RSS
Adóbevallás 2013
2014. Apr. 18.

Adóbevallás 2012: kitöltési példák a 1153-as nyomtatványhoz

Írta: Administrator   
2012 március 21. (szerda) 20:21

Adóbevallás 2012: kitöltési példák a 1153-as nyomtatványhoz. A NAV által kiadott példák alapján a 2012-ben esedékes adóbevallás nyomtatványt (1153) könnyebben töltheti ki. Példák a 1153-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása (adóalap-kiegészítés számítása)

1. példa:
Adózó Jánosnak 2011-ben munkaviszonyból  származó bérjövedelem adóalapjaként
3 810 000 forintot igazoltak a 11M30-as igazolás 1. sor („d”) oszlopában, mely összeg az
adóalap-kiegészítéssel növelt összeg. Az  igazolás 1. sor („a”) oszlopában szereplő
3 000 000 forint az adóalap-kiegészítés alapja (a bér összege).
A bevallás kitöltése:
Az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor („a”) oszlopba a 3 000 000 forintot,
majd az 1,27-tel való szorzást követően a („d”) oszlopba a 3 810 000 forintot kell beírni. Az
ÁNYK program segítségével a 3 000 000 forintot beírva a program az 1,27-tel való szorzást
elvégzi és a („d”) oszlopban megjeleníti a 3 810 000 forintot. 
Ha a 11M30-as igazoláson nincs feltüntetve az („a”) oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja,
akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Az összevont adóalap összegét a jövedelem
1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért  a példa szerinti esetben a bevallás („a”)
oszlopába írandó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az igazolás („d”) oszlopában
feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el.  A bevallás („a”) oszlopába írandó összeg
kiszámítása a példa szerinti esetben: 3 810 000: 1,27 = 3 000 000. 
2. példa:
Az igazolás alapján Adózó János az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól 2011. október 4-én
635 000 forint nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb
jövedelemként (12. sor) adóköteles. 
A bevallás kitöltése:
A 635 000 forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után Adózó János köteles a 27%-os
egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg  78%-át kell az adóalapkiegészítés alapjaként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot.
A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt
határidőig kell (kellett) megfizetnie (és a 1153-09-es lapon kell/kellett bevallani a 287. sor
(„e”) oszlopában). 
Ezen kívül Adózó János 2011-ben önkéntes  kölcsönös biztosító  pénzár tagjaként
100 000 forint munkáltatói adományban részesült. A 100 000 forint egyéb jövedelem az
adóalap-kiegészítés alapja is egyben, mivel Adózó Jánosnak nem kell ezen összeg után
egészségügyi hozzájárulást fizetnie.
A fenti jövedelmek esetében az ÁNYK  segédprogram a („b”) - („c”) oszlopok
különbözetének 100%-át írja az („a”) oszlopba,  melyet a magánszemélynek kell felülírnia
(495 300 + 100 000) 595 300 forintra. A felülírást követően a program elvégzi az 1,27- tel
történő szorzást, és a („d”) oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget.
3. példa:
Adózó János az Előadó Kft. cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből
a bevétele 1 200 000 forint volt. Költségként  130 000 forintot tud érvényesíteni a számlái
alapján.
Adózó Jánosnak 2011-ben magánszemély részére történő ingatlan bérbeadásból is származott
jövedelme. Az ebből származó bevétele 2 000 000 forint, költségként számlák alapján
600 000 forintot számol el.
A bevallás kitöltése:
Adózó Jánosnak a 7. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sort kell kitöltenie a
következők szerint.
A 7. sor („b”) oszlopába írandó összeg (1 200 000+2 000 000) 3 200 000 forint, a („c”)
oszlopba a költségek együttes összege kerül (130 000+ 600 000) 730 000 forint. 
Ha Adózó János az ÁNYK programmal készíti el  a bevallását, és jelöli a segédszámítás
használatát, a kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja az („a”) oszlopba a bevétel és a
költség (3 200 000-730 000) különbözetét, a 2 470 000 forintot. 
