RSS
Adóbevallás 2013
2014. Jul. 31.
1153 nyomtatvány letöltése - Adóbevallás 2012 1153 nyomtatvány letöltés

Adóbevallás - Adóbevallás 2012 nyomtatvány letöltés
Írta: Administrator   
2012 január 09. (hétfő) 10:08

1153 nyomtatvány letöltése - Adóbevallás 2012 1153 nyomtatvány letöltés. A 2012. május 21-ig benyújtandó szja bevalláshoz szükséges 1153 nyomtatványt letöltheti az ADÓBEVALLÁS információs oldalunkról. Bevallás a 2011. évre a személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről.

Adóbevallás 2012: 1153 nyomtatvány letöltés

A NAV által kiadott útmutatóból megtudhatja, hogy hogyan kell kitölteni a 1153-as nyomtatványt. A tájékoztató PDF formában is letölthető adóbevallás weblapunkról innen: 1153 útmutató

Az adóbevallás benyújtásához szükséges 1153-as nyomtatványt a Nemzeti Adóhivatal (NAV) weboldaláról lehet letölteni, vagy elektronikusan kitölteni, ehhez kattintson az alábbi linkekre:

1153 nyomtatvány program:

A programokról további információt a NAV weboldalán talál.


Útmutató

a 2011. évről szóló személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás bevallásához, helyesbítéséhez, önellenőrzéséhez

A 2011-es évről szóló 1153-as bevallási nyomtatvány:

• a személyi jövedelemadó,
• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás,
• az egészségügyi hozzájárulás,
• a magánszemély jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő
különadó,
• a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont egyéni nyugdíjjárulék
visszaigényelhető összegének,
• a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékának a bevallására szolgál.

A 1153-as bevallási nyomtatvány a törvényi rendelkezések alapján készült, annak hű
tükörképe. Az útmutatóval segítséget kívánunk nyújtani Önnek abban, hogy a bevallását a
törvényi előírásoknak megfelelően tudja elkészíteni, azonban felhívjuk figyelmét, hogy az itt
olvasható magyarázatok a törvényt nem pótolják.
Mielőtt kitöltené a nyomtatványt, vegye elő a munkáltató(k)tól / kifizető(k)től kapott
igazolásait, mert az útmutatóban leírtakkal együtt segítséget nyújtanak abban, hogy
hibátlan bevallást készíthessen.

Miről olvashat a bevallás útmutatójában?

Általános tudnivalók
1. A bevallás beadására vonatkozó határidők
2. Mely esetekben nem kell bevallást benyújtani?
3. A bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalók
4. Az adóbevallás aláírása
5. Mi a teendő a bevallás kitöltéséhez felhasznált iratokkal, igazolásokkal?
6. Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok
7. A visszaigénylés szabályai
8. A pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó előírások
9. Hogyan pótolható a bevallás?
10. A hibásnak minősített bevallás javítása
11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)
12. A bevallás önellenőrzésével kapcsolatos tudnivalók
13. A bevallás részei
14. A bevallás lapjai
15. A bevallás fő lapjait kiegészítő egyes nyomtatványok

Általános tudnivalók

Ha Ön magánszemélyként munkáltató, és ezzel összefüggésben a költségvetés felé
kötelezettsége keletkezett (az alkalmazottól levont adóelőleg, társadalombiztosítási,
munkaerő-piaci, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék címén), akkor ezeket a
kötelezettségeket az elektronikus úton elküldött 1108-as bevallásában, vagy a
papíralapon benyújtott 1108E - „az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő
kötelezettségekről azon adózók számára, akik nem kötelezettek az adózás rendjéről
szóló törvény szerint elektronikus bevallásra” elnevezésű – bevallásában kellett
bevallania. Az említett kötelezettségeket a 1153-as bevallásában ne szerepeltesse!
Amennyiben Önnek a 2011. adóévben a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes
jövedelmeit terhelő különadó kötelezettségről is számot kell adnia, akkor azt a 1153-07-
es lap kitöltésével kell megtennie!
A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont egyéni
nyugdíjjárulékot továbbra is a bevallás erre szolgáló sorának kitöltésével kérheti vissza
akkor, ha azt év a foglalkoztatójával nem számolta el. Az egészségbiztosítási járuléknak felső
határa nincs, ezért ilyen címen visszaigényelhető túlvont járulék nem keletkezhetett.
Az útmutató mellékletében minden olyan adat megtalálható, mely a kitöltés során szükséges
lehet (Pl.: befizetési számlaszámok, a 2011. évre a NAV által közzétett üzemanyagárak).
A bevallás útmutatójának része a Példatár, mely példákkal segíti a bevallás helyes kitöltését.
Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adózási tudnivalóit (kitöltési
útmutató, melléklet, példák) önálló útmutató tartalmazza.

1. A bevallás beadására vonatkozó határidők

2012. február 15-ig meg kell kapnia az adóbevallása kitöltéséhez szükséges minden igazolást és tájékoztatást.
Ha Ön egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett
magánszemély, akkor a bevallását 2012. február 27-éig nyújtsa be és teljesítse esetleges
adófizetési kötelezettségét is.
Más esetekben 2012. május 21-e az adóbevallás benyújtásának és a megállapított adó
megfizetésének a végső határideje.
2017. december 31-éig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot,
amelyet a 2011. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!
Ne feledje, hogy az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást!

2. Mely esetekben nem kell bevallást benyújtani?

1 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 46. § (4) bekezdés
2 Art. 1. sz. melléklet I./B/2/a) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ d) pont, valamint 37. § (2) bekezdés
3 Art. 1. sz. melléklet I./B/2/b) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ c) pont, valamint 37. § (2) bekezdés

– Ha Ön 2012. február 15-éig a 1153NY nyilatkozatával az egyszerűsített bevallást vagy
2012. január 31-éig a 11NY29-es nyilatkozatával a munkáltató által történő
adómegállapítást választotta és megfelel a feltételeknek;
– Ha Ön megfelel a feltételeknek és adónyilatkozatot (1153ANY) nyújt be a 2011. évi
személyi jövedelemadó kötelezettségéről;
Az előzőeken túl nem kell bevallást adnia a magánszemélynek, ha az adóévben egyáltalán
nem vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell
bevallani. Ilyenek lehetnek:
– Ha Ön az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett
bevételt; Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapott igazolások „mentes”
jogcímmel tartalmazzák;
– Ha Ön ingatlanát értékesítette, vagyoni értékű jogának gyakorlását átengedte, e jogról
lemondott ugyan, de ebből jövedelme nem keletkezett;
– Ha Ön ingó vagyontárgyát értékesítette, és abból az adóévben megállapított összes
jövedelme a 200 000 forintot nem haladta meg;
– Ha az Ön egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti
foglalkoztatásból megszerzett jövedelme nem érte el a 840 000 forintot és nem
külföldi állampolgár;
– Ha Ön az előzőekben említett bevételeken, illetve jövedelmeken kívül kizárólag olyan
jövedelmet szerzett, amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető
kötelezett;
– Ha Ön az előzőekben említett bevételeken, illetve jövedelmeken kívül kizárólag olyan
kamatjövedelmet szerzett melyből a kifizető az adót levonta;
– Ha Ön az előzőekben említett bevételeken, illetve jövedelmeken kívül kizárólag
pénzbeli nyereménynek minősülő jövedelmet szerzett;
– Ha Ön az adóévben kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerződés
vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;
– Ha Ön mezőgazdasági kistermelő, és az ebből származó, az őstermelők részére készült
külön útmutató szerint megállapított – a támogatásokkal csökkentett – bevétele a
600 000 forintot nem haladta meg, feltéve, hogy más, bevallásadási kötelezettség alá eső
jövedelme nem volt.
Ha Önnek a 2011-es évről nem kell bevallást benyújtania, de az állami adóhatóságtól
bevallási csomagot kapott, azt nem kell kitöltenie.
Előfordulhat, hogy az állami adóhatóság által kiküldött bevallási csomag címzettje a
kézbesítéskor már nem él. Ebben az esetben az elhunyt magánszemély adóját az állami
adóhatóság határozattal állapítja meg, a hozzátartozói nem készíthetik el az adóbevallását.
A teendőről érdeklődjön a NAV ügyfélszolgálatainál.

3. A bevallás kitöltése

• Kérjük, hogy az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatott
betűkkel olvashatóan töltse ki!
• Az adóbevallásban csak a fehér rovatokba írjon!
• Ha a kitöltés közben hibázik, a hibás adatot húzza át, és aláírásával igazolja a javítást.
• Felhívjuk a figyelmét, hogy a bevallása aláírás nélkül érvénytelen!
A bevallásához a NAV honlapjáról is „letöltheti” az ott megtalálható ÁNYK – Abevjava
(továbbiakban: ÁNYK) nyomtatványkitöltő keretprogramot, majd a
nyomtatványkeresőben a 1153 jelű bevallást, és a keretprogramba történő betöltése
után, a program segít Önnek kiszámítani a kötelezettségeit.
A kitöltést támogató program segít abban, hogy Ön a használat során a lehető
legkevesebb hibát követhesse el, illetve a kitöltés befejezésekor elvégzett ellenőrzés
esetén felhívja a figyelmét a további teendőire, ha valamit nem jól (hiányosan) töltött
volna ki a bevallásában. Tájékoztatjuk, hogy bizonyos adatokat elegendő csak egyszer
kitöltenie, a továbbiakban a program „önállóan” számol, illetve biztosítja a bevallásban
az adatok megjelenését. Fontos tudnia, hogy a kitöltési program gyakorlati alkalmazása
során a felmerülő problémákat folyamatosan kiigazítjuk, ezért a program letöltésekor
mindig az utolsó verziót válassza. Ha a program „sárga hibajelzést” ad, az csak
figyelmeztetés, figyelemfelhívás. Ettől az Ön bevallása még jó lehet!
Amennyiben módja van arra, hogy az Interneten elérhető ÁNYK program segítségével töltse
ki a bevallását, célszerű ezt választania, mert a program a hiba elkövetésének lehetőségét a
lehető legkisebbre korlátozza.
Fontos! A kitöltő program segít Önnek bevallása kitöltésében, de a használata az
útmutató ismerete nélkül nem biztosítja a „hibátlan” kötelezettség teljesítést. Figyeljen
arra is, ha egy korábbi értékadat átírásra (javításra) kerül, mindig vegye igénybe a
„mezők újraszámolása” menüpontot.
Figyelem! Az Internetes kitöltő program segítségével elkészített bevallásban a
nyomtatást követően – beküldés előtt – észlelt hiba esetén, a bevallást az Internetes
program segítségével ismételten ki kell tölteni, az így javított, kinyomtatott bevallást kell
beküldeni. A kinyomtatott bevallásra utólag, kézzel beírt módosításokat a feldolgozás
során a kétdimenziós pontkód beolvasó nem veszi figyelembe. Ha csak egy lapon kíván
valamely adatot javítani, ne feledje a mezők újraszámolása funkciót igénybe venni, és az
egész bevallását ismételten kinyomtatni, mivel a kétdimenziós pontkód csak így
tartalmazza a javított, helyes, egységes adatokat!
Felhívjuk a figyelmét, hogy a kész bevallásának kinyomtatásához további lehetőséget
kínál fel az ÁNYK kitöltő program! Abban az esetben, ha Ön a kivonatolt nyomtatást
választja, úgy bevallásából kizárólag azok a részek kerülnek kinyomtatásra, melyek „értékes
adatokat” tartalmaznak! Ehhez, Önnek a nyomtatás során megjelenő engedélyt a kivonatolt
nyomtatáshoz jóvá kell hagynia.
Választhatja az elektronikus úton történő benyújtást is, ennek feltétele, hogy a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél, az
okmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál e célból regisztráltassa magát. Amennyiben

Önnek alkalmazottja van és ezért a 1108-as bevallás benyújtására kötelezett, akkor a 1153-as
bevallást is csak elektronikus úton nyújthatja be. A mezőgazdasági őstermelőként
biztosított magánszemély csak a 1158-as bevallás tekintetében kötelezett a bevallás
elektronikus benyújtására, a 1153-as bevallást választása szerinti formában teljesítheti.
Feltétlenül nézze meg, hogy beadhatja-e a csökkentett adattartalmú 1153M elnevezésű
bevallást! Ha igen, azt töltse ki és nyújtsa be, mert ezzel időt takaríthat meg!
Ha elkészült az adóbevallásának a kitöltésével, a kitöltött és aláírt egyik példányt az erre a
célra szolgáló borítékban adja ajánlott küldeményként postára a bevallás benyújtásának
időpontjában illetékes megyei adóigazgatóság (az állandó lakcím szerinti) címére. Az
egységcsomagban található borítékban postára adott bevallásért 2012. május 21-éig nem kell
fizetnie. A bevallás másik kitöltött példányát, a postai feladóvényt és ezt az Útmutatót is
őrizze meg, a későbbiekben még szüksége lehet rájuk!

4. Az adóbevallás aláírása

Az adóbevallás hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt az előnyomott
helye(ke)n (például a 1153-as főlap alján) feltétlenül írja alá! Ha Ön helyett törvényes
képviselője, meghatalmazottja járt el, a bevallást neki kell aláírnia.4
Az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő is ellenjegyezheti.
Amennyiben az adóbevallása elkészítése során előzőek közreműködését is igénybe veszi,
akkor az ellenjegyző neve (adóazonosító szám) mellett az erre szolgáló helyen az
adótanácsadói vagy adószakértői nyilvántartási/regisztrációs számát is fel kell tüntetnie. Az
ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az állami adóhatóság az
adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
Ha az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezte, akkor
azt a bevallás első oldalán (F blokkjában), az erre szolgáló helyen aláírásával kell jeleznie!

5. A bevallás kitöltéséhez felhasznált iratok, igazolások

2017. december 31-éig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb
bizonylatot, amelyet a 2011. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!5
Ezeket nem kell a bevalláshoz csatolnia.
Ha Ön bármely évben az összevont adóalap utáni adóját az utána érvényesíthető
adókedvezménnyel csökkentette, akkor a bevallásait mindaddig meg kell őriznie, amíg a
kedvezmény véglegessé válásához szükséges időtartam leteltét követő általános elévülési idő,
az adó megállapításához való jog naptári évének az utolsó napjától számított 5 év nem telt el.
Az elévülés, azaz az adó megállapításhoz való jog megszakad, ha Ön az önellenőrzésében
saját javára módosítja az adókötelezettségét.

6. Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok

4 Art. 7. § (1) bekezdés
5Art. 172. § (1) bekezdés f) pont alapján 200 000 forintig mulasztási bírság szabható ki, ha az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz
eleget
6 Art. 164. § (2) bekezdés

Tartozásait a saját belföldi fizetési számlájáról (bankszámla is annak minősül) történő
átutalással is rendezheti.7 Ebben az esetben ne felejtse el az utalás közlemény rovatában az
adóazonosító jelét is feltüntetni!
Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett8 adózó, akkor befizetési kötelezettségeit
kizárólag a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással rendezheti.
Az adózó a külön jogszabályban meghatározottak szerint az állami adó- és vámhatósághoz
teljesítendő fizetési kötelezettségeit az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító
alrendszeren keresztül, illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is teljesítheti.
A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást,
járulékot, ekho-t, ekho különadót, különadót nem kell megfizetnie, azt az állami
adóhatóság sem téríti vissza!
Amennyiben a bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizeti meg az adót, az esedékesség
napjától az adótartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékot kell fizetnie.
Mértéke: a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének naptári
naponként a 365-öd része a tartozás összege után számítva.
Ha Önnek a levont (befizetett) adóelőlegből, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, azt az
adóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított 30 napon
belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az állami adóhatóság.9
Amennyiben a 1153-as bevallásban visszaigényelhető összeg mutatkozik valamely
adónemben (például nyugdíjjárulékot igényel vissza), és a személyi jövedelemadóban
befizetési kötelezettsége van, és a többletként mutatkozó összeg elegendő a befizetendő
összegre, akkor a 170-es lap kitöltésével és beküldésével tehet eleget a befizetési
kötelezettségének. A bevallás első oldalán a (C) mezőben, a visszajáró összeg átvezetésére
vonatkozó nyilatkozattételre szolgáló helyre ekkor is írja be az X-et! Ha a többletként
jelentkező adó kevesebb, mint a fizetési kötelezettsége, akkor a 170-es lap kitöltése mellett
természetesen a különbözetet meg kell fizetnie. Ha tartozását a határidőre nem rendezi,
késedelmi pótlékot kell fizetnie.
Figyelem! Nem része az egységcsomagnak a személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi
hozzájárulás befizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló készpénz átutalási megbízás
(csekk).
Természetesen a készpénz átutalási megbízással történő befizetéssel történő teljesítésre
továbbra is lehetősége van. Amennyiben személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást,
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, különadót, nyugdíjbiztosítási járulékot kell
fizetnie, akkor ügyfélszolgálataink bármelyikében személyesen kérhet készpénz átutalási
megbízást a befizetéséhez. Ilyenkor ne felejtse el az adó igazolványát is magával vinni, mert
csak így kaphat a befizetéseihez készpénz átutalási megbízást. Ellenőrizze, hogy helyesek-e a
készpénz átutalási megbízáson szereplő adatok (név, lakcím, adóazonosító jel). Ügyeljen
arra, hogy a megfelelő készpénz átutalási megbízást használja, ugyanis ha pl. a személyi
7Art. 38. § (1) bekezdés
8Art. 38. § (2) bekezdés
9Art. 37. § (4) bekezdés

jövedelemadó tartozását az egészségügyi hozzájárulás befizetésére szolgáló készpénz átutalási
megbízáson adja fel, akkor a személyi jövedelemadó tartozását nem rendezte, a befizetett
összeg átvezetésére a nyomtatványboltban beszerezhető, illetőleg a NAV honlapjáról
letölthető ’17-es számú – Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó
túlfizetéshez – című nyomtatvány beküldésével van csak lehetősége.
A készpénz átutalási megbízáson kívül a fizetési kötelezettsége teljesítésére több
lehetőséget is biztosítunk. Az adó megfizetése történhet banki átutalással az
ügyfélszolgálatokon, POS terminálon (kezelési költség felszámítása nélkül) történő
befizetéssel, illetve CSEKK elnevezésű nyomtatványon is igényelhet készpénz átutalási
megbízásokat.
Az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainál lehetősége van bankkártyával teljesíteni
a kötelezettségeit (lásd a NAV honlapján).
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy tartozásait a saját fizetési számlájáról (lakossági
folyószámlájáról) történő utalással is rendezheti. Átutalás esetén a közlemény rovatban az
adóazonosító jelét is feltétlenül tüntesse fel!
A CSEKK elnevezésű nyomtatvány a NAV internetes honlapján –
www.nav.gov.hu/letöltések/adatlapok menüpont alatt – elérhető és kitölthető, elektronikus
beküldésével igényelhető csekk a megfelelő mennyiségben.
Amennyiben a tartozását nem tudja egy összegben megfizetni, részletfizetés engedélyezését
kérheti az állami adóhatóságtól. Lehetősége van arra is, hogy fizetési halasztást kérjen. A
kérelemben részletesen ismertetnie kell a szociális körülményeit, közölnie kell, hogy mi a
fizetési halasztás kérésének az oka. A kérelmet ne a bevallásához csatolja, azt külön
borítékban adja postára! Számoljon azzal, hogy a részletfizetés vagy a fizetési halasztás
időtartamára késedelmi pótlékot is kell fizetnie. A fizetési könnyítést már elektronikus úton is
kérheti. A fizetési könnyítés iránti kérelem illetékköteles. Olvassa el a 8. pontnál leírtakat is!

