor már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a "kedvezmény" utalását kérte, akkor az átutalni kért összeget:
— más pénztárba történő átlépés esetén a pénztárnak a befogadó pénztárba kell továbbutalnia;
— ha nyugdíjszolgáltatás miatt nem tagja a pénztárnak a magánszemély, akkor a rendelkezése szerinti összeget az általa megadott címre (számlára) az állami adóhatóság átutalja;
— ha teljesítéskor a magánszemély már nem él, az állami adóhatóságnak a kedvezményezett(ek)nek kell kiutalnia;
— minden más esetben, így a tagsági viszony megszűnésekor az állami adóhatóságnál, az erre a célra nyitott beszedési számlára utalja vissza.

Ez utóbbi esetben Ön akkor juthat hozzá a rendelkezett összeghez, ha az állami adóhatósághoz benyújtott kérelmében igazolja, hogy a pénztári tagsága Önnek nem felróható ok miatt szűnt meg.

Abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételekor nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg a tagsági jogviszonya, akkor a 144. sorba tett "X" bejegyzéssel kell ezt jelölnie.
A pénztári egyéni számlára az állami adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie, ami azt is jelenti, hogy ez az összeg a következő évben nem vehető figyelembe a rendelkezési jog alapjaként sem.

II. Rendelkezés a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegről (B blokk)

Önnek lehetősége van arra, hogy befektetési szolgáltatónál lévő nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalandó összegről rendelkezzen.
A nyugdíj-előtakarékossági számla csak a Magyarország törvényes fizetőeszközében - ez jelenleg a forint - vezethető.
A kedvező adózási rendelkezések csak arra a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkoznak, amelyen a számlavezető befektetési szolgáltató a "NYESZ-R" jelzést  feltüntette. Ilyen jelzéssel csak egy nyugdíj-előtakarékossági számla rendelkezhet.
Amennyiben Ön a NYESZ-R számláján rendelkezésre álló összeget nyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe, akkor az így megszerzett jövedelem nyugdíjnak minősül. Erre akkor van lehetősége, ha igazolja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben  meghatározott nyugdíjra jogosult, és a számlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően került sor a felmondásra.
Amennyiben az Ön részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (átutalás) történik, akkor az egyéb összevonás alá eső jövedelemként lesz adóköteles. Az egyéb jövedelemmel kapcsolatos tudnivalókról a 12. sorhoz fűzött magyarázatban olvashat.

Figyelem! Abban az esetben, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíjszolgáltatásról rendelkezett, akkor az adóbevallásában nem tehet nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján már átutalt (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összeget - nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője által kiadott igazolás alapján - köteles 20%-kal növelt összeggel az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. (52. sor)

Önnek nem kell a fent leírtakat alkalmazni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését 2012-ben a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítják át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezte,  azonban
— 2012-ben, az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem tehet, és
— rendelkező nyilatkozata alapján a 2010-ben és 2011-ben átutalt jóváírásnak megfelelő összeget 20%-kal növelt összeggel köteles a 1253-C lapon az 52. sorban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni (kivéve, ha azt már megfizette),
azzal, hogy
— a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken, továbbá a befizetés évének az átalakítás napjának éve minősül;
— a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe;
— ha a tartós befektetési szerződést megkötő befektetési szolgáltató vagy hitelintézet nem a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, akkor a megszüntetett számla vezetője a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezető számára a halmozott összegeket.

141. sor: A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 20%-a

Amennyiben Ön 2012-ben a Magyarország törvényes fizetőeszközében a "NYESZ-R" jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetést teljesített, akkor a számlavezető által igazolt összeg 20%-áról, legfeljebb 100 000 forintról, ha Ön az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt tölti be, 130 000 forintról rendelkezhet (145. sor). Ennek a sornak a "b" oszlopába azt az összeget írja be, amelyről az előzőekben ismertetett szabályok alapján Ön rendelkezni jogosult.

142. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ennek a sornak a "b" oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri és arra az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó összege (38. sor) fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlájára történő utalásról is rendelkezett (138. sor), akkor arra is legyen figyelemmel e sor kitöltésekor. Amennyiben a 141. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz.

143. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

Ebben a sorban nevezze meg a befektetési szolgáltatót, tüntesse fel adószámát, és ha a befektetési szolgáltató egyben hitelintézet is, közölje az Ön befektetési szolgáltatójánál vezetett NYESZ-R pénzforgalmi számlaszámát is. Ezt a befektetési szolgáltatótól kapott igazolásának tartalmaznia kell!

Ha a befektetési szolgáltatója nem hitelintézet, a befektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát írja be az erre szolgáló helyre. Ebben az esetben a kapott igazolásának a befektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát kell tartalmaznia!

Azt a befektetési szolgáltatót jelölje meg, amely által vezetett "NYESZ-R" jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlájára a 142. sorban feltüntetett összeg átutalását kéri.

Kérjük, hogy más pénzforgalmi számlaszámot ne jelöljön meg, mert az állami adóhatóság csak a NYESZ-R számláját vezető befektetési szolgáltató (hitelintézet) pénzforgalmi számlájára teljesítheti az átutalást!

A NYESZ-R számlára az állami adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie, azonban az nem képezi a következő évi rendelkezés alapját sem.

III. A 2012. évben megszűnt magánnyugdíjpénztári tagsági viszony esetén, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján történő rendelkezés(D blokk)

147. sor: A magánnyugdíjpénztár által 2012. évben az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés 20%-a, legfeljebb 300 000 forint

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2012. évben  történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket.

A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2012. évben történő visszalépése esetén a 2012. évről szóló adóbevallásában tett nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet  a visszalépő tagi kifizetések 20%-ának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint összegű adó visszatérítéséről.

A rendelkezés az összevont adóalap adójának a terhére történhet, az adókedvezmények, és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz és a nyugdíj-előtakarékossági számlára rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összegnek megfelelően.

148. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ennek a sornak a "b" oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri és arra az összevont adóalap utáni adó összege (38. sor) az adókedvezmények levonása után fennmaradó része fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlájára történő utalásról (138. sor) és/vagy NYESZ-R számlára történő utalásról (142. sor) is rendelkezett, akkor arra is legyen figyelemmel e sor kitöltésekor. Amennyiben a 147. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz.

149. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes kölcsönös nyugdíj-pénztárat, ahová az átutalást kéri. Ne felejtse el feltüntetni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár adószámát és pénzforgalmi számlaszámát is. E nélkül a bevallása hibás lesz!
Ha Ön több önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak is tagja, akkor is csak az a pénztár jelölhető meg, amelyhez a magánnyugdíjpénztár az utalást teljesítette.
Kérjük, hogy a nyilatkozaton megjelölt önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlaszámát írja be, mert a saját pénzforgalmi számlájának (folyószámlájának) vagy más magánszemély pénzforgalmi számlájának a beírása esetén a bevallása hibás lesz!

Ne felejtse el a nyomtatványt az (E) mezőben aláírni!

A 1253-03-as lap kitöltése

Eltartottak adatai a családi adóalap kedvezmény igénybevételéhez

Ezt a lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az összevont adóalapját családi kedvezmény címén kívánja csökkenteni.

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy ezen a lapon nyilatkozzon
— a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
— a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról.
A nyilatkozaton fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

A 151-153. sorok: Az eltartottak adatai

Ezekben a sorokban az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosító adatokat kell feltüntetnie. Ügyeljen arra, hogy az eltartottak természetes azonosító adatait (név, születési név, születés időpontja, helye, az eltartott anyja neve, állandó lakcíme) pontosan írja be.
Külföldi lakcím beírásakor az irányítószámra vonatkozó kódkockák figyelmen kívül hagyásával a szövegmezőben kell feltüntetni a címet.

Ne felejtse el az eltartottak kódját is beírni az erre szolgáló helyre, a következők szerint:

1 - kedvezményezett eltartott gyermek az, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékra, vagy más, hasonló ellátás folyósítására jogosult;
2 - eltartott gyermek az, aki a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehető, de utána családi pótlékot nem folyósítanak;
3 - rokkantsági járadékban részesülő személy;
4 - saját jogán családi pótlékra jogosult személy.

Abban az esetben, ha a gyermekre tekintettel a családi pótlék folyósítására való jogosultság év közben szűnik meg, akkor a folyósítás évében még kedvezményezett eltartottként jelölje meg, viszont a családi kedvezmény összegét a jogosultsági hónapok száma alapján határozza meg.

154. sor: Nyilatkozat a várandósságról (A blokk)

Amennyiben a családi kedvezményt magzatra tekintettel (is) kívánja érvényesíteni, akkor ezen a lapon az erre szolgáló nyilatkozatot ki kell töltenie. Az erre a célra szolgáló helyen fel kell tüntetnie, hogy az adóévben a kedvezményre jogosító várandósság mely időszakban (időszakokban) állt fenn. A magzatok számát is jelölni kell.

Ha a magzat (ikermagzat) felismerése a bevallás benyújtását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
A várandósság tényéről kiadott orvosi igazolással kell rendelkeznie.

155 - 157. sorok: Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról (B -C blokk)

A családi kedvezmény összege ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni).

Amennyiben a kedvezményt megosztja, akkor az előzőek szerint kell nyilatkoznia a házastársának, élettársának a saját adóbevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatában.

Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az eltartottak feltüntetésére nem elegendőek, akkor ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A nyomtatványon az erre a célra szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló kódkockában jelezze, hogy a bevallásához hány darab 1253-03-as lapot csatol.

Ne felejtse el a nyomtatványt a (D) mezőben aláírni!

A 1253-04-es lap kitöltése

Az elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk részletezése

Ezt a lapot akkor kell kitöltenie és beküldenie, ha Ön a lapon szereplő, elkülönülten adózó jövedelme(ke)t szerzett 2012-ben.

Fontos változás! Az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadójának, vállalkozói osztalékalap utáni adójának, valamint a vállalkozói osztalékalapjának a feltüntetése

Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként 2012-re a vállalkozói személyi jövedelemadózást választotta, akkor az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, veszteség kiszámítását a 1253-13-as lapokon kell levezetnie, megállapítania. A hozzá készített útmutató segítségével a kitöltést követően a 1253-13-05 lap 486. sor c/d oszlopban megállapított adót a 1253-C lap 51. sorának kitöltése során kell figyelembe vennie.
A 13-05 lap 486. sor "b" oszlopában szereplő vállalkozói osztalékalap összegével csak abban az esetben kell számolnia, amennyiben Önnek a 30. sorban szükséges megállapítania a 2012. évi összes jövedelmének összegét!

A vagyonátruházásból származó jövedelem

160. sor: A termőföld értékesítéséből származó jövedelem és adója

Ebbe a sorba kell Önnek a 2012. adóévi termőföld értékesítéséből származó jövedelmét és annak 16%-os adóját beírnia.

A jövedelem meghatározása

A Szja-törvény szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyek valamely tevékenységből származó bevétellel szemben költségként elszámolt). Ezek lehetnek:
— Vásárolt termőföld esetében a szerződés szerinti vételár.
— Kárpótlással szerzett termőföld esetén a vételárként szereplő összeg.
— Örökölt, ajándékozás keretében szerzett termőföld esetében az illeték megállapításakor figyelembe vett összeg.

A bevételt csökkenti az a ráfordítás, amely értéknövelő beruházásként az ingatlan szokásos piaci értékét növeli.

Nem számít ingatlan értékesítésnek a termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik, akkor az így kapott pénzösszeg teljes egészében egyéb jövedelemnek számít. Ezt viszont nem itt, hanem a 12. sorban kell feltüntetnie.

Költségként vehető figyelembe a szerzéssel és átruházással kapcsolatban felmerült, igazolt kiadás, pl. ügyvédi költség, hirdetés költsége, illeték.

A termőföld esetében is a bevétel és a kiadások (költségek, ráfordítások) különbözeteként számított összeg csökken 10%-10% százalékkal, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik, vagy azt követő évek valamelyikében történik. A megszerzés évét követő 15 év eltelte után a termőföld értékesítést nem terheli adófizetési, bevallási kötelezettség.

A 2012-ben értékesített termőföld esetében a számított összeg a következők szerint csökkenthető:

Ha a szerzés éve    a csökkentés mértéke
2007-2012 közötti    0%
2006    10%
2005    20%
2004    30%
2003    40%
2002    50%
2001    60%
2000    70%
1999    80%
1998    90%
1997., vagy 1997. előtti    100%


Figyelem! A termőföld értékesítéséből származó jövedelem megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a 161. sorhoz írt magyarázat tartalmazza.

Adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelem összegéből a 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha az éves összes jövedelem a 4 318 000 forintot nem haladja meg, és az értékesítés:

— regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja;
— az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részére történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja.

Amennyiben a termőföld értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a 200 000 forintot és a magánszemély összes éves jövedelme - az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kivételével - nem haladja meg a 4 318 000 forintot, akkor a jövedelem 200 000 forint feletti részét az adóbevallásban fel kell tüntetni. Ekkor a 16%-os adót a jövedelem 200 000 forinttal csökkentett része után kell az "e" oszlopba beírni. Abban az esetben, ha az összes jövedelem több 4 318 000 forintnál, akkor a jövedelem egésze után meg kell fizetni a 16%-os adót.
A 2012. évi összes jövedelem megállapítása a 1253-B lap 30. sorához leírtak alapján történik.

Amennyiben az átruházás az utóbb említett cél megvalósulása mellett a részarány tulajdon megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól a magánszemély éves összes jövedelmének nagyságától függetlenül.

Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem akkor, ha az értékesítés

— regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább tíz évre bérbe adja;
—  magánszemély részére birtok összevonási céllal történt;
— a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történt;
— a Nemzeti Földalap javára történt.

Amennyiben az átruházás az önkormányzat részére történik, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát is.

Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie.

Amennyiben a vevő a termőföldről szóló nyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti, termőföld átruházásából származó jövedelemként kell bevallania az átruházásról (vásárlásról) szóló szerződésben meghatározott ellenértéket.

Abban az esetben, ha Ön az előzőek szerinti feltételeknek megfelelően értékesítette a termőföldjét 2012-ben, erről nem kell a bevallásban nyilatkoznia. Ha a termőföld értékesítéséből származó jövedelme adómentes és e mellett nincs más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme, a bevallást nem kell benyújtania.

Ha Ön a kárpótlási eljárás során megszerzett termőföldet,  erdőt értékesítette, az ebből származó jövedelme után is 16%-os adót kell fizetnie. Ekkor a 160. sor "b" oszlopába a teljes bevételt, a "c" oszlopba a szerzéskori forgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget jelenti), az esetleges értéknövelő beruházás költségét és a szerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia. Amennyiben a szerzést követő hatodik évben vagy azt követően került sor a termőföld értékesítésére, akkor az előzőek szerint kiszámított jövedelmére is vonatkozik az évenkénti 10 10%-os jövedelemcsökkentési lehetőség. A "d" oszlopban a jövedelmet, az "e" oszlopban pedig ennek 16%-os adóját kell feltüntetnie.

Abban az esetben, ha a kárpótlásban szerzett termőföldjét eladja és a keletkezett jövedelmének teljes összegét az értékesítéstől számított egy éven belül belföldön - a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában - fekvő mezőgazdasági művelésű termőföld vásárlására fordítja,  a befizetett adót az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott szerződés másolati példányának csatolásával visszakérheti. Amennyiben a földvásárlás az adóbevallás benyújtásáig megtörténik, az adót nem kell befizetnie.

Ez a kedvezmény alkalmazható az olyan termőföld értékesítéséből származó jövedelemre is, amely termőföldet az 1992. évi I. törvény alapján részarány-földtulajdonosként kapott, majd azt önálló ingatlanként tulajdonjogának bejegyzése mellett Önnek önálló ingatlanként kiadtak. Az erdőművelési ágú föld esetén is a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A bevallás kitöltése a fent említett esetekben a következő: a 160. sor "b" oszlopba a bevételt, a "c" oszlopba a költséget, a "d" oszlopba a jövedelmet kell beírni. Az "e" oszlopba 0, az "a" oszlopba pedig a "d" oszlopban feltüntetett jövedelem utáni 16%-os adó kerül!

Ebben az esetben igazolni kell az állami adóhatóság felé a földvásárlást a földhivatal által iktatott szerződés másolatával. A szerződést ne a bevallással együtt, hanem külön borítékban (kísérőlevéllel) küldje be az állami adóhatósághoz.

Abban az esetben, ha a jövedelemnek csak egy részét fordítja termőföld megvásárlására, a teljes jövedelem után meg kell fizetnie az adót.

Figyelem! Ha a 2012-ben termőföld értékesítéséből származó jövedelmét cél szerint felhasználta, akkor a cél szerinti felhasználásra fordított összeget és levont adóját, a 06-01-es lapon is fel kell tüntetnie!
A termőföld 2012. évben történő átruházásából származó jövedelem cél szerinti felhasználásának kedvezményéről részletes útmutatást a 161. - 162. sorhoz leírtaknál talál.

161. - 162. sorok: Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből (átruházásából) származó jövedelem és adója

Ezekbe a sorokba kell beírnia Önnek az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből (átruházásából) származó jövedelmét és annak adóját. Az adó mértéke a jövedelem 16%-a.

Ha Ön a 2012. évben ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog értékesítésből, illetve ingatlanlízing meghiúsulása miatt jutott bevételhez, feltétlenül olvassa el az e sorokhoz írt tájékoztatót és tanulmányozza át a példatárban található példákat.

Ingatlannak minősül  a föld (telek) és a földdel alkotórészi kapcsolatban lévő minden dolog. Ilyen különösen az épület, az építmény. Kivételt képez a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termés, termény. (pl. lábon álló fa.)

Vagyoni értékű jognak minősül  a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Nem tekinthető vagyoni értékű jognak az albérlet és az ágybérlet.

Ha az Ön által értékesített ingatlan olyan országban van, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, akkor az értékesítésből származó jövedelme egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül, és azt a 12. sorban kell bevallania.

Ingatlan értékesítésből származó bevételnek számít az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó minden olyan bevétel,  amelyet az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

A külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelmét a 1248-as bevallásban kell bevallania.

Az ingatlanok cseréje során szerzett jövedelem is adóköteles. Ezt úgy kell tekinteni, mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna.

A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó része.

Nem számít bevételnek és nem kell bevallani a 2012-ben értékesített vagyoni értékű jogból származó jövedelmet akkor, ha az értékesített vagyoni értékű jogot Ön 1982. január 1-jét megelőzően szerezte. Az 1982. január 1-jét követően megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles. Így például, ha Ön egy üzlethelyiség bérleti jogát 1982. január 1-jét követően szerezte meg, akkor az átruházás ellenértékeként kapott összeg és az abból levonható költségek különbözetét teljes egészében jövedelemnek kell tekintenie, függetlenül attól, hogy a bérleti jog megszerzése és az átruházása között hány év telt el.

Adómentes az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem és nem kell bevallania, ha Ön

— a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastársa által történt megváltásából szerzett jövedelmet;
— más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében;

— a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítést (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is);

— a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzattól kapott térítést;

— a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, és a termőföldjét a nyugdíj előtti (gazdaságátadási) támogatás feltételeként adta el.

A termőföld értékesítésével kapcsolatos adózási (mentességi) szabályok a 160. sorhoz írt magyarázatban, önálló cím alatt olvashatóak!

Az ingatlanértékesítésből származó bevétel, az előzőekben felsorolt kivételekkel, minden esetben adóköteles, de nem kell azt bevallania akkor, ha jövedelme abból nem keletkezett.

Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingatlan szerzése 1997-ben vagy azt megelőzően, lakás esetén 2007-ben vagy az azt megelőző években történt, illetve ha az átruházásból származó bevételének összege nem éri el az elszámolható költségeinek összegét, vagy megegyezik vele.

Lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére vonatkozó átmeneti szabályok

Az átmeneti szabályok értelmében lakásszerzési kedvezményt csak akkor lehet érvényesíteni, ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem megszerzése 2007. december 31-éig megtörtént.
Ebben az esetben a 2007. december 31-én hatályos szabályok alapján érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény.
Nem kell az adót megfizetni, vagy a befizetett adó összege visszaigényelhető azon jövedelem (jövedelemrész) után, amelyet a magánszemély saját maga, vagy közeli hozzátartozója (volt házastárs is) részére,
— a jövedelemszerzést megelőzően 12 hónapon belül,
— a jövedelemszerzést követően 60 hónapon belül
lakáscélú felhasználásra fordított.

Az átmeneti rendelkezés alapján érvényesíthető lakásszerzési kedvezményt a lakáscélú felhasználásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentésével lehet igénybe venni.

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontja

Az ingatlan (ingatlanrész) és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az átruházásról szóló szerződés kelt.

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzésének időpontja:

— az a nap, amely napon az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották;
— az 1986. július 1-je előtt kelt szerződések esetében az illetékhivatalnál történő benyújtás napja;
— az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a szerzésről szóló szerződés keltének napja;
— a vagyoni értékű jog, ingatlan tulajdonjog öröklés útján történő szerzése esetén (amikor az örökség megnyílik), az örökhagyó halálának a napja;
— a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlan tekintetében - függetlenül attól, hogy mikor jegyezték be tulajdonosként -, a házastársára vonatkozó szerzés időpontja;
— földrendezés, a kisajátítás során megszerzett csereingatlan esetén az eredeti ingatlan szerzési időpontja;
— a tartós használatba kapott, majd a jogszabály alapján tulajdonba adott ingatlan esetében, a tartós használatról szóló szerződés földhivatalban történt bemutatása;
— ingatlan lízing esetében az ügyleti szerződéskötés napja.

A földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének időpontja:

— A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően 2007. december 31-éig felépített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épület, továbbá a bővítéssel létesített épületrész esetében a szerzés időpontja a földterület, eredeti ingatlan tulajdonjogának a megszerzésével azonos;
— A magánszemély tulajdonában (birtokában) lévő ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített (a meglévő helyett újjáépített, leválasztott, megosztott), bővített épület, építmény, épületrész, építményrész szerzési időpontja a magánszemély választása szerint
o    Annak az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének az időpontja, amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt; (Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzési időpont független attól, hogy a földterület, amelyre a ráépítés történt, vagy az ingatlan, amelyen további bővítés történt, mikor került a magánszemély tulajdonába.);
o    a szerzési időpont a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg 2008. január 1-je előtt meglévő, épített ingatlan bevétel-része tekintetében az általános szabály szerinti szerzési időponttal és - esetenként külön-külön - a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés bevétel-része tekintetében a használatbavételi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával kell azonosnak tekinteni (megosztásos módszer).
— Ha az értékesített ingatlan olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített-ingatlan, vagy alapterület-bővített ingatlan, amely esetében a ráépítés, vagy a bővítés a legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének a napját követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, akkor a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítéséből származó
jövedelem kiszámítása

A jövedelmet úgy kapjuk meg, hogy a bevételt csökkentjük az elszámolható igazolt kiadásokkal és a kapott összeget a tulajdonban tartás időszakára tekintettel korrigáljuk (csökkentjük).

Bevételként  kell figyelembe venni mindazt a bevételt, amelyet az elidegenítésre tekintettel megszerzett.

Amennyiben a bevétel az értékesített ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerződéskötés napján érvényes szokásos piaci értékét meghaladja, akkor a vételárnak a piaci értéket meghaladó része teljes egészében egyéb összevonás alá jövedelemnek minősül, amelyet a bevallás 12. sorában kell szerepeltetnie.

Csere esetén a cserébe kapott ingatlannak a jövedelemszerzés időpontjában érvényes szokásos piaci értékét kell bevételnek tekinteni. Amennyiben a cseréhez pénzben kifizetett érték-kiegyenlítés is kapcsolódik, akkor a pénzt megszerző magánszemélynél azt is bevételként kell figyelembe venni.

Amennyiben az értékesített ingatlan megszerzése több időpontban történt, akkor a szerzési időpontokhoz hozzá kell rendelni a hozzájuk tartozó bevételrészeket.

-    Abban az esetben, ha az értékesített ingatlanból több időpontban szerzett tulajdoni hányadokat, akkor a bevételt a megszerzett tulajdoni hányadok arányában kell megosztani.
-    Ha az eredeti ingatlanon 2007. december 31-ét követően építés, bővítés történt és Ön a megosztásos módszert alkalmazza, akkor a bevételt az eredeti ingatlan és az épített ingatlan/ingatlanok szerzési összegeinek arányában kell megosztani.

A bevételből levonható  a számlával, okirattal igazolt:

— az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg;
— a szerzéssel kapcsolatos kiadás (illeték, ügyvédi költség stb.);
— ingatlan lízingnél más kiadásnak minősül a futamidő letelte előtti megvásárlás esetén fizetett előtörlesztési díj;
— az értéknövelő beruházás költsége;
— az értékesítéssel, átruházással kapcsolatos kiadások (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.).
— az árvízkárok helyreállítása során ingyenesen kapott nagyobb értékű ingatlan 2012-ben történt elidegenítésekor, az eredeti ingatlan értéke és a helyreállított ingatlan értéke közötti, visszafizetett különbözet.

Nem vonható le a bevételből az a kiadás, amelyet a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben számol(t) el költségként.

Értéknövelő beruházásnak tekintendő  az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás - igazolt kiadás -, valamint az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben, az ingatlan állagmegóvása céljából történt kiadás.

Ha Ön a jövedelmét a bevallás benyújtásáig cél szerinti felhasználásra fordította, akkor ezt az összeget kiadásként nem veheti figyelembe, mert az nem minősül költségnek az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során.

Megszerzésre fordított összeg:

a)    az átruházásról szóló szerződésben megjelölt vételár, amely az esetlegesen átvállalt tartozás összegét is magában foglalja (csere esetén a csereszerződésben rögzített érték);
b)    a vételi jog gyakorlása során a kárpótlásról szóló törvény alapján megszerzett termőföld, erdőművelési ágú föld esetén a vételárként szereplő összeg;
c)    az önkormányzattól megvásárolt lakás esetében a ténylegesen megfizetett - kedvezményekkel csökkentett - vételár;
d)    az ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített, ujjá épített ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész), valamint az említett időpontot követő bővítés esetében a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig (az ilyen engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig), ennek hiányában a tényleges használatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg, akkor az átruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számlák együttes értéke, de legalább a beépített anyag értéke;
e)    az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha
1)    a szerzési érték az első három pont szerinti esetben nem állapítható meg,
2)    az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt
azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;
f)    ha az előző pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,
1)    örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;
2)    ajándékozással szerzett ingatlan esetében
-     az átruházásból származó bevétel 75%-a, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,
vagy
-    az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül;
g)    lízing esetében megszerzésre fordított összegnek minősül:
1) a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték,
2) a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg az ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az előző pont szerinti összeg levonásával megállapított összeget,
3) a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg,
4) a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

Ha a szerzéskori érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-val kell csökkenteni, azzal, hogy más kiadás költségként nem számolható el. 

Új szabály! Abban az esetben, ha az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevétel egyéni vállalkozói tevékenységére vonatkozóan történik), a költségekkel csökkentett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Gazdasági tevékenység a valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, melynek végzése független formában történik.

Közös tulajdon értékesítése esetén, - a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy a tulajdoni jog korlátozása hiányában - a tulajdonostársak mindegyike a tulajdoni hányadának megfelelően veszi figyelembe a bevételt, a ráfordításokat és így a jövedelmet is.

A társasházi közös tulajdon értékesítése  esetén a tulajdonosoknak külön-külön kell bevallást benyújtaniuk akkor, ha a társasház közgyűlése a tulajdoni hányadok szerinti adózásról döntött. A bevételből a jövedelmet a tulajdoni hányadnak megfelelően kell megállapítani.

A jövedelem megállapítása a számított összegből

Lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén

A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összegből (a számított összegből) a következő feltételekkel és mértékkel kell a jövedelmet meghatározni.
Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a jövedelem meghatározása a szerzés időpontjától függően - a számított összeg és a következő táblázat szerinti százalék figyelembe vételével történik.
A 2012. évben értékesített lakás, lakóingatlan esetén a számított összeg jövedelemtartalma a következő:
Ha a szerzés éve    a számított összeg
2007, vagy 2007. előtti    0%-a a jövedelem
2008    30%-a a jövedelem
2009    60%-a a jövedelem
2010    90%-a a jövedelem
2011    100%-a a jövedelem
2012    100%-a a jövedelem

Abban az esetben, ha Ön a lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakását 2012-ben átruházta,  a számított összeghez hozzá kell adnia a lakásszerzési kedvezmény alapjaként korábban érvényesített összeget, feltéve, hogy ennek a lakásnak az átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

Nem lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén

Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségek különbözeteként számított összeget évenként, a számított összeg 10-10%-a csökkenti, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évek valamelyikében történt.

A 2012-ben értékesített, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében a számított összeg a következők szerint csökkenthető:

Ha a szerzés éve    a csökkentés mértéke
2007-2012. között    0%
2006    10%
2005    20%
2004    30%
2003    40%
2002    50%
2001    60%
2000    70%
1999    80%
1998    90%
1997., vagy 1997. előtti    100%


A termőföldből átminősített ingatlan átruházása

2012. január 1-jétől új szabály vonatkozik a termőföldből átminősített ingatlan átruházására.
A termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében meg kell vizsgálni, hogy a hozam (költségekkel csökkentett bevétel, azaz a számított összeg) meghaladja-e, a szokásos hozam összegét.

Amennyiben a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó hozam nem haladja meg a szokásos hozam összegét, akkor az adókötelezettséget az általános szabályok alapján kell teljesíteni.

Abban az esetben, ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó hozam nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozam, - akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik - az adó alapja a szokásos hozam, és az azt meghaladó hozamrésznek a háromszorosa. [szokásos hozam+(számított összeg-szokásos hozam)*3]

A tulajdonban tartás időszakára tekintettel az előzőek alapján meghatározott adóalap tovább nem csökkenthető.

Szokásos hozamnak a termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében a levonható költségek 0,3%-ának a tulajdonban tartás napjaival megszorzott összegét kell tekinteni. [elszámolható költségek*0,3%*a tulajdonban tartás napjainak száma].

A tulajdonban tartás napjait a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napja alapján kell számítani, amelybe a szerződés napjai is beleszámítanak.

Nem kell alkalmazni a speciális szabály abban az esetben, ha a magánszemély öröklés útján szerezte a termőföldből átminősített ingatlant. Az ilyen értékesítéséből származó jövedelem az általános szabály szerint adózik, de a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie a bevallásában erről a tényről.
A nyilatkozat megtételére a 1253-01-es lap (D) blokkjában van lehetőség!

Nem kell alkalmazni ezt a speciális szabályt abban az esetben sem, ha az értékesített ingatlan az átminősítést megelőző, vagy követő öt éven keresztül a magánszemély tulajdonában volt.

Eltérő a szabály, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tagja részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet növeli a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem kétszerese. [hozam+(hozam-szokásos hozam)*2]

Szokásos hozam részesedés átruházása, kivonása esetén a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3%-ának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni. [elszámolható költségek*0,3%*tulajdonban tartás napjainak száma]

A tulajdonban tartás napjait a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napja alapján kell számítani, amelybe a szerződés napjai is beleszámítanak.

Ilyen ügyletek esetében a fő szabálytól eltérően, ha a jövedelem meghaladja a szokásos hozamot, a megállapított jövedelem árfolyamnyereség, illetve vállalkozásból kivont jövedelemként adóköteles, azt a 165. vagy 173. sorban kell bevallania!


Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor "b" oszlopába, a ráfordításokat a "c" oszlopba, az adó alapját pedig a "d" oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított 16%-os fizetendő adót az "e" oszlopban tüntesse fel.

Figyelem! Ha a 2012-ben értékesített ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét cél szerint felhasználta, akkor a cél szerinti felhasználásra fordított összeget és levont adóját, a 1253-06-01-es lapon kell feltüntetnie!

Az állami adóhatóság az adót az Ön kérelmére mérsékelheti, vagy elengedheti az Ön jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem lakáscélú felhasználására figyelemmel.

Ingatlanlízing meghiúsulása miatt szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok

Az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulása miatt szerzett jövedelmekre is alkalmazhatóak az ingatlan-átruházásból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályok.
A jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján, az Önt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből, kiindulva kell megállapítani. Ebben az esetben a számított összegnek a bevételt kell tekinteni, az ingatlan megszerzés évének pedig az ügyleti szerződés megkötésének az éve minősül. Az előbbiek figyelembevételével, lakáslízing meghiúsulása esetén az ötéves, más ingatlanlízing meghiúsulása esetén a tizenöt éves számítási szabály alkalmazásával kell értelemszerűen megállapítani a jövedelmet.
Abban az esetben például, ha egy lakáslízing-szerződés megkötésének éve 2007., és az azt követő ötödik évben (2012-ben) hiúsulna meg a szerződés, akkor az Önt megillető összeg már nem adóköteles.
Ha Önnek az ingatlanlízing meghiúsulása miatt adóköteles jövedelme keletkezett, akkor ilyen esetben is jogosult a jövedelem cél szerinti felhasználására (az adókiegyenlítésre).

Az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog 2012. évben történő átruházásából származó jövedelem cél szerinti felhasználásának kedvezménye

A jövedelmet be kell vallania akkor is, ha az ingatlan és a vagyoni értékű jog az adóévben történő értékesítéséből származó jövedelmet a bevallás benyújtásáig teljes egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére használta fel (továbbiakban: cél szerinti felhasználás).

A jövedelem cél szerinti felhasználása során a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével is megvalósulhat.

Fentieknek megfelelően az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelme után megállapított adót, vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét nem kell megfizetnie. A cél szerinti felhasználás esetén a bevallás 160., 161. és/vagy 162. sor "d" oszlopokból számított jövedelmet a 06-01-es lap 209. sor "a" oszlopában kell feltüntetnie. A számított jövedelem utáni 16%-os adót a 160., 161. és/vagy 162. sor "e" oszlopaiban, és a felhasznált összeg adóját (legfeljebb az "e" oszlopban szereplő adók összegét) a 06-01-es lap 209. sor "b" oszlopába is be kell írnia. A cél szerinti felhasználás tényét a bevallásában külön nem kell közölnie, de a 06-01-es lapot ne felejtse el kitölteni!

A cél szerinti felhasználás igazolásához szükséges:

— a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat,
— az összeg felhasználását igazoló okirat,
— a rokonsági fokot bizonyító közokirat,
— élettársi kapcsolat esetében az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat.

Nem alkalmazható a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezmény akkor, ha a férőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerzi meg a magánszemély.

Adóbevallásában az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználás kedvezményét csak akkor érvényesítheti, ha a cél szerinti felhasználás a bevallás benyújtásáig megtörtént.

A bevallásban a cél szerinti felhasználás kedvezményét úgy érvényesítheti, hogy a sor "e" oszlopába a jövedelem után kiszámított adót írja be. Ezt követően ki kell számolnia a cél szerint felhasznált jövedelem utáni adó összegét is. Ha az adóját cél szerinti szerzés miatt csökkenti, a szerzésre fordított összeget és adóját - legfeljebb azonban annyit, amennyi az ingatlan értékesítéséből származó jövedelme és adó összege - a 1253-06-01 lap 209. sorába írja be! A cél szerinti felhasználás igazolására szolgáló iratokat a bevallásban érvényesített csökkentés esetén nem kell az állami adóhatóságnak megküldenie, azonban a szükséges iratokat őrizze meg, hogy egy esetleges ellenőrzés során igazolni tudja a cél szerinti felhasználást.

Adókiegyenlítés

Amennyiben az ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adó megfizetésre került, az átruházást követő első vagy második adóévről szóló adóbevallásban adókiegyenlítésre jogosult, melyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló bevallásában a korábban megfizetett adó mértékéig érvényesíthet.

Ha Önnek a 2010., és/vagy 2011. évben ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származott jövedelme, a jövedelem után megállapított és megfizetett adóból le kell vonni a 2012. évben a cél szerint felhasznált összeg adóját.

Nyilatkozat az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználásáról

Abban az esetben, ha Ön, az ingatlan és a vagyoni értékű jog 2012. évben történő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallása benyújtásáig teljes egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely (cél szerinti) megszerzésére használta fel, akkor a 06-01-es lap kitöltése egyben a felhasználás tényének közlése is, ezért nem kell külön nyilatkoznia. Nyilatkozatnak minősül, ha az ingatlanlízing meghiúsulásából származó jövedelmét az előzőek szerint használta fel a bevallása benyújtásáig, és azt a 06-01-es lapon jelzi.

163. sor: Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója

Ebben a sorban kell feltüntetni az ingó vagyontárgyak nem gazdasági tevékenység keretében történő értékesítéséből származó jövedelem adóköteles részét és annak 16%-os adóját.

Új fogalom! A gazdasági tevékenység

Valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és melynek végzése független formában történik.

Amennyiben az ingó vagyontárgy értékesítése gazdasági tevékenysége keretében történt,  akkor az értékesítésből származó jövedelmének számítása továbbra is az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint történhet, de az összevont jövedelmek részeként, az önálló tevékenységből származó jövedelem sorban kell feltüntetni! Ebben az esetben 27%-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a jövedelem után.

Abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséért a szerződéskötés időpontjában érvényes piaci árnál nagyobb vételárat kapott, akkor a piaci árat meghaladó bevétele egyéb összevonás alá eső jövedelem és a 12. sorban kell bevallania.

Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel megszerzett. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

Ingó értékesítésből származó jövedelemnek minősül az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek (az egyéni vállalkozók is ide tartoznak ebből a szempontból) által a nem kizárólag üzleti célt szolgáló vagyontárgyak (gép, jármű, berendezés, felszerelési tárgy) értékesítéséből származó jövedelem is, amelyek után az értékcsökkenési leírást átalányban számolták el. Ha kizárólag üzleti célú tárgyi eszközt értékesít az önálló tevékenységet folytató magánszemély és annak beszerzési költségeit a tevékenységéből származó bevételéből elszámolta, akkor az értékesítésből származó bevétel a tevékenység bevételének része. Ha a tevékenység megszüntetését követően kerül sor az értékesítésre, akkor ingó értékesítésről van szó, de az önálló tevékenység során elszámolt szerzési értékkel a bevétel már nem csökkenthető.

Amennyiben az értékesített ingó vagyontárgy közös tulajdont képez, akkor - figyelemmel a tulajdonjogi korlátozásokra is - az értékesítésből származó jövedelmet a tulajdonostársaknak meg kell osztaniuk a tulajdoni hányaduk arányában.

Nem minősül ingó értékesítésnek a földterület tulajdonosának változása nélkül értékesített lábon álló fa, betakarítatlan termés, termény. Ebben az esetben önálló tevékenység jogcímen keletkezik a jövedelem, amelyet a 6., illetőleg a 10. sorban kell bevallani.

A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatban felmerült, igazolt költségeket és a vagyontárgy értékét növelő ráfordításokat (ha azokat korábban költségként még nem számolták el).

Értéknövelő beruházásnak tekintendő az a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás (igazolt kiadás), amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt.

A szerzéskori érték:
— a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény, stb. szerinti érték;
— cserébe kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték;
— örökléssel szerzett ingóság esetén a hagyatéki eljárásban megállapított érték;
— ajándék (ingyenes szerzés) esetén pedig az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték;
— illetékkiszabás hiányában, a szerzéskori szokásos piaci érték;
— a külföldről behozott ingóságok esetében a vám megállapításánál figyelembe vett érték (a megfizetett vám költségként levonható a bevételből);
— a vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetében a számla szerinti, forintra átszámított érték.

Amennyiben az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-a tekinthető jövedelemnek és más összegek ez esetben nem vonhatók le. Példa az ingó vagyontárgy értékesítésből származó jövedelem kiszámításához a példatárban található.

Új szabály! 2012. január 1-jétől nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha az az adóévben összesen nem haladta meg a 600 000 forintot. Amennyiben a bevétel meghaladja a 600 000 forintot, akkor az összes bevételből jövedelmet kell számítani!

Akkor sem keletkezik bevallási és adófizetési kötelezettsége, ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200 000 forintot az adóévben nem haladja meg.
Amennyiben az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem a 200 000 forintot meghaladja, akkor csak a 200 000 forint feletti rész után kell a 16%-os adót megfizetni. Ebben az esetben a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 32 000 forinttal csökkenteni kell.

Új szabály 2012-től! A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételből 25% számít jövedelemnek a magánszemély esetében. Az adót a kifizető vonja le, és a magánszemélyt más adókötelezettség nem terheli.
Az ezen a módon megszerzett bevételt nem kell figyelembe venni a 600 000 forintos bevételi határ megállapítása során.

Az ingó vagyonért kapott bevételt e sor "b" oszlopában, a költségeket - 25%-os jövedelemszámítás esetén a bevétel 75%-át - a "c" oszlopban tüntesse fel. A "d" oszlopba az adóköteles jövedelmet kell beírni.

A jövedelem 16%-os adóját 32 000 forinttal csökkentve kell az "e" oszlopba beírni.

165. sor: Árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelem

Ebben a sorban az árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelmét és a jövedelem 16%-os adóját kell szerepeltetnie.

Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére és a járulékos költségekre fordított kiadás együttes összegét.

Ha Ön az értékpapír értékesítésekor a vevőjének részletfizetést engedélyezett, és a teljes vételárat nem kapta meg 2012-ben, akkor a jövedelmét a részletnek a teljes vételárhoz viszonyított arányában kell meghatároznia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes vételárból kiindulva meg kell határoznia a jövedelmét, majd ebből 2012-re olyan hányadot kell jövedelemként bevallania, amilyen hányadot Ön a vételárból 2012-ben a vevőjétől megkapott.

Amennyiben az értékpapír átruházásáért kapott ellenérték teljes összege valamely később bekövetkező feltételtől függ, akkor úgy kell tekinteni, mintha a feltételek megvalósultak volna, és az eladó a vételárat részletekben kapná meg. Amennyiben utóbb valamely feltétel nem teljesül, és ezért az eladó javára adókülönbözet mutatkozik, az önellenőrzéssel igényelhető vissza.

Abban az esetben, ha az eladót további, - a fix vételáron felül az egyes jövőbeli feltételekhez kapcsolódóan, de előre ki nem kötött - juttatás is megilleti, akkor a fix vételáron felüli rész egyéb összevonás alá eső jövedelemként kell a 12. sorban feltüntetni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában értékpapír  alatt minden olyan okirat, adat értendő, amelyet a Polgári Törvénykönyv, vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül még a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével. Értékpapírnak minősül továbbá a más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés is.

Amennyiben 2012. évben árfolyamnyereségből származó jövedelmet szerzett, az igazolt szerzési érték és járulékos költségadatok alapján megállapított jövedelmet ennek a sornak a "d" oszlopába kell beírnia és a 16%-os adót az "e" oszlopba. A kifizető által figyelembe nem vett (igazolt) szerzési érték és járulékos költség a bevallásban érvényesíthető. Az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Az értékpapír megszerzésére fordított összeg:

— ellenőrzött tőkepiaci ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügylet szerinti, igazolt ellenérték;
— ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződéssel megszerzett értékpapírnál a szerződésben foglalt ellenértékből az átruházásig igazoltan megfizetett összeg;
— társas vállalkozás alapítása útján szerzett értékpapír esetén az értékpapír átruházásáig a társas vállalkozás részére igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni (ezt a rendelkezést kell alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelésével megszerzett értékpapírra is);
— a vállalkozásból kivont jövedelem címén megszerzett értékpapír esetében az ezen a címen megszerzett bevételként figyelembe veendő érték;
— csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték;
— az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősül, a jövedelemként figyelembe vett összeg, amelyet növelni kell az átruházásig a magánszemély által teljesített ellenértékkel;
— az MRP szervezet által a magánszemély tulajdonába adott értékpapír esetében az értékpapír átadásáig a magánszemély által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész;
— a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az átalakuláskor lezárt névérték az eredeti szerzőnél és örökösénél, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte;
— az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ingyenesen juttatott értékpapír juttatáskori névértéke az eredeti szerzőnél és az örökösénél, ez utóbbinál akkor, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte;
— kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult személynél, vagy az örökösnél a kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke;
— az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az előző pontok szerinti esetekben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy
- ha az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,
- ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla,
növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel;
— az előzőekben nem említett esetekben a megszerzés érdekében a magánszemély által az értékpapír átruházásáig igazoltan megfizetett összeg.

Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség:

— a befektetési szolgáltató részére a befektetési szolgáltatási, befektető szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenység ellenértéke;
— az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke;
— a kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott értékpapír megszerzésére fordított összeg vagy - ha az értékpapírt a magánszemély visszaszolgáltatni nem tudja - a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;
— az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték;
— a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, és a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe;
— az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló jegyzési, vételi jog ellenértéke;
— az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértéke.
(Az utóbbi két esetben az ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetén, ide kell számítani a jog megszerzésekor adóköteles összeget is.)

Ha Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereségből származó jövedelme után külföldön is fizetett adót, akkor ezt a jövedelmét a 05-ös lap 181. sorában kell szerepeltetnie!

Nem tekintendő árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapír kölcsönzéséből, valamint az értékpapír értékesítéséből származó azon jövedelem, amelynek egészét vagy meghatározott részét a törvényi rendelkezés alapján, más jogcímen megszerzettnek kell tekinteni. Ilyen lehet pl. a vételi jog alapján megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházásakor érvényes szokásos piaci értékét, illetőleg a bevételnek az a része is, amely az értékpapír vagy más vagyoni érték elidegenítése során a szokásos piaci értéket meghaladja.

Egyéb jövedelemként adóköteles az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget meghaladó része is.

Árfolyamnyereség az olyan értékpapír értékesítéséből származó jövedelem is, amelyet a magánszemély a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerzett meg.

Ha Ön az eredeti jogosultként - vagy az eredeti jogosult örököseként hagyatéki eljárás keretében - megszerzett kárpótlási jegyének felhasználásával az állami tulajdon privatizációja során szerzett részvényét, üzletrészét tőzsdén kívüli ügylet keretében elidegenítette, akkor az ebből származó jövedelme ugyancsak árfolyamnyereségként adózik.

Amennyiben Ön a nem eredeti jogosultként megszerzett kárpótlási jegy felhasználásával szerzett az állami tulajdon privatizációja révén részvényt, üzletrészt és azt elidegenítette 2012-ben, akkor a bevételnek arra a részére, amely meghaladja a megszerzésre fordított összeget, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Árfolyamnyereségből származik a kedvezményezett részesedéscsere útján a pénzben megszerzett bevételnek az egésze, valamint az értékpapírban megszerzett bevétel egésze is, ha a magánszemély az értékpapírban megszerzett bevétel adózására ezt választja. A választásáról az adóbevallásában nyilatkoznia kell!

Kedvezményezett részesedéscsere az a jogügylet, amely alapján egy társaság - törvényben meghatározott feltételek mellett - részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tőkéjében.
A magánszemély a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzett értékpapírjairól elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.

Amennyiben Ön a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzett értékpapírból származó jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkor az "a" oszlopban az "1" számjegy beírásával jelezze azt, és a jövedelmet valamint az azt terhelő 16%-os adót írja be ebbe a sorba!

Abban az esetben, ha Ön nem tekintette bevételnek a kifizetőnek tett nyilatkozatában a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírból származó jövedelmét, akkor azt ennek a sornak az "a" oszlopában jelezze a "2" számjegy beírásával. Ebben az esetben nem kell feltüntetnie a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett bevételét!

Az értékpapír átruházásából származó, árfolyamnyereségnek minősülő jövedelem nem csökkenthető az adóévben elszenvedett árfolyamveszteség összegével.

166. sor: A tartós befektetésből származó jövedelem és adója

Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül - a feltételek megléte mellett - a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek (ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is), a lekötött pénzösszeget meghaladó része, azaz a lekötési hozam. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében a tartós befektetésre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.

Amennyiben Önnek tartós befektetésből származó jövedelemről van igazolása, akkor a "d" oszlopba a jövedelmet, és az "e" oszlopba a 16%-kal megállapított adót írja be.

Lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet a befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben, valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben, a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart.

A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető, és át nem csoportosítható. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel egy tartós befektetési szerződés köthető.

A magánszemély a lekötött pénzösszeg hozamának a terhére a külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján
— ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne,
— kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben történő elhelyezésre
vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. A befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.

Lekötési hozamot

— a lekötési időszak megszűnésekor (az ötéves lekötési időszak utolsó napján, illetve - ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg - a hároméves lekötési időszak utolsó napján);
— a lekötés megszakításakor (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)
kell megállapítani. Ha a hároméves lekötési időszak utolsó napján a lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére - de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben - kerül meghosszabbításra, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.

Az adó mértéke

— 0% az ötéves lekötési időszak utolsó napján;
— 10%, ha a lekötés nem kerül meghosszabbításra a hároméves lekötési időszak utolsó napján, vagy a lekötés a lekötött pénzösszegnek egy részére nem kerül meghosszabbításra az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napján, illetve, ha a lekötés a kétéves lekötési időszakban kerül megszakításra, a megszakítás napján;
— 16%, ha a lekötés az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt kerül megszakításra, a megszakítás napján

megállapított lekötési hozam után.

A tartós befektetésből származó jövedelem a 2010. adóévben került bevezetésre, ezért a kedvezményes 10%-os adót első ízben a 2014. adóév terhére lehet igénybe venni, természetesen a feltételek megvalósulása esetén.
A 0%-os adó a 2016. adóév terhére érvényesíthető első ízben, akkor ha a 2010-ben lekötött összeget az ötéves lekötési időszakot követően nem hosszabbítja meg a magánszemély.

Nem kell bevallani a tartós befektetésből származó jövedelmet, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a bevallásában kell megállapítani, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg. Ebben az esetben a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre - jogcíme szerint - a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni:

— ha a jövedelmet a szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,
— az adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.

Befizetésnek minősül az is, ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.

Befizetés továbbá, az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

— a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;
— a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét
kell figyelembe venni.

167. sor: Osztalék címén megszerzett jövedelem

Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2012-ben, akkor annak összegét és adóját ebbe a sorba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. Az adó mértéke főszabály szerint 16%. A jövedelmet a "d" oszlopba, az adó összegét pedig az "e" oszlopba kell beírnia.

Fontos! Minden esetben vegye figyelembe az osztalék kifizetésekor a kifizetőtől kapott igazolást.

Az osztalékelőleget az osztalékká válás évében kell jövedelemként bevallani.

Osztaléknak minősül a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részesedése, a társaság adózás utáni eredményéből. Osztaléknak minősül az adózott eredményből kifizetett kamatozó részvény utáni kamat összege is. Osztaléknak minősül a kockázatitőkealap-jegy hozama is.