Amennyiben egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, és ezt a közterhet költségként nem (a
későbbiekben sem) érvényesíti, akkor az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének
(2 000 000-600 000), azaz az 1 400 000 forintnak  a 78%-át kell az adóalap-kiegészítés
alapjaként figyelembe vennie. Ezért a program  által beírt összeget korrigálnia kell. Az
1 400 000 forint 78%-ához, azaz 1 092 000 forinthoz hozzá kell adnia az előadásból származó
(1 200 000-130 000) 1 070 000 forint jövedelmét. Az („a”) oszlopban tehát 2 162 000 forintra
kell korrigálni a program által „felkínált” összeget. 
Családi kedvezmény
(néhány példa a családi kedvezményre való jogosultságra, illetve a megosztásra)
1. példa:
Egy  házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás gyermek az anya, az általános
iskolás gyermek és egy egyetemista az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi
pótlékra, így a családi kedvezmény igénybevételére is.
A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is figyelembe veszik, mert nem
rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ezért Ő is eltartottnak minősül.
Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak egyszeresen lehet igénybe
venni!
Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két gyermekre tekintettel
havonta 2*206 250 forint családi kedvezményre jogosultak.
A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, az eltartottak
száma kettőre csökken. A házaspár az egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését
kővető hónaptól 2*62 500 forint családi kedvezményre jogosultak.
2. példa:
A szülők élettársi kapcsolatban élnek és három gyermeket nevelnek. Az egyik középiskolás
közös gyermekük, a másik középiskolás és egy főiskolás az apa gyermeke. Az anya a saját
gyermeke után jogosult családi pótlékra, ezért 1*62 500 forint családi kedvezményt
érvényesíthet. Az apa esetében a kedvezményezett eltartottak száma két fő, két gyermekkel
összefüggésben jogosult a családi pótlékra, és a főiskolás gyermeket a családi pótlék
mértékének megállapítása során figyelembe  veszik, tehát az eltartottak száma három fő az
esetében. Az apa 2*206 250 forint családi kedvezményre jogosult havonta.  3
Az adójóváírás számítása, a 1153-B lap 24. sora
1. példa:
Kovács Tibor 2011-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynek
összege 3 720 000 forint volt (1. sor „a” oszlop). Adóalap kiegészítéssel számított összeg
(3 720 000x1,27)= 4 724 400 forint (1. sor „d” oszlop) Az adózó adójóváírást egyáltalán nem
érvényesíthet, mivel a 2011. évi összes jövedelme (20. sor) a 3 960 000 forintot meghaladta.
2. példa:
Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme adóalap
kiegészítéssel csak 3 320 000 forint lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna adóalap
kiegészítéssel 1 510 000 Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az
összes bevallott (20. sor) jövedelme 4 830 000 forint lenne, ami a 3 960 000 forint értékhatárt
szintén meghaladná.
3. példa:
Nagy Tibor 2011-ben 3 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett
adóalap kiegészítéssel. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A
magánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes
jövedelme (20. sor) a 3 960 000 Ft-ot nem haladta meg. 
A csökkentett összeg kiszámítása:
Az adózót megillető összeg a bér 16%-a, de legfeljebb 145 200 forint lenne, ez azonban
csökkentendő (3 817 000-2 750 000) az 1 067 000 forint 12%-ával, azaz 128 040 forinttal, így
Nagy Tibor 2011-ben adójóváírás címén 145 200-128 040 = 17 160 forinttal csökkentheti a
számított adóját.
4. példa:
Nagy Kázmér 2011. évi adóbevallásban bevallott összes jövedelme (20. sor) 1 200 000 forint.
Az adóévben megszerzett bérjövedelme  adóalap-kiegészítéssel 1 200 000 forint, az
adójóváírásra jogosító hónapok száma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őt megillető adójóváírás
összegét a következők szerint állapítja meg.