7. A visszaigénylés szabályai

A visszaigényelt összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy
pénzforgalmi szolgáltatónál (hitelintézetnél) vezetett számlájának számát ne jelölje meg.
A visszaigényelt összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján
(postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.
Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján a (D)
blokkban az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát.
Ha Ön a 1153-02-es lap kitöltésével önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz és/vagy nyugdíjelőtakarékossági
számlára és/vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalandó összegről
rendelkezik, akkor a 1153 főlapjának (D) blokkjában mindenképpen fel kell tüntetnie a saját
pénzintézeti számlaszámát, vagy postai utalási címét!
Ha az Ön számlaszáma csak 2x8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja
üresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni. Szükség
esetén a számlát vezető hitelintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához.

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget
csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg.

8. A pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó előírások

Abban az esetben, ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános
forgalmi adó fizetésére, lehetősége van arra, hogy a 100 000 forintot meg nem haladó
személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét a bevallása esedékességétől számított
legfeljebb négy hónapon belül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben fizethesse meg.
A kedvezmény igénybevételének további feltételei:
• Ha az Ön által bevallott fizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a
100 000 forintot, abban az esetben veheti igénybe a kedvezményt, ha a bevallásban a
más adónem(ek)ben visszajáró adó összegét a bevallásban található átvezetési lapon
(170-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így az Ön tényleges személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettsége a 100 000 forintot nem haladja meg.
• Ha Ön nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és
a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az állami adóhatóság a tartozás
fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2012. május 21-től) késedelmi
pótlékot számít fel.
• A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, amennyiben a 2011. évi bevallását
késedelmesen küldi be, a kedvezményt nem veheti igénybe.
• A részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket az állami adóhatóság bármelyik
ügyfélszolgálati irodájában beszerezheti. Olvassa el a 6. pontnál leírt lehetőségeket is!
• A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az állami adóhatóság külön értesítést nem
küld. Ön csak abban az esetben kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetés
feltételeinek nem felel meg!
A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a bevallás C lapján az (A) mezőben
nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét. A
részletben történő teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (két vagy
három hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4) kell beírnia az
erre szolgáló helyre! Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függően a teljes
fizetendő adó 1/2, 1/3 vagy 1/4 része, a részletek befizetésének határideje pedig
2012. május 21., június 20., július 20., augusztus 21.
Figyelem! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatát kitölteni, az később már nem pótolható!

9. A bevallás pótlása

Ha a 2011-es évről szóló bevallását határidőn túl nyújtja be, akkor is e nyomtatványt töltse ki
vagy töltse le az Internetről és küldje be az állami adóhatósághoz.
Fontos! Amennyiben Ön nem egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére
kötelezett magánszemély, és az adóbevallása benyújtásában akadályozott, az
akadályoztatás megszűnését követően 15 napon belül köteles az adóbevallását igazolási
kérelemmel egyidejűleg benyújtani!11
10 Art. 133/A. §
11 Art. 31. § (4) bekezdés

Ha a bevallását előreláthatólag nem tudja határidőben benyújtani, mert a benyújtáshoz
az adózó önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére az elkészítéshez szükséges iratok,
igazolások, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül
bejelentést tehet az állami adóhatósághoz. Ebben az esetben a bevallási késedelem miatt
mulasztási bírságot az állami adóhatóság a bevallás benyújtásának évében, szeptember
20-áig nem szab ki.12 Az állami adóhatóság felszólítást, ellenőrzést megelőzően, de
késedelmesen benyújtott bevallás esetén is számolnia kell azzal, hogy az állami adóhatóság a
törvényben foglaltak alapján 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg az Ön
terhére akkor, ha a késedelmét annak igazolásával nem menti ki.13
Amennyiben a 2006. évre szóló adóbevallását kívánja 2012-ben pótolni, akkor a
nyomtatványboltban kapható vagy a NAV Internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu)
letöltött 0736-os bevalláspótló nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. Ha nem az
internes honlapról tölti le a 0736-os bevallást, figyeljen arra, hogy a 2006. évet megelőző
időszakra – az elévülési idő lejárta miatt – már nem nyújthatja be a bevalláspótló
nyomtatványt.
Az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően, de késedelmesen benyújtott
bevallás esetén is számolnia kell azzal, hogy az állami adóhatóság a törvényben14 foglaltak
alapján 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg az Ön terhére akkor, ha a
késedelmét annak igazolásával nem menti ki.15

10. A hibásnak minősített bevallás javítása

Javítás: előfordulhat, hogy a benyújtott bevallásában kisebb hibát talál az állami
adóhatóság. Amennyiben ez a hiba – az Ön közreműködése nélkül – javítható, az állami
adóhatóság kijavítja a bevallását és erről értesítést küld Önnek.
• A hibásan kitöltött bevallás miatt az Ön terhére az állami adóhatóság 20 000 forintig
terjedő mulasztási bírságot16 állapíthat meg.
• Hibás bevallás esetén az állami adóhatóságra kötelező 30 napos visszatérítési határidőt
a bevallás kijavításának napjától kell számítani.
Ha elektronikus úton küldte be a bevallását és az hibás, úgy a javításra kiértesítő levelet kap
elektronikus úton. A javítás során kérjük csak az állami adóhatóság által jelzett hibákat javítsa
ki, mert ez a feltétele a bevallása elfogadásának. Feltétlenül töltse ki a bevallás főlapján a
hibásnak minősített bevallás vonalkódját is az azonosítás táblájában (B). A javítás során
kijavított bevallást ismételten be kell küldenie a teljes, már kijavított adattartalommal.
Javító bevallás esetén kérjük, ne töltse ki sem az „Adózói javítással (helyesbítéssel) érintett
bevallás típusa”, sem „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőket, mert a bevallása
ismételten hibás lesz!

11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)

12 Art. 172. § (20) bekezdés
13 Art. 172. § (1) bekezdés d) pontja, (6) bekezdés
14 Art. 172. § (1) bekezdés b) pont
15 Art. 172. § (6) bekezdés
16 Art. 172. § (10) bekezdés

Adózói javítás (helyesbítés): hibás bevallás esetén adózói javításnak akkor van helye, ha
az állami adóhatóság a benyújtott bevallást elfogadta, és annak módosítása
összességében nem eredményezi az adóalap, illetve az adó változását.17
Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, ha Ön utóbb észlelte, hogy az állami
adóhatóság által elfogadott bevallása bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az
elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű, vagy a vonatkozó bevallás
időszaka helytelen volt.
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor
ne töltse ki a „hibásnak minősített bevallás vonalkódját”, valamint az „önellenőrzéssel érintett
bevallás típusa” mezőket!
Az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön által javítani
(helyesbíteni) kívánt bevallás típusát (1153, 1153ANY, 1153E vagy 11M29)! A csökkentett
adattartalmú 1153M bevallás kötelezettségeinek helyesbítésére is a 1153-as bevallás
benyújtásával tehet eleget.
Ilyen adózói javítás (helyesbítés) lehet pl.: valamelyik természetes azonosító adat vagy az
adóazonosító jel javítása.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak
adózói javításként (helyesbítésként) vagy önellenőrzésként nyújtható be ismételten a
bevallás. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság a bevallás elfogadása előtt a bevallást
elektronikus teljesítés esetén javításra adja vissza, úgy utólag beírni elmaradt adatokat nem
lehet, csak az állami adóhatóság által jelzett hibák javíthatók!
Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély
jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell javítania (a 1153-as bevallás lapjainak –
kivéve az EGYSZA lap 1+1%-os rendelkező nyilatkozat, és a 16-01-es lap – valamely sora),
akkor az adózói javítással (helyesbítéssel) nem érintett adatokat is ismételten közölni kell,
vagyis nem csak az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett adatokat kell feltüntetni. Az
adózói javítás (helyesbítés) során az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallási
időszak (az eredeti 1153-as bevallásban szereplő) valamennyi részletező lapját ismételten be
kell nyújtania.
Fontos! Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség változást
eredményezne, azaz az adóalap, adó összege változna, úgy a 1153-as bevallás
tekintetében önellenőrzést kell végezni (a 16-01-es lapon). Ebben az esetben az
önellenőrzéssel érintett bevallás típusát jelölje a főlapon, az erre szolgáló helyen.
Adózó által nem javítható (helyesbíthető) adatok
A bevallás azon adatai, amelyek az Ön olyan nyilatkozatait tartalmazzák, melyek kitöltése az
Ön döntésétől függ, utóbb adózói javítás címén nem javíthatók. Így például, ha az adózási
mód választásakor az átalányadó szerinti adózást jelölte meg, akkor ezt a döntését utóbb nem
változtathatja meg. Nem helyesbíthető utólag az 1+1%-os rendelkezés (EGYSZA lap) sem!
Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló
34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A. §. (2) bekezdés értelmében Ön vagy képviselője
jogosult a NAV Ügyintéző Contact Center (továbbiakban: ÜCC) útján, telefonon
történő javítására is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a
17 Art. 34. § (7) bekezdés

rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. A NAV ÜCC a 40/20-21-
22-es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól
13:30-ig hívható.
Az ÜCC útján intézhető, következőkben felsorolt ügyek Önnek rengeteg időt takaríthatnak
meg:
• adózói folyószámlával, folyószámla kivonattal kapcsolatos egyedi tájékoztatás,
ehhez kapcsolódó adónemek közötti átvezetés,
• ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációval, állandó meghatalmazással
kapcsolatos egyedi felvilágosítás, tájékoztatás,
• egyedi bevallási adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, a hibás bevallással
kapcsolatos egyedi tájékoztatás, papíralapú bevallás esetén – az adózó
személyes jelenlétét nem igénylő – javítás,
• adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, egyedi bejelentésekkel,
változás-bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés, közösségi adószám igénylése,
• meggyőződés az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és
megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, az ellenőrzés alá
vont adónemekről és időszakról,
• meggyőződés közösségi adószám érvényességéről,
• jövedelemigazolás iránti kérelemmel kapcsolatos ügyintézés.
Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 12UK30-as kérelem
benyújtásával igényelheti meg. Minél előbb igényelje meg az azonosítót a 30 napos
ügyintézési határidő miatt.

12. A bevallás önellenőrzése

Önellenőrzés18 az az adózói javítás, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó
(járulék) összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képest változik.
Nincs helye az önellenőrzésnek, ha a törvény által megengedett választási lehetőségével élve,
utóbb ezt a döntését változtatná meg.
Fontos tudnia, hogy önellenőrzésre csak a bevallás benyújtására előírt határidőt követően
van lehetősége.19 Abban az esetben, ha Ön a munkáltatóját bízta meg a személyi
jövedelemadó bevallásának elkészítésével, az önellenőrzés benyújtását megelőzően a
munkáltatói adómegállapítás benyújtásának időpontjáról is győződjön meg, amelynek
határideje 2012-ben június 11-e.
Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet (és kell) helyesbíteni, amely
helyesbítésnek az együttes összege a 100 forintot meghaladja.20
Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők.
Például, ha Ön a 2010. és 2011. évi bevallásában is tévedett, úgy külön bevalláson kell a
2010. évi, illetve 2011. évi kötelezettségét önellenőriznie.
Amennyiben a 2006. évre vonatkozóan kíván 2011. évben önellenőrzést benyújtani, akkor a
nyomtatványboltban kapható vagy a NAV Internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu)
letöltött 0735-ös önellenőrzés nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. Ha nem az internes
18 Art. 49. § (1) bekezdés
19 Art. 51. § (3) bekezdés
20 Art. 50. § (3) bekezdés

honlapról tölti le a 0735-ös bevallást, figyeljen arra, hogy – az elévülési idő lejárta miatt – a
2006. évet megelőző időszakra önellenőrzést már nem nyújthat be.
Az önellenőrzést tartalmazó bevallást csak a bevallás benyújtási határidejének lejártát
követően nyújthatja be.21
Amennyiben az önellenőrzés kapcsán visszaigényelhető adója keletkezik, akkor annak
más adónemre történő átvezetését, kiutalását a ’17-es nyomtatvány illetőleg a 1153-as
bevallásban található 170-es lapnak a kitöltésével kérheti.
A 2011. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások (1153,
1153E, 1153ANY, 11M29) önellenőrzésére is a 1153-as bevallást kell benyújtania. A
2011. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített csökkentett adattartalmú
1153M bevallás, valamint a 1153ANY jelű adónyilatkozat kötelezettségeinek
önellenőrzése is a 1153-as, teljes adattartalmú bevallás benyújtásával tehet eleget.
Önellenőrzésnek csak akkor tekinthető az adózói javítás (helyesbítés), ha az adóalap
(járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz,
adóhoz képest változik. Abban az esetben, ha az adott adóban (járulékban) bevallott és később
helyesbített adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az
nem önellenőrzés, „csupán” adózói javítás (helyesbítés).
Amennyiben adózói javítás (helyesbítés) után, azonos adónemben előjelhelyesen (+-)
összesíti a kötelezettséget, lehet, hogy nem keletkezik eltérés, így a bevallást csak adózói
javításként (helyesbítésként) kell benyújtani.
Felhívjuk a figyelmét, hogy az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a
vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem
helyesbíthető!22
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása önellenőrzés miatt történik, akkor az
„önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőbe írja be az Ön által önellenőrizni kívánt
bevallás típusát (1153, 1153E, 1153ANY vagy 11M29)! A csökkentett adattartalmú
1153M bevallás egyenértékű a teljes adattartalmú 1153-as bevallással. Amennyiben a
csökkentett adattartalmú 1153-as bevallást kívánja önellenőrizni, akkor az
önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőbe szintén a 1153-at írja be!
Kérjük, ebben az esetben ne töltse ki a „hibásnak minősített bevallás vonalkódja”,
valamint az „adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa” mezőket, mert a
bevallása hibás lesz!
Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén a 16-01, 16-02 lapok (O)
blokkjában „X” jelet kell az erre rendszeresített kódkockájába bejelölnie.
Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel Önnek pénzügyileg rendezendő
adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési
pótlékot a bevallás benyújtási időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül –
megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen
esedékesség időpontjától nyílik meg.
21 Art. 50. § (1) bekezdés
22 Art. 49. § (2) bekezdés

Ha Ön az adót (járulékot) az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti,
és ez által az eredeti bevallásában feltüntetett összeghez képest növekszik a
kötelezettsége, akkor fő szabály szerint önellenőrzési pótlékot kell a bevalláson
kiszámolnia, és megfizetnie. 23
Az önellenőrzést az önellenőrzött időszakban, azaz az adóévben hatályos jogszabályok
figyelembevételével végezze el.
Fontos! Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén is meg kell ismételnie a bevallás teljes
adattartalmát! Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett
önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel
kell tüntetni a vonatkozó sor „c” rovatában, a 16-01 – 02 lapok (O) blokkjában pedig X-szel
kell jelölnie az ismételt önellenőrzést!
Az önellenőrzéssel kapcsolatos további tájékoztatások a 1153-16-os jelű lapok kitöltésére
vonatkozó útmutatónál találhatók.
Fontos! Mielőtt az adózói javítást (helyesbítést), az önellenőrzést elvégezné, érdeklődjön az
állami adóhatóságnál, mert lehet, hogy a hiba javítása már megtörtént, ugyanis a kisebb
hibákat az állami adóhatóság az adatok feldolgozása során javítja.
Ha a hibát állami adóhatósági ellenőrzés tárja fel, és adóhiányt állapít meg, akkor az adó és a
késedelmi pótlék megfizetése mellett adóbírságot kell fizetnie.24
II. A 1153-as bevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókról

13. A bevallás részei

A bevallás négy fő része:
• Magánszemélyekre vonatkozó lapok – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 09-es
pótlapig;
• Mezőgazdasági őstermelői lapok – az előzőeken túl a 12-es pótlapok;
• Egyéni vállalkozókra vonatkozó lapok – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 15-ös
pótlapig;
• Önellenőrzésre vonatkozó lapok – a 16-os pótlapok. (Ezek a lapok nem részei az
egységcsomagnak!)

14. A bevallás lapjai

- Ha Ön magánszemélyként a csökkentett adattartalmú 1153M bevallást tölti ki, akkor a 1153-
as főlap (A-C lapok), valamint a 01, 02, 03, 04, 06-01, 07, 09, 170 lapokat tartalmazza a
bevallás, de csak azokat a lapokat kell beküldenie, amelyen adatot is tüntetett fel.
- Ha Ön nem folytat egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet, akkor a 1153-as főlap
(A-C lapok), a 01-től - 09-es mellékletek és a 170-es pótlap, illetőleg önellenőrzés esetén a
16-os pótlapokat kell kitöltenie. A főlapokon túl, Önnek csak azokat a lapokat kell
beküldenie, amelyeken adatot is tüntetett fel.
23 Art. 168. § - 169. §.
24 Art. 170. §

- Ha Ön őstermelői tevékenységet folytat és az erre vonatkozó előírások alapján állapítja meg
a kötelezettségét, az előzőeken túlmenően a 1153-12-es pótlapokat is ki kell töltenie.
- Ha Ön egyéni vállalkozó vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét 2011-ben szüneteltette,
vagy megszüntette, akkor a csomagjának tartalmaznia kell a 13-as, továbbá a 15-ös
pótlapokat.
- Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató – nyugdíjas – egyéni vállalkozó, és őstermelői
tevékenységet nem folytat, akkor a 13-as, 14-es, és 15-ös pótlapokat kell még kitöltenie.
- Ha Ön egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben, a komplett 1153-as bevallást ki kell
töltenie.