Amennyiben Ön külföldön szerzett osztaléknak minősülő jövedelmet, azt a 1253-05 lapon kell a 182. sorban bevallania.

Ebben a sorban kell szerepeltetni továbbá a külföldi illetőségű személy részére kifizetett, Magyarországon is adóztatható osztalékot és annak adóját.

Az előzőeken túlmenően a személyi jövedelemadóban osztaléknak minősül az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, valamint a végrehajtó iroda tagjának az adózott eredményből juttatott összeg. Az adott iroda által kiállított igazolás alapján vegye figyelembe az osztalékjövedelmet.

Ha Ön 2011-ben osztalékelőleget kapott és annak egésze, vagy egy része 2012-ben osztalékká vált, akkor az osztalékká vált osztalékelőleget és az azt terhelő adót a kifizető által kiadott igazolás alapján e sorban tüntesse fel.

Az osztalékkal (osztalékelőleggel) kapcsolatos szabályok alkalmazása tekintetében kifizető:  belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá).

Ügyeljen arra, hogy a bevallás 56. sorának "b" oszlopába az igazoláson szereplő, levont adó összegét beírja attól függetlenül, hogy azt, vagy annak egy részét Öntől ténylegesen nem 2012-ben vonta le a kifizető.

168. sor: A privatizációs lízing  jövedelme és adója

Ha Önnek privatizációs lízingszerződésből volt jövedelme 2012-ben, akkor e jövedelmét, és az ez után kiszámított 16%-os adót ebben a sorban kell bevallania, amennyiben az adót a kifizető nem vonta le.

Ilyen címen akkor keletkezik adókötelezettsége, ha az eladó által a tulajdonába adott vagyonrészt vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, illetőleg a lízingbe vett társaság jogutód nélkül megszűnik.

Ha Ön a tulajdonába adott vagyonrészt elidegeníti, akkor jövedelemként a lízingbe vett társaság, privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértékét, vagy - ha az több - az ellenértékét kell figyelembe vennie.

Ha Ön a társaság jogutód nélküli megszűnése következtében jutott ezen a címen jövedelemhez, akkor bevételnek és egyben jövedelemnek is az ellenérték számít akkor is, ha az kevesebb, mint a névérték.

Nem számít jövedelemnek az az összeg, amelyet a megszerzés érdekében a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett.

Az előzőek szerint megállapított jövedelmet a "d" oszlopba, a 16%-kal számított adót pedig az "e" oszlopba írja be.

169. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem és adója

Ha Ön 2012-ben értékpapír kölcsönzése címén szerzett jövedelmet, akkor azt és annak adóját ebben a sorban kell bevallania. Az értékpapír kölcsönzése címén kapott bevétele teljes egészében jövedelem, ezt kell e sor "d" oszlopába beírnia. A jövedelem utáni 16%-os adó feltüntetésére ennek a sornak az "e" oszlopa szolgál.

A tőkepiacról szóló törvény  szerint az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír olyan átruházása, amelynek eredményeként a kölcsönbe vevő a kölcsönbe kapott értékpapírral sajátjaként rendelkezik, vagyis azt el is idegenítheti. A kölcsönszerződésben a kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a meghatározott időpontban (a szerződés határozott időre köthető, de a futamidő egy évnél hosszabb nem lehet) a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt a kölcsönbe adónak visszaadni.

Amennyiben a lejáratkor a kölcsönbe vevő nem tudja az értékpapírt visszaadni, akkor a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései figyelembe vételével köteles kártérítést fizetni.
Sajátos szabályok vonatkoznak a kölcsönbe kapott értékpapír értékesítése során keletkezett árfolyamnyereségből származó jövedelem adókötelezettségére.

Az árfolyamnyereséget vagy veszteséget a kölcsönbe vevőnek nem az értékesítéskor, hanem az értékpapír visszaszolgáltatásakor, ha pedig visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a szerződés megszűnésekor kell megállapítania. A kölcsönbe kapott értékpapír elidegenítéséből származó jövedelmét nem itt, hanem az árfolyamnyereségből származó jövedelmei között kell szerepeltetnie.

170. sor: Kamatból származó jövedelem és adója

A kamat címén megszerzett jövedelem adóköteles, amely után az adó mértéke 16%.
A kifizetőtől szerzett kamatjövedelmet nem kell bevallani, az után az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót von le a jövedelemből, mert az Ön nyilatkozatának hiányában, illetve nem megfelelő nyilatkozata miatt nem veszi figyelembe teljes összegben a bevételt csökkentő tételeket, azaz az értékpapír megszerzésére fordított érték és járulékos költségek összegét. A többletként levont adó miatti különbözetet az adóbevallásában vagy önellenőrzéssel rendezheti.
Egyebekben Önnek csak akkor van adóbevallási - és fizetési kötelezettsége, ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik.

171. sor: Csereügyletből származó jövedelem és adója

A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló  törvény határozza meg. E törvény szerint: deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet az, amely, valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze, és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.
Az ügylet lényege az, hogy a magánszemély egy kötelezettségéhez (vagy jogosultságához) kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt), más jövőbeni kiadásra (vagy bevételre) cserél úgy, hogy ez a csere a résztvevő felek számára kockázatot jelent.

A megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét az előzőektől eltérően, a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet - valós kockázat nélkül - a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el.

A csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget a kifizető (kifizető hiányában a magánszemély) állapítja meg.
A kifizető a jövedelemről és/vagy veszteségről - ügyletenként - a magánszemély számára az adóévet követő január 31-éig igazolást ad, de a kifizetőt nem terheli adó, adóelőleg levonási kötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése a magánszemély feladata, azaz az adóbevallása benyújtásának határidejéig bevallja és megfizeti az adót.
Kifizető hiányában a csereügyletből származó jövedelmet Önnek kell nyilvántartania ügyletenként.

Lehetőség van az adóéven túlnyúló (az adóévek között), ugyanazon csereügylethez kapcsolódó veszteséget az ugyanazon csereügylet jövedelmével szemben figyelembe venni. Ezt adókiegyenlítéssel teheti meg.

Mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 1253-06-02-es lap 222-238. sorait!

A 230. és 238. sor "b" oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelem együttes összegét írja be a 171. sor "d" oszlopába, az ezt terhelő 16% adót, pedig az "e" oszlopba.

Fontos! Nem számítható össze az egyes ügyleteken elért jövedelem, a másik ügylet veszteségével!

172. sor: Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján, a magánszemély által, az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
Fontos! Fentiekből következik, hogy lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek csak azt az ügyletet lehet tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás.
A jövedelem számításakor, az összes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti veszteség összevetése alapján kell jövedelmet vagy veszteséget számítani.

Az adókiegyenlítés számításánál csak az adóévben vagy az azt megelőző két évben elszenvedett ügyleti veszteség vehető figyelembe. Az adókiegyenlítés számításának szabálya a 1253-06-01-es lap 212-220. sorához tartozó útmutatóban található. Ha Ön a bevallásában adókiegyenlítést kíván érvényesíteni, ezeket a sorokat is töltse ki.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet a - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, amennyiben az megfelel az ügyletre vonatkozó rendelkezéseknek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott - a szokásos piaci értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik, és

— Amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,
— Amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és
- az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és
- ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és
- amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Amennyiben a 2012. évben elért - pénzben elszámolt - ügyleti nyereségei együttes összege több mint az Önt terhelő - pénzben elszámolt - ügyleti veszteségei együttes összege, akkor e jövedelmét ennek a sornak a "d" oszlopában, a 16%-os adót pedig az "e" oszlopában kell bevallania.

A jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie, a következők alkalmazásával.
Abban az esetben, ha a 2012. évben, a pénzben elszámolt ügyleti veszteségei együttes összege meghaladja a pénzben elszámolt ügyleti nyereségei együttes összegét, Önnek 2012. évben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből vesztesége keletkezett. A veszteség összegét, e sor "a" oszlopában kell bevallania. Az adókiegyenlítés kiszámítása a 1253-06-01-es lap 212-220. sorai szolgálnak. Ne feledje, az "a" mezőt akkor is ki kell töltenie, ha adókiegyenlítést nem kíván (vagy nem tud) igénybe venni.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről a befektetési szolgáltató bizonylatot állít ki, amely alapján Önnek kell az értékpapírra, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogokra előírt nyilvántartást vezetnie oly módon, hogy abból az adókötelezettségét meg tudja állapítani. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletről kiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a kifizető a Szja-törvény szabályai szerint, forintra átszámítva is feltünteti.

Az ellenőrzött tőkepiacon értékesített értékpapírokból származó jövedelem megállapítására az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (165. sor).

Abban az esetben, ha Ön az ellenőrzött tőkepiaci ügylet során kereskedelmi árut ruházott át, az ügylet során megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia (6. sor).

Ha Ön társas vállalkozás tagjaként jegyzett tőkeemelés vagy átalakulás során 2007. december 31-e után jutott adófizetés nélkül értékpapír formájában a vagyonnövekményhez, majd az értékpapírt ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében átruházta, akkor az értékpapír névértékéből, de legfeljebb a bevételből a vagyonnövekménynek megfelelő részre, az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia (165. sor).

173. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem  és adója

Ha Ön 2012-ben a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása, illetőleg a társas vállalkozásban fennálló tagi jogviszonyának megszűnése következtében jövedelmet szerzett, akkor annak összegét kell ennek a sornak a "d" oszlopába beírnia a kapott igazolás alapján. Vállalkozásból kivont vagyonként adóköteles az a jövedelme is, amelyet a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítására, a cégbejegyzési eljárás megszüntetésére tekintettel szerzett. Ebben a sorban kell a jövedelmet szerepeltetnie akkor is, ha Ön MRP szervezet tagja volt és a szervezet 2012-ben történő megszűnése következtében jutott jövedelemhez. A vállalkozásból kivont vagyon adókötelezettsége szempontjából társas vállalkozásnak tekintendő az alacsony adókulcsú államnak nem minősülő országban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet is akkor, ha a társasági adónak megfelelő adó alanya.

A jövedelem utáni 16%-os adókötelezettséget, e sor "e" oszlopában kell szerepeltetnie.

A megszerzésre fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Az MRP szervezet megszűnése esetén a bevételnek az a része minősül jövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába még nem került értékpapírok együttes könyv szerinti értékét.

174. sor: A fizetővendéglátó tételes átalányadója

Amennyiben Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelme után 2012-ben a tételes átalányadózás szabályai szerint adózik, úgy ennek a sornak az "e" oszlopában az éves átalányadó összegét kell feltüntetnie, amely kiadott szobánként évi 32 000 forint.  Az adó összegét nem befolyásolja, ha Ön e tevékenységét nem egész évben gyakorolta. E tevékenységére tekintettel Önnek egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell. Olvassa el a 1253-09-es laphoz készült útmutatót is!

Ne felejtse el az éves átalányadó összegét ("e" oszlop) a 178. sor "e" oszlop meghatározása során figyelembe venni!

Nem minősül fizetővendéglátó tevékenységnek és így tételes átalányadózásra sem jogosít a szálláshelynek vagy egy részének ugyanazon vendég számára történő, egybefüggően 90 napnál hosszabb idejű bérbeadása.

A tételes átalányadózásra csak akkor jogosult, ha a szálláshely hasznosítása a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőjében történik. Ha több lakással vagy üdülővel rendelkezik, akkor tételes átalányadózás esetén közülük csak egy ingatlanában folytathatja ezt a tevékenységet.

A tételes átalányadózást akkor választhatta, ha Ön a fizetővendéglátó tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, hanem az önkormányzatnál bejegyzett fizetővendéglátóként, és az erről szóló igazolást az önkormányzat jegyzője Önnek kiadta, és ennek tényét, a kiadást követő 15 napon belül az állami adóhatóságnál bejelentette. Amennyiben már korábban is nyilvántartott fizetővendéglátó volt, és adózására a 2011-es évre nem a tételes átalányadózást választotta, akkor 2012-re a tételes átalányadózás választásáról a 2011. évről szóló 1153-as személyi jövedelemadó bevalláson kellett nyilatkoznia.

Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választása jogszerű volt, de a választást követően az alkalmazhatóság bármely feltételének a tevékenység gyakorlása már nem felelt meg,  akkor annak a negyedévnek az első napjától, amely negyedévben a változás bekövetkezett, a fizetővendéglátásból származó bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (6. sor) vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A tételes átalányadót ekkor arányosan annyi negyedévre kell megfizetnie, ahány negyedévre a tételes átalányadózás alkalmazható volt.

Ha Ön 2012-re a tételes átalányadózást választotta ugyan, de a választás feltételei már a választáskor sem valósultak meg, úgy e tevékenységből származó egész évi bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (6. sor) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.

Amennyiben Ön 2013-ra is a tételes átalányadózást választja, úgy azt nem kell jelölnie. Ha 2013-ra nem kíván a fizetővendéglátásból származó jövedelme után tételes átalányadót fizetni, akkor erről a 1253-01-es lap 108. sorában nyilatkozzon.

Amennyiben 2012-re nem a tételes átalányadózási módot alkalmazta, de 2013-ra ezen a módon kíván adózni, akkor a 1253-01-es lap 107. sorában kell erről nyilatkoznia.

Abban az esetben, ha a fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, az erre tekintettel az Önt megillető, a megszűnést követően érkező bevételét és felmerülő költségét, a megszűnés időpontját megelőzően szerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekintenie.

175. sor: Egyéb forrásadós jövedelmek és ezek adója

Ha Önnek olyan - úgynevezett forrásadós - jövedelme is volt, amely bevallás köteles, és az adót Önnek kell megfizetnie, és a 160-174. sorokban megjelölt jövedelmek között külön nincs megnevezve, akkor e sor "d" oszlopában a jövedelmet, ennek adóját pedig az "e" oszlopban tüntesse fel. Ne felejtse el beírni az "a" oszlopban fehéren hagyott téglalapba a jövedelem megnevezését.

176. sor: A külön adózó jövedelmek és azok adója

Ebben a sorban összegezze a 160-175. sorok "d" és "e" oszlopainak jövedelem és adó összegeit.

177. sor: Az államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap-kedvezmény összege

Abban az esetben, ha Ön az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (továbbiakban: Alap) a 2012. évben befizetést teljesített, úgy lehetősége van a befizetett összeg után - a befizetést igazoló bizonylat alapján - az Önt terhelő bevallásköteles elkülönülten adózó jövedelmek adóalapját a befizetett összeggel csökkenteni.

Fontos! Az Alapba befizetett összeggel nem csak az elkülönülten adózó jövedelmét, hanem az összevont adóalapját, az ekho szerint adózó bevételét és az egyszerűsített vállalkozói adóalapját is csökkentheti. Amennyiben az Alapba történt befizetés összege meghaladja a 2012. évben az előbbiekben meghatározott bevételét, illetve jövedelmét, lehetősége van a le nem vont rész után az adóalap-kedvezményt további négy adóév adóalapja terhére érvényesíteni.
Ebben az esetben, ne felejtse el a 1253-01-es melléklet 110-114. soraihoz tartozó útmutatót elolvasni és a sorokat kitölteni!

Értelemszerűen az Alap javára történt befizetés után csak azon befizetés jogosítja Önt az adóalap-kedvezményre, melyet nem vett figyelembe más jövedelménél adóalap csökkentő kedvezményként.

Figyelem! Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba befizetett, kedvezményként érvényesített összeg része az összes éves jövedelemnek, abban az esetben, ha Önnek számolnia kell az összes jövedelmet, akkor a 30. sor összegének meghatározásakor vegye figyelembe!

178. sor: A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő, elkülönülten adózó adóalap és adója

Ennek a sornak a "d" oszlopába a 176. sor "d" oszlopában szereplő jövedelemnek és a 177. sorban feltüntetett kedvezménynek a különbségét írja be.
Az "e" oszlopban a kedvezményekkel csökkentett különadózó jövedelmek (178. sor. "d" oszlop) összegének 16%-kal számított adója, valamint a 174. sor "e" oszlopba írt adó együttes összegét tüntesse fel. Amennyiben a 163. sorban a jövedelem összege a 200 ezer forintot meghaladja, akkor az így kiszámított összeget csökkentse a 200 ezer forintra jutó 16%-os adó összegével. Az "e" oszlop adatát kell a 1253-C lapon az 51. sornál leírtak szerint figyelembe vennie a 2012. évi személyi jövedelemadó kötelezettség kiszámításánál.

179. sor: A 2012. évi összes jövedelem számításánál figyelembe veendő összeg

Ebben a sorban a 176. sor "d" oszlopába írt összegből vonja le a 160. sor "d" oszlopában feltüntetett termőföld értékesítéséből származó jövedelem, a 161. sor "d" oszlopában szereplő ingatlanértékesítésből származó jövedelem, valamint a 162. sor "d" vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem összegét. Az így kapott összeget - amennyiben szükséges - kell az éves összes jövedelem (30. sor) kitöltésénél számításba venni.

1253-05 lap külföldről származó jövedelmek

A külföldi pénznemről történő átszámítás

A Magyarországon belföldi illetőségű magánszemélyt a jövedelemszerzés helyétől függetlenül az összes (bel- és külföldi) bevétele alapján adókötelezettség terheli, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.

Amennyiben Önnek a 2012. adóévben külföldi pénznemben keletkezett bevétele, merült fel kiadása, azt forintra kell átszámítania. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamát, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alapul venni.

A külföldi pénznemről történő átszámításnál:

— bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában,
— kiadás esetében a teljesítés időpontjában,
— dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,
— értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
— az egyéb nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,
— a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében - a magánszemély döntése alapján - a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.

Ha a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik a pénzügyi intézmény által - a külföldi pénz eladását követő, illetve a külföldi pénz vételét megelőző 15 napon belül - kiállított, az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, az Ön nevére szóló bizonylattal, akkor az azon szereplő árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.

Ha külföldi pénz eladása/vétele ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni. (értékpapír-átruházás, értékpapír tulajdonjogának megszerzése)

A magánszemély (választása szerint) az adóelőleg, adó megállapításához a külföldi pénznemben keletkezett bevétel, illetve külföldi pénznemben teljesített kiadás forintra történő átszámítására a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot is alkalmazhatja.

I. Külföldről származó, különadózó jövedelmek

181. sor: Árfolyamnyereségből származó jövedelem és adója

Ha Ön belföldi illetőségű és az árfolyamnyereségből származó jövedelme után olyan országban is adót fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldön megfizetett adóval a 16%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető a 16%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-ának megfelelő összeget meg kell fizetnie. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján a megfizetett adó összegéből visszajár.

Árfolyamnyereségből származik a kedvezményezett részesedéscsere útján a pénzben megszerzett bevételnek az egésze, valamint az értékpapírban megszerzett bevétel egésze is, ha a magánszemély az értékpapírban megszerzett bevétel adózására ezt választja. A választásáról az adóbevallásában nyilatkoznia kell!

Kedvezményezett részesedéscsere az a jogügylet, amely alapján egy társaság - törvényben meghatározott feltételek mellett - részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tőkéjében.
A magánszemély a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzett értékpapírjairól elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.

Amennyiben Ön a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzett értékpapírból származó külföldi jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkor az "a" oszlopban az "1" számjegy beírásával jelezze azt, és a jövedelmet valamint az azt terhelő 16%-os adót írja be ebbe a sorba!

Abban az esetben, ha Ön nem tekintette bevételnek a külföldi kifizetőnek tett nyilatkozatában a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírból származó jövedelmét, akkor azt ebben a sorban jelezze a "2" számjegy beírásával. Ebben az esetben nem kell feltüntetnie a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett bevételét!

182. sor: Osztalékból származó jövedelem és adója

Ha Ön 2012-ben külföldről kapott osztalékot, akkor ebbe a sorba a külföldről származó osztalék teljes összegét írja be.

A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál találja.

Kifizető hiányában az osztalék jövedelemadóját Önnek kellett megállapítania, és a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig megfizetnie.

Ne felejtse el ezen a lapon a 189. sorban feltüntetni azt az osztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk és az egyezmény alapján, az osztalék külföldön is adóztatható.

Ha az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (az 05-ös lapon az egyéb adatok között szereplő összeg) a 16%-os adóból vonja le és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor "c" oszlopába. Amennyiben az osztalékjövedelmét az Európai Unió tagállamában elismert piacnak minősülő (de nem Magyarországon működő) ellenőrzött tőkepiacra bevezetett értékpapírból szerezte 2012. évben, akkor az adó mértéke 16%. Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 16%-os adóval vagy annál több, akkor a "c" oszlopba nullát írjon!

Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (05-ös lap egyéb adatai között szereplő) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen osztalékjövedelem után, vagyis a "c" oszlopban adóként az osztalékjövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell.

Ne felejtse el az egyéb adatok között a 05-ös lapon az előzőek szerinti osztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót feltüntetni.

Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget, amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek az osztalék jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár.

183. sor: Kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelem és adója

Ha Ön 2012-ben külföldről (is) kapott kamatjövedelmet, akkor ebbe a sorba a külföldről származó kamatjövedelme teljes összegét írja be.

A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál találja meg.

Ha a kamat forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (191. sor "b" oszlopában szereplő összeg) a 16%-os adóból vonja le, és a különbözetet írja be e sor "c" oszlopába.

Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (192. sor "b" oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen kamatjövedelem után, vagyis az "c" oszlopban adóként a kamatjövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell.
Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, mely a nemzetközi szerződés rendelkezése, külföldi jog (viszonosság) alapján a megfizetett adó összegéből visszajár.

184. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem és adója

Ha Ön belföldi illetőségű és a vállalkozásból kivont jövedelme után olyan országban is adót fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldön megfizetett adóval a 16%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető a 16%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-át meg kell fizetnie.

A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál találja.

Ezen a lapon a 193. sorban kell feltüntetni azt a vállalkozásból kivont jövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk és az egyezmény alapján, az külföldön is adóztatható.

Ha a vállalkozásból kivont jövedelem forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét a 16%-os adóból vonja le és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor "c" oszlopába. Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 16%-os adóval vagy annál több, akkor a "c" oszlopba nullát írjon!

Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (05-ös lap egyéb adatai között szereplő) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen vállalkozásból kivont jövedelem után, vagyis a "c" oszlopban adóként a vállalkozásból kivont jövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell.

Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget, amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek a vállalkozásból kivont jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár.

185. sor: Egyéb külföldről származó forrásadós jövedelmek és ezek adója

Ez a sor szolgál az olyan külföldről származó - úgynevezett forrásadós - jövedelmek beírására, amelyek bevallás kötelesek, és a 181.-184. sorokban nincsenek nevesítve. A külön sorokban nem szereplő jövedelmek együttes összegét a "d" oszlopban, adóját pedig az "e" oszlopban tüntesse fel. Ne felejtse el beírni az "a" oszlopban fehéren hagyott téglalapba a jövedelem megnevezését.

186. sor: A külföldről származó jövedelmek és adójuk

Ebben a sorban összegezze a 180-185. sorok "b" és "c" oszlopainak jövedelem és adó összegeit.
A 2012. évi összes jövedelem számításánál a "b" oszlopban szereplő összeget kell az éves összes jövedelem (30. sor) kitöltésénél figyelembe vennie!

187. sor: Az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap-kedvezmény összege

Abban az esetben, ha Ön az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (továbbiakban: Alap) a 2012. évben befizetést teljesített, úgy lehetősége van a befizetett összeg után - a befizetést igazoló bizonylat alapján - az Önt terhelő bevallásköteles különadózó jövedelmek adóalapját a befizetett összeggel csökkenteni.

Fontos! Az Alapba befizetett összeggel nem csak az elkülönülten adózó jövedelmét, hanem az összevont adóalapját, az ekho szerint adózó bevételét és az egyszerűsített vállalkozói adóalapját is csökkentheti. Amennyiben az Alapba történt befizetés összege meghaladja a 2012. évben az előbbiekben meghatározott bevételét, illetve jövedelmét, lehetősége van a le nem vont rész után az adóalap-kedvezményt további négy adóév adóalapja terhére érvényesíteni.

Értelemszerűen az Alap javára történt befizetés után csak azon befizetés jogosítja Önt az adóalap-kedvezményre, melyet nem vett figyelembe más jövedelménél adóalap csökkentő kedvezményként.

Ez utóbbi esetben, ne felejtse el a 1253-01-es melléklet 110-114. soraihoz tartozó útmutatót elolvasni és a sorokat kitölteni!

188. sor: A 2012. évi összes külföldön is adózott jövedelmek és adójuk

Ebbe a sorba kell beírnia a személyi jövedelemadó adóalap-kedvezménnyel csökkentett, külföldön is adózott jövedelmet és adóját.
Az "c" oszlop összesített adatát kell az 51. sornál leírtak szerint figyelembe vennie a 2012. évi személyi jövedelemadó kötelezettség kiszámításánál.

II. Egyéb adatok a külföldről származó osztalék, kamat, vállalkozásból kivont jövedelmekről

A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál találja meg.

189. sor: A 182. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható osztalék, és a megfizetett adó

Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett osztalék címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi az osztalék külföldön történő adóztatását is. Az osztalékból származó jövedelmet a "b" oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az "c" oszlopba kell beírnia. A külföldről származó osztalék adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 182. sorhoz készült magyarázatban találja meg.

190. sor: A 182. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adóztatható osztalék, és a megfizetett adó

Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett osztalékjövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen osztalékjövedelmet írja be ennek a sornak a "b" oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e sor "c" oszlopában kell szerepeltetnie.

191. sor: A 183. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható kamat, és a megfizetett adó

Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett kamat címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi a kamat külföldön történő adóztatását is. A kamatból származó jövedelmet a "b" oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az "c" oszlopba kell beírnia. A külföldről származó kamat adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 183. sorhoz készült magyarázatban találja meg.

192. sor: A 183. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adóztatható kamat, és a megfizetett adó

Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett kamatból származó jövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen jövedelmet írja be ennek a sornak a "b" oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e sor "c" oszlopában kell szerepeltetnie.

193. sor: A 184. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható vállalkozásból kivont jövedelem, és a megfizetett adó

Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi a vállalkozásból kivont jövedelem külföldön történő adóztatását is. A vállalkozásból kivont jövedelmet a "b" oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az "c" oszlopba kell beírnia. A külföldről származó vállalkozásból kivont jövedelem adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 184. sorhoz készült magyarázatban találja meg.

194. sor: A 184. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adóztatható vállalkozásból kivont jövedelem, és a megfizetett adó

Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen jövedelmet írja be ennek a sornak a "b" oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e sor "c" oszlopában kell szerepeltetnie.

A 1253-06-01-es lap az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítése, illetve ellenőrzött tőkepiaci ügyletek - az adókiegyenlítés összegének megállapítása

Az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmek alapján az adókiegyenlítés levezetése

I. A 2010. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása

Amennyiben Önnek 2010. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme, a megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő két évben adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló bevallásában, megfizetett adó címén levonással érvényesíthet.
Amennyiben Ön a 2010. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a 2012. évben cél szerint felhasználta, akkor a 200. - 202. sorokat töltse ki!

Ha Ön a 2010. és/vagy 2011. évi bevallásában is figyelembe vett adókiegyenlítést a jövedelem cél szerinti felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel!

200. sor: A 2010. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adója

A 2010. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a 1053-06-01 lap 208. sor "b" oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha ezt az összeget már megfizette.

201. sor: Adókiegyenlítés miatt befizetett adóként a 2011. évben figyelembe vett összeg

Amennyiben 2011. évben cél szerint felhasználta a 2010. évi ingatlanértékesítés jövedelmét (vagy annak egy részét) és erre tekintettel a 2011. évi bevallásában adókiegyenlítést érvényesített, a cél szerint felhasznált résznek a hatályos adókulccsal megállapított adóját ("b" oszlop) írja ebbe a sorba.

202. sor: A 2012. évben cél szerinti felhasználás (a még figyelembe vehető összeg a 2010. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából)

Ha a 2010. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából a 2012. évben még figyelembe vesz (vehet) cél szerinti felhasználást, akkor a fennmaradó összeget ebbe a sorba írja be.
Ebbe a sorba legfeljebb a 200. sor "b" oszlopának és a 201. sor "b" oszlopának a különbözetét írhatja be cél szerinti felhasználásként. A felhasználás összege nem lehet több mint a 2010. évi ingatlan átruházásból származó jövedelem bevallott és megfizetett adója!

Ezt az összeget kell a 1253-C lap 65. sorába is átírnia!

II. A 2011. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása

Amennyiben Önnek 2011. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme, a megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő két évben adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló bevallásában, megfizetett adó címén levonással érvényesíthet.
Amennyiben Ön a 2011. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a 2012. évben cél szerint felhasználta, akkor a 204. - 206. sorokat töltse ki!

Ha Ön a 2011. évi bevallásában is figyelembe vett adókiegyenlítést a jövedelem cél szerinti felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel!

204. sor: A 2011. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adója

A 2011. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a 1153-06-01 lap 208. sor "b" oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha ezt az összeget már megfizette.

205. sor: A 2011. évben cél szerinti felhasználásként figyelembe vett összeg

Ha a 2011-ben értékesített ingatlan jövedelmének egy részét, vagy egészét a 2011. évben cél szerint felhasználta, akkor ebbe a sorba, a felhasználás adóját írja be a 1153-06-01 lap 209. sorából.
Az ebben a sorban szereplő összeg legfeljebb a 204. sor "b" oszlopának az összegével egyezhet meg. A felhasználás összege nem lehet több mint a 2011. évi ingatlan átruházásból származó jövedelem bevallott és megfizetett adója!

206. sor: A 2012. évben cél szerinti felhasználás esetén még figyelembe vehető összeg a 2011. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából

Abban az esetben, ha Ön a 2011. évben értékesített ingatlant, és a számított jövedelem adóját nem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkor ebbe a sorba a 2012. évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető összeget (a 204. sor "b" oszlopába és a 205. sor "b" oszlopába írt összegek különbözetét) írhatja be.

Ezt az összeget kell a 1253-C lap 65. sorába is átírnia!

III. A 2012. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása

208. sor: A 2012. évi ingatlan értékesítés jövedelmének alapja és adója

Ha Ön a 2012. évben ingatlant értékesített és az értékesítés jövedelmének adóját, vagy egy részét cél szerint felhasználta, akkor az "a" oszlopba a jövedelmet és a "b" oszlopba az adót írja be.

209. sor: A 2012. évi cél szerinti felhasználás

Ezt a sort akkor töltheti ki, ha a 2012. évben értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog jövedelmének adóját 2012. évben cél szerint felhasználta, és a 160., 161. vagy a 162. sor "e" oszlopát kitöltötte.
A felhasználás összege nem lehet magasabb összeg, mint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott adójának összege!

Ezt az összeget kell a 1253-C lap 65. sorába is átírnia!

210. sor: A 2013. évben cél szerinti felhasználásként figyelembe vehető összeg (a 2012. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából)

Abban az esetben, ha Ön a 2012. évben értékesített ingatlan után a számított jövedelem adóját nem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkor ebbe a sorba a 2013. évben cél szerinti felhasználásként figyelembe vehető összeget írja be.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből  származó jövedelem/veszteség és adójának részletezése

A 2012. évben képződött és 2012. december 31-éig lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség alapján az adókiegyenlítés számítása

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség alapján az adókiegyenlítés elszámolására a Szja-törvény alapján van lehetősége Önnek. A veszteség elszámolására csak az adóév vagy az azt megelőző két év ügyleti vesztesége esetén van mód, amelyre vonatkozóan Önnek rendelkeznie kell az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, az Ön nevére kiállított igazolással.

A jövedelmet és az adót a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok, illetőleg az Ön saját nyilvántartása alapján kell megállapítani, az adóévről benyújtandó bevallásában bevallani, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

Ha Ön az adóévben, vagy az azt megelőző két év bármelyikében veszteséget számolt el az adóbevallásában, adókiegyenlítésre jogosult, mely összeget csökkenti az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel meghatározott összeg.

A fentieknek megfelelően az igazolásai és a saját nyilvántartása alapján, valamint az előző két év bevallásai alapján köteles az adókiegyenlítési keret megállapítására szolgáló sorokat kitölteni.

Fontos! A befizetett adónál többet nem lehet visszaigényelni, mert az önadózás elve alapján a magánszemély felelőssége, hogy a bevallásban a rendelkezésére álló bizonylatok alapján, a kitöltési útmutatóban leírtaknak és a jogszabályban foglaltaknak megfelelően töltse ki a bevallás megfelelő sorait.

Az egyes adóévekhez tartozó összegeket külön-külön kell meghatározni a 212-214. és 216-218. sorokban.

Ha a 2010. évben a 1053-as bevallásában, vagy a 2011. évi 1153-as bevallásában Önnek az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből vesztesége származott, a tábla megfelelő sorában csökkentő tételként ezt is figyelembe veheti.

Adókiegyenlítés számítása során, ha ebben az évben érvényesít adókiegyenlítést, úgy értelemszerűen a következő évben mind a kiegyenlítésre jogosító, mind a kiegyenlítési keret összegét csökkentenie kell majd a 2012-ben figyelembe vett összeggel.

212-214. sorok: Az adókiegyenlítési keret megállapítása

Ezekben a sorokban kell feltüntetni az adóévet megelőző két adóév és az adóév megállapított jövedelme és a bevalláskor hatályos mértékű adókulccsal meghatározott adó összegét. Vegye elő a 1053-as és 1153-as bevallásait! Az adókiegyenlítési keret megállapításához össze kell adnia a 2010., 2011. és 2012. adóévben megállapított jövedelmeinek adó összegét.

215. sor: Az adókiegyenlítési keret összesen

Az adókiegyenlítési keretet, azaz a 212-214. sorok "b" oszlopába írt adatok együttes összegét írja be, ebbe a sorba. Ezt kell összehasonlítania a 219. sor "c" oszlopába írt összeggel.

216-218. sorok: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg megállapítása

Ezek a sorok szolgálnak az adóévi és az adóévet megelőző két adóév vesztesége és a bevalláskor hatályos mértékű adókulccsal kiszámított adókiegyenlítésre jogosító összeg beírására.

219. sor: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen

Az adókiegyenlítésre jogosító összeg a 216-218. sorok "c" oszlopába írt adatok együttes összege. Ezt kell összehasonlítani a 215. sor "b" oszlopába írt összeggel.

220. sor: Az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg

Ez a sor szolgál az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg feltüntetésére. Az összeget úgy számíthatja ki, hogy a 215. sor "b" oszlopában szereplő összeget összehasonlítja a 219. sor "c" oszlopában feltüntetett összeggel. Az adókiegyenlítés csak annyiban érvényesíthető, amennyiben a keret erre fedezetet nyújt, azaz a 219. sor összegét, de legfeljebb a 215. sor összegét írhatja ebbe a sorba.

A 220. sor "c" oszlopában feltüntetett összeget kell átírnia a 1253-C lap 65. sorába.

A 1253-06-02-es lap a csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése

A 2012. évben képződött és 2012. december 31-éig lezárult csereügyletből  származó jövedelem/veszteség megállapítása ügyletenként

Csereügylet, ha Ön egy kötelezettségéhez kapcsolódó jövőbeni kiadását cseréli el egy másik jövőbeni kiadásra úgy, hogy ez Önre és a másik szerződő félre nézve is kockázatot jelent.
Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor Ön a jogosultságához kapcsolódó bevételét cseréli el.

Csereügyletből származó jövedelem a deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján szerzett bevételnek kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő igazolt kiadásokat meghaladó része.
A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege a csereügyleti veszteség.

Az adott csereügylet vagy jövedelemmel, vagy veszteséggel zárul.

Ha a különbözet pozitív, úgy jövedelme keletkezett, mely után 16% mértékkel adót kell fizetnie. Ha a különbözet negatív, akkor vesztesége keletkezett az adott ügyleten.

222-229. sorok: Az adott ügyletből származó jövedelem vagy veszteség

A sor "b" vagy "c" oszlopába írja be a jövedelmét vagy veszteségét.

Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az ügyletekből származó jövedelem vagy veszteség feltüntetésére nem elegendőek, akkor ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 1253-06-02-es lapot csatol.
230. sor: A csereügyletből származó jövedelem összesen

A sor "b" oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított jövedelem összesítésére.
A 230. sor "b" oszlopában szereplő összeget kell átírnia a 1253-04-es lap 171. sor "d" oszlopába, és a megállapított jövedelem 16% mértékkel számított adóját a 171. sor "e" oszlopába.

231. sor: A csereügyletből származó veszteség összesen

A sor "c" oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított veszteség összesítésére.

Az adóéven túlnyúló csereügyletből származó, a 2012. adóévben képződött jövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés

Az adóéven áthúzódó csereügylet esetében évente meg kell állapítania, hogy az adott ügylet eredményes vagy veszteséges volt abban az évben.
Eredmény esetén az adót meg kell fizetnie, de ugyan ezen ügyleten, egy későbbi veszteségét adókiegyenlítés formájában elszámolhatja.

Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az adóéven túlnyúló ügyletekből származó jövedelem vagy veszteség feltüntetésére nem elegendőek, akkor ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 1253-06-02-es lapot csatol.

232. - 237. sorok: Az adott ügylet jövedelme vagy vesztesége

Ezekben a sorokban kell feltüntetnie az adóéven túlnyúló csereügyletből származó ügyletenkénti jövedelmet vagy veszteséget.

Ugyanazon adóévben az adott ügylet vagy eredményes (jövedelem képződik) vagy veszteséges. Az adott sorban tehát vagy a "b" és "c" oszlop, vagy a "d" és "e" oszlop lehet kitöltött.
Ahhoz, hogy az adóéven túlnyúló adott csereügyleteivel kapcsolatos adókötelezettségét követni tudja, az ügyleteiről vezetett nyilvántartásában azonosítható módon kell vezetnie az egyes ügyletekkel kapcsolatos bevallási adatait is.
Az adókiegyenlítés, mint az elnevezéséből is következik, a jövedelem és a veszteség adójának az összehasonlítása.

A göngyölített keretbe ("f" oszlop) a jövedelem megfizetett adója számít bele, a göngyölítésre jogosító összegként ("g" oszlop) a veszteség számított adóját kell figyelembe venni. A kiegyenlítés elszámolása során az előbbi összegek göngyölített adatait vegye figyelembe.

Az adókiegyenlítés elszámolásához a nyilvántartást a következők szerint kell vezetni a csereügylet keletkezésének évéről szóló bevallásban bevallott:

— Csereügyleti jövedelmet,
— Csereügyleti jövedelem adóját (göngyölített keret összeg),
— Csereügyleti veszteséget,
— Csereügyleti veszteség adóját (göngyölítésre jogosító összeg).

A további években az adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem/veszteség nyilvántartása a következő a fentieken kívül:

— Az adókiegyenlítési keretet növeli az adott csereügylet jövedelmének az adója,
— Az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés.

Az ugyanazon csereügylethez tartozó göngyölített keret összeg ("f" oszlop) megegyezik az adókiegyenlítésre jogosító összeggel ("g" oszlop), de legfeljebb az adókiegyenlítési keret összeg nagyságával.

238. sor: Az ügyletekből származó jövedelem összesen

A "b" oszlopba a 2012. évben elért csereügyletből származó jövedelmei összegét írja be.
Ezt kell a 1253-04-es lap 171. sor "d" oszlopába átírnia a 230. sor "b" oszlopába írt adatot is figyelembe véve.

239. sor: Az ügyletekből származó veszteség összesen

Ha az áthúzódó csereügylete(i) között vannak veszteségesek, úgy a "d" oszlopba összegezve írja be a veszteségeit.

240. sor: Adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehető összeg

Ebben a sorban az adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehető összeget tüntesse fel. Ezt az összeget kell a 1253-C lap 65. sorába is beírni.


A magánszemély munkavégzésére irányuló jogviszonya megszűnéséhez kapcsolódó, egyes jövedelmeit terhelő különadó

Ezt a lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnésére tekintettel jutott olyan bevételhez a 2012. évben, mely a különadó alapját képezi.

A kifizető az Önt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le. Önnek erről a kifizetőtől kapott igazolással kell rendelkeznie!

Amennyiben a kifizető az Önt terhelő adót bármely okból nem vonta le (ez is megállapítható az igazolásból), a le nem vont adót Önnek kellett a kifizetést követő hónap 12. napjáig megfizetnie.

Fontos tudnia, hogy az Szja-törvény rendelkezéseinek alkalmazásában, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe vennie a különadó alapját, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban, azaz a 2012. évről benyújtandó 1253-as bevallásában elkülönítve fel kell tüntetnie (erre szolgál a 1253-07-es lap), és be kell számítania a 30. sorban az éves összes jövedelem megállapításánál.

A munkavégzésre irányuló jogviszonya megszüntetésére tekintettel Önnek juttatott bevételnek a törvényben meghatározott része a különadó alapját képezi.
A különadó alapját képező bevétel lehet például a törvényben meghatározott, illetőleg a megegyezés alapján fizetett végkielégítés, a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére fizetett jövedelem, a munkavégzésre irányuló jogviszony közös megszüntetésére tekintettel - megállapodás alapján - fizetett járandóság.

Az előzőeken túl, a különadó alapjaként kell számításba venni
-    a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték (un. "hallgatási pénz") címén kifizetett bevételt, valamint
-    a feltételek teljesülése esetén, a jogviszony 2010. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított bizonyos összegeket.

Ez utóbbi esetben, a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként, figyelemmel a különadó alapját nem képező bevételekre (pl.: elmaradt munkabér, és más elmaradt juttatások és ezek kamatai), valamint az értékhatárra tekintettel kell meghatározni.

Ön a bevételt pénzben kifizetve, vagy bármely más formában juttatott formában megszerezhette.
Nem pénzben juttatott bevételt az Szja-törvény szokásos piaci értékének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. 

A különadó alapjába beszámító bevételek között nem kell figyelembe venni a következő bevételeket, azaz az(oka)t a juttatás(oka)t, melye(ke)t olyan magánszemélynek fizettek ki,
-    akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás került megállapításra,
-    akinek a jogviszonya 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét bíróság határozatban állapította meg (az ezzel összefüggésben megítélt összegek tekintetében),
-    akinek a felmentési (felmondási) ideje alatt munkavégzési kötelezettsége volt (munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára munkabérként, illetményként kapott összegek tekintetében)
-    aki szerződéses katonaként, leszerelési segélyben részesült (a leszerelési segély összege tekintetében).

Nem kell a különadó alapjaként figyelembe venni Önnek azt a bevételét, amely után az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint teljesítette a közteherviselési kötelezettségét. Tekintettel azonban arra, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) csak az erről szóló törvényben  meghatározott tevékenység ellenértékeként fizetett bevételre alkalmazható, a jogviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést, a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén megállapodás alapján fizetett járandóságot és az un. "hallgatási" pénzt az előzőekben leírtak szerint a különadó alapjaként kell figyelembe venni még akkor is, ha Ön az adott megszűnő jogviszonyára tekintettel egyébként az ekho alkalmazását kérte.

A megállapított különadó alapot képező bevételből, az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai, valamint az alpolgármesterek, a főpolgármester-helyettesek, a megyei közgyűlés alelnökei, az országgyűlési képviselők, az európai parlamenti képviselők esetében a bevétel 2 000 000 forintot meg nem haladó részét a különadó alap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

Más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételből levonható a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. Az így meghatározott különadó alapot képező bevételből a 3 500 000 forintot meg nem haladó részét kell figyelmen kívül hagyni, a különadó alap megállapításánál.

A 1253-07-es lap kitöltése

A különadó összegének levezetése

242. sor: A 2012. évben különadó alapot képező bevétel összege

Az "a" oszlopban jelölje be, hogy a különadó számításánál Önre melyik értékhatár vonatkozik. A 2 000 000 forintos határ esetében az "1"- est, a 3 500 000 forintos értékhatár esetében a "2"- est kell beírnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell az Önre vonatkozó értékhatárt is.

A 242. sor "c" oszlopában a különadó alapját képező bevételét tüntesse fel.

243. sor: A 2012. évben különadó alapot képező bevételt terhelő adó

A 2012. évben különadó alapot képező bevétel utáni 98%-os adó összegét írja be a "c" oszlopba.
244. sor: A kifizető által levont különadó összege

Ennek a sornak a "b" oszlopába írja be az igazolás alapján, a kifizető által ténylegesen levont adó összegét!
245. - 246. sorok: A magánszemélyt terhelő különadó összege

Amennyiben a kifizető a különadó összegét bármely ok folytán nem vagy csak részben vonta le, úgy Önnek kellett megfizetnie azt a kifizetést követő hónap 12. napjáig. A 245. és 246. sor "a" oszlopaiban lehet feltüntetni azt a hónapot, melyre nézve a fizetési kötelezettsége fennállt. Például, ha 2012. május 27-én történt a 4 230 000 forint különadó alapot képező kifizetés, melyet 4 145 400 forint különadó terhelt, de csak 4 000 000 forint levonása történt meg ténylegesen, a fennmaradó 145 400 forint különadó 2012. június 12-éig esedékes. A bevallás 245. sor "a" oszlopában a június hónap jelölése: "06", a "b" oszlopba pedig 145 400 forint kötelezettséget kell beírni.

247. sor: A magánszemély által megfizetett különadó együttes összege

Abban az esetben, ha Ön a 245. és 246. sor valamelyikét kitöltötte, úgy ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet Ön ténylegesen meg is fizetett a 245. és 246. sorban szereplő összeg(ek)ből.

248. sor: A levont és a magánszemély által megfizetett különadó

A 244. és 247. sor "b" oszlopában szereplő összeget adja össze és írja be ennek a sornak a "c" oszlopába. Ez lesz a kifizető által levont és az Ön által megfizetett különadó összege együttesen. Ezt kell összehasonlítania a 243. sor "c" oszlopában lévő összeggel.

249. sor: Még fizetendő különadó

Amennyiben kevesebb különadó került levonásra és/vagy befizetésre év közben, azaz a 243. sor "c" oszlop összege nagyobb, mint a 248. sor "c" oszlop összege, úgy Önnek további fizetési kötelezettsége van.
Ne felejtse el ebből a sorból a 1253-C lap 87. sorába is átvezetni az adatot!

250. sor: Visszaigényelhető különadó

Ha a 243. sor "c" oszlopba írt összeg kisebb, mint a 248. sor "c" oszlop összege, akkor Önnek visszajár a különadóból (például azért, mert már kézhez kapta azt a határozatot, miszerint a munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnésének másnapjától a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás megállapításra került). Ebben az esetben, ebben a sorban tüntesse fel a visszajáró összeget.
Ne felejtse el a 250. sorból a 1253-C lap 88. sorába is átvezetni az adatot!

Ne felejtse el a nyomtatványt az (A) mezőben aláírni!


Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevételek utáni adókötelezettség részletezése és bevallása

Ha Ön a 2012. évben hatályos 2005. évi CXX. törvény alapján valamely bevételének adózására a kifizetőnek írásban tett nyilatkozata alapján az ekho szabályai szerint tett eleget, akkor a 1253-08-01-es lapot kell kitöltenie, ha még az ekho megfizetését is átvállalta a kifizetőtől, akkor a 1253-08-02-es lapot kell csatolnia a bevallásához.

Az ekho szerint adózott bevételeiről azért kell a 1253-as bevallásában számot adnia, mert a Szja-törvény alapján amennyiben szükséges az éves összes jövedelem megállapítása, akkor figyelembe kell venni az ezen a jogcímen szerzett bevételeit is. Jogosulatlan ekho választás esetén a 1253-as bevallás szolgál a további ekho fizetési kötelezettség közlésére is. (262-264. sorok)

Ön akkor választhatta az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban személyes közreműködőként, illetve vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés keretében olyan tevékenységet folytatott, amely alapján a következőkben felsorolt FEOR besorolású foglalkozásúnak minősült.

Az ekho alkalmazására jogosító foglalkozások:

2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból:
— Akusztikus mérnök
— Audiotechnikai mérnök
— Hangmérnök
— Televíziós műszaki adásrendező
2136 Grafikus és multimédia-tervező
2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból:
— Filmszöveg fordító
— Lírai művek fordítója
— Műfordító
— Prózai és drámai művek fordítója
2714 Kulturális szervező foglalkozásból:
— Producer (kulturális)
— Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból:
— Művészeti tanácsadó
— Zenei konzulens, tanácsadó
2721 Író (újságíró nélkül)
2722 Képzőművész
2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
2724 Zeneszerző, zenész, énekes
2725 Rendező, operatőr
2726 Színész, bábművész
2727 Táncművész, koreográfus
2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész
2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)
3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból:
— Koncert-fénytechnikus
— Koncert-színpadtechnikus
3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból:
— Filmstúdió technikus
— Hangmester
— Hangrestaurációs technikus
— Hangstúdió-technikus
— Hangtechnikus
— Képtechnikus
— Rögzítéstechnikai technikus
— Stúdiótechnikus
— Videótechnikus
— Zenei technikus
3711 Segédszínész, statiszta
3712 Segédrendező
3714 Díszletező, díszítő
3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5211 Fodrász foglalkozásból:
— Színházi fodrász
— Színházi parókakészítő
5212 Kozmetikus foglalkozásból:
— Maszkmester
— Sminkes
— Sminkmester
— Színházi kikészítő
7212 Szabó, varró foglalkozásból:
— Jelmez- és alkalmiruha-készítő
— Színházi varró
7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból:
— Színházi fejdíszkészítő
7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból:
— Színházi cipész.

Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerinti tartalma alapján megfelel az előzőekben felsorolt foglalkozásoknak, munkaköröknek. Az eszerinti foglalkozásúnak minősülő magánszemély - munkakörének elnevezésétől függetlenül - akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

Választhatja az ekhot a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
Választhatja a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a szövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója. A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén további feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

A Magyarországon kívüli más EGT-állam polgára is jogosult az ekho választására. Ennek feltétele, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet alapján ne tartozzon a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy legyen valamely EGT-államban és rendelkezzen az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával.

Feltétele még az ekho választásának, hogy rendelkezzen bármilyen tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó, vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett, egyéni vállalkozói kivétként elszámolt olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Pl.: a munkaviszonyban folytatott ekho választására jogosító tevékenység esetén, csak a havi minimálbért meghaladó jövedelemre alkalmazható a kedvezőbb szabály.
Ha Ön az adóév során legalább 183 napig nyugdíjas volt, akkor az előzőekben jelzett, általános szabályok szerint adózott jövedelem nem volt feltétele az ekho választásának.

Az ekho 25 000 000 forintot meg nem haladó, kizárólag kifizetőtől a Magyarország törvényes fizetőeszközében megszerzett bevételre választható (pl.: devizában, értékpapírban vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem). 25 000 000 forint a bevételi értékhatár akkor, ha a magánszemély az adóév végéig rendelkezik a minimálbér (2012-ben 93 000 forint) tizenkétszeresének megfelelő, általános szabályok szerint adózott jövedelemmel. Amennyiben az előzőek szerinti jövedelem nem éri el a minimálbér tizenkétszeresét, akkor a bevételi értékhatár a 25 000 000 forint olyan hányada, amilyen arányt e jövedelem a minimálbér tizenkétszeresében képvisel.