A 1 200 000 forint adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16%-a 192 000 forint, tekintettel
azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x 12 100 forint/hó, vagyis 96 800 forint adójóváírás illeti
meg. 
Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt
külön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1153-C lap 53., 68. sorához
1. példa
Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint tételes költséget jelölt meg. Ezzel szemben év végén, a
számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költsége csak 180 000 forint. A két összeg
különbözete 120 000 forint, több mint az adóelőleg megállapításakor nyilatkozott költség 5%-
a (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba). A 120 000 forint után, annak 39%-át, vagyis
46 800 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie.
2. példa
A fenti példa alapján nem kellene 39%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a két
összeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-ánál), azaz a
ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg
lenne.
3. példa
Az 1. példa alapján, amennyiben adózó kötelezettsége levezetésekor a 67. sorban
adókülönbözetet mutat ki, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e,
hogy az adóelőleg-nyilatkozatában közölt körülmények ellenére családi kedvezmény,
adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte-e. Amennyiben a befizetendő
különbözet az helytelen adóelőleg-nyilatkozat következménye, és a 10 000 forintot
meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége, úgy további 12% adót kell felszámítania
(68. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg.
A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék
összegének kiszámítása a 1153-C lap 84. sora
1. példa
Ha Ön 2011. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az idő
alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 21 000, vagyis 3 864 000 forint után kötelezett a
10%-os mértékű, összesen 386 400 forint nyugdíjjárulék megfizetésére.
2. példa
Ha Ön 2011. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, de
keresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 365 x
21 000, vagyis 7 665 000 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 21 000, vagyis
630 000 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 7 665 000 – 630 000,
vagyis 7 035 000 forint után kötelezett a 10%-os mértékű, összesen 703 500 forint
nyugdíjjárulék megfizetésére.
Tandíj, felnőttképzés díja címén befizetett összeg halasztott kedvezményének
kiszámítása, a 1153-B lap 34. sora
1. példa
Szép Gézának a „Tudás Egyetem” által 2007. évre vonatkozó igazolása alapján, halasztott
kedvezményként 650 000 forint befizetett tandíjat igazolt. A hallgatói jogviszonya
2008. évben szűnt meg. Szép Géza a 2009. évi adóbevallásában 90 000 forintot felsőoktatási
tandíj halasztott kedvezményeként igénybe vett. A 2010. évben 250 000 forint kedvezmény
alap figyelembe vételével 75 000 forint kedvezményt érvényesített.
A 2011. évre  3 200 000 Ft összes jövedelemmel számolva igénybe vehető kedvezmény
kiszámítása:
Igazolt, befizetett összeg: .........................    650 000 Ft
2009-ben igénybe vett kedvezmény:........      90 000 Ft
A 2009. évi kedvezmény alap: ................. (90 000/30)*100 = 300 000 Ft
A 2010-ben igénybe vett kedvezményalap:    250 000 Ft
A 2011. évben figyelembe vehető kedvezmény alap  100 000 Ft*
*Ezt az összeget kell a 1153-B lap 34. sor „a” oszlopába halasztott kedvezmény alapjaként
beírnia.
A 2011. évben lehetősége van még 100 000 forint kedvezmény alap után 30 000 forint
halasztott kedvezmény érvényesítésére, melyet a 34. sorban kell feltüntetnie.
Ezzel az összeggel lezárul a képzési költségként befizetett összeg után halasztott módon
történő kedvezmény érvényesítésének lehetősége.  5
Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója1153-04-es lap a 161. sora
Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására
1. példa
Kiss József az önkormányzattól a 2007-ben megvásárolt lakását 2011-ben eladta
3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg)
300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint.
A jövedelem kiszámítása:
Bevétel („b” oszlop)       3 500 000 Ft
Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) -       -  500 000 Ft
Számított összeg:       3 000 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:      900 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a             144 000 Ft
2. példa
Ha az 1. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is a tulajdonosa
volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk.
Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők
szerint kell az adatokat feltüntetni.