15. A bevallás fő lapjait kiegészítő egyes nyomtatványok

1153-01 Nyilatkozatok

• a lakáscélú hiteltörlesztés halasztott kedvezményének igénybevételéről,
• fizetővendéglátói tevékenységet folytatása esetén a tételes átalányadózás 2012-es
adóévre történő választásáról, vagy megszüntetéséről,
• az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő
kedvezmény elszámolására.
1153-02: Rendelkező nyilatkozatok az adóról
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlára,
• a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek feltüntetése, egyéb, ezekkel
összefüggő nyilatkozatok,
• a nyilatkozat hiányában megszűnt magánnyugdíjpénztári tagsági viszony esetén, az
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján tett rendelkezésről.
1153-03: Családi adóalap kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok
1153-04: Elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk: Pl.: ingó-, ingatlanértékesítésből,
osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó
jövedelmekről.
1153-05: A külföldről származó adóköteles jövedelmek, egyéb adatok a külföldről
származó jövedelmekről, az összevont adóalap részeként külföldön is adózott jövedelmek
után külföldön megfizetett adó bevallása, és az ezekkel összefüggő egyéb adatok.
1153-06-01: Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség és/vagy az
ingatlanértékesítésből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása.
1153-06-02: A csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése, az
adókiegyenlítés kiszámítása.
1153-07: A magánszemély munkavégzésére irányuló jogviszonya megszűnésével
kapcsolatban keletkezett, egyes jövedelmeket terhelő különadó kötelezettség levezetése,
bevallása.
A 1153K bevallással összefüggésben egyéb adat közlése.

1153-08-01: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján adózott
bevételek utáni adókötelezettség bevallása.
1153-08-02: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján a bevételeket
terhelő, a magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségként befizetett ekho
levezetése, bevallása.
1153-09: A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
után a 15%-os nyugdíjbiztosítási járulék kötelezettség bevallása, és az egészségügyi
hozzájárulási kötelezettség elszámolása magánszemélyként, őstermelőként, családi
gazdaság tagjaként, illetve egyéni vállalkozóként.
1153-170: Átvezetési kérelem: Ha a személyi jövedelemadóban, egészségügyi
hozzájárulásban, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásban, különadóban, vagy az
egyéni nyugdíjjárulékban túlfizetésként jelentkező összeget, összegeket teljes egészében nem
kéri vissza, és adófolyószámlákra kívánja átvezettetni.
1153-12-01 – 03: A mezőgazdasági őstermelők nyilatkozata:
• adózási mód választása,
• mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata.
1153-12-02 – 03: A mezőgazdasági őstermelői jövedelem levezetése: Ha Ön az őstermelői
igazolványa alapján, regisztrált mezőgazdasági termelőként, illetőleg családi gazdálkodóként
vagy családi gazdaság tagjaként az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, és az e
tevékenységéből származó – támogatások összegével csökkentett – bevétele a 600 000
forintot meghaladta és nem tesz nemleges nyilatkozatot, a 1153-12-02-03 pótlapok a
kötelezettségei levezetésére szolgálnak.
1153-13-01 – 02: Egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilatkozatok, a vállalkozói
tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben:
• a jövedelemszámítás módszere,
• a tevékenység megszüntetésével, szüneteltetéssel kapcsolatos adatok,
• nyilatkozat az átalányadózás választásáról, megszüntetéséről,
• nyilatkozat a tevékenység megszüntetéséről egyéni cég alapítása miatt,
• a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózással kapcsolatos nyilatkozat,
• csekély összegű támogatás (de minimis), az un. csoportmentességi és az
adórendszeren kívüli támogatás nem érvényesítéséről szóló nyilatkozat,
• nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásáról,
az adózási mód választásáról,
• egyéni vállalkozás megszüntetésekor a pénztárgép elhelyezéséről.
1153-13-03 – 07: Egyéni vállalkozók vállalkozói tevékenységből származó jövedelmének
és/vagy veszteségének levezetése, e tevékenység megszüntetése, szünetelése esetén.
1153-13-08-01 – 03: Adatok a csekélyösszegű (de minimis), a kis és középvállalkozások,
valamint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatásáról.
1153-14: Nyugdíjas egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási és nyugdíjjárulék
levezetése, egyéni vállalkozói tevékenység nyugdíj mellett történő gyakorlása esetén.

1153-15: Bevallást kiegészítő nyilatkozat.25 A jövedelem-(nyereség)-minimum számítási
kötelezettséggel összefüggésben adandó be.
Ha valamelyik Önnek szükséges nyomtatvány hiányzik a bevallási csomagból, akkor azt az
ügyfélszolgálatainkon ingyen beszerezheti.
A bevallás 1153-16-01, 1153-16-02 és 1153-16-03-as számmal ellátott, önellenőrzésre
szolgáló lapjai nem részei a bevallási csomagnak!
1153 Főlap

A személyi adatok kitöltése (B) mező

A bevallási nyomtatvány első oldalán találhatóak az Ön személyi adatainak feltüntetésére
szolgáló előnyomtatott sorok.
Figyelem! Amennyiben Ön rendelkezik adószámmal, családi gazdaság nyilvántartási
számmal, őstermelői igazolvány számmal, regisztrációs okirat számmal azt a bevallás
főlapján nem kell feltüntetnie, viszont a bevallás részét képező lapok fejrészébe fontos
beírnia!
Abban az esetben, ha Ön családi gazdaság tagja, akkor a családi gazdaság nyilvántartási
számát a 1153-12-es lapokon is fel kell tüntetnie az erre szolgáló helyen! Ha Ön a
mezőgazdasági őstermelői adókedvezményt érvényesíteni kívánja, a regisztrációs okirat
számát is fel kell tüntetnie a 1153-12-es lapokon. Amennyiben Ön mezőgazdasági
őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, annak a számát is tüntesse fel a 1153-12-es
lapokon!
Amennyiben a NAV honlapján elérhető ÁNYK bevallás kitöltő-ellenőrző programot
használja, úgy a program által felajánlott (a bevallás kitöltéséhez szükséges lapok
választásához) „előlapon” lehetősége van beírni, az adószámát és az előzőekben felsorolt
azonosítókat is. Ettől kezdve minden Ön által kitöltött lapon a program automatikusan
beírja az azonosítókat az erre a célra szolgáló fejlécbe.
A nevének és adóazonosító jelének kitöltése után a születési nevét minden esetben írja be
függetlenül attól, hogy az a jelenlegi nevével megegyezik-e vagy sem. A munkáltatói
igazoláson szereplő adószámot, mely a munkáltatójának az azonosítója, a bevalláson
nem szabad feltüntetnie!
Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzően tartózkodik. A gyorsabb
ügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is, amelyen napközben elérhető.
Amennyiben a levelezési címe külföldi cím, ne felejtse el a kódkockában X-szel jelölni!
Ha Ön külföldi állampolgár, a személyazonosságát adóazonosító jellel tudja csak igazolni,
az útlevelének számát nem használhatja az állami adóhatóság előtti azonosításra. Ha az Ön
állandó lakcíme nem Magyarországon van, levelezési címként a magyarországi tartózkodási
helyét jelölje meg, ez utóbbi hiányában tüntesse fel a külföldi lakcímét, és ne felejtse el a
kódkockában X-szel jelölni!
25 Szja-törvény 49/B. § (8) bekezdés ba) pont és az Art. 91/A. § (1) bekezdés

A (C) mező

Ha Önnek valamelyik kiegészítő lapot ki kell töltenie, és be kell küldenie, akkor ezt jelezze
úgy, hogy az erre szolgáló négyzetbe beírja, hogy a beküldendő nyomtatványból hány darabot
csatol. A bevalláskitöltő program elvégzi Ön helyett a benyújtandó lapok jelölését.
Ügyeljen arra, hogy a kiegészítő lapokat, ahol szerepel, a jelölt helyen alá kell írnia!
Ha az Ön által befizetett, vagy a kifizető, munkáltató által 2011-re Öntől levont adó,
adóelőleg, a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék, az Ön által befizetett járulék,
egészségügyi hozzájárulás, különadó, egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adó
összegéből visszatérítés jár Önnek, és a többletként mutatkozó összeget valamennyi
adónemben teljes egészében visszaigényli, visszatérítési igényét a bevallás első oldalán az
erre a célra szolgáló helyen jelezze az „X” beírásával! Ebben az esetben a 170-es kiegészítő
lapot nem kell kitöltenie és beküldenie. A visszaigényelhető összegek teljes egészében történő
visszatérítése természetesen csak akkor lehetséges, ha Önnek nincs köztartozása, illetve
bevallási kötelezettségeinek eleget tett.26
Fontos! Ha van esedékessé vált köztartozása, az állami adóhatóság a rendelkezésére álló
adatok szerinti tartozása erejéig él a visszatartási jogával, vagyis csak a tartozást meghaladó
összeget utalja vissza az Ön részére. Abban az esetben, ha Önnek köztartozása ugyan nincs,
de nem tett teljes körűen eleget bevallási kötelezettségeinek, akkor csak ezen kötelezettségei
teljesítését követően kerül kiutalásra az Önnek járó összeg. Ezzel összefüggésben késedelmi
kamat fizetésére nem kötelezett az állami adóhatóság.
Ha Ön az egyébként visszajáró összegnek csak egy részét kéri vissza, vagy a 170-es lapon
szereplő adónemek között átvezetést kér, vagy a visszajáró összeget későbbi kötelezettségeire
a számláján kívánja hagyni, akkor ezt is jelölje az „X” beírásával az erre a célra fenntartott
helyen!

(D) mező

A visszakért összeggel összefüggésben kitöltendő blokk (D)
Az általános tudnivalókat olvassa el a 7. „A visszaigénylés szabályai” cím alatt!
A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy
pénzforgalmi szolgáltatónál (hitelintézetnél) vezetett számlájának számát ne jelölje meg, mert
az visszaélésnek minősül.
A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján
(postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.
Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor az erre szolgáló négyzetekbe írja
be a pénzintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak 2 x 8 jegyű, akkor a harmadik
(utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet
elnevezését, címét is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető pénzintézet segítséget nyújt
az adatok megállapításához.
26 Art. 151. § (2) bekezdés

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget
csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg, ezért az erre
szolgáló helyen azt kell feltüntetnie!
Felhívjuk figyelmét, ha a 1153-02-es lapon él rendelkezési jogosultságával és/vagy a
1153-16-os lapon az önellenőrzés eredményeként Önnek visszajáró összeg mutatkozik,
akkor is feltétlenül töltse ki ezt a táblát.
Amennyiben Ön külföldi illetőségű és Magyarországon bankszámla nyitására nem kötelezett,
akkor a visszajáró összeg utalását külföldi bankszámlájára az Ön által megadott
devizanemben is kérheti. Ebben az esetben az (A) blokkban az erre szolgáló négyzetekben
tüntesse fel a külföldi pénzintézeti számlaszámát. A számlaszámot a sor elején kezdje el
beírni, és közök kihagyása nélkül folytassa. Amennyiben Ön az Európai Unió valamely
tagországában bír adóügyi illetőséggel, fontos a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó
bankszámlaszám, az úgynevezett IBAN feltüntetése. Ennek oka, hogy más bankszámlaszám
megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Amennyiben külföldi számlaszámként az
IBAN számlaszámot tüntette fel, akkor ezt az „X” beírásával jelezze. Az erre szolgáló helyre
feltétlenül írja be a SWIFT kódot is. Ne felejtse el az erre szolgáló négyzetekben az Ön által
választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját (EUR az eurónál, USD az
USA dollárnál, GBP az angol fontnál, SKK a szlovák koronánál, PLN a lengyel zlotynál, stb.)
is feltüntetni a deviza pontos megnevezése mellett. A külföldi devizanemre történő átváltás
költsége Önt terheli. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a külföldi pénzintézet
elnevezését és címét (ország, város stb.) is, valamint tüntesse fel az ország kódját is akkor, ha
nem az IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldi pénzintézeti számlaszámot jelölt meg.
Érvényes országkódok például: AT – Ausztria, GB – Nagy-Britannia, CH – Svájc, CZ –
Csehország, DE – Németország, FR – Franciaország stb. Az érvényes országkódok teljes
jegyzékét a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt
szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 19/2010. (XII.10.) MNB
rendelet 3. számú mellékletének 4.2. pontja tartalmazza, a lista az MNB honlapján
(www.mnb.hu) található meg.
Abban az esetben, ha Ön belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok
miatt Magyarországon bankszámla nyitására kötelezett, a visszajáró összeg nem utalható
külföldi bankszámlára. Ha ennek ellenére külföldi bankszámlaszámot ad meg, a bevallása
hibás lesz, a belföldi utaláshoz szükséges adatok megadásáig nem utalható ki az Ön részére
visszajáró adó.
Pénzforgalmi számlára történő utalásnál egyidejűleg a belföldi és a külföldi számlaszám
nem tüntethető fel!
Amennyiben a visszatérítés módjaként a pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés
kézbesítése útján (postai átutalást) választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a címet,
amelyre az utalást kéri. Postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím. Abban az
esetben, ha a bevallása benyújtását követően rövid időn belül változik a lakcíme, javasoljuk a
folyószámlájára történő átutalás választását.
Ha postai átutalás útján kéri a visszatérítést, akkor a pénzforgalmi számla feltüntetésére
fenntartott helyet hagyja üresen. Pénzforgalmi számlára történő utalás esetén a postai
cím helyét hagyja üresen.
Figyelem! Amennyiben Ön a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg, az
irányítószám és helységnév megadását követően a közterület neve, jellege stb.

megnevezéséhez a nyomtatványon megadott 24 négyzetet használhatja fel! Erre azért
van szükség, mert a posta az előírása szerint a cím ezen részéhez 24 karakternél többet
nem fogad el.
Annak érdekében, hogy az Ön által visszaigényelt összeg biztosan, időben célba érjen, a
négyzetekbe a posta által beazonosítható címet írjon, mert a megadott négyzeteken túl
írtakat nem lehet figyelembe venni.

Az (E) mező

„A törvényes képviselő, meghatalmazott neve, adóazonosító jele és címe” sorokat
természetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell őt a
törvényes képviselőjének képviselnie. Kérjük, hogy a bevalláson az „E” mezőben a törvényes
képviselő, vagy a meghatalmazott neve mellett lévő kódkockában jelölje X-szel, hogy a
bevallást Ön törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként tölti ki és írja alá.
Az adóbevallást fő szabály szerint Önnek kell aláírnia.
Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a törvényben27 meghatározott
képviselője, meghatalmazottja írja alá.

Az (F) mező

A bevallást aláírhatja a magánszemély törvényes képviselője is.
Amennyiben a meghatalmazó magánszemély, úgy a bevallást meghatalmazottként aláírhatja:
• közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás
vagy megbízás alapján más nagykorú személy;
• képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász,
adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli
szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja;
• egyéni vállalkozó meghatalmazó esetén a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú
alkalmazottja is.
A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás, megbízás alapján
meghatalmazott más nagykorú magánszemély csak eseti meghatalmazott lehet.
Fontos! Az állami adóhatósághoz nem bejelentett, vagy az állami adóhatósághoz bejelentett,
de a bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás a
meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az állami adóhatósághoz bejelentett, a
személyi jövedelemadó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a
meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. Ezt a főlapon az ennek megfelelő
kódkockában kell jelölni az „X” beírásával.
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazó és a
meghatalmazott mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye
egyértelműen megállapítható.
Ne felejtse el a bevallása kitöltésének időpontját feltüntetni és a bevallást aláírni!
1153-A lap kitöltése
27 Art. 7. § (1) bekezdés

Ha nyomdai úton előállított nyomtatványt használ, ügyeljen arra, hogy minden egyes lapon a
neve, adóazonosító jele, és ha van, az adószáma feltüntetésre kerüljön! Amennyiben más
azonosítóval is rendelkezik, úgy a bevallás fejrészében azokat is töltse ki, mert a bevallása
hibás lesz!
Az általános tanácsokon túlmenően Önnek csak azon sorokhoz fűzött útmutatót kell
áttanulmányoznia, amelyeknél érintett lehet.
A munkáltatójától (társaságától) kapott 11M30-as igazolás28 segít eligazodnia a bevallás
kitöltése során, tekintettel arra, hogy az igazoláson feltüntetett jövedelmek jogcímeinek
sorszáma megegyezik a bevallás sorszámaival.
Ha munkaviszonya 2011-ben megszűnt és nem létesített új munkaviszonyt, a kilépéskor
kapott Adatlap 2011. számú igazolást használja! Ha új munkaviszonyt létesített és
munkáltatójának átadta az Adatlapot, úgy a kapott 11M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az
Adatlap összegeit is!
Győződjön meg arról, hogy mit tartalmaz a munkáltató(k)tól kapott igazolás, mert azon
nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem szerepelhet, hanem minden más (pl. az
önálló tevékenységből, a különféle juttatásokból származó, valamint a költségtérítés és egyéb
jogcímen megszerzett) bevétel is, amely a munkáltatójától származik. A munkáltatótól
származó jövedelmeit a kapott igazolás alapján az adóbevallás azon sorában tüntesse fel,
amely sorban az az igazoláson szerepel.
Előfordulhat, hogy a kifizetőtől származó igazolások nem minden esetben tartalmazzák a
bevallás megfelelő sorának sorszámát. Az igazolásnak azonban mindig tartalmaznia kell a
jövedelem kifizetés (juttatás) jogcímét, így ez alapján is beazonosíthatja, akár az útmutató
segítségével is, mely sort kell kitöltenie. Ha az igazolásban levont adó, adóelőleg is szerepel,
ne felejtse el az 55-57. sorokban feltüntetni!
Összesített igazolás29
A kifizető / munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni a
magánszemély részére, amely tartalmazza:
• a bevételének teljes összegét,
• a jogcímét,
• a bevételt csökkentő tételeket,
• az adóelőleget, adót,
• a járulékot, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék
alapjául szolgáló összeget,
• a kifizetőt / munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot,
• az adót, adóelőleget csökkentő tételeket,
• valamint a levont adóelőleget, adót, járulék összegét.
A fentieken kívül a munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az
adóelőleg megállapításakor az Ön nyilatkozata alapján figyelembe vett családi
adókedvezmény összegét, illetve az Önt és az Önnel együtt élő házastársát (élettársát)
megillető, de az Ön által igénybe nem vehető családi kedvezmény összegét.
28 Art. 46. § (1) bekezdés
29 Art. 46. §