Nyugdíjas esetében a bevételi határ 25 000 000 forint.

Amennyiben Ön az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor az Önre vonatkozó bevételi határt csökkenti az a bevétel, amelyet Önnek evás bevételként kell figyelembe vennie. Nem választhatta az ekho-t arra a bevételére, amely után az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellett teljesítenie. (például, ha számlát bocsájt ki, a számla szerinti bevételére nem alkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot)

Abban az esetben, ha Ön evás társas vállalkozás tagja, akkor az Önre vonatkozó, legfeljebb a 25 000 000 forintos bevételi határt csökkentenie kell a társas vállalkozás bevételéből a társasági szerződésben az adózott eredményből Önt megillető résszel, függetlenül attól, hogy a részesedést Ön felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzett tőkében való részesedése szerinti arányban Önt megillető bevétellel.

25 000 000 forint bevétel elérését követően az ekho alkalmazására már nem nyilatkozhatott.

Abban az esetben, ha Ön 2012-ben országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, akkor az összeghatár 100 000 000 forint a megszerzett bevételeire vonatkozóan.

Amennyiben Ön az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), úgy az Ön esetében a megszerzett bevételére alkalmazhatja az 50 000 000 forintos bevételi összeghatárt.

A három féle összeghatár, három féle jogosultságot takar. Ennek megfelelően a külön-külön jogosultságok szerint, külön-külön kell a 08-01 és 08-02-es lapokat kitölteni.

Az ekho alapja a bevétel egésze. Ha Ön áfa fizetésére kötelezett, akkor az ekho alapjának a megállapítása során az áfát figyelmen kívül kell hagyni. Az ekho alapjául szolgáló (256. sor "b", "d", "f" oszlopaiban és a 275. sor "d", "f", "h" oszlopaiban szereplő) összeget az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nagyságának megállapítása során (a bevallás 30. sor "c" oszlop) figyelembe kell venni.

Az ekho mértéke 35%, amelyből 15% a magánszemélyt, míg 20% a kifizetőt terheli.

Az Önt terhelő ekho-t a kifizetőnek kellett megállapítania és levonnia. A 15%-os adóból 9,5% személyi jövedelemadónak, 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járuléknak, 3,9% pedig nyugdíjjáruléknak minősül.

Ha Ön nyugdíjas, vagy a kifizetés időpontjában a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig már megfizette és erről a kifizetést megelőzően nyilatkozott, akkor a kifizető Öntől csak 11,1%-os ekho-t vont le. Amennyiben a feltételek megléte ellenére nem nyilatkozott, és ezért a kifizető az Önt terhelő ekho-t 15%-os adómértékkel vonta le, akkor a többletként levont összeget a foglalkoztatójától visszakérheti. Ha a többletként levont járulékot a bevallás benyújtásáig nem kérte vissza a foglalkoztatójától, akkor azt a bevallásában visszaigényelheti.

Az általános szabálytól eltérően, a Magyarországon kívüli más EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5% ekho terheli, amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia.

A kifizetőt terhelő 20%-os ekho szociális hozzájárulási adónak minősül.

Nem terheli a kifizetőt ekho a Magyarországon kívüli más EGT-államban biztosított személynek juttatott ekhos bevétel tekintetében, illetve akkor sem, ha a magánszemély átvállalja a 20% megfizetését.

A kifizetőnek az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kellett vennie. Az ekho mértéke 11,1% az ekhoalap azon része után is, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napoknak és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felsőhatár napi összegének a szorzatát.

Amennyiben például a biztosítás időtartama 1 nap, akkor a magánszemély nyilatkozata hiányában legfeljebb a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig lehet levonni a 15% mértékkel ekho-t, az e feletti rész 11,1% mértékkel lesz ekho köteles. Amennyiben a magánszemély megbízásos jogviszonyban 100 000 forint bevételt ér el 1 napra (a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összege 2012-ben 21 700 forint), akkor 21 700 forint lesz a 15% ekho alapja, míg a különbözet (100 000-21 700) a 78 300 forint után 11,1% ekho levonási kötelezettség keletkezik.

Ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben - minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan ekhoalapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű ekhot fizetett figyelembe véve - a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék. Ha az adott kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban megjelölheti az ekhoalapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekhoalap fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos ekhomérték. Szintén 11,1 százalék az ekho mértéke az ekhoalap azon része után, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napok és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felsőhatár napi összegének szorzatát.

A magánszemély által átvállalt ekho

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése szerint - az egyéb feltételek megléte esetén - Ön az ekho választásáról - az Önt megillető bevétel kifizetése előtt - a nyilatkozatával egyidejűleg nyilatkozhatott arról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erre akkor van lehetősége Önnek, ha az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi.

Amennyiben Ön a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy az Ön által megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie, és az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét - a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön - negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves személyi jövedelemadó bevallás 1253-08-02-es lapján be kell vallania. Ebben az esetben a kifizető igazolása csak a bevétel összegét és azt a tényt tartalmazza, hogy átvállalta az ekho megfizetését.

A kifizető helyett átvállalt 20% ekho mellett, 11,1% és/vagy 15% ekho-t kell megfizetnie Önnek. A Magyarországon kívüli más EGT államban biztosított magánszemélynek a 9,5% ekho mellett, nem kell a 20% ekho-t megfizetnie, mivel ilyen esetben a kifizetőt nem terheli ez a kötelezettség, így átvállalásról ebben az esetben nem is lehet szó.
Az állami költségvetésben befizetett ekho alapján Ön egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmény

Abban az esetben, ha Ön az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (továbbiakban: Alap) a 2012. évben befizetést teljesített, úgy lehetősége van a befizetett összeg után - a befizetést igazoló bizonylat alapján - az Önt terhelő ekho alapját a befizetett összeg meghatározott százalékával csökkenteni. Azonban a kifizető helyett átvállalt kötelezettséget ilyen esetben is a teljes adóalap után kell megfizetni!

Fontos! Az Alapba történt befizetés nem csupán az ekho szerinti bevételeit, hanem az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adó alapját is, valamint a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, összevonás alá eső, elkülönülten adózó, egyébként adóköteles jövedelmét is csökkentheti. Amennyiben az Alapba történt befizetés összege meghaladja az Ön által a 2012. évben az előzőek szerint meghatározott bevételt, jövedelmet, illetve adóalapot lehetősége van a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további négy adóév adóalapja terhére érvényesíteni. Értelemszerűen az Alap javára történt azon befizetés jogosítja Önt az adóalap-kedvezményre az ekho szerinti kötelezettsége mértékének megállapítása során, melyet nem vett figyelembe más jövedelménél adóalap-csökkentő kedvezményként.

Amennyiben Ön valamely bevételére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor külön, további adó fizetésére kötelezett. Ezen túlmenően az adóév során jogosulatlanul ekho-zott bevételét a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó olyan bevételként kell figyelembe vennie, amilyen jogcímen azt megszerezte. Az Önt terhelő, levont ekho-ból 9,5%-ot a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell elszámolnia és az 55. sor összegének meghatározásánál figyelembe vennie.

A 1253-08-01-es lap kitöltése

Fontos! A 253-261. sorokat az ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, töltse ki!

A három féle összeghatár, három féle jogosultságot takar. Ennek megfelelően a külön-külön jogosultságok szerint, külön-külön kell a 08-01 és 08-02-es lapokat kitölteni.

A bevallási lap tetején kérjük, jelölje (az ekho típusa mezőben) az alkalmazott értékhatárt. Amennyiben a 25 millió vonatkozik az Ön bevételére "1", ha 50 millió, akkor "2", 100 millió esetén "3" a beírandó szám.

Természetesen a lapszámot is jelölnie kell, mivel az is előfordulhat, hogy a 25 milliós bevételi határtól eltérően Önnek még 100 milliós értékhatárba tartozó ekho szerint adózott kifizetése is volt. A 1253-08-01 számú bevallási lapból legfeljebb három adható be.

I. Az ekho elszámolása

253. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és levont adója

Ennek a sornak a "b", "d", és "f" oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte. A "c" oszlopba a 15%-kal, az "e" oszlopba a 11,1%-kal, az "g" oszlopa pedig a 9,5%-kal levont ekho-t kell beírnia.

254. sor: A ténylegesen ekho alkalmazására jogosító bevétel és levont adója

Ennek a sornak a "b", "d", és "f" oszlopában a legfeljebb 25/50/100 millió forint összeghatárig az ekho-val adózott bevételeinek együttes összegét kell szerepeltetnie, amelyekre jogszerűen választotta az ekho alkalmazását. A "c", "e" és "g" oszlopok a kifizető által levont ekho feltüntetésére szolgálnak 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os bontásban. Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, helyesen nyilatkozott vagy sem, vegye elő az igazolásait és az e lap kitöltéséhez tartozó magyarázat elején található általános tájékoztatót olvassa el!

Amennyiben valamennyi bevételére jogszerűen kérte az ekho alkalmazását, akkor ebbe a sorba, a megfelelő oszlopba, a 253. sorban feltüntetett összegeket kell beírnia, a további (258-264.) sorokat pedig nem kell kitöltenie.

Az ebben a sorban a "b", "d" és "f" oszlopokban lévő összegeket adja össze és vegye figyelembe a bevallás 30. sorának "d" oszlopába beírandó összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nagyságának a megállapításánál!

255. sor: Az államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap-kedvezmény összege

Amennyiben Ön az Alapba 2012. évben befizetést teljesített, a kapott bizonylat (igazolás) tartalmának figyelembe vételével, a következők szerint töltse ki ezt a sort. Az "a" oszlopban azt összeget tüntesse fel, melyet az ekho alapja csökkentésénél figyelembe kíván venni. Adja össze a 254. sor "b", "d" és "f" oszlopaiban lévő összegeket és amennyiben az Alapba befizetett összeg ennél több, akkor csak az ekho bevétel nagyságával egyező összeget írja az "a" oszlopba (a fennmaradó részt figyelembe veheti akár az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adó alapjánál, valamint a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, összevonás alá eső, elkülönülten adózó, egyébként adóköteles jövedelmének csökkentésénél, de a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további négy adóév adóalapja terhére érvényesíthető.

Ez utóbbi esetben, ne felejtse el a 1253-01-es melléklet 110-114. soraihoz tartozó útmutatót elolvasni és ezeket a sorokat is kitölteni!

Abban az esetben, ha az alapba befizetett összeg alacsonyabb, mint az összes ekho szerinti adózott bevétele, úgy a teljes befizetett összeget feltüntetheti az "a" oszlopban. Ne felejtse el, hogy az egyik ekho bevétel típusa (25/50/100 millió) szerint kitöltött lap esetén az Alapba befizetett összeg számítására is vonatkozik, hogy csak azt írja be, amelyet nem vett figyelembe a másik ekho bevétel típusánál, illetve más alapcsökkentő kedvezményként.
Az adóalap-kedvezmény mértéke - ha az Alap javára az adóévben befizetett összeg nem haladja meg az Önt terhelő adóévi ekho alapját - a befizetett összeg

- 63,3%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 15%-os mértékű ekho terheli,
- 85,6%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 11,1%-os mértékű ekho terheli,
- 100%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 9,5%-os

mértékű ekho terheli.

E sor "a" oszlopában szereplő befizetett összeg 63,3%-át a "b", amennyiben még fedezetet nyújt a befizetett összeg, a maradék 85,6%-át a "d" és amennyiben még további fedezetet nyújt a befizetés, a fennmaradó összeg 100%-át az "f" oszlopba írja be! Például, ha a 255a=110 (Alapba befizetett összeg) és a 254b=90, a 254d=40, akkor a 255b=(90 x 0,633)=70 és a 255d=[(40-20) x 0,856]=17

256. sor: Ekho szerint adóköteles bevétel és adója

Ez a sor szolgál az ekho alapkedvezmény levonása után fennmaradó ekho szerint adóköteles jövedelem és az ehhez tartozó adó kiszámítására. Ehhez állapítsa meg és írja be a 254. és 255. sorok "b", "d", "f" oszlopaiban szereplő összegek különbözetét, és a "c", "e", "g" oszlopokba pedig a százalékos adóját.

257. sor: Visszaigényelhető ekho összege

Ebbe a sorba, "c", "e" és "g" oszlopokba írja be az Alapba történő befizetés okán érvényesített ekho alap kedvezmény miatt visszaigényelt ekho összegét. Az ebben a sorban szereplő 191, 193 és 197 adónem kódnak megfelelő összegeket kell átírnia a 1253-C lap VI. blokkjába a jelölt adónem kódjának megfelelő sorba.

II. Az ekho választására nem jogosító bevételek elszámolása

258. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító munkaviszonyból származó bevétel és levont adója

Amennyiben Ön valamely munkaviszonyból származó jövedelmének adókötelezettségére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor e bevételét kell ennek a sornak a "b", "d" és "f" oszlopaiban szerepeltetnie. Ezeket az összegeket munkaviszonyból származó jövedelemként kell számításba vennie, és fel kell tüntetnie a bevallás 1., 2. vagy 3. sorában is attól függően, hogy milyen címen (munkaviszonyból származó bérjövedelem, költségtérítés, adóköteles biztosítási díj) megszerzett bevételre nyilatkozott az ekho választásáról. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a "c", "e" és "g" oszlopba kell beírnia.

Ne felejtse el az "a" oszlopban az erre szolgáló helyen a 9,5%-os személyi jövedelemadót is feltüntetni, ugyanis ezt az összeget a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).

259. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és levont adója

Ebben a sorban a "b", "d" és "f" oszlopokban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nem jogosította. A kifizető által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel levont adót a "c", "e" és "g" oszlopba kell beírnia Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 4., illetőleg 5. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta.

E sor "a" oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).

260. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és levont adója

Ebben a sorban a "b", "d" és "f" oszlopokban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. A kifizető által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel levont adót a "c", "e" és "g" oszlopba kell beírnia.

E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak minősül, ezért azt a 6. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie.

Az "a" oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).

261. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevétel és levont adója

Ennek a sornak a "b", "d" és "f" oszlopaiba azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevételét kell beírnia, a kifizető által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel levont adót a "c", "e", illetőleg az "g" oszlopba, amelyre nem választhatta volna az ekho alkalmazását. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 13-as laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint.

E sor "a" oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor).

III. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség elszámolása

262. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 18%-os további adója

Ha Ön olyan tevékenységből származó bevételére választotta a kifizetéskor az ekho szerinti adózást, amely tevékenység nem jogosította az ekho alkalmazására, illetőleg abban az esetben, ha az adóévben a bevétele már elérte a 25/50/100 millió forintot és a továbbiakban is az ekho alkalmazását választotta, akkor Önnek 18%-os további adót kell fizetnie. Az adó alapját (az előzőekben jelzett bevétel) a 253. és 269. sor "b", "d", "f" oszlopaiból az e sor "b" oszlopában, míg a 18%-os adót a "c" oszlopban szerepeltesse.

263. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 9%-os további adója

Amennyiben Önnek volt olyan bevétele, amelyre az ekho alkalmazását kérte, de arra bármely - a 262. sornál nem említett - okból nem volt jogosult, akkor annak összegét írja be ennek a sornak a "b" oszlopába, a 9%-os további adóját pedig a "c" oszlopban szerepeltesse.

264. sor: További adófizetési kötelezettség összesen

Ennek a sornak a "c" oszlopában összegezze a 262. és a 263. sorok "c" oszlopaiban szereplő adókat.

Az Önt terhelő további adót (264. sor "c" oszlopa) kell beírnia a 80. sorba, és a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig meg is kell fizetnie. Amennyiben személyi jövedelemadóban, egészségügyi hozzájárulásban, nyugdíjbiztosítási járulékban Önnél visszajáró összeg mutatkozik, akkor átvezetést is kérhet, melyhez ki kell töltenie a 170-es lapot.

A magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségeként befizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevallása

A 1253-08-02-es lap kitöltése

Ezt a bevallási lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint - az egyéb feltételek megléte esetén -, Ön élt azzal a lehetőséggel, hogy az ekho választásával egyidejűleg nyilatkozott arról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erre Önnek akkor volt jogszerűen lehetősége, ha az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végezte.

Fontos! Ne felejtse el a lap tetején az ekho típusánál jelölni, hogy az ekho szerinti adózást a 25 milliós (1), az 50 milliós (2), vagy a 100 milliós (3) értékhatárra jogosító bevételeire tekintettel választotta!

I. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adófizetési kötelezettség levezetése

265. -268. sorok: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és az azt terhelő adója

Amennyiben Ön a kifizetőt (20%) és az Önt terhelő (15%, 11,1%, 9,5%) ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy a megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie. Az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét - a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön - negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves személyi jövedelemadó bevallás 1253-08-02-es lapján be kell vallania. Ennek a teljesítésére szolgálnak e lap 265-268. sorai. A bevétel oszlopaiba az ekho alapját kell beírnia, ez után az összeg után az ekhot év közben meg kellett fizetnie (ekho kötelezettsége).
A "c" oszlop a kifizetőtől átvállalt 20% mértékű ekho (adónem 190) beírására szolgál.

Az "e" oszlop a 15% mértékű ekho (adónem 191) beírására szolgál, feltéve, hogy Ön nem tartozik a "g" oszlopnál leírt körbe.
A "g" oszlopban kell feltüntetni a 11,1% mértékű ekho összegét (adónem 193) akkor, ha Ön nyugdíjas, vagy az adóévben - minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve - a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette (megfizeti). Ebben az esetben nincs eltérés a magánnyugdíjpénztári tag és nem magánnyugdíjpénztári tag között.

A "h" és "i" oszlopban az a magánszemély tüntethet fel adatot, aki a valamely Magyarországon kívüli EGT államban biztosított és erről rendelkezik igazolással.

269. sor : Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és az azt terhelő adója összesen

Ebben a sorban kell összesíteni a 265-268. sorokba írt, az ekho alkalmazására tett nyilatkozata alapján átvállalt-adózott bevételeit és kötelezettségeit.

270. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó által ténylegesen megfizetett ekho (adónem szerinti bontásban)

E sor megfelelő oszlopaiba kell beírnia az Ön által az adóévben az adónemek szerint megfizetett ekho összegeit.

271. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, az adózó által további fizetendő ekho (adónem szerinti bontásban)

Abban az esetben, ha a 269. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 270. sor összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t kell a bevallás benyújtásáig megfizetnie!

272. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, az adózó által többletként megfizetett ekho (adónem szerinti bontásban)

Abban az esetben, ha a 270. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 269. sor összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t bevallás benyújtásával egyidejűleg visszaigényelheti, illetve kérheti átvezetését más adónemre a 17-es lap kitöltésével.

Fontos! Abban az esetben, ha az ekho választására nem volt jogosult, Önnek nem keletkezik visszaigényelhető ekho összege! A jogosulatlanul ekho szerint adózott jövedelmeiről, a 277-279. sorokban kell számot adnia.

II. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás elszámolása

273. sor: A 269. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és adója

Ennek a sornak a bevételi oszlopaiban kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte és egyben átvállalta a kötelezettség teljesítését. A megfelelő oszlopokba, a bevételt terhelő ekho összegét kell beírnia.
Ne felejtse el az ekho alapjául szolgáló ("d", "f", "h" bevételi oszlopokban szereplő) összegeket az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme megállapítása során (a bevallás 30. sor "c" oszlopa) figyelembe kell vennie.

274. sor: Az államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap-kedvezmény összege

Amennyiben Ön az Alapba 2012. évben befizetést teljesített, a kapott bizonylat alapján, a következők figyelembe vételével töltse ki ezt a sort.

Az "a" oszlopban azt az összeget tüntesse fel, melyet az ekho alapja csökkentésénél figyelembe kíván venni. A kifizetőtől átvállalt kötelezettség alapja nem csökkenthető az Alapba befizetett összeggel. Adja össze a 273. sor "d", "f" és "h" oszlopaiban lévő összegeket és amennyiben az Alapba befizetett összeg ennél több, akkor csak az ekho bevétel nagyságával egyező összeget írja az "a" oszlopba (a fennmaradó részt figyelembe veheti az egyszerűsített vállalkozói adó alapjánál, valamint a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, összevonás alá eső vagy elkülönülten adózó, egyébként adóköteles jövedelmének (adóalapjának) csökkentésénél. Az adóévi befizetésből le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további négy adóév adóalapja terhére érvényesíthető.
Ez utóbbi esetben, ne felejtse el a 1253-01-es melléklet 110-114. soraihoz tartozó útmutatót elolvasni és ezeket a sorokat is kitölteni!

Abban az esetben, ha az alapba befizetett összeg alacsonyabb, mint az összes ekho szerinti adózott bevétele, úgy a teljes befizetett összeget feltüntetheti az "a" oszlopban. Ne felejtse el, hogy az egyik ekho bevétel típusa szerint kitöltött lap esetén az Alapba befizetett összeg számítására is vonatkozik, hogy csak azt írja be, amelyet nem vett figyelembe a másik ekho bevétel típusánál, illetve más alapcsökkentő kedvezményként.

Az adóalap-kedvezmény mértéke - ha az Alap javára az adóévben befizetett összeg nem haladja meg az Önt terhelő adóévi ekho alapját - a befizetett összeg
- 63,3%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 15%-os mértékű ekho terheli,
- 85,6%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 11,1%-os mértékű ekho terheli,
- 100%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 9,5%-os mértékű ekho terheli.

E sor "a" oszlopában szereplő befizetett összeg 63,3%-át a "d", amennyiben fedezetet nyújt a befizetés 85,6%-át a "f" és amennyiben még fedezetet nyújt a befizetés 100%-át a "h" oszlopba írja be! Például, ha a 274a=110 (Alapba befizetett összeg) és a 273d=90, a 273f=40, akkor a 274d=(90 x 0,633)=70 és a 274f=[(40-20) x 0,856]=17

275. sor: Ekho szerint adóköteles bevétel és adója

Ez a sor szolgál az ekho alapkedvezmény levonása után fennmaradó ekho szerint adóköteles jövedelem kiszámítására. Ehhez állapítsa meg a 273. és 274. sorok "d", "f", "h" oszlopaiban szereplő összegek különbözetét.

276. sor: Visszaigényelhető ekho összege

Ebbe a sorba, "e", "g" és "i" oszlopokba írja be az Alapba történő befizetés után érvényesített ekho alap kedvezmény miatt visszaigényelt ekho összegét. Az ebben a sorban szereplő 191, 193 és 197 adónem kódnak megfelelő összegeket kell átírnia a 1253-C lap VI. blokkjába a jelölt adónem kódjának megfelelő sorba.

III. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazására nem jogosító bevételek elszámolása

277. sor: A 269. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és megfizetett adója

Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nem jogosította. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megfizetett adót e sor megfelelő oszlopaiba írja be.

Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 4., illetőleg 5. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta.

E sor "a" oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).

278. sor: A 269. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és megfizetett adója

Ebben a sorban, az ekho mértékének megfelelő oszlopokban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót e sor megfelelő oszlopaiba kell beírnia.

E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak minősül, ezért azt a 6. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie.

Az "a" oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).

279. sor: A 269. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevétel és megfizetett adója

Ennek a sornak az ekho mértékének megfelelő oszlopaiba azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevételét kell beírnia, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót írja e sor megfelelő oszlopaiba. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 13-as laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint.

E sor "a" oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor).

Abban az esetben, ha a 265-279. sor valamelyikében adatot tüntetett fel, olvassa el a 1253-08-01-es lap 263. és 264. soraihoz tartozó útmutatót és az abban foglaltak szerint vegye figyelembe a 263. és 264. sorok "b" oszlopának kitöltésénél a 265-279. sorok bevételi oszlopaiban szereplő összegeket.

A 1253 09 es lap kitöltése

I. A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után a nyugdíjjárulék kötelezettsége

Általános tudnivalók

Ezeket a sorokat csak abban az esetben kell kitöltenie, ha Ön vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után kíván járulékot fizetni.

A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló

Figyelem! A 281-282. sorokban a jövedelem megszerzése szerinti hónap/hónapokban [("a"-"l") oszlopok] kell a kötelezettséget feltüntetni. Az "m" oszlopokban az összesítést kell elvégezni.

281. sor: A borravaló összege

Ebbe a sorba a borravaló címén kapott teljes összeget írja be akkor, ha, ezen összeg után 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot kíván fizetni.

282. sor: A borravalót terhelő nyugdíjjárulék összege (15%)

Ebben a sorban - a 281. sorban feltüntetett összeg után kiszámított - 15%-os kötelezettséget kell közölni.

II. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, meghatározott jövedelmek után.

Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető adót, adóelőleget nem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell az egészségügyi hozzájárulást bevallani és megfizetni.

A százalékos egészségügyi hozzájárulás általános mértéke 27%, de a törvényben meghatározott egyes jövedelmek esetén a kötelezettség mértéke 10, 14, 15 vagy 20%-os is lehet.

Új szabály! A kifizető 10%-os ehot-t fizet a Szja-törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak minősülő adóalapként meghatározott összeg után.

Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg, továbbá az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.

Nem kell eho-t fizetni, a bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.

Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetésre került a hozamgarantált tőke összege feletti összeg, ezen összeg után nem kell eho-t fizetnie.

A Tbj. -ben említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított magánszemély jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

Ha az őstermelői igazolvány alapján folytatott őstermelői tevékenységéből származó bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, akkor egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie!

A teljesített befizetések figyelembevételével megállapított hiányt a bevallással egyidejűleg kell megfizetni, illetve a túlfizetésként jelentkező egészségügyi hozzájárulást visszaigényelheti, illetve a 1253-170-es lapon rendelkezhet sorsáról. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget fő szabályként negyedéves bontásban kell bevallani.

285. sor: A magánszemély 15%-os hozzájárulása

Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön mezőgazdasági kistermelőként, mezőgazdasági kistermelőnek minősülő családi gazdálkodóként, vagy e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő, kistermelőnek minősülő tagjaként a tételes költségelszámolást választotta, és az e tevékenységéből származó jövedelme utáni bevallásadási kötelezettségének az egyszerűsített bevallási nyilatkozat megtételével tett eleget (a 1253-12-01-es lap 323. sorát kitöltötte).
Az egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői tevékenységből származó, a 323. sorban feltüntetett bevétel 5%-a, a mértéke pedig 15%.
A százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig kell megállapítani, bevallani, és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni.
A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegét ne felejtse el az "f" és "g"oszlopokba beírni!

Változás! Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelem 15%-a.
A jövedelem utáni 15%-os egészségügyi hozzájárulást negyedéves bontásban kell megállapítani, megfizetni és bevallani. Ne felejtse el a részösszegeket összesítve a "g" oszlopban feltüntetni!

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenti a járulékalappal.

286. sor: A magánszemély 20%-os hozzájárulása

Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön fizetővendéglátó tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi és e tevékenységéből származó jövedelmének adózására a tételes átalányadózást választotta. Az egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20%-a. A negyedéves kötelezettségeket a "g" oszlopban kell összesítenie!

287. sor: A magánszemély 27%-os hozzájárulása

Ezt a sort akkor töltse ki, ha Önnek 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

A kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóévben kifizetett, juttatott eho köteles jövedelmek után.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alapjának megállapításakor a Szja-törvény előírásait kell figyelembe venni.

Ebben a sorban kell feltüntetnie a családi gazdaságban folytatott kiegészítő tevékenységnek minősülő tevékenységből származó, összevont adóalapot képező jövedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulást. A családi gazdaságban - nem foglalkoztatottként - közreműködő családtag is e sorban nyilatkozik kötelezettségéről.
Ha Ön egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodó és a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, akkor az egyéni vállalkozóként megfizetett járulékok alapját meghaladó családi gazdálkodásból származó jövedelme után fizetendő hozzájárulást is itt tüntesse fel.

27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli az Szja-törvény szerinti egyéb jövedelmeket is!

Itt kell szerepeltetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár - a tag kilépése, a várakozási idő letelte utáni - adóköteles kifizetésének összege után fizetendő egészségügyi hozzájárulást, a nyugdíj-előtakarékossági számláról a tulajdonos részére kifizetett egyéb jövedelemnek minősülő összeg utáni eho kötelezettséget, valamint az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatásának összege utáni eho kötelezettséget is.

A jövedelem utáni 27%-os hozzájárulást negyedéves bontásban kell megállapítani és bevallani. Ne felejtse el a részösszegeket összesíteni a "g" oszlopban!

A magánszemélyt terhelő 14%-os egészségügyi hozzájárulás

A magánszemély az adóévben megszerzett
— vállalkozásból kivont jövedelem,
— értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
— osztalék, vállalkozói osztalékalap,
— árfolyamnyereségből származó jövedelem,
— ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14%-os ehot fizet.

A 288-292. sorokat akkor töltse ki, ha Önnek a Szja-törvény szerint az előzőekben felsoroltakból jövedelme származott.

Az említett jövedelmek után mindaddig meg kell fizetnie a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő és megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett 14%os mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előzőek szerinti jogcímek szerepelnek.

A 285-287. sorokban feltüntetett kötelezettséget az egészségügyi hozzájárulási felső határ számításakor figyelmen kívül kell hagyni.

288. sor: A kifizető által levont 14%-os mértékű hozzájárulás

Ebben a sorban a kifizető igazolása alapján, az általa igazoltan levont 14%-os mértékű hozzájárulás összegét szerepeltesse!

289. sor: A megfizetett egészségbiztosítási járulék összege

Ennek a sornak a kitöltése akkor indokolt, ha a 288. sorban a kifizető által levont 14%-os eho és/vagy a 292. sor "g" oszlop(ok)ban szerepel adat. Ennek a sornak a kitöltéséhez rendelkeznie kell a kifizetőtől kapott igazolással, amelyen a magánszemélyt terhelő, megfizetett egészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő, megfizetett természetbeni egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék összegei szerepelnek.

290. sor: A 288. és 289. sorok összege

Az előző két sor adatát összesítse ennek a sornak a "g" mezőjében. A 290. sor "f" oszlopában akkor szerepelhet adat, ha a kifizető által levont egészségügyi hozzájárulás és a megfizetett egészségbiztosítási járulék együttes összege meghaladja a hozzájárulás fizetési felső határt. Itt kell feltüntetnie a 450 000 forintot meghaladó részt, amely azonban nem lehet több mint a 288. sor "g" oszlopában szereplő összeg.

291. sor: A hozzájárulás-fizetés felső határáig (450 000 forintig) még fennmaradó összeg

Ha az előző 290. sor "g" mezőben szereplő adat nem éri el a 450 000 forintot, akkor ebben a sorban a 450 000 forint és a 290. sor "g" oszlopban szereplő adat különbségét írja be. Ha a 288-290. sorokban nem szerepel adat, de van saját kötelezettsége, azaz a 292. sorban kötelezettséget kell szerepeltetnie, akkor ebben a sorban 450 000 forintot kell feltüntetnie.
Ez a szám azt mutatja meg, hogy a 292. sorban mekkora összeg szerepelhet!

292. sor: A magánszemély 14 %-os hozzájárulása

Amennyiben Önnek negyedéves (előleg) kötelezettsége van a "b" - "e" oszlopokban a teljes kötelezettséget kell bevallania.
A sor "f" oszlopát (az adóévet követően esedékes további kötelezettség) akkor kell kitöltenie, ha a kifizetőnek adott nyilatkozata ellenére az egészségbiztosítási járulék összege az adóévben nem éri el a 450 000 forintot. Ebben az esetben az egészségügyi hozzájárulást 6%-kal növelten kell mindaddig e sor "f" oszlopában bevallania és a bevallás benyújtásáig megfizetnie, amíg a 450 000 forintot az emelt összeg el nem éri.

Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a kifizetőnek nem nyilatkozott arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból származó jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot, és így, nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le az Önt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

Amennyiben a magánszemély az önálló tevékenységével összefüggésben a jövedelem megállapítása során tételes költségelszámolást, vagy a 10%-os költséghányad alkalmazását választja, (minden felmerült költsége elszámoltnak minősül), akkor nem alkalmazhatja a 78%-os szabályt.

Az egyéni vállalkozó az "f" oszlopban tünteti fel, a 16%-os adót viselő vállalkozói osztalékalapot terhelő 14% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége összegét.

Figyelem! Az osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni!  Ez azt jelenti, hogy függetlenül az osztalék megállapításának évétől, annak kifizetése időpontjában hatályos kulccsal kell az egészségügyi hozzájárulás összegét megállapítani, figyelembe véve a hozzájárulás-fizetés felső határát is.

Abban az esetben, ha a 290. sor "g" oszlopában szereplő kötelezettségen túlmenően van 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, akkor annak összegét kell a 292. sor "g" mezőben szerepeltetnie. A "g" mező összege megegyezik a 292. sor "b" - "f" oszlopainak összegével, de nem lehet több mint a 291. sorban szerepeltetett összeg!

293. sor: A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Ebben a sorban összesítve írja be a 2012. évre vonatkozó százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, azaz a 285.+286.+287.+292. sorok "g" oszlopainak összegét.

294. sor: Az adózó által befizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Az Ön által 2012. évre befizetett egészségügyi hozzájárulást itt tüntesse fel.
Ebben a sorban ne vegye figyelembe annak a hozzájárulásnak az összegét, amelyet a kifizető vont le Öntől.

295. sor: A 14%-os mértékű hozzájárulásból a kifizető által túlvont összeg

Ebben a sorban kell szerepeltetnie - amennyiben van - a 290. sor "f" oszlopban szereplő összeget (a kifizető által 2012. évben - 14%-os egészségügyi hozzájárulás címén - túlvont hozzájárulás), amely lehet például a felső határt meghaladóan teljesített levonás miatt.
Túlvont hozzájárulásnak minősül az is, ha például az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem - a kifizetőnek adott nyilatkozat ellenére - mégsem haladja meg az egymillió forintot.
Abban az esetben, ha nincs túlvont hozzájárulás, ebben a sorban nem kell adatot feltüntetnie!

296. sor: Az adózó által befizetett százalékos egészségügyi hozzájárulás és a kifizető által túlvont hozzájárulás összege

Ebben a sorban a százalékos egészségügyi hozzájárulás címén az Ön által befizetett és a kifizető által túlvont hozzájárulás összegeket együttesen kell feltüntetnie. (A 294. és a 295. sor "g" oszlopokban szereplő összegek).

297. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 296. sor adata kisebb, mint a 293. sor összege. Ebben az esetben Önnek még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége van. A 293. sor összegéből vonja le a 296. sor összegét és a különbséget írja be ebbe a sorba, amely a 291. sorban szereplő összegnél nem lehet nagyobb. Ezt az összeget a bevallás 85. sorába vezesse át.

298. sor: Visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Amennyiben a 296. sor adata meghaladja a 293. sor adatát, akkor Önnek visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása keletkezett. A 296. sor összegéből vonja le a 293. sor összegét, és a megmaradt összeget írja be ebbe a sorba, majd a bevallás 86. sorába vezesse át.

Az egészségügyi hozzájárulás elszámolására több példát talál a példatárban!

A 1253-170-es lap kitöltése

A bevallásban visszaigényelhető adó, járulék, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, különadó, egészségügyi hozzájárulás átvezetése, részleges kiutalása

Ha Ön a bevallás 70., 81., 82., 83., 84., 86., vagy a 88. sorában (soraiban) visszaigényelhető személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségügyi hozzájárulást, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, különadót tüntetett fel, és azok együttes teljes összegét nem kéri vissza, akkor rendelkezhet a visszajáró összeg más adónemre történő átvezetésről, illetve az átvezetések után fennmaradó összeg kiutalását kérheti. Abban az esetben, ha a különbözetnek csak egy részét kéri vissza, ezen a lapon rendelkeznie kell a maradék összeg sorsáról. Ha Ön ezt a lapot kitölti, akkor a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelölje azt.

Ha a bevallást a korábbi 1253-as (csökkentett adattartalmú 1253M, adónyilatkozat 1253ADÓNYILATKOZAT) bevallásának önellenőrzéssel történő helyesbítéseként nyújtja be, és a bevallás 1253-16-01-es és/vagy 1253-16-02-es lapján kötelezettség-csökkenést mutatott ki, ugyancsak a 1253-170-es lapot kell kitöltenie akkor, ha a visszajáró adó átvezetését, részösszegének kiutalását kéri.

Ki kell tölteni a 1253-170-es lapot akkor is, ha az önellenőrzés a korábbi megállapított önellenőrzési pótlék önellenőrzéssel történő helyesbítése következtében az önellenőrzési pótlék összegének csökkenését tüntette fel, és ennek az összegnek az átvezetését, részleges kiutalását kéri.

Ha átvezetési kérelmet nyújt be és a visszajáró adó más adónemre történő átvezetése mellett, a fennmaradó összeg kiutalását kéri, akkor a bevallás főlapjának (C) mezőjében ezt X-szel kell jelölnie.

Ha a visszajáró adóról a bevallásban nem rendelkezik, de később a visszajáró adó átvezetését, (rész) összegének kiutalását kéri, akkor az önálló 17-es számú átvezetési kérelmet kell kitöltenie és benyújtania.

Nincs szükség a 1253-170-es lap kitöltésére és benyújtására, ha Ön a bevallás főlapjának (C) blokkjában a pénzforgalmi rendelkezéseknél "a teljes visszaigényelhető összeget, összegeket visszakéri" elnevezésű kódkockában X-szel jelöli, ha a visszajáró adó teljes összegének a kiutalását kéri.

Önellenőrzés esetén, az "a" oszlopba a 1253-16-01 lap kötelezettség-csökkenés sorának számát és/vagy a 1253-16-02-es lap kötelezettség-csökkenés sorának számát kell beírni. Ezekben az esetekben, az adónem kód "b" oszlopba értelemszerűen csak a sorszámhoz tartozó, a 16-01-es lap "b" oszlopában található kódot kell beírni. A terhelendő adónem rövidített megnevezése "c" oszlopba ugyancsak a sorszámhoz tartozó, a bevallás "a" oszlopában lévő adó megnevezésének rövidített nevét lehet beírni. Ha az önellenőrzés korábbi önellenőrzés önellenőrzési pótlékának helyesbítését szolgálja, akkor az "a" oszlopba a pótlék-csökkenés sorának számát, a "b" oszlopba a 215 adónemkódot, a "c" oszlopba az Önellenőrzési pótlék rövidített megnevezést kell beírni.

Korábbi önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén a 215-ös (Önellenőrzési pótlék) adónemről soronként szintén csak egy adónemre kérhető átvezetés.

A 1253-170-es lap átvezetési, kiutalási adatai:

A 1253-170-es lapon az összeg-adatokat jobbra rendezve, előjel nélkül, forintban kell feltüntetni!

Az átvezetési kérelmet a lap 01-20. soraiban az "a"-"h" oszlopokban kell kitölteni. A kitöltött sorok között nem lehetnek kihagyott sorok, a nyomtatványt folyamatosan kell kitölteni. A lap "Összesen" sorában a terhelendő, jóváírandó és kiutalandó adó összesített adatait kell kitölteni.

A terhelendő adónemre vonatkozó oszlopok az "a"-"d" oszlopokban találhatók. A jóváírandó adónem oszlopai az "e"-"g" oszlopok. A kiutalandó összeg feltüntetésére a "h" oszlop szolgál.

Az adónem főbizonylati sorszáma az "a", az adónem kód a "b" és a rövidített megnevezése a "c" oszlopba a bevallásban kimutatott visszaigényelhető adó sorának megfelelő számát, adónem kódját és rövidített nevét kell beírni az alábbiak szerint.

"a" oszlop    "b" oszlop    "c" oszlop
bevallás 70. sora    103    szja
bevallás 81. sora    191    ekho
bevallás 82. sora    193    ekho
bevallás 83. sora    197    ekho
bevallás 84. sora    125    nyugdíjjárulék
bevallás 86. sora    152    eho
bevallás 88. sora    305     különadó

Önellenőrzés

Azon adónem 3 jegyű kódját (az érintett sorokban megtalálhatók), amelyre az adózó akár részben, akár egészben a visszaigényelhető adót, kötelezettség-csökkenést átvezettetni kívánja, az "e" oszlopba, az adónem rövidített elnevezését pedig az "f" oszlopba kell beírni. Az átvezetni kívánt összeget a "d" és "g" oszlopokban kell forintban feltüntetni. Egy sorban egy adónemről csak egy adónemre teljesíthető átvezetés.

A visszaigényelhető adó azon részösszegét, amelyet nem egy másik adónemre kíván átvezettetni, hanem a saját pénzforgalmi számlájára vagy pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai címére) kíván átutaltatni, a "h" kiutalandó összeg oszlopban kell szerepeltetni. A visszajáró adó terhére kiutalandó adó összegét kérjük, külön sorban tüntesse fel, ha a kiutalás mellett más adónemre történő átvezetést is kér. Azonban nem lesz hibás a bevallása akkor sem, ha a "d" oszlopba a visszajáró adó teljes összegét írja be és ezzel egy sorban tünteti fel a másik adónemre átvezetni ("e", "f", "g" oszlopok) és a kiutalni ("h" oszlop) kért összegeket.

A terhelendő adó összegének soronként meg kell egyeznie a jóváírandó, illetve a kiutalni kért adó összegével. Azaz a "d" oszlop adatának meg kell egyeznie a jóváírandó adó összegével, ha csak átvezetést kér, és a "h" oszlopba írt összeggel, ha kiutalást kér. Ha átvezetést kér, és a fennmaradó részösszeg kiutalását is kéri, akkor soronként és összesen [d=g+h] összefüggésnek kell érvényesülni.

Az esetleges köztartozásokra való visszatartás és átutalás csak a "h" oszlopban szerepeltetett kiutalandó összeg erejéig történhet.

Példa a 1253-170-es lap kitöltésre:

Visszaigényelhető adó: a 1253-C lap 70. sor "c" oszlopában 80 000 forint, amely összegből az adózó 50 000 forintot az eho számlára kér átvezettetni, 20 000 forintot az SZJA számlán kíván tartani, 10 000 forintot pedig kiutalni kér.

Ssz.    a    b    c    d    e    f    g    h
01.    70    103    SZJA    50 000    152    EHO.    50 000   
02.    70    103    SZJA    20 000    103    SZJA    20 000   
03.    70    103    SZJA    10 000                10 000
Összesen    80 000            70 000    10 000

Példa a 1253-170-es lap kitöltésére kötelezettség-csökkenést eredményező önellenőrzés esetén:

Visszaigényelhető adó: 1. sor 10 000 forint, amelyet saját számláján kíván hagyni, a 7. sor 13 000 forint, amelyből 6 000 forintot önellenőrzési pótlékra kér átvezetni és a fennmaradó 7 000 forint kiutalását kéri.

Ssz.    a    b    c    d    e    f    g    h
01.    1.    103    SZJA    10 000    103    SZJA    10 000   
02.    7.    152    EHO    13 000    215    Önell.pótl    6 000    7 000
Összesen    23 000            16 000    7 000


Ne felejtse el a lapot aláírni!

Melléklet/1253
A 1253-as bevallást érintő számlaszámok

Sorszám    Megnevezés    Költségvetési számla száma    Adónem-kód
1.    NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla    10032000-06056353    103
2.    NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla    10032000-06056236    125
3.    NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla    10032000-06056212    152
4.    NAV Kifizetőt terhelő ekho beszedési számla    10032000-06056360    190
5.    NAV Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számla    10032000-06056377    191
6.    NAV Nyugdíjas vagy járulékfizetési felsőhatár túllépés esetén fizetendő ekho beszedési számla    10032000-06056391    193
7.    NAV Ekho különadó beszedési számla    10032000-06056401    194
8.    NAV EGT államban biztosított személytől levont ekho beszedési számla    10032000-06056425    197
9.    NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla    10032000-
06056229    124
10.    NAV Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek különadója bevételi számla    10032000-
01076222    305
12.    NAV Adóztatási tevékenységgel összefüggő bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla /Megjegyzés: a 215-ös csoportos adónem, ezen belül:
-    önellenőrzési pótlék 215
-    bírság 224
-    mulasztási bírság 226/    10032000-01076301    215



Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ
A nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény naptári napi 21 700 forintban, egész évre számítva (366 x 21 700 =) 7 942 200 forint összegben határozta meg.


A NAV által közzétett, 2012-re alkalmazható üzemanyagárak (Ft/l) az
Szja-törvény 82. § (2) bekezdése alapján
Az üzemanyag fajtája    I.

Ft/liter    II.

Ft/liter    III.

Ft/liter    IV.

Ft/liter    V.

Ft/liter    VI.

Ft/liter    VII.

Ft/liter    VIII.

Ft/liter    IX.

Ft/liter    X.

Ft/liter    XI.

Ft/liter    XII.

Ft/liter
ESZ-95 ólmozatlan    407    407    425    427    448    449    432    410
429    442    433    416
Gázolaj    443    437    444    441    446    443    436    415    437    443    439    432
Keverék    434    434    455    457    478    480    463    441    460    475    464    447
LPG autógáz    234    234    242    243    250    255    253    250    246    248    254    252


A támogatható civil szervezetek adószámáról és a felajánlásokkal kapcsolatban az alábbi helyeken kaphat felvilágosítást:
www.nonprofit.hu
www.civil.info.hu
Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány zöld száma: 06/80/200-074


A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.) 4/A. §-a alapján a 2013. rendelkező évben kedvezményezhető azon egyházak listáját és technikai számait, melyek az 1%-os felajánlásokból részesülhetnek, valamint a kiemelt költségvetési előirányzat és annak technikai számát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a www.nav.gov.hu internetes honlapján teszi közzé.

Példák a 1253-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása
(adóalap-kiegészítés számítása)


1. példa:
Adózó Jánosnak 2012-ben munkaviszonyból származó bérjövedelemként 2 000 000 forintot igazoltak a 12M30-as igazolás 1. sor ("d") oszlopában.

A bevallás kitöltése:
A munkáltatói igazolás sorszámai megegyeznek a bevallás sorszámaival.
Az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor ("d") oszlopba a 2 000 000 forintot beírását követően a 17. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege sorba is be kell írni.
Mivel Adózó Jánosnak a 2012. adóévben megállapított összes összevont jövedelme nem haladta meg a 2 424 000 forintot, nem kell adóalap-kiegészítést megállapítania.
Az ÁNYK program segítségével a 2 000 000 forintot beírva a program megjeleníti a 2 000 000 forintot a 24. A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalap sorban is.

Ha a 12M30-as igazoláson Adózó Jánosnak 3 000 000 forint jövedelmet igazoltak, akkor a 2 424 000 forintot meghaladó rész után 27%-os mértékű adóalap-kiegészítést kell megállapítania!
A bevallás kitöltése:
Az igazolás alapján az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor ("d") oszlopba a 3 000 000 forintot beírását követően a 17. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege sorba is be kell írni.
Az adóalap meghatározása a következőképpen történik, a 18. Az adóalap-kiegészítés alapja sorba a 3 000 000 forint és a 2 424 000 forint különbözeteként megállapított 576 000 forint összeget kell beírnia. A 19. Az adóalap-kiegészítés összege sorba az 576 000 forint 27%-át, azaz 155 520 forintot. A 20. Az összevont adóalap sorba a 17. és 19. sor összegét, a 3 155 520 forintot kell feltüntetnie (3 000 000+155 520).

2. példa:
Az igazolás alapján Adózó János az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól 2012. november 10-én 635 000 forint nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (13. sor) adóköteles.

A bevallás kitöltése:
A 635 000 forint olyan egyéb jogcímen adóköteles kifizetés, amely után Adózó János köteles a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell a "b" oszlopba beírni, és a "d" oszlopban jövedelemként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot.
A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig kell (kellett) megfizetnie (és a 1253-09-es lapon kell/kellett bevallani a 287. sor ("e") oszlopában).
Ezen kívül Adózó János 2012-ben önkéntes kölcsönös biztosító pénzár tagjaként 100 000 forint munkáltatói adományban részesült. A 100 000 forint egyéb jövedelem, és Adózó Jánosnak nem kell ezen összeg után egészségügyi hozzájárulást fizetnie, ezért a 12. egyéb jogcímen kapott jövedelem sor "b" és "d" oszlopában a 100 000 forintot kell feltüntetni.

3. példa:
Adózó János az Előadó Kft. cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből a bevétele 1 200 000 forint volt. Költségként 130 000 forintot tud érvényesíteni számlái alapján. Ezt a jövedelmet a 6. sorban kell feltüntetnie.

A bevallás kitöltése:
A 6. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sor ("b") oszlopába írandó összeg 1 200 000 forint, a ("c") oszlopba a költség összege kerül, 130 000 forint, a ("d") oszlopba a kettő különbözete, 1 070 000 forint írandó.
Ha Adózó János az ÁNYK programmal készíti el a bevallását, a kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja a jövedelem ("d") oszlopba a bevétel és a költség (1 200 000-130 000) különbözetét, az 1 070 000 forintot.

Családi kedvezmény
(példa a családi kedvezményre való jogosultságra, illetve a megosztásra)

1. példa:
Egy házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezmény igénybevételére is.
A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is figyelembe veszik, mert nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ezért Ő is eltartottnak minősül.
Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak egyszeresen lehet igénybe venni!
Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két gyermekre tekintettel havonta 2*206 250 forint családi kedvezményre jogosultak.

A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését kővető hónaptól 2*62 500 forint családi kedvezményre jogosultak.

2. példa:
A szülők élettársi kapcsolatban élnek és három gyermeket nevelnek. Az egyik középiskolás közös gyermekük, a másik középiskolás és egy főiskolás az apa gyermeke. Az anya a saját gyermeke után jogosult családi pótlékra, ezért 1*62 500 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az apa esetében a kedvezményezett eltartottak száma két fő, két gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra, és a főiskolás gyermeket a családi pótlék mértékének megállapítása során figyelembe veszik, tehát az eltartottak száma három fő az esetében. Az apa 2*206 250 forint családi kedvezményre jogosult havonta.

Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1253-C lap 53., 68. sorához

1. példa
Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint tételes költséget jelölt meg. Ezzel szemben év végén, a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költsége csak 180 000 forint. A két összeg különbözete 120 000 forint, több mint az adóelőleg megállapításakor nyilatkozott költség 5%-a (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba). A 120 000 forint után, annak 39%-át, vagyis 46 800 forintot (ez kerül a "c" oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie.

2. példa
A fenti példa alapján nem kellene 39%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a két összeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-ánál), azaz a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg lenne.