Bevétel („b” oszlop)       1 750 000 Ft
Költség („c” oszlop)                          -   250 000 Ft
Számított összeg       1 500 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:      450 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 450 000 Ft 16%-a        72 000 Ft
3. példa
Ha az 1. példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás benyújtásáig
igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította,
akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie:
Bevétel („b” oszlop)       3 500 000 Ft
Költség („c” oszlop)                           -  500 000 Ft
Számított összeg       3 000 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:     900 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a         144 000 Ft,
a 900 000 forint 16%-os adója, azaz 144 000 forint.  A „d” oszlopban szereplő
900 000 forint jövedelmet és az „e” oszlopban feltüntetett, levont 144 000 forint adót a
bevallás 06-01-es lapján a cél szerinti felhasználásról, a 209. sorban kell feltüntetnie. A
209. sor „a” oszlopba a 900 000 forintot, és  a „b” oszlopba a 144 000 forintot kell
beírnia.
4. példa
Nagy Bálint a 2006-ban 26 000 000 forintért vásárolt üdülőjét 38 000 000 forintért
értékesítette 2011-ben.
A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő:
Bevétel („b” oszlop) ..............................    38 000 000 Ft
Költség („c” oszlop) ..............................   - 26 000 000 Ft
Számított, egyben adóköteles jövedelem („d” oszlop)  12 000 000 Ft 6
A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2012-ben,
illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 16% mértékű adót, azaz 1 920 000 forintot kell
az „e” oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni.
5. példa
Nagy Bálint az 1998-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el 2011-
ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint. Az adó
kiszámítása a következő:
Bevétel („b” oszlop)       14 700 000 Ft
Költség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000=         - 3 300 000 Ft
Számított jövedelem       11 400 000 Ft
Levonandó a 11 400 000 Ft 80%-a              -  9 120 000 Ft
Jövedelem („d”) oszlop        2 280 000 Ft
Adó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 16%-a         364 800 Ft
Ha a példánkban szereplő Nagy Bálint, az eladott telket 1996-ban vagy azt megelőzően
szerezte volna, akkor a 11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a
számított összegből, vagyis adóköteles jövedelme nem  keletkezne, ezért a bevételét sem
kellene bevallania.
Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a 1153-04-es lap
163. sora
Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000  forint. Ennek 16%-os adója
128 000 forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel a 200 000 forint 16%-át,
vagyis 32 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 96 000 forintot kell az adózónak
írnia.
A 2011. évben képződött és 2011. december 31-éig lezárult ellenőrzött tőkepiaci
ügyletből származó jövedelem/veszteség bevallása, valamint, az adókiegyenlítés
számítása, 1153-06-01 lap 212-220. sorok
Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakul Kovács János ellenőrzött tőkepiaci
ügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2011-2013 években.
2011. év
Kovács Jánosnak 2009-ben és 2010-ben nem volt vesztesége. 2009-ben 500 000 Ft, 2010-
ben 1 000 000 Ft jövedelmet ért el. A 2011. évben 2 200 000 veszteséget közölt (1153-04-
es lap 172. sor „a” oszlopa).
A bevallás 1153-06-01-es lapjának kitöltése:
Sor száma Adókiegyenlítés számítása  A jövedelem adója A veszteség adója
Adókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------
212. 2009. év 100 000 -------------------------
213. 2010. év 200 000 -------------------------
214. 2011. év 0 -------------------------
215.  Adókiegyenlítési keret összesen  300 000 --------------------------
Adókiegyenlítésre jogosító összeg
-------------------------- --------------------------
216. 2009. év  -------------------------- 07
217. 2010. év -------------------------- 0
218. 2011. év -------------------------- 352 000
219.  Adókiegyenlítésre jogosító összeg
összesen
-------------------------- 352 000
220.  Adókiegyenlítés miatt befizetett
adóként figyelembe vehető  
-------------------------- 300 000*
* Ezt az összeget kell a bevallás 65. sorában feltüntetni.