A munkáltató / kifizető a magánszemélynek az előzőekben említettekről az elszámolási évet
követő év január 31-éig összesített igazolást ad.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek30
A 2011. adóévtől a bevallásban több, jelentős változás köszönhető a személyi
jövedelemadó törvény módosításának.
Egyik fontos változás, hogy a 2011. adóévre vonatkozóan bevezetésre került az egykulcsos
személyi jövedelemadó.
Ennek megfelelően az összevont adóalapba tartozó jövedelmét és a különadózó (pl. az ingó,
ingatlan vagyonátruházásból, kamatjövedelemből, osztalékból, árfolyamnyereségből,
ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó) jövedelmeit is 16%-os mértékű személyi
jövedelemadó terheli.
Másik fontos változás, hogy a kétkulcsos rendszer megszűnésével oka fogyottá vált az
adóterhet nem viselő járandóságok fogalma, mint adózási jogcím. Ezért a 2011. adóévtől az
ilyen jövedelmeket az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni.
Az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő juttatások, kevés kivételtől eltekintve
adómentessé váltak (pl. a hallgatói munkadíj bérjövedelemként adóköteles).
A kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján Magyarországon az adózás alól mentesített, de
az adó kiszámításánál figyelembe veendő összeg 2011-től csak az éves összes jövedelmet
növeli meg, az összevont adóalapnak nem része!
Fontos változás! 2011. január 1-jétől a természetbeni juttatás fogalma, valamint a rá
vonatkozó szabályozás megszűnt, helyette új szabályok vonatkoznak egyes, jellemzően
nem pénzbeni juttatásokra. A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásnak
minősülnek a törvényben nevesített béren kívüli juttatások, továbbá a béren kívüli
juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások is.
Béren kívüli juttatások31
Amennyiben a munkáltató olyan juttatást ad a munkavállalója részére, amely után nem
a kifizetőt terheli az adókötelezettség, akkor az adott juttatás az összevont adóalap
részeként a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.
Így például a munkáltató által ingyenesen juttatott színházjegy, színház- vagy
uszodabérlet értéke a munkavállaló bérjövedelmeként adóköteles.
Amennyiben olyan béren kívüli juttatásban részesült, amely után az adót Önnek kell
megfizetnie, a kifizetői igazolás alapján a jogviszonyának megfelelő sorban kell bevallania és
az adót megállapítania. A 11M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az adott sor összegében ezt
a jövedelmét, és a levont adó/adóelőleg sorban is szerepel ennek adója, feltéve, hogy a
munkáltató/kifizető az adót/adóelőleget levonta.
30 Szja-törvény VI. Fejezet
31 Szja-törvény 70-71. §

Az összevont adóalap megállapítása (szuperbruttósítás)32
Önnek a 2011. évben is alkalmaznia kell az adóalap-kiegészítésre vonatkozó számításokat,
melyekre figyelemmel kell lennie.
Az adóalap kiegészítést Önnek kell kiszámítania, attól függően, hogy az igazolt bevétele és
költsége figyelembe vételével meghatározott jövedelem 100%-ban vagy csak 78%-ban képezi
az adóalap kiegészítés alapját. A munkáltatói igazolás alapján töltse ki a bevallást!
Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló
tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá
átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az
átalányban megállapított jövedelem növelve az adóalap-kiegészítés összegével. Az adóalapkiegészítés
összege a jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék általános mértékével
(2010. január 1-jétől 27%), illetve biztosítás hiányában az összevont adóalapba tartozó
jövedelmeket terhelő egészségügyi hozzájárulás (2010. január 1-jétől 27%) mértékével
számított összeg. Az adóalap kiegészítést számítani kell minden esetben, függetlenül attól,
hogy például Ön betegállományára tekintettel táppénz kifizetésben részesült és ezt a személyi
jövedelemadón kívül nem terhelte más kötelezettség.
A fentiek alapján tehát az összevont adóalap összegét az adóalapba tartozó jövedelmek 1,27-
szereseként kell meghatározni. Ha a jövedelem után Ön kötelezett a társadalombiztosítási
járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el,
vagy azt Önnek megtérítették), az adóalap-kiegészítés alapjának a megállapított jövedelem
78%-át kell figyelembe vennie. Az így kiszámított összeg 1,27-szerese lesz ebben az esetben
az adóalap.
Fontos! Az adatokat Önnek kell kiszámítania, függetlenül attól, hogy a kifizető (munkáltató)
az év folyamán milyen összeget vett figyelembe az adóelőleg levonása során.
A 1153-A lap 1 – 14. sorok „a” oszlopaiban a jövedelmek alapján számított adóalapkiegészítés
alapjának összegét kell szerepeltetnie, míg a „d” oszlopaiban az adóalapkiegészítéssel
növelt összegeket (az „a” oszlop 1,27-szerese) kell feltüntetni.
Ez azt jelenti, hogy Önnek kell kiszámítania a jövedelméből az adóalap-kiegészítés alapját
(azaz a jövedelemének 100%-át, vagy 78%-át), és ezt Önnek kell beírnia az „a” oszlopokba is.
A bevallás kitöltő-ellenőrző programja további segítséget nyújt azoknál a jövedelmeknél, ahol
a magánszemély a megszerzett bevétellel szemben költséget számolhat el.
A 1153-A lapján megjelenő – „Jelölje, ha az „a” oszlop kitöltéséhez használni kívánja a
segédszámításokat:” – piros szöveg melletti kódkockába írt X-et követően a magánszemély
további segítséget kap.
A bevétel „b” és a költség „c” oszlopok kitöltését követően a program automatikusan az „a”
oszlopba beírja az adóalap 100%-os alapját, mely felülírható a magánszemély által, ha
valamely jövedelmének a 78%-át veheti figyelembe az adóalap-kiegészítés alapjaként.
A magánszemély által az „a” oszlopba beírt összeg nem lehet kevesebb a bevétel és a költség
különbözeteként kapott összeg 78%-ánál, illetve nem lehet több a különbözet 100%-ánál. Ezt
a program a kitöltést követően ellenőrzi.
32 Szja-törvény 29.§

Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

1. sor: A munkaviszonyból származó bérjövedelem
A munkaviszonyból származó bérjövedelmét, a munkáltató(i)tól kapott igazolások [11M30-
as, Igazolás(ok), Adatlap] alapján írja be ebbe a sorba!
Az „a” oszlopba az adóalap-kiegészítés alapját (bevétel – költség =jövedelem, illetve az
előzőek szerint a jövedelem 78%-a), a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget
írja be, ami az „a” oszlop összege szorozva 1,27-tel.
Fontos! A hallgatói munkadíj 2011. évtől munkaviszonyból származó jövedelemként
adóköteles, a korábbi adóterhet nem viselő járandóság jogcíme helyett. Amennyiben Önnek
hallgatói munkadíj címen fizettek jövedelmet, akkor az az adójóváírás, családi és más
kedvezmény igénybevételére, továbbá járulékalapként társadalombiztosítási ellátásokra és
szolgálati idő szerzésére is jogosítja. A kifizetéskor ennek megfelelő igazolást kellett kapnia!
Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában Magyarországon adóztatható azon
jövedelmet, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette Önt meg, amely
a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg.
Ha Ön 2011-ben külszolgálatot teljesített, és a belföldi munkáltatójától kapott
munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön (is) kellett adóznia, akkor vegye
figyelembe a következőket! Amennyiben a jövedelme olyan országban adózott, amely
országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor olvassa el a 13. sorhoz, ha olyan
országban (is) fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk,
akkor a 14. sorhoz fűzött magyarázatot!
Fontos! A 2011. évtől bérnek minősül a közfoglalkoztatási jogviszony keretében
megszerzett jövedelem!
Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a
magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is.
Bérnek minősül a munkáltató által az alkalmazottja számára – a munkaköre (tevékenysége)
szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométerfutásteljesítménye
alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, amelyből
legfeljebb havi 100 000 forint levonható.
Ha Ön társas vállalkozás tagja, akkor az ott folytatott személyes közreműködés ellenértéke
(személyes közreműködői díj) nem munkaviszonyból származó jövedelem, azt a 4. sorban
kell bevallania.
Ha a munkáltatója az adóelőleg megállapításakor az érdekképviseleti tagdíjat figyelembe
vette (M30-as igazolás), akkor az 1. sorban igazolt összeg már nem tartalmazza az adóévben
az érdekképviseleti tagdíj címén befizetett (levont) összeget. Ha az Ön által fizetett
érdekképviseleti tagdíjat a munkáltatója év közben az adóelőleg megállapítása során nem
vette figyelembe (nem szerepel az igazolás 41. sorában), vagy ha Ön valamely
érdekképviseletet ellátó kamarának is tagja, és a tagdíjat önálló tevékenység hiányában
költségként nem tudja érvényesíteni, úgy ezen összeggel a bérjövedelmét csökkentheti. A

munkáltatója által levont, és/vagy az Ön által befizetett tagdíj együttes összegét az egyéb
adatok között ne felejtse el feltüntetni a 41. sorban!
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelem33
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony a mezőgazdasági, és turisztikai
idénymunkára, valamint az alkalmi munkára.
Önnek a 2011. évről nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania az egyszerűsített
foglalkoztatásból származó jövedelméről, kivéve, ha
• külföldi állampolgár vagy
• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 000
forintot meghaladta vagy
• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmén kívül más, adóbevallási
kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
Amennyiben Önnek az egyszerűsített foglalkoztatás során megszerzett jövedelme a
840 000 forintot meghaladja, akkor a teljes összeget ebben a sorban az „a” oszlopban kell
bevallania. Ne felejtse el az adóalap-kiegészítés kiszámítását sem!
A kifizetéskor kapott igazolásban feltüntetett hónapok számának figyelembe vételével
adójóváírást érvényesíthet.
2. sor: A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
Költségtérítésnek számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kap a
magánszemély.34
Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kapott, akkor ennek az igazolt és elismert
költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem.
A költségelszámolás módja attól függ, hogy az Ön részére kifizetett költségtérítés mértékét és
feltételeit meghatározza-e kormányrendelet, illetve törvény (továbbiakban: jogszabály). Ha
igen, akkor a jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni:
– vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként,
az e feletti rész egésze pedig adóköteles;
– vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen) számolható
el költség.
Ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalányban részesült, akkor
költséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el.
Ha Ön nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni, akkor a kifizető által igazolt bizonylat
nélkül elszámolható költséget írja be a bevallás „c” oszlopába. Ha tételesen kíván a
kiadásaival elszámolni, akkor az igazolásán feltüntetett bizonylat nélkül elszámolható
összeget nem veheti figyelembe, csak a számlával vagy bizonylattal igazolt kiadásait írhatja
be a „c” oszlopba. Az adóalap-kiegészítés alapjául szolgáló összeget az „a” oszlopba, az
adóalap-kiegészítéssel növelt összeget a „d” oszlopba kell beírnia!
33 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról
34 Szja-törvény 3. § 16. pont

Ha Ön a saját gépkocsijának a hivatali, üzleti célú használatára tekintettel kifizetőtől
kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kapott, és annak összege nem haladja meg a
bizonylat nélkül elszámolható mértéket, akkor a költségtérítést nem kell bevallania.
Be kell vallania a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés teljes összegét, ha az
meghaladja a törvény szerinti mértéket. Ekkor a „b” oszlopban a teljes bevételt, a „c”
oszlopban a költséget, az „a” oszlopba az adóalap-kiegészítés alapját, a „d” oszlopba pedig az
adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be.
Ha Ön a személygépkocsiját rendszeresen használta hivatalos célra, és ezért átalány jellegű
költségtérítést kapott, illetőleg, ha a munkáltatójától kapott eseti kiküldetési költségtérítéssel
szemben tételes elszámolást választ, akkor a költségek levonása a hivatalos utakról vezetett
útnyilvántartás alapján történhet. Az ilyen költségtérítést be kell vallania.
A gépjárművel kapcsolatos költségek az üzemanyag-felhasználásra és az egyéb fenntartásra,
javításra fordított kiadásból állnak. A nem önálló tevékenységet folytatók a jármű beszerzési
árát semmilyen formában nem számolhatják el költségként.
Az üzemanyagköltség elszámolásánál fontos szabály, hogy az útnyilvántartás szerint megtett
kilométerekre a módosított 60/1992. (IV.1.) Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási
normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el.
Az üzemanyagköltség elszámolása számla alapján vagy a NAV által közzétett ár alapján
történhet. Egy adott negyedéven belül csak egyfajta ármeghatározás alkalmazható.
A NAV által közzétett, 2011-re alkalmazható üzemanyagárakat az Útmutató
mellékletében megtalálja!
A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el a hivatali,
üzleti és magáncélú utak arányában. Az arányt az útnyilvántartás adatai alapján lehet
megállapítani.
Az előbbi módszer helyett saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van a 9 forint/km
normaköltség alkalmazására is. A normaköltség a jármű fenntartásával, javításával
kapcsolatos valamennyi költséget tartalmazza, azok felmerülését külön igazolni nem kell.
Normaköltség alkalmazásakor az üzemanyag költségét az előbb ismertetett módon, az egyéb
költségeket pedig a hivatali, üzleti utakra számolva a kilométerenként 9 forint normaköltség
alapján lehet elszámolni.
Ha Önt a munkáltatója 2011-ben külföldön foglalkoztatta és erre tekintettel térítést
kapott, akkor – ha a vonatkozó nemzetközi egyezmény a jövedelem magyarországi
adókötelezettségét írja elő – a kapott összeget és adóköteles részét ebben a sorban kell
feltüntetnie. A külszolgálatra tekintettel kifizetett, Magyarországon adóköteles összeg (a
törvényben meghatározott személyi kör kivételével) teljes egészében bevétel, abból levonás
2011-ben nem érvényesíthető.
Ha Ön nemzetközi közúti árufuvarozásban, illetőleg személyszállításban gépkocsivezető
vagy árukísérő, akkor a külszolgálat címén szerzett bevételéből napi 25 eurónak megfelelő
forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül csak a gépjármű üzemeltetéséhez
kapcsolódó kiadásokat számolja el költségként. A külföldi szállás díjára fordított összeg
ebben az esetben része a bevételnek, ugyanakkor költségként nem számolható el.

Ebben a sorban kell feltüntetni a Magyar Honvédség állományában lévő, nem
katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített
külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a szállás (lakás)
bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50 százalékát meghaladó összeget,
amennyiben bérjövedelemként kerül kifizetésre.
Amennyiben Önnek a 2011. adóévben külföldi pénznemben keletkezett bevétele, merült fel
kiadása, azt forintra átszámítva kell a bevallásba beírnia. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamát, olyan külföldi pénznem esetében,
amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett,
euróban megadott árfolyamot kell alapul venni.
Az átszámításnál bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés
időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Amennyiben rendelkezik a pénzügyi
intézmény által - a külföldi pénz eladását követő, illetve a külföldi pénz vételét megelőző 15
napon belül - kiállított, az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, az Ön nevére szóló
bizonylattal, akkor az azon szereplő árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig
alkalmazhatja a forintra történő átszámításnál.
A bevétel átszámításához – az előzőektől eltérően – a bevétel megszerzésének napját
megelőző hónap 15-én érvényes árfolyam is választható.
A bevételnek nem része a külföldi szállás és utazás költségének megtérítésére adott összeg.
Fontos! Az adóköteles ellátmányt csak akkor kell ebben a sorban feltüntetnie, ha az után a
kettős adóztatás elkerüléséről az adott országgal kötött egyezmény rendelkezései szerint
Magyarországon kell adót fizetnie. Ha a kapott összeg az egyezmény szerint külföldön
adóköteles, de azt a belföldi jövedelem adókötelezettségénél figyelembe kell venni, akkor azt
nem itt, hanem a 13. sorban kell szerepeltetnie attól függően, hogy az adott országgal fennálló
egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő figyelembe vételéről
hogyan rendelkezik.
Ha a kapott összeg a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóztatható, de az
egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön is beszámítható az összevont adóalapba, de
a külföldön megfizetett adóval a belföldön fizetendő adót csökkenteni kell, akkor ezt a
jövedelmet a 13. sorban kell feltüntetni.
Amennyiben a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelem külföldön és
belföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 14. sorában kell szerepeltetnie.
Bedolgozói költségtérítés
Ha Ön bedolgozói35 jogviszonyára tekintettel kapott költségtérítést, akkor az e bevételével
kapcsolatos költségeinek elszámolására választhatja, hogy a kapott költségtérítésből az évi
munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget vonja le bizonylat nélkül. Ekkor más
költséget nem számolhat el bedolgozói jogviszonyával kapcsolatosan.
A költségek érvényesítésének másik módja a tételes költségelszámolás.
A bevétel teljes összegét mindkét esetben e sor „b” oszlopába, a felmerült és bizonylattal
igazolt költségek (vagy a bizonylat nélkül elszámolható 30%) összegét a „c” oszlopba, a
35 Szja-törvény 3. számú melléklet II. fejezet 1. pont

megmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) az „a” oszlopba, a „d” oszlopba az adóalapkiegészítéssel
növelt összeget írja be. Ha a költségtérítés címén megszerzett bevételből
jövedelme nem származott, akkor ennek a sornak az „a” és „d” oszlopába nullát kell írnia.
Távmunka-végzés
Ha Önt a munkáltatója távmunka-végzés formájában foglalkoztatta 2011-ben, és erre
tekintettel költségtérítést kapott, akkor e bevételével szemben csak tételesen számolhatók el
az igazolt kiadások.36
Költségként számolható el a távmunka-végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges
nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított
100 000 forintot meg nem haladó kiadás. Amennyiben az előzőek szerinti kiadás a
100 000 forintot meghaladja, akkor 33%-os leírási kulcs alkalmazásával, értékcsökkenési
leírás formájában számolható el a beszerzés költsége.37 Az értékcsökkenési leírás alkalmazása
esetén részletező nyilvántartások vezetése kötelező.38
Ugyancsak költségként számolható el az internethasználat (egyszeri, havi, forgalmi) díja,
valamint a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a
fűtés, a világítás, a technológiai energia díja. Amennyiben a lakás és a munkavégzés helye
műszakilag nem elkülönített, akkor az előzőek szerinti kiadások a távmunka-végzéssel
arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2 m3 stb.) alapul
vételével számolhatók el.
3. sor: Más bérjövedelem
Ebben a sorban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetnie, amelyeket nem a
munkaviszonyával összefüggésben kapott, de ezeket a személyi jövedelemadóról szóló
törvény bérnek minősíti.
Ilyenek:
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján
folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a
magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó
időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, az álláskeresési segély
összegét, az ott leírtak figyelembevételével), továbbá a kereset kiegészítés és a
keresetpótló juttatás,
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély
illetménye,
• nem a munkaviszonnyal összefüggésben kapott adóköteles társadalombiztosítási
ellátás (pl. a biztosítási jogviszony megszűnését követően – passzív jogon -, illetőleg
az egyéni vállalkozóként, a társas vállalkozás tagjaként kapott táppénz, a gyed stb.),
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott
adóköteles juttatások. (pl. a közösségi munkáért kapott összeg),
• az egészségbiztosítási pénztár által kifizetett táppénz összege.
36 Szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezet 24. pont
37 Szja-törvény 11. számú melléklet II. fejezet
38 Szja-törvény 5. számú melléklet

Ha Ön 2011-ben munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést, vagy
felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő
kártérítést (nem kártérítési járadékot) kapott, de azt nem a munkáltatója fizette ki, akkor azt
is ebben a sorban szerepeltesse. Ugyancsak bérnek minősül az olyan kártérítés is, amelyet az
egyébként bérnek minősülő, az előzőekben felsorolt jövedelmek pótlására kapott.
Az 1988. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti járadék adómentes, ha azt később a
bruttósított átlagkereset alapján nem emelték fel, az ilyen jövedelmet nem kell bevallania. Az
adómentesség akkor is megilleti Önt, ha az előzőek szerinti járadékát egy összegben fizették
ki (megváltották).
4. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
Ebben a sorban kell bevallania azt a jövedelmét, amelyet jogszabály alapján választott
tisztségviselőként – nem egyéni vállalkozás keretében – végzett tevékenységére tekintettel
gazdasági társaságtól, társasháztól, alapítványtól stb. kapott az adóévben.
A könyvvizsgálói tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelmet nem ebben, hanem a
7. sorban kell bevallani!
Az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati
képviselői tevékenység is önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért ezt
is a 7. sorban kell szerepeltetni.
Ha Ön gazdasági társaság, közhasznú társaság, jogi személyiséggel rendelkező
munkaközösség vagy ügyvédi, végrehajtói iroda, szövetkezet, erdő-birtokossági társulat, vagy
MRP szervezet vezető tisztségviselője, akkor az e tevékenységére tekintettel a társaságtól
(munkaközösségtől, ügyvédi irodától) kapott jövedelmét ebben a sorban kell bevallania. A
megbízási jogviszonyban ellátott vezető tisztségviselői tevékenységére tekintettel kapott
ellenértéket is – nem önálló tevékenységből származó bevételként – itt kell feltüntetnie, ezért
a 10 százalék költséghányad levonására nincs lehetősége. Abban az esetben, ha Ön a
gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tevékenységét munkaviszonyban látja el, úgy az
e tevékenysége ellenértékét nem ebbe, hanem az 1. sorba írja be.
Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás magánszemély tagjaként, a személyes
közreműködés ellenértékeként kapott jövedelmet.
A személyesen közreműködő tag által – külön jogszabály szerint – felszolgálási díj címén
közvetlenül a fogyasztótól megszerzett bevétel a 2011. adóévtől adómentes, így azt a
jövedelmek között nem kell szerepeltetni!
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell bevallania azt az
értékpapír juttatást is, amelyet a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával
összefüggésben, arra tekintettel kapott.
Ebben a sorban kell szerepeltetnie a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a
nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben a társaság által
átvállalt kötelezettséget, vagy elengedett tartozást, valamint az Ön javára vagy érdekében
teljesített kiadás teljes összegét is.

