RSS
Adóbevallás 2013
2014. Nov. 1.
Adóbevallás 2012: az adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatok

Írta: Administrator   
2011 december 28. (szerda) 18:59

Adóbevallás 2012: az adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatok. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalelnökének tájékoztatója a magánszemély 2011. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról.

A 2011. január 1-jétől alkalmazandó – a személyi jövedelemadó bevallására, az adó és az
adóelőleg levonására és befizetésére, a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó –
szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), az
egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Eftv.), az egyszerősített
közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.), az egyes
gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról szóló 2010. évi XC. törvény,
valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza.
Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.
A tájékoztató tartalma:
1. A kifizető és a munkáltató fogalma
1.1. A kifizető fogalma
1.2. Nem minősül kifizetőnek
1.3. A munkáltató fogalma
2. A kifizető és a munkáltató feladatai
A 11M30. igazolás (1. sz. melléklet)
I. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek (bevételek)
II. Elkülönülten adózó jövedelmek
III. Egyéb adatok
IV. Adónyilatkozattal kapcsolatos tájékoztatás
3. További igazolások, melyeket a kifizetőnek (munkáltatónak) kell kiállítania
3.1. A kifizető kötelezettsége a magánszemélynek történő kifizetés esetén
3.2. A Munkaviszony (tagsági viszony) megszőnésekor kiállított igazolás (Adatlap)
3.3. A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás
3.4. Tartós befektetésből származó jövedelem igazolása
3.5. A magánszemély egyes jövedelmeit terhelő különadó elszámolásáról
kiállítandó igazolás (KULONADO 2011 igazolás minta)
3.6. Egyszerősített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételekről a
magánszemély részére kiadott igazolás (2. sz. melléklet)
4.A kifizető kötelezettsége a kedvezményre, rendelkezésre jogosító igazolások
kiállításával kapcsolatban
4.1. Lakáscélú hitellel kapcsolatos kedvezményhez kiállított igazolás (3. sz.
melléklet)
4.2. Súlyosan fogyatékos magánszemély részére kiadott igazolás (4. sz. melléklet)
4.3. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak által kiadandó igazolás (5. sz.
melléklet)4.4. A nyugdíj-előtakarékossági számlákat vezetők igazolása (6. sz. melléklet)
Mellékletek
1. sorszámtól a 6-os sorszámig a nyomtatványok képei (Igazolások)
1. A kifizető és a munkáltató fogalma
1.1. A kifizető fogalma
Kifizetőnek minősül a Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy
egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb
szervezet (pl. a közös név alatt mőködő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a
társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A
megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta,
hitelintézet) útján fizet ki.
Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője,
függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja
a magánszemélynek.
A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta.
Kifizető az is, aki (amely) a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek
kamatjövedelmet fizet ki.
Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az
osztalékot juttatták.
Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közremőködésével kötött
ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos).
Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség
terhel, kifizető a belföldi illetőségő megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni
vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés
teljesítésére terjed ki.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített
adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell
kifizetőnek tekinteni.
Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző
szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény
rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az
ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.
Kifizetőnek minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja
szerinti foglalkoztató is.


1.2. Nem minősülnek kifizetőnek
A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági
végrehajtók letétből történő kifizetés esetén.
Csak az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem minősülnek kifizetőnek:
a) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte
után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén,
b) a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott
számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,
c) az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul
igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.
1.3. A munkáltató fogalmának meghatározása
Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély
- a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít,
- olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön
törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
Az szja-törvény előírásainak alkalmazásában munkáltató az is, aki munkaerő-kölcsönzés
esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött
munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló
kölcsönvevője.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a
munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az szja törvényben megállapított
rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére
vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.
Az előzőek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizető.
Távmunkában történő foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet.
A START, START PLUSZ, START EXTRA és START BÓNUSZ kártyával történő
foglalkoztatás az erre irányuló szerződéstől függően munkaviszonyban vagy ösztöndíjas
foglalkoztatás keretében történhet.
A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a
magánszemély
- bedolgozói jogviszonyban,
- munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az
iskolai szövetkezetet is),
- gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban főfoglalkozású tagsági
viszonyban áll.
A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőt
munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtő helyhez
tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó vagy
egyéb jövedelmet.


Az előzőek alapján a Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságát munkáltatónak kell
tekinteni akkor is, ha a Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága központosított
illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon Magyar
Államkincstár Megyei Igazgatósága illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetőtől,
munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez.
2. A kifizető és a munkáltató feladatai
Az előzőekben meghatározott munkáltató 2012. január 31-éig, minden magánszemélynek
(munkavállalónak) jövedelemigazolást ad. Az igazolás átvételét igazolni kell. Azoknál a
munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak és az Adatlapot
átadja a munkáltató részére, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól
származó – a munkaviszony megszőnésekor kiállított adatlapon szereplő – jövedelmeket
is.
Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére, a kirendelés
helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.
A kölcsönbeadót-kölcsönbevevőt a következők szerint terheli a munkaviszonnyal
összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, levonási,
befizetési kötelezettség teljesítése.
Munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás
alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a
munkavállaló kölcsönvevője teljesíti az előbbi kötelezettségeket.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a
munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az Szja-törvényben megállapított
rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére
vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adott/vett
munkavállaló részére az M30-as igazoláson túl, a bevételnek nem számító juttatást is
igazolni kell a munkáltatónak.
Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső
adóköteles bevételeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2011. évben
kifizetett, a bevételt csökkentő tételeket, valamint az ezekből levont személyi
jövedelemadó és -adóelőlegek összegét, illetve a személyi jövedelemadó előleg
levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes – a
törvényben meghatározott –a munkáltatótól származó külön adózó (külföldi) jövedelmeket
is, valamint egyéb adatokat is, melyek a magánszemély adóbevallása/adónyilatkozata
elkészítéséhez szükségesek.
Az igazolás nem tartalmazza az Ekho tv. szerinti egyszerősített közteherviselési
hozzájárulás alapját és közterheit. Erről a kifizetéskor kell az igazolást átadni a
magánszemély részére, függetlenül attól, hogy munkaviszonyra tekintettel történt-e a
kifizetés. Kiadható a 3.6 ponthoz tartozó 2. sz. melléklet szerinti igazolás minta
alapján elkészített összesített igazolás is.
Nem tartalmazza az igazolás a magánszemély munkavégzésre irányuló
jogviszonyának megszőnésekor különadó alapot képező bevételét sem. Ehhez a 3.5
pontban jelzett, KULONADO 2011 igazolásminta alapján elkészített igazolás
használható, amely a NAV honlapjáról letölthető.