A bevallás 1153-04-es lapjának kitöltése:
Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”
172. 2 200 000 -------------- -------------- 0 0
2012. év
Adózó János 2012-ben 350 000 Ft veszteséget számolt ki. Mivel 2011-ben „elköltötte” az
adókiegyenlítési keretét, így adókiegyenlítést nem vehet figyelembe a bevallásában.
A bevallás 1253-06-01-es lapjának kitöltése:
Sor száma Adókiegyenlítés számítása  A jövedelem adója A veszteség adója
Adókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------
212. 2010. év 0 -------------------------
213. 2011. év 0 -------------------------
214. 2012. év 0 -------------------------
215.  Adókiegyenlítési keret összesen  0 --------------------------
Adókiegyenlítésre jogosító összeg
-------------------------- --------------------------
216. 2010. év  -------------------------- 0
217. 2011. év -------------------------- 52 000*
218. 2012. év -------------------------- 56 000
219.  Adókiegyenlítésre jogosító összeg
összesen
-------------------------- 108 000
220.  Adókiegyenlítés miatt befizetett
adóként figyelembe vehető  
-------------------------- 0
* A 1253-as bevallás 219. és 220. sorában feltüntetett összeg különbözete. 
A bevallás 1253-04-es lapjának kitöltése:
Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”
172. 350 000 --------------  -------------- 0 0
2013. év
Adózó János 2013-ban 50 000 Ft összes nyereséget realizált. Tekintettel arra, hogy a
2011. és 2012. évi vesztesége 108 000 Ft, így az adókiegyenlítésre jogosító összegből
8 000 Ft-ot érvényesíthet.
A bevallás 1353-06-01-es lapjának kitöltése:
Sor száma Adókiegyenlítés számítása  A jövedelem adója A veszteség adója
Adókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------
212. 2011. év 0 -------------------------
213. 2012. év 0 -------------------------
214. 2013. év 8 000 -------------------------
215.  Adókiegyenlítési keret összesen  8 000 --------------------------
Adókiegyenlítésre jogosító összeg
-------------------------- --------------------------
216. 2011. év  -------------------------- 52 0008
217. 2012. év -------------------------- 56 000
218. 2013. év -------------------------- 0
219.  Adókiegyenlítésre jogosító összeg
összesen
-------------------------- 108 000
220.  Adókiegyenlítés miatt befizetett
adóként figyelembe vehető  
-------------------------- 8 000*
*Ezt az összeget kell a 1353-as bevallás 65. sorában feltüntetni.
A bevallás 1353-04-es lapjának kitöltése:
Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”
172. 0 -------------- -------------- 50 000  8 000
A 2011. évben képződött és 2011. évben lezárult csereügyletből származó
jövedelem/veszteség megállapítása és bevallása ügyletenként, 1153-06-02 lap 222-
231. sorok
Kockáztató Béla a 2011. évben 4 csereügyletet kezdett el és ezen ügyletek le is zárultak
még ebben az évben. 
A bevallás 1153-06-02-es lapjának kitöltése a következő:
Sor száma „a” Csereügylet
jövedelme
„b”
Csereügylet
vesztesége
„c”
222. Adott csereügylet 100 000 0
223. Adott csereügylet 50 000 0
224. Adott csereügylet 0 30 000
225. Adott csereügylet 10 000 0
230.  Csereügyletből származó
jövedelem összesen
160 000* --------------------------
231.  Csereügyletből származó
veszteség összesen
------------------------ 30 000
* Ezt az összeget kell a 1153-04-es lap 171. sorának „d” oszlopába beírni, a 16% mértékkel megállapított
adó összegét (25 600 Ft) pedig e sor „e” oszlopában kell feltüntetni. Nem számítható össze az egyik
ügyleten elért jövedelem, a másik ügylet veszteségével!
Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése
1153-06-01 lap
1. példa
Kis Virág 2010-ben értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított
10 000 000 forint jövedelme után a 2 500 000 forint adót megfizette.
2011-ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért.