Itt kell feltüntetnie a nem önálló tevékenységével összefüggésben, e tevékenységére
tekintettel kapott más egyéb összegeket is, például az illetményt, jutalmat.
Nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a társas vállalkozás személyesen
közreműködő tagjának (a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként a
teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével) üzemanyag-megtakarítás címén
kifizetett összeg is. A bevételből levonható havonta 100 000 forint, és a fennmaradó összeg
számít jövedelemnek.
Amennyiben Ön a társaság tagjaként, külön megbízási szerződés alapján teljesített
mellékszolgáltatást, ennek ellenértéke önálló tevékenységből származó jövedelemnek
minősül, amelyet a 7. sorban kell feltüntetnie!
Ha a munkáltató (kifizető) a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyára
tekintettel, az Ön javára olyan biztosítási szerződést kötött, amelynek díja adóköteles, azt is
itt kell bevallania.
Abban az esetben, ha a biztosító szolgáltatására a munkáltató (kifizető) volt jogosult, de ezt
az összeget kifizették Önnek, akkor Önnél olyan jogcímen keletkezett adóköteles jövedelem,
amilyen jogcímen történt a kifizetés.
Ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben Ön a biztosított, a
kedvezményezett pedig a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy Ön vagy az Ön
hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává, úgy az Ön adóköteles jövedelmévé válik a
korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását
követően fizetendő díj is) attól a hónaptól kezdődően, amelyben a szerződés módosítására sor
kerül, ha a biztosítás díja egyébként nem adómentes.
A segítő családtagként megszerzett jövedelmet is ebben a sorban kell bevallani.
Ebben a sorban kell feltüntetni azt a belföldön adóztatható külföldről származó jövedelmet,
amelyet a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezmény szerint –
munkaviszonynak nem minősülő – nem önálló munkavégzésből származónak kell tekinteni.
Ha Ön valamely munkaviszonynak nem minősülő, de nem önálló tevékenységével
összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, és az ebből származó
jövedelme után Magyarországon kell adóznia, akkor e sor „b” oszlopában a teljes összeget, a
„c” oszlopban – a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban a meghatározott
foglalkozású személyek esetében – a levonható részt, az „a” oszlopban pedig az adóalapkiegészítés
alapját tüntesse fel. A „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja
be!
Ha az Ön munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2011-ben végkielégítést kapott,
akkor az a nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. (Az állami
végkielégítés is ilyennek számít.) A végkielégítés nem minősül bérnek, így utána adójóváírás
sem illeti meg.
Amennyiben Ön a 2011. adóévben végkielégítést kapott, és érintett a jogviszony
megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő különadóval is, úgy a bevallási
kötelezettségének a levezetését a 1153-07-es lap kitöltésével kell teljesítenie. Nézze meg, mit
tartalmaz a kapott igazolása!

Figyelem! A végkielégítés évek közötti megosztásának a lehetősége a 2011. adóévtől
megszűnt!
Az említett jövedelmek nem minősülnek bérnek, így ezek után adójóváírást nem lehet
érvényesíteni!
5. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
Ha Ön a nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor a kapott M30-as
igazolás alapján, a bevétel teljes összegét e sor „b” oszlopába, az elszámolt költségeket a „c”
oszlopba, az adóalap-kiegészítés alapját (ha van) az „a” oszlopba a „d” oszlopba az adóalapkiegészítéssel
növelt összeget kell beírnia.
Ha Ön a saját gépkocsijának a hivatali, üzleti célú használatára tekintettel kifizetőtől
kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kapott, és annak összege nem haladja meg a
bizonylat nélkül elszámolható mértéket, akkor a költségtérítést nem kell bevallania.
A költségelszámolás részletes szabályai a 2. sornál találhatóak.
6. sor: A 2010. évben kapott végkielégítésnek a 2011. évi jövedelem-számításnál
figyelembe vett része
Ha Ön a 2010. évben, törvényben meghatározott mértékű (állami) végkielégítést kapott és
annak összegét megosztotta, akkor most ebben a sorban az egy hónapra jutó részt annyiszor
(de legfeljebb tizenkétszer) kell figyelembe vennie, ahány hónapot korábban még nem
számolt el. (Vegye elő a 1053-as adóbevallását és a végkielégítésről kapott igazolását!) A
2011. évben figyelembe vehető, levont adóelőleget a megosztás arányában az 58. sorban
tüntesse fel! Az adóelőlegként figyelembe vehető összeg kiszámítására vonatkozó szabályokat
a 58. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.
A 2010. évben kapott végkielégítés összegének a 2011. évben figyelembe veendő részére
eső hónapok számát a 43. sorba kell beírnia!
Önálló tevékenységből származó jövedelmek
Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen bevételhez jut,
és amely bevétel nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az
egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló
tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, a helyi önkormányzati
képviselői tevékenység.
Általános adózási szabályok
Ezt a részt gondosan olvassa el akkor, ha önálló tevékenységből bevételt szerzett 2011-ben,
mert a 7. sorban szereplő jövedelmekre vonatkozó általános tudnivalókat itt találja meg.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmet a bevételből kétféleképpen lehet
megállapítani.

Tételes költségelszámolás

Az egyik esetben a jövedelem meghatározása a tételes költségelszámolás módszerével
történhet. Ebben az esetben valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben
meghatározott mértékű költségek kivételével – számlával kell igazolni. A tárgyévi bevétellel
szemben csak a tárgyévi költségek vehetők figyelembe. A bevétel hiányában el nem számolt,
2011-ben felmerült költséget a következő évi bevétellel szemben nem lehet érvényesíteni.
A tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is része a bevételnek.
Több önálló tevékenység esetén a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében
felmerülő kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni, azaz, az egyik
önálló tevékenység vesztesége a másik önálló tevékenység nyereségét nem csökkentheti.
Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban
merültek fel (világítás, fűtés stb.), a jövedelemszerző tevékenységgel arányosan lehet
elszámolni. A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználási mértéket kell
alapul venni.39
Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvény költségnek elismer. A
személyes szükségletet is fedező kiadások költségként nem érvényesíthetők az előzőekben
már ismertetettek kivételével.
A tételes költségelszámolás keretében a 100 000 forint alatti, kizárólag üzleti célú tárgyi
eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. A tevékenységhez
használt 100 000 forint feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési ára teljes
egészében költségként nem vonható le a bevételből még értékcsökkenési leírással sem.
Az önálló tevékenységet folytató magánszemély a saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés
adóévben történő használatba vétele esetén átalány formájában számolhat el értékcsökkenési
leírást, nyilvántartás vezetése mellett.40 Az értékcsökkenési leírás az adott tárgyi eszköz
beszerzési, előállítási értékének 50%-a, legfeljebb – több ilyen tárgyi eszköz esetén is – az
éves bevétel 1%-a lehet. Ezen a címen kiadás csak egyszer, a használatbavétel évében
számolható el költségként.
Ha Ön a 2011-ben használatba vett tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat több önálló
tevékenységéhez is használja, akkor a kiadást (az átalányban érvényesített értékcsökkenési
leírást is) csak az egyik önálló tevékenysége bevételével szemben számolhatja el költségként.
Személygépkocsi 2011-ben történő használatbavétele esetén – feltéve, hogy azt az önálló
tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységéhez is használja – az éves bevétel 1%-a,
de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a számolható el költségként.41
Ezen a címen költség ugyancsak egyszer, a használatbavétel évében számolható el. Ez az 1%
az egyéb nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt
értékcsökkenési leírásán felül érvényesíthető.
Abban az esetben azonban, ha a személygépkocsi-használattal összefüggő, az
üzemanyagköltségen felüli kiadásait a kilométerenkénti 9 forintos személygépkocsi
normaköltség alkalmazásával számolja el, akkor értékcsökkenési leírást még átalányban sem
érvényesíthet, mert a normaköltség a személygépkocsi átalányban elszámolt értékcsökkenési
leírását is tartalmazza.42 A személygépkocsi használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb
39 Szja-törvény 4.§
40 Szja-törvény 3. sz. melléklet III./2. pont
41 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 2. pont
42 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 3. pont

kiadások elszámolása a 2. sorhoz fűzött magyarázatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával
történik.
Amennyiben Ön művészeti tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó
jövedelmét tételes költség elszámolási módszerrel határozza meg, – a tevékenység jellegétől
függően – költségként érvényesítheti a tevékenységével összefüggésben igénybe vett
szolgáltatások ellenértékét, valamint az ilyen eszközök, termékek vásárlására fordított kiadást.
Az előadóművészi tevékenysége esetén a színpadi megjelenéshez kapcsolódó kiadás
ugyancsak költségként érvényesíthető.43
A művészeti tevékenységet folytató magánszemély egyes költségeiről szóló rendelkezések
alkalmazási feltételeiről szóló 39/1997. (XII.29.) MKM-PM együttes rendelet határozza meg,
hogy mely művészeti tevékenységek esetén alkalmazhatók az előzőekben ismertetett költségelszámolási
szabályok. Ugyanezen jogszabály rendelkezik arról is, hogy az olyan kiadás
esetében, amely a személyes vagy családi szükséglet kielégítését is szolgáló termék,
szolgáltatás ellenértéke, az igazolt összegnek csak az 50%-a érvényesíthető költségként.
Bizonylat nélküli költségelszámolás
Tekintheti a bevétel 10%-át is költségnek, ezt az összeget nem kell számlával igazolni.
Az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés ekkor is része a bevételnek, és
a költségtérítésnek is csak a 10%-a számolható el költségként. Ebben az esetben valamennyi
költséget elszámoltnak kell tekinteni. Így a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi
eszközök (kivéve a személygépkocsi), nem anyagi javak erre az időszakra jutó
értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni.
A két módszer vegyesen nem alkalmazható!
Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10%-os költséghányad
alkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételes költségelszámolást
nem alkalmazhatja. (Pl.: ha Ön mezőgazdasági őstermelő és a tételes költségelszámolást
választotta, akkor, ha van gép, vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétele, e bevételével
szemben is csak a tételes költségelszámolást alkalmazhatja.)
Nem zárja ki a bizonylat nélküli költség elszámolási lehetőséget az önálló tevékenységével
kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásából származó jövedelmének
megállapítására akár a vállalkozói személyi jövedelemadózási, akár az átalányadózási módot
választotta. Ugyancsak alkalmazhatja a bizonylat nélküli költség-elszámolási módot akkor, ha
a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének a megállapítására átalányadózást
választott, vagy mint fizetővendéglátó az e tevékenységére tételes átalányadózást alkalmaz.
Mivel a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés
jövedelemtartalmának a megállapítására a 10%-os szabály nem alkalmazható, az ilyen
költségtérítés mellett az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál a
bizonylat nélküli költség-elszámolási mód választható.
Amennyiben Ön a kifizető felé bármely önálló tevékenysége ellenértékének kifizetésekor az
adóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításakor tételes költségelszámolásra vonatkozó
43 Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet 22. pont

nyilatkozatot tett, úgy a 10%-os szabályt semmilyen önálló tevékenységéből származó
jövedelmére nem alkalmazhatja az adóév folyamán. A bevallásában azonban dönthet úgy,
hogy az önálló tevékenység bevételeivel szemben év közben alkalmazott 10%-os
költséghányad helyett a tételes költségelszámolást alkalmazza. Tételes költségelszámolásra
tett nyilatkozat esetén feltétlenül olvassa el az 53. és 68. sorhoz fűzött magyarázatot is, a
költségkülönbözet alapján fizetendő 39%-os és 12%-os adókról!
Támogatás címén szerzett bevétel44
Ha Ön a korábbi adóévekben kapott támogatás felhasználásával összefüggésben 2011-ben
költséget (értékcsökkenést) számolt el, akkor ezt az összeget is az adott tevékenység
bevételéhez kell hozzászámítania.
Ha a támogatást egészben vagy részben vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetett, de
bevételként még el nem számolt összeget nem kell bevételként figyelembe vennie. A
visszafizetési kötelezettség miatt keletkezett késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más
hasonló jogkövetkezmény miatt teljesített kiadás költségként nem számolható el. A
bevételként már elszámolt rész tekintetében az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint
kell eljárnia, vagyis arra az évre vonatkozóan kell önellenőrzést végeznie, amely évben a
visszafizetett összeget bevételként elszámolta.
Ha Ön a támogatást a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy a cél szerinti
felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag kapta meg, akkor azt nem kell bevételként
figyelembe vennie abban az esetben, ha a kiadást (a megelőző adóévben vagy adóévekben)
költségként még értékcsökkenési leírás formájában sem számolta el, és a későbbiekben sem
érvényesíti.
Ha Ön olyan támogatást kapott, amelyet jogszabály vagy államközi megállapodás
adómentesnek minősít, vagy amelyet egyéb okból nem kell bevételként figyelembe vennie,
úgy az ebből teljesített cél szerinti kiadások sem számolhatók el költségként.
Az önálló tevékenységekre vonatkozó sajátos szabályokat, a 7. sorhoz fűzött magyarázatnál és
a mezőgazdasági őstermelők, illetve az egyéni vállalkozók bevallási lapjához készült
útmutatóban találja meg.
7. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem
Ha Önnek önálló tevékenységből voltak jövedelmei, azokat együttesen e sorba kell beírnia.
Vegye elő, a kifizető(k)től kapott igazolás(oka)t, valamint egyéb szerződéseit!
Az önálló tevékenységből származó bevételt a „b” oszlopba, az adóévben felmerült, igazolt
költséget a „c” oszlopba, az adóalap-kiegészítés alapját az „a” oszlopba, az adóalapkiegészítéssel
növelt jövedelmet pedig a „d” oszlopba írja be. Amennyiben a jövedelmének a
meghatározására a 10%-os szabály alkalmazását választotta, akkor a „c” oszlopba a bevétel
10%-át, az „a” oszlopba a bevétel 90%-ának figyelembe vételével meghatározott adóalapkiegészítés
alapját írja be.
Ha a bevétel megszerzésekor a kifizetőnek tételes költségelszámolásról tett nyilatkozatot, a
bizonylat nélküli költség-elszámolási módszert a bevallásában nem alkalmazhatja.
44 Szja-törvény 19. §