Az állami adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el
valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és
tartalmi követelményeinek, ezért a nem magánszemély munkáltató által kiadott igazolásról
nem mellőzhető a cégszerő aláírás.
A munkáltatónak – munkavállalói érdekében – célszerő gondoskodnia arról, hogy az
alkalmazásában álló magánszemélyek az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat
megismerjék. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha a munkáltató
nem társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhely, úgy a társadalombiztosítási
ellátási, valamint a családtámogatás összegeit az igazolás nem tartalmazza. Célszerő
felhívni a magánszemély figyelmét arra is, hogy az adóbevallása (adónyilatkozata,
egyszerősített adóbevallása), valamint a munkáltatói adómegállapítása során csak akkor
vehetőek figyelembe a fenti nyilatkozat összegei, ha a juttatótól igazolással rendelkezik a
magánszemély.
A 11M30 jelő nyomtatvány kitöltési útmutatója (az 1. számú melléklet)
A nyomtatvány kettő lapból áll, a lapok csak együtt fogadhatóak el.
Az igazolást a 11M30-as nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A
nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét
azonban be kell tartani a jövedelem igazolásakor. A jövedelemigazoláson feltüntetett
sorszámok megegyeznek a 1153-as számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány
sorainak számozásával, kivéve az úgynevezett 600-as sorszámokat, mely sorokba írt
adatok segítik a magánszemélyt a bevallása/adónyilatkozata kitöltésekor.
A nyomtatványon a munkáltató (társas vállalkozás) és a munkavállaló (tag) adataira
vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni (neve és/vagy elnevezése, címe, adószáma). A
magánszemély természetes azonosító adatait teljes körően fel kell tüntetni az adóazonosító
jellel együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező munkavállaló (tag) esetében is
kötelező az adóazonosító jel feltüntetése.
Abban az esetben, ha a kiállított igazolás „halmozott adatot” tartalmaz, vagyis a korábbi
munkáltató által kiállított Adatlap jövedelme is szerepel az igazoláson, a jelölt helyen „1”-
es beírásával azt is jelezni kell. A korábbi munkáltató (társas vállalkozás) által kiállított, a
3.2 pont szerinti Adatlap alapján, az igazolásnak minden adatot tartalmaznia kell (kivéve a
törthavit), függetlenül attól, hogy a személyi jövedelemadó előleg megállapítása során
figyelembe vette-e. Ebben az esetben a 11M30A lapon fel kell tüntetni az igazolás
adatainak kiállítása során figyelembe vett, korábbi munkáltató(k) nevét.
Ha nem tartalmaz halmozott adatot az igazolás, úgy „0”- át kell a jelölt helyre beírni.
I. AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK
A 11M30 lap 1-től 14. sorának az „a” oszlopaiban az adóalap-kiegészítés alapjának
(jövedelem) összegét kell szerepeltetni, míg a „d” oszlopokban az adóalapkiegészítéssel
növelt összegeket (az „a” oszlop 1,27-szerese) kell feltüntetni, amely az
adóalapja.
Az igazoláson szereplő adóalap-kiegészítés számítását ismét el kell végezni, függetlenül
az adóelőleg számítása során – év közben figyelembe vett adóalap-kiegészítés összegétől.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem


1. sor: Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató
által kifizetett, munkaviszonyból származó belföldön adóköteles, rendszeres és nem
rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles
társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki.
Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet1 (így a
START- kártyákkal létesített munkaviszonyból származó bérjövedelmet is) attól
függetlenül, hogy az úgynevezett fő vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a
Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak a munkaviszonyt
nevesíti.
A hallgatói munkadíj a 2011. évtől munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles,
a korábbi adóterhet nem viselő járandóság jogcíme helyett.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy
elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített
kiadás teljes összegét is.
A 2011. évtől bérnek minősül a közfoglalkoztatási jogviszony keretében megszerzett
jövedelem.
Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló összegét, ha az a munkáltatóhoz
folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik.
Bérnek minősül a munkaviszonynak megfelelő külföldi jog szerinti jogviszonyból
származó jövedelem.
Ha a magánszemély a 2011. évben egyszerősített foglalkoztatás keretében is szerzett
jövedelmet, valamint a kifizető a 1108-as, vagy 1108E-s bevallásában kifizetett
munkabérként feltüntette, akkor az is bérjövedelemnek minősül. A törvényi feltételek
megléte esetén, a jogosultsági hónapok számának figyelembe vételével a magánszemély
adójóváírást érvényesíthet.
Az egyszerősített foglalkozásról külön összesített igazolás kiállítására a foglalkoztató nem
köteles.
Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
2. sor: Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések
igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási
lehetőséget biztosít.
A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad,
bérjövedelemnek minősül.
Ha költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, akkor e
sor „b” oszlopában a bevétel teljes (bruttó) összegét, a „c” oszlopban pedig a költségtérítés
összegéből a magánszemély nyilatkozata szerinti költséget, nyilatkozat hiányában az
igazolás (bizonylat) nélkül elszámolható összeget kell feltüntetni.
Az adóalap-kiegészítés alapjául szolgáló jövedelmet az „a” oszlopba, az adóalapkiegészítéssel
növelt jövedelmet a „d” oszlopba kell beírni.
1 1995. évi CXVII. tv. (továbbiakban: Szja-tv.) 3. § 21. pont


Távmunka csak munkaviszonyban folytatható. A távmunkához kapcsolódó
költségtérítéssel szemben csak tételes költséget lehet elszámolni.
Nem kell szerepeltetni a bevallásban azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a
magánszemélynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató)
nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre
tekintettel kapta.
Ha a kiküldetési rendelvény nem felel meg a törvényi előírásoknak, akkor az annak
alapján kifizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, mellyel szemben
költséget az általános szabályok szerint lehet érvényesíteni.
Amikor a törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján az igazolás nélkül elszámolható
összegnél többet fizetett a munkáltató, akkor a „b” oszlopban a teljes összeget, a „c”
oszlopban, a magánszemély nyilatkozata, illetve nyilatkozat hiányában a törvényben
meghatározott mérték szerinti összeget, az „a” oszlopba a jövedelmet, a „d” oszlopban az
adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell szerepeltetni.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe
venni azt a bevétel, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet
szerinti munkába járás esetén
· utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt
elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben
(ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében
történő térítés formájában valósul meg), vagy
· költségtérítés címén (különösen a saját gépjármővel történő munkába járás
költségtérítését is)
· a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely
között és/vagy
· hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért
oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forintot kap a
magánszemély.
A meghatározott összeget meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként nem
rendelkezik – a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó jövedelme.
A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjármővel történő
munkába járás címén költséget nem számolhat el.
A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a „b” oszlopban kell feltüntetni. A „c”
oszlopban a munkáltató – amennyiben az adóelőleg alapjának megállapítása során a
magánszemély nyilatkozata alapján ezt vette figyelembe – feltünteti az évi munkabér
(munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott
térítésből, feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben
más költséget nem számol el. Egyebekben a magánszemély költség nyilatkozata szerint
kell a „c” oszlop összegét kitölteni.
A külszolgálatra tekintettel kifizetett, Magyarországon adóköteles összeg (a törvényben
meghatározott személyi kör kivételével) teljes egészében bevétel, abból levonás 2011-ben
nem érvényesíthető.
Az adatlap 2011. 5. sorában szereplő összeget is ide kell beírni!