1153-06-01 lap kitöltése:
204. sor 2010-ben megfizetett adó      2 500 000 Ft
205. sor 2010. évi cél szerinti felhasználás alapja:  0   adója:       0 Ft
206. sor 2011. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója:     640 000 Ft*
*Ezt az összeget kell beírnia a 1153-C lap 65. sorába.
2. példa
Minden Áron 2011-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme 5 000 000 forint,
melynek az adója 800 000 forint. 2011-ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított
összeg 6 000 000 forint. 9
A 1153-06-01 lap kitöltése:
208. sor  2011. évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja: 5 000 000   adója:     800 000 Ft
209. sor  2011-ben cél szerinti felhasználás alapja:          6 000 000   adója:     960 000 Ft
210. sor  2012. évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető:                0 Ft
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek bevallása, a
1153-08-01-es lap sorai
1. Gábor Zsolt a 2621 FEOR- számmal jelzett tevékenységéből származó bevételére az
egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot alkalmazta. A kifizetőnek
adott nyilatkozata szerinti bevétele 1 380 000 Ft volt, ebből 593 000 Ft (4 szerződésből)
megbízási szerződésből származott.
A kapott igazolások alapján, mind a négy  kifizetés (80 000 Ft, 73 000 Ft, 180 000 Ft,
260 000 Ft) esetében a kifizető igazolása szerint, a biztosítás időtartama 1 nap, így a
járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig vonta le a 15% mértékkel ekho-t, a
fennmaradó összeg után pedig 11,1% mértéket alkalmazott.
A többi bevétel esetében már nyilatkozott, hogy elérte a járulékfizetési felsőhatárt.
Gábor Zsolt rendszeresen közreműködik mérkőzésvezetőként az első osztályú kézilabda
mérkőzéseken. 2010. szeptembertől induló szezonban az év végéig 36 mérkőzést vezetett,
melyekért a megbízási szerződés szerint mérkőzésenként 120 000 Ft-t kapott. Erre a
bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózási módot választotta.
A nyilatkozat szerinti bevétel:      1 380 000 Ft
15% ekho 4x (21 000x0,15)=        12 600 Ft
11,1% ekho [593 000-(4x21 000)] x 0,111=       56 499 Ft és 
11,1%ekho (1 380 000-593 000) x0,111=       87 357 Ft
11,1% ekho (4 320 000) x 0,111=       479 520 Ft
Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba 2011. évben 380 000 Ft befizetést teljesített,
mely után a kedvezményt az ekho szerint adózott összegből kívánja érvényesíteni. 
Az  adóalap-kedvezmény mértéke – ha az Alap javára az adóévben befizetett összeg nem
haladja meg az adóévi ekho alapját – a befizetett összeg 63,3%-a, azon összeg után, amely
nem több, mint amennyi ekhoalap után az adózót 15%-os mértékű ekho terheli, illetőleg
85,6%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után az adózót 11,1%-os
mértékű ekho terheli. A 84 000 Ft esetében a teljes összeg levonható
(380 000x0,633=240 540). A 11,1%-os bevétele esetében, tekintettel arra, hogy a
kedvezmény csak egyszeresen érvényesíthető [(380 000-84 000)x0,856= 253 376]
A 1153-08-01-es lap kitöltése
Sor
száma
15%-os bevétel A levont adó 11,1%-os bevétel A levont adó
„a” „b” „c” „d” „e”
253. --------- 84 000 12 600 6 209 000 689 199
254. --------- 84 000* 12 600 6 209 000* 689 199
255. 380 000 84 000 --------------- 253 376 ---------------
256. -------- 0 0 5 955 624 661 074
257. -------- -------------------- 12 600** --------------- 28 125**
*   Ezeket az összegeket kell figyelembe venni az éves összes jövedelem megállapításánál a 20. sorban
** Ezt az összeget visszaigényelheti adózó a 1153 C lap 81. és 82. sorát kitöltve. 10
A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 1153-09-es lap kitöltése
1. példa
Kocsis Péter adózó 2011. évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely bérbeadásból
1.400.000 forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől 265.100 forint osztalék
jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás
kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen: 1.400.000 + 265.100 = 1.665.100 forint,
melynek a 14%-a 233.114 forint.