Ebben az esetben feltétlenül olvassa el a az 53. és 68. sorokhoz írtakat a költségkülönbözet
alapján fizetendő adókról!
Ebbe a sorba kell beírnia, ha a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, nem az egyéni
vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységként folytatja
• az ingóság bérbeadásából származó jövedelmet,
[Ha az Ön által bérbe adott vagyontárgy közös tulajdonban van, akkor fő szabályként
az e tevékenységből származó jövedelem után Önnek, mint a tevékenységet
folytatónak kell adóznia. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak a
jövedelmet a tulajdoni hányadok arányában megosszák. Ilyenkor a bevallásban
bevételként, költségként és jövedelemként az egy főre jutó értékeket kell szerepeltetni.
Társasházi közös tulajdon hasznosítása esetén az adókötelezettség kizárólag a
társasházat terheli. Amennyiben Ön az ingóságát nem bérbe adta, hanem rendszeres
vagy üzletszerűen végzett tevékenység keretében (az általános forgalmi adó
szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílt) értékesítette,
akkor az ebből származó jövedelmének kiszámítására az önálló tevékenységből
származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, és a jövedelmét is
ebben a sorban kell bevallania. Ebben az esetben az ingó értékesítéséből származó
jövedelemre vonatkozó, 200 000 forintig terjedő adómentesség Önt értelemszerűen
nem illeti meg.]
• a magánóraadásból stb. származó jövedelmet,
• az újításból származó jövedelmet,
• szellemi tevékenységből származó jövedelmet,
• a gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munkáért kapott
tiszteletdíjat,
• a virág- és dísznövénytermesztésből származó jövedelmet, ha nem számolhatja el
őstermelői bevételként,
[Amennyiben Ön őstermelőként szőlő vagy dísznövénytermesztéssel foglalkozik,
akkor az e tevékenységéből származó jövedelemmel kapcsolatos adózási tudnivalókat
a 12-es pótlapokhoz készült útmutató mellékletében találja meg.]
• lábon álló (betakarítatlan) fának vagy más termésnek, terménynek a földingatlan
tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelmet,45
• ha az ellenőrzött tőkepiaci ügylete a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik
meg, és Ön a kereskedelmi áru átruházója, akkor a pénzben megszerzett bevétel
Önnek az önálló tevékenységből származó jövedelme, és azt itt kell bevallania.46
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
Fontos változás! A 2011. adóévben bevezetett, egységes 16%-os adókulcsnak
köszönhetően megszűnt az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem elkülönülten
adózó jövedelemként történő adózási formája! Az ingatlan bérbeadásából származó
jövedelmet a 2011. adóévtől az összevont adóalap részének kell tekinteni, és önálló
tevékenységből származó jövedelemként kell adózni utána.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az adót fő szabály szerint a
tevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetnie. A törvény azonban lehetőséget ad
arra, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányadoknak megfelelően a bevételt egymás között
45 Szja-törvény 16. § (3) b) – 20. § (1)-(3)
46 Szja-törvény 67/A. § (10) bekezdés

megosszák. A bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutó értéket
kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a bevételt a tulajdonostársak egymás között
megosztották, akkor a kifizető által levont 16%-os adót is a tulajdoni hányadoknak
megfelelően meg lehet osztani. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem utáni 16%-
os adót Ön vagy tulajdonostársa fizette be, akkor annak összege a bevétel megosztása esetén
sem osztható meg.
Amennyiben Ön a lakását magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából
önkormányzatnak47 adta bérbe, és a bérbeadás a törvényben meghatározott, feltételeknek
megfelel, akkor a bérbeadásból származó jövedelme után nem kell adót fizetnie. Ez a
lehetőség abban az esetben illeti meg, ha
• a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és legalább
36 hónapra szól;
• a szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésre a rászorultságra tekintettel meghatározott
feltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezés számát.
Abban az esetben, ha a bérleti szerződés az Ön érdekkörében felmerült ok miatt a 36 hónapos
időtartam előtt megszűnik, akkor Önnek az adót a bérleti szerződés megszűnésének az évéről
szóló adóbevallásában kell a késedelmi pótlékkal együtt bevallania és megfizetnie. A
befizetendő adót a következők szerint kell kiszámítania:
• meg kell határozni a bérleti díj teljes összege után a kifizetés időpontjában érvényes
adómértékkel a jövedelem utáni adót;
• ki kell számítani évenként az adott adóévet követő év május 21-től a szerződés
megszűnése napjáig a késedelmi pótlékot;
• két tizedes jegyre kerekítve ki kell számítani a szerződésből nem teljesült időtartamra
eső egész hónapok számának és a 36 hónapnak a hányadosát;
• az így kapott hányadossal meg kell szorozni az adó és a késedelmi pótlék együttes
összegét.
Az így kiszámított összeget kell a bevallásban, a 52. sorban feltüntetni és megfizetni.
Amennyiben Ön termőföldet48 ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek,
akkor ez a jövedelme különadózó jövedelemként lesz adóköteles, és azt az ingatlan fekvése
szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell bevallania, és a személyi jövedelemadót is oda
kell megfizetnie.
Figyelem! Abban az esetben, ha az ingatlant nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében
adja bérbe49 vagy egyéni vállalkozóként ugyan, de az ebből származó bevételének
adókötelezettségére a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat alkalmazza (ideértve a
szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési
engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. Rendelet alapján
egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység bevételére) és tételes költségelszámolást alkalmaz
– az alábbi rendelkezések szerint számolhat el értékcsökkenést költségként:50
47 Szja-törvény 74/A.
48 Szja-törvény 17. § (4), valamint Art. 176. § (3)-(9) bekezdés
49 Szja-törvény 18. § (1) bekezdés
50 Szja-törvény 11. számú melléklet

• Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához tárgyi eszköz-nyilvántartást
kell vezetni,
• Nem számolható el értékcsökkenési leírás – a bányaművelésre, a hulladéktárolásra
igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével – a földterület, a telek, a
telkesítés, az erdő után. Amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek
értékét el kell különíteni,
• Az épület, építmény leírási alapját az Szja-törvénynek az ingatlanszerzésre fordított
összegre vonatkozó rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Ezt az összeget
növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve,
hogy azt korábban költségként nem számolta el,
• Értékcsökkenési leírást a tevékenység megkezdése előtt három évnél régebben
megszerzett (létesült) ingatlan, egyéb szálláshely értéke után is elszámolhat,
• A leírási kulcsot az ingatlan jellegétől függő besorolás szerint kell figyelembe venni,
• Építmény, épület bérbeadása, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén, ha az nem
egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul
meg (például, ha a szállás célú hasznosítás esetenként egy-egy szobára, épületrészre
vonatkozik) a leírási kulccsal meghatározott összegből:
- a bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időszakára eső időarányos részt
(naponta 365-öd részt),
- a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
- ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve
kiszámított részt lehet érvényesíteni,
• A bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időtartamát a tárgyi eszköznyilvántartásban
fel kell tüntetni,
• Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre,
amelyekben az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi
jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (például
egyéni vállalkozóként átalányban megállapított jövedelem) szerint, vagy a 10 százalék
költséghányad alkalmazásával tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén
bevételt (pl. támogatást) kapott,
• Az egyéni vállalkozás keretében megkezdett értékcsökkenési leírás folytatható akkor
is, ha a magánszemély – választása alapján – a bérbeadásból származó bevétele után
az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályok szerint adózik.
Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási
tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély
kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási
tevékenységből származó bevétel esetében a költségelszámolás a következő. A
11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított épület értékcsökkenési
leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti
elszámolásának választását akkor is, ha az épület, épületrész beruházási költsége alapján
egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása) elszámolható. A nem kizárólag
bérbeadásra hasznosított épület estében is az időarányos, illetve területarányos
értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve
terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlanrész
felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha
az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás
elszámolása) érvényesíthető.

Az előzőekben említett magánszemély az ingatlan-bérbeadási tevékenységének megkezdése
előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének
időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként
még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb
kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb
három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenésének
elszámolását megkezdheti.
Fontos! Ezt a rendelkezést az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a
szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési
engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatást
nyújtó magánszemély azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az épület,
épületrész esetében - a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem
számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben
szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
Fontos! Önnek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után 14%-os
egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet, ha az ingatlan
bérbeadásából származó jövedelme az 1 000 000 forintot meghaladja. Értelemszerűen a
(bevétel – költség alapján számított) jövedelem és nem az adóalap-kiegészítéssel növelt
összeg értendő az értékhatár figyelembe vételénél. Az 1 000 000 forintot meghaladó
jövedelem esetén a teljes összeg után kell megfizetnie a 14%-os ehot, nem csak az
1 000 000 forintot meghaladó rész után. Olvassa el az egészségügyi hozzájárulás
bevallására szolgáló 1153-09-es laphoz készült útmutatót is!
Ha a magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást jogszerűen
választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a
választás bármely feltételének, továbbá, ha a tételes átalányadózást nem választhatta volna
jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének
negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló
tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.
Ha az adóévben erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány
értékesítéséből (is) volt bevétele, akkor abból levonhatja az erdészeti hatóság által erre a célra
nyitott, elkülönített számlára befizetett összeget, de legfeljebb a jogszabályban megállapított,
a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő
összeget.51
Ha Ön valamely önálló tevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel
jutott bevételhez, és az ebből származó jövedelme után Magyarországon kell adóznia, akkor
e sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „c” oszlopban – a nemzetközi árufuvarozásban és
személyszállításban a meghatározott foglalkozású személyek esetében – a levonható részt, az
„a” oszlopban pedig az adóalap-kiegészítés alapját tüntesse fel. A „d” oszlopba az adóalapkiegészítéssel
növelt összeget írja be!
Önálló tevékenységből szerzett bevételnek kell tekinteni az Eva tv.52 hatálya alá tartozó
egyéni vállalkozó esetében a tevékenység szüneteltetését követően – nem közvetlenül a
vállalkozói tevékenységből – befolyt bevételeket (különösen a jóváírt bankkamat, kártérítés).
51 Szja-törvény 20. §
52 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról (Eva tv.)

8. sor: Egyéni vállalkozói kivét
Ha Ön vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, akkor önálló
tevékenységéből származó jövedelmének minősül a személyes munkavégzés címén
vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét összege, amellyel szemben levonás nem
érvényesíthető.
A kivét összegét a 1153-13-as lapokhoz készült útmutatóban – a 1153-13-03-as lap
435. sorához – leírtak alapján határozza meg és írja be ebbe a sorba! Az „a” oszlopba az
adóalap-kiegészítés alapját, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be.
9. sor: Az egyéni vállalkozó átalányadózás szerint megállapított jövedelme53
Az egyéni vállalkozói bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az adóalapnövelő
összeg az összevont adóalap része!54
Ha Ön egyéni vállalkozóként a 2011-re (a 2010. évi, illetve korábbi adóbevallásában, vagy a
bejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor 1153-13-as lapokhoz készült
útmutatóban – a 1153-13-06-os lap 492. sorához leírtak – alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is
ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét a 2011. évben megszüntette
és a megszűnésig az átalányadó szabályai szerint adózott. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha
a 1153-13-02-es lap 414. sora alapján ez szükséges.
Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a
jövedelmét, akkor a megállapított jövedelmet, mint az adóalap-kiegészítés alapját az „a”
oszlopba, a „d” oszlopba pedig az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be.
10. sor: Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem
Ha Önnek őstermelői igazolványa van vagy regisztrált mezőgazdasági termelő, és az
őstermelésből származó bevétele a 600 000 forintot meghaladja, akkor ennek a sornak a
kitöltéséhez a 1153-12-es lapokhoz készült útmutatóban találja meg a szükséges tudnivalókat.
Ha Ön családi gazdaság tagja, akkor az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan ugyancsak
a 1153-12-es lapokhoz készült tájékoztatásban találja meg az Önre vonatkozó adózási
szabályokat.
11. sor: A mezőgazdasági őstermelők átalányadózás szerint megállapított jövedelme
A mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az
adóalap-növelő összeg az összevont adóalap része!55
Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként 2011-re (a 2010. évi, illetve korábbi adóbevallásában,
vagy a bejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor a 1153-12-es laphoz készült
útmutatóban – a 1153-12-03-as lap 367. sorához – leírtak alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is
ezt a sort kell kitöltenie, ha a mezőgazdasági kistermelői tevékenységét a 2011. évben
megszüntette és a megszűnésig az átalányadó szabályai szerint adózott.
53 Szja-törvény 29. § (1) bekezdés
54 Szja-törvény 29. § (1) – (4)
55 Szja-törvény 29. § (1) – (4)

Amennyiben mezőgazdasági kistermelőként, az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg
a jövedelmét, akkor a megállapított jövedelmet, mint az adóalap-kiegészítés alapját az
„a” oszlopba, a „d” oszlopba pedig az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be.
Egyéb összevonás alá eső jövedelmek
Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, melynek adókötelezettségére eltérő rendelkezés
nincs. A bevételnek nem része a magánszemély által szabályszerűen igazolt kiadás, de a
költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni.
12. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem
Ha Önnek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyek nem tartoznak
az 1-10. sorok egyikébe sem, azokat együttesen itt kell szerepeltetnie. E bevételekkel szemben
is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az Ön által viselt szabályszerűen igazolt
kiadás.
Ilyen többek között a jog alapításából, átruházásából (átengedésből), megszüntetéséből,
gyakorlásának átengedéséből, valamint a jogról történő lemondásból származó bevétel, amely
az említett jogosultságok megszerzésére fordított összeggel csökkenthető. Ingyenes vagy
kedvezményes szerzés esetén, a csökkentés összegében kell figyelembe venni a
megszerzéskor adóköteles bevételt is. Amennyiben a bevétellel szemben igazolt költsége
merült fel, a „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, az „a” oszlopba pedig az
adóalap-kiegészítés alapját írja be. A „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget
írja be! Abban az esetben, ha a bevétellel szemben költséget nem számol (számolhat) el,
akkor a bevétel összegét írja a „b” oszlopba, a „c” oszlopba 0-át kell írnia. Az „a” oszlopba
ilyen esetben a „b” oszlopban szereplő bevétel teljes összege szerepel.
A leggyakrabban előforduló egyéb összevonás alá eső jövedelmek
Alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek adókötelezettsége56
Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társasági
adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték a 10%-ot nem haladja meg.
Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek egyébként megfelelő állam akkor, ha
az említett államnak és Magyarországnak van a kettős adóztatást elkerülő egyezménye.
Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi
személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (továbbiakban:
ellenőrzött külföldi adózó) megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, valamint az ellenőrzött
külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír
megszerzésére fordított értéket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az
árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Egyéb
jövedelemként adóköteles az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett
tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál
fennálló tagi jogviszony (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) megszüntetése következtében
megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más
értékpapír, jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része.
56 Szja-törvény 28. § (12) – (13)

Fontos! Amennyiben Ön a 2011. adóévre vonatkozóan bejelentést és nyilatkozatot tett a
1011OEK nyomtatványon, az abban szereplő tulajdonrészért fizetett ellenértéket a
bevallásban nem kell szerepeltetnie!
Egyéb jövedelem a fizetett kamat abban az esetben is, ha a kamatot fizető állammal nincs
kettős adóztatást elkerülő egyezménye Magyarországnak.
Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári jóváírással kapcsolatos tudnivalók
Ebben a sorban kell bevallania, ha valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a tagja
és a pénztár adományból származó összeget írt jóvá az adóév során az Ön egyéni számláján.
Egyéb jövedelem lehet az egyéni számlán történő más jóváírás is, ha az nem adómentes. A
jóváírt adóköteles összeget a pénztár igazolása szerint vegye figyelembe.
Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített – a Szjatörvény
szerint – adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, illetve az önkéntes
kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott olyan szolgáltatás (kifizetés, juttatás) amely nem
törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott és nem
adómentes. Az önkéntes kölcsönös pénztár által kiállított igazolás ezen a jogcímen
tartalmazza.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, szolgáltatás adókötelezettsége
A nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles
bevételek kapcsán a kötelező várakozási időszak számítására vonatkozó szabályok.57
Egyéb jövedelemnek minősül és ebben a sorban kell bevallania az önkéntes kölcsönös
nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően, nem
nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles összeget is.
Amennyiben Ön a kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő évben vett
fel adóköteles összeget, annak egésze jövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltét
követő második évtől a jövedelem évente 10-10%-kal csökken. A kötelező várakozási időszak
letelte évét követő tizenegyedik évben az ilyen bevételt a jövedelemszámítás során már nem
kell figyelembe venni. A 2007. december 31-ét követően jóváírt összegek esetén a kötelező
várakozási idő újra kezdődik.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), ha az
nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott a Szja-törvény
szerinti adómentes szolgáltatás, szintén egyéb jövedelemként adóköteles.
Ezen jövedelmeket egészségügyi hozzájárulás is terheli, ezért feltétlenül olvassa el a 1153-09-
es laphoz fűzött magyarázatot is!
A nyugdíj-előtakarékossági számláról történő, nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő
kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés adókötelezettsége58
Amennyiben Ön 2011. évben a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számlájáról
nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, akkor egyéb összevonás alá eső
jövedelemnek minősül a kifizetés (juttatás), valamint az értékpapírszámlán, letéti számlán
57 Szja-törvény 28. § (8)
58 Szja-törvény 28. § (17)

kimutatott követelés azon része, amely meghaladja az Ön által teljesített befizetések,
átutalások összegét.
Ezért, ha Ön 2011. évben A „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági
számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésről (juttatásról), átutalásról
rendelkezett, illetőleg átvezetést kért, akkor egyéb jövedelemnek minősül a nyugdíjelőtakarékossági
számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül a szokásos piaci
értéken számított követelés azon része, amely meghaladja az Ön által (nyilvántartott adózott
követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, az
Ön javára osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat
alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes
összegét. Olvassa el az 52., 141. – 146. sorhoz fűzött magyarázatot is.
Az előzőek szerinti jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője
Önnek igazolást állít ki.
Nem keletkezik egyéb összevonás alá eső jövedelem akkor, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági
számlája megszüntetésekor a számlán lévő követelését teljes egészében más számlavezetőnél
vezetett, „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlájára utaltatja át.
Egyéb jövedelemként kell a befektetési szolgáltatónak kezelnie a nyugdíjelőtakarékossági
számlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő
kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés esetén a személyi jövedelemadó törvényben
meghatározottak szerint számított összegét.
Nem kell egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíjelőtakarékossági
számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló)
követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós
befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési
szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át.
Kamatként megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések
Itt kell feltüntetni a tagi kölcsön, vagy értékpapír után 2006. szeptember 1-jét követően nem
első alkalommal megszerzett (kifizetett, jóváírt) kamat összegét, illetőleg a magánszemélynek
nyújtott kölcsön után kapott kamatjövedelmet. A szövetkezeti tagi kölcsön kamata,
amennyiben az 5% százalékponttal meghaladja a jegybanki alapkamat összegét, a meghaladó
rész szintén egyéb jövedelemnek minősül, valamint a törvényben meghatározott egyéb
feltételek hiányában is egyéb jövedelemnek minősül.
Ha Ön a kamatjövedelmet kifizetőtől kapta és annak van adóköteles része is, azt a kifizető
igazolása alapján ebbe a sorba írja be.
Ha a kamatot olyan külföldi személytől (vállalkozástól, hitelintézettől stb.) kapta, amelynek
az illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére
egyezménye, akkor a kamat címén megszerzett bevétel egésze egyéb jövedelemnek minősül.
A 2006. augusztus 31-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azokra az előzőek szerinti
kamatjövedelmekre is, amelyeket a 2006. augusztus 31-e előtt megkötött szerződés, ügylet
alapján 2006. augusztus 31-ét követően elsőként szerzett meg a magánszemély.