Ebben a sorban kell feltüntetni a Magyar Honvédség állományában lévő, nem
katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély mőveleti területen teljesített
külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a szállás (lakás)
bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50%-át meghaladó összeget.
Más bérjövedelem
3. sor: A Szja-törvény a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb
jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell igazolni, a szociális igazgatásról
és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles
ellátást, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény alapján folyósított álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt (ha ennek
megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg
nem haladó időtartamom belüli betöltésére is figyelemmel került sor), továbbá a keresetkiegészítést
és keresetpótló juttatást. Bér a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai
szolgálatot teljesítők illetménye. Bérnek minősül az előzőek szerinti jövedelmet pótló
kártérítés (keresetpótló járadék) összege is, ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen
címen fizetett kártérítést is. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles
társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő és itt kell
igazolni, ha azt a munkáltató fizette ki.
Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni, a más nem önálló tevékenységből származó
jövedelmeket.
Nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül különösen a nem önálló
tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény,
jutalom címén fizetett összeg, társas vállalkozásban személyesen közremőködő
magánszemély tag által személyes közremőködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas
vállalkozás költségei között számolják el, a választott tisztségviselői (gazdasági társaság,
társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelme,
ha azt nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi a magánszemély.
A gazdasági társaság, szövetkezet vezető tisztségviselőjének jövedelmét ebbe a sorba kell
beírni, abban az esetben is, ha a magánszemély e tevékenységet megbízási jogviszony
keretében folytatja. Ugyancsak nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek
minősül a végkielégítés. Más nem önálló jövedelemnek minősül a munkaviszonnyal
összefüggésben megszerzett adóköteles biztosítási díj.
A segítő családtag e tevékenységére tekintettel kifizetett jövedelem is nem önálló
tevékenységből származónak tekintendő.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan állam joga
szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerződése
Magyarországnak.
Ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a
kedvezményezett a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó
hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává, úgy a biztosított dolgozó adóköteles
jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a


szerződés módosítását követően fizetendő díj is) attól a hónaptól kezdődően, amelyben a
szerződés módosítására sor kerül.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell igazolni azt az
értékpapír juttatást is, amelyet a magánszemély kap, és a felek között egyébként fennálló
jogviszony és a juttatás körülményei szerint az, más nem önálló tevékenységből származó
jövedelemnek minősül.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által személyes közremőködő tagtól átvállalt
kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint az említett magánszemély javára vagy
érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.
A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértéke
önálló tevékenységnek minősül.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos,
hogy a költségtérítés is része a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés
mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt
nem tartalmazhatja, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítések között,
az 5. sorban kell feltüntetni.
Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
5. sor: A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések teljes összegét
kell ennek a sornak a „b” oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul,
akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor „c” oszlopa.
Egyébként a költségtérítéssel szemben tételesen csak olyan költségek számolhatók el a
költségtérítés mértékéig a „c” oszlopban, amelyekre tekintettel a költségtérítést kifizették,
illetőleg, amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.
A kifizetett teljes összeget a „b” oszlopba kell beírni, az „a” oszlop az adóelőleg alapjául
szolgáló jövedelmet (adóalap-kiegészítés alapja) tartalmazza.
Önálló tevékenységből származó jövedelem
7. sor: Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által kötött megbízás,
megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként (társas vállalkozás
esetén mellékszolgáltatás) kifizetett összegek igazolására.
Az igazolás „b” oszlopa a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel
összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része.
A „c” oszlop a magánszemély nyilatkozata szerint figyelembe vett költséget (nyilatkozat
hiányában az igazolás nélkül elszámolható) költséget, az „a” oszlop a költségek levonása
után fennmaradó adóalap-kiegészítés alapját, és a „d” oszlop az adóalap-kiegészítéssel
növelt jövedelmet kell, hogy tartalmazza.
Itt kell feltüntetni, például az ingatlan, a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön
megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.
A „b” oszlopban a kifizetett bruttó összeget, a „c” oszlopban az adóelőleg-alapjának
meghatározásánál figyelembe vett költséget, az „a” oszlopban a megállapított adóalapkiegészítés
alapját a „d” oszlopban az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet kell
feltüntetni.


Ebben a sorban kell bevallani azt az értékpapír juttatást is, amelyet a felek között fennálló
jogviszony és a szerzés körülményei alapján önálló tevékenységből származónak kell
tekinteni.
Nem tartalmazhatja ez a sor, a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét, amelyről a
kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (felvásárlási jegyet) átadni.
Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni
vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott.
Egyéb jogcímen kapott jövedelem
12. sor: Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek adókötelezettségére a
személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, tehát az
összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatóak az önálló és a nem önálló
tevékenységből származó bevételek és az úgynevezett külön adózó jövedelmek körébe,
valamint azon jövedelmek igazolására melyekről az Szja-törvény 28.§-a tételesen
rendelkezik. A bevételnek nem része a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély
által viselt, szabályszerően igazolt kiadás.
A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
13. sor: Itt kell feltüntetni a belföldi illetőségő magánszemélynek kifizetett azon
jövedelmét, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az
egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. A bevételt a „b”, a költséget a „c”, az adóalapkiegészítés
alapját az „a”, az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet pedig a „d”
oszlopban kell feltüntetni. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés,
illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett
illetmény minősül, melynek összegét ne felejtse el közölni.
Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
14. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles (adózott) jövedelmeket kell
feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak
nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a
személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Bérnek a
belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő,
külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül, melynek összegét ne
felejtse el szerepeltetni.
A bevételt a „b”, a költséget a „c”, az adóalap-kiegészítés alapját az „a”, az adóalapkiegészítéssel
növelt jövedelmet pedig a „d” oszlopban kell feltüntetni.
Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelem és adóalap
650. sor: Ebben a sorban kell összesíteni az adóelőleg megállapítása során figyelembe
vett, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket, és az adóalapot. (1-14. sorok)
Levont adóelőleg
651. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből ténylegesen levont adóelőleg
együttes összegének igazolására szolgál e sor „d” oszlopa.
II. ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK
Az elkülönülten adózó jövedelmek igazolásakor jogcímenként közölni kell az arra
szolgáló helyen a kifizetés (juttatás) bruttó összegét („b” oszlop), az adó alapját


(„c” oszlop), az adóalapot terhelő adó összegét („d” oszlop), valamint a ténylegesen
levonásra került adó összegét („e” oszlop).
A tőkejövedelmek tekintetében a kifizető (kifizetőnek minősülő hitelintézet, befektetési
szolgáltató) továbbra is a Szja-törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti
adattartalmú igazolást állít ki, melyet a magánszemély részére a jogszabályban
meghatározott időpontig átad.
Árfolyamnyereségből származó jövedelem
165. sor: Az értékpapír átruházásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor,
ha munkáltatótól (társas vállalkozástól) származik a magánszemély bevétele.
Osztalék címén megszerzett jövedelmek
167. sor: Ez a sor szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelmek és az abból levont
adó igazolására.
Ha a magánszemély részére a 2011. évben osztalékelőleg fizetés történt, úgy az
osztalékelőlegből levont adót el kell számolni, a megállapítás időpontját követő első
beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben.
A 2010-ben kifizetett osztalékelőlegből 2011. évben osztalékká vált részt és annak
megfizetett (elszámolt) adóját ebben a sorban kell szerepeltetni.
A privatizációs lízing jövedelme
168. sor: Ebben a sorban kell igazolni azt a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs
lízing formájában megszerzett vagyonrészét vagy annak egy részét – bármilyen módon
elidegeníti, vagy a társaság jogutód nélkül megszőnik. Jövedelemként a cégbíróságon
bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A
névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész
megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén
fizetett meg.
A társaság jogutód nélküli megszőnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel
csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
A lízingszerződés alapján szerzett tulajdonrészből származó bevétel egésze jövedelem.
Vállalkozásból kivont jövedelem
173. sor: Ebben a sorban kell igazolni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének
tőkekivonással történő leszállítása, a társas vállalkozás jogutód nélküli megszőnése, a
társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, valamint a magánszemély tag
tagsági viszonyának megszőnése miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrésztulajdonos)
által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett
jövedelmét.
Egyéb forrásadós jövedelmek
176. sor: Ez a sor szolgál azon külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az előző
sorokban (165-173. sorok) nem szerepelnek. Ezen sor „a” oszlopának fehéren hagyott
részében a jövedelemforrást kell megnevezni.
Az adó megállapításánál figyelembe vett jövedelem (adóalap)
652. sor: Ebben a sorban kell a külön adózó jövedelmeket összesíteni.