3. példa
Az 1. példa alapján, amennyiben adózó kötelezettsége levezetésekor a 67. sorban adókülönbözetet mutat ki, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e, hogy az adóelőleg-nyilatkozatában közölt körülmények ellenére családi kedvezmény, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte-e, vagy nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása miatt. Amennyiben a befizetendő különbözet a helytelen adóelőleg-nyilatkozat következménye, és a 10 000 forintot meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége, úgy további 12% adót kell felszámítania (68. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg.

A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összegének kiszámítása a 1253-C lap 84. sora

1. példa
Ha Ön 2012. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az idő alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 21 700, vagyis 3 992 800 forint után kötelezett a 10%-os mértékű, összesen 399 200 forint nyugdíjjárulék megfizetésére.

2. példa
Ha Ön 2012. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, de keresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 366 x 21 700, vagyis 7 942 200 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 21 700, vagyis 651 000 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 7 942 200 - 651 000, vagyis 7 291 200 forint után kötelezett a 10%-os mértékű, összesen 729 120 forint nyugdíjjárulék megfizetésére.

Tandíj, felnőttképzés díja címén befizetett összeg halasztott kedvezményének kiszámítása, a 1253-B lap 36. sora

Szép Gézának a "Tudás Egyetem" által 2008. évre vonatkozó igazolása alapján, halasztott kedvezményként 650 000 forint befizetett tandíjat igazolt. A hallgatói jogviszonya 2008. évben szűnt meg. Szép Géza a 2010. évi adóbevallásában 300 000 forintot felsőoktatási tandíj halasztott kedvezményalap után 90 000 forint kedvezményt vett igénybe. A 2011. évben 250 000 forint kedvezmény alap figyelembe vételével 75 000 forint kedvezményt érvényesített.

A 2012. évre 3 200 000 Ft összes jövedelemmel számolva igénybe vehető kedvezmény kiszámítása:
Igazolt, befizetett összeg:                    650 000 Ft
A 2010-ben igénybe vett kedvezmény alap:    (90 000/30)*100 =    300 000 Ft
A 2011-ben igénybe vett kedvezményalap:    (75 000/30)*100 =    250 000 Ft
A 2012. évben figyelembe vehető kedvezmény alap        100 000 Ft*
*Ezt az összeget kell a 1253-B lap 36. sor "a" oszlopába halasztott kedvezmény alapjaként beírnia.
A 2012. évben lehetősége van még 100 000 forint kedvezmény alap után 30 000 forint halasztott kedvezmény érvényesítésére, melyet a 36. sor "c" oszlopban kell feltüntetnie.
Ezzel az összeggel lezárul a képzési költségként befizetett összeg után halasztott módon történő kedvezmény érvényesítésének lehetősége.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója 1253-04-es lap 161. sora

Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására

1. példa
Kiss József az önkormányzattól a 2008-ban megvásárolt lakását 2012-ben eladta 3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint.

A jövedelem kiszámítása:
Bevétel ("b" oszlop)                            3 500 000 Ft
Költség ("c" oszlop)(300 000 + 200 000)                        500 000 Ft
Számított összeg:                            3 000 000 Ft
Jövedelem ("d" oszlop) a számított összeg 30%-a:               900 000 Ft
Adó ("e" oszlop) a 900 000 Ft 16% a                         144 000 Ft

2. példa
Ha az 1. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni.

Bevétel ("b" oszlop)                            1 750 000 Ft
Költség ("c" oszlop)                                                250 000 Ft
Számított összeg                            1 500 000 Ft
Jövedelem ("d" oszlop) a számított összeg 30%-a:               450 000 Ft
Adó ("e" oszlop) a 450 000 Ft 16%-a                    72 000 Ft

3. példa
Ha az 1. példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie:

Bevétel ("b" oszlop)                            3 500 000 Ft
Költség ("c" oszlop)                                                500 000 Ft
Számított összeg                            3 000 000 Ft
Jövedelem ("d" oszlop) a számított összeg 30%-a:              900 000 Ft
Adó ("e" oszlop) a 900 000 Ft 16% a                     144 000 Ft,
a 900 000 forint 16%-os adója, azaz 144 000 forint. A "d" oszlopban szereplő 900 000 forint jövedelmet és az "e" oszlopban feltüntetett, levont 144 000 forint adót a bevallás 06-01-es lapján a cél szerinti felhasználásról, a 209. sorban kell feltüntetnie. A 209. sor "a" oszlopba a 900 000 forintot, és a "b" oszlopba a 144 000 forintot kell beírnia.

4. példa
Nagy Bálint a 2007-ben 26 000 000 forintért vásárolt üdülőjét 38 000 000 forintért értékesítette 2012-ben.
A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő:
Bevétel ("b" oszlop)                    38 000 000 Ft
Költség ("c" oszlop)                -    26 000 000 Ft
Számított, egyben adóköteles jövedelem ("d" oszlop)        12 000 000 Ft

A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2013-ban, illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 16% mértékű adót, azaz 1 920 000 forintot kell az "e" oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni.

5. példa
Nagy Bálint az 1999-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el 2012-ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint. Az adó kiszámítása a következő:
Bevétel ("b" oszlop)                            14 700 000 Ft
Költség ("c" oszlop) 2 500 000 + 800 000=                     - 3 300 000 Ft
Számított jövedelem                            11 400 000 Ft
Levonandó a 11 400 000 Ft 80%-a                          -  9 120 000 Ft
Jövedelem ("d") oszlop                          2 280 000 Ft
Adó ("e" oszlop) 2 280 000 Ft 16%-a                     364 800 Ft

Ha a példánkban szereplő Nagy Bálint, az eladott telket 1997-ben vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a 11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számított összegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene bevallania.

6. példa - a termőföldből átminősített ingatlan értékesítésére
A Kiss Péter 2008. december 8-án vásárolt egy termőföldet 10 000 000 forintért. 2009. évben művelési ágból kivetette (1 000 000 forintért). 2012. január 5-én 51 000 000 forintért értékesítette.

A számított összeg meghatározása:
Bevétel:                    51 000 000 Ft
Költségek:
Szerzésre fordított összeg                    10 000 000 Ft
Értéknövelő beruházás                      1 000 000 Ft
Költségek összesen:                    11 000 000 Ft
Hozam:                    40 000 000 Ft

A tulajdonban tartás napjainak meghatározása:
2008-ban                  24 nap
2009-ben                365 nap
2010-ben                365 nap
2011-ben                365 nap
2012-ben                    5 nap
Összesen:                     1 124 nap

A szokásos hozam megállapítása:
(költségek*0,003*tulajdonban tartás napjai)        11 000 000*0,003*1 124 = 37 092 000 Ft


Miután a hozam meghaladja a szokásos hozam összegét, 40 000 000 Ft > 37 092 000 Ft, ezért az adó alapját a következők szerint kell megállapítani:

A szokásos hozamot meghaladó, felettes rész (40 000 000-37 092 000)        2 908 000 Ft
A felettes rész emelt összege (2 908 000 * 3)                    8 724 000 Ft
Az adó alapja: (37 092 000 + 8 724 000)                              45 816 000 Ft

Jövedelemként (az adó alapja) a ("d") oszlopba 45 816 000 Ft, az ("e") oszlopba a 16%-kal megállapított 7 330 560 Ft adó összeget kell feltüntetni.

Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a 1253-04-es lap 163. sora

Az ingó értékesítéséből származó bevétel 800 000 forint, mely nem gazdasági tevékenység keretében történt. Költség nem volt, ezért az értékesítés jövedelme is 800 000 forint, amit be kell vallani a 163. sorban. Ennek 16%-os adója 128 000 forint lenne, de a 200 000 forintos csökkentésre tekintettel a 200 000 forint 16%-át, vagyis 32 000 forintot le kell vonni, ezért e sor "e" oszlopába 96 000 forintot kell az adózónak írnia.

Ha a bevétel 500 000 forint, és nem gazdasági tevékenységből származik, akkor nem kell jövedelmet megállapítani. Bevallani sem kell, mert 600 000 forint bevételig az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel nem kell jövedelmet megállapítani.

Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése
1253-06-01 lap

Kis Virág 2011-ben értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított 10 000 000 forint jövedelme után az 1 600 000 forint adót megfizette.
2012-ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért.
1253-06-01 lap kitöltése:
204. sor    2011-ben megfizetett adó                     1 600 000 Ft
205. sor    2011. évi cél szerinti felhasználás adója:                    0 Ft
206. sor    2012. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója:        640 000 Ft*
*Ezt az összeget kell beírnia a 1253-C lap 65. sorába.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek bevallása, a 1253-08-01-es lap sorai

Gábor Zsolt a 2627 FEOR- számmal jelzett tevékenységéből származó bevételére az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot alkalmazta. A kifizetőnek adott nyilatkozata szerinti bevétele 1 380 000 Ft volt, ebből 593 000 Ft (4 szerződésből) megbízási szerződésből származott.
A kapott igazolások alapján, mind a négy kifizetés (80 000 Ft, 73 000 Ft, 180 000 Ft, 260 000 Ft) esetében a kifizető igazolása szerint, a biztosítás időtartama 1 nap, így a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig (21 700)vonta le a 15% mértékkel ekho-t, a fennmaradó összeg után pedig 11,1% mértéket alkalmazott.
A többi bevétel esetében már nyilatkozott, hogy elérte a járulékfizetési felsőhatárt.
Gábor Zsolt rendszeresen közreműködik mérkőzésvezetőként az első osztályú kézilabda mérkőzéseken. 2012. szeptembertől induló szezonban az év végéig 36 mérkőzést vezetett, melyekért a megbízási szerződés szerint mérkőzésenként 120 000 Ft-t kapott (120 000 Ft * 36 = 4 320 000 Ft). Erre a bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózási módot választotta.
A nyilatkozat szerinti bevétel:         1 380 000 Ft
15% ekho 4* (21 700x0,15)=                       13 020 Ft
11,1% ekho [593 000-(4x21 700)] * 0,111=                  56 188 Ft és
11,1%ekho (1 380 000-593 000) * 0,111=                   87 357 Ft
11,1% ekho (4 320 000) * 0,111=                     479 520 Ft

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba 2012. évben 380 000 Ft befizetést teljesített, mely után a kedvezményt az ekho szerint adózott összegből kívánja érvényesíteni.
Az adóalap-kedvezmény mértéke - ha az Alap javára az adóévben befizetett összeg nem haladja meg az adóévi ekho alapját - a befizetett összeg 63,3%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után az adózót 15%-os mértékű ekho terheli, illetőleg 85,6%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után az adózót 11,1%-os mértékű ekho terheli. A 86 800 Ft esetében a teljes összeg levonható (380 000*0,633=240 540). A 11,1%-os bevétele esetében, tekintettel arra, hogy a kedvezmény csak egyszeresen érvényesíthető [(380 000-86 800)*0,856= 250 979]

A 1253-08-01-es lap kitöltése
Sor száma        15%-os bevétel    A levont adó    11,1%-os bevétel    A levont adó
"a— "b— "c— "d— "e"
253.    ---------    86 800    13 020    5 613 200    623 065
254.    ---------    86 800*    13 020    5 613 200*    623 065
255.    380 000    86 800    ---------------    250 979    ---------------
256.    --------    0    0    5 362 221    595 207
257.    --------    --------------------    13 020**    ---------------    27 858**

*   Ezeket az összegeket kell figyelembe venni az éves összes jövedelem megállapításánál a 30. sorban
** Ezt az összeget visszaigényelheti adózó a 1253 C lap 81. és 82. sorát kitöltve.

A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 1253-09-es lap kitöltése

1. példa
Kocsis Péter 2012. évben bérbe adta az ingatlanát egy Kft-nek, mely bérbeadásból 1.400.000 forint jövedelme keletkezett. (Mivel az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem az 1 000 000 forintot meghaladja, ezért a teljes jövedelem után meg kell fizetni a 14%-os ehot.) Ezen kívül ugyanettől a Kft-től 265.100 forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen: 1.400.000 + 265.100 = 1.665.100 forint, melynek a 14%-a 233.114 forint.
Kocsis Péter adózó után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg. Adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza:
-    a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint), és
-    a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint).

Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetében további (saját) egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak a saját kötelezettségeket kell feltüntetnie, a 1253-09-es lapot nem kell kitöltenie.

Ugyanakkor jogszabály írja elő a következőket:
A 14%-os egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett magánszemélyt terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő és megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a meghatározott jövedelmek után megfizetett 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előzőek szerinti jogcímek szerepelnek.

Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 + 240.000 = 473.114), az adózónak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es lapját ki kell töltenie.

A 1253-09-es lap kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia:
A 288. sor "g" mezőjébe a 233.114 forintot kell feltüntetni.
A 289. sor "g" mezőjébe a 240.000 forintot kell beírni.
A 290. sor "g" oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint kerül.
A 290. sor "f" oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások összege meghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát (473.114 - 450.000 =) 23.114 forint.
A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert az adózónak egyéb kötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt.
A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvont összeget (23.114 forintot). Ez lesz az adózó által ténylegesen visszaigényelhető összeg, amelyet a bevallás 90. sorába is át kell vezetni.

2. példa
Nagy Pál adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza:
-    a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (123.456 forint), és
-    a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (124.358 forint).

Az adózónak saját jogon 2012. I negyedévében 3.156 forint, a II. negyedévben 4.523 forint, a III. negyedévben 11.589 forint és a IV. negyedévben 16.987 forint (összesen 36.255 forint) 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett.

Mivel az előzőekben felsorolt tételek együttes összege nem haladja meg a felső határt (összesen: 284.069 forintot) ezért a 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni:

A 288. sor "g" mezőjébe a 123.456 forintot kell feltüntetni.
A 289. sor "g" mezőjében a 124.358 forintot kell beírni.
A 290. sor "g" oszlopba az előző két sor összege, 247.814 forint kerül, az "f" oszlop üresen marad, mivel a "g" oszlop összege nem éri el a 450.000 forintot.
A 291. sorba a felső határig kiszámított különbözet összegét, azaz a [450.000-(123.456+124.358)]= 202.186 forintot kell beírni.
A 292. sor "b"-"e" oszlopaiban az adott negyedévre vonatkozó összegeket (3.156 + 4.523 + 11.589 + 16.987) kell szerepeltetni, a 292. sor "g" oszlopában az előző oszlopok összesen adatát, a 36.255 forintot kell feltüntetni.

Példánkban a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyéb százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége (25%, 27%, stb.) nincs, ezért a 293. sorban is a 36.255 forintot kell feltüntetnie.
A 294. sor "g" oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, ha pl.: az adózó befizette az egyes negyedévekre bevallott hozzájárulás teljes összegét, akkor a 294. sorba a 36.255 forintot kell beírni.
A 295. sor üresen marad, mert sem túlvonásról, sem túlfizetésről nincs szó.
A 296. sorba is a 36.255 forintot kell beírni, valamint a 297. és 298.sorok is üresen maradnak, mert a kötelezettség teljes összegét az adózó pénzügyileg rendezte.


A mezőgazdasági őstermelők (kistermelők) nyilatkozata(i)

1253-12-01-es lap kitöltése

Ezt a bevallási lapot csak a mezőgazdasági őstermelők tölthetik ki!
A 1253-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevallásához a 1253-12-01-es lapot is csatolta. A lap kitöltése előtt, kérjük olvassa el a 1253-12-es lapokhoz készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is (1.1. pont), melyekből megismerheti a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis támogatásokkal kapcsolatos szabályokat. Mezőgazdasági kistermelőnek azt az őstermelőt kell tekinteni, akinek az őstermelésből származó, a támogatások összege nélküli bevétele a 8 000 000 Ft-ot nem haladja meg.

I. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás választásáról
321. sor: Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként az átalányadózást választja a 2013. évre, akkor az erre szolgáló négyzetbe tett "X"-szel ezt jelezze. Ha a 2012. adóévre átalányadózást választott és 2013-ra is ezt az adózási módot kívánja fenntartani, akkor ezt a sort nem kell kitöltenie!
A mezőgazdasági kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi.  Az átalányadózásra vonatkozó döntésénél kérjük ezt is vegye figyelembe.

II. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről
322. sor: Ha Ön a 2012. adóévre a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének meghatározására az átalányadózást választotta, de ha a 2013. adóévre már ezt az adózási módot nem kívánja fenntartani, akkor az erre szolgáló négyzetbe tett "X"-szel ezt jelezze.

III. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozata
323. sor: Ez a sor a mezőgazdasági kistermelésből származó bevételt és a bevételként figyelembe vett támogatások összegét tartalmazza, ha a mezőgazdasági kistermelő él nyilatkozattételi jogával. Abban az esetben élhet nyilatkozattételi jogával, ha az Ön bevétele a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből a bevételként elszámolt támogatások összege nélkül 600 000 Ft-nál több, de a 4 000 000 Ft-ot nem haladta meg 2012-ben és a jövedelem megállapítására tételes költség-elszámolási módot választott, továbbá rendelkezik e bevételének 20%-át kitevő - az őstermelői tevékenységével összefüggésben felmerült és költségként is elismert - kiadást igazoló számlával. Ezzel a nyilatkozattal eleget tehet az őstermelői tevékenységből származó bevételével összefüggő bevallásadási kötelezettségének. Egyéb, más jövedelmei tekintetében a személyi jövedelemadó bevallás megfelelő sorait kell kitöltenie. Ha él nyilatkozattételi jogával, akkor kérjük feltétlenül olvassa el, a 1253-09. lap 285. sorához írt útmutatót is, mivel a bevétele 5%-a után, 15% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége keletkezhetett.

A jármű használattal kapcsolatos, számlával igazolt költségeit csak akkor veheti számításba a nyilatkozat kitöltésénél, ha útnyilvántartást vezet. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató őstermelők , valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok  is élhetnek nyilatkozattételi jogukkal, de csak külön-külön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják.

Amennyiben nemleges bevallási nyilatkozatot tesz, akkor a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javainak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20-20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie.

324. sor: Ebbe a sorba írja be a 323. sor összegéből a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított támogatás  bevételként figyelembe vett összegét.

325. sor: Ebbe a sorba írja be a 323. sor összegéből, a 2012. évben folyósított egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét.

326. sor: Ebbe a sorba írja be a 323. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét. Ilyen támogatás lehet például az erdőtelepítés esetén a jövedelempótló támogatás.

IV. A mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata az őstermelésből származó 2012. évi jövedelem számítási módjáról

Ezek a nyilatkozatok azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását.
A 327-329. sorokban kell megjelölnie, hogy a 1253-12-02-es és 1253-12-03-as pótlapok mely sorait fogja kitölteni. A megfelelő négyzetbe tett "X" beírásával jelölje, ha a tételes költségelszámolás, a 10%-os vélelmezett költséghányad szerinti elszámolás, vagy az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a 2012. évi mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét.

ÚTMUTATÓ
A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK)
2012. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ

Jelen útmutatóban leírtak segíthetik Önt - a jogszabályi hivatkozások révén - az egyes sorok kitöltésében. Amennyiben lehetősége van, kérjük vegye igénybe az ÁNYK (AbevJava) bevallás-kitöltő és ellenőrző keretprogram szolgáltatásait, valamint felhívjuk szíves figyelmét, hogy az állami adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu) az Információs füzetek menüpont alatt, a 2012-es évet választva, megtekinthető és letölthető - egyebek mellett - a 6. számú tájékoztató, amely a mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályait tartalmazza.

A 1253-as bevallás főlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallás benyújtására vonatkozó határidő, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.) Önre is vonatkoznak, kérjük ezeket is vegye figyelembe a kitöltés során!

Az azonosító adatait a 1253-12-es lapokon is ki kell töltenie. A nyomtatványon csak a fehéren hagyott részeket töltheti ki.

Az útmutató tartalma:
1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók
1.1. Általános tudnivalók
1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok
1.3. Családi gazdaságok adózása
2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók
2.1. Támogatások elszámolása
2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján
2.3. Bevételek
2.4. A költségek elszámolásáról
2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén
2.6. Veszteség elszámolása
2.7. Veszteségelhatárolás
3. Egyéb adatok


1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók

1.1. Általános tudnivalók

A személyi jövedelemadóról szóló törvény meghatározza a mezőgazdasági őstermelő , a mezőgazdasági kistermelő , valamint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység  fogalmát. Meghatározza továbbá a saját gazdaság fogalmát, melybe beletartozik a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól, hogy a termelés eredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az őstermelő rendelkezik. 
Családi gazdálkodónak  az a személy minősül, aki a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyezteti .
A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell.
Őstermelői tevékenységük tekintetében őstermelőnek minősülnek a családi gazdálkodók, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjaik is.

Az őstermelői igazolvány  csak az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Ha Ön az őstermelői igazolványa alapján folytatott tevékenységét 2012. január 1-jét megelőzően kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a 2012. évre legkésőbb, 2012. március 19-éig érvényesíttetnie kellett , ellenkező esetben Ön 2012-ben csak az érvényesítés napjától tekinthető őstermelőnek, ezért a 2012. január 1-je és az érvényesítés napja közötti időszakban szerzett (kézhez vett) bevételét és felmerült költségét a 1253-A lap 6. sorába kell beírnia.

Amennyiben a következőkben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, akkor az említett termékek értékesítéséből származó összes jövedelmét kell a 1253-A lap 6. sorába beírnia!

Az éti csiga a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint engedélyhez kötötten gyűjthető. Amennyiben az éti csiga gyűjtése az erre vonatkozó engedély alapján történik, akkor az mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül.

Az egyéni erdőgazdálkodói tevékenység akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha a magánszemély a saját tulajdonában lévő és az erdészeti hatóság által önálló erdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik. Az erdőbirtokossági társulatokban lévő erdőtulajdonosok esetén az erdei haszonvételből származó bevételt az őstermelői igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdő tulajdonosánál mezőgazdasági őstermelésből származó bevételként figyelembe venni, ha a szóban forgó erdei haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem az erdőtulajdonos jogai között sorolja fel. Az erdőgazdálkodó által kiállított bizonylatok alapján - az erdőgazdálkodótól kapott és az erdőgazdálkodónak fizetett összeg vehető figyelembe.

Egyéni vállalkozóként kötelesek gazdálkodni azok a magánszemélyek, akik az erdőterület megszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezőgazdasági utalványt is felhasználtak az erdőterület megvásárlásától vagy kimérésétől, illetőleg birtokbavételi lehetőségétől számított öt évig.

Ha a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevétele az évi 250 000 Ft-ot meghaladta, akkor ennek a bevételének a teljes összegét (és az ebből származó jövedelmét) a 1253-A lap 6. sorába kell beírnia. 
A karácsonyfa értékesítéséből származó bevételre ez a szabály nem vonatkozik.
A 0602 40 vámtarifaszámú rózsa - ideértve az oltott rózsát is - értékesítéséből származó bevétel értékhatártól függetlenül őstermelésből származó bevételnek minősül.

A törvényi feltételek  megléte esetén sem tekinthető őstermelői bevételnek a 22042999 vámtarifaszám alá tartozó szőlőbor értékesítéséből származó bevétel.  Az a bor tartozik a 22042999 vámtarifaszám alá melynek alkoholtartalma a 22 térfogat %-ot meghaladja.

A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert meghaladó kiszerelésben (kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 000 000 Ft-ot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 000 000 Ft-ot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének.
Ha a saját termelői borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem saját előállítású őstermelői terméket, borosüveget stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezést biztosít), akkor az ebből származó bevételei önálló tevékenységből (vagy egyéni vállalkozásból) származó bevételnek minősülnek  (a 1253-A lap 6. sora, illetve az egyéni vállalkozók 1253-13-03. lap 421. sora).

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A mezőgazdasági őstermelő, amennyiben munkáltatóként rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett, a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségét a 2013. február 25-éig beadandó '01-es bevallásban kell bevallania.

A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségeit a '08 számú bevalláson kell bevallania.

A mezőgazdasági őstermelőnek a jövedelme után keletkezett járulékfizetési, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségeit a '58 számú bevalláson kell bevallania.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő üzletszerűen, tartós vagy rendszeres jelleggel, adószám birtokában, ellenérték fejében folytatja tevékenységét, az általános forgalmi adó alanyaként, akkor áfa-fizetési kötelezettségét a '65 számú bevalláson kell bevallania.

Nem kell bevallást benyújtania, ha az adózó az "NY" jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.

Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítésének megismerése érdekében tájékoztatjuk, hogy igénybe veheti az állami adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu) elérhető Személyes Adónaptár szolgáltatásait. A Személyes Adónaptár szolgáltatásait teljes körűen akkor tudja igénybe venni, amennyiben rendelkezik "Ügyfélkapu"-s regisztrációval. A Személyes Adónaptár néhány kérdés megválaszolása után segít eligazodni Önnek, hogy mely kötelezettségeket, mikor és melyik elektronikus űrlap (nyomtatvány) benyújtásával kell teljesítenie. Tájékoztatást kérhet személyesen is, ha befárad az állami adóhatóság bármely alsó fokú szervének Ügyfélszolgálati Irodájába, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére, illetve igénybe veheti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Általános Tájékoztató Rendszerét (TCC), mely hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig, és pénteken 8.30-13.30 óráig tart nyitva, és a 06-40/42-42-42 telefonszámon érhető el.

1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok

Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyes családtagnak az őstermelésből származó jövedelmére a személyi jövedelemadóban és az általános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia.
Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező tagok őstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő felosztására nincs mód, a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, mellyel szemben csak az adózó nevére kiállított bizonylatok alapján, illetve az Szja tv. rendelkezései alapján számolható el költség.
A közös őstermelői tevékenység időszakában az igazolványba bejegyzett családtagok egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják.
Az őstermelői tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az őstermelőket megillető kedvezményekre.  A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adózóknak, illetve a családi gazdaságok tagjainak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük , amennyiben a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmük után adókedvezményt kívánnak érvényesíteni.
A közös gazdálkodás időszakában átalányadózás választása esetén a bevételekről, tételes költség elszámolás alkalmazásakor a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez alól kivétel a gépjármű használattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás.
Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni.
Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek a saját tulajdonú vagy az általuk zárt végű lízingbe vett (ideértve a házastárs tulajdonát képező és a házastárs által zárt végű lízingbe vett személygépkocsit is) személygépkocsijuk üzemi célú használata címén külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül.
A közösen gazdálkodó családtagoknak az adóévben azonos módon kell elszámolniuk a gépjárműhasználattal kapcsolatos kiadásaikat.

Ha a korábbi adóévekben egyénileg gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő veszteséget határolt el, akkor az ilyen veszteséget csak az számolhatja el a közös őstermelői tevékenységből származó jövedelmével szemben, akinél ez a veszteség a korábban egyénileg végzett őstermelői tevékenysége során keletkezett.

Amennyiben a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok egyike évközben kiválik a közös gazdálkodásból, akkor a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt - és tételes költségelszámolás esetén a költséget - fel kell osztani a közös tevékenységet folytató családtagok között. A közös őstermelői tevékenységet tovább folytató családtagok ezt követően érkezett bevételét és elismert költségét a lecsökkent létszám figyelembevételével kell felosztani. A kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról a családtagok megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában a bevételt attól függően kell figyelembe venni, hogy azt ki kapta meg ténylegesen. A közös őstermelői tevékenységből kivált családtag az őstermelői tevékenységét önállóan tovább folytathatja, de az év hátralévő részére is csak olyan adózási módot választhat, amilyet a közös őstermelői tevékenység idejére választott a családtagjaival. Az adóév végén a közös gazdálkodásból kivált családtag jövedelmének a megállapításánál figyelembe kell venni a kiválás időpontjában felosztott, őt megillető bevételnek (és költségnek) az összegét is.

1.3. Családi gazdaságok adózása

A termőföldről szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységek folytathatók. Mezőgazdasági tevékenységnek minősül  a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporító anyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (Az előzőekben felsorolt - a családi gazdaságban végezhető - mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos az Szja tv. szerinti őstermelői tevékenységek körével!)
Kiegészítő tevékenység  a falusi és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás).
A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjai az őstermelői bevételükből a közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesek megállapítani a jövedelmüket. A kiegészítő tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt folytatja önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében.

Abban az esetben, ha a közös gazdálkodást megelőzően, de az adóéven belül az önállóan gazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor - a korábbi választásuktól függetlenül - az adóév egészére azt az adózási módot kötelesek alkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Amennyiben a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába, amelyek után korábban az őstermelői vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükben értékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás (a teljes leírásig) folytatható.
A családi gazdasághoz tartozó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (nem anyagi javak) beruházási költsége - értékhatártól függetlenül - az üzembe helyezés évében egy összegben is elszámolható.
A gazdálkodó család tagjai a tételes költségelszámolás során az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után fognak adózni.
Ha a családi gazdálkodó, illetőleg a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag kiegészítő tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, akkor a 10%-os vélelmezett költséghányad vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával állapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben a tételes költségelszámolás módszerét választja akkor a kiegészítő tevékenységből származó bevételével szemben a költségek csak bizonylatok alapján (tételesen) számolhatók el.
Ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag az őstermelői tevékenység mellett más önálló tevékenységet is folytat (pl. bérbeadás), akkor a családi gazdálkodói és az önálló tevékenységre az adóalap megállapítása miatt, a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket, elkülönítve kell nyilvántartani. Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, ha a törvény másként nem rendelkezik.

A családi gazdaság átalányadózást is választhatott az adóévre, de a jövedelem csak akkor állapítható meg átalányban, ha a támogatás összege nélkül számított éves bevétel az adóévben nem haladta meg az adóév utolsó napján lévő tagok figyelembevételével tagonként a 8 millió forintot. Amennyiben az évközben belépő tagnak a belépés előtti időszakban is keletkezett őstermelésből származó további bevétele és azzal átlépi a 8 millió forintot, akkor a többi tag sem állapíthatja meg a jövedelmét átalányban az azonos jövedelemszámítási kötelezettség miatt.

Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módra vonatkozó nyilatkozattétel is. A választott adózási és jövedelemszámítási módról a 1253-12-01-es bevallási lapon lehet nyilatkozni.

2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók

2.1. Támogatások elszámolása

A 2004. január 1-je és 2007. december 31-e között igényelt és kiutalt támogatások elszámolása
A jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kiutalt támogatásnak azt a részét kell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet a támogatásból teljesített kiadás címén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt.
Amennyiben a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatás költségként egyébként el nem ismert kiadásokra (pl. személyes célokra) is felhasználható, akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthető, de ezzel megegyező összegű bevételt is el kell számolni.

2008. január 1-jétől kezdődően a költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott támogatásnak csak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.
A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál bevételként nem kell figyelembe venni, feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.  
Amikor a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként (értékcsökkenési leírásként) érvényesíthető.

Amennyiben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított és az adóévet megelőzően bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, akkor a már elszámolt bevétel önellenőrzés benyújtásával helyesbíthető. Ilyenkor a visszafizetési kötelezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként nem érvényesíthető.

ÚJ SZABÁLY! Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.

Az átalányadózás időszakában önálló tevékenységből származó jövedelemként (1253-A lap 6. sor) kell elszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást. 

Egységes területalapú támogatás
Az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét, a folyósítás évében kell bevételként figyelembe venni!
Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a későbbiekben vissza kell fizetni, akkor a visszafizetett összeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.

Egyéb jogcímen folyósított támogatás
Az előzőekben nem említett más, egyéb jogcímen kapott - jogszabály alapján kiutalt - támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni, amennyiben az nem tekinthető költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Ilyen támogatás például a jövedelmet pótló támogatás erdőtelepítés esetén.

Adómentes bevételi értékhatár
Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több 600 000 Ft-nál, nem kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha azonban a bevétele meghaladja a 600 000 Ft-ot, úgy az egész bevétel összegét figyelembe kell vennie.
Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatár megemelkedik a bevételként figyelembe vett támogatások összegével. 

2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján

Amennyiben az adóévre nem az átalányadózás módszerét választotta, akkor a jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat.
- Az első módszer szerint a 10%- vélelmezett költséghányad levonásával a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie.
- A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és/vagy igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembevételével kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania.

Őstermelői adókedvezmény
Ha a tételes költségelszámolást választotta és nem él a nemleges-nyilatkozattételi jogával, vagy ha a 10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az őstermelésből származó jövedelme után adókedvezményt érvényesíthet a 1253-B lap 35. sorában. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az őstermelő (közös gazdaság esetén is csak az, aki) rendelkezzen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számmal és ezt a számot a bevallásában feltüntesse. Ez a kedvezmény agrár de minimis támogatásnak minősül.

A 1253-12-02-es [A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása] lap kitöltése

2.3. Bevételek

A 2012. évi adóalapba beszámító bevételek
341. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben az adóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie.
Kérjük, feltétlenül olvassa el a támogatások elszámolására vonatkozó részt az útmutató 2.1. pontjában, ha Ön jogszabály alapján kapott támogatást!

Bevételnek minősül különösen:
- az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével);
- a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg;
- az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el;
(Nem kell a bevételbe beszámítani a fentieket, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolta el költségként, vagy ha ezen kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtotta.)
- az adó, a járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az őstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta;
- a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ilyen a felelősségbiztosítás címén felvett összeg is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként;
- a kapott kamat;
- a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem számolta el;
- a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta;
(Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagy vagyoni értékű jogot idegenített el, melyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó bevétele után a 1253-04-es lap 161-163. sorainál leírtak szerint kell eljárni.)
- az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel;
(Az erdőfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapján az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetett összeg terhére visszautalt összeget - akác és lágy lombos célállomány esetén - az erdőfelújítás kezdő évét követő 5 éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembe vennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál a rendelkezésre álló időszak az erdőfelújítás kezdő évét követő 8 év. Az előzőek szerinti határidőkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóság által kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezen túlmenően a normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül levonható a bevételből.)
-     a 100 000 Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor, - ha annak beszerzési árát egy összegben elszámolta - a beszerzés időpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100%-ával, két éven belül a 66%-ával, három éven belül a 33%-ával kell a bevételt növelni. Ha az ellenszolgáltatás nélküli átruházásra 3 éven túl került sor, akkor a bevételt nem kell növelni. Akkor sem kell a bevételt növelni, ha az ellenszolgáltatás nélkül történő átadásra adófizetési kötelezettség mellett került sor;
-     őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld és mezőgazdasági vagyoni értékű jogok eladásából származó bevétel.

Az agrár-kárenyhítés címén befizetett összeg a káresemények ellentételezésére szolgál, ami nem jelenti egyben a költségek fedezetét is, inkább jövedelempótló célt szolgál, így amennyiben Ön a befizetett összeget a költségei között érvényesíti, akkor a kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg olyan bevételnek minősül, amely az adózási feltételéül megjelölt bevételi értékhatárt nem emeli meg.

Ebbe a sorba abban az esetben írja be a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételéből az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára, a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás értékének megfelelő összegét, ha az kevesebb, mint amennyit befizetett. Ellenkező esetben a befizetett összeget szerepeltesse itt.
Vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevételnek minősül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára. (Költség, a termék vagy az állat kihelyezési értéke.)

Ha az őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat , akkor őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít. (Ez az őstermelői bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnél költség.)

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése esetén bevételként figyelembe veendő, további tételek
Ha az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységből származó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania.
Az őstermelői tevékenység megszüntetése esetén az előzőekben felsoroltakon túl bevételként kell elszámolnia:
- a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, félkész és késztermék) leltári értékét;
- a 100 000 - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történt beszerzés esetén a 30 000, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történt beszerzés esetén az 50 000 - Ft-ot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártó eszközt is) leltári értékét;
- a gazdasági épület, a jövedelemszerző tevékenységhez használt egyéb ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték a bevallás benyújtásáig még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.)
Amennyiben a tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtását megelőzően érkezett még bevétele az őstermelői tevékenységével összefüggésben, akkor ezt a bevételét, még 2012. évi bevételként vegye figyelembe (pl. ha a felvásárlónak leadott állatok, növények ellenértékét csak 2013. évben, de még a bevallásának a benyújtása előtt kapta meg).

Ha az adóbevallásának a benyújtását követően is érkezik még az őstermelői tevékenységével összefüggésben bevétele, akkor arra az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell a 2013. évről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában alkalmaznia. A bevételéből levonhatja a korábbi őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült és még el nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összege több lenne, mint az utóbb megszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amelyet az adóbevallásában nem tud elszámolni, a tevékenység megszüntetése évéről készített adóbevallásának az önellenőrzésével érvényesítheti. Ha ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor a 2013. évről benyújtott adóbevallásába nem írhatja be annak a kiadásnak az összegét, amelyet az önellenőrzés benyújtásával érvényesít majd.

A 341. sor összegéből a 2012. évben a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett része
342. sor: Ebbe a sorba írja be a 341. sor összegéből a 2012. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás  bevételként figyelembe vett részét!
A 341. sor összegéből a 2012. évben folyósított egységes területalapú támogatás
343. sor: Ebbe a sorba írja be a 341. sor összegéből az egységes területalapú támogatás  összegét!

A 341. sor összegéből a 2012. évben egyéb jogcímen folyósított támogatás összege
344. sor: Ebbe a sorba írja be a 341. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét!

Bevételt csökkentő tételek
Bevételt csökkentő kedvezmények érvényesítésére csak tételes költségelszámolás esetén van lehetősége. A 345., a 346. és a 347. sorokban felsorolt kedvezményeket családi gazdaságok esetében csak a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelme kiszámítása során (nem lehet megosztani).

Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény
345. sor : Amennyiben legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér  összegével (93 000 Ft) csökkentheti az őstermelésből származó bevételét.

Foglalkoztatásra tekintettel levonható szociális hozzájárulási adó összege
346. sor : A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott, volt szakképző iskolai tanuló, valamint az Szja tv. rendelkezése szerint korábban munkanélküli , továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett szociális hozzájárulási adó összegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 356. sorban) elszámolható.
A kedvezmény összegét írja be ennek a sornak a "b" oszlopába. Ugyanezen sor "a" oszlopában a "b" oszlop összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget tüntesse fel.

Szakképző iskolai tanuló után igénybe vehető kedvezmény
347. sor : A szakképző iskolai tanulóval kötött - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-ával (22 320 Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12%-ával (11 160 Ft) csökkentheti a bevételét.

Bevételt csökkentő tételek összesen (a 345-347. sorok összege)
349. sor: Ebbe a sorba írja be a bevételt csökkentő tételek (345- 347. sorok) együttes összegét.

Bevétel a csökkentő tételek levonása után (a 341. sor "b" oszlopába írt összegnek a 349. sor "b" oszlopába írt összeget meghaladó része, vagy nulla)
350. sor: Az adóalapba beszámító bevételéből (a 341. sor "b" oszlopába írt összegből) vonja le a bevételt csökkentő tételek együttes összegét (349. sor "b" oszlopába írt összeg) és a különbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentő tételek összege (349. sor "b" oszlop) meghaladja a bevételét (341. sor "b" oszlopának adata), akkor ebbe a sorba nullát kell írnia.

2.4. A költségek elszámolásáról

Költségeit az Szja tv. 3. számú melléklete szerint számolhatja el.
Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történő vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, az egyszerűsített számla alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolnia, amely megfelel az Szja tv-ben meghatározott feltételeknek.  (Például, ha permetezőgépet vásárol adószámmal nem rendelkező magánszemélytől és azt kizárólag az őstermelői tevékenységéhez használja, akkor a vételárat abban az esetben tudja költségként elszámolni, ha a jogügyletre adásvételi szerződést kötnek.)

Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői tevékenységét 2012. évben kezdte meg, akkor a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelőzően még nem érvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti.
Az értékcsökkenési leírást időarányosan - a tevékenység megkezdésének időpontjától az adóév végéig hátralévő napok számának figyelembevételével - számolhatja el.
Az értékcsökkenési leírás éves összegét teljes egészében csak akkor számolhatja el, ha az őstermelői igazolványt 2012. március 20-a előtt kiváltotta, vagy ha az adóév utolsó napján családi gazdaságnak a tagja.

Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolható el . (Lásd: a 353. sornál, és az útmutató mellékletében írtakat.) Az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaságba tartozó vagy annak részét képező tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési (beruházási) költségét az üzembe helyezés időpontjában egy összegben is elszámolhatja.
Amennyiben a tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhez használja, akkor választhat, hogy mely (pl. az őstermelői vagy a vállalkozói) tevékenységével kapcsolatban számolja el a bevételével szemben az egyébként érvényesíthető költsége(i)t. A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek között. Ha például őstermelőként a traktorjával nemcsak a saját földjét műveli, hanem egyéni vállalkozóként bérmunkát is vállal, el kell döntenie, hogy a költségeket mely bevételével szemben számolja el.

Az előzőekben nem említett minden más, az őstermelői és a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartania!
A mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket pedig a bevételek arányában meg kell osztania!
A költségelszámolásnál kérjük vegye figyelembe a jogszabály alapján kapott támogatás elszámolására vonatkozó (a 2.1. pontban leírt) szabályokat is. Az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytatóknak, valamint a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjainak a bevételhez hasonlóan a költségeket is egy főre számítva kell a bevallásukban szerepeltetniük.

Nem minősül elismert költségnek az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Eftv.) szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a magánszemély által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

Elismert költség

Tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összege
351. sor : Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását. Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén - a személygépkocsi kivételével - a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50%-a számolható el átalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg az őstermelésből származó éves bevételének (341. sor adata) 1%-át.
Ezen túlmenően a 2012. évben vagy korábban vásárolt, de a 2012. évben használatba vett személygépkocsi után az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a is elszámolható.
A leírási kulcsok jegyzékét, valamint az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat megtalálja jelen útmutató mellékletében.

Nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírás összege
352. sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdasági épületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét kell feltüntetnie.
Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak abban az esetben számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy előállítási (beruházási) költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az őstermelői tevékenységéhez várhatóan használni fogja. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget (vagy a leírás módszerét) a használatba vétel időpontjában kell meghatároznia és a nyilvántartásokban feljegyeznie.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési ára
353. sor: Ebbe a sorba írja be a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési árát.
Ha Ön az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó vagy a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, akkor a családi gazdaság részét képező vagy ahhoz tartozó 2012. évben használatba vett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árát egy összegben is elszámolhatja. A törvény alapján , az üzembe helyezés évében, a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet I. számú mellékletében felsorolt kistérségek valamelyikében üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára is elszámolható egyösszegben. Ezt az egyösszegű költségelszámolást, a kormányrendeletben meghatározott regisztrált termelő is választhatja. (A beszerzési ár egy összegben elszámolható akkor is, ha a tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat az említett személyek bármelyike részletre vásárolta.)

Pénzintézeti hitelre kifizetett kamat
354. sor: Ez a sor az őstermelői tevékenységével összefüggő pénzintézeti hitelre kifizetett kamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközök részletre történő vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is.
Ebbe a sorba írja be az üzembe helyezés időpontját követően az adóévben kifizetett kamat (kezelési költség) összegét.

Anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költsége
355. sor: Ebbe a sorba írja be a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költségét. A tevékenység megkezdését megelőző három éven belül beszerzett - bizonylattal igazolt - beszerzési költséget a kezdés évében számolhatja el, ha azt korábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el.

A 2012. évben felmerült, a 351-355. sorokban fel nem sorolt minden egyéb költség
356. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopába írja be a 351-355. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült, költségként is elszámolható kiadásait.
Az "a" oszlopba a "b" oszlop összegéből a nem megállapodás alapján befizetett saját szociális hozzájárulási adó, valamint az egészségügyi hozzájárulás összegét írja be.

Költség az Szja tv. 3. sz. melléklete szerint érvényesíthető. Azon őstermelők esetében, akik bevallás benyújtási kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenniük, az internet használatért fizetett díj 50%-a számolható el költségként. Egyebekben az internet használatért fizetett díj 30%-a érvényesíthető költségként.

Ebbe a sorba írja be az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan 2012. évben költségként elszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozó szabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére 1997. január 1-jét megelőzően kötött szerződés alapján került sor. A lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe vevőnél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő 1 hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3%-ának, ingatlan esetén 1,1%-ának megfelelő összeg számolható el.
Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felső korlátja alapján - több személygépkocsi esetében is - az őstermelésből származó éves bevétel 1%-áig számolható el a bérleti- és lízingdíj címén kifizetett összeg.

Költségként számolhatók el az őstermelői tevékenységhez használt jármű(vek) üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás.
Ha az Ön, vagy házastársa tulajdonában álló, vagy az Ön, vagy házastársa által zárt végű lízingbe vett személygépkocsi után tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számol el, akkor cégautóadó  fizetésére kötelezett. A cégautóadót önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítania és megfizetnie az állami adóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettsége fennáll. A bevallást a '01. számú nyomtatványon kell teljesítenie szintén negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A megfizetett cégautóadó összegét a költségek között számolhatja el, kivéve abban az esetben, ha a házastárs a tulajdonos, vagy a lízingbe vevő, mert ilyenkor a cégautóadót házastársnak kell bevallania, és a költségei között nem számolható el.

Az üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás vagy az állami adóhatóság által, a honlapján (www.nav.gov.hu) havonta közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi célból megtett kilométerek után lehet elszámolnia. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehet több a fogyasztási norma mértékénél.  Egy adott negyedéven belül az üzemanyagköltségét vagy csak számla alapján vagy csak a NAV által közzétett árral lehet elszámolnia. Az állami adóhatóság által a 2012. évre közzétett üzemanyagárak a 1253-as bevallás kitöltési útmutatójának mellékletében találhatók meg.
Az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező magánszemély nem alkalmazhatja a NAV által közzétett üzemanyagárat, az üzemanyag költségelszámolás csak tételesen, a számlák alapján, nettó összegben történhet.

A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el az útnyilvántartásban feltüntetett üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említett kiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van kilométerenként 9 Ft  általános személygépkocsi-normaköltség elszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más - a jármű fenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült - számlával igazolt kiadást még részben sem lehet elszámolnia.
Útnyilvántartás vezetése nélkül - a saját tulajdonban lévő személygépkocsi használata címén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) - havi 500 km út számolható el  átalányban. Ebben az esetben a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben meghatározott norma szerinti üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbá kilométerenként 9 Ft általános normaköltséget számolhat el. Ezt a módszert csak a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az őstermelői tevékenység teljes időszakára lehet alkalmazni. (Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a házastárs tulajdonában lévő, illetve az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi is.)
A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármű esetén az üzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási) költség számolható el, amennyiben a bérleti szerződés alapján ezek a kiadások a bérbevevőt terhelik.

Kistermelői költségátalány (a 350. sor összegének 40 %-a)
357. sor: Amennyiben Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő, akkor a számlával igazolt kiadásain felül kistermelői költségátalányt is érvényesíthet.
Kistermelői költségátalány címén, a törvény erre vonatkozó rendelkezése  szerinti bevételt csökkentő kedvezmények levonása után megmaradt bevételének (350. sor összegének) 40%-át számolhatja el költségként.
Ha kistermelői költségátalányt számol el, akkor a tárgyévi veszteséget nem határolhatja el a későbbi évekre.

A 2012. évben felmerült összes költség (a 351-357. sorok összege együttesen) vagy a 341. sor összegének 10 %-a
358. sor: Ebbe a sorba írja be a 2012. évben elszámolt költségek együttes összegét (351-357. sorok összege).
Ha Ön a 10%-os költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor a bevétele 10%-ának megfelelő összegű költséget írja be ebbe a sorba. (Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebben a sorban a 10%-os költséghányaddal számolt, akkor a 351-357. és a 360., 362. sorokban nem szerepeltethet adatot!

A jövedelem megállapítása
A mezőgazdasági őstermelés 2012. évi jövedelme (a 350. sor összegének a 358. sor összegét meghaladó része)
359. sor: Ebbe a sorba írja be a mezőgazdasági őstermelésből származó 2012. évi jövedelmét. A 350. sor összegéből vonja le a 358. sor összegét, és a különbözetet kell beírnia ebbe a sorba.

Korábbi év(ek)ről áthozott veszteség összegéből az adóévi jövedelemmel szemben elszámolt összeg
360. sor: Ebbe a sorba írja be azt az összeget, amelyet a 2011. évi 1153-12-03-as bevallási lap 372. sorában kimutatott veszteségéből 2012. évben kíván elszámolni, de legfeljebb a 359. sor 50%-a tüntethető fel . A veszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget vegye először figyelembe Kérjük, olvassa el a 2.6. pontnál leírtakat is!.

A mezőgazdasági őstermelésből származó a 2012. évi összevont adóalapba tartozó jövedelem (a 359. sor összegének a 360. sor összegét meghaladó része)
361. sor: Ebbe a sorba írja be a mezőgazdasági őstermelésből származó, a 2012. évi összevont adóalapba tartozó jövedelmét.  Tehát a 359. sor összegéből vonja le a 360. sor összegét, és a különbözetet tüntesse fel ebben a sorban.
Ezt az összeget kell beírnia a 1253-A lap 10. sorának "d" oszlopába. Ezen összeg után a 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a 1253-09-es lap 287. sorának "f" oszlopában, amennyiben az őstermelésből származó bevétele a támogatások összege nélkül a 4 000 000 Ft-ot meghaladta a 2012. évben. Erre vonatkozóan példát a példatárban talál. A biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő járulékok alapjával.

A veszteség megállapítása

A mezőgazdasági őstermelés 2012. évi vesztesége
362. sor: Ha a 2012. évben felmerült költségei (358. sor) meghaladják a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét (350. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 358. sorba írt összegnek a 350. sorba írt összeget meghaladó részét) ebbe a sorba írja be. Ha a 357. sorba is írt adatot és emiatt lenne vesztesége, akkor ebbe a sorba nullát kell írnia.

A 1253-12-03-as [A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása] lap kitöltése

2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén

Ha Ön a 2012. évre az átalányadózást választotta és az adóévben jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatást, és bevételként elszámolt támogatás összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó bevétele a 600 000 Ft-ot meghaladja, de az nem több 8 000 000 Ft-nál, akkor az átalányadózás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét.
Az átalányadózás 2012. adóévre történő választásáról Önnek a 2011. évi 1153-as személyi jövedelemadó bevallásában, illetve a tevékenység évközi megkezdésekor nyilatkoznia kellett!  Ha ezt a nyilatkozatot nem tette meg, akkor a 2012. évre nem alkalmazhatja az átalányadózást.

Az átalányadózás választására tett nyilatkozata ellenére elveszíti az átalányadózás szabályai szerinti adózás lehetőségét, az az őstermelő, akinek az átalányadózásra jogosító értékhatárnál több bevétele volt az adóévben.
Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatár megemelkedik a bevételként figyelembe vett támogatások összegével. 

Amennyiben az átalányadózás feltételei nem teljesültek, akkor Ön a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint, tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad levonásával állapíthatja meg. Ebben az esetben a 1253-12-02-es lap 341-362. soraiban kell a jövedelmét feltüntetnie.

Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekintenie, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési (előállítási) értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.
Az átalányadózást megelőzően elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakában évenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekintenie.

Amennyiben a támogatás összegét bevételnek kell tekinteni, akkor azt a 1253-A lap 6. sorába írja be azzal, hogy e bevételével szemben az elismert és igazolt költségeit elszámolhatja. Abban az esetben, ha jövedelme is keletkezik, mivel a támogatás összegét annak célja szerint nem költötte el, vagy lejárt a támogatás elköltésére nyitva álló határidő, akkor a 1253-A lap 7. sorba írja be a bevételét és az elismert kiadását azzal, hogy e jövedelme után meg kell állapítania az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is a 1253-09-es bevallási lapon a 287. sorhoz fűzött magyarázat szerint.

Átalányadózás választása esetén a 1253-A lap 6. sorába írja be a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételéből az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára, a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás értékének megfelelő összegét, ha az kevesebb, mint amennyit befizetett. Ellenkező esetben a befizetett összeget szerepeltesse.
A területalapú és az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét viszont az őstermelői bevételek között kell elszámolnia.

Az átalányadózás választása esetén az őstermelői tevékenységéből származó bevételből, a törvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítania az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmet. Ezeknek a költséghányadoknak a figyelembevételével az állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó termék értékesítéséből származó bevételnek a 6%-a, más, egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek (ideértve a támogatások összegét is) pedig a 15%-a a jövedelem.

A 2012. évi adóalapba beszámító bevételek
363. sor: Ebbe a sorba írja be a mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó, illetőleg azzal összefüggő összes bevételét. Ha Ön ezen tevékenységéhez költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást kapott, és azt bevételnek tekintette, vagy az annak minősült, akkor ezt a bevételét és a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségét a 1253-A lap 6. sorába kell beírnia. Abban az esetben, ha jövedelme is keletkezik, mivel a támogatás összegét annak célja szerint nem költötte el, vagy lejárt a támogatás elköltésére nyitva álló határidő, akkor a 1253-A lap 7. sorába írja be a bevételét és az elismert kiadását.

A 363. sor összegéből állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó bevétel
364. sor : Ennek a sornak az "a" oszlopába írja be a 363. sorban feltüntetett bevételének azt a részét, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származott.

A 363. sor összegéből a 2012. évben egységes területalapú (földalapú) támogatás címén folyósított összeg
365. sor : Ennek a sornak az "a" oszlopába írja be a 363. sor összegéből a 2012. évben folyósított területalapú (földalapú) támogatás összegét.

A 363. sor összegéből egyéb jogcímen folyósított támogatás összege
366. sor: Ennek a sornak az "a" oszlopába írja be a 363. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét, ha az nem tekinthető költségek fedezetére, vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak.

Átalányban megállapított jövedelem
367. sor : Ebbe a sorba írja be az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét. Ha a bevétele nem kizárólag állattenyésztésből vagy állati termékek előállításából származik, hanem egyéb őstermelői tevékenységből is, akkor a bevételét a jövedelemszámításkor meg kell osztania:
— állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó bevétele(i) esetében a bevétel(ek) (a 364. sor "a" oszlopában szereplő összeg) 6 %-a a jövedelem;
— őstermelői  tevékenységből származó további bevétele(i) esetében a bevétel 15%-a a jövedelem.

A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopába beírnia (Erre vonatkozóan, példát a kitöltési útmutató mellékletében talál).  A mezőgazdasági őstermelő átalányban megállapított jövedelme az összevont adóalap részét képezi, ezért a kiszámított jövedelmet a 1253-A lap 11. sor "d" oszlopába kell beírnia.

Az átalányban megállapított jövedelem - adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett összege - után 15%-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.  Az így megállapított adóelőleg kötelezettségét a 1253-09-es lap 287. sorában - negyedéves bontásban a "b", "c", "d" és "e" oszlopokban - kell bevallania, valamint ha további kötelezettsége is keletkezik, akkor azt az "f" oszlopba írja be. A "g" oszlopban kell összeadnia a "b"-"f" oszlopokba írt összegeket azzal, hogy amennyiben túlfizetése keletkezik, akkor azt a törvény  alapján visszaigényelheti, vagy elszámolhatja más adónemen lévő tartozása terhére.

2.6. Veszteségelszámolás

A 2004. évben vagy azt követően keletkezett és elhatárolt veszteség összegét bármely későbbi adóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) az őstermelő döntése szerinti megosztásban számolhatja el.
Az elhatárolt veszteség elszámolásánál mindig a keletkezésük sorrendjét kell követnie. Az adóévben elhatárolt veszteség visszamenőlegesen a megelőző két adóévre - a bevallott, illetve az önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben - is elszámolható. Az átalányadózás időszakában és a 10%-os költséghányad alkalmazása esetén, a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot kell elszámoltnak tekintenie.

A 2003. december 31-éig keletkezett, a jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el. A 2003. december 31-éig keletkezett korlátozott időtartamra elhatárolható veszteség összege utoljára a 2008. adóévben volt elszámolható.

A 2009. évet megelőző évek veszteségének továbbviteléhez az állami adóhatóság engedélyét kellett kérnie abban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követő negyedik adóévben vagy később keletkezett és az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem érte el a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelme megállapításánál elszámolt költség 50%-át, vagy akkor, ha az őstermelői tevékenysége alapján a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el.
Azt a veszteséget, amely elhatárolásához adóhatósági engedélyt kellett kérnie, a kérelem elmulasztását követően, önellenőrzés alapján az állami adóhatóság nem engedélyezheti.

A 2009. évi elhatárolt veszteségre már alkalmazható volt a veszteség adóhatósági engedélyeztetés nélküli elhatárolása. 
A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

2.7. Veszteségelhatárolás

Változás a 2012. évtől, hogy
- a korábbi évekről áthozott veszteség az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50%-áig vehető figyelembe;
- mezőgazdasági tevékenység folytatása esetén a tárgyévi veszteség összege ugyancsak korlátozottan vehető figyelembe a megelőző 2 évre önellenőrzés keretében azzal, hogy a veszteség visszamenőleges elhatárolása esetén az egyes adóévekre a jövedelem 30%-a vonható csak be veszteségelhatárolás címén. Amennyiben a veszteség összege ennél több, akkor a fennmaradó rész a későbbi évek jövedelmével szemben érvényesíthető.

A 2010-2011. évekre elszámolt veszteség összege a 2012. évi veszteség (362. sor) összegéből
369. sor: Ebbe a sorba írja be azt az összeget, amelyet önellenőrzéssel kíván a 2012. adóévben keletkezett veszteségéből (362. sor) 2010. és/vagy 2011. év(ek)re elszámolni. Ebben a sorban legfeljebb a 362. sorba írt összeg 60%-a (adóévenként 30-30%) szerepeltethető.

A 2012. évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenőleg a 2010. és a 2011. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt az őstermelői tevékenységéből adóköteles jövedelme.
A veszteség visszamenőleges elszámolása esetén a 2010. és/vagy 2011. években bevallott őstermelői tevékenységből származó jövedelmét önellenőrzéssel kell helyesbítenie. (Az önellenőrzéshez a 2010. évre a 1053-as, a 2011. évre 1153-as nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania.)
Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elszámolása, akkor az állami adóhatóságnál kezdeményezett ismételt ellenőrzésre vonatkozó eljárás keretében van módja e szabály érvényesítésére . Az állami adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak a korrekcióját.

A 2012. évi veszteségnek (362. sor összegének) a 369. sor összegét meghaladó része
370. sor: Ebbe a sorba írja be a 2012. évi vesztesége (362. sor) összegét, vagy ha ebből a 369. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a 362. sor összegének a 369. sorba írt összeget meghaladó részét írja be.

Korábbi évekről áthozott, még el nem számolt elhatárolható veszteség összege
371. sor: Ebbe a sorba írja be a korábbi évekről áthozott, 2012. évben el nem számolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét.    
Az átalányadózás időszakában a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Ezt szintén vegye figyelembe ezen sor kitöltése során!

Nyilvántartott veszteség (a 370. és a 371. sorok "b" oszlopainak összege)
372. sor: Ebbe a sorba írja be a 370. és 371. sorokba írt adatok együttes összegét.

3. Egyéb adatok

Zárókészlet leltár szerinti értéke 2012. december 31-én (anyag, áru, félkész- és késztermék)
374. sor: Ebbe a sorba írja be a vásárolt és a saját termelésű összes anyag, áru, félkész- és késztermék 2012. december 31-én felvett leltár szerinti értékét.

Alkalmazottak átlagos létszáma és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem
375. sor: Ebbe a sorba írja be az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítő családtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem bruttó összegét. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell. Például, ha 7 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, és a részükre, fejenként kifizetett bruttó jövedelem összege 120 000 Ft, akkor az átlagos létszám: 80/12=6,66, ez kerekítve 7, amelyet az "a" oszlopba, és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem bruttó összege: 7 x 80 x 120 000 Ft, azaz 67 200 000 Ft, amit a "b" oszlopba kell beírnia.
Családi gazdaságok tagjai közül csak a családi gazdálkodó írhat ebbe a sorba adatot!
(Az alkalmazott munkabéréből levont személyi jövedelemadó előleget és a foglalkoztatottra tekintettel megállapított szociális hozzájárulási adó kötelezettséget, továbbá az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget a 1208-as bevallásban kellett szerepeltetnie.)

Vevők, megrendelők tartozása
376. sor: Ebbe a sorba írja be a vevők, megrendelők 2012. december 31-én fennálló tartozását.

Szállítók követelése
377. sor: Ebbe a sorba írja be a 2012. december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét.

A költségek fedezetére és fejlesztési célra 2012. évben folyósított támogatás összege
378. sor: Ebbe a sorba írja be a 2012. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összegét. 

A 378. sor összegéből a 2012. évben utólag folyósított támogatás összegéből bevételnek nem minősülő összeg
379. sor: Ebbe a sorba írja be a 378. sor összegéből azt az összeget, amelyet a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra utólag folyósított támogatás összegéből bevételként nem (és költségként, értékcsökkenési leírásként sem) számolt el.

A 378. sor összegéből 2012. január 1-jét követően folyósított támogatás még fel nem használt része
380. sor: Ebbe a sorba írja be a 378. sor összegéből a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2012. január 1-jét követően folyósított támogatatás összegének még fel nem használt részét. 

A 2012. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás még fel nem használt része
381. sor: Ebbe a sorba írja be a 2012. január 1-jét megelőzően előre folyósított támogatás még fel nem használt részét.

Beruházási költség címén nyilvántartott összeg
382. sor: Ebbe a sorba írja be a beruházási költség címén nyilvántartott összeget. 

Melléklet a mezőgazdasági őstermelők 1253-as bevallás útmutatójához

A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai

a) Épületek
Az épület jellege                    Évi leírási kulcs%

Hosszú élettartamú szerkezetből                    2,0
Közepes élettartamú szerkezetből                    3,0
Rövid élettartamú szerkezetből                    6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

Csoport megnevezése    Felmenő (függőleges) teherhordó szerkezet    Kitöltő (nem teherhordó) falazat    Vízszintes teherhordó szerkezet*
Hosszú élettartamú szerkezet    Beton-és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak és acélszerkezet    Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg     Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém
Közepes élettartamú szerkezet    Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salak-blokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon    Azbeszt, műanyag és egyéb függőfal    Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, ill. egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel
Rövid élettartamú szerkezet    Szerfás és deszkaszerkezet, vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat    Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal    Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém
*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.
Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni.
Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
b) Építmények
Építménycsoportok                        Évi leírási kulcs %
Ipari építmények                        2,0
Mezőgazdasági építmények                    3,0
ebből: önálló támrendszer                      15,0
Melioráció                                   10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni
vállalkozónál a bekötő és üzemi út                5,0
Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei,
ideértve az iparvágányokat is                    4,0
Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,
közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.)        7,0
Vízi építmények                        2,0
Hidak                                4,0
Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési
hálózat vezetékeit is                        8,0
Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek            6,0
Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték,
földgáz távvezeték, termálkút                      10,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek          25,0
Egyéb, minden más vezeték                    3,0
Alagutak és földalatti építmények
(a bányászati építmények kivételével)            1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás        6,0
Hulladéktároló                              20,0
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény              15,0
Minden egyéb építmény
(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt)            2,0
Hulladékhasznosító létesítmény                      15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.

c) Ültetvények
Ültetvénycsoportok                            Évi leírási kulcs %
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,
szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró            6,0
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,
gyümölcsanyatelep, fűztelep                              10,0
Spárga, málna, szeder                                  15,0
Dió, gesztenye                            4,0
Egyéb ültetvény                            5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek
da) 33%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
-    a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;
-    a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;
-    a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;
-    a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;
-    a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;
-    a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;
-    a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;
-    a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;
-    a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;
-    a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;
-    a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
-    a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.
db) 20%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
-    a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok.
dc) 14,5%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
-    Minden egyéb - a da)-db) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.

e) Kortárs képzőművészeti alkotások
A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.
Kortárs képzőművészeti alkotásnak - a költségként való elszámolása szempontjából - azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt.

Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.

Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:
- koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;
- tenyészállat;

Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni.

Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.
Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja
- szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;
- gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikö, szeder, bodza;
- 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.

Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.
A tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet.
A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)
Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).

A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el.
A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés, vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)

A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat az Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik.

Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni a Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.
Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján.
Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít.
A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után.
Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók - az áfa kivételével -, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköz-nyilvántartásban is fel kell jegyeznie.

Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagynia. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.

Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el.

Példa:
2012. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt.
- a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft
- az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2012. május 11. - 2012. december 31. között) 235 nap
- költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft.

Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.

A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 %-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön is meghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal, hogy a leírás mértéke 50-50%. Ezt a szabályt a 2008. január 1-je után beszerzett tárgyi eszközök esetében kell alkalmazni.
Ha 2012. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára 175 000 Ft, akkor 2012-ben és 2013-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)= 87 500 Ft/év vehető figyelembe.

A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére - értékhatártól függetlenül - 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is.

Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül.
Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek

A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények - kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is - értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 000 Ft-ot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban - ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta - az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.
A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert meghaladó kiszerelésben (kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 000 000 Ft-ot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 000 000 Ft-ot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 000 000 Ft-ot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bevételek arányában kell megosztania.

A) Állat, állati termék
Sor-
szám     Megnevezés     Vámtarifaszám
1.     Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is)     
0101-0106-ból,
kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok     0301-ből, 0306-ból,
0307-ből
2.     Tej és tejipari termék     0401-0406

3.     Madártojás héjában     0407
kivéve:     
a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása     

4.     Természetes méz
(ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is)     0409
5.     Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr     0502-0503,
a 0505-ből,
az 5101-ből, 5102

6.     Nyers méhviasz és     152190 91 00-ből
feldolgozási maradék termék     152200 99 00-ből

7.     Propolisz (méhszurok),
továbbá     130190 90 99-ből
Méhpempő     0410-ből
nyers virágpor     121299 80 00-ből
Méhméreg     300190 99 00-ből
máshova nem sorolt méhészeti termék     210690 98 99-ből

B) Növény, növényi termék
8.     Élő növény
kivéve:     a 0601-ből,
a hínár, az alga     a 0602-ből

9.     Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész     0603, a 0604-ből
kivéve:     
a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág     

10.     Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya     0701-0714

11.     Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs     0801-0814

12.     Fűszernövények és fűszerek:     
Fűszerpaprika     0904 20-ból
Borókabogyó     0909 50-ből
Sáfrány     0910 20
Kakukkfű     0910 40-ből
Ánizsmag     0909 1000
Köménymag     0909 30
Kapormag     0910 99-ből
egyéb hazai fűszernövények     0709 90-ből
1211 90-ből

13.     Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid     1001-1005,
100610,
1007-1008
kivéve:     
a malomiparban megmunkáltakat     

14.     Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök:     1201-1207
szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag     

15.     Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra     1209

16.     Ipari növények:
- komlótoboz és lupulin,
- növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények     1210
1211-ből
- szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér     1212-ből

- gabonaszalma és -pelyva
- takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny     1213
1214

17.     Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző     1401, 1403

18.     Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió     2001-2009
19.     Szőlőbor kivéve a 22042999     220429-ből

20.     Szőlőmust     2204 30

21.     Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.     2308 00 40,
2308 00 90-ből

22.     Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék     2401-ből

23.     Szerves trágya     3101

24.     Szőlővenyige     4401-ből

25.     Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb.     4404-ből

26.     Len és valódi kender     5301-ből,
(Cannabis sativa L), nyersen     5302-ből
27. Karácsonyfa     0604-ből
28. Borseprő, borkő     2307-ből
29. Szőlőtörköly     2309-ból

C) Tevékenységek
1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékei     

2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik     
3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés     

D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg.

Az Szja tv. 6. számú mellékletének C/ 3. pontjában szereplő kistermelői és élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeit az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet határozza meg.
A rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. számú melléklet szerinti kis mennyiségű,
a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el,
b)  általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,
c)  általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.
1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez
A. rész
Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában
Termék vagy alaptermék, és a hozzá kapcsolódó tevékenység megnevezése     Heti* maximális mennyiség     Éves maximális mennyiség
1.     Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc vagy emu levágása és húsának értékesítése     6 db     72 db
2.     50 kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és húsának értékesítése     10 db     120 db
3.     Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése     2 db     24 db
4.     100 kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése     2 db     24 db
5.     Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése     200 db     
6.     Víziszárnyas vagy pulyka levágása és húsának értékesítése     100 db     
7.     Nyúlféle levágása és húsának értékesítése     50 db     
8.     Húskészítmény előállítása és értékesítése     70 kg     2 600 kg
9.     Tej értékesítése     200 liter     
10.     Tejtermék előállítása és értékesítése     40 kg     
11.     Méz és méhészeti termék értékesítése          Együttesen 5 000 kg
12.     Tojás értékesítése     500 db     20 000 db
13.     Hal értékesítése          6 000 kg
14.     Növényi eredetű alaptermék értékesítése          20 000 kg
15.     Savanyúság     150 kg     5 200 kg
16.     Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése     150 kg     5 200 kg
17.     Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése     50 kg     
18.     Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése     50 kg     
19.     Termesztett gomba értékesítése     100 kg     
20.     A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bekezdés b)  pontja szerinti bérfőzött, illetve a 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti magánfőzésből származó párlat értékesítése        2hl tiszta szesznek megfelelő párlat
21.        Egyéb élelmiszer értékesítése    50 kg   
* Tej és tejtermék esetében napi maximális mennyiség.


Példatár

Az őstermelői kedvezmény kiszámítása 1253-B lap 35. sora

1. Az adózó - aki regisztrált mezőgazdasági őstermelő - 2012. évi összevont adóalapja 650 000 Ft. Ebből az őstermelői jövedelem 400 000 Ft, termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelme 250 000 Ft. Az adózó tételes költségelszámolással állapította meg a jövedelmét. Könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összeg 15 000 Ft.
A kedvezmény kiszámítása a következő:
Az összevont  adóalap adója az őstermelői  jövedelemmel együtt:
650 000 Ft    16 %-a    =        104 000 Ft
Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelem nélkül:
250 000 Ft    16 %-a    =        40 000 Ft
Az összevont adóalapok adójának különbözete:
104 000 Ft - 40 000 Ft = 64 000 Ft.
Tekintettel arra, hogy a különbözet a 100 000 Ft-ot nem éri el, és a magánszemély számlával igazoltan a könyvelőnek 15 000 Ft-ot kifizetett, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet.
A könyvelői díjkedvezmény kiszámítása:
Az őstermelői jövedelem aránya az összjövedelmen belül:
400 000 : 650 000 x 100 = 61,54 %, kerekítve 62%.
Adókedvezményként a könyvelőnek kifizetett összeg 62%-a, vagyis 15 000 x 0,62 = 9 300 Ft érvényesíthető.
Az őstermelői kedvezmény címén levonható a 64 000 Ft és a 9 300 Ft összege, vagyis 73 300 Ft. Ez az összeg egyben agrár de minimis támogatásnak minősül.
A példabeli adózónak ezt az összeget kell a 1253-B lap 35. sor "c" oszlopába beírnia.


Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében

2. Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe vennie, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese, amely 139 500 Ft. 

Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában - bejelentés alapján - a minimálbér másfélszeres összegét tekintjük a járulék alapjának:

Az őstermelői jövedelem havi összege 80 000 Ft (évi 960 000 Ft), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér másfélszeres összegét.
A járulékalap 2012. január 1-jétől havi 139 500 Ft (évi 1 674 000 Ft). A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (960 000 - 1 674 000 Ft). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.

3. Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Az őstermelésből származó bevétele a támogatások összege nélkül a 4 000 000 Ft-ot meghaladta. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe vennie, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese, amely 139 500 Ft. 

Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában - bejelentés alapján - a minimálbér másfélszeres összegét tekintjük a járulék alapjának:

Az őstermelői jövedelem havi összege 200 000 Ft (évi 2 400 000 Ft), tehát meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér másfélszeres összegét. A járulékalap 2012. január 1-jétől havi 139 500 Ft (évi 1 674 000 Ft). Az egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (2 400 000 Ft - 1 674 000 Ft), azaz 726 000 Ft. Ezen összeg után kell a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetnie, azaz 196 020 Ft-ot (726 000 Ft x 0,27), amelyet a 1253-09-es lap 287. sorának "f" oszlopába kell beírnia és megfizetnie.

A mezőgazdasági kistermelők nyilatkozatai, a 1253-12-01-es lap kitöltése

4. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata
I. Amennyiben a 2012. évi bevétele 700 000 Ft, ebből az őstermelésből származó bevétele 500 000 Ft és a földalapú támogatás összege 200 000 Ft, akkor nem kell nyilatkoznia, mivel ebben az esetben a bevétele adómentes.

II. A tételes költségelszámolást választó, nemleges-nyilatkozattételi jogával élő kistermelő 2012. évi bevétele 3 000 000 Ft volt (323. sor). A 2012. évi bevételei között támogatást nem vett figyelembe. Az egészségügyi hozzájárulás alapja 150 000 Ft (3 000 000 Ft 5%-a), a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege pedig 22 500 Ft lesz (150 000 Ft 15%-a), melyet a 1253-09-es lap 285. sorának "f" és "g" oszlopába kell beírnia.

III. Előző mezőgazdasági kistermelő 893 500 Ft járulék alapot vallott be a 1258-as bevallásában. A százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség meghatározása ebben az esetben a két alap figyelembevételével (150 000-893 500) történik. Jelen esetben százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem keletkezett.

A mezőgazdasági kistermelő átalányban megállapított jövedelmének kiszámítása a 1253-12-03-as lap 363-367. sorai

5. Egy négytagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki és az átalányadózást választották.
A család bevétele
- növénytermelés        8 000 000 Ft
- állattenyésztésből     7 600 000 Ft
Összes bevétel          15 600 000 Ft

Az egy főre jutó bevétel:          3 900 000 Ft,
ebből:
- a növénytermelés bevétele      2 000 000 Ft,
amelyből a jövedelem (15%)        300 000 Ft
- az állattenyésztés bevétele       1 900 000 Ft,
amelyből a jövedelem (6%)           114 000 Ft

Az egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 414 000 Ft (300 000 Ft + 114 000 Ft), mely összeg az összevont adóalap részét képezi. Ezt az összeget kell beírnia a 1253-A lap 11. sor "d" oszlopába.

A 1253-as bevallás kitöltése:
363. sor "b"oszlopába                3 900 000
364. sor "a" oszlopába            1 900 000
367. sor "b" oszlopába            414 000
1253-A lap 11. sor "d" oszlopába        414 000


AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILATKOZATA(I)

A 1253-13-01-ES LAP KITÖLTÉSE

A lap kitöltése előtt kérjük, olvassa el a 1253-13-as lapoktól, a 1253-15-ös lapokig készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is, melyekből megismerheti a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a csekély összegű (de minimis) és egyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-(nyereség)-minimum megállapításával, az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, és az ehhez kapcsolódó adózási mód választásával kapcsolatos szabályokat.

I. Egyéni vállalkozás esetén a jövedelemszámítás módszere a 2012. évre
Ezek a nyilatkozatok azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását. 
A 401. és 402. sorokban jelölheti, hogy a 2012. évi egyéni vállalkozásából származó jövedelmét a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg. Ha az átalányadózás szerinti adózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét és kizárólag a 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytat, úgy a 403. sorban nyilatkozhat erről. Nyilatkozat esetén az erre szolgáló kódkockába tett "X"-szel jelölje választását. Ha a 414. sorban is szerepel adat, úgy a 401-402. sorok kitöltése során a 414. sorban jelölt választását is vegye figyelembe, mert ebben az esetben, mindkét jövedelemszámítási mód jelölhető.

II. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata a tevékenysége megszüntetéséről, szüneteltetéséről
Ezek a nyilatkozatok azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását. 

404. sor: Ebben a sorban tett "X"-szel jelölheti, ha a 2012. évben az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette (és az adóév folyamán nem kezdett új egyéni vállalkozói tevékenységet) vagy az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatását a körzetközponti jegyző határozatban, jogerősen megtiltotta. Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 8. "Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetéséhez kapcsolódó különös szabályok" cím alatti információkat is!

405. sor: Ebben a sorban tett "X"-szel jelölheti, ha Ön az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette a 2012. évben és az adóév folyamán nem kezdte újra. Ha a szünetelés időtartama alatt vállalkozói tevékenységét megszűntette, akkor - ezt a sort nem kell kitöltenie és - a 404. sorban jelölje a megszűnés tényét.
Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 10. "Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódó különös szabályok" cím alatti információkat is!

406. sor: Ebben a sorban tett "X"-szel jelölheti, ha egyéni vállalkozói tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, tagjaként folytatja. Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 9. "Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó és a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok" cím alatti információkat is!

III. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata a tevékenysége egyéni cég alapítása miatt történő megszüntetéséről
Ezek a nyilatkozatok azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását. 

407. sor: Ebben a sorban tett "X"-szel jelölhet, ha egyéni vállalkozói tevékenységét egyéni cég alapítása miatt szünteti meg és az Szja-törvény megszűnésre vonatkozó szabályai  szerint állapítja meg a jövedelmét és az adókötelezettségét.

408. sor: Ebben a sorban tett "X"-szel jelölheti, ha egyéni vállalkozói tevékenységét egyéni cég alapítása miatt szünteti meg és az Szja tv. különbözet szerinti adózásra vonatkozó előírásai  alkalmazásával állapítja meg a jövedelmét és az adókötelezettségét.
Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 9. "Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó és a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok" cím alatti információkat is!

IV. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról
409. sor: Ha a 2013. adóévre az erre vonatkozó feltételek megléte mellett átalányadózást kíván választani, akkor az erre szolgáló négyzetbe tett "X"-szel jelölje azt.
Az egyéni vállalkozói bevételből átalányban megállapított jövedelem, az összevont adóalap részét képezi. Az átalányadózásra vonatkozó döntésénél kérjük, hogy ezt is vegye figyelembe.

V. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről
410. sor: Ha az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után a 2013. adóévre nem az átalányadózást kívánja választani, akkor ezt az erre szolgáló négyzetben tett "X"-szel jelöle. Az átalányadózási mód megszüntetése esetén a megszűntetés évét követő négy adóév elteltét követően választhatja ismételten az átalányadózást. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az Szja tv-ben előírt bevételi értékhatár növekedett. Ha Ön 2012. december 20-áig bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá és 2012-ben átalányadózó volt, akkor ezt a sort nem kell kitöltenie.

VI. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata a jövedelem-(nyereség)-minimum alkalmazásával kapcsolatban
Az erre vonatkozó részletes szabályokat az egyéni vállalkozói útmutató 11. "JÖVEDELEM -(NYERESÉG)-MINIMUM" cím alatti információkból ismerheti meg. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységére a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályait alkalmazza, akkor ebben a sorban kell nyilatkoznia, kivéve, ha a 421. és 425. sorban nulla szerepel.
411. sor: Ebben a sorban a jövedelem-(nyereség)-minimum megállapításával kapcsolatos nyilatkozatát teheti meg, az arra szolgáló kódkockában tett X-szel.
A "4", "5" és "6" szám szerinti választását csak az adatok ismeretében (a jövedelem levezetése után) tudja jelölni (kötelezett-e a jövedelem-minimum szerinti adózásra vagy a nyilatkozattételre), ezért csak a 13-03-tól kezdődő lapok kitöltése után töltse ki a nyilatkozatra szolgáló részt.

Az 1-6-ig terjedő jelölések alkalmazása:

A jövedelem-(nyereség)-minimum megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznom, mivel az egyéni vállalkozói tevékenységemet 2011. január 1-jét követően kezdtem, vagy újrakezdtem és a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem folytattam egyéni vállalkozói tevékenységet (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem számolt el bevételt).                                        1

Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2011. évben elemi kár sújtott.    2

Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2012. évben elemi kár sújtott.    3

Jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózásra nem vagyok kötelezett, mivel az Szja tv. 49/B §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz a hasonlítási alap eléri, az adóévben az Szja tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot. (E nyilatkozata megtételéhez segítségül szolgál a 1253-13-04-es lap 454. sora.)        4

A Szja tv. 49/B §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz a hasonlítási alap nem éri el az adóévben az Szja tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot, de a jövedelem- (nyereség-) minimum szerinti adózást választom.            5

A Szja tv. 49/B §- ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz a hasonlítási alap nem éri el az adóévben az Szja tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség)- minimumot, de a módosított vállalkozói adóalap utáni adózást választom, a 1253-15-ös lap kitöltésével bevallást kiegészítő nyilatkozattal élek.        6

VII. Nyilatkozat a csekély összegű (de minimis), az ún. csoportmentességi és az adórendszeren kivüli támogatásokról

412. sor: Kérjük jelölje "X"-szel, ha jelen bevallásában nem érvényesít (nem érvényesíthet) csekély összegű (de minimis) támogatást, vagy ún. csoportmentességi támogatást és nem részesült adórendszeren kívüli támogatásban. (Mielőtt ezt a sort kitöltené, kérjük olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 19. "ADATOK A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁSOKRÓL, VALAMINT AZ ÚN. CSOPORTMENTESSÉGI ÉS AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRÓL" cím alatt leírtakat.) Ha a jelölést elmulasztja, akkor a 1253-13-08-01, 1253-13-08-02, 1253-13-08-03-as lapokat is be kell nyújtania.


A 1253-13-02-ES LAP KITÖLTÉSE

A lap kitöltése előtt kérjük, olvassa el a 1253-13-as lapoktól, a 1253-15-ös lapokig készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is, melyekből megismerheti a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a csekély összegű (de minimis) és egyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapításával, az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, és az ehhez kapcsolódó adózási mód választásával kapcsolatos szabályokat.

VIII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásáról, az adózási mód választásáról

Ha az elhunyt egyéni vállalkozói tevékenységét az özvegye vagy örököse tovább folytatja, de eddig nem volt egyéni vállalkozó, akkor a 413. sorban az erre szolgáló kódkockában jelölje "1"-gyel. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelentette az állami adóhatóságnak .

Ha a tevékenységet továbbfolyató özvegy vagy örökös maga is egyéni vállalkozó, de az elhunyt által alkalmazott adózási módtól eltérő adózási mód szerint adózik, eldöntheti, hogy az egyesített tevékenységből származó jövedelem megállapítására a továbbiakban milyen adózási módot választ. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának szándékán túl, 90 napon belül bejelentette az állami adóhatóságnak a választott adózási módot .
Abban az esetben, ha Ön az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét, mint az özvegye vagy örököse tovább folytatja, de Ön eddig is egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, valamint határidőn belül eleget tett a bejelentési kötelezettségének, akkor ezt a tényt, a 413. sorban, az erre szolgáló kódkockában jelölje 2-vel.

Ha a 413. sor kódkockájába 2-est jelölt, akkor a döntése szerinti, választott adózási módot a 414. sorban kell jelölnie a következőkben leírt lehetőségek figyelembe vételével.

Az egyesített tevékenység adózási módja    Az elhunyt adózó tevékenységének
adózási módja    A tevékenységet tovább folytató adózó egyesített tevékenység előtti adózási módja
2    átalányadó    vállalkozói szja    átalányadó
3    átalányadó    átalányadó    vállalkozói szja
4    vállalkozói szja    átalányadó    vállalkozói szja
5    eva    eva    vállalkozói szja
6    átalányadó    eva    átalányadó
7    vállalkozói szja    eva    vállalkozói szja
8    vállalkozói szja    vállalkozói szja    átalányadó
9    eva    vállalkozói szja    eva
10    eva    átalányadó    eva


Ha azonos adózási mód szerint adózott az elhunyt egyéni vállalkozó, illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, akkor a 414. sor kódkockájába "1"-est kell beírni.


Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések is.
Például "3"-ast, azaz átalányadózást Ön akkor választhatott az egyesített tevékenységre, ha nem állt munkaviszonyban, illetve a választás időpontjában az elhunyt és az Ön által addig elért bevétel nem haladta meg a 15 illetve a 100 000 000 Ft időarányos részét. Ha Ön az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlása során már korábban is adózott az átalányadó szabályai szerint, vegye figyelembe, hogy csak akkor választhatta az egyesített tevékenységre ezt az adózási módot, ha az átalányadózás megszüntetése évét követően legalább négy adóév eltelt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha Ön a korábbi átalányadózás időszaka alatt megszűntette a tevékenységét, majd utóbb újból egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét.
Ha például "5"-öst jelöl, azaz Ön az egyesített tevékenységre az elhunyt egyéni vállalkozó által alkalmazott egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként történő adózást akkor választhatta a vállalkozói személyi jövedelemadó helyett, ha megfelel annak a feltételnek, hogy az Ön korábbi eva alanyiságának megszűnés adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások alkalmazásáról az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 13.2 "AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELŐÍRÁSOK, ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁS ESETÉN" cím alatt olvashat.

IX. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás megszüntetése során a pénztárgépek elhelyezéséről

415-419. sor: Ha Ön egyéni vállalkozóként rendelkezett pénztárgéppel/pénztárgépekkel, akkor - a megfelelő jelölés alkalmazásával - nyilatkoznia kell a tevékenysége megszüntetése során a pénztárgép(ek) elhelyezésének módjáról.

A következő számok jelölésére van lehetősége, ha
szerviznek adta el,            1
szabadforgalomba bocsátotta,    2
megtartotta,                3
leselejtezte,                4
minden egyéb esetben        5

A nyilatkozatot nem kell megtennie, ha a megszűnést követően az adóéven belül új egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett.

ÚTMUTATÓ
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
2012. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ

Ezeket a lapokat csak az egyéni vállalkozók tölthetik ki!

A 1253-as bevallás első oldalán, az erre szolgáló helyre írja be, hogy a bevalláshoz a 1253-13-01-es és 02-es lapokat is csatolja.
Önnek a 1253-13-as, a 1253-14-es lapokon, illetőleg bizonyos esetekben a 1253-15-ös lapon az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét, valamint annak adóját kell bevallania, és nyilatkoznia, ha azt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) rendelkezései szerint állapítja meg.
Amennyiben lehetősége van, kérjük, hogy a pontos számítás érdekében vegye igénybe az ÁNYK (AbevJava) bevallás-kitöltő és ellenőrző keretprogram szolgáltatásait.
Valamint felhívjuk szíves figyelmét, hogy az állami adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu) az Információs füzetek menüpont alatt, a 2012-es évet választva, megtekinthető és letölthető - egyebek mellett - a 3. számú tájékoztató, amely a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza.


1. A BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE

E lapokat kell kitöltenie annak az egyéni vállalkozónak is,
1.    aki az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette a 2012. évben,
2.    aki egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette a 2012. évben (kivéve, ha az adóév minden napján szüneteltette a tevékenységét és nem keletkezett adófizetési kötelezettsége kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban),
3.    akinek egyéni vállalkozói tevékenysége egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, illetve aki egyéni vállalkozói tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja,
4.    akinek egyéni vállalkozói tevékenysége folytatását a körzetközponti jegyző határozatban jogerősen megtiltotta,
5.    aki az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), hatálya alá tartozik, de akinél az eva-s, időszak előtt foglalkoztatási-, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye, fejlesztési tartalék címén érvényesített bevételt csökkentő kedvezmény a feltételek hiánya miatt nem vált véglegessé és emiatt személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezett, vagy nyilvántartott adókülönbözet visszafizetési kötelezettsége keletkezett amiatt, hogy annak célszerinti felhasználása nem történt meg,
6.    aki az eva hatálya alá tartozik, de az egyszerűsített vállalkozói adóra tett nyilatkozata nem volt jogszerű,
7.    akinél az eva-s időszak előtt érvényesített kisvállalkozások adókedvezménye nem vált véglegessé,
8.    aki a 2012. évre az eva szerinti adózást választotta, de évközben a feltételek hiánya miatt kikerült az eva törvény hatálya alól és emiatt vissza kellett térnie a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, az áttérés időpontjától,
9.    aki családi gazdálkodóként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, de a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét, foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, illetve fejlesztési tartalék címén csökkentette a bevételét és ezek az igénybevett kedvezmények nem váltak véglegessé vagy nyilvántartott adókülönbözet visszafizetési kötelezettsége keletkezett amiatt, hogy annak célszerinti felhasználása nem történt meg.


2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A jövedelem megállapításakor a bevételeket és a költségeket Ft-ban kell megadnia. Ha Ön nem pénzben kapta az ellenértéket (vagyoni értéket), akkor bevételnek a Ft-ban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekintenie.

Önnek a 1253-13-01 és 1253-13-02-es lapokon az adózói nyilatkozatokat ki kell töltenie. A 1253-13-03-tól a 07-ig tartó lapokat akkor is be kell nyújtania, ha azon nem szerepel adat. Ebben az esetben csak az összesítő (vastag keretes) sorokba írjon nullát. (Elektronikus úton vagy 2D módon - internetes program felhasználásával papír alapon - történő kitöltés esetén a bevétel, egyéb költség sorokba írjon nullát.)
Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, akkor a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra eső egészségügyi szolgáltatási járulékát és nyugdíjjárulékát a 1253-14-es lapon kell bevallania.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak saját járulékait a 2012. évben a 1258-as bevallásban kellett közölnie.

Az Szja törvénynek az ügyvédi irodára, az egyéni ügyvédre és az ügyvédi iroda tagjára vonatkozó rendelkezéseit a végrehajtói irodára, az önálló bírósági végrehajtóra, illetve a végrehajtói iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivői irodára, a szabadalmi ügyvivőre, valamint a közjegyzői irodára, a közjegyzőre, illetve a közjegyző iroda tagjára is alkalmazni kell .

2.1. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem után a magánszemélynek adóelőleget kell fizetnie. Vállalkozói kivét után megállapított, az összevont adóalap részét képező adóalapból a feltételek megléte esetén családi kedvezményt és személyi kedvezményt is érvényesíthet.
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell befizetnie. A vállalkozói osztalékalap utáni adót csak az éves bevallás benyújtásakor kell megfizetni.

Többféle vállalkozói tevékenység esetén az egyéni vállalkozásból származó bevételeit és a költségeit együttesen (összesítve) kell figyelembe vennie.
Ha Ön 2012-ben év közben vált özvegyi vagy örökösi jogon egyéni vállalkozóvá, olvassa el a 13.1 pont alatti tájékoztatást is.

Amennyiben az eva-t jogszerűtlenül választotta, akkor az állami adóhatóságnak kellett megállapítania becsléssel a bevételét és a költségeit azon időpontig, amikor ennek tényét Ön vagy az állami adóhatóság feltárta. Ebben az esetben a becsléssel megállapított bevételi és költség adatokat kötelező figyelembe vennie a jövedelemszámításkor és az Szja tv. szerinti könyvvezetési kötelezettségének a becsült időszakot követően kell eleget tennie. Az eva választása miatt a 2011. évi bevallásában további korrekciókkal kellett számolnia. Amennyiben a választása nem volt jogszerű a 2012. évre, akkor a korrekciós tételek miatt a 2011. évi bevallását is célszerű módosítania (az esetleges későbbi jogkövetkezmények elkerülése érdekében) önellenőrzés útján.

Ha Ön 2011-ben az átalányadó szabályai szerint adózott és az eva választása a 2012. évre nem volt jogszerű, akkor csak a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályokat alkalmazhatja, mivel az átalányadózásra nem térhetett vissza.

Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév közben megszüntette, de az adóéven belül ismételten egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett folytatni, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 1253-13-as lapon mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse.
Ha Ön a 2012. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, de az adóéven belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben szüneteltette, de az adóéven belül újra folytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 1253-13-as lapon mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse.

Az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint a jövedelmét - a törvényben is megjelölt feltételek figyelembevételével - kétféle módszer szerint állapíthatja meg:
— a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, vagy
— az átalányadózás szerint.
Döntését a 1253-13-01-es lap "A" blokkjában, a megfelelő kódkockába tett X-szel kell jelölnie.

Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről a 1253-13-01-es lap "D" és "E" blokkjaiban nyilatkozhat. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalókat a 1253-13-06-os lap útmutatójánál, a 17. pont alatt találja.

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap kedvezményt a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó:
- a vállalkozói kivét összege után a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap
részeként (1253-A lap 23. sor),
- a vállalkozói osztalékalap összege után a különadózó jövedelmek részeként (1253-13-05-ös  lap 478. sor) veheti igénybe.

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap
kedvezményt az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme után, a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap részeként (1253-A lap 23. sor) veheti igénybe.

3. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOVÁBBI TUDNIVALÓK

Az útmutató a következőket tartalmazza:
4.    Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítése,
5.    A családi gazdaságok egyéni vállalkozó tagjainak adózása,
6.    A kisadózó vállalkozások tételes adójának 2013. évre történő választásával kapcsolatos szabályok
7.    Az egyszerűsített vállalkozói adó 2013. évre történő választása esetére vonatkozó szabályok,
8.    Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetéséhez kapcsolódó különös szabályok
9.    Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó és a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok
9.1    Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok,
9.2    A tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok,
10.    Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódó különös szabályok,
11.    A jövedelem-(nyereség)-minimum (Nyilatkozat),
12.    Adókülönbözet címén nyilvántartott összeg célszerinti felhasználása,
13.    Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatására vonatkozó szabályok;
13.1    Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatása,
13.2    Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások, özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatás esetén,
14.    A vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítása,
15.    A veszteségelhatárolás,
16.    A vállalkozói osztalékalap és adójának megállapítása,
17.    Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalók,
18.    A kisvállalkozói kedvezmény részletező adatai,
19.    Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az ún. csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatásokról,
20.    A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozót terhelő járulékokról. 


4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

Az egyéni vállalkozónak a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, a kulturális adó-, valamint, a cégautó adó kötelezettségét a '01-es bevallásban kell bevallania.

A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségeit a '08 számú bevalláson, valamint szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségét a '12 számú bevalláson kell bevallania.

A biztosított egyéni vállalkozónak a jövedelme után keletkezett nyugdíjjárulék-, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék-, ha korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végez, akkor korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési-, valamint szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségeit, a '58 számú bevalláson kell bevallania.

Amennyiben az egyéni vállalkozó üzletszerűen, tartós vagy rendszeres jelleggel, adószám birtokában, ellenérték fejében folytatja tevékenységét, az általános forgalmi adó alanyaként, akkor áfa-fizetési kötelezettségét a '65 számú bevalláson kell bevallania.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által fizetendő járulékokról jelen útmutató 2. és 20. pontjában olvashat.

Nem kell bevallást benyújtania, ha az adózó az "NY" jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert nem keletkezett bevallásköteles jövedelme, és ez által adófizetési kötelezettsége.

Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítésének megismerése érdekében tájékoztatjuk, hogy igénybe veheti az állami adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu) elérhető Személyes Adónaptár szolgáltatásait. A Személyes Adónaptár szolgáltatásait teljes körűen akkor tudja igénybe venni, amennyiben rendelkezik "Ügyfélkapu"-s regisztrációval. A Személyes Adónaptár néhány kérdés megválaszolása után segít eligazodni Önnek, hogy mely kötelezettségeket, mikor és melyik elektronikus űrlap (nyomtatvány) benyújtásával kell teljesítenie. Tájékoztatást kérhet személyesen is, ha befárad az állami adóhatóság bármely alsó fokú szervének Ügyfélszolgálati Irodájába, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére, illetve igénybe veheti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Általános Tájékoztató Rendszerét (TCC), mely hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig, és pénteken 8.30-13.30 óráig tart nyitva, és a 06-40/42-42-42 telefonszámon érhető el.


5. A CSALÁDI GAZDASÁGOK EGYÉNI VÁLLALKOZÓ TAGJAINAK ADÓZÁSA

A családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagnak mezőgazdasági őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségét a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie akkor is, ha a családi gazdaság nyilvántartásba vétele egyéni vállalkozói jogállás alapján történt, ha a bevétele az Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt őstermelői termékek előállításából, felsorolt tevékenységek gyakorlásából származik.
A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos tudnivalókat a 1253-12-es lapokhoz fűzött útmutató tartalmazza.
Mindez a következőket is jelenti:
-    Egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő tevékenységek tekintetében az átalányadó választásáról nyilatkozni lehet.
-    Ha a családi gazdaságba befolyt összes bevétel őstermelői tevékenységből származik, akkor a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó bevallásadási kötelezettségnek kell eleget tennie, de az egyéni vállalkozói jogállással rendelkező magánszemélynek a 1253-13-as lapot ekkor is be kell küldenie az állami adóhatóság részére. Ebben az esetben a 1253-13-as lapok összesítő soraiba nullát kell beírnia.
-    A kiegészítő tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt folytatta egyéni vállalkozás vagy önálló tevékenység keretében.
-    Egyéni vállalkozói bevétel hiányában a kötelezően fizetett saját jogú szociális hozzájárulási adó összegét, és a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt keletkezett veszteség összegét nem lehet megosztani a családtagokkal. A szociális hozzájárulási adó összegét a bevételével szemben az a magánszemély vonhatja le, aki annak megfizetésére kötelezett. A nyilvántartott veszteség összegét is csak az a magánszemély érvényesítheti a jövedelmével szemben, aki a veszteséget "hozta".
-    A bevételt csökkentő kedvezményeket az őstermelésből származó jövedelmével szemben a családi gazdálkodó érvényesítheti.


6. A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁNAK 2013. ÉVRE TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

Ha Ön 2012. december hónapban bejelentette, hogy 2013. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kíván adózni, akkor az alábbiakra legyen figyelemmel.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság első adóévét (2013) megelőző adóév utolsó napján (2012. 12. 31-én) megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság első adóévét.  Ezeket a bevételeket a 1253-13-03-as lap 421. sorában kell szerepeltetnie.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint meg kell állapítania a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz. A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét, a kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiság 2013. évre való választása esetén, a 2012. évi bevallás 1253-13-06-os lapjának 505. sorában kell szerepeltetnie.

Amennyiben az Szja tv. hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét érvényesített, vagy fejlesztési tartalék nyilvántartása (lekötése), foglalkoztatottak számának növekedése miatt csökkentette a bevételét, akkor a felsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság időszaka alatt is vonatkoznak majd Önre. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja tv-ben meghatározott időszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre tekintettel, a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetnie. Ezen kötelezettség legkorábban a 2013. adóév vonatkozásában merülhet fel.


7. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2013. ÉVRE
TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSA ESETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Ha Ön 2012-ben az Szja tv. rendelkezései szerint állapítja meg egyéni vállalkozásból származó jövedelmét, de 2012. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá, akkor az áttéréssel kapcsolatban az alábbiakra legyen figyelemmel:
-    A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint meg kell állapítania, de a bevallásában nem kell levezetnie a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, és bevallania, amíg az Eva tv. előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy - ezt megszüntetve - az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazza.
-    A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét az adóalanyiság 2013. évre való választása esetén a 2012. évi bevallás 1253-13-06-os lapjának 505. sorában kell szerepeltetnie.
-    Az adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket (1253-13-03-as lap 422. sor adata), amelyről kiállított bizonylat, számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az Eva tv. szerinti adóalanyiság első adóévét.
-    Amennyiben az Szja tv. hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét érvényesített, vagy fejlesztési tartalék nyilvántartása (lekötése), foglalkoztatottak számának növekedése miatt csökkentette a bevételét, akkor a felsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az eva-s időszak alatt is vonatkoznak majd Önre. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja tv-ben meghatározott időszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre tekintettel, a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetnie (1253-13-04-es lap 459. sor).
-    Ha az eva-s időszakot megelőzően fejlesztési tartalékkal csökkentette a bevételét és a 2012. évre átjelentkezett az Eva tv. hatálya alá, akkor az eva hatálya alatt a fejlesztési tartalék nem cél szerint történő feloldása esetén a feloldott összeg utáni adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie (1253-13-05-ös lap 484. sor).
-    Ha a tárgyi eszközt az eva-s időszakban helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezést megelőzően az adózás utáni jövedelem csökkentésekor levont beruházási költség összegével nem kell az adózás utáni jövedelmét növelnie, mivel e tekintetben az Szja tv. e rendelkezése az eva-s időszakban nem vonatkozik Önre.
-    Az eva hatálya alá bejelentkezett adózót, e jogviszonyára tekintettel az adóévben megszerzett bevétele után nem terheli személyi jövedelemadó kötelezettség. Természetesen más jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség fennáll.


8. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Ha Ön az egyéni vállalkozói tevékenységét 2012. évben megszűntette, vagy ha annak folytatását a körzetközponti jegyző határozatban, jogerősen megtiltotta, akkor a 1253-as bevallásban 2013. május 21-éig kell számot adnia a magánszemélyként Önt terhelő személyi jövedelemadó, valamint vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségéről.  
Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja.
Amennyiben az egyéni vállalkozó tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor az özvegy, örökös esetében az egyéni vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni. Kérjük ez esetben olvassa el a 13. pont alatti tájékoztatót is!

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti
-    az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
-    az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet a magánszemélynek a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem (1253-A lap 7. sora) megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 
Az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azzal, hogy amennyiben a bevétel kifizetőtől származik, akkor az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni (a 1253-A lap 6. sorába kell beírnia a jövedelmet).

Nem számolható el költségként a megszűnés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás .

A tevékenység megszüntetésekor a vállalkozói lapok "d" oszlopai szolgálnak a megszűnés szabályai szerinti jövedelem levezetésére, az adókötelezettség meghatározására. A 1253-13-01-es és a 1253-13-02-es lapon az Önre vonatkozó részeket is töltse ki!
Ne felejtse el a 1253-13-01-es lapon a 404. sorban jelölni a tevékenysége megszűnésének tényét.