Kocsis Péter adózó után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg.
Adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza:
- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint), és
- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint).
Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetében
további (saját) egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak
a saját kötelezettségeket kell feltüntetnie, a 1153-09-es lapot nem kell kitöltenie. 
Ugyanakkor jogszabály írja elő a következőket:
A 14%-os egészségügyi hozzájárulást mindaddig  meg kell fizetni, amíg a biztosítási
jogviszonyában megfizetett magánszemélyt terhelő természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény
alapján a magánszemélyt terhelő és megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett
egészségügyi szolgáltatási járulék (együtt: egészségbiztosítási járulék),  valamint a
meghatározott jövedelmek után megfizetett 14%os mértékű egészségügyi hozzájárulás
együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (a továbbiakban: hozzájárulásfizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től
kapott igazolással, melye(ke)n az előzőek szerinti jogcímek szerepelnek. 
Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 + 240.000 = 473.114), az
adózónak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es
lapját ki kell töltenie. 
A 1153-09-es lap kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia:
A 288. sor „g” mezőjébe a 233.114 forintot kell feltüntetni.
A 289. sor „g” mezőjébe a 240.000 forintot kell beírni. 
A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint kerül. 
A 290. sor „f” oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások
összege meghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát (473.114 – 450.000 =) 23.114 forint. 
A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert az adózónak egyéb kötelezettsége,
befizetett hozzájárulása nem volt. 
A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvont összeget (23.114 forintot). Ez lesz az adózó által
ténylegesen visszaigényelhető összeg, amelyet a bevallás 90. sorába is át kell vezetni.
2. példa
Nagy Pál adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza:
- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (123.456 forint), és
- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (124.358 forint). 11
Az adózónak saját jogon 2011. I negyedévében 3.156 forint, a II. negyedévben 4.523 forint, a
III. negyedévben 11.589 forint és a IV. negyedévben 16.987 forint (összesen 36.055 forint)
14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett.
Mivel az előzőekben felsorolt tételek együttes  összege nem haladja meg a felső határt
(összesen: 284.069 forintot) ezért a 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni:
A 288. sor „g” mezőjébe a 123.456 forintot kell feltüntetni.
A 289. sor „g” mezőjében a 124.358 forintot kell beírni. 
A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 247.814 forint kerül, az „f” oszlop üresen
marad, mivel a „g” oszlop összege nem éri el a 450.000 forintot. 
A  291. sorba a felső határig kiszámított különbözet összegét, azaz a [450.000-
(123.456+124.358)]= 202.186 forintot kell beírni. 
A 292. sor „b”-„e” oszlopaiban az adott negyedévre vonatkozó összegeket (3.156 + 4.523 +
11.589 + 16.987) kell szerepeltetni,  a 292. sor „g” oszlopában az előző oszlopok összesen
adatát, a 36.255 forintot kell feltüntetni. 
Példánkban a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyéb
százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége (25%, 27%, stb.) nincs, ezért a
293. sorban is a 36.255 forintot kell feltüntetnie. 
A 294. sor „g” oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, ha pl.: az adózó befizette
az egyes negyedévekre bevallott hozzájárulás teljes összegét, akkor a 294. sorba a
36.255 forintot kell beírni. 
A 295. sor üresen marad, mert sem túlvonásról, sem túlfizetésről nincs szó. 
A  296. sorba is a 36.255 forintot kell beírni, valamint a  297. és 298.sorok is üresen
maradnak, mert a kötelezettség teljes összegét az adózó pénzügyileg rendezte.

A pédatár PDF verziója innen letölthető!






Newer news items:
Older news items:

Utolsó frissítés: 2012 március 21. (szerda) 20:29