Levont adó összesen
653. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a külön adózó jövedelmek után ténylegesen
levont adó összegét.
III. Egyéb adatok
A 2011-ben kifizetett osztalékelőleg
42. sor: A „b” oszlopban kell szerepeltetni a 2011. évben osztalékelőleg címén kifizetett
összeget. Osztalékelőlegnek kell tekinteni az osztalékra jogosult magánszemély részére a
társaság (munkáltató) által a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél
követelésként nyilvántartásba vett összeget. Az abból levont 16%-os mértékő adó összegét
az „a” oszlopba kell beírni.
Az osztalékelőleg az osztalékká válás évében számít bele az éves összes jövedelem
összegébe.
A munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján
kifizetett jövedelem adóalap-kiegészítéssel növelt összege
46. sor: Ebben a sorban a munkaviszony jogellenes megszőntetésére tekintettel, bírósági
ítélet alapján kifizetett adóköteles összeget kell beírni. Az ily módon kifizetett összeg az
összevont adóalap részeként, a jogviszony jogcímének megfelelően, a nem önálló
tevékenységéből származó jövedelemként adóköteles.
Például, ha munkabért állapít meg a bírósági ítélet, akkor az a munkaviszonyból származó
jövedelemként adóköteles, azt az 1. sorban kell feltüntetni. Függetlenül attól, hogy az adót
meg kell fizetni, az éves összes jövedelemnek nem része ez az összeg, így e sor „b”
oszlopában szereplő összeget a 20. sor megállapítása során nem kell figyelembe venni.
Az „a” oszlopba az adóalap-kiegészítés alapjaként a bírói ítéletben megállapított
adóköteles összeget, a „b” oszlopba pedig az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet kell
feltüntetni.
Ha a bírósági ítélet többféle jogcímen állapított meg fizetendő összegeket, azokat
összesítve kell a sorba beírni.
A kettős adózást kizáró egyezmény alapján belföldön az adó alól mentesített, az éves
összes jövedelembe beszámító összeg
196. sor: Ebben a sorban tájékoztató adatként a magánszemély olyan jövedelmét kell
feltüntetni, amely 2011-ben külföldről származott, de a kettős adóztatást kizáró egyezmény
szerint e jövedelme nemzetközi szerződés alapján, Magyarországon az adó alól mentesített.
Az igazolásban szereplő külföldi jövedelmet a személyi jövedelemadó megállapításánál
figyelembe veendő adóalapba nem kell beszámítani, de az éves összes jövedelemnek a
része! A „b” oszlopba beírt jövedelmet a 20. „b” oszlop összegének meghatározásakor
figyelembe kell venni.
IV. Adónyilatkozattal kapcsolatos tájékoztatás2
A 2011. adóévtől új lehetőség a magánszemély számára, hogy amennyiben a törvényi
feltételeknek megfelel, választhatja az önadózás keretében a személyi jövedelemadó
bevallás 1153ANY jelő adónyilatkozattal történő teljesítését. A munkáltatónak, kifizetőnek
tájékoztatási kötelezettséget ír elő a törvény az adónyilatkozat választásának lehetőségéről.
2 Art. 27. § (1) bekezdés


Az alábbi sorok a magánszemély adónyilatkozattal történő bevallási kötelezettség
teljesítésének választhatóságához nyújtanak segítséget.
Az éves összes jövedelembe beszámítandó összeg
20. sor: Ennek a sornak a kitöltéséhez összegezni kell az összevont adóalapba tartozó
(650. sor ”d” oszlop), a külön adózó (652. sor „c” oszlop), a külföldről származó belföldön
az adó alól mentesített jövedelmeket (196. sor „b” oszlop). Amennyiben a munkaviszony
jogellenes megszőntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján kifizetett jövedelmet (46. sor
„b” oszlop) is tartalmaz az igazolás, annak összegét nem kell figyelembe venni e sor
kitöltésénél.
Az adóelőleg, adó megállapításánál figyelembe vett adóalap
654. sor: Ebben a sorban az adóelőleg, adó megállapítása során figyelembe vett
adóalapokat kell összesíteni.
Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett családi kedvezmény
16. sor: A magánszemély adóelőleg nyilatkozata alapján, az adóalap megállapítása során
figyelembe vett családi kedvezmény összegét kell ebbe a sorba írni.
Az igazolásban szereplő kedvezmény összeg nem feltétlenül lesz azonos a 1153-as
bevallásban, az egyszerősített személyi jövedelemadó bevallásban, illetve a munkáltatói
adómegállapítás során érvényesíthető összeggel. Erre célszerő külön is felhívni a dolgozó
figyelmét.
Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adójóváírás
24. sor: Az adóelőleg levonásánál – a magánszemély nyilatkozata alapján – figyelembe
vett adójóváírás összegét kell ebben a sorban feltüntetni.
Az igazolásban szereplő kedvezmény összeg nem feltétlenül lesz azonos a 1153-as
bevallásban, az egyszerősített személyi jövedelemadó bevallásban, illetve a munkáltatói
adómegállapítás során érvényesíthető összeggel. Erre célszerő külön is felhívni a dolgozó
figyelmét.
Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett súlyos fogyatékosság miatti
kedvezmény
32. sor: Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt az adóelőleg levonásánál figyelembe
vett havi 3 900 forint (éves szinten legfeljebb 46 800 forint) adókedvezmény összegét kell
beírni.
Az igazolásban szereplő kedvezmény összeg nem feltétlenül lesz azonos a 1153-as
bevallásban, az egyszerősített személyi jövedelemadó bevallásban, illetve a munkáltatói
adómegállapítás során érvényesíthető összeggel. Erre célszerő külön is felhívni a dolgozó
figyelmét.
A bevételből levont érdekképviseleti tagdíj
41. sor: Ez a sor szolgál a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj,
kamarai tagdíj feltüntetésére.
A munkáltatóként levont (megfizetett) és a ténylegesen fizetendő adóelőleg, adó
különbözete


655. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a levont adóelőleg, adó összegének és a
ténylegesen fizetendő adóelőleg, adó összegének a különbözetét. Amennyiben a (+/-)
különbség meghaladja az ezer forintot, a magánszemély nem választhatja az
adónyilatkozatot.
A kifizetőként levont és a ténylegesen fizetendő adóelőleg, adó különbözete
656. sor: Ebbe a sorba kell beírni az igazolás alapján a levont adóelőleg, adó összegének
és a ténylegesen fizetendő adóelőleg, adó összegének a különbözetét. Ha kifizetőként a
levont és a ténylegesen fizetendő adóelőleg, adó összege nem azonos, a magánszemély
nem jogosult a bevallási kötelezettség adónyilatkozattal történő teljesítésére.
657. -658. sorok: Amennyiben a magánszemély által átadott - ADATLAP 2011. - adatait
is tartalmazza a kiállított igazolás, a 657., 658. sorokban a kedvezményekre, és a tételes
költségelszámolásra vonatkozó kérdésekre „X” - szel kell jelölni a megfelelő választ.
A 659. sorban az igazolásban feltüntetett jövedelmek tekintetében a megfelelő helyen
„X”–szel kell jelölni, hogy a magánszemély a törvényi feltételek alapján, jogosult/ nem
jogosult a bevallási kötelezettség adónyilatkozattal történő teljesítésére.
3. További igazolások, melyeket a kifizetőnek (munkáltatónak) kell kiállítania
3.1 A kifizető kötelezettsége a magánszemélynek történő kifizetés esetén
A magánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető 2012. évre olyan bizonylatot
köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemély részére átadni, amelyből kitőnik a
magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, a személyi jövedelemadó
vonatkozásában az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg, valamint az abban
figyelembe vett adóalap-kiegészítés, az érvényesített adójóváírás és az érvényesített
adóalap és adókedvezmény, illetve a levont adóelőleg, adó, vagy a bármely ok folytán
levonni elmulasztott adóelőleg, illetőleg adó összege. Az igazolás kiadásával egyidejőleg,
a le nem vont adóelőleg összegének feltüntetése mellett, a kifizető felhívja a
magánszemély figyelmét, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni.
A kifizető az adóévi összesített igazoláson a Szja-törvény 11/A. § (5) bekezdésében
említett adónyilatkozatra vonatkozó előírt tájékoztatást is megadja.
Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyra is vonatkoznak a kifizetői
minőségével kapcsolatban az általános előírások.
Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a
magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, a
magánszemély kérésére, vagy kérés nélkül is pótolni kell azt, legkésőbb az adóévet követő
év január 31-éig. Az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt
többszöri kifizetésről összevont igazolás kell kiállítani. A kifizetések jogcímét
(jogcímeit) azonban az összevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban
meghatározott jövedelem-fajtánként külön-külön kell megadni.
Az M30-as nyomtatvány elsősorban a munkáltatói, a társas vállalkozás általi jövedelem
igazolására szolgál a személyi jövedelemadó bevallásához, azaz a munkaviszonyból,
illetve a személyesen közremőködő tag tagi jogviszonyából származó jövedelem
összesített igazolását tartalmazza. Az M30-as nyomtatvány adattartalma szerint készítheti
el a kifizető is az összesített igazolást. Ez esetben azonban figyelemmel kell lennie arra,


hogy az M30-as nyomtatvány adattartalma nem teljes körő, azaz a 1153-as bevallás
nem minden sorát tartalmazza.
A kifizető a magánszemély részére kifizetett, a munkavégzésre irányuló jogviszony
megszőnésére tekintettel, a magánszemély részére juttatott egyes jövedelmeiket terhelő
különadó összegéről igazolást készít, melyet a kifizetéskor átad a magánszemély részére.
(Részletesen a 3.5. pontnál.)3
Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
szerinti kifizetésekről kiállított igazolásnak tartalmaznia kell az ekho alapját, valamint
elkülönülten a levont közterheket százalékos kulcsonként, továbbá a nettó kifizetés
összegét. Abban az esetben, ha a magánszemély az ekho-t munkaviszonyából származó
jövedelmére választotta, úgy az adójóváírásra jogosító hónapok megnevezését is fel kell
tüntetni. Abban az esetben, ha a magánszemély átvállalja a kifizetőt terhelő ekho
összegének megfizetését is, az igazolásnak ezt a tényt is tartalmaznia kell. (Részletesen a
3.6. pontnál.)
3.2 A munkaviszony megszőnésekor kiállított igazolás (Adatlap)
Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszőnik, a munkáltató az adóévben
általa kifizetett jövedelemről – ideértve az adóévben fennálló munkaviszony időtartama
alatt általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is –, és a levont
adóelőlegekről szóló adatlapot a munkaviszony megszőnésének időpontjában köteles a
magánszemély részére kiadni. Az adatlapnak tartalmaznia kell az adóéven belüli, előző
munkáltató által közölt adatokat is. Kirendelés esetén az adatlapot a kirendelő adja ki a
magánszemély részére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján. Az
Adatlap megjegyzés rovatában minden fontos olyan információt fel kell tüntetni, amely a
következő munkáltató, ennek hiányában a magánszemély számára fontos lehet.
Az Adatlap kiállítása mellett a munkaviszony megszőnésekor a kifizető az egyes gazdasági
és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC.
törvény 8-12/B. paragrafusaiban meghatározott esetekben köteles különadó igazolást is
kiállítani.
A 2012. évre alkalmazható Adatlap és kitöltési útmutatója az Adó- és Vámértesítőben
jelenik majd meg.
3.3 A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás
Ha a magánszemély munkaviszonya év közben nyugdíjazása vagy halála miatt szőnik meg,
a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló
bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszőnésének időpontjában köteles a
magánszemély (a magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt
hozzátartozója, ennek hiányában örököse) részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell
az adóéven belüli esetlegesen előző munkáltató(k) által közölt adatokat is.
3.4 Tartós befektetésből származó jövedelem igazolása
3 2010. évi XC. törvény 11. § (5) bekezdés


A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett
jövedelem tekintetében az Szja-törvény 67/B. § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.
Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, a pénzösszeg befektetési
szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő
lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszőnésekor, megszakításakor megillető
bevételnek - ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszőnésekor,
megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is – az említett rendelkezések szerint
lekötött pénzösszeget meghaladó része (lekötési hozam).
Az Szja-törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő
hitelintézet, befektetési szolgáltató, a tartós befektetésből származó jövedelemről, a
tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszőnésének vagy
megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig
igazolást ad a magánszemélynek.
A fentiek szerinti kifizető az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító
számának feltüntetésével – a 11K97 számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal
adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
3.5 A magánszemély egyes jövedelmeit terhelő különadó elszámolásáról kiadott
igazolás
A 2010. évi XC. törvényben foglaltak alapján a kifizetőnek a munkavállaló részére
kifizetett, különadó alapot képező jövedelméről elkülönített igazolást kell kiállítania. A
Különadó-igazolás alkalmazása nem kötelező, a NAV által elkészített igazolás egy ajánlott
forma, de a jogszabályban meghatározott adattartalmat alkalmazni kell.
Különadó fizetésére köteles lehet a törvényben meghatározott szervezeteknél
foglalkoztatott magánszemély, akit a munkáltató, kifizető a munkavégzésre irányuló
jogviszony megszőnésével összefüggésben, pénzben vagy bármely más formában juttatott
bevételben részesít. Nem alanya a különadónak az a magánszemély, akinek a jogviszonya
megszőnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben
meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.
A különadó alapját képező bevételek között kell figyelembe venni
- a törvény vagy megállapodás alapján fizetett végkielégítés,
- a jogviszony közös megegyezéssel történő megszőntetése esetén a megállapodás
alapján fizetett járandóság,
- a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére
fizetett átlagkereset, és
- az előzőektől függetlenül is, a munkaszerződésben, megbízási szerződésben kikötött, a
szerződés megszüntetésére tekintettel fizetett összeg, ideértve a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6)
bekezdése szerint megkötött versenytilalmi megállapodás alapján juttatott ellenértéket
(un. hallgatási pénz”) is.
A nem pénzben kifizetett bevétel forintban kifejezhető értékét az Szja-törvény 3. §
9. pontjában részletezett, szokásos piaci érték meghatározásának megfelelő alkalmazásával
kell megállapítani és figyelembe venni a különadó-alap meghatározása során.