Borravaló, hálapénz adókötelezettsége
Itt kell bevallania azt az összeget is, amelyet nem önálló tevékenységére tekintettel
hálapénzként kapott.
Változás! A 2011. adóévtől a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj
címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól
közvetlenül kapott borravaló adómentes bevétel, ezért azt nem kell bevallania!59
Ha a munkáltatóhoz befolyt hálapénz összegét a munkáltató osztja el, úgy az
bérjövedelemként adóköteles (1. sor), azt az M30-as igazolásnak tartalmaznia kell.
A biztosító által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem
Egyéb jövedelemként kell bevallani a biztosító által kifizetett azon összeget is, amely nem
minősül a biztosító szolgáltatásának és kamatjövedelemként nem adóköteles.
Egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által kifizetett összegnek az a része, amely
meghaladja a magánszemély, más magánszemély által fizetett díjat, valamint a kifizető,
munkáltató által fizetett adóköteles díjat. Amennyiben a más magánszemély által fizetett díjat
a díjfizető költségként számolta el, annak összege az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem
része.
Nem számít egyéb jövedelemnek a biztosító által kifizetett azon összeg, amely
adókötelezettségét a törvény külön nevesíti. Ilyen, kamatként nevesített jövedelem keletkezik
akkor, ha a biztosító által kifizetett összeg maradékjogból származik, vagyis a biztosítás díját
a magánszemély vagy a javára más magánszemély fizette, vagy az adóköteles biztosítási
díjnak minősült. Ugyancsak kamatnak minősül a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás,
illetőleg a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatásából
származó jövedelem is.
Nem itt kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a Szja-törvény külön jogcímen nevesít (pl.:
kamatjövedelemként).
A társaság által megvásárolt saját üzletrész térítés nélküli átadása a tag részére
Ha a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság esetében, a megvásárolt saját
üzletrésztől való megválás módjaként a tag részére történő ingyenes átadást határozza meg,
úgy a térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaság magánszemély tagjainál ugyan
értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül, de az adókötelezettségére az
összevonás alá eső egyéb jövedelmekre irányadó előírás vonatkozik. E szerint a Szjatörvény
eltérő rendelkezése hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára való
tekintettel megszerzett vagyoni érték egyéb jövedelemnek minősül.
A törvény szerint nevesített, további egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek
Ha Ön az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog (praxisjog)
átruházásából bevételhez jutott, akkor az ebből származó jövedelmét ebben a sorban kell
bevallania. A bevétel azon része minősül jövedelemnek, amely a korábban értékcsökkenési
59 Szja-törvény 1. számú melléklet 4.21. pont

leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illeték együttes
összegét meghaladja.
Itt kell szerepeltetnie a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmány és szabadalmi
oltalomból eredő jog gyakorlása útján megszerzett jövedelmét is. A jövedelem kiszámítása
során a bevételből levonhatja a jog gyakorlása érdekében felmerült, Önt terhelő igazolt
költségeit.
Egyéb jövedelemnek minősül az értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén a
bevétel azon része is, amely meghaladja az értékesített értékpapír vagy más vagyoni érték
szerződéskötéskor ismert szokásos piaci értékét. Olvassa el a 04-es lap 165. sorához fűzött
magyarázatot is!
Itt kell bevallania azt a pénzösszeget is, amelyet Ön a termőföldről szóló törvényben
meghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhez kapcsolódóan
értékkiegyenlítés címén kapott. Olvassa el a 1153-04-es lap 162. sorához leírtakat is.
Itt kell bevallani a felelősségbiztosítás alapján kapott, jövedelmet helyettesítő kártérítés
összegét is, ha az olyan jövedelmet pótol, amely egyéb jövedelemként adóköteles lenne. A
jövedelmet pótló kártérítés olyan jövedelemnek minősül, amilyen jövedelmet pótol, ezért
azt a pótolt jövedelem jogcíme szerinti sorban kell szerepeltetni. (Pl.: a bérjövedelmet pótló
kártérítés, melynek összegét az 1. vagy a 4. sorban kell feltüntetni.)
Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetnie az ingóság értékesítéséből származó
bevételének azt a részét is, amely meghaladja az ingóság értékesítéséről szóló szerződés
megkötésének idején ismert szokásos piaci értékét.60 A vételárnak a szokásos piaci értéket
meg nem haladó részére az ingó értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmaznia, és a jövedelmet a bevallás 1153-04-es lapjának
163. sorában kell feltüntetnie.
Ha Ön ellenőrzött külföldi társaság tagja,61 és abban más társaság révén közvetett
részesedéssel/szavazattal rendelkezik az adóév utolsó napján, és abban a saját, valamint a
közeli hozzátartozói62 együtt számított részesedése vagy szavazati aránya eléri a
25 százalékot, akkor egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve)
utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, a
közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész.
A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság
arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta.
A fenti, egyéb jövedelem halmozott (nyilvántartott) összegéről, a csökkentések figyelembe
vételével nyilvántartást kell vezetni!
Egyéb jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet a felek között fennálló
jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni. Értékpapír, vagy más vagyoni
érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében
megszerzett bevételből azt a részt, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés
60 Szja-törvény 58. § (9)
61 Szja-törvény 28. § (20) pont
62 Ptk. 685. § b) pontja

időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek
a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
Figyelem! Az adóterhet nem viselő járandóság, mint jogcím megszűnt, a korábban
megszokott jogcímeken megszerzett jövedelmek adómentes bevétellé váltak.
Így különösen az alábbi jogcímen kapott bevételek váltak adómentessé, az összevont adóalap
megállapítása során nem kell figyelembe venni:63
• Nyugdíj;
• Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj, anyasági
támogatás;
• Felszolgálási díj címén kapott összeg;
• Mezőgazdasági termelő részére adott gazdaságátadási támogatás;
• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási
díj;
• A szociális gondozói díj évi 180 000 forintot meg nem haladó része;
• A szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatónak
tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamint szakképzésben tanulószerződés
nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai
gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a
tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás,
továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
törvény alapján a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai
tanulmányi ösztöndíj;
• A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény
szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
valamint – a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó – lakhatási támogatás,
továbbá a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap
első napján érvényes minimálbért meg nem haladó része;
• A közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési – oktatási intézmény, a
felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi
önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel
jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, bevételnek számító, az előzőekben
nem említett pénzbeli juttatás;
• A Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki
rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt
támogatás;
• A felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas illetve rubin
díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában
meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem
haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
• Az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó
ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó része;
• Az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott
feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
• A kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az
oktatási és kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletben
meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított
63 Szja-törvény 1. számú melléklet

felsőoktatási ösztöndíj;
• A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak nyújtott, vissza nem
térítendő (elengedett kölcsön összege is) támogatás, a vételár, vagy teljes építési költség
30%-áig, legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve hogy a lakás nem haladja
meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott
méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);
• A szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított összeg;
• A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának
ösztöndíja, egyéb pénzbeli juttatása.
Az adómentes bevételek azon része, amely a törvény szerint meghatározott mértéket
meghaladó összeg, a felek között fennálló jogviszony szerint adóköteles, az említett
jogviszony hiányában egyéb jövedelemként adóköteles!
Külföldről származó jövedelmek és az adóalap meghatározása
13. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
Ha Önnek olyan országból származó, vagy olyan országban adóztatható belföldről származó
jövedelme volt, amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezménye, illetőleg a két ország között viszonosság áll fenn, és az egyezmény a külföldön
adóztatható jövedelmet nem mentesíti Magyarországon az adóztatás alól, ugyanakkor a
külföldön megfizetett adó magyarországi beszámításáról rendelkezik, akkor az ilyen
jövedelmét ebben a sorban tüntesse fel.
A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra
átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.
A külföldön adóztatható, belföldön beszámítható jövedelem megállapítására a jövedelem
megszerzése szerinti jogcímnek megfelelő, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
meghatározott jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmaznia.
A bevételt a „b”, a költséget (feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van) a „c”, az
adóalap-kiegészítés alapját az „a”, az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget pedig a „d”
oszlopban tüntesse fel.
Figyelem! Amennyiben az egyezmény alapján a munkaviszonyból származó jövedelme
után külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összege után
Önt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg. Ebben az esetben, ne
felejtse el a 44. sort kitölteni, mert a bevallása hibás lesz!
A külföldön megfizetett adó beszámításához a 22. sort kell kitöltenie. Ne felejtse el a
külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét az egyéb adatok között a 1153-
05 lap 197. sorban feltüntetni!
14. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincs kettős
adóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét ebbe a sorba írja
be. Itt tüntesse fel azt az összeget is, amelyet belföldi munkáltatótól, megbízótól a külföldön
végzett tevékenységére tekintettel kapott, de az után a kettős adóztatást kizáró egyezmény
hiányában külföldön is adót fizetett.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra
átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.
Figyelem! Amennyiben a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme után
egyezmény vagy viszonosság hiányában külföldön kellett adóznia, akkor a
munkaviszonyból származó bér összege után Önt a törvényi feltételek fennállása esetén
adójóváírás illeti meg. Ebben az esetben, ne felejtse el a 45. sort kitölteni, mert a
bevallása hibás lesz!
A bevételt a „b”, a költséget (feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van) a „c”, az
adóalap-kiegészítés alapját az „a”, az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget pedig a „d”
oszlopban tüntesse fel.
A külföldön megfizetett adó beszámításához a 23. sort kell kitöltenie. A külföldön
megfizetett, forintra átszámított adó összegét a 1153-05 lap 198. sorban kell
szerepeltetnie!
15. sor: Az összevont adóalap összege
Ebbe a sorba a 1-14. sorok együttes összegét kell beírnia. Ne feledje el az 1-3. sorok „d”
oszlopában és a 44-45. sorok „b” oszlopaiban szereplő bérjövedelmek adóalapját külön is
összegezni és e sor „a” oszlopában lévő fehéren hagyott mezőbe beírni. (Ha Ön 2011-ben
bérjövedelmet szerzett – az 1-3. sorok „d” oszlopában, a 44-45. sorok „b” oszlopaiban adatot
tüntetett fel – és e sor „a” oszlopát nem tölti ki, akkor a bevallása hibás lesz.) Ennek a sornak
a kitöltése azért fontos, mert ez az összeg szolgál az adójóváírás alapjául.
16. sor: Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege64
Amennyiben Ön családi kedvezmény címén kívánja az összevont adóalapját csökkenteni,
akkor annak összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie.
Mielőtt kiszámítaná a családi kedvezmény összegét, olvassa el a következőket!
Kérjük, hogy amennyiben családi kedvezményt érvényesíthet, úgy a 1153-03-as lapot is töltse
ki! Abban az esetben, ha a családi kedvezményt születendő gyermekére (is) érvényesíti, akkor
a 03-as lapon a várandósság tényéről kell nyilatkozatot tennie. A családi kedvezményt a
kedvezményezett eltartott után a jogosult magánszemély érvényesítheti. A törvény lehetőséget
biztosít arra, hogy a jogosult az őt megillető családi kedvezményt a vele együtt élő
házastársával, élettársával megossza. A megosztás feltétele, hogy a 03-as lapon erről közösen
nyilatkozzanak és egymás nevét, adóazonosító jelét adóbevallásukon feltüntessék. Élettársak
esetén a megosztás feltétele még, hogy a 03-as lapon nyilatkozzanak arról, hogy a gyermeket
nevelő egyedülálló családi pótlékát egyikük sem veszi igénybe.
Változás!
2011. évtől az egykulcsos arányos jövedelemadóztatás rendszerében a családi kedvezmény
adóalap kedvezményként vehető igénybe, amely kedvezmény az úgynevezett összevont
jövedelmek adóalapjából érvényesíthető. A kedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló
törvény szerinti jogosult az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után
érvényesítheti.
64 Szja-törvény 29.- 29/A. §-ai

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi
kedvezménnyel csökkenti. Ez azt jelenti, hogy az adót a családi kedvezménnyel csökkentett
összeg után kell kiszámítani. Fontos! Ugyanakkor a családi kedvezmény összege nem
csökkenti az éves összes jövedelmet. Olvassa el a 20. sorhoz írt útmutatót!
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett
eltartottanként és jogosultsági hónaponként
• egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,
• három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
• az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre
tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt,
? aki a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
? vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben
nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,
? szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre
(személyre) tekintettel kapja;
• a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a rokkantsági járadékban
részesülő magánszemély esetében azzal a feltétellel, hogy az ott említett jogosult és a vele
közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül
jogosultnak.
Kedvezményezett eltartott
• az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot
folyósítanak,
• a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
• az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartott
• a kedvezményezett eltartott,
• az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének
megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
Jogosultsági hónap az a hónap,
• amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják,
• amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
• magzat esetében jogosultsági hónapnak azt a hónapot kell tekinteni, amely hónapban
az orvosi igazolás alapján a várandósság (a várandósság kezdetétől számított 91. napot
követően) legalább egy napig fennáll. (Az orvosi igazolást nem kell az adóbevallással
beküldeni, csak az elévülésig meg kell őrizni.) A gyermek megszületésének hónapját
figyelmen kívül kell hagyni akkor, ha abban a hónapban a családi pótlékra való
jogosultság megnyílik. Amennyiben az adóbevallás benyújtását követően történik a

magzat, ikermagzat felismerése, akkor a jogosult a családi kedvezményt önellenőrzés
útján érvényesítheti.
A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a
jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő
egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a
kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet
is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A családi
kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a fentiekben
leírtak szerint jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely
jogosultnál történt annak figyelembevétele.
A saját jogon családi pótlékra jogosult gyermek/személy, illetve a rokkantsági járadékban
részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül –
döntésük szerint – csak az érvényesítheti a kedvezményt, akinél év közben azt figyelembe
vették!
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli
nyilatkozata (1153-03-as lap)
• a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
• a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,
amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett
eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.
Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a
várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján
járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat (ideértve a családi kedvezménnyel
összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítást érintő rendelkezéseket is) kell alkalmazni
bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más
hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is.
Azonban sok esetben problémát okozhat a kedvezmény érvényesítésénél az, hogy eltérően
minősülhet a gyermekek kedvezményezett eltartotti megítélése, illetve a kedvezmény
megosztása a házastársak, valamint az élettársak esetén.
A családok támogatásáról szóló törvény alapján a szülővel együtt élő házastárs, aki nem a
vérszerinti szülő, nem csak a vérszerinti (saját) gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra,
hanem a nem vérszerinti, azaz a házastársa gyermeke után is. Ebből következően ez a
házastárs a házastársa gyermeke után is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, illetve
megosztására is, függetlenül attól, hogy nem számít vérszerinti szülőnek.
A családok támogatásáról szóló törvény alapján az élettárs nem jogosult családi pótlékra a
vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke(i) után függetlenül attól, hogy ténylegesen
egy háztartásban él az élettársával és annak gyermekeivel. Ezért ezen élettárs az élettársának
gyermekei után a családi adókedvezmény érvényesítésére sem lesz jogosult, mivel a
kedvezmény igénybevételére az a magánszemély jogosult, aki jogosult a családi pótlékra.

Abban az esetben, amikor a szülők élettársak és az anyának kettő, az apának pedig egy saját
(vérszerinti) gyermeke van, de nincs közös gyermekük, akkor az anya kettő, az apa pedig egy
gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra. Ezáltal a családi kedvezmény
igénybevétele szempontjából az anya esetében kettő, az apa esetében pedig egy a
kedvezményezettek száma, függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri
a hármat. Ezért a szülők gyermekenként havonta csak 62 500 forint (anya 2x62 500 forint, apa
1x62 500 Ft) családi kedvezményre jogosultak. Ha azonban az élettársak egyike nem tudja a
családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a másik élettárs a nem érvényesített kedvezményt
az éves bevallásban igénybe veheti, s náluk a megosztás – közös gyermek hiányában – az
adóelőleg-megállapításánál nem lehetséges, azzal csak az éves bevallásban élhetnek.
Abban az esetben viszont, amikor a szülők szintén élettársak és közös háztartásban három
kiskorú gyermeket nevelnek, akik közül egyikük az anya, egyikük pedig az apa vérszerinti
gyermeke, és van egy a közös gyermekük is, akkor a családi pótlékra jogosultság a
következők szerint alakul: a nem közös gyermekekre tekintettel a vér szerinti szülők, a közös
gyermekekre tekintettel - döntésük alapján - vagy az anya vagy az apa jogosult. Figyelemmel
arra, hogy a „kapcsolatba hozott” gyermekek esetén a nem vérszerinti szülő nem válik
jogosulttá a családi pótlékra, így nála az élettársa gyermekét eltartottként nem lehet
figyelembe venni. A közös gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül,
ezért az élettársaknál személyenként legfeljebb két fő lehet az eltartottak száma. Ebből
következően az adóelőlegnél mindegyikük a saját gyermeke után havonta 62 500 forint, a
közös gyermek után pedig egyikük vagy döntésük alapján megosztva összesen havonta
62 500 forint lehet a családi kedvezmény. A „hozott” gyermekekre tekintettel év közben nem,
de év végén a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt.
17. sor: A családi kedvezménnyel csökkentett, összevont adóalap összege
Ebbe a sorba a 15. sor összegéből családi kedvezményként érvényesíthető összeg (16. „d”)
levonása után megmaradt összeget, de legalább nullát kell beírnia.
18. sor: Az államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalapkedvezmény
összege
Változás! A 2011. adóévtől új, személyi jövedelemadó adóalapot csökkentő kedvezményt
vehet igénybe!
Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó
kedvezmény65
A magánszemély az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (a továbbiakban: Alap), az
adóévben befizetett összeget – a befizetést igazoló bizonylat alapján – a családi
kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapból és a bevallásköteles különadózó
jövedelmek adóalapjából (a továbbiakban együtt: kedvezménykeret) levonva személyi
jövedelemadó adóalap-kedvezményt vehet igénybe.
A kedvezményi keretet az összevont adóalapnak a családi kedvezménnyel csökkentett
összege és a bevallásköteles különadózó jövedelem adóalap együttes összege adja.
65 2011. évi LVII. törvény