A lapok kitöltésekor további bevételnek minősül és a jövedelemszámítás során a 421. sor "d" oszlopában kell figyelembe venni :
— a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és saját termelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét (a leltár szerinti értéket az Szja tv. 5. számú melléklet II. fejezet 13. pontjában foglaltak szerint kell megállapítani);
— a tárgyi eszközök - ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is - leltári értékét, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt;
— a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték összegét - akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg -, ha a használati jog, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta. (Amennyiben ez az összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, a használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.)

Fontos tudnia, hogy a bevételeit nem csökkentheti
o    a foglalkoztatási kedvezménnyel (a 429. sorban);
o    kisvállalkozói kedvezmény címén (a 431. sorban), és a 1253-13-07-es lapot sem töltheti ki.
A megszűnés adóévére vonatkozóan kisvállalkozások adókedvezménye (1253-13-04-es lap 456. sor) sem érvényesíthető.

Ha adómegtakarítást tart nyilván, akkor a megtakarított és nyilvántartott adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie (1253-13-05-ös lap 485. sor). Az előzőekhez hasonlóan, a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg esetében is visszafizetési kötelezettsége keletkezik (1253-13-05-ös lap 484. sor).

Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén Önnek, a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint, a "d" oszlopokban kiszámított vállalkozói osztalékalap után kell az adót megfizetnie a 1253-as bevallás benyújtásakor. Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál "Megszűnő" címmel talál segítséget.


9. AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÁSA MIATT MEGSZŰNŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÉS A TEVÉKENYSÉGÉT ÜGYVÉDI IRODA, KÖZJEGYZŐI IRODA, VÉGREHAJTÓI IRODA TAGJAKÉNT FOLYTATÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége egyéni cég alapítása vagy tevékenységének ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként történő folytatása miatt szűnik meg, annak az alapítást, ill. a tagi jogviszony keletkezését megelőző nappal megállapított (szja, eho) kötelezettségeiről a 1253-as bevalláson kell számot adnia. 
A bevallás benyújtási határideje 2013. május 21.

9.1. AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÁSA MIATT MEGSZŰNŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

Aki a tevékenységének megszüntetésével egyéni céggé alakul át, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan leltárt kell készítenie, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást kell összeállítania a követelésekről, továbbá nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról, megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cégalapító okiratában rögzített.

Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni, amennyiben úgy dönt, hogy az előírt nyilvántartási kötelezettségeit egyéni cégként kezeli.

Nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni az egyéni cég tulajdonába adott olyan eszközök esetében, amelyekre az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt és/vagy kisvállalkozások adókedvezményét érvényesítette.

Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott
-    eszköznek az alapító okiratban meghatározott értéke (apport) vállalkozói bevételnek,
-    értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül.
A megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.

A magánszemély eldöntheti, hogy a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában:
1.    a megszűnési szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét, és azt 2013. május 21-éig, az általános szabályok szerint, egy összegben fizeti meg, vagy
2.    az egyéni cég alapítása miatti megszűnésre vonatkozó különös szabályok és a megszűnés általános szabályainak figyelmen kívül hagyásával is megállapítja (megszűnés nélküli adókötelezettség) az adókötelezettségét (különbözet szerinti adózás). Ha a megszűnés szabályai szerint megállapított adókötelezettség a megszűnés szabályai figyelmen kívül hagyásával számított adókötelezettségét 10 000 Ft-nál nagyobb összegben meghaladja, a különbözet három egyenlő részletben fizethető meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként. Az adóévi kötelezettséget e bevallás, a további két részletet a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie .

Ha a megszűnési szabályok alkalmazásával (1. pont) állapítja meg a jövedelmét, akkor a 1253-13-03 - 1253-13-05-ös lapok "d" oszlopait kell kitöltenie.
Ha a különbözet szerinti adózást alkalmazza (2. pont), akkor a 1253-13-03 -1253-13-05-ös lapok "c" és "d" oszlopait kell kitöltenie. Ne felejtse el a 1253-13-01-es lapon a 407. vagy a 408. sort jelölni! Kérjük, olvassa el a 480-483. sorokhoz fűzött magyarázatot is!

Amennyiben a különbözet szerinti adózást alkalmazza (408. sor kitöltött) és a 478. sorban az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap kedvezményt érvényesít a vállalkozói osztalékalap után, akkor kéjük, olvassa el a kitöltési útmutató 478-480. és a 486. sorokhoz fűzött magyarázatokat is.
Kérjük, hogy a pontos számítás érdekében vegye igénybe az ÁNYK (AbevJava) bevalláskitöltő és ellenőrző keretprogram szolgáltatásait, mely megtalálható állami adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu).

Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál az "Átalakuló" címmel talál segítséget.

9.2.  A TEVÉKENYSÉGÉT ÜGYVÉDI IRODA, KÖZJEGYZŐI IRODA, VÉGREHAJTÓI IRODA
TAGJAKÉNT FOLYTATÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja, akkor a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia.
Adómegfizetési kötelezettség esetén:
a)    késedelmi pótlék nélkül a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,
b)    a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben - vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül - az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni.

Az a) és b) pont szerinti kötelezettségek esetében - ha együttes összegük a 10 000 Ft-ot meghaladja - a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben fizeti meg.
Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Az első részletet vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt, adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként kell bevallani. Az adóévi kötelezettséget e bevallás, a további két részletet a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

A fenti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség (1253-13-04-es lap 466. sor) után az adó mértékével számított összeg, melyet a 1253-13-05-ös lap 480. sor "b" oszlopába kell beírnia.

A 9.2 pontban leírtak alkalmazása esetén a 1253-13-03 - 1253-13-05-ös lapok "d" oszlopait kell kitöltenie, kivéve a 459. sort, ahol a "b" oszlopban, és a 481. és a 484. sorokat, ahol a "c" oszlopban szerepeltethet adatot. Ne felejtse el a 1253-13-01-es lapon a 406. sort jelölni!
Amennyiben a 478. sorban az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap kedvezményt érvényesít a vállalkozói osztalékalap után, akkor kérjük olvassa el a kitöltési útmutató 478-480. és a 486. sorokhoz fűzött magyarázatokat is.

Javasoljuk, hogy a pontos számítás érdekében, vegye igénybe az ÁNYK (AbevJava) bevalláskitöltő és ellenőrző keretprogram szolgáltatásait, amely megtalálható az állami adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu).

Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál az "Átalakuló" címmel talál segítséget.


10. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell jelenteni - elektronikus úton - a körzetközponti jegyzőnél (okmányiroda).  Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelentenie a magánszemélynek. Ha az 5 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. Akinek van egyéni vállalkozói igazolványa is, annak azt is le kell adnia a tevékenység szüneteltetésének bejelentése mellett.

Az ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységét a jogállását szabályozó külön törvény előírásai  szerint szüneteltetheti.
FONTOS! Az önálló bírósági végrehajtó a tevékenységét nem szüneteltetheti.  A tevékenyég szüneteltetésére az állatorvosi tevékenységet folytatónak sem volt módja, de ha az adózó a 2012. évi CXXVII. törvény rendelkezése szerint a praxisengedély iránti kérelmét 2012. október 1-jét követően 2012. október 31-éig benyújtotta, akkor a tevékenysége folyamatosnak minősül és a tevékenységét a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével szüneteltetheti.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak az átalányadózásra való jogosultsága nem szűnik meg, ha a szünetelés időtartama alatt munkaviszonyt létesít.

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szüneteltetés megkezdése adóévéről a szüneteltetés megkezdését megelőző nappal (kivéve, ha tevékenységét adóéven belül újra kezdte) megállapított (szja, eho) kötelezettségeiről a 1253-as bevalláson kell számot adnia. A bevallás 1253-13-03 - 1253-13-05-ös lapok "c" oszlopait kitöltve kell a személyi jövedelemadó kötelezettséget megállapítani.
A bevallás benyújtásának határideje: 2013. február 25.

Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallás benyújtására nem kötelezett a magánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
a)    kisvállalkozói kedvezménnyel (459. sor),
b)    fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel (484. sor),
c)    foglalkoztatási kedvezménnyel (423. sor),
d)    nyilvántartott adókülönbözettel (485. sor),
e)    kisvállalkozások adókedvezményével (461. sor)  kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény (431. sor és a 1253-13-07-es lap), fejlesztési tartalék (432. és 509. sor), foglalkoztatási kedvezmény (429. sor) címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét (456. sor). Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
a)    befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
b)    igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem (1253-A lap 7. sor) megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó költséget nem (értékcsökkenési leírást sem) számolhat el.
Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezését követően a tevékenység folytatása előtt - legfeljebb 3 évvel korábban - beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait. Továbbá a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt - legfeljebb 3 évvel korábban - beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.

A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó megszüntetheti az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját.
Ha nem szünteti meg, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését be kell jelentenie a vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.  A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat a magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelemre  vonatkozó szabályok szerint adózik.
Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál "Szüneteltető" címmel talál segítséget.


11. JÖVEDELEM -(NYERESÉG)-MINIMUM

A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt el kell döntenie, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével megállapított vállalkozói adóalap összege után vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum után (ha erre kötelezett) fizeti-e meg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Élhet nyilatkozattételi jogával is, azaz a 1253-15-ös lap benyújtásával.

Nem kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást:
- az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének (újrakezdésének) évére és az azt követő adóévre, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele);
- az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően elemi kár következett be az adóévben és/vagy a megelőző adóévben.

Ebből a szempontból elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének legalább 15 %-át eléri. A tevékenységét az előző adóévben vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében elemi kárnak a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének legalább a 15 %-a minősül.  Amennyiben az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül meg kellett küldenie a telephelye szerint illetékes állami adóhatóság részére. Az egyéni vállalkozó a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem terjeszthet elő és a jövedelem-(nyereség)-minimum számítására kötelezett.

Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a 1253-13-01-es lapon a 411. sorban "1"-es, "2"-es vagy "3"-as érték szerepelhet. Ha azonban alkalmaznia kell a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a következők szerint kell eljárni:
A tevékenységét megszüntető (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnő egyéni vállalkozót) egyéni vállalkozó a "d", a tevékenységet özvegyi jogon folytató, illetve egyesített tevékenység esetén a "c" oszlopban vezeti le a számításokat.
Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó, ha a megszűnés szabályai szerinti adózást választja, akkor a "d" oszlopban, ha a különbözet szerinti adózást alkalmazza (lásd: 8. pont), akkor a "c" és "d" oszlopban is le kell vezetni a számításokat.

Ad.1 Először meg kell határozni a 1253-13-03-as és 13-04-es lapok sorainál leírtak alapján a módosított vállalkozói adóalapot (453c/d).

Ad.2 Ki kell számítani az ún. hasonlítási alapot. Hasonlítási alap: A bevétel és a bevételt növelő tételek összegéből az elismert költségek levonása után fennmaradó rész [452c/d=(421+425)- 445].

Ad.3 El kell végezni a jövedelem-(nyereség)-minimum levezetését. Jövedelem-(nyereség)-minimumnak - a belföldi telephelyhez köthető - a tárgyévi adóalapba beszámító bevételnek az adóévben - a belföldi telephelyhez köthető - az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével csökkentett részének 2%-át kell tekinteni 454c/d=[421a/b vagy 421c/d* -[(440c/d+(441a/b vagy 441c/d)] x 0,02.

Így kell eljárni akkor is, ha külföldön is van telephelye és az adott országgal Magyarország a kettős adóztatás elkerülésére nemzetközi egyezményt kötött.

*Amennyiben külföldi telephellyel is rendelkezik, de a kettős adóztatás elkerülésére nincs egyezmény, akkor a 421. sor c/d oszlopába írt összegből kell kiindulnia a jövedelem-(nyereség)-minimum meghatározásánál.

Kérjük, olvassa el a 440-441. sorokhoz fűzött magyarázatokat is!

Fontos! Ha az adóévben nem volt bevétele, azaz a 421. és 425. sorokba nullát írt, akkor nem kell jövedelem-(nyereség)-minimumot számítania. Ha a bevételei és a költségei megegyeznek (vagy a költségek meghaladják a bevételek összegét), azaz a módosított vállalkozói adóalapja nulla, a számításokat el kell végeznie. Nem mentesíti a számítások elvégzése alól az a körülmény sem, ha a bevétele ugyan magasabb a költségeinél, de korábbi évről (évekről) veszteséget hoz, amit figyelembe vesz a vállalkozói adóalap megállapítása során.

Ha elvégezte a szükséges számításokat, akkor a következőket kell tennie.
Hasonlítsa össze a 452c/d és 454c/d oszlopának összegeit, azaz nézze meg, hogy a hasonlítási alap összege eléri-e a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét.

Ha a 452c/d > 454c/d, úgy a 453c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után kell a vállalkozói személyi jövedelemadót megfizetnie.
Amennyiben a fentebb leírtak miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a 1253-13-01-es lapon a 411-es sorba  "4"-est írjon.

Ha a 452c/d < 454c/d, úgy választási lehetősége van. Eldöntheti, hogy a jövedelem-(nyereség)-minimumot, vagy a módosított vállalkozói adóalapot tekinti-e a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ha a  jövedelem-(nyereség)-minimumot tekinti, akkor a 1253-13-01-es lapon a 411. sorba "5"-öst kell beírnia, ha a módosított vállalkozói adóalapot tekinti, akkor a 1253-13-01-es lapon a 411. sorba "6"-ost kell beírnia. Ez esetben viszont ki kell töltenie, és csatolnia kell a bevallásához a 1253-15-os lapot (Nyilatkozatot) is.


12.  ADÓKÜLÖNBÖZET CÍMÉN NYILVÁNTARTOTT ÖSSZEG CÉLSZERINTI FELHASZNÁLÁSA

Az Szja tv. hatályos szabályai szerint a 2012. adóévre a vállalkozói adóalap 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó összege után 10%, az e fölötti összegre 19% a vállalkozói személyi jövedelemadó. A 10%-os adókulcs 2010. július 1-jétől feltétel nélkül alkalmazható.

Fontos! A 2010. június 30-án nyilvántartott adókülönbözetre továbbra is alkalmazni kell az Szja tv. 49/B. §-ának a nyilvántartásba vételkor hatályos (22) bekezdését. 

Az adókülönbözet összegének felhasználása

A 10% mértékű kulcs - 2010. június 30-áig történő - alkalmazása esetén, az adókülönbözet összege, csak meghatározott célokra fordítható.
Ennek érdekében az adókülönbözet összegét nyilvántartásba kellett venni abban az adóévben, amikor a kedvezményes adókulcs érvényesítésre került (pl. a 2010. évi bevallás benyújtásakor 2011-ben lehetett érvényesíteni, így a nyilvántartásba vétel kezdőéveként 2011. évet kellett figyelembe venni).

A nyilvántartott adókülönbözet felhasználása - az Szja tv. adta keretek között - az adózó döntése szerint történhetett. Az erre vonatkozó döntés utóbb nem módosítható.

a)     A vállalkozói adóalap 6 vagy 9% adónak megfelelő adókülönbözet összege a 10% adómértéket tartalmazó adóbevallás benyújtásának adóévében az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában - az Ön döntése szerint - az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

b)     Dönthetett úgy is, hogy a 6 vagy a 9% adónak megfelelő nyilvántartott adókülönbözetet kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előbbiek céljára felvett hitel törlesztésére kívánja fordítani, vagy választhatta, hogy azt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági - általános csoportmentességi - rendeletben  foglaltak szerinti támogatásnak tekinti.

c)     Az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál maradó összeg, ha azt kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előzőek céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül. Ekkor csekély összegű (de minimis) támogatás nem vehető igénybe.

Az a) pont szerinti esetben, ha Ön a nyilvántartott összeget csekély összegű (de minimis) támogatásnak tekinti, kivezetheti a nyilvántartásból:
-    a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében, akár több részletben és évenként is, az adóévben az Ön által kizárólag üzemi célt szolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyet a nyilvántartott fejlesztési tartalékból fedez ),
-    a legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott és/vagy korábban munkanélküli és/vagy pályakezdő személy foglalkoztatásával kapcsolatos - a Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerinti - költségként elszámolt kiadására tekintettel, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött és a foglalkoztatásokra az említett törvény szerint kerül sor,
-    pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettsége csökkentésére tekintettel.

A b) és c) pont szerinti esetekben, ha Ön a nyilvántartott összeget a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekinti, vagy ha elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozó, akkor kivezetheti a nyilvántartásból:
-    a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében, akár több részletben és évenként is, az adóévben az Ön által kizárólag üzemi célt szolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében -alapnyilvántartásban, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásban rögzített - beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyet a nyilvántartott fejlesztési tartalékból fedez ),
-    pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) az előbbiekben említett beruházási, felújítási kiadások miatt fennálló kötelezettsége csökkentésére tekintettel, feltéve, hogy a nyilvántartásból kivezetett összegekkel finanszírozott előbbi célok összhangban vannak a közösségi rendeletek előírásaival.

Visszafizetési kötelezettség
Ha Ön nem a cél szerinti felhasználásra tekintettel vezeti ki a nyilvántartásából az összeget, akkor a kivezetést követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie a kivezetett résszel azonos összegű adót.
Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg a nyilvántartásba vett összeg - fentiekben részletezettek szerinti - felhasználása, a nyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmi pótlékot az Szja tv. 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) a negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani.

Ha a 2007. adóévre vonatkozó 2008. évben nyilvántartásba vett adókülönbözet egészének vagy egy részének célszerinti felhasználása nem történt meg a 2011. év végéig, akkor Önnek a fel nem használt résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten 2013. január 31-éig kellett megfizetnie és a 1253-13-05-ös lap 485. sorában kell bevallania.
Kérjük, hogy olvassa el a 485. sorhoz fűzött magyarázatot is!

Megszűnő
Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetnie.

Ha özvegyi jogon vagy örökösként folytatja tovább az egyéni vállalkozói tevékenységet, úgy nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha a tevékenységet folytató feltételeknek egyébként megfelel.

Ha a lekötést követően áttér az Eva törvény hatálya alá, mivel az egyéni vállalkozói jogállása nem szűnik meg, a 6 vagy 9%-os kedvezménnyel összefüggő rendelkezéseket az eva hatálya alatt is alkalmaznia kell.

Önnek külön nyilvántartást kell vezetnie oly módon, hogy abból megállapítható legyen a nyilvántartásba vétel/nyilvántartásból történő kivezetés időpontja, a nyilvántartott és a nyilvántartásból kivezetett összeg, valamint a nyilvántartásból történő kivezetés alapjául szolgáló kiadások teljesítésének időpontja és összege, vagy a nyilvántartásból történő kivezetés miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege, a kötelezettség keletkezésének időpontja.


13. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

13.1. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁSA

Amennyiben az egyéni vállalkozó meghal, akkor a tevékenység folytatásának bejelentésére 90 nap áll rendelkezésre. A tevékenységet folytathatja az özvegy vagy az örökös.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor - az egyéni vállalkozói tevékenységét folyamatosnak tekintve - továbbra is úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, az örököst illeti.
Ennek feltétele, hogy az özvegy, illetve az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak.

Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét, ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ezen összeg után az állami adóhatóság állapítja meg a végleges adót az elhunyt magánszemélynél. Ügyelni kell arra, hogy az elhunyt által megfizetett adóelőleget is az elhunyt adókötelezettségének megállapításánál számítsák be.
Ebben az esetben tehát, a vállalkozói kivét összegéből nem kell a 1253-A lap 8. sorában figyelembe venni azt a részt, amelyet az elhunyt egyéni vállalkozó a halálát megelőzően számolt el költségként.
Ugyanakkor, az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét összegét - az Szja tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az özvegy, illetve az örökös, figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozói osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál.

Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, az elhunyt magánszemély kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell.

13.2. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ EGYESÍTETT TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELŐÍRÁSOK, ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁS ESETÉN

Az előzőekben leírt rendelkezésektől eltérően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként már egyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, a tevékenység folytatás szándékának bejelentésén túl, ugyanezen 90 napon belül bejelenthette - amennyiben a törvényi feltételeknek megfelelt - azt is, hogy melyik adózási mód szerint (vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadó, vagy egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként) kíván - a folytatott egyesített tevékenység után - adózni.

Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan az Szja tv. rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen kívül hagyásával állapítja meg a kötelezettségeket. Tehát, megállapítja a vállalkozói adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadóban meghatározott jövedelmet - kivéve azt az esetet, amikor az elhunyt adózó az átalányadózás szerint adózott, és az özvegy vagy az örökös az egyesített tevékenységre is ugyanazon adózási módot választotta - és azokat az adóévre vonatkozó adóbevallásban (jelen esetben, a 1253-as bevallásban) bevallja, az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti.

Eltérő szabály vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaira. Ha az elhunyt egyéni vállalkozó az eva alanya volt, függetlenül attól, hogy mely adózási mód szerint folytatja az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az egyesített tevékenységet, az eva alapja utáni adót az elhunyt vállalkozónál az állami adóhatóság állapítja meg .  

Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések.

Az állami adóhatósághoz bejelentett, egyesített tevékenység adózási módjával kapcsolatos nyilatkozat a 1253-13-02-es lap 414. sorában található. Kérjük feltétlenül töltse ki ezt a sort, mert csak ebben az esetben tudja az állami adóhatóság a bevallásában az adózási mód szerinti levezetést programmal támogatni.
Ha azonos adózási mód szerint adózott - az eva-t kivéve - az elhunyt egyéni vállalkozó, illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, akkor a 414. sorba "1"-est kell beírni.

A következő esetek lehetségesek az eltérő adózást követően, az egyesített tevékenység adózási módjának választására.

Sorszám    Az egyesített tevékenység adózási módja    Az elhunyt adózó tevékenységének
adózási módja    A tevékenységet tovább folytató adózó egyesített tevékenység előtti adózási módja
2    átalányadó    vállalkozói szja    átalányadó
3    átalányadó    átalányadó    vállalkozói szja
4    vállalkozói szja    átalányadó    vállalkozói szja
5    eva    eva    vállalkozói szja
6    átalányadó    eva    átalányadó
7    vállalkozói szja    eva    vállalkozói szja
8    vállalkozói szja    vállalkozói szja    átalányadó
9    eva    vállalkozói szja    eva
10    eva    átalányadó    eva

A választásától függően, a következőkre kell figyelnie a bevallás kitöltésekor.

Ha a 414. sorba "2"-est jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerét választotta az egyesített tevékenység kötelezettségének megállapítására. Az elhunyt vállalkozói adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 1253-13-03, -04, -05 lapokon most Önnek kell levezetnie és megállapítania. A 1253-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja az elhalálozás napja.
Az átalányban megállapított jövedelem levezetésére a 1253-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak záró napja, ha év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2012. december 31.

Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni. Tekintettel arra, hogy az elhunyt a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg Ön az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kell számítania az elhunyt vállalkozói személyi jövedelemadó adatai alapján, és szerepeltetnie kell. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania és a saját készletértékével együtt kell számításba vennie.
A bevallási időszakra vonatkozóan egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget is ki kell számolnia.

Ha a 414. sorba "3"-ast jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás helyett, az elhunyt által alkalmazott átalányadó módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse ugyancsak átalányadózást választott, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet - az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával - az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba . Ebben az esetben a 1253-13-03, -04, -05 lapokon Önnek kell levezetnie és megállapítania az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét. A 1253-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja.  Az elhunyt átalányadózás szerinti adóját az állami adóhatóság állapítja meg!

Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni. Tekintettel arra, hogy Ön a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor az 505. sorban, az adóalapba be nem számítandó bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kell számítania és szerepeltetnie kell. Az Ön készleteinek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania az elhalálozás napjára.

Ha a 414. sorba "4"-est jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1253-13-03, -04, -05 lapokon Önnek kell levezetnie és megállapítania a vállalkozói jövedelmet. A 1253-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja - ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, - 2012. december 31.
Az elhunyt átalányban megállapított jövedelmének levezetésére a 1253-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja - feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó - 2012. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozás napja.

Fontos! A bevételei meghatározásakor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által nyilvántartott (1153-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül, melyet a 1253-13-03-as lap 424. sor "c" oszlopában szerepeltetnie kell.

Ha a 414. sorba "5"-öst jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás helyett, az elhunyt adózási módszerét az egyszerűsített vállalkozói adózást választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1253-13-03, -04, -05 lapokon Önnek kell levezetnie és megállapítania az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét.
A 1253-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja.

Fontos! Ne felejtse el, hogy az eva hatálya alá történő átlépéskor meglévő kintlévőségeit még a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint kell figyelembe vennie, azaz bevételnek kell tekintenie és a 1253-13-03-as lap 422. sorában szerepeltetnie kell minden olyan Önt, az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető bevételt, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpontja megelőzi az eva alanyiság kezdő időpontját.
Az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét se felejtse el feltüntetni. Ezt a szabályt mindaddig alkalmaznia kell, ameddig az eva hatálya alá tartozik. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell az elhalálozás napjára megállapítania.

Ha a 414. sorba "6"-ost jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre is. Az átalányban megállapított jövedelem levezetésére a 1253-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja - feltéve, hogy Ön nem év közben kezdte meg tevékenységét - 2012. január 1., míg záró időpontja - ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, - 2012. december 31.
Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az eva hatálya alatt nyilvántartott (1153-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket is szerepeltetnie kell az adóévi bevallás (1253-13-06-os lap) 505. sorában mindaddig, amíg az átalányadózás hatálya alá tartozik.

Ha a 414. sorba "7"-est jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre is. Ekkor a 1253-13-03, -04, -05 lapokon Önnek kell levezetnie és megállapítania a vállalkozói jövedelmet. A 1253-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja - ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, - 2012. december 31. Az elhunyt egyszerűsített vállalkozói adóját az állami adóhatóság állapítja meg!

Fontos! A bevallása kitöltésekor kérjük legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az eva hatálya alatt nyilvántartott (1153-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket is szerepeltetnie kell a 1253-13-03-as lap 422. sorában.

Ha a 414. sorba "8"-ast jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadózás helyett, az elhunyt által alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1253-13-06-os lapon Önnek kell levezetnie és megállapítania az egyesítés előtti átalányban megállapított jövedelem összegét. A 1253-13-06-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja. Az elhunyt vállalkozói adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 1253-13-03, -04, -05 lapokon most Önnek kell levezetnie és megállapítania. A bevallási időszak kezdő napja - feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó - 2012. január 1., míg záró napja - ha év közben Ön nem szünteti meg az egyesített a tevékenységét, - 2012. december 31.

Fontos! A bevételei meghatározásakor kérjük legyen figyelemmel arra is, hogy az Ön által nyilvántartott (1153-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül, melyet a 424. sorban, a "c" oszlopban kell szerepeltetnie.
Ha a 414. sorba "9"-est, vagy "10"-est jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózási módot választotta az egyesített tevékenységre is. Ebben az esetben a bevallási időszak kezdő napja - feltéve, hogy az elhunyt nem év közben kezdte meg tevékenységét - 2012. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozás napja.
Fontos! Ne felejtse el kiszámítani és a bevallás 505. sorában feltüntetni az elhunyt tevékenységével kapcsolatosan megállapított készletértéket is.


14. VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

A 1253-13-as lapokon a kétféle adózási módszer, csak a 1253-13-01 és 02-es lapon megtett nyilatkozata szerint alkalmazható.

A 1253-13-03-as lap kitöltése

Mielőtt a bevallása kitöltéséhez hozzákezdene, kérjük, jelölje meg a bevallási időszakot az erre szolgáló helyen, mert e nélkül a bevallása hibás lesz!

A bevallási időszak 2012. 01. 01. napjától, vagy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének napjától kezdődik és:
-    éves bevallás esetén 2012. 12. 31. napjáig tart,
-    a tevékenység megszüntetése esetén a megszűnés napjáig tart, feltéve, hogy az adóév folyamán nem kezdett új vállalkozói tevékenységet (1253-13-01- es lap 404. vagy 406., vagy 407., vagy 408. sora kitöltött),
-    egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a szüneteltetés kezdő időpontját megelőző napig tart, feltéve, hogy az adóév folyamán tevékenységét nem kezdte újra (1253-13-01-es 405. sora kitöltött).
Az egyéni vállalkozói tevékenység özvegyi vagy örökösi jogon történő folytatása esetén a 13. pontban leírtak szerint kell a bevallási időszakot meghatározni.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette és adóéven belül új tevékenységet kezdett, vagy tevékenységét szüneteltette és az adóéven belül újra folytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 1253-13-as lapon mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse.  (Bevallási időszak a teljes adóév.)

Ha egyéni vállalkozói tevékenységét év közben szüneteltette és a szünetelés időtartama alatt megszűntette a tevékenységét, bevallási időszakként 2012. 01. 01. (vagy a tevékenység kezdő) napjától a megszűnés napjáig tartó időszakot tüntesse fel.

Bevételek

A 2012. évi adóalapba beszámítandó bevétel
421. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységből származó az adóévben elért (kézhez vett vagy jóváírt) bevételét kell szerepeltetnie.
Bevételnek minősülnek különösen az Szja tv. 10. számú mellékletében meghatározottak.
E sor "a" és "b" oszlopába a "c" illetve a "d" oszlopban szereplő összegből a belföldi telephelynek betudható bevétel összegét írja be.

Támogatások elszámolása
A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az a támogatás minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.

A költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatásnak azt a részét kell az adóévben megszerzett bevételként figyelembe venni, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költségek - ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével . 

Ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2012. január 1-je előtt előre folyósított, bevételként elszámolt támogatást köteles lesz egészben vagy részben visszafizetnie, akkor a már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó szabályok szerint kell eljárnia, amennyiben a támogatás bevételként történő elszámolása a visszafizetés adóévét megelőzi. Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás sem számolható el költségként.

Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.

Az egységes területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatás az Szja tv. alkalmazásában nem tekinthető a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.

Az egységes területalapú támogatás  összegét, a folyósítás évében kell bevételnek tekintenie. Amennyiben az egységes területalapú támogatást köteles lesz visszafizetni, akkor a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét kell csökkentenie, amely évben a visszafizetés megtörtént.

Ha a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást az Szja tv. rendelkezése alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe vennie, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható el költség (értékcsökkenési leírás sem). Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, e rendelkezést csak a kiadásnak a támogatásból fedezett része tekintetében kell alkalmazni. 

Elismert költség a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott, bevételnek minősülő támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet az ilyen kiadásra, akkor e rendelkezés alapján az csak a támogatásból fedezett rész mértékéig vehető figyelembe elismert költségként).

Bevételekre vonatkozó további szabályok
Az agrár-kárenyhítés címén befizetett összeg a káresemények ellentételezésére szolgál, ami nem jelenti egyben a költségek fedezetét is, inkább jövedelempótló célt szolgál, így amennyiben Ön a befizetett összeget a költségei között érvényesíti, akkor a kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg olyan bevételnek minősül, amely az adózási feltételéül megjelölt bevételi értékhatárt nem emeli meg.

Ha Ön olyan 100 000 Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt adott át ellenérték nélkül 2012-ben, melynek a beszerzési árát egy összegben költségként elszámolta és ez az átadás a beszerzés időpontját követő 1 éven belül történt, akkor a beszerzési értéket teljes egészében bevételként kell figyelembe vennie. Amennyiben az átadás a beszerzést követő 1 éven túl, de 2 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 66%-át, ha 2 éven túl, de 3 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 33%-át kell a bevételéhez hozzáadnia. A bevételét e címen nem kell megnövelnie 3 éven túli átadás esetén, vagy ha az ellenszolgáltatás nélkül történő átadásra adófizetési kötelezettség mellett került sor. Továbbá akkor, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának forrása bevételnek számító, kizárólag célszerinti támogatásból történt, illetve 2006. január 1-jét követően 250 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatása esetén a tárgyi eszköz üzembe helyezésére a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében került sor.)

Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a leselejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg ezek szokásos piaci értéke, ha ez utóbbi a több, amennyiben azok beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként elszámolta vagy ezek után értékcsökkenési leírást számolt el. Ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot értékesít, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.

Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló, de az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközök, nem anyagi javak eladási ára is azzal, hogy ilyen esetben a nyilvántartásba vett beruházási költséget veheti figyelembe az értékesítéskor a költségek között.

Bevételnek minősül minden olyan, az egyéni vállalkozói tevékenység keretében átruházott ingatlanból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházott (véglegesen átengedett), megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából) származó ellenérték, amelyet az átruházásra tekintettel az egyéni vállalkozó megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén, a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke , megnövelve a 2007. december 31-ig hatályos előírások alkalmazásával lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeggel, ha egyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából következik.

Ha a 2012. évben a kifizetőnek tett nyilatkozatában valamely bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogosulatlanul választotta, akkor e bevétele után a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Ezt az összeget a 1253-08-01-es lap 261. és/vagy a 1253-08-02-es lap 279. sor "b" oszlopából kell átírnia a 421. sorba.

A táppénz  címén folyósított összeg adózás szempontjából bérnek minősül (1253-A lap 3. sor).
Az Flt  alapján folyósított álláskeresési járadék összege, melyet az egyéb feltételek megléte esetén akkor folyósítanak, ha az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap időtartamig egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, szintén bérjövedelemnek tekintendő.

Nem bevétel a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték összege még akkor sem, ha az értékesítést megelőzően az a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgált. Személygépkocsi értékesítése esetén az ingó vagyontárgy értékesítésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat (1253-04-es lap 163. sor) kell alkalmazni, amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása nem minősül rendszeresen vagy üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek.

Tevékenység megszüntetése
A tevékenység megszüntetésekor bevételnek minősül:
— a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és saját
termelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke (a leltár szerinti  értéket az Szja tv. 5. számú mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani),
— a tárgyi eszközök - ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is - leltári értéke, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egyösszegben számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt,
— a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték összege - akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg -, ha a használati jog, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta. (Ha ez az összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, a használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.)
Az egyéni vállalkozó tevékenységének megszűntetéséhez kapcsolódó szabályok az útmutató 8. és 9. pontjában találhatók.

Bevételt növelő tételek

Eva, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá történő átlépés miatt figyelembe vett további bevétel
422. sor: Amennyiben 2012. december 20-áig első alkalommal jelentkezett be az eva, vagy december 31-éig a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, illetőleg akkor is, ha az Szja tv. 49/A. § (8) bekezdése alapján jelentkezett  be az eva, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adó hatálya alá, bevételnek kell tekintenie minden olyan, Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az eva, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adó alanyiság első adóévét, illetőleg az Szja tv. 49/A. § (8) bekezdésében biztosított áttérésig kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti bevételét.

Foglalkoztatottak számának csökkenése miatt figyelembe vett további bevétel
423. sor: Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének, az egyéb feltételek megléte esetén 1,2-szerese.
(Az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben, munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak) számával történő elosztásával két tizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni:
aa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően az egyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát,
ab) a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30 napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát;
b) a havi minimálbér évesített összege:
ba) a havi minimálbér tizenkétszerese,
bb) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba) szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata. )

Szüneteltető
Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységének szüneteltetése előtt foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén az átlagos állományi létszám csökkenése miatt - melyet az előzőekben említett módon kell meghatároznia - számolnia kell azzal, hogy bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

Átalányadózás hatálya alóli áttérés miatt figyelembe vett további bevétel
424. sor: Ha a 2011. évben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme megállapításakor átalányadózást alkalmazott, majd a 2012. évre áttért a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra, akkor a bevételének részeként kell számításba vennie, az adóalapot nem érintő bevételként nyilvántartott - a megszűnés szabályai szerint kiszámított - készlet leltári értékét is, amelyet az átalányadózásra való áttéréskor kellett kiszámítania (1153-13-06-os lap 505. sor).

Bevételt növelő tételek összesen
425. sor: Ebben a sorban összegezze a 422-424. sorokba írt - bevételt növelő - összegeket.

Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények)

Ha Ön olyan családi gazdálkodó, akit egyéni vállalkozói igazolvány alapján vettek nyilvántartásba a családi gazdaság bejegyzésekor és csak őstermelői bevétele van, akkor egyéni vállalkozói bevétel hiányában a 426-428. és a 433. sorokat ne töltse ki. E sorok kedvezményeit az őstermelésből származó bevételéből vonja le. E kedvezmények összegét a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjaival nem oszthatja meg a jövedelemszámítás során.

Szakképző iskolai tanuló után igénybe vehető kedvezmény
426. sor: A szakképző iskolai tanulóval kötött - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-ával (22 320  Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12%-ával (11 160 Ft) csökkentheti a bevételét.

Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény
427. sor: A legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként, havonta az ilyen alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel (93 000 Ft) csökkentheti a bevételét.

Foglalkoztatásra tekintettel levonható szociális hozájárulási adó összege
428. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott volt szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli , továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett szociális hozzájárulási adó összegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 444. sorban) elszámolható.
E sor "b" oszlopába írja be a "c" ("d") oszlop összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget.

Foglalkoztatási kedvezmény a létszámnövekményre tekintettel
429. sor: Az adóév első napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a létszámnövekedésre tekintettel csökkentheti a bevételét az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és az adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel, feltéve, hogy az adóév végén nincs köztartozása. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám és a tevékenység kezdő időpontjában érvényes havi minimálbér és az adóévi átlagos állományi létszám az irányadó.
Az érvényesített kedvezmény összegéből az 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó rész után 10%, az e feletti részre 19% adókulccsal számított összeg az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezménye
430. sor: Csökkenthető a bevétel az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés  folytatása érdekében felmerült kiadásból az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy - választás szerint - a kísérleti fejlesztésre fordított beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, feltéve, hogy az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt és a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybe vételével teljesítette. Az előzőek nem alkalmazhatók a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadások esetében.

Az az egyéni vállalkozó, aki felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében közösen végzett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést, az előzőekben meghatározott összeg háromszorosát (de legfeljebb 50 000 000 Ft-ot) veheti figyelembe.
Az érvényesített kedvezmény összegéből az 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó rész után 10%, az e feletti részre 19% adókulccsal számított összeg az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Kisvállalkozói kedvezmény
431. sor: Mielőtt ezt a sort kitöltené, kérjük töltse ki a 1253-13-07-es lap 512-521. sorait, valamint a 1253-13-05-ös lapot, és olvassa el az azokhoz fűzött magyarázatokat is!
A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek (421. sor adata) a vállalkozói költséget (445. sor adata) meghaladó részénél.
Ebbe a sorba az 521. sorban szereplő összeget kell átírnia.

Átalakuló
Aki egyéni cég alapítása miatt az Szja tv. hatálya alól átkerül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá, azt ez a kedvezmény is megilleti - az áttérés időpontjáig beszerzett kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközeire - a jövedelem számításakor.

A fejlesztési tartalék összege után érvényesített kedvezmény
432. sor: Csökkentheti a bevételét fejlesztési tartalék címén, az e sor "b" oszlopában tájékoztató adatként feltüntetett összeg, legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét  meghaladó rész 50%-a, de legfeljebb adóévenként 500 000 000 Ft.
Ebbe a sorba, a 421. sor összegéből a 445. sorba írt összeg levonása utáni rész 50%-a, de legfeljebb 500 000 000 Ft írható be. (Amennyiben a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeget az adóévet követően tárgyi eszköz beszerzésére fordítja, akkor a beszerzési árnak azt a részét számolhatja el költségei között értékcsökkenési leírás címén, amely a nyilvántartásból kivezetett összeget meghaladja.)

Átalakuló
A fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeggel csak az egyéni cég alapítása miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá áttérő egyéni vállalkozó csökkentheti a bevételét - a bevallás kitöltésekor - a "d" oszlopban.

Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények) összesen
433. sor: Ebbe a sorba a bevételt csökkentő tételek együttes összegét írja be (a 426-432. sorokba írt adatok együttes összege).

Bevétel a növelő tételek hozzáadása és a csökkentő tételek (kedvezmények) levonása után
434. sor: Ebbe a sorba a bevételt növelő és csökkentő tételekkel módosított bevételét írja be (a 421. és 425. sorok együttes összegének a 433. sor összegét meghaladó része vagy nulla).

Elismert költségek

Az egyéni vállalkozó főszabályként az Szja tv. 4. és 11. számú mellékletében leírtak szerint számolhatja el költségeit.
Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.
Ha olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely megfelel az Szja tv. 10. §-ában foglaltaknak és tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például az eladó és a vevő nevét, címét, a kiadás megnevezését, összegét és pénznemét) is.

Külön szabály vonatkozik a kezdő és a tevékenységét szüneteltető vállalkozóra. 
A tevékenység megkezdését megelőzően legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadások, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadások, a kezdés évében a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolása megkezdhető.
A tevékenység folytatása előtt legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadások, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadások, a szüneteltetés befejezését követően a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolása megkezdhető.

Többféle vállalkozói tevékenység esetén az elismert költségeket is együttesen kell elszámolni.

Több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében (pl. bérbeadás/egyéni vállalkozás, őstermelés/egyéni vállalkozás) választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthető költségeket.
A költségek (ide értve az értékcsökkenési leírást is a teljes leírásig) nem oszthatók meg a különböző tevékenységek bevételei között.

Nem minősül elismert költségnek az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a vállalkozó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat (pl. családi gazdaságban), akkor:
-    az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értéke, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít (vállalkozói bevétel az ellenérték), a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül,
-    egyéni vállalkozói és őstermelői tevékenység együttes folytatása esetén a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha a törvény másként nem rendelkezik - a mindkét tevékenységgel összefüggő (fel nem osztható) költségeket a bevételek arányában kell megosztani.

A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho-t) fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja tv. költség elszámolására vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (ideértve az értékcsökkenési leírást is) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel. (Pl.: Az ekho-val adózott bevétel 5 000 000, az egyéni vállalkozás bevétele 10 000 000, akkor az egyéni vállalkozói bevétellel szemben elszámolható költségek aránya (10 000 000/15 000 000 = 67%.)

Vállalkozói kivét
435. sor : Ebben a sorban, a vállalkozói kivét összegét szerepeltesse. Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg. Ezt az összeget kell a 1253-A lap 8. sor d) oszlopába átírnia. Felhívjuk figyelmét, hogy a vállalkozói kivét az összevont adóalapba tartozó jövedelmek körébe tartozik, és amennyiben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege (1253-A lap 17. sor d) oszlopa)  meghaladja a 2 424 000 Ft-ot , akkor a meghaladó részt (27 %) adóalap-kiegészítéssel (1253-A lap 19. sor d) oszlopa) növelten kell az összevont adóalapba (1253-A lap 20. sor d) oszlopa) szerepeltetnie.
Az adóévben felvett vállalkozói kivét összegéről - az adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályok alkalmazásával  - negyedévente megállapított adóelőlegről a vállalkozói személyi jövedelem adóelőleg kötelezettséggel együtt a 1253-C lap 60-63. soraiban kell számot adnia.
Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának a napja.
Olyan esetben, ha Ön özvegyi vagy örökösi jogon vált 2012-ben egyéni vállalkozóvá, akkor a 435. sor "b" oszlopába az örökhagyó által felvett kivét összegét, a "c" oszlopba pedig az örökhagyó által felvett, és a saját kivét együttes összegét írja be. Ügyeljen arra, hogy a  1253-A lap 8. sorába csak azt az összeget vegye figyelembe, amelyet Ön vett fel az egyéni vállalkozói tevékenység özvegyi, örökösi jogon való folytatása során. [A "c" oszlop összegéből vonja le a "b" oszlopba írt összeget és a maradékot kell a 1253-A lap 8. sor "d" oszlopában szerepeltetnie.]

Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
436. sor: A tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét írja ebbe a sorba. A leírási kulcsok jegyzékét és alkalmazásuk szabályait a mellékletben találja.

Amennyiben az Eva tv. hatálya alól visszatér az Szja tv. hatálya alá, a visszatérés első napjával az Eva törvény 17. §-ában foglaltak szerint részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.
A részletes vagyonleltárban kimutatott beruházási költségnek azt a részét, melyet az eva adóalanyiságot megelőző adóév utolsó napjára - az Szja tv. szerinti nyilvántartás alapján - kimutatott beruházási költséget meghaladja, az Szja tv. alapján elszámoltnak kell tekinteni.
Az eva-s időszak alatt megszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az adóalanyként lezárt adóévre az Szja tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni. A továbbiakban értékcsökkenési leírás ezen tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében csak akkor számolható el, ha annak alapjául más által kiállított bizonylaton feltüntetett ellenérték - mint beruházási költség - szolgál. Az adóalanyként lezárt eva-s adóévben teljesített valamennyi - egyébként az Szja tv. szerint költségnek minősülő - kiadást (juttatást) elszámoltnak kell tekinteni.

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés, jármű - kivéve személygépkocsi - esetén egy évben, a használatbavétel évében az értékcsökkenési leírás átalányban számolható el. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1%-áig, ezen belül is az eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50%-áig terjedhet.

A személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Ez azt jelenti, hogy az e tevékenységekhez használt személygépkocsi beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében elszámolható. Minden más esetben a saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi használatbavétele évében az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehető figyelembe értékcsökkenési leírás címén.
Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2. pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást - ha annak a rendelkezésben foglalt egyéb feltételei fennállnak - a teljes leírásig folytathatja feltéve, hogy a cégautó adót megfizeti.

Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az Szja tv. szerint, tételes költség elszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számolt el, cégautó adót  kell fizetnie.

Amennyiben a támogatás összegét bevételként kell figyelembe vennie, akkor a támogatásból vásárolt kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszköz beszerzési ára az üzembe helyezés évében a támogatás mértékéig egy összegben, a fennmaradó rész értékcsökkenési leírás útján számolható el azzal, hogy ilyen esetben is a teljes beszerzési ár az értékcsökkenési leírás alapja.  Ha a támogatás felhasználásával megszerzett tárgyi eszköz nem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek, akkor a költségek között csak a támogatás összege számolható el értékcsökkenési leírás címén, ezen túlmenően nincs mód további értékcsökkenési leírás elszámolására.

Nem anyagi javak értékcsökkenési leírása
437. sor: A nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírás  összegét írja be ebbe a sorba. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. Az értékcsökkenési leírás alapja ebben az esetben is a beruházási költség. Évközi üzembe helyezés esetén a leírás összegét időarányosan kell megállapítania.
Részletre történő vásárlás esetén a mellékletben található szabályokat kell alkalmaznia.
Az értékcsökkenési leírás érdekében a nem anyagi javak beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben várhatóan az egyéni vállalkozói tevékenységhez használni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban feljegyezni.

Tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési ára
438. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be.
A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a leghátrányosabb helyzetű kistérségben  üzembe helyezett és a korábban még használatba nem vett műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolnia azzal, hogy az évközi üzembe helyezés miatt az időarányos elszámolásra nem kell figyelemmel lennie.
Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegének 1%-a, jármű esetében 3%-a, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor ez a kedvezmény az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásnak minősül. Minden más esetben a beruházás az egyéni vállalkozó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben  foglaltak szerinti támogatásnak minősül.
Amennyiben a 100 000 Ft egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszköz, nem anyagi javak bekerülési értékét egy összegben számolja el, akkor ezt az összeget a 444. sorban szerepeltesse.

Áru, anyag, göngyöleg beszerzési ára
439. sor: Ebbe a sorba az árubeszerzésre, anyagbeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított költségeit kell beírnia. A belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk értékének összegét e sor "a/b" oszlopában kell értelemszerűen szerepeltetni.
Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (az útmutató 8. pontja), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a "b" oszlopba írja be.

A 439. sorból a belföldi telephelynek betudható, eladásra beszerzett áruk értéke
440. sor: Ennek a sornak a "c/d" oszlopába, a jövedelem-(nyereség)-minimum számításához szükséges, a 439. sor összegéből a belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk értékének összegét kell beírnia. Kérjük figyeljen arra, hogy a 2012. évben eladásra beszerzett áruk értékébe beszámítható a 2012. évben eladásra beszerzett áru értéke akkor is, ha azok a 2012. évben nem kerültek eladásra. Ugyanakkor a jövedelem-(nyereség)-minimum kiszámításánál a 2011. évben beszerzett áruk értéke akkor sem számítható be, ha az ellenérték kiegyenlítésére csak a 2012. évben került sor.

Eladott közvetített szolgáltatások értéke
441. sor: Ennek a sornak a "c/d" oszlopába az eladott közvetített szolgáltatások értékének összegét  kell beírnia. A belföldi telephelyének betudható, eladott közvetített szolgáltatások értékének összegét e sor "a/b" oszlopába írja be. Egy adott szolgáltatás akkor tekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha annak nyújtásában Ön a saját nevében, de más javára jár el, tehát az adott szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is egyben. Ilyen lehet a szállítás, vagy a közüzemi díjak továbbszámlázása is. Ugyanakkor az alvállalkozói teljesítmény, alvállalkozói díj nem sorolható automatikusan a közvetített szolgáltatások körébe, annak valós tartalmáról meg kell győződni. Az csak akkor tekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha tartalmában megfelel az áfa- törvény 15. §-ában foglaltaknak.        
Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (az útmutató 8. pontja), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a "b" oszlopba írja be.

Szociális hozzájárulási adó címén elszámolt összeg
442. sor: Az egyéni vállalkozó az adóévben saját maga után megfizetett szociális hozzájárulási adó összegét költségként elszámolhatja. Ezt az összeget kell beírnia e sorba.

A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat
443. sor: Ez a sor tartalmazza a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összegét. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat (kivéve az a kamat, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi) költségként elszámolható.

2012. évben felmerült, a 435-443. sorokban fel nem sorolt minden egyéb elismert költség
444. sor: Ebbe a sorba a 435-443. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült és költségként elismert kiadásainak együttes összegét írja be. Költség - többek között - az alkalmazott részére kifizetett bér, a megbízási díj, a munkaszerződés alapján járó - a munkáltatót kötelezően terhelő - juttatás, kifizetés, az alkalmazottak után kötelezően befizetett szociális hozzájárulási adó, a munkáltatói és kifizetői minőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás, az adóévben megfizetett, legfeljebb 100 000 Ft egyedi értékű tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra fordított kiadás. (Kérjük olvassa el a 438. sorhoz tartozó magyarázatot is.)

Ha Ön olyan egyéni vállalkozó, akinek a családi gazdaságból és csak őstermelői tevékenységből származik bevétele, akkor a kötelezően fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét ne itt, hanem az őstermelésből származó jövedelme megállapításakor vegye figyelembe, amennyiben a tételes költségelszámolást választották.