A különadó alapjába beszámító bevételek között nem kell figyelembe venni a következő
bevételeket, azaz az(oka)t a juttatás(oka)t, melye(ke)t olyan magánszemélynek fizettek ki,
- akinek a jogviszonya megszőnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás került
megállapításra,
- akinek a jogviszonya 2010. január 1-jét megelőző megszőnése jogellenességét
bíróság határozatban állapította meg (az ezzel összefüggésben megítélt összegek
tekintetében),
- akinek a felmentési (felmondási) ideje alatt munkavégzési kötelezettsége volt
(munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára munkabérként, illetményként
kapott összegek tekintetében),
- aki szerződéses katonaként, leszerelési segélyben részesült (a leszerelési segély
összege tekintetében).
Nem kell a különadó alapjaként figyelembe venni azt a bevételét, amely után az
egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint teljesítette a
magánszemély a közteherviselési kötelezettségét. Tekintettel azonban arra, hogy az
egyszerősített közteherviselési hozzájárulás csak az erről szóló törvényben meghatározott
tevékenység ellenértékeként fizetett bevételre alkalmazható, a jogviszony megszőnésével
összefüggő végkielégítést, a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése
esetén megállapodás alapján fizetett járandóságot és az úgynevezett „hallgatási” pénzt az
előzőekben leírtak szerint a különadó alapjaként kell figyelembe venni még akkor is, ha a
magánszemély az adott megszőnő jogviszonyára tekintettel egyébként az ekho
alkalmazását kérte.
A megállapított különadó alapot képező bevételből, az állami vezetők, polgármesterek,
(fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és
felügyelőbizottságának tagjai, valamint az alpolgármesterek, a főpolgármester-helyettesek,
a megyei közgyőlés alelnökei, az országgyőlési képviselők, az európai parlamenti
képviselők esetében a bevétel 2 000 000 forintot meg nem haladó részét a különadó alap
meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
Más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételből levonható a jogviszony
megszőnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a
jogviszony megszőnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. Az így
meghatározott különadó alapot képező bevételből a 3 500 000 forintot meg nem haladó
részét kell figyelmen kívül hagyni, a különadó alap megállapításánál.
3.6 Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételről a
magánszemély részére kiadott igazolás (2. számú melléklet)
Ahhoz, hogy a magánszemély, az egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozás tagja
(továbbiakban: magánszemély) megfelelően ki tudja tölteni a 1153-as bevallásának azon
sorait, amelyekben az egyszerősített közteherviselési hozzájárulással kapcsolatos adatokat
fel kell tüntetnie, célszerő a 2. sz. melléklet szerinti tartalommal kiállítani az igazolást.
Fontos, hogy az igazolásból megállapítható legyen, hogy milyen jogviszonyára tekintettel
választotta a magánszemély az ekho szerinti adózást, továbbá ki kell tőnnie belőle az eltérő
kulcsok (9,5%, 11,1% és 15%) szerint levont ekho összegének. Az igazolásban a 3.2 és
3.3 sorokban X-szel jelölni kell azt is, ha az ekho megállapítását, bevallását és megfizetését


a magánszemély átvállalta a kifizetőtől. Ebben az esetben csak a bevételt kell feltüntetni az
erre szolgáló helyen a „b” oszlopban, az 1-2. pontok alatti adatok kitöltésén túl.
Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózás választására jogosító FEOR
számokkal ellátott foglalkozásokat a 2005. évi CXX. törvény 3. § (3) bekezdése
tartalmazza.
Az ekho 25 000 000 forintot meg nem haladó, kizárólag kifizetőtől a Magyarország
törvényes fizetőeszközében megszerzett bevételre választható (pl.: devizában,
értékpapírban vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem). 25 000 000 forint a
bevételi értékhatár akkor, ha a magánszemély az adóév végéig rendelkezik a minimálbér
(2011-ben 78 000 forint) tizenkétszeresének megfelelő, általános szabályok szerint adózott
jövedelemmel.
Nyugdíjas esetében a bevételi határ 25 000 000 forint.
Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor a vonatkozó
bevételi határt csökkenti az a bevétel, amelyet evás bevételként kell figyelembe vennie.
Nem választhat ekho-t a magánszemély arra a bevételére, amely után az adókötelezettséget
az eva szabályai szerint kellett teljesítenie.
Abban az esetben, ha evás társas vállalkozás tagja, akkor a vonatkozó, legfeljebb a
25 000 000 forintos bevételi határt csökkenteni kell a társas vállalkozás bevételéből a
társasági szerződésben az adózott eredményből a magánszemélyt megillető résszel,
függetlenül attól, hogy a részesedést felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzett tőkében
való részesedés szerinti arányban megillető bevétellel.
Abban az esetben, ha a magánszemély 2011-ben országos sportági szakszövetség, országos
sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos
sportolója, akkor az összeghatár 100 000 000 forint a 2011. évben megszerzett bevételeire
vonatkozóan.
Amennyiben országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú
versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági
szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi
kapitánya), úgy a 2011. január 1-jétől kezdődően megszerzett bevételére a magánszemély
alkalmazhatja az 50 000 000 forintos bevételi összeghatárt.
A három féle összeghatár, három féle jogosultságot takar. Ennek megfelelően a különkülön
jogosultságok szerint, külön-külön lapokat kell kitölteni.
A 2.5 sorba az ekho alkalmazására jogosító értékhatárnak megfelelő számot kell
feltüntetni. Ha a bevételre a 25 millió vonatkozik, akkor „1”, ha 50 millió, akkor „2”, ha
100 millió, akkor „3” a beírandó szám.
4. A kifizető kötelezettsége a kedvezményre jogosító igazolások kiállításával
kapcsolatban
Az igazolások egy része a magánszemély adóját csökkentő kedvezményekhez
kapcsolódnak.
Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély személyi
jövedelemadó kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről
szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének
időpontjában, de legkésőbb 2012. február 15-éig, vagy ezt követően is – ha az igazolás