Amennyiben a magánszemélynek az adott évben több jogcímen is keletkezik jövedelme,
akkor döntése szerinti jövedelme adóalapjával szemben érvényesítheti a kedvezményt,
amelyet bevallásában kell jeleznie.
Amennyiben a magánszemély családi kedvezménnyel csökkentett összevont jövedelemadó
alapja, különadózó jövedelem adóalapja, ekho-s adóalapja, az egyszerűsített vállalkozói adó
szerinti adóalapja együttesen nem nyújt fedezetet a befizetés teljes levonására, akkor a le nem
vont rész után az adóalap-kedvezmény további – legfeljebb négy – adóév kedvezmény kerete
terhére érvényesíthető, továbbá akkor is eszerint kell eljárni, ha a magánszemélynek az
adóévben nem volt kedvezménykerete.
Ebben az esetben, ne felejtse el a 1153-01-es melléklet 129-131. soraihoz tartozó
útmutatót elolvasni és a sorokat kitölteni!
Az adóalap-kedvezmény az Alap javára történő befizetés azon része után vehető igénybe,
amely után a magánszemély e törvény rendelkezése szerint más kedvezményt nem érvényesít.
Amennyiben Ön a fentiek alapján kedvezményt vehet igénybe, akkor azt – a kedvezményi
keret erejéig – legfeljebb a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap összegével
megegyezően írja be ebbe a sorba.
Figyelem! Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba befizetett, kedvezményként
érvényesített összeg része az összes éves jövedelemnek!
19. sor: A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalap
Ebbe a sorba írja be a 17. sor „d” oszlopában megállapított összeget, csökkentve a 18. sor „d”
oszlopában igénybe vett kedvezmény összegével.
20. sor: Az adóbevallásban bevallott 2011. évi összes jövedelem66
Figyelem! A sor kitöltése előtt figyelmesen olvassa el az alábbiakat, mert a 2011. adóévi
összes jövedelem meghatározásában jelentős változások történtek!
A 2011. adóévtől a magánszemély összes jövedelme az adóévben az összevont adóalapja67 és
valamennyi külön adózó – bevallási kötelezettséggel járó – jövedelme összesen, a
következőket is figyelembe véve:
be kell számítani
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói
osztalékalapot is,
• a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó
alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem
kell beszámítani,
• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt,
• azt a bevételt, amelyet külön törvény előírása alapján kell beszámítani;
nem kell beszámítani
66 Szja-törvény 3. § 75. pont
67 Szja-törvény 29. § (1)
51
• az ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából
(végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból
származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet,
• a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett
összeget,
• az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló
elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.
Fontos! Az adóévben megszerzett, összevont adóalap részeként adóköteles valamennyi,
adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmét csökkenti ugyan a családi kedvezmény összege, de
az éves összes jövedelem esetében az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső
valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó valamint egyéb bevételből
megállapított jövedelem. Így mivel a családi kedvezmény csak az adó kiszámításánál vonható
le az összevont adóalapból, az éves összes jövedelmet nem csökkentheti a családi
kedvezmény összegével!
Be kell számítani az összes éves jövedelembe a Magyarországon az adó alól mentesített
azon jövedelmet, melyet törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi
szerződés alapján az összevont adóalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Ezen
jövedelmeket a 1153-05-ös lap 196. sorában kell bevallania!
Amennyiben Ön ilyen jövedelemmel rendelkezik, ne felejtse el ennek a sornak a
meghatározása során azt figyelembe venni!
Külön törvény előírása alapján az éves összes jövedelem részét képezi a jogviszony
megszűnéséhez kapcsolódóan különadó alapot képező bevétel, amennyiben Ön különadóval
érintett, a 1153-07-es laphoz készült útmutatót feltétlenül olvassa el! A 242. sorban szereplő
bevétel összegét ne felejtse el figyelembe venni az összes jövedelem megállapításakor!
Abban az esetben, ha Önnek a 2011. adóévről a 1153K jelű, a magánszemély egyes
jövedelmeit terhelő különadó bevallásban kellett számot adnia a különadó alapot képező
bevételéről, akkor a 251. sorban feltüntetett összeget is figyelembe kell vennie az összes
jövedelem megállapítása során!
Figyelem! Külön törvény előírása alapján az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba
befizetett összeget adóalap-kedvezményként a jövedelme, vagy jövedelmeinek adóalapja
terhére érvényesítheti, de a kedvezményként érvényesített összeg – tekintettel a családi
kedvezménnyel összefüggésben leírtakra – része az összes éves jövedelmének.
Változás! A 2011. adóévtől nem kell beszámítani az összes jövedelembe a munkaviszony
jogellenes megszűntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján kifizetett összeget. A 46. sorban
feltüntetett összeg csökkenti az éves összes jövedelmet!
A fentiekre való tekintettel a 20. sor „d” oszlop meghatározásához a következő
adatokkal kell Önnek számolnia:
A 15. sor „d” oszlopban megállapított összevont adóalaphoz adja hozzá a 180. sor „d”,
185. sor „b”, 196. sor „b”, 242. sor „c”, 251. sor „b”, 254. sor „b”, 254. sor „d”, 254. sor
„f”, és a 273. sor „d”, 273. sor „f”, 273. sor „h” oszlopokban szereplő jövedelmeit.
Abban az esetben, ha a 46. sor „b” oszlopában tüntetett fel adatot, azt vonja le a fentiek
alapján megállapított jövedelméből.
52
Az előzőek szerint számított jövedelem összegét írja be a sor „d” oszlopába. Erre az
összegre szüksége lesz az adójóváírás érvényesítése során is.
Figyelem! A 20. sor „a” oszlopot Önnek csak abban az esetben kell kitöltenie, ha az
összevont adóalap adóját a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye (29-31. sorok),
illetőleg tandíj, felnőttképzés igénybe vehető halasztott kedvezménye (34. sor) címén
kívánja csökkenteni. Ezeknél a kedvezményeknél a Szja-törvény 2006. december 31-én
hatályos előírásait kell alkalmazni a jövedelemkorlát figyelembe vételekor, azaz a 3 400 000,
illetőleg 4 400 000 forintot meg nem haladó, az adóalap-kiegészítés nélküli jövedelem az
irányadó.
Azoknál az összevont adóalapba tartózó jövedelem soroknál, ahol költség elszámolás
lehetséges, a kapott igazolt bevételből levonható költség figyelembevételével megállapított
jövedelmeket kell összeadnia.
Az adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) nélküli 2011. évi összes jövedelem
megállapítása, az „a” oszlop kiszámítása
Az adóalap-kiegészítés nélküli összevont adóalapba tartózó jövedelmek (1153-A lap 1-től
14-ig sorok) összegéhez adja hozzá a 04-es lap 180. sor „d” oszlop elkülönülten adózó
jövedelmét, a 05-ös lap 185. sor „b” oszlop külföldön is adóköteles jövedelmét és a 196. sor
„b” oszlop jövedelmét, a 07-es lap 242. sor „c” és 251. sor „b” oszlop különadó köteles
jövedelmét, valamint a 08-01-es lap 254. sor „b”, „d”, „f”, oszlopok, és a 08-02-es lap
273. sor „d”, „f”, „h” oszlopban feltüntetett, jogszerűen ekho szerint adózott bevételeket.
Amennyiben a 1153-B oldalon a 46. sor „a” oszlopban adatot tüntetett fel, azt ne vonja
le az összes jövedelemből! Az előzőek szerint kiszámított, összesített jövedelmek összegét
írja be az „a” oszlopba. Erre az összegre lesz szüksége az összevont adóalap utáni adót
csökkentő lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezmény, tandíj, felnőttképzés halasztott
kedvezmények érvényesítése során. Feltétlenül olvassa el a kedvezményekhez tartozó
útmutatóban leírtakat!
A 1153-B lap kitöltése
II. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adójának meghatározása
21. sor: A számított adó
Állapítsa meg az összevont adóalap (19. sor „d” oszlop) 16%-kal számított adóját és azt írja
ide.68
22. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 13. sorban szereplő jövedelem után
Ha Önnek olyan jövedelme is volt, amely külföldön adóköteles, de a nemzetközi egyezmény
szabályai szerint vagy viszonosság alapján e jövedelmet össze kell vonnia a belföldön
adóköteles jövedelmeivel, akkor a külföldön megfizetett adót a kettős adóztatást kizáró
egyezmény rendelkezéseinek, illetőleg a viszonosságnak megfelelően beszámíthatja. A
nemzetközi szerződések jellemzően ilyen esetekben úgy rendelkeznek, hogy a külföldön
igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét kell beszámítani (levonni). Ebbe a
sorba Önnek a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét (a 1153-05
68 Szja-törvény 8. § (1)
53
lap 197. sor „c” oszlopában feltüntetett adó), legfeljebb a 21. sorban lévő összeget kell
beírnia.
23. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 14. sorban szereplő jövedelem után
Ha Önnek 2011-ben olyan jövedelme is volt, amely olyan országból származott, vagy olyan
országban is adózott, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről
egyezménye és viszonosság sem áll fenn, akkor a 14. sorban feltüntetett jövedelem után
külföldön igazoltan megfizetett, a 198. sorban feltüntetett adó 90%-át, de legfeljebb a 14. sor
„d” oszlopában szereplő összeg 16%-át írja ebbe a sorba.
24. sor: Adójóváírás69
Amennyiben Ön 2011-ben bérjövedelmet is szerzett, a bér után (15. sor „a” oszlopának fehér
mezőjében feltüntetett bér összege) adójóváírás illeti meg akkor, ha az Ön összes,
bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme a 2 750 000 forintot nem haladta meg.
(3 960 000 forint összes bevallott jövedelmet meg nem haladó jövedelem esetén Önt
csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, az erre vonatkozó szabályokat az e sorhoz fűzött
magyarázatban szintén megtalálja.)
A munkáltatója, bér kifizetője (továbbiakban: munkáltató) az Ön részére kiadott
jövedelemigazoláson azokat az összegeket tüntette fel, amelyeket az adóelőleg megállapítása
során figyelembe vett. Így előfordulhat, hogy a munkaviszonyból származó bérjövedelme
után az adójóváírás összege és a jogosultsági hónapok száma az igazoláson szerepel akkor is,
ha az Ön összes jövedelme a 3 960 000 forintot közelíti vagy meghaladja, ezért év végén a
bevallásában csak csökkentett összegben, vagy nem érvényesíthet adójóváírást. A
munkáltatója az adóelőlegnél azért vehette figyelembe az adójóváírást, mert Ön írásban kérte
annak érvényesítését, mely összege mindaddig csökkentette az adóelőlegét, míg a
munkáltatójától származó jövedelme az adójóváírásra jogosító értékhatárt (2 750 000 forintot)
el nem érte. Amennyiben kiegészítő nyilatkozatot adott, a munkáltatója már év közben
korrigálhatta az adójóváírás összegét.
Az összes jövedelem, melyet figyelembe kell vennie a 20. sor „d” oszlopában található.
Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és arra tekintettel megállapított adóalap –
kiegészítés együttes összegének 16%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint
(12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 145 200 forint) lehet.
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre Önt az adóévben bér illette meg. Abban az
esetben, ha egy hónapon belül többször vagy több kifizetőtől (munkáltatótól) járt Önnek bér,
akkor is csak egy jogosultsági hónapnak számít. Az „a” oszlop nyíllal jelzett kockáiba írja be
a jogosultsági hónapok számát, amely legfeljebb 12 lehet.
Amennyiben az Ön összes jövedelme a 2 750 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több
3 960 000 forintnál, akkor az Önt egyébként adójóváírásként megillető (jogosultsági
hónaponként legfeljebb 12 100 forint) összeget, csökkentenie kell annak az összegnek a 12%-
ával, amennyivel az összes jövedelme a jogosultsági határt, azaz a 2 750 000 forintot
meghaladja. Ezzel a szabállyal az adójóváírás 3 960 000 forintnál „elfogy”. Lehetséges, hogy
az Ön kiegészítő nyilatkozata alapján a munkáltató már korrigálta az adójóváírás összegét.
69 Szja-törvény 33. §
54
Az adójóváírás összegét a törvényben meghatározottak szerint, a fenti leírás alapján kell
figyelembe vennie a bevallása kitöltésekor.
25. sor: A számított adót csökkentő kedvezmények összesen
E sor „c” oszlopában összegezze a 22-24. sorok „b” oszlopaiban lévő adóösszegeket.
26. sor: Az összevont adóalap adója
Ebbe a sorba a 21. sor összegéből a 25. sor összegének levonása után megmaradt adót kell
beírnia. Ez a különbözetként jelentkező összeg az Ön összevont adóalap utáni adója, amely
további, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményekkel csökkenthető. Ha a
25. sor „c” oszlopában összesített kedvezmények összege több mint a 21. sor „c” oszlopában
szereplő számított adó, akkor ennek a sornak a „c” oszlopába nullát írjon! Amennyiben az
összevont adóalap utáni adója nulla, akkor további adókedvezményt természetesen nem tud
érvényesíteni.
Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésének általános
feltételei
Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem
haladó mértékben érvényesíthetők,70 ezért célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak
akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege a 26. sorban lévő adó összegét ne haladja
meg. Az adókedvezmények többségének érvényesíthetősége az Ön összes, 2011. évi
jövedelmének nagyságától (20. sor „d” oszlop) is függ.
A Szja-törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, amelyeknek akkor van
jelentősége, ha Ön több jogcímen is jogosult adókedvezmény igénybevételére, de az
egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit nem tudja teljes összegben
igénybe venni. Ilyen eset lehet, ha Ön nem rendelkezik annyi adóval, mely fedezetet
nyújtana az összes kedvezmény igénybevételére.
Figyelem! Abban az esetben, ha Ön több adókedvezményre is jogosult, azokat az
adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott 1153-as bevallásában vagy a 11M29-es
munkáltatói adómegállapításában az Ön által megjelölt sorrendben, ennek hiányában,
valamint az adóhatóság közreműködésével benyújtott 1153E egyszerűsített bevallásában
a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adó mértékéig lehet érvényesíteni:71
1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,
2. személyi kedvezmény,
3. őstermelői kedvezmény,
4. egyéb (képzési költség, felnőttképzés költsége címén igénybe vehető halasztott
kedvezmény).
III. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése
70 Szja-törvény 35. § (1)
71 Szja-törvény 35 § (2)
55
29 – 31. sorok: A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg áthúzódó kedvezménye
A személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos
kedvezményről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályát vesztette.
Amennyiben Ön a 2011. évben lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összegről a hitelintézet
igazolásával rendelkezik, a Szja-törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos
kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásait vegye figyelembe az
adókedvezmény halasztott érvényesítésekor.
Nem vonatkozik időbeli korlát arra az esetre, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló
lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló
kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a kormányrendelet
szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező
kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan adóévben
érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult
vagy jogosulttá váló gyermeke van.
Az igénybe vehető áthúzódó kedvezmény összege adóévenként – akár 40%, akár 30%-os
mértékű kedvezményre jogosult – nem haladhatja meg a 120 000 forintot.
A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztására nincs
lehetőség.
Fontos! A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os, illetve 40%-os áthúzódó
kedvezmény igénybevétele esetén a 2011. évi adóalap-kiegészítést nem kell beszámítani a
3 400 000, illetve a 4 400 000 forintos jövedelemhatárba!
A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély
jogosult, akinek az összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2011. évi összes jövedelme (1153-A
lap 20. sor „a” oszlopa) a 3 400 000, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben
ismertetett esetben a 4 400 000 forintot nem haladja meg.
Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2011. évi jövedelme a 3 400 000
forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor az Önt egyébként
megillető kedvezményt – legfeljebb 120 000 forintot – csökkentenie kell a 3 400 000 forint
feletti jövedelem 20%-ával.
A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel
törlesztéséhez fűződő kedvezmény között.
40% az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költségek
törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után, ha
• az Ön által felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben
meghatározott kamattámogatásban részesült és
• az Ön által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes
összege a 15 000 000 forintot nem haladta meg.
A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvétele belföldön fekvő
lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak
adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás
építéséhez, építtetéséhez történt. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan
minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával
56
került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként
még nem jelentette be.
30% az adókedvezmény mértéke abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló, Ön
által felvett lakáscélú hitel, hitelek együttes összege nem haladta meg a 10 000 000 forintot,
valamint ha a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósultak meg.
Amennyiben az Ön házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban
gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint Önnek a kedvezményre jogosító lakáscélú
hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló
lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár
az Ön esetében 4 400 000 forint.
A 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget – legfeljebb 120 000 forintot – csökkenteni kell a
4 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával akkor, ha az Ön bevallásadási kötelezettség alá
eső jövedelme nem több 5 000 000 forintnál.
Ha Ön új lakása szerzéséhez kamattámogatásos hitelt kapott, akkor az annak törlesztésére
fordított összeget a 29. sor „a” oszlopába, az összeg 40%-át pedig a 29. sor „b” oszlopába
írja be. A 29. sor „b” oszlopába legfeljebb 120 000 forintot írhat, azaz, ha a számított
összeg magasabb 120 000 forintnál, e sor „b” oszlopában csak 120 000 forintot tüntessen fel.
Abban az esetben, ha az Ön által felvett lakáscélú hitel Önt a 30%-os kedvezményre jogosítja,
akkor törlesztésére fordított összeget a 30. sor „a” oszlopába, az összeg 30%-át, a 30. sor
„b” oszlopába írja be, amely legfeljebb 120 000 forint lehet. Abban az esetben, ha Ön egy
szerződés alapján az új lakásához a kamattámogatásos hitel mellett piaci kamatozású hitelt is
felvett, akkor a már említett korlátokon belül úgy a 40%-os, mint a 30%-os kedvezményt is
érvényesítheti, feltéve, hogy a felvett, kétféle hitel együttes összege a 10 000 000 forintot nem
haladta meg. Ne felejtse el e sorok „b” oszlopaiban feltüntetett kedvezményeknek összege
együttesen sem haladhatja meg a 120 000 forintot.
A 31. sor „c” oszlopa szolgál az Önt megillető lakáscélú áthúzódó kedvezmény együttes
összegének a feltüntetésére. A „c” oszlop kitöltésekor az Önre vonatkozó jövedelemkorlátot is
vegye figyelembe. A „c” oszlopba írt összeg nem lehet több 120 000 forintnál.
Figyelem! A lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét az átmeneti rendelkezések
szerint, de legfeljebb a 2015. évi adójával szemben érvényesítheti.
32. sor: A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás alapján havi 3 900 forinttal (az adóév első napján
érvényes havi minimálbér 5%-ával) lehet csökkenteni az adó összegét mindazokra a
hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Ebbe a sorba a „d”
oszlopba tehát annyiszor 3 900 forintot – legfeljebb 46 800 forintot – lehet beírni, ahány
hónapig fennállt a fogyatékosság. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, csak megőrizni.
Akinek az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, nem kell új
igazolást kérnie, kivéve, ha II. típusú diabeteses betegségben szenved.
A kedvezmény igénybevételének jövedelemkorlátja nincs!
A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a
saját összevonás alá eső jövedelme utáni adó összegéből. Az adózás szempontjából súlyosan
fogyatékosnak a 2011. január 1-től kiadott igazolások esetében az a személy tekinthető,
57
akinek a betegsége, egészségkárosodása az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény
igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló
335/2009. (XII. 29.) Korm. Rendeletben említett betegségben szenved, továbbá aki
rokkantsági járadékban részesül.
33. sor: Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 000 forint
Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásban
feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási
rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát (továbbiakban: regisztrált
magánszemély).72 Közös őstermelői igazolvány alapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a
jogcímen adókedvezményt, aki rendelkezik ezzel a regisztrációs számmal. Az érvényesített
kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől
kezdődően, az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis)
támogatásnak minősül. A támogatást a bevallás benyújtásának évében kell agrár de minimis
támogatásként figyelembe venni.
Amennyiben Ön őstermelőként a jövedelem kiszámítására tételes költség-elszámolási módot
választott, vagy jövedelmét a bevételének 90%-ában határozta meg, akkor az őstermelésből
származó jövedelmének adójával, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkentheti az összevont
adóalap utáni adójának összegét. Ha Ön a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja
meg, és az őstermelői tevékenység utáni adó összege a 