Költségei között számolhatja el a saját tulajdonában lévő, a zárt végű lízingbe vett vagy lízingelt személygépkocsi után ténylegesen megfizetett cégautó adó összegét is. Ha a 2012. év utolsó negyedévére vonatkozó cégautó adót 2013. január 20-ig megfizette, akkor annak összegét a 2013. évi költségei között számolhatja csak el. A cégautó adó kötelezettséget  negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig kellett megfizetnie és bevallania a 1201. számú bevallásban.

Ha az új személygépkocsi beszerzésére tekintettel kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor az adott személygépkocsi után a cégautó adót kötelező megfizetnie a kedvezmény érvényesítésének évét követő négy évig. (Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló személygépkocsit értékesítette, vagy elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt át kellett sorolnia.
A személygépkocsi-bérbeadó és a személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a cégautó adó fizetési kötelezettség a gépjárművel kapcsolatos költségelszámolás okán merül fel.

A járművek költségelszámolása
A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett - ideértve a házastárs tulajdonában lévő, illetve a házastárs által zárt végű lízingbe vett járművet is - kizárólag üzemi célt szolgáló jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint az adott jármű értékcsökkenési leírása az útmutató mellékletében ismertetett módon. Az üzemanyagár az üzemanyag-vásárlási számla szerint vagy az állami adóhatóság által havonta, - többek között - az internetes honlapján (www.nav.gov.hu), közzétett áron vehető figyelembe. Az adóév során egy-egy negyedéven belül csak egyfajta módon - számla (számlák) alapján vagy az állami adóhatóság által közzétett áron - számolhatta el az üzemanyagköltséget az adott járműre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével.
Amennyiben az üzemanyag beszerzés általános forgalmi adóját levonásba helyezte, az üzemanyag-felhasználás költségként való elszámolásánál nem alkalmazhatja az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagárakat.

Az üzemanyagköltség elszámolásánál a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el.

Saját tulajdonú személygépkocsi esetében a tételes költségelszámolás helyett az üzemi célból megtett utakra kilométerenként 9 Ft elszámolását is választhatja, amely az üzemanyagköltségen felül minden más költséget (így például a fenntartás, javítás, felújítás) magában foglal.

A téli üzemeltetés címén december 1-je és március 1-je közötti időszakra lehet további költséget elszámolni, amelynek mértéke a norma szerinti üzemanyag mennyiség 3%-a lehet.

Légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén a korrekciós szorzó az alapnorma 5%-a. Ez a szorzó a légkondicionálóval felszerelt gépkocsi május 1-je és szeptember 1-je közötti üzemeltetési időszakában alkalmazható.

Az alapnorma mellett alkalmazható korrekciós tényezőkkel összefüggésben fontos tudnia, hogy azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés és a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható.

Amennyiben a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe vennie, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját a másik szorzóval össze kell adni és az eredménnyel az alapnorma értéke növelhető.

Az előzőekben ismertetett szabályok helyett a saját tulajdonában lévő és zárt végű lízingbe vett személygépkocsi esetében - az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül - havi 500 km utat számolhat el útnyilvántartás vezetése nélkül. E költségelszámolásnál is az adott járműre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiséget veheti figyelembe az állami adóhatóság által közzétett áron, vagy számla (számlák) szerinti áron, továbbá kilométerenként 9 Ft-ot számolhat el. Ezt a módszert a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamában lehet alkalmazni.

A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható az üzemi használatra eső bérleti díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti díja, ahol a bérleti díj címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetében sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1%-át). Ezen felül elszámolható az üzemi használatra eső - üzemanyag-fogyasztás, - a számla szerinti egyéb költség, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik.

Járművezető gyakorlati szakoktató - akkor is, ha egyéni vállalkozás keretében gyakorolja tevékenységét - alkalmazhatja az oktatáshoz használt saját tulajdonban lévő jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló módosított 124/1994. (IX.15.) Kormányrendeletben meghatározott költségátalányt is. Az oktatási órákon kívüli üzleti utakra az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályokat is alkalmazhatja. Ha a kormányrendelet szerinti költségátalányt alkalmazza, akkor a további üzleti célú utak arányának megállapításánál figyelembe kell venni azt a futásteljesítményt is, amelyet az oktatási órákra költségátalány keretében számolt el, de ez utóbbi futásteljesítményre költséget újból nem számolhat el.

A 12.2 pont alatt leírt, egyesített tevékenység esetén, az egyesítés időpontjában kell megvizsgálni a gépjármű költségelszámolásának lehetőségét az előzőek értelemszerű alkalmazásával. 

Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az Szja tv. szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számolt el, cégautó adót  kell fizetnie.

Hivatali, üzleti utazás
Hivatali, üzleti utazás, külföldi kiküldetés esetén a költségelszámolásnak feltétele, hogy az üzleti cél valós tartalmát bizonyítania kell.
A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként történő külföldi kiküldetés (külszolgálat) esetén napi 40 eurónak megfelelő Ft összeg számolható el azzal, hogy a 285/2011. (XII. 22.) Kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. . Az előzőekben nem említett esetben pedig, a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő Ft összeg számolható el.

Alkalmazottak esetében a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Kérjük olvassa el a 1253-A lap 2. sorához fűzött magyarázatot!

Az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható.

A további elszámolható költségeket az Szja tv. 11. számú melléklete tartalmazza.

2012. évben felmerült összes elismert költség (435-444. sorok összege, kivéve a 440. sort)
445. sor: Ennek a sornak a "c" ("d") oszlopába a 2012. évben felmerült - a 435-444. sorokba írt (kivéve a 440. sort) - elismert költségei együttes összegét szerepeltesse. Amennyiben egyes bevételeire az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogszerűen választotta a 2012. évben, akkor a költségeit arányosítania kell.


A 1253-13-04-es lap kitöltése

2012. évi jövedelem (a 434. sor összegéből a 445. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla)
447. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozásból származó 2012. évi jövedelmét kell beírnia. A 434. sor "c/d" oszlopának összegéből vonja le a 445. sor "c/d" oszlopába írt összeget, és ha az pozitív, vagy nulla írja be ennek a sornak a "c/d" oszlopába.

2012. évi veszteség (a 445. sor összegéből a 434. sor összegének levonása utáni rész)
448. sor: A vállalkozás 2012. évi vesztesége (a 445. sor "c/d" oszlopába írt összegnek a 434. sor "c/d" összegének levonása utáni rész.)

Átalakuló
Amennyiben egyéni cég alapítása miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tér át, akkor ügyeljen arra, hogy a "jogutód" társas vállalkozásba csak a belföldi tevékenység eredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább.

Korábbi évről (évekről) áthozott veszteség címén levont összeg
449. sor: Ebben a sorban a korábbi év(ek)ről áthozott, elhatárolt veszteségének azt a részét szerepeltesse, melyet a 2012. évi jövedelmével szemben érvényesített. Ebbe a sorba legfeljebb a 2012. évi jövedelem (447. sor) összegének 50%-át írhatja be.

Az előző év(ek) veszteségeit a korábbi adóbevallásainak megfelelő sorai tartalmazzák. A korábbi években elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.

A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el. A 2003. december 31-éig keletkezett korlátozott időtartamra elhatárolható veszteség összege utoljára a 2008. adóévben volt elszámolható.

Ha a családi gazdálkodónak vagy a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjának olyan vesztesége van, amely a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtti év(ek)ben keletkezett és azért nincs egyéni vállalkozásból származó bevétele, mert az őstermelésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, akkor az ilyen veszteség összegét az őstermelésből származó bevétellel szemben lehet érvényesíteni.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét özvegyi vagy örökösi jogon folytatja, akkor az örökhagyónál keletkezett veszteség összegét a vállalkozói adóalap megállapításánál veheti figyelembe.
Abban az esetben, ha év közben a feltételek hiánya miatt kikerült az eva hatálya alól, akkor az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Ez azt jelenti, hogy abban az adóévben, amikor kikerül az eva hatálya alól, az elhatárolt veszteségből 20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.
Amennyiben a 2009. évet megelőző évek veszteségének elhatárolásához az állami adóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, akkor a korábbi évek veszteségét csak akkor veheti figyelembe a jövedelemszámítás során, ha arra engedélyt kapott. Kérjük olvassa el a 1253-13-04-es laphoz tartozó útmutatónál, a 15. pont alatt, a veszteségelhatárolás szabályait.

A 2012. évi vállalkozói adóalap (a 447. sor összegéből a 449. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla)
450. sor: 2012. évi vállalkozói adóalap (a 447. sor összegéből a 449. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla).

A 450. sor összegéből a nemzetközi szerződés szerint a vállalkozói adóalap külföldön adóztatható része
451. sor: Amennyiben külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a jövedelmét módosíthatja a jövedelmének külföldön adóztatható részével, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. Ebbe a sorba a 450. sor összegéből a vállalkozói adóalapnak azt a részét írja be, amely a nemzetközi szerződés alapján külföldön (is) adóztatható.
A külföldi telephelynek betudható bevételeinek és költségének figyelembevételével - a magyar szabályok szerint - számolja ki a jövedelem külföldön adóztatható részét és ezt az összeget írja ebbe a sorba. Azokat a kiadásokat, vagy kedvezményeket, amelyek mindkét telephelynek betudhatók - a bevétel arányában - ossza meg!

Hasonlítási alap (421+425-445)
452. sor: A hasonlítás alapjának meghatározása során az Szja tv. 49/B. § (1)-(5) bekezdéseiben meghatározott, a bevétel és a bevételt növelő tételek együttes összegéből kell
az Szja tv. 4. és 11. számú mellékletében leírtak szerint meghatározott költségeket levonni (421 + 425 - 445). A fennmaradó rész, a hasonlítási alap.

Módosított vállalkozói adóalap
453. sor: Módosított vállalkozói adóalap (a 450. sor összegéből a 451. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla).  A külföldi tevékenységéből származó veszteséget nem számolhatja be a hazai jövedelemébe.
Kérjük feltétlenül olvassa el a 1253-13-01-es lap 411. sorához fűzött útmutatót is! Az "a" oszlopban akkor jelöljön "X"-et, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót az e sorba írt vállalkozói adóalap után fizeti meg, azaz, ha a 1253-13-01-es lap 411. sorában az "1", "2", "3", vagy a "6"-os kódot választotta. Ne felejtse el az "a" oszlopot kitölteni!
Ha a "6"-os kódot választotta, akkor a 1253-15-os lapot is ki kell töltenie, és be kell nyújtania a bevallásával együtt. Nem kell "X"-szet szerepeltetnie, ha a 1253-13-01-es lap 411. sorába a "4"-es vagy az "5"-ös kódot írta be. 
A sor "c/d" oszlopát akkor is ki kell töltenie, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 454. sor alapján fizeti meg.

A jövedelem -(nyereség) - minimum összege
454. sor: A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell határoznia a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét.
Kérjük feltétlenül olvassa el az útmutató 11. pontjában leírtakat is!

Ha a törvény előírása alapján jövedelem-(nyereség)-minimumot kell számítania (és a 1253-13-01-es lap 411. sorában a "4"-es vagy az "5"-ös kódot választotta), a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét írja be ebbe a sorba. Amennyiben ezt tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának, akkor ennek a sornak az "a" oszlopában jelölje "X"-szel, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum után fizeti meg.
A sor "c/d" oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 453. sor alapján fizeti meg, kivéve, ha nem kötelezett jövedelem-(nyereség)-minimum számítására [azaz a 411. sorban "1", "2", "3" szerepel].


A vállalkozói személyi jövedelemadó

Vállalkozói személyi jövedelemadó összege
455. sor: A módosított vállalkozói adóalap vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum utáni adó összegét írja be ennek a sornak a "c/d" oszlopába a 453. vagy a 454. sorba írt összeg alapulvételével. A 455. sor "b" oszlopába az adó összegének a 70%-át írja be.

A vállalkozói személyi jövedelemadó összege a 453. vagy a 454. sor 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó részének a  10%-a, az e feletti résznek a  19%-a.

Vállalkozói adókedvezmény (legfeljebb a 455. sor "b" oszlop)
456. sor: Ennek a sornak a "c/d" oszlopába a kisvállalkozások adókedvezményének összegét írja be.
E kedvezményt azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadónak legalább a 30%-át meg kell fizetnie kisvállalkozások adókedvezménye érvényesítése esetén. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény összege ("c/d" oszlop adata) nem lehet több a 455. sor "b" oszlopába írt összegnél.

A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az adóévben megfizetett kamat 40%-a azzal, hogy az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 000 000 Ft-ot. E kedvezmény összege az egyéni vállalkozó döntése szerint - vagy csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, azonban ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor az 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe.

Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap
457. sor: Amennyiben a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel a kettős adóztatás elkerülésére nincs nemzetközi szerződése Magyarországnak, akkor ebbe a sorba a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap összegét írja be.

A külföldön megfizetett adó (az 507. sor összegének  a  90 %-a), de legfeljebb a külföldön is adózott jövedelem átlagos vállalkozói adókulcs szerinti adója
458. sor: Nemzetközi szerződés hiányában a vállalkozói adóalap utáni adót csökkenti a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap (457. sor) után a külföldön igazoltan megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó.
Az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adót úgy kell kiszámítani két tizedes jegyre kerekítve, hogy az adókedvezménnyel is csökkentett vállalkozói személyi jövedelemadót (455-456. sorok "c/d" oszlopainak különbségét) el kell osztani a vállalkozói adóalappal (450. sor adata). Az "a" oszlopba az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsot, a "c/d" oszlopba a korlátok figyelembevételével megállapított levonható adó összegét írja be.
Ne felejtse el a 1253-13-06-os lap 507. sorában feltüntetni az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldön megfizetett adó 2012. évi összegét!

A 2008-2011. években érvényesített kisvállalkozói kedvezmény összege, vagy annak egy része után visszafizetendő adó
459. sor: Ebbe a sorba a 2008-2011. években érvényesített kisvállalkozói kedvezmény visszafizetendő adóját kell beírni. Az adóévre megállapított vállalkozói személyi jövedelemadót növelni kell a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítését követő négy éven belül, amennyiben a törvény által előírt feltételek nem teljesülnek. A kedvezmény címén levont összeg kétszeresének a kedvezmény érvényesítése évében hatályos adókulcs szerinti százalékát kell a visszafizetésnél számításba vennie.
Kérjük olvassa el az 512-521. sorok kitöltéséhez fűzött tájékoztatót is.

A kisvállalkozói kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettség azt az egyéni vállalkozót is terheli,
— aki bejelentkezett az eva hatálya alá és az eva-s időszakban, illetve
—  aki az átalányadó szabályai szerint állapítja meg az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét és ezen időszakban következik be a kedvezmény visszafizetése alapjául szolgáló körülmény.

Szüneteltető
A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése esetén bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

Megszűnő
Ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása - cselekvőképességének elvesztését vagy halálát kivéve - megszűnik, a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg egy részét, a jogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe vennie. Kérjük olvassa el az útmutató 19. és 20. pontját is!

Átalakuló, Áttérő
Aki egyéni cég alapítása miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá kerül át, annak az Szja tv. hatálya alatt - az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében - érvényesített kisvállalkozói kedvezményt nem kell visszafizetnie.
Aki az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá kerül át, arra az Szja tv. hatálya alatt igénybevett kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok az eva-s időszak alatt is vonatkoznak.

Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja, akkor a 459. sor b) oszlopában tüntesse fel a kisvállalkozói kedvezmény után visszafizetendő adó összegét. Ebben az esetben a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét kell figyelembe vennie .
Kérjük olvassa el a kitöltési útmutató 9.2. pontját, valamint a 482-486. sorokhoz fűzött magyarázatokat is!

Vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összege
460. sor: Ebbe a sorba a vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összegét kell beírnia. A 455. sor összegéből le kell vonni a 456. és a 458. sorok "c/d" oszlopaiba beírt összegeket, majd azt növelni kell a 459. sor "c/d" oszlopába írt összeggel.

A kisvállalkozások adókedvezményének késedelmi pótlékkal növelt visszafizetendő összege
461. sor: Ebbe a sorba a hitelkamat alapján érvényesített kisvállalkozások adókedvezményének késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be, amennyiben azt a tárgyi eszköz elidegenítése miatt vagy üzembe helyezés hiányában - kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok - vissza kell fizetnie. A kedvezmény visszafizetésére Ön akkor kötelezett, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezte üzembe - kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás -, valamint akkor, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegenítette. Nem kell visszafizetnie a kisvállalkozói adókedvezmény összegét annak, aki tevékenységét ügyvédi-, közjegyzői-, vagy végrehajtói irodában folytatja. Kérjük, feltétlenül olvassa el a 19. pontnál leírtakat is!
A "b" oszlopba az adókedvezmény összegét, a "c/d" oszlopba a visszafizetendő adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.

Szüneteltető
A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése esetén bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

Megszűnő
Ha a fent említett időszak alatt az egyéni vállalkozói tevékenység bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka a magánszemély cselekvőképességének elvesztése vagy halála, valamint az egyéni cég alapítása), a kisvállalkozói kedvezmény egészét vagy egy részét vissza kell fizetnie.

A 2012. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettség
462. sor: Ebben a sorban a 2012. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségét szerepeltesse, mely a 460. és a 461. sorok "c/d" oszlopaiba írt adatok együttes összege.
Ezt az összeget kell figyelembe vennie a 486. sor "c/d" oszlopában.


15. VESZTESÉGELHATÁROLÁS

Változás a 2012. évtől, hogy
- a korábbi évekről áthozott veszteség a tárgyévi jövedelem 50%-áig vehető figyelembe;
- mezőgazdasági tevékenység folytatása esetén a tárgyévi veszteség összege ugyancsak korlátozottan vehető figyelembe a megelőző 2 évre önellenőrzés keretében azzal, hogy a veszteség visszamenőleges elhatárolása esetén az egyes adóévekre a tárgyévi veszteség 30%-a vonható csak be veszteségelhatárolás címén. Amennyiben a veszteség összege ennél több, akkor a fennmaradó rész a későbbi évek jövedelmével szemben érvényesíthető.

A tárgyévben elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) az egyéni vállalkozásból származó jövedelmével szemben - döntése szerinti megosztásban - elszámolhatja.

A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

Az elhatárolt veszteség elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.

A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el. A 2003. december 31-éig keletkezett korlátozott időtartamra elhatárolható veszteség összege utoljára a 2008. adóévben volt elszámolható.

Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó veszteségelhatárolása

Eltérő szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat és a jövedelmét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. Esetében az adóévben elhatárolt veszteség összege - önellenőrzés keretében - az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is elhatárolható oly módon, hogy a megelőző két év egyikében, vagy mindkettőben megszerzett mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti 30%-os mértékben az elhatárolt veszteség összegével.
Egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. A mezőgazdasági tevékenység meghatározásánál e tekintetben az Szja tv. 6. számú melléklete az irányadó.

Ne feledje, hogy a veszteség visszamenőleges elszámolására a 2010. és a 2011. évi adóbevallásának önellenőrzéssel való helyesbítésével van lehetősége.

Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elhatárolása, akkor az állami adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabály érvényesítésére. Az állami adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adójának az összegét.

Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok helyett az átalányadózást vagy az eva-t választja, akkor az átalányadózás ideje, illetve az eva hatálya alatt nyilvántartott veszteség összegéből 20-20%-ot kell elszámoltnak tekintenie.

A 2012. évi veszteség (448. sor) összegéből a mezőgazdasági vállalkozók által a 2010-2011. évekre elhatárolt veszteség összege
463. sor: Amennyiben Ön mezőgazdasági tevékenységet (is) folytató egyéni vállalkozó (de nem családi gazdaság keretében végzi ezt a tevékenységét) és 2012-ben e tevékenysége veszteséges (448. sor adata), úgy a 2012. évben keletkezett veszteség összegét visszamenőleg, önellenőrzéssel a 2010. és a 2011. évekre is elszámolhatja 30-30%-os mértékben, ha ezekben az években volt e tevékenységéből adóköteles jövedelme. Ebben a sorban legfeljebb a 448. sorba írt összeg 60%-a (adóévenként 30-30%) szerepeltethető.
Ha az egyéni vállalkozásában nem csak mezőgazdasági tevékenységet folytat, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítania.

A 2012. évi veszteség (448. sor) összegéből a 463. sor összegének levonása utáni rész
464. sor: Ebbe a sorba a 448. sor összegét írja be, vagy ha ebből a 463. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó rész kerülhet (a 448. sor összegének a 463. sor összegét meghaladó része).

A korábbi évekről áthozott, még el nem számolt elhatárolt veszteség összege
465. sor: Ebben a sorban a korábbi évekről áthozott veszteségének azt az összegét kell szerepeltetnie, amelyet a 2012. évi jövedelmével szemben nem számolt el. A még el nem számolt elhatárolható veszteséget a "c" oszlopba írja be.
Amennyiben a 2010. évet megelőző években keletkezett veszteség elhatárolásához az állami adóhatóság engedélye kellett, akkor annak összegét csak akkor írhatja be ebbe a sorba, ha az állami adóhatóság az engedélyt megadta a veszteség továbbvitelére. Ha nem kért engedélyt, akkor a veszteség összegét nem veheti figyelembe e sor kitöltésénél.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alóli kikerüléskor azt a veszteség összeget is vegye figyelembe ebben a sorban, melyet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatti időszakában (20%/év) elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó szerinti adózás időszakában, adóévenként elszámoltnak kell tekinteni a nyilvántartásai szerinti, elhatárolható veszteség 20% mértékkel megállapított összegét. Az előzőek levonásával meghatározott összeget írja be e sorba. 

Nyilvántartott veszteség összege
466. sor: Ennek a sornak a "c/d" oszlopába a 464-465. sorok "c/d" oszlopaiba írt adatokat összesítse.

Amennyiben a 2009. évet megelőző évek veszteségének elhatárolásához az állami adóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, de ezt nem tette meg, akkor a veszteségét nem veheti figyelembe a jövedelemszámítás során és ez a sor sem tartalmazhatja.


16. A VÁLLALKOZÓI OSZTALÉKALAP ÉS ADÓJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

A 1253-13-05-ös lap kitöltése

Adózás utáni vállalkozói jövedelem
469. sor: Ennek a sornak a "c/d" oszlopába az adózás utáni vállalkozói jövedelmét írja be, amely a 453. és a 431. sorok "c/d" oszlopainak együttes összegének a 462. sor "c/d" oszlopába írt összeg levonása után megmaradt része, vagy nulla.
A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni jövedelemből kiindulva kell kiszámítania azzal, hogy a módosított vállalkozói adóalapból kell kiindulnia akkor is, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum után fizette meg.

Adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek

A tárgyi eszközök nettó értékéből adózás utáni jövedelmet csökkentő tételként figyelembe vett összeg arányos része ellenszolgáltatás nélküli átruházás esetén
470. sor: Ha Ön a 2008. január 1-jét követően üzembe helyezett tárgyi eszköz nettó értékével az akkori adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentette és ezt a tárgyi eszközt 2012-ben ellenszolgáltatás nélkül átadta - és az átadás nem minősül kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásnak, ami után meg kellett fizetnie a személyi jövedelemadót -, akkor az akkori nettó érték meghatározott összegével növelnie kell az adózás utáni vállalkozói jövedelmét. Ez azt jelenti, hogy a levont összeget vagy annak meghatározott részét attól függően kell ebbe a sorba beírnia, hogy mikor történt a jövedelem csökkentése. A 2012-ben történt levonás esetén a teljes összeggel, a 2011-ben történt levonás esetén az összeg 66%-ával, a 2010-ben levont összegnek pedig a 33%-ával kell most növelnie az adózás utáni jövedelmét.

Megszűnő
Akkor is ezt a szabályt kell alkalmaznia, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2012. évben megszüntette.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembehelyezése esetén vagy határidőben történő üzembehelyezés hiányában a korábbi év(ek)ben beruházási költség címen levont összeg
471. sor: Ha 2012-ben olyan tárgyi eszközt helyezett üzembe, amelynek a beruházási költségével a korábbi években részben vagy egészben az adózás utáni jövedelmét csökkentette, akkor ebbe a sorba írja be az üzembe helyezett tárgyi eszközre tekintettel beruházási költség címén ténylegesen levont összeget.

Ha az adózás utáni jövedelem csökkentésének évét követő negyedik évben nem helyezi üzembe a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat, akkor a beruházási és felújítási költség címén levont összeggel az adózás utáni jövedelmét a negyedik évben növelnie kell. Ültetvénytelepítés esetén a termőre fordulás évében kell az adózás utáni jövedelmét növelnie a beruházási költség címén levont összeggel.
Ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése a családi gazdasághoz tartozó tárgyi eszközként történt és a jövedelmét az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania, akkor a beruházási költség címén levont összeget nem kell adózás utáni jövedelmet növelő tételként figyelembe vennie. Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor, ha bejelentkezett az eva hatálya alá és ezen időszak alatt került sor az üzembehelyezésre.

Megszűnő és átalakuló
A 2012. évben beszerzett, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz esetében, az üzembe-helyezés időpontjától a beszerzési árnak az elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó részével az adózás utáni jövedelmét ugyan csökkentheti, de ezt az összeget itt növelő tételként is figyelembe kell vennie a megszűnésre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén a lap kitöltésekor.

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek összesen
472. sor: Ebben a sorban a 470-471. sorokba írt adatokat kell összesítenie.

Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek
Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet és az azt növelő tételek együttes összegét legfeljebb annak összegéig lehet csökkenteni.

Beruházási költség címén levont összeg
473. sor: Ebben a sorban a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban szereplő, a 2012. évben felmerült beruházási költségét szerepeltetheti akkor, ha a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékcsökkenési leírását üzembe helyezés hiányában még nem kezdte el a 2012. évben. Ha a tárgyi eszköz, nem anyagi dolog üzembe helyezése 2012-ben megtörtént, akkor annak költségét ebben a sorban hagyja figyelmen kívül!
Ha évközben kikerült az eva törvény hatálya alól, akkor a beruházási költségnek azt a részét, amely az eva-s időszakban merült fel, nem veheti figyelembe az adózás utáni jövedelmet csökkentő tételek között.

Kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2012. évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök, nem anyagi javak nettó értéke
474. sor: A 2012. évi adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentheti a kizárólag üzemi célt szolgáló, saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékéből a 2012-ben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, amennyiben az értékcsökkenési leírást a 2012. évben kezdte el. Az adózás utáni jövedelmet csökkenti annak a személygépkocsi beszerzési árának nettó értéke is, amelyre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette.
Más személygépkocsi továbbra sem tekinthető ebből a szempontból kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, még akkor sem, ha a cégautó adót megfizette.

Adórövidítéssel, egyéb jogszabálysértéssel összefüggő bírság, késedelmi pótlék
475. sor: Ebben a sorban az olyan adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegét kell szerepeltetnie, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenységének gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként fizetett meg.

Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek összesen
476. sor: Ebben a sorban a 473-475. sorokba írt adatokat kell összesítenie.

Vállalkozói osztalékalap
477. sor: Vállalkozói osztalékalap, a 469. és a 472. sorok együttes összegének a 476. sorba írt összeg levonása után megmaradt része, vagy ha az utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla. (Ebben a sorban negatív szám nem szerepelhet.)
Felhívjuk figyelmét, hogy a vállalkozói osztalékalap után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie  mindaddig, amíg az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. (Eho) törvényben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 Ft-ot (hozzájárulás-fizetési felső határ).

Az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalap-kedvezmény összege
478. sor: Amennyiben teljesített az Államadósság Ellen Alap javára befizetést, úgy annak összegét írja be ennek a sornak a "c/d" oszlopába.

Az adóalap-kedvezménnyel csökkentett vállalkozói osztalékalap
479. sor: A 477. sor összegének a 478. sorba írt összeg levonása után megmaradt része, vagy ha az utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla.

A  vállalkozói osztalékalap adója
480. sor: Ennek a sornak a "c/d" oszlopába az adóalap-kedvezménnyel csökkentett vállalkozói osztalékalap (479. sor) 16%-át írja be

Fontos! A 481-483. sorokat, az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozók (ha adókötelezettségük megállapítására a különbözet szerinti adózást választják), és a tevékenységüket ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozók tölthetik ki.
Ne felejtse el a 1253-13-01-es lapon a 406-408. sorok közül az Önre vonatkozót jelölni!
Kérjük, feltétlenül olvassa el a kitöltési útmutató 9. pontjában leírtakat is!

Átalakuló
Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a 2012. évben, akkor ennek a sornak a "b" oszlopába írja be az elhatárolt veszteség után (466. sor) az adó mértékével számított összeget. Ezzel az összeggel csökkentheti a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét.
A 480. sor b" oszlopában szereplő összeg a 486. sor "d" oszlopában csökkentő tételként vehető figyelembe.

Adókötelezettségek különbözete
481. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopát akkor kell kitöltenie, ha egyéni cég alapítása miatt szüntette meg a vállalkozói tevékenységét és adókötelezettségének megállapítására a különbözet szerinti adózást választotta (1253-13-01-es lap 408. sora kitöltött). Ebben az esetben a megszűnés szabályai szerint és anélkül is meg kell határoznia az adókötelezettségét (a 1253-13-as lapok "c" és "d" oszlopait is ki kell töltenie). [481d=(480d-480c)+(462d-462c)]
Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a 2012. évben (1253-13-01-es lap 406. sora kitöltött), akkor ennek a sornak a "c" oszlopában a kisvállalkozói kedvezménnyel (459b) és a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben (484c) keletkezett adófizetési kötelezettség összegét írja be. (481c=459b+484c)
Kérjük, feltétlenül olvassa el a kitöltési útmutató 9. pontjában leírtakat is!

Adókötelezettségek különbözetének az adóévi kötelezettségekkel együtt esedékes összege
A 482. sor: Ha egyéni cég alapítása miatt szüntette meg tevékenységét és amennyiben a megszűnés szabályai szerint és az anélkül megállapított adókötelezettség különbözete meghaladja a 10.000 Ft-ot, akkor az adókülönbözetet három egyenlő részletben fizetheti meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Az első részletet adóévi kötelezettségként, a további két részletet pedig a következő két adóévi kötelezettségként. 
Ebbe a sorba az adóévi kötelezettségként megállapított összegét kell beírnia.(481d/3)
Ha a megszűnés szabályai szerint és az anélkül megállapított adókötelezettség különbözete nem haladja meg a 10.000 Ft-ot, akkor a különbözet teljes összegét (481d) kell beírnia ebbe a sorba.

Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja és a 481. sor "c" oszlopában szereplő összeg a 10.000 Ft-ot meghaladja, akkor az adókötelezettségét három egyenlő részletben fizetheti meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania, az első részletet adóévi kötelezettségeként, a további két részletet pedig a következő két adóévi kötelezettségeként.
Ebbe a sorba az adóévi kötelezettségként megállapított összeget kell beírnia.(481c/3)
Ha az adókötelezettség nem haladja meg a 10.000 Ft-ot, akkor a különbözet teljes összegét (481c) kell szerepeltetni e sorban.

Adókötelezettségek különbözetének a következő két adóévben esedékes összege
A 483. sor: Ha a 481. sorban szereplő összeg meghaladja a 10.000 Ft-ot, akkor az adó-különbözetet három egyenlő részletben fizetheti meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Az első részletet adóévi kötelezettségeként, a további két részletet pedig a következő két adóévi kötelezettségeként. 
Ennek a sornak a "b" oszlopába a 2014. évben esedékes kötelezettségeként, a "c" oszlopba a 2015. év kötelezettségeként a 481. sorba írt adat harmadrészeként megállapított összegeit kell beírnia.
Ha a 481. sorban szereplő összeg nem haladja meg a 10.000 Ft-ot, akkor a 483. sort nem kell kitöltenie.

Fejlesztési tartalék nem célszerinti felhasználása miatt fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összege
484. sor: Ebbe a sorba a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegnek - a nyilvántartás évében és az azt követő három adóévben történő - nem célszerinti felhasználása miatt fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegének késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.
Ezen a címen akkor van adófizetési kötelezettsége, ha bevételét 2012. január 1-jét megelőzően csökkentette a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel és azt a 2012. évben a nyilvántartásból történő kivezetést követően, nem beruházási cél szerint használta fel. Nem használható fel a fejlesztési tartalék összege adó és késedelmi pótlék fizetése nélkül olyan tárgyi eszköz beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy amelyhez ingyenesen jutott hozzá. Amennyiben a (lekötött) nyilvántartott összeget annak célja szerint nem használta fel, akkor a feloldott résznek a nyilvántartás évében hatályos adókulcs szerinti százalékában megállapított vállalkozói személyi jövedelemadót, a feloldott rész vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után pedig vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetnie. Az adót, a nyilvántartásból történő kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni késedelmi pótlékkal növelten.
A 2009-2010. években nyilvántartott, adófizetési kötelezettséggel járó összeg vállalkozói személyi jövedelemadó tartalmát 16%-os adómértékkel kell meghatároznia.
A 2011. évben nyilvántartott, adófizetési kötelezettséggel járó összeg vállalkozói személyi jövedelemadó tartalmát 10, illetve 19%-os adómértékekkel kell meghatároznia.

A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegből az adófizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe vennie.

Ennek a sornak az "a" oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a nyilvántartott pénzösszeg kivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél szerint történt. A "b" oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a "c" oszlopba pedig az adó, késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.

Fontos! A 2008-as és az azt megelőző adóévek vállalkozói bevételét csökkentő nyilvántartott fejlesztési tartalék a nyilvántartásból - ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - a nyilvántartásba vétel évét követő ötödik adóév végéig vezethető ki. Ha a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeget a nyilvántartásba vétel évét követő 5. adóév végéig annak célja szerint nem használta fel, akkor a nyilvántartásban maradt rész után a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót késedelmi pótlékkal növelten a hatodik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania és megfizetnie, valamint az említett napot követő első bevallásában bevallania.
Abban az esetben, ha a bevételét a 2006. adóévre vonatkozóan csökkentette a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel és azt, vagy annak egy részét a nyilvántartásba vétel évét követő 5. adóév (2012. év) végéig annak célja szerint nem használta fel, akkor a nyilvántartásban maradt rész után a fent említett adókat a hatodik adóév első hónapja utolsó napjáig (2013. január 31-ig) kell megállapítania és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizetnie.  A 484. sor "b" oszlopába az adó alapjául szolgáló összeget, a "c" oszlopába pedig az adó, késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.

Szüneteltető
A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése esetén bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Az egyéni vállalkozónak - ideértve a tevékenységét szüneteltető, illetve megszüntető egyéni vállalkozót is - e címen akkor is visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor a nyilvántartásba vétel évét követő 3 ill. 5 éven belül.

Megszűnő, Átalakuló
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette [ekkor az "a" oszlopba az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének időpontját], vagy ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérést megelőzően a nyilvántartott összeget kivezette, de azt annak célja szerint nem használta fel [ekkor az "a" oszlopba a nyilvántartásból történő kivezetésének időpontját írja be].

Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a 2012. évben, akkor a 484. sor "c" oszlopában tüntesse fel az adófizetési kötelezettség összegét. Ebben az esetben a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben - vállalkozói osztalékalap utáni adófizetés nélkül - az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe vennie.
Kérjük, feltétlenül olvassa el a kitöltési útmutató 9.2. pontját!

A 10%-os adókulcs alkalmazása esetén a megtakarított adónak megfelelő összeg nem célszerinti felhasználása miatt fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összege
485. sor: Ennek a sornak a kitöltése előtt feltétlenül olvassa el az útmutató 12. pontjában leírtakat is!
A 2010. június 30-án nyilvántartott adókülönbözetre alkalmazni kell az Szja tv. 49/B. §-ának a nyilvántartásba vételkor hatályos (22) bekezdését. 

Ha Ön 2010. június 30-áig a vállalkozói adóalap 50 000 000 Ft-ot meg nem haladó része után az adót a 10%-os mértékkel határozta meg, és az adókülönbözet összegét nem a célszerinti felhasználásra tekintettel vezette ki a nyilvántartásából, akkor a kivezetést követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten kellett megfizetnie a kivezetett résszel azonos összegű adót!
Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg a nyilvántartásba vett összeg - következőkben részletezettek szerinti - felhasználása, a nyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmi pótlékot az Szja tv. 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítania) a negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetnie, és az említett napot követő első adóbevallásában kell bevallania.
Amennyiben egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy halála), a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetnie.
Ennek a sornak az "a" oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a megtakarított adónak megfelelő összeg kivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél szerint történt. A "b" oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a "d" oszlopba pedig az adó, késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.

Vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összege
486. sor: Ebben a sorban kell összesítenie a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, valamint a fejlesztési tartalék nem célszerinti feloldása miatt visszafizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét, és a 10%-os adókulcs alkalmazása esetén az adókülönbözet összegének nem célszerinti felhasználása miatt fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét. (a 462. és a 480., 482., 484., és 485. sorok "c/d" oszlopaiba beírt adatok együttes összege).

Ne felejtse el a "c/d" oszlopban szereplő adó összegét figyelembe venni a 1253-C lap 51. sor "c" oszlopának meghatározása során.

Ennek a sornak a "b" oszlopába írja be a 477. sorban szereplő vállalkozói osztalékalap összegét, és vegye figyelembe a 1253-B lap 30. sor "c" oszlopának kitöltése során. Csak abban az esetben vegye figyelembe a "b" oszlopban szereplő összeget a 1253-B lap 30. sorának kitöltése során, amennyiben áthúzódó lakáscélú kedvezményt, vagy tandíj, felnőttképzés díja címén igénybe vehető halasztott kedvezményt kíván érvényesíteni.


17. AZ ÁTALÁNYADÓZÁSSAL ÉS ANNAK VÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

A 1253-13-06-os lap kitöltése

A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett az átalányadózást akkor választhatta, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőzően, 2011-ben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 000 000 Ft-ot  nem haladta meg, nem áll munkaviszonyban, és az adóévben sem haladja meg a bevétele a 15 000 000 Ft-ot.
Az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység , akkor választhatta az átalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőzően, 2011-ben a vállalkozói bevétele a 100 000 000 Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.
Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatárok megemelkednek a bevételként figyelembe vett támogatások összegével. 

Átalányadózást csak az egyéni vállalkozói tevékenység egészére lehet választani.
A 2012. évtől az egyes tevékenységek TESZOR és TEÁOR besorolása változott!

Ha egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, akkor külön-külön és egyidejűleg is választhatja a kétféle tevékenységére az átalányadózást.

Ha Ön a 2011. évi bevallásában a 2012. évre az átalányadózást választotta és az ezt követő adóévekben sem kíván ezen az adózási módon változtatni, akkor a választása a feltételek megléte esetén - a visszavonásig - érvényes, és nem kell újból nyilatkoznia.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadás (nyugtaadási) kötelezettségét.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak az átalányadózásra való jogosultsága nem szűnik meg, ha a szünetelés időtartama alatt munkaviszonyt létesít.

Bármely feltétel hiányában az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra kell áttérnie.

Ha átalányadózást választott, majd azt megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, átalányadózást - feltéve, hogy annak feltételei fennállnak - az átalányadózás megszűnése/megszüntetése évét követő legalább négy adóév elteltével választhatja újból.

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek a bevétel érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

A főállású és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó eltérő költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg az egyéni vállalkozásból származó bevételéből a jövedelmét.

Az érvényesíthető költségátalányok a következők:
A bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint az egyéni vállalkozásból származó bevétel 40%-a vonható le vélelmezett költséghányad címén az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításakor.
Aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, az 25% vélelmezett költséghányadot érvényesíthet.

Aki az adóév egészében kizárólag az Szja tv. 53. §-ának (3) bekezdésében vagy kizárólag a (3)-(4) bekezdésében felsorolt tevékenységet folytat, az a bevétel 80%-át, kiegészítő tevékenység folytatása esetén a bevétel 75%-át vonhatja le vélelmezett költséghányad címén. Aki ezeken kívüli tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40, illetőleg a 25%-os költséghányadot kell alkalmaznia.

Aki az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat  (kiskereskedő), az a bevétel 87%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a bevétel 83%-át tekintheti vélelmezett költséghányadnak. Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége keretén belül a kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenysége külön-külön, vagy együttesen az adóév egészében kizárólag az Szja tv. 53.§ (4) bekezdésében felsorolt üzletek működtetésére terjed ki, annak a bevétel 93%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, akkor a bevétel 91%-át lehet vélelmezett költséghányadként figyelembe vennie.

Akinek a tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, annak a változás időpontjában az év első napjától visszamenőlegesen az összes bevételére vonatkozóan át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
Amennyiben az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül (év közben nyugdíjba megy), akkor az átalányadó alapját ebben az évben még a főfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó "magasabb" költséghányad alkalmazásával kell megállapítania.

Ha a 2011. évben az átalányadó szabályai szerint adózott és a 2012. évre az eva törvény szerinti adózást választotta, de a feltételek hiánya miatt év közben kikerült e törvény hatálya alól, akkor az átalányadózást az eva-s adóévet követő négy adóéven belül újból nem választhatja.

Ha az előzőekben ismertetett szabályok figyelembevételével a 2013. évre az átalányadózást kívánja választani, akkor a 1253-13-01-es lap a 409. sorában ezt a döntését jelölje X-szel.

Ha a 2012. évben az átalányadó szabályai szerint adózott, de ezt az adózási módot a 2013. évre nem kívánja továbbra is fenntartani, akkor a 1253-13-01-es lap 410. sorában kell nyilatkoznia erről.

Ha 2012. december 31-éig a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta és a 2013. évre az átalányadózást választja, akkor:
-    2012. december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz,
-    az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó, az Szja tv. szerint elszámolható értékcsökkenési leírását is. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt. Ennek az az oka, hogy e támogatások összege nem az átalányadó alapjába számít bele, hanem - amennyiben a támogatás összegét bevételként kezeli - önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni a 1253-A lap 6. soránál, mellyel szemben a költségek elszámolhatók,
-    az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.


Az átalányban megállapított jövedelem meghatározása

E lap kitöltése előtt feltétlenül írja be a bevallási időszak adatait az erre szolgáló helyre. A bevallási időszak meghatározásához az útmutató 14. pontjában leírtakat is vegye figyelembe.

Az átalányadó alapjába beszámító bevétel
491. sor: Ebbe a sorba az átalányadó alapjául szolgáló bevételt kell beírnia. A bevételek számbavétele a 421. sorhoz fűzött tájékoztatás alapján, a támogatásokra vonatkozó eltérő szabályra is figyelemmel történhet. A támogatás összegéből az a rész, amelyet a költségei fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem (1253-A lap 6. sor) megállapítására irányadó rendelkezések szerint kell teljesítenie. A területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatást bevételnek kell tekintenie, amennyiben Ön a mezőgazdasági tevékenységét egyéni vállalkozás keretében folytatja.
A támogatás összege megemeli az átalányadózás alkalmazási feltételéül rendelt bevételi értékhatárt is. E sor "b" oszlopába a "c/d" oszlop összegéből a támogatás összegét kell beírni.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét évközben kezdte el vagy szünteti meg, akkor az átalányadó alkalmazási feltételéül megállapított bevételi értékhatárt időarányosan kell megállapítania. Része a bevételnek a földalapú és az egyéb jogcímen kapott támogatás összege is, ha ez utóbbit nem költségek fedezetére vagy nem fejlesztési célból folyósították.

Az átalányban megállapított jövedelem a 491. sor "c" ("d") oszlopának összegéből
492. sor: Ebbe a sorba a bevételből az Önre vonatkozó költséghányad levonásával megállapított jövedelmét írja be, a 491. sorba írt adat figyelembevételével. Ezt az összeget kell átírnia a 1253-A lap 9. sor "d" oszlopába.


Egyéb adatok

Nyitókészlet leltári szerinti értéke 2012. január 1-jén
497. sor: Ebben a sorban a 2012. január 1-jén rendelkezésre álló - leltár szerinti - anyag, árukészlet, félkész és késztermék nyitó értékét kell szerepeltetni, egyezően a 2011. évi 1153-as bevallás 498. sorában közölt zárókészlet összegével.

Zárókészlet leltári szerinti értéke 2012. december 31-én
498. sor: A 2012. december 31-én felvett leltár szerinti - vásárolt és saját termelésű - anyag, árukészlet, félkész és késztermék értékét tartalmazza ez a sor.

Átalakuló, megszűnő
Ebben a sorban a tevékenység megszüntetésének napjával, vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés időpontjában felvett leltár szerinti zárókészlet összegét kell szerepeltetnie áfa nélkül.

Alkalmazottak átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem
499. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgy állapítható meg, hogy az összes foglalkoztatási hónap számát el kell osztani 12-vel). A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell két tizedes jegyig. (Például, ha 3 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 20 hónap, akkor az átlagos létszám 20: 12 = 1,66. Ez kerekítve 2. Ezt a számot a "b" oszlopba kell beírnia.) Ennek a sornak a kitöltése kötelező!
Fontos! Felhívjuk figyelmét, hogy az egyéni vállalkozók esetében - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján - a "kis- és középvállalkozás" kategóriába történő besorolás alapja a foglalkoztatotti létszám .

Segítő családtagok átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem
500. sor: Ebbe a sorba a segítő családtagok átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét írja be. Az átlagos létszámot a 499. sornál leírtak szerint állapítsa meg.

A 421. sor összegéből a 2012. évben folyósított támogatások bevételként figyelembe vett része
501. sor: Ebbe a sorba a 421. sor összegéből a 2012. évben folyósított területalapú támogatás, az egyéb jogcímen folyósított, valamint a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be.

Az 502-504. sorokat a választott adózási módtól függetlenül ki kell tölteni!

A 2012. évben költségek fedezetére, fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege
502. sor: Ennek a sornak a "c/d" oszlopába a 2012. évben költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét írja be. A "b" oszlopba, a "c/d" oszlop összegéből a fel nem használt rész összegét írja be!

A költségek fedezetére, fejlesztési célra 2012. év január 1-jét megelőzően folyósított támogatás még fel nem használt része
503. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2012. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás összegének még fel nem használt részét kell beírnia. Ebbe a sorba jellemzően akkor kerülhet adat, amennyiben a támogatás összegét előre folyósították.

A 2012. évben utólag folyósított támogatások összegéből bevételnek nem minősülő összeg
504. sor: Ebbe a sorba a 2012. évben utólag folyósított támogatás összegét kell beírnia, amennyiben azt nem tekintette bevételnek. Ilyen esetben a támogatott célszerinti kiadásának a támogatás összegével fedezett részét költségként nem veheti figyelembe.

Adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték
505. sor: Ha Ön korábban a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg az átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor ebbe a sorba az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét kell beírnia. Ezt a szabályt kell alkalmaznia akkor is, ha 2012. december 20-áig bejelentkezett az eva, vagy december 31-éig a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá.
A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania.
Megszűnő
Ennek a sornak a "d" oszlopát nem töltheti ki a tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó.

Leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készletek beszerzési ára
506. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készlet beszerzési értékét írja be.

Külföldön megfizetett adó
507. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldön megfizetett adó 2012. évi összegét kell beírnia. A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, - a magánszemély választása szerint a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítania.
Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a Ft-ra történő átszámításhoz figyelembe venni.
Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Az egyéni vállalkozói tevékenységhez felhasznált vállalkozáson kívüli forrása
508. sor: Egyéb adatként, itt tüntesse fel azon összeget, melyet egyéni vállalkozói tevékenységéhez felhasznált, és amelynek forrása vállalkozáson kívüli. (Pl.: saját adózott pénze, magánkölcsön.)

Fejlesztési tartalékként (a korábban lekötöttként kezelt) nyilvántartott összeg
509. sor : Ebben a sorban tüntesse fel a fejlesztési tartalék nyilvántartott összegét. A korábban lekötött számlakövetelés összegét is vegye figyelembe! Az adókötelezettség teljesítése során a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevallás benyújtásának évét kell tekintenie.

Megszűnő
A tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki!


18. A KISVÁLLALKOZÓI KEDVEZMÉNY RÉSZLETEZŐ ADATAI

Mielőtt az 512-521. sorok adatait kitölti, kérjük, feltétlenül olvassa el a 1253-13-08-as lapok kitöltéséhez fűzött útmutatót is a csekély összegű (de minimis) és más támogatásokra vonatkozó tudnivalókról. E tudnivalók ismeretében tudja megállapítani (eldönteni), hogy Ön érvényesítheti-e, és ha igen, akkor milyen összegben a kisvállalkozói kedvezményt.

A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének részletes szabályai

Ha az egyéni vállalkozó 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat (vagy alkalmazott nélkül folytatja tevékenységét), akkor az egyéni vállalkozásból származó bevételét csökkentheti a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értékével, amely nem lehet több mint a bevételek és az elismert költségek különbsége, de legfeljebb évi 30 000 000 Ft.
A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költségének (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségének együttes összege lehet.
Beruházási költség nem vehető figyelembe, az e rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék - ha a cserébe visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette -, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és ültetvény esetén. A tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazási szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehető figyelembe.
A kisvállalkozói kedvezmény összege a tárgyévi bevételek és a tárgyévben elszámolható költségek különbsége alapján állapítható meg. A tárgyévben elszámolható költségek részét képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját képező, az üzembe helyezett tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összege is. A kedvezmény érvényesítésének a 30  000 000 Ft-os korláton belül további kettős korlátja van, ugyanis a kedvezmény összege nem lehet több a bevételek és a költségek különbségénél, és nem lehet több a kedvezmény alapjául szolgáló beruházási költség összegénél sem. E kiadások közé kell sorolni azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek egyedi beszerzési ára 100 000 Ft alatt van. Beruházási költségnek a számla szerinti beszerzési árat kell tekinteni, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ez azt jelenti, ha a bevétel például 10 000 000 Ft, a költség 7 600 000 Ft és a tárgyi eszközök beszerzési ára 2 000 000 Ft, akkor kisvállalkozói kedvezmény címén a 2 000 000 Ft levonható, mivel a beruházás költsége kevesebb a bevételek és a költségek (10 000 000 Ft - 7 600 000 Ft = 2 400 000 Ft) különbségénél. A példabeli esetben a jövedelem 400 000 Ft.
[A példánknál maradva - egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor -, ha az egyéni vállalkozónak a kisvállalkozói kedvezmény levonása után 400 000 Ft jövedelme marad és a korábbi évről áthozott vesztesége 100 000 Ft, akkor a vállalkozói adóalap 300 000 Ft, mely után az adó 10%. Ennek az adónak az összege csökkenthető tovább a kisvállalkozói adókedvezménnyel.]
E kedvezmény alkalmazhatósága azt is jelenti, hogy az "első" tulajdonosok által megvalósuló beruházásokat kedvezményezi a törvény. A mások által korábban használatba vett üzlet, műhely, használt személygépkocsi vásárlására fordított kiadás nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját. A korábban még használatba nem vett fordulat teljesen új eszközt feltételez, amelynek értelemszerűen a külföldről behozott használt gépek, berendezések sem felelnek meg.