kiadása bármely ok miatt elmaradt – kötelesek a magánszemély részére kiadni, ha a
magánszemély közölte az adóazonosító jelét.
Az igazolást– eltérő rendelkezés hiányában – annak a szervezetnek (kifizetőnek) kell
kiadnia a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést
jóváírták.
Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az
igénybe vehető kedvezmény jogosultja, a kedvezmény jogcíme és összege, valamint az
igazolás kiállítója.
A mellékletek formai szempontból „minták” az igazolások kiállításához, ugyanakkor
a minták szerinti adattartalom kötelező.
Adókedvezményre jogosító jogcímek, mely kedvezmények csak igazolás
birtokában érvényesíthetőek:
- lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitel törlesztése,
- súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezmény.
A kedvezmények azon csoportja, melyek érvényesítéséhez egyéb iratok,
számlák szükségesek:
– őstermelői kedvezmény,
– családi kedvezmény,
– egyéb.
Az érvényesíthető engedmények és adókedvezmények szabályairól, érvényesítésének
feltételeiről az Szja-törvény rendelkezik. E pont alatt csak azon engedmények és
kedvezmények felsorolása található meg, melyek a nem egyéni vállalkozói, illetőleg nem
a mezőgazdasági őstermelő minőségében érintik a magánszemélyt.
Az összevont adóalap utáni adót csökkentő kedvezmények érvényesítésére, valamint az
adóról történő rendelkezésre csak igazolás birtokában van lehetőség. Az igazolásoknak
tartalmazniuk kell minden olyan adatot, mely alapján a kedvezmény megállapítható,
illetve melyek alapján az igazolás kiállítója az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni
tudja.
Az igazolások fő szabályként tartalmazzák az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név,
székhely, adóazonosító szám), cégszerő aláírását, a magánszemély nevét, adóazonosító
jelét és lakcímét, a 2011. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és jogcímét.
Az Szja-törvény alapján, ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az
adóhatósági közremőködés nélkül benyújtott bevallásában vagy a munkáltatói
adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint az
adóhatósági közremőködéssel benyújtott egyszerősített bevallásban a következő
sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által
meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:
1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,
2. személyi kedvezmény,
3. őstermelői kedvezmény,*
* A jelölt kedvezmények nem képezik részét a tájékoztatónak


4. egyéb (képzési költség, felnőttképzés költsége címén igénybe vehető halasztott
kedvezmény).*
4.1. Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye (3. számú melléklet)
A személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos
kedvezményről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályát vesztette.
Nem vonatkozik időbeli korlát arra az esetre, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló
lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló
kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a kormányrendelet
szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy
megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan
adóévben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi
pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van.
Az igénybe vehető áthúzódó kedvezmény összege adóévenként – akár 40%, akár 30%-os
mértékő kedvezményre jogosult – nem haladhatja meg a 120 000 forintot.
A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztására nincs
lehetőség.
Amennyiben a magánszemély a 2011. évben lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összegről
a hitelintézet igazolásával rendelkezik, a Szja-törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel
kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásait kell
figyelembe venni az adókedvezmény áthúzódó érvényesítésekor.
Az igazolást szerződésenként, minden érintett magánszemély részére ki kell adni, azaz
például három adóstárs esetén három igazolást kell kiadni. Abban az esetben, ha egy
igazolás kerül kiállításra, úgy azon fel kell tüntetni az adós nevén és adóazonosító jelén túl
valamennyi adóstárs nevét és adóazonosító jelét is.
Az igazolásban a hitelintézet feltünteti a lakáscélú hitelszerződés összegét (kitöltése nem
kötelező), a hitelszerződés alapján az adóévben törlesztésként megfizetett összeget az
érvényesíthető kedvezmény mértékét. Közölni kell külön, ha az egy hitelszerződésen belül
eltérő kedvezmény mértéket kell alkalmazni, a kulcsok szerinti bontásban. Az igazolásnak
tartalmaznia kell az adókedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával (részben, vagy
egészben) megszerzett (megszerzendő) önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét és
az önálló ingatlan helyrajzi számát, valamint a magánszemély nevét és adóazonosító jelét,
továbbá azt a tényt, hogy adósként vagy adóstársként érintett-e az igazolás kiadásában.
A lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét az átmeneti rendelkezések szerint
utoljára a 2015. évi személyi jövedelemadóval szemben lehet érvényesíteni.4
4.2. Személyi kedvezmény (4. számú melléklet)
A súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető adókedvezmény is csak igazolás
birtokában érvényesíthető. Az igazolást az arra jogosult orvos állíthatja ki. Az igazolást a
49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet Melléklete szerinti adattartalommal kell kiállítani a
súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm.
rendeletben meghatározottak esetében. Az adattartalom a 4. számú mellékletben található.
4 Szja-törvény 84/I. §


A magánszemély súlyos fogyatékosságát megállapító és igazoló egészségügyi
intézményeknek (háziorvosoknak) az általuk 2011. évben kiadott igazolásokról adatot kell
szolgáltatniuk (11K51) az állami adóhatósághoz.
4.3 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által kiadandó igazolás (5. sz. melléklet)
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett
nyilatkozat vagy az adóhatósági, illetőleg munkáltatói adómegállapítás céljából tett
nyilatkozat keretében – a pénztár igazolása birtokában – tett külön nyilatkozat alapján
rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után
fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes
kölcsönös pénztári nyilatkozat).
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár csak akkor állíthat ki igazolást a
magánszemély részére, ha a magánszemély az igazolás kiállításakor a pénztár tagja.
Nem állítható ki igazolás a 2011. évvel kapcsolatban, ha a magánszemély 2011. évben,
vagy azt követően az igazolás kiállításának legkésőbbi határidejéig (2012. február 15-éig)
megszüntette a pénztári tagságát. Más pénztárba történt évközi átlépés esetén, mindkét
pénztár köteles igazolást kiállítani a magánszemély részére, a nála vezetett egyéni
számlával kapcsolatban. Az igazolások ebben az esetben, csak az adott pénztári
befizetéseket tartalmazhatják, a továbbutalt összeget nem!
Az igazolásnak tartalmaznia kell az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
bankszámlaszámát (1.4 pont) és a magánszemély pénztári egyéni nyilvántartási
számát (2.4 pont).
A Szja-törvény 2011. évben hatályos rendelkezései szerint a 2011. adóévben
munkáltatói hozzájárulás jogcímén befizetett összeg nem alapozza meg a
magánszemély rendelkezési jogosultságát, vagyis az a 3.2. sorban nem szerepelhet.
a) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 20%-a
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben a magánszemély tag által befizetett
összeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt
összeg 20%-a, de legfeljebb 100 000 forint alapozza meg az önkéntes pénztári
nyilatkozatot (az összeg átutalásáról rendelkezhet a magánszemély, az egyéb feltételek
megléte esetén).
Ez az összeg azoknál a magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi
nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be, legfeljebb 130 000 forint.
A nyugdíjpénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag
saját befizetésének összegét (a melléklet 3.1 pontja), valamint az egyéb jövedelemként
jóváírt összeget (a melléklet 3.2 pontja). A kiadott igazolásról a 11K59 szerinti
tartalommal adatot kell szolgáltatni az állami adóhatósághoz.
Nem tartalmazhatja az igazolás azon adóköteles összegeket, melyek nem szolgálnak a
rendelkezés alapjául. Azokról az összegekről külön „kifizetői” igazolást kellett kiállítani és
az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti 1108-as bevallásban kellett számot adnia a pénztárnak.
b) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, valamint önsegélyező pénztárba
befizetett összeg 20%-a


Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba az adóévben a
magánszemély tag által befizetett összeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján
egyéb jövedelemként jóváírt összeg 20%-a, de legfeljebb 100 000 forint alapozza meg, az
egyéb feltételek megléte esetén az önkéntes pénztári nyilatkozatot. Ez az összeg azoknál a
magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je
előtt töltik be, legfeljebb 130 000 forint. A rendelkezésnél figyelembe vehető összeg ekkor
sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt) összeg 20%-át.
Az egészség-, valamint önsegélyező pénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell
szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét (a melléklet 3.1 pontja),
valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget (a melléklet 3.2 pontja).
Nem zárhatók ki a 130 000 forintos határt alkalmazók köréből azon pénztártagok, akik az
öregségi nyugdíjuk megállapítása éve után – pénztártagságukat folytatva – további
befizetést teljesítenek.
c) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lekötött összeg kedvezménye (10%)
A magánszemélynek lehetősége van az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál az egyéni
számláján fennálló számlakövetelésének egy részét legalább 24 hónapra lekötni. Ilyen
esetben a pénztár igazolása alapján (a melléklet 3.4 pontja), az adóév utolsó napján
(vagyis 2011. december 31-én) lekötött, elkülönítetten kezelt számlakövetelésként
kimutatott összeg 10%-át a magánszemély tag figyelembe veheti a pénztári
nyilatkozatánál az egyéb feltételek megléte esetén.
Amennyiben a magánszemély a lekötéstől számított 24 hónapon belül akár csak részben
megszünteti (feltöri) a lekötést, úgy a lekötött összeg alapján átutalt részt 20%-kal
növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallania, valamint az adóbevallás
benyújtására előírt határidőig a magánszemélynek megfizetnie. Célszerő erről a lekötés
megszüntetéséről kiadott igazolásban felhívni a magánszemély figyelmét.
d) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye (10%)
Abban az esetben, ha a magánszemély önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lévő egyéni
számláján fennálló számlaköveteléséből a pénztár a magánszemély rendelkezése alapján –
külön Kormányrendeletben meghatározott – prevenciós szolgáltatást fizet ki, akkor a
2011. évben kifizetett – és a pénztár által igazolt (a melléklet 3.3 pontja) – összeg is
megalapozza, az egyéb feltételek megléte esetén az önkéntes pénztári nyilatkozatot. A
kedvezmény mértéke az igazolt összeg 10%-a.
A „prevenciós” jogcím (d. pont) és a "lekötött számlakövetelés" jogcíme (c. pont) azonban
az egészségpénztárba, illetőleg önsegélyező pénztárba befizetett tagdíj alapján átutalt
összegével (b. pont) együtt sem haladhatja meg az adóévben a 100 000 forintot. A
100 000 forint további 30 000 forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján
azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján
reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
e) A magánnyugdíj pénztár által 2010. november 3-át követően az önkéntes
kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés (20%)


Abban az esetben, ha a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagjaként a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe Mpt. 123. § (6) bekezdésében foglaltak szerint
2010. november 3-át követően visszalépett, az ezt követően, az általa tett nyilatkozattal a
pénztár igazolása alapján rendelkezhet a magánnyugdíjpénztár által az önkéntes kölcsönös
nyugdíjpénztárba a 2010. november 3. és 2011. december 31-e között átutalt, visszalépő
tagi kifizetések 20%-ának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről az
adóbevallásában, illetőleg a munkáltatói elszámolásában.
A rendelkezés az összevont adóalap adójának a terhére történhet, az adókedvezmények, és
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz és a nyugdíj-előtakarékossági számlára
rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a
magánnyugdíjpénztár által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összegnek
megfelelően.
4.4 A nyugdíj-előtakarékossági számlákat vezetők igazolása (6. számú melléklet)
A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény 1. § (1) bekezdése
alapján a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató
a) nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlát,
b) nyugdíj-előtakarékossági értékpapír letéti számlát, és
c) nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlát
(a továbbiakban együtt: nyugdíj-előtakarékossági számlákat) vezethet.
Az Szja-törvény szerint a nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemélynek
az egyéb feltételek megléte esetén lehetősége van arra, hogy adóbevallásában vagy az
adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatában rendelkezzen az általa nyugdíjelőtakarékossági
számlára (Magyarország törvényes fizetőeszközében) befizetett összeg
20%-ának legfeljebb az adóévben 100 000 forintnak (annál a magánszemélynél, aki a
reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be, legfeljebb
130 000 forintnak) az átutalásáról – az összevont adóalap adójának az adókedvezmények
levonása után fennmaradó részének terhére.
A magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatát csak a nyugdíj-előtakarékossági
számla vezetőjének igazolása alapján teheti meg. Az igazolásnak tartalmaznia kell az
igazolást kiállító azonosító adatait (a melléklet 1. pontja). A bankszámlaszám feltüntetése
akkor kötelező, ha a befektetési szolgáltató nem hitelintézet. Az igazoláson fel kell tüntetni
a nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély nevét, adóazonosító jelét,
címét (a melléklet 2. pontja), az egyéni számlaszámát (hitelintézet esetében a
magánszemély bankszámlaszáma, egyéb befektetési szolgáltató esetében az egyéni
nyilvántartási számot), a NYESZ-R számlával kapcsolatos adatokat (a melléklet 3. pontja),
a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló 2011. évben befizetett összeget (a melléklet
3.3 pontja).
Ha az adóévben a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nem nyugdíjszolgáltatásról
rendelkezett, akkor az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában nem
teheti meg a rendelkező nyilatkozatot, valamint a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat(ok)
alapján már átutalt összege(ke)t a kiadott igazolás alapján köteles 20%-kal növelten az erre
az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására
előírt határidőig megfizetni.


Nem kell az előzőek szerinti összesen átutalt összeget 20%-kal növelten bevallani és
megfizetni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha
a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelését a nyugdíjelőtakarékossági
számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött
pénzösszeggé alakítja át, és lekötési nyilvántartásba helyezi. Azonban a magánszemély az
átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-előtakarékossági
nyilatkozatot nem tehet, és rendelkező nyilatkozata(i) szerint az átalakítás évében, valamint
a megelőző évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelő összeget köteles 20%-kal növelten az
átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás
benyújtására előírt határidőig megfizetni.
A számlavezető az adóévet követő év február 15-éig adatot szolgáltat az állami
adóhatóságnak a magánszemély "NYESZ-R" megkülönböztető jelzésre vonatkozó
nyilatkozatáról. A nyilatkozat keltének feltüntetésével a nyugdíj-előtakarékossági
nyilatkozathoz kiadott igazolás tartalmáról, a nem nyugdíjszolgáltatás esetén annak
tényéről, a magánszemély számára igazolt megállapított egyéb jövedelemről és a fizetési
kötelezettségről, valamint a megszüntetett számláról és a kiadott igazolás tartalmáról.
Ha a magánszemély egyidejőleg több érvényes megállapodással is rendelkezik nyugdíjelőtakarékossági
számlák vezetésére, akkor csak egy – az elsőként adott – nyilatkozat
alapján jelzett nyugdíj-előtakarékossági számlák minősülnek nyugdíj-előtakarékossági
számlának mindaddig, amíg az így jelzett számla vezetésére kötött megállapodás fennáll.
Az azonos keltezéssel adott több nyilatkozat esetében egyik sem érvényes.
Ha a "NYESZ-R" jelzéssel ellátott számláról kap az adóhatóság adatszolgáltatást, valamint
megállapítja a jelzés jogtalan használatát, az emiatt mutatkozó adóhiányt és annak
késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie.
Abban az esetben, ha a magánszemély részére a NYESZ-R jelöléső számlájáról
2011. január 1-je és 2011. december 31-e között kifizetést teljesített a számla vezetője, úgy
az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni (a melléklet 4. pont).






Newer news items:
Older news items:

Utolsó frissítés: 2011 december 28. (szerda) 19:07