A jármű abban az esetben szolgálja a tevékenységet közvetlenül, ha az a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és - mindkét esetben - a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nemcsak egy-egy esetben) használja, továbbá, ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nem folytatható.

A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is, feltéve, ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.

Az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kisvállalkozói kedvezmény a többi személygépkocsira is érvényesíthető, ennek azonban az a feltétele, hogy a cégautó adót a kedvezmény igénybevételét követően legalább négy adóéven át meg kell fizetnie. Így például, ha a kiskereskedő egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol 2012-ben és a kisvállalkozói kedvezményt igénybe veszi, ez egyben azt is jelenti, hogy a cégautó adót a kedvezmény érvényesítését követő 4 adóévben meg kell fizetnie.
Amennyiben az egyéni vállalkozó kereskedelmi fuvarozás körébe tartozó tevékenységéhez teherszállító járművet (tehergépjárművet és vagy tehergépjármű-pótkocsit) vásárol, e beruházásra a kisvállalkozói kedvezményt nem érvényesítheti, mivel a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó 1998/2006/EK Rendelet szerint a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások által megvásárolandó tehergépjárművek nem támogatandók.

A telek vásárlására fordított összeg nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját!

Amennyiben az egyéni vállalkozó új lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és az egyéni vállalkozói tevékenységei között az ingatlan hasznosítás szerepel, a beruházási érték a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgálhat.
A kedvezmény alapjául szolgáló üzemkörön belüli ingatlanok körébe jellemzően az üzlethelyiség, a műhely, a raktár sorolható. Az üzemkörön kívüli ingatlanok  beszerzési ára nem szolgál a kedvezmény alapjául.

A kisvállalkozói kedvezmény végleges érvényesítésének általános - időhatárhoz kötött - korlátai vannak. Ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a továbbiakban felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik - az idevágó rendelkezések szerint elrendelt időpontban - az eszközhöz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címén levont összeg kétszeresének az érvényesítés évében hatályos adókulcs szerinti százalékát kell megfizetni vállalkozói személyi jövedelemadó címén. A 2008-2009. években érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az adófizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresének adótartalmát 16%-os adómértékkel kell meghatároznia.
A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendő összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani. 
A 2011. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az adófizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresének adótartalmát 10, illetve 19%-os adómértékekkel kell meghatároznia.

Amennyiben tehát:
- az eszköz üzembe helyezésére négy éven belül nem kerül sor (kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás), akkor a kisvállalkozói kedvezmény összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó adókötelezettségnél kell figyelembe vennie;
- az eszköz már az üzembe helyezéskor, használatba vételkor sem szolgált kizárólag üzemi célt, vagy nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységet szolgálta, akkor a kisvállalkozói kedvezmény összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés évének adókötelezettségénél kell figyelembe vennie;
- az eszközt az üzembe helyezést követően, de négy éven belül nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységhez vagy nem kizárólag üzemi célúként használják, akkor a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az "átsorolás" évében kell az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vennie. Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye. (Személygépkocsi esetében ez azt is jelenti, hogy a cégautó adó fizetési kötelezettsége is megszűnik az egyéni vállalkozónak, ha a roncsolódás miatt a járművet kivonják a forgalomból.)
- az eszköz - akár az üzembe helyezése, használatba vétele előtt vagy utána, - de a kedvezmény igénybevételét követő négy éven belül - értékesítésre kerül (ideértve a természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), akkor a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az értékesítés évében kell az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vennie.
Az előző szabályok a következőket jelentik:
-    A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésekor a részletező nyilvántartásban (pl. a tárgyi eszköznyilvántartásban) meg kell jelölnie, hogy melyek azok a tárgyi eszközök, szellemi termékek, amelyek tekintetében egy esetleges értékesítés, "átsorolás" eredményeképpen a kedvezmény kétszeres összegének adóját vissza kell fizetnie.
-    A kedvezmény folyamatos beruházás esetén [pl. saját kivitelezésben megvalósuló beruházás esetén (üzlethelyiség építése, építtetése)] akkor is érvényesíthető, ha az több adóévben valósul meg. Ez azt is jelenti, ha három év alatt valósul meg a beruházás és a kisvállalkozói kedvezményt mindegyik évben érvényesíti, akkor pl. a hatodik évben történő értékesítés esetén az első két évben igénybevett kedvezmény összegét már nem kell visszafizetnie, mivel a kedvezmény visszafizetési kötelezettséget a kedvezmény igénybevételének időpontjától kell vizsgálni.
-    A cégautó adó fizetési kötelezettségen az sem változtat, ha a következő adóévre az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja.
-    Mivel az átalányadózó elismert költséghányad szerint állapítja meg jövedelmét, a cégautó adó költségek közötti érvényesítésére nem lesz módja. Nem kell viszont a cégautó adót megfizetnie a kedvezmény érvényesítését követően annak az egyéni vállalkozónak, aki bejelentkezik az eva hatálya alá. Ha kikerül az eva hatálya alól négy éven belül, akkor a hátralévő időszakban a cégautó adó fizetési kötelezettség fennáll.
-    Ha az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja és értékesíti vagy átsorolja pl. azt az üzlethelyiséget négy éven belül, amelyre kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor az üzlethelyiséghez kapcsolódó kedvezmény összegének kétszeresét ebben az esetben is vissza kell fizetnie. Ilyen esetben tehát nem csak az átalányadózás szerinti adót kell megfizetnie, hanem meg kell fizetnie az üzlethelyiséghez kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címén levont bevétel kétszeresének az érvényesítés évében hatályos adókulcs szerinti százalékát is vállalkozói személyi jövedelemadó címén.
-    Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel, pénzügyi lízing keretében átvett eszköznek a teljes beszerzési ára képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját.
-    Ha a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenési leírás alá vonható, az még nem jelenti azt, hogy a kisvállalkozói kedvezmény alapjául is szolgál. (Pl. cukrász esetében a hűtőszekrény nélkülözhetetlen a tevékenység folytatásához, de egy könyveléssel foglalkozó egyéni vállalkozó esetében a tevékenység hűtőszekrény nélkül is folytatható.)


A 1253-13-07-es lap kitöltése

Az egyéni vállalkozásból származó bevételnek a költségeket (a 421. sor "c" oszlop összegének a 445. sor "c" oszlopának összegét) meghaladó része
512. sor: Ebben a sorban összesítse az egyéni vállalkozói bevételének az elismert költségeket meghaladó részét. (A 421. sor "c" oszlopának összegéből vonja le a 445. sor "c" oszlopába írt összeget.) Ha a bevételét a költségei meghaladják, akkor a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésére nincs mód, a 1253-13-07-es lap nem tölthető ki.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló, kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló beruházások és azok bekerülési értékének felsorolása
513-518. sorok: Ezekben a sorokban szerepeltesse a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló beruházásokra fordított kiadásait, ideértve a 100 000 Ft alatti egyedi értékű tárgyi eszközre, szellemi termékre fordított kiadásait is, ha az a kedvezmény alapjául szolgál.

Beszerzési ár/bekerülési érték összesen
519. sor: Ebben a sorban összesítse az 513-518. sorokba írt összegeket.

Kisvállalkozói kedvezmény címén a bevételből levonható összeg
520. sor: Ebbe a sorba - a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló összeget - legfeljebb 30 000 000 Ft-ot írhat, de a kedvezmény összege nem lehet több a beruházási költségnél (473. sor) és nem lehet több a bevételek és költségek különbségénél sem (512. sor adata).

A bevételt csökkentő tételek között az 520. sor összegéből ténylegesen figyelembe vett összeg
521. sor: Ebbe a sorba csak a ténylegesen figyelembe vehető összeget írja be! Ezt kell a bevételt csökkentő tételek közé, a 431. sorba átírnia.


19. ADATOK A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁSOKRÓL, VALAMINT AZ ÚN. CSOPORTMENTESSÉGI ÉS AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRÓL
(1253-13-08-AS  LAPOK)

A 1253-13-08-01-es lapon - 522-531. sorokban - kell feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű, de minimis (a továbbiakban: de minimis) támogatásnak tekintett összegeket. A 1253-13-08-02-es lapon az 532-541. sorokban a csoportmentességi támogatásnak (továbbiakban: kis- és középvállalkozások támogatásának) minősülő kedvezményeket. A 1253-13-08-03-as lapon az 542-551. sorokban a mezőgazdasági csoportmentességi (továbbiakban: mezőgazdasági kis- és középvállalkozások) támogatásának minősülő kedvezményeket kell feltüntetni.
Kérjük, amennyiben tevékenységét szünetelteti, vegye figyelembe az azzal kapcsolatos előírásokat is.

A lapokon van lehetőség a közvetlen, (pénzbeli) adórendszeren kívüli támogatás összegének feltüntetésére is.

Amennyiben Ön a 2012. évi bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe az Szja tv. szerinti (egyetlen jogcímen sem) támogatást, akkor ezt a táblát nem kell kitöltenie. Ebben az esetben a 1253-13-01-es lapon, a 412. sorban ezt jelölje be.

De minimis támogatások

De minimis támogatások azok a csekély összegű támogatások, amelyeket jogszabály (pályázat) ilyenként nevesít.
2007. január 1-jétől de minimis támogatások az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15-i) bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások. 

A 2007. évtől kezdődően a de minimis támogatás  feltételei a következők:
De minimis lehet minden támogatás, ha azt jogszabály , jogszabályon alapuló kiírás de minimisként nevesít. Csak az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csak akkor, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetve adóalap kedvezmény). A de minimis támogatás bármely három adóévben, legfeljebb 200 000 eurónak megfelelő Ft összeg lehet, kivéve a szállítási ágazatban, ahol bármely három adóévben legfeljebb 100 000 eurónak megfelelő Ft összeg lehet. Az érvényesíthető összes támogatási összeget az összes de minimis támogatás alapján kell meghatározni. Azonos költséghez adott de minimis támogatást, más állami támogatásokkal kumuláltan kell figyelembe venni.

Figyelem! De minimis támogatásnak minősül az egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adóból - a 1258-as bevallásban - érvényesített kedvezmény(ek) is, ezért a 200 000 eurós összeghatárba ezen összeg(ek)et is vegye figyelembe. Ezt úgy teheti meg, ha a 200 000 eurós keretösszegből levonja a 1258-as bevallás(ok)ban kedvezményként érvényesített összeg(ek)et euróra átszámítva.

A szabályozás szerinti adóévekben kell a támogatás maximálisan igénybe vehető összegét meghatározni. A három adóév összeszámításának kiindulásánál mindig az aktuális adóév a harmadik év. A hároméves időszakot ún. gördülő módszerrel kell megállapítani, azaz mindig az aktuális adóévhez képest kell az előző két adóév de minimis támogatásait összeszámítani. (Például a 2012. évben a 2010. és 2011. évről benyújtott bevallás de minimis támogatásait kellett levonnia a 200 000 eurós határ összegből, hogy a 2012. évben érvényesíthető de minimis összegét megkapja. A 2012. évben érvényesíthető "keret" kiszámításakor a 2010. és 2011. évről benyújtott bevallás de minimis tábláit kell felhasználnia.) A támogatástartalmat kell egybeszámítani, ezért a táblában több számításra van mód attól függően, hogy adóalapot érint-e vagy adókedvezményként lehet-e figyelembe venni a támogatást. Azonos költséghez egybe kell számítani a kapott állami támogatás és a de minimis összegét (kumuláció). Ez azt jelenti, hogy ha ilyen beruházáshoz akar az egyéni vállalkozó de minimis támogatást igénybe venni, akkor az állami támogatás és a de minimis összege együttesen nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott támogatási intenzitást. [Azaz azt a %-ot, amely megmutatja, hogy egy adott egységnyi beruházáshoz maximum hány % támogatás vehető igénybe.]
Az EK rendeletben említett regionális támogatási térképet 2011. március 22-éig a módosított 85/2004 (IV.19) Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza, 2011. március 23-tól az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25.§-a szabályozza.
Ha az egyéni vállalkozó az Szja tv. szerint kisvállalkozónak minősül, úgy 2007. január 1-jétől a támogatás intenzitás 20%-ponttal növelt értéke a régióra meghatározott mértéknek, kivéve, ha a kisvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik vagy nagyberuházást valósít meg. (Például a kisvállalkozás Budapesten kíván a beszerzett gépéhez támogatást elszámolni, úgy az állami támogatás és a de minimis együtt, azaz a támogatási intenzitás (25+20) 45%.

A pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások (85/2004. (IV. 19) Korm. rendelet 23/A §) igénybevétele esetén figyelemmel kell lenni azon előírásra is, mely szerint a 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt csekély összegű támogatás támogatástartalma és az átmeneti támogatás együttes összege nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

Figyelem! A bizottság 1998/2006./EK rendelete csak a szállítási ágazatban működő vállalkozásokat korlátozza azzal, hogy a támogatás összege nem lehet több 3 év alatt 100 000 eurónál, illetve nem vehető igénybe a kedvezmény, amennyiben tehergépjármű vásárlása történik és a vállalkozás kereskedelmi fuvarozás területén működik.

A mezőgazdaság területén az új rendelet meghatározza a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fogalmát. Függetlenül attól, hogy az alapanyag és a végtermék is szerepel az EK Szerződés I. számú mellékletében, ha az nem minősül mezőgazdasági termék elsődleges előállításának, abban az esetben sem vehető igénybe a de minimis támogatás.

KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA

Ez a támogatási forma, mely a beruházásokhoz kapcsolódik, az adórendszeren belül is érvényesíthető.
A támogatás mértéke (a támogatási intenzitás) a kisvállalkozásoknál legfeljebb 15%.
A 2008. augusztus 29-től hatályos 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet lépett a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet helyébe. Az adórendszer keretében (a bevallás benyújtásának 2012. évi napjával) igénybe vehető kedvezmények tekintetében az általános csoportmentességi rendelet tekintendő irányadónak. A közvetlen támogatások igénybe vétele esetén, az odaítélés napja dönti el, hogy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet vagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szabályai alkalmazandók.

A közvetlen támogatás támogatástartalmát az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, valamint a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, illetve a támogatás alapjául szolgáló jogszabály alapján kell meghatározni.

A kis- és közepes vállalkozásokról szóló EK rendelet esetében is igaz, hogy az adórendszeren belül érvényesített állami támogatás mellett adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható a maximális támogatási intenzitás mellett.
A rendelet alkalmazásában beruházás alatt a tárgyi eszközökbe és az immateriális javakba történő következő beruházást kell érteni.
Olyan fizikai tárgyi eszközökbe történő beruházás, amely
— egy új létesítmény létrehozásával,
— egy meglévő létesítmény bővítésével, vagy
— egy meglévő létesítmény termékének vagy termelési folyamatának az alapvető megváltozását előidéző tevékenységgel függ össze. (Ez utóbbi esetében különösképpen az ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján történik a változtatás.)

Amennyiben a tárgyi eszközbe történő beruházás olyan létesítmény átvételének formájában történik, amely már bezárt vagy bezárt volna, ha nem vásárolják meg, akkor azt is tárgyi beruházásnak kell tekinteni.
Az immateriális javakba történő beruházás körébe tarozik:
— a technológiaátadásba történő beruházás,
— a szabadalmi jogok, licencek, know-how vagy
— nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek vásárlása.
Az elszámolható költségek körébe tartoznak:
— az ingatlanok (telek, épület),
— a gépek, berendezések, felszerelések,
— a szállítási ágazatban a vasúti járművek,
— a technológia-beszerzés költségei (az immateriális javak beruházása esetén).

A MEZŐGAZDASÁGI KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA   

A mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatásáról szóló rendelet szerint a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és közepes vállalkozások vehetnek igénybe támogatást beruházásaikhoz.
A támogatás három adóévben (gördülő számítás) legfeljebb 400 000 euró lehet, és a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 40% mértéket.

Ebből a szempontból a beruházásnak különösen a következő célok valamelyikét kell szolgálnia:
— a termelési költségek csökkentését,
— az előállítás javulását vagy átcsoportosítását,
— a minőség javítását, a természeti környezet megóvását és minőségének javítását vagy
— az állatjólét színvonalának javítását.
Az elszámolható költségek közé a következők tartoznak:
— az ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése,
— a gépek, berendezések - ideértve a számítógépes szoftvereket is - vásárlása vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig,
— az olyan - nem építkezési célra szánt - föld vásárlása, amely a beruházás elszámolható költségének legfeljebb 10%-ába kerül.

A rendelet meghatározza, mely célok nem kaphatnak támogatást. Így például a nem bővítést szolgáló beruházások, azaz a szinten tartást céljából történő beruházások nem kaphatnak támogatást.
A rendelet biztosítja, hogy az adórendszeren belül érvényesített állami támogatás mellett - a maximális támogatási intenzitás keretein belül - adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható.

A támogatások megszerzésének időpontja:
- adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén a támogatás igénybevételi jogának a kedvezményezettre ruházásának időpontja, azaz a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat kelte (a támogatás megítélése),
- az adórendszeren belüli támogatások esetén az adóbevallás benyújtásának a napját kell a de minimis támogatás megszerzési időpontjának tekinteni.

A forintban megállapított támogatástartalom átszámítása euróra:
- az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén a forintérték az adott támogatás megítélése adóévében érvényes referencia rátával számított jelenértéken meghatározott összeg, amelyet a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell euróra átszámítani,
- az adórendszeren belüli támogatások esetén az euróra történő átszámítás alapja az adóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyam.


A 1253-13-08-01 - 08-03-as lapok kitöltése

Minden lapon, az oszlopok megnevezése sorban az adott lapon figyelembe vehető adórendszeren belüli (Szja tv.) jogcímet találja.

Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több oszlop adata is kitöltött lehet. Az egyes sorok kitöltésénél meghatározó az igénybevétel napja szerinti tételes időrendi felsorolás. Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi Szja tv. szerinti kedvezmény [a "d"-"i" oszlopok] egy sorban jelölendő.

"a" oszlop:
Valamennyi, 2012. évben igénybe vett támogatás időpontját fel kell tüntetni. Az igénybevétel napjaként az Szja tv. szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni.
Ezt a táblát tehát abban az esetben kell kitöltenie, ha 2012. évben érvényesít támogatás(oka)t. Tekintettel a gördülő módszer alkalmazására, a 2010. évi bevallása (1053-13-08-01) és/vagy a 2011. évi bevallása (1153-13-08-01) adatait vegye figyelembe a 2012. évben érvényesíthető támogatás összegének kiszámításánál!
Az adórendszeren kívüli, valamint az adórendszer keretében igénybe vett támogatások összege egy sorban (egymás mellett) nem szerepeltethető, kivéve azt a véletlenszerű esetet, ha a kettő igénybevételének a napja egybeesik, azaz a bevallás benyújtásának napján kap az adózó adórendszeren kívüli támogatást is.

"b" és "c" oszlopok:
A 2012. évben kapott, közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások - a jelen bevallás benyújtásának napjáig megítélt, igénybe vett, és a 2010. és/vagy 2011. évről benyújtott bevallásban nem szereplő - összegeit egyenként, a támogatás igénybevételének időpontja szerint, külön-külön sorokban a "c" oszlopban forintban, és "b" oszlopban euróban kell szerepeltetnie.

"d" és "e" oszlopok:
Az  oszlop-párban (euró/Ft) az Szja tv. szerinti, 2012. évi vállalkozói bevételt csökkentő tételek együttes összegének támogatástartalmát kell szerepeltetnie.

A vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét - az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó rész után 10%, az e feletti összegre 19% adómértékkel kell kiszámítani.

Az "e" oszlopban forintban, a "d" oszlopban az előzőekben leírtak szerint kiszámított az euróban meghatározott összeget kell feltüntetni.
Ne felejtse el, az igénybevétel napjaként mindig a bevallás benyújtásának napját kell megjelölni az "a" oszlopban.

"f" és "g" oszlopok:
Az Szja tv. szerinti kisvállalkozások adókedvezményének összege oszlop-párban, az adott lapnak megfelelően, (euró/forint) az az adózó tüntessen fel adatot, aki az Szja tv. 13. számú melléklete szerint a 2012. adóévről benyújtott bevallásban (amennyiben a szerződést 2000. december 31. után kötötték) igénybe vette a támogatásnak minősülő kis és közepes vállalkozások adókedvezményét. Az adókedvezmény(ek) összegét a "g" oszlopban forintban, és az euróban meghatározott összegét az "f" oszlopban kell szerepeltetnie.

"h" és "i" oszlopok:
Az Szja tv. 11. számú mellékletének II/2. (a 08-01-es lapon a pa, 08-02-es lapon pb, a 08-03-as lapon a p)) pontja szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban (euró/Ft) kell szerepeltetni a hivatkozott törvényhely alapján, a 2012. adóévről benyújtott bevallásban az új tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében 100%-os értékcsökkenésként figyelembe vett bekerülési érték 1%-át, illetve jármű esetén 3%-át. Ennek összegét az "i" oszlopban forintban, és a "h" oszlopban euróban kell megadnia. A meghatározott támogatástartalmat, ha az Szja tv. 11. sz. mellékletének II/2. a) pontja szerint de minimisként veszik számításbaba, akkor töltse ki a 08-01-es lapot. Akik e jogcímen a kedvezményt a kis és közepes vállalkozások támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik figyelembe, a 08-02-es lapon, akik a mezőgazdasági kis és közepes vállalkozások támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik figyelembe a 08-03-as lapon töltsék ki ezt az oszloppárt.


20. A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓNAK MINŐSÜLŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓT TERHELŐ JÁRULÉK

Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként  folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2012. január 1-jétől havi 6 390 Ft (napi 213 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fennállását nem befolyásolja, hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként elért bevétele.

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége:
-    az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,
ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,
közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart .

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azon időtartamra, amely alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szünetelteti, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel .

Az egyéni vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett a 10%-os nyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is terheli. A szünetelés időtartama alatt nem köteles nyugdíjjárulék fizetésére.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén tagdíjat nem, csak 10% nyugdíjjárulékot fizet . A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem összege.

A kiegészítő tevékenységet folytató - nem eva alany - egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg .
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre, vállalkozói kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem összege egy tizenketted részének 0,5%-ával kell növelni .

A 1253-14-es lap kitöltése

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege (Adónem kód: 124)
555. sor: Ebben a sorban az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét (2012. évben havi 6 390 Ft, napi 213 Ft)  kell szerepeltetni.
A számlaszám megtalálható az általános útmutató mellékletében. (57.old.)

A nyugdíjjárulék alapja
556. sor: A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem .
Ennek a sornak az "a" oszlopában tüntesse fel a kiegészítő tevékenységének kezdő időpontját akkor, ha 2012-ben év közben változott a Tbj. 4. § b) pontja szerinti (egyéni vállalkozói) jogállása.

A nyugdíjjárulék összege (10%) (Adónem kód:125)
557. sor: Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékalapot képező jövedelme után fizetendő 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot kell feltüntetnie.
A nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határ összege után kell megfizetni. 
A számlaszám megtalálható az általános útmutató mellékletében. (57.old.)


AZ SZJA TV. 49/B. § (8) BEKEZDÉS ba) PONTJA SZERINTI BEVALLÁST KIEGÉSZÍTŐ NYILATKOZAT

A 1253-15-os lap kitöltése

Ezt a Nyilatkozatot köteles a bevallásához mellékelni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésében foglaltak alapján jövedelem-(nyereség)-minimumot kellett számítania, de az Art. 91/A. § (1) bekezdése alapján nem a jövedelem-(nyereség)-minimumot választotta a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ebben az esetben a 1253-13-01-es lapon a 411. sorban a "6"-ost kell jelölnie.

A Nyilatkozat 1-27. sorainak megfelelő adattartalma az egyéni vállalkozó 2012. évével, illetőleg a 2010. és 2011. adóéveivel összefüggésben töltendők ki.
Az adatokat az egyéni vállalkozó adott adóévi nyilvántartásai felhasználásával kell kitölteni, ugyanakkor fontos, hogy az adatok ezer Ft-ra kerekítve szerepeljenek a Nyilatkozatban.

Az 1. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy "1"-est, ha a válasz nem, úgy "2"-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírnia.

Figyelem! A nyilatkozat minden rovatát ki kell töltenie! Amennyiben az érték nulla, akkor a "0"-át is be kell írnia.
A Nyilatkozatot az általános részben leírtak szerint, alá kell írnia.

Melléklet az egyéni vállalkozók 1253-as bevallási útmutatójához

A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai

a) Épületek
Az épület jellege                    Évi leírási kulcs %

Hosszú élettartamú szerkezetből                    2,0
Közepes élettartamú szerkezetből                    3,0
Rövid élettartamú szerkezetből                    6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

Csoport megnevezése    Felmenő (függőleges) teherhordó szerkezet    Kitöltő (nem teherhordó) szerkezet    Vízszintes teherhordó szerkezet*
Hosszú élettartamú szerkezet    Beton-és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak és acélszerkezet    Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg     Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém
Közepes élettartamú szerkezet    Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salak-blokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon    Azbeszt, műanyag és egyéb függőfal    Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, ill. egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel
Rövid élettartamú szerkezet    Szerfás és deszkaszerkezet, vályogvert faszerkezet, ideiglenes téglafalazat    Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal    Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém
*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.
Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni.
Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
b) Építmények
Építménycsoportok                        Évi leírási kulcs %
Ipari építmények                        2,0
Mezőgazdasági építmények                    3,0
ebből: önálló támrendszer                      15,0
Melioráció                                   10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni
vállalkozónál a bekötő és üzemi út                5,0
Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei,
ideértve az iparvágányokat is                    4,0
Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,
közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.)        7,0
Vízi építmények                        2,0
Hidak                                4,0
Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési
hálózat vezetékeit is                        8,0
Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek            6,0
Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték,
földgáz távvezeték, termálkút                      10,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek          25,0
Egyéb, minden más vezeték                    3,0
Alagutak és földalatti építmények
(a bányászati építmények kivételével)            1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás        6,0
Hulladéktároló                              20,0
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény              15,0
Minden egyéb építmény
(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt)            2,0
Hulladékhasznosító létesítmény                      15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.

c) Ültetvények
Ültetvénycsoportok                            Évi leírási kulcs%
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,
szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró            6,0
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,
gyümölcsanyatelep, fűztelep                              10,0
Spárga, málna, szeder                                  15,0
Dió, gesztenye                            4,0
Egyéb ültetvény                            5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek
da) 33%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
-    a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;
-    a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;
-    a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;
-    a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;
-    a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;
-    a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;
-    a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;
-    a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;
-    a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;
-    a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;
-    a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
-    a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.
db) 20%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
-    a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok.
dc) 14,5%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
-    Minden egyéb - a da)-db) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.

e) Kortárs képzőművészeti alkotások
A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.

Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.

Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:
- koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;
- az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze;
- tenyészállat;
- a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz;
- a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.

Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni.

Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.
Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja
- szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;
- gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikő, szeder, bodza;
- 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.

Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.
A tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet.
A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)
Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).

A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el.
A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés, vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)

A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik.

Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni az Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.
Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján.
Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít.
A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után.
Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók - az áfa kivételével -, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköz-nyilvántartásban is fel kell jegyeznie.
Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagynia. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.
Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el.
Példa:
2012. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt.
- a jármű esetében az éves leírási kulcs (20%) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft
- az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2012. május 11. - 2012. december 31. között) 235 nap
- költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft.

Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1998. év előtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.

A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás mértéke 50-50%. Ezen tárgyi eszközök évközi üzembe helyezése esetén az időarányosítást nem kell alkalmazni.
Ha 2012. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára 175 000 Ft, akkor 2012-ben és 2013-ban értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)= 87 500 Ft/év vehető figyelembe.

A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5%-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére - értékhatártól függetlenül - 50%- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.

A kizárólag film- és video gyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50%-os értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is.

Tárgyi eszközök 1997. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1997. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül.

A 2009. február 1-jétől hatályos rendelkezések szerint kizárólag üzleti célt szolgáló személygépkocsinak a személygépkocsi-bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi minősül, amennyiben azt a vállalkozó más célra nem használja és üzleti nyilvántartása ezt egyértelműen alátámasztja. Ez azt jelenti, hogy csak e tevékenységekhez használt személygépkocsik beszerzési ára számolható el értékcsökkenési leírás (évi 20%) keretében.
Minden más esetben a használatbavétel évében csak egy ízben - a személygépkocsi értéke alapján - az éves  bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehető figyelembe átalányamortizáció  címén.

Kortárs képzőművészeti alkotásnak - a költségként való elszámolása szempontjából - azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. A kortárs művészeti alkotást 5 év vagy annál hosszabb idő alatt lehet leírni.

A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék-nyilvántartásból kivezetett összeget.

Példatár

Példa az egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében

1. Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulék alapjaként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe vennie, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér másfélszeres (139 500 Ft) összege, ha azonban az egyéni vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum másfélszerese (162 000 Ft).

Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában a garantált bérminimum másfélszeres összegét tekintjük a járulék alapjának:

Az őstermelői jövedelem havi összege 95 000 Ft (évi 1 140 000 Ft), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes garantált bérminimum másfélszeresét. A járulékalap 2012. január 1-jétől havi 162 000 Ft (évi 1 944 000 Ft). A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (1 140 000 - 1 944 000 Ft). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.


Az egyéni vállalkozók nyilatkozatai, jövedelem/veszteség levezetése, a 1253-13-as lapok kitöltése

2. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról

Ha az egyéni vállalkozásból származó bevétele 2012-ben 14 500 000 Ft volt és 1 000 000 Ft egységes területalapú/földalapú támogatást kapott, akkor az átalányadó alkalmazására, választására való jogosultsága a bevételi értékhatár szempontjából megmaradt (409. sor).

3. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem/veszteség kiszámítása

I.    Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
2012. január 10-én vásárolt és 2012. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz (berendezés) beszerzési ára 800 000 Ft volt.
Az adózó 2012. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás [(800 000 x 0,145)= 116 000 Ft] időarányos részét az evás időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege (116 000 : 365 x 263)= 83 583 Ft. Így a továbbiakban a részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével azzal, hogy a példabeli esetben 2012. október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a 436. sorban a leírás összegét, mely a példa szerint (116 000 : 365 x 92)= 29 238 Ft.

II.    Járművek költségelszámolása
Amennyiben az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti) célú használata 25 000 km volt és a munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató adózó munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 000 km után fizetett költségtérítést, akkor 15 000 km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó bevételével szemben.
Ha az egyéni vállalkozó útnyilvántartás alapján a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel költséget számol el, akkor cégautóadó fizetésére kötelezett.

III.    Az átalányadó alapjába beszámító bevétel
- a 2012. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül 14 600 000 Ft
- 2012. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatás összege (491. sor "b" oszlop adata) 800 000 Ft
2012. évi bevétel összesen (491. sor "c" oszlop adata) 15 400 000 Ft
A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a 15 400 000 Ft.

Az átalány szerint megállapított jövedelem meghatározására, az adózó 40%-os költséghányadot alkalmazhat. A jövedelem, a 15.400.000 Ft bevételt figyelembe véve, 9.240.000 Ft, melyet a 1253 "A" lap 9. sor "d" oszlopába kell átírnia.


ÖNELLENŐRZÉS

Ezek a lapok a 1253-as, a csökkentett adattartalmú 1253-as, a 1253E számú bevallás, a 1253ADÓNYILATKOZAT (adónyilatkozat) és a 12M29 (munkáltatói adómegállapítás) önellenőrzésének eredményeként mutatkozó kötelezettség változás bevallására szolgálnak.
Fontos! Az önellenőrzés lényege a teljes adatcsere, ezért az önellenőrzést a bevallás helyes adataival kitöltve, teljes adattartalommal kell megismételni! Például a 1253-02-es lap módosulása miatt nem elegendő az önellenőrzési lap és a 1253-02-es lap helyes adatokkal történő kitöltése, a jövedelmekre/kedvezményekre stb. vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni a bevallás megfelelő lapjain akkor is, ha abban változás nem történt.

A munkáltatói adómegállapítás (12M29) abban az esetben önellenőrizhető,  ha a munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy az adókedvezményre jogosító igazolást a késedelmes benyújtása, vagy elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe, illetve, ha bármely ok folytán helyesbített 12M29-est kap és már nem áll az elszámolást kiállító munkáltatóval munkaviszonyban. Ezt a tényt a 16-01-es és 16-02-es lapok (O) blokkjában X-szel kell jelölnie!
Önellenőrzésnek csak az az adózói javítás (helyesbítés) minősül, amely kötelezettség változást eredményez, vagyis az adóalap, a járulékalap illetve az adó, a járulék összege változik. Ebben az esetben az önellenőrzéssel érintett bevallás típusát jelölje a főlapon, az erre szolgáló helyen.

Abban az esetben, ha az adózói javítás (helyesbítés) összességében nem eredményezi az adóalap, adó, járulékalap, járulék változását, azaz a bevallott és később helyesbített adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, kérjük, az önellenőrzésre vonatkozó lapokat ne töltse ki! Ez adózói javításnak, helyesbítésnek minősül, és az érintett bevallás típusát a főlapon, az erre szolgáló helyen jelölje!

Önellenőrzés esetén a 16-01-es és 16-02-es lapot kell csatolni a teljes adattartalmú bevalláshoz. Ekkor a főlap (C) blokkjában, azaz, az erre szolgáló helyre írja be az önellenőrzéssel érintett bevallás számát!

Ha az önellenőrzés Önnek visszajáró összeget eredményez, úgy feltétlenül töltse ki a 1253 főlap (D) tábláját.

Az önellenőrzéssel megállapított visszajáró összeget nem utaljuk ki közvetlenül, ezért kérjük a 1253-170-es lapját (átvezetési kérelmet) is töltse ki. Ha nem kíván más adónemre átvezetést kérni, a 170-es lap útmutatójában leírtak szerint kitöltött sor "h" oszlopába írja be a kiutalni kért teljes összeget.

Mi minősül adózói javításnak (helyesbítésnek)?

Példa: A magánszemély a 2012. adóévre 1253-as bevallást nyújtott be. A bevallásban a 2 000 000 forint munkaviszonyból származó bérjövedelem szerepel, az M30-as igazoláson a 3. sorban más bérjövedelemként szerepel a 2 000 000 forint.

A 1253-as bevallás módosulása az elvégzett adózói javítás alapján:
Megnevezés    Eredeti adatok    Módosított adatok
1. sor (bérjövedelem)    2 000 000     0
3. sor (más bérjövedelem)          -           2 000 000
25. sor (számított adó)    320 000     320 000
51. sor (2012. évi jövedelem adója)    320 000     320 000
55. sor (kifizetők által levont adóelőleg)    320 000     320 000
69. sor (még fizetendő adó)    0     0
70. sor (visszaigényelhető adó)    0     0

A táblázatban szereplő adatok (az adózói javítás elvégzése) alapján nem minősülnek önellenőrzésnek - adó, adóalap összege nem változott -, ezért a főlapon a (C) blokkban az "Adózói javítással, helyesbítéssel érintett bevallás típusa" mezőt kell kitöltenie, és "Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa" mezőt üresen hagyni!
Mi minősül önellenőrzésnek?

Példa: A magánszemély a 1253-as bevallás benyújtását követően kapta meg a kifizetőtől az igazolást a vállalkozásból kivont jövedelméről, mely szerint a jövedelem 500 000 forint, melyből a kifizető adóelőlegként 81 000 forintot vont le. Az eredetileg feldogozott 1253-as bevallásban 2 000 000 forint bérből származó jövedelem szerepel.

A 1253-as bevallás módosulása az elvégzett adózói javítás alapján:
Megnevezés    Eredeti adatok    Módosított adatok
1. sor (bérjövedelem)    2 000 000     2 000 000
25. sor (számított adó)    320 000     320 000
51. sor (2012. évi jövedelem adója)    320 000     400 000
55. sor (kifizetők által levont adóelőleg)    320 000     401 000
69. sor (még fizetendő adó)    0     0
70. sor (visszaigényelhető adó)    0     1 000
173. sor (vállalkozásból kivont jövedelem)    -     500 000
173. sor (a vállalkozásból kivont jövedelem adója)    -     80 000

A fenti módosítás következtében a kötelezettség (adóalap) és a fizetendő adó is változik, a 1253-16-01-es lap 1. sor "c" oszlopába az 51. sor kötelezettség különbözetét (320 000-400 000=80 000), a "d" oszlopba pedig a 70. sor kötelezettség változását (0-1 000= -1 000) kell beírni. Ne felejtse el az "Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa" mezőt is kitölteni!

A 1253-16-01-es lap kitöltése

Az előző példa alapján ezt a lapot abban az esetben szabad/kell kitöltenie, amennyiben a benyújtott, feldolgozott bevallásában (1253, csökkentett adattartalmú 1253, 1253ADÓNYILATKOZAT, 1253E, 12M29) az eredetileg bevallott kötelezettségek(et) (adóalapot és annak levont adóját) helyesbítenie kell, és a módosításokkal kitöltött bevallás kötelezettség (+-) változása nem egyenlő nullával.

Fontos! Abban az esetben, ha az önellenőrzést a bevallás ismételt önellenőrzéseként nyújtja be, ne felejtse el az (O) blokkban, az erre utaló mezőben X-szel jelölni!

Önellenőrzés esetén az 1-11. sorokban ahol erre lehetőséget ad a nyomtatvány, az eredetileg bevallott kötelezettség és a helyesbített kötelezettség különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség összegének változását kell feltüntetni. A járulékfizetési felső határt meghaladó, levont nyugdíjjárulék összegének (6. sor) nem értelmezhető az önellenőrzés során a helyesbített kötelezettség különbözete.

Abban az esetben, ha a 125-ös (nyugdíjjárulék) adónemkódon a 6., 9. és a 11. sorokban egyidejűleg kötelezettség-csökkenést mutatott ki, amelyet más adónemre kíván átvezettetni, akkor a 1253-170-es lapot (átvezetési kérelem) az alábbiak szerint kell kitöltenie.
Az "a" (adónem bizonylat sorszáma) oszlopba a 6-os sorszámot kell beírni, a "d" (terhelendő összeg forintban) oszlopba pedig a 6., 9 és a 11. sor adatát összevonva úgy kell beírni, hogy a 6. sor összegének előjelét fordítottan kell figyelembe vennie!


A 6. sor fordított előjelének az az oka, hogy ha az eredeti bevallás 1253-C lap 84. sora (a nyugdíjjárulék fizetés felső határát meghaladóan levont összeg) kitöltött, akkor azt az összeget az állami adóhatóság Önnek visszautalta, ha csak másképpen nem rendelkezett. Amennyiben ebben a sorban a javított összeg kisebb, mint az eredetileg bevallott, akkor Önnek tulajdonképpen kötelezettség növekedése keletkezett, ezért a befizetendő járulék előjele pozitív.

Az önellenőrzési pótlék kiszámítása

A lap (O) blokkjában jelölje X-szel, ha a bevallását azért kell önellenőriznie, mert a munkáltatótól, kifizetőtől hibás igazolást kapott, illetve, ha a bevallás kitöltéséhez szükséges igazolásokat a bevallás benyújtási határidejét követően - késve - kapta meg. Ebben az esetben nem kell önellenőrzési pótlékot számolnia!

Az Ön javára mutatkozó javítás (helyesbítés) esetén nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, megfizetni. Az Ön terhére mutatkozó kötelezettség esetén az önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Az önellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján (www.nav.gov.hu) található pótlékszámítási program.

Figyelem! Az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként külön-külön kell figyelembe venni, mert a 1253-16-01-es lap soraiban szereplő negatív előjelű különbözet nem csökkenti a valamely más adónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedés összegét!
Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedes jegy pontossággal kell meghatározni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól az önellenőrzés benyújtása napjáig terjedő időszakra kell kiszámítani.
A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes.
Az adónként, illetve járulékonként külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont összegét a 12. sorba kell bejegyezni. Tekintettel arra, hogy az önellenőrzési pótlék is adónak minősül, így annak megállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson.

Abban az esetben, ha az önellenőrzési pótlék kerül önellenőrzésre, akkor csak az önellenőrzési pótlékot módosíthatja, más - a bevallásban szereplő, egyéb kötelezettségét nem, de a bevallást teljes adattartalommal kell kitöltenie. Ebben az esetben a 16-01-es lapon csak az önellenőrzési pótlék összege mezőben lehet adat. Ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 12. sor "c" oszlopában, és az (O) blokkban X-szel jelölnie kell az ismételt önellenőrzést!

Ha az önellenőrzés adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert Ön az adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de magánszemély esetében az 1 000 forintot meghaladó összeget nem kell sem bevallani, sem megfizetni.
A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, különadót, ekho-t, ekho különadót nem kell megfizetnie, azt az állami adóhatóság sem téríti vissza!
A 1253-16-02-es lap kitöltése

Ezen a lapon a 1253-02-es - rendelkezés az adóról - lap módosítása következtében megállapított különbözetet, a 1253-08-02-es - a magánszemély által átvállalt egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás - lap módosítása miatti különbözetet, és a 1253-13-05-ös - az egyéni vállalkozói osztalékalapok adója - lapon szereplő különbözetet lehet elszámolni.

A 1253-02-es lap vagy a 1253E bevallás módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása
Ezt a táblázatot akkor töltheti ki, ha az adókedvezmények levonása után, az összevont adóalap adójának összege a 1253-as, a csökkentett adattartalmú 1253-as, a 1253E bevalláshoz, vagy a 12M29-es munkáltatói adómegállapításhoz képest, a korábban tett rendelkező nyilatkozat adatain azért kíván változtatni, mert azokat nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai szerint töltötte ki.
A 26., 27. és 28. sor "c" oszlopába írja be az eredeti rendelkezései szerint, a bevallás 138. és/vagy 142. és/vagy 148. sor(ok)ban szereplő összegeket.
A 26., 27. és 28. sor "d" oszlopába a módosított kötelezettségeket tüntesse fel.
Abban az esetben, ha a módosított összegek nem érik el az eredeti adatok összegét, úgy a különbözet összegét a 26. és/vagy 27. és/vagy 28. sor "e" oszlopában tüntesse fel, és összegezze a 29. sor "e" oszlopába. Az Ön terhére mutatkozó (befizetendő) személyi jövedelemadó különbözet összegét (29. sor "e" oszlop) az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie!
Abban az esetben, ha a módosított összegek meghaladják az eredeti összegeket, úgy a különbözetet a 26. és/vagy 27. és/vagy 28. sor "f" oszlopában tüntesse fel. Ezen összegeket az állami adóhatóság az Ön által az eredeti bevallásában jogszerűen megjelölt önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bankszámlájára és/vagy befektetési szolgáltatónál vezetett nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára és/vagy önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett bankszámlaszámra átutalja.
Fontos! A 1253-02-es lapon csak akkor jelöljön meg más önkéntes kölcsönös pénztárat (befektetési szolgáltatót, nyugdíjpénztárt) a 139., 143., illetve a 149. sorban, ha korábban olyan számlát jelölt meg, amelyre a rendelkezése nem volt jogszerű!
A 1253-08-02-es lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása
Ezt a táblát kell akkor kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta és átvállalta a kifizető helyett is az ekho szerinti közteher megfizetését, majd utóbb a 1253-08-02-es lapon, a 269-272. sorok bevallott kötelezettségében változás történt.
Önellenőrzéssel nem korrigálható a jogosulatlan ekho választás miatti kötelezettség változás, azaz a 269. és 273. sor különbözete. Nem lehet itt önellenőrizni és visszaigényelni a bevallott és megfizetett 15% ekho összegéből a nyugdíjjáruléknak megfelelő részt, ha minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve - a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette, de ennek ellenére nem 11,1% mértékkel állapította meg az ekho kötelezettségét. (A 84. sorban van lehetősége rendezni.)
Kizárólag akkor élhet az önellenőrzés lehetőségével, ha jogszerűtlenül állapította meg az ekho mértékét a bevallásában.
A 1253-13-05-ös lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása
Ez a táblázat a megszűnéssel és a megszűnés nélkül számított adókötelezettségek különbözetének a következő két adóévben esedékes összegének önellenőrzésére szolgál.
A 483. sor "b" oszlopában szereplő 2014. évben esedékes eredeti kötelezettség, és az önellenőrzéssel megállapított kötelezettség különbözetét írja a 37. sor "c" oszlopába.

A 483. sor "c" oszlopában szereplő 2015. évi eredeti kötelezettség, és az önellenőrzéssel megállapított kötelezettség különbözetének összegét kell szerepeltetnie a 38. sor "c" oszlopban.
Fontos! Abban az esetben, ha a megszűnés szabályai szerint és az a nélkül megállapított adókötelezettségek különbözete az önellenőrzés elvégzését követően nem éri el a 10 000 forintot, akkor a 2014., és 2015. években esedékes kötelezettségek összege nulla lesz, a 481. és 482. sorok változása mellett.
Figyelem! A tárgyévben esedékes kötelezettség önellenőrzése a 06-01-es lap 1. sorát érinti!

A 1253-16-03-as lap kitöltése

Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály

Ezt a lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. § figyelembevételével az önellenőrzés oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. Ezt az "A" blokkban kell jelölnie X-szel.

A lapot csak a 1253-as bevallás részeként, a 1253-16-01-es és 1253-16-02-es lappal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Ha a lapot önállóan nyújtja be, azt az állami adóhatóság nem tudja figyelembe venni.
A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a 1253-16-03-as lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01).

A "B" blokkban kell megadnia azt az adónemkódot (a 1253-16-01-es és/vagy-16-02-es lap "b" oszlopa), melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.
Ha több ilyen adónem van, úgy több 1253-16-03-as lapot kell benyújtania, és a lap fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell!

A "C" blokkban lévő 1-20. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy melyik adókötelezettséget megállapító jogszabály az, amellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát.
A "C" blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat.


Az EGYSZA lap kitöltése
Rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1 %-áról
Ebben az évben is lehetősége van arra, hogy az összevont adóalap utáni, a kedvezmények és az önkéntes kölcsönös pénztári egyéni számlára, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlára az Ön által átutalni rendelt összeg levonása után fennmaradó befizetett adójának 1+1%-áról rendelkezzen. Ehhez elegendő Önnek az "EGYSZA" elnevezésű lapon a kedvezményezett adószámát és/vagy a kedvezményezett technikai számát, nevét beírnia!
Rendelkezhet:
— az első kedvezményezetti körbe tartozó, Ön által támogatni kívánt egyesület, alapítvány, közalapítvány, az előbbi kategóriába nem tartozó könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, vagy külön nevesített intézmény, alap javára, és/vagy
— a második kedvezményezetti körbe tartozó, Ön által támogatni kívánt, a 2011. évi CCVI. törvény szerint elismert egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház) vagy a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat javára.

Ha Ön mindkét kedvezményezetti körbe tartozó részére kíván támogatást juttatni, akkor a személyi jövedelemadó bevallás "EGYSZA" elnevezésű lapján található rendelkező nyilatkozat mindkét részét töltse ki!

Amennyiben Ön csak az egyik kedvezményezetti körbe tartozó szervezetre kíván rendelkezni, és nem elektronikus úton nyújtja be a rendelkező nyilatkozatát tartalmazó személyi jövedelemadó bevallását, akkor az "EGYSZA" elnevezésű lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt hagyja üresen, vagy húzza át.

Az azonos kedvezményezetti körbe tartozó szervezetek közül csak egy javára rendelkezhet.

A rendelkező nyilatkozaton az Ön adóazonosító jele mellett, az első kedvezményezetti körbe tartozó szervezet esetében a kedvezményezett adószámát, a második kedvezményezetti körbe tartozó egyház és a kiemelt költségvetési előirányzat esetén a technikai számot kell feltüntetnie, ez utóbbiak esetén a kedvezményezett neve is feltüntethető.
Többek között nem érvényes a rendelkezés, ha a nyilatkozatát 2013. május 21-éig nem küldi meg (juttatja el) az állami adóhatósághoz, vagy a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, technikai számot, vagy az téves, illetőleg olvashatatlan (kivéve, ha a második kedvezményezetti körbe tartozó kedvezményezett a rendelkezésből enélkül is azonosítható), vagy adóját az Önre vonatkozó törvényes határidőig nem rendezi!
Az "EGYSZA" lap a nyomtatvány (1253-as bevallás, 1253ADÓNYILATKOZAT jelű adónyilatkozat, az egyszerűsített bevallás elkészítésére szolgáló 1253NY jelű nyilatkozat) részét képezi, azzal együtt, a nyomtatvány benyújtására vonatkozó szabályok szerint küldheti meg az állami adóhatóságnak.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a megváltozott jogszabályok alapján, a 2012. évről benyújtandó rendelkező nyilatkozatot - az egyszerűsített bevallás (1253E) választása esetén - a 1253NY jelű nyilatkozattal egyidejűleg is megküldheti az állami adóhatóság részére!

Abban az esetben, ha Ön nem rendelkezett adójának 1+1%-áról a személyi jövedelemadó bevallásában, vagy munkáltatói adómegállapítás esetén munkáltatójához nem juttatta el (2013. május 10-éig, lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg aláírt postai borítékban) nyilatkozatát, akkor 2013. május 21-éig az állami adóhatóság honlapján közzétett kitöltő- és ellenőrző program (ÁNYK-AbevJava) segítségével kitölthető "12EGYSZA" jelű formanyomtatvány EGYSZA elnevezésű lapját kinyomtatva, lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán, illetőleg elektronikus űrlapként, elektronikus úton (meghatalmazott esetén külön megbízás alapján) még megteheti.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2013. május 21-ei határidő jogvesztő. Ha ezt követően rendelkezik (befizetett) személyi jövedelemadója 1+1%-áról, a rendelkezése érvénytelen, igazolási kérelemnek helye nincs.

A 2013. évben tett rendelkezése alapján, a következő év januártól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján (www.nav.gov.hu) megtekintheti, hogy az Ön által megjelölt kedvezményezett(ek) részesült(ek)-e a felajánlott 1(+1)%-os összeg(ek)ből.

Külön kérés nélkül, elektronikus úton értesül az érvényes nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítéséről az a rendelkező magánszemély, aki rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges "Ügyfélkapuval" és ezen keresztül már küldött beadványt az állami adóhatóság részére. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről a rendelkező magánszemély elektronikus levélben kap értesítést.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a alapján a 2013. rendelkező évi technikai számokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az internetes honlapján (www.nav.gov.hu) teszi közzé. (Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal)


A NAV által kiadott útmutatóból megtudhatja, hogy hogyan kell kitölteni a 1253-as nyomtatványt. A tájékoztató Word (doc) formátumban is letölthető adóbevallás weblapunkról innen: 1253 útmutató





Utolsó frissítés: 2013 február 20. (szerda) 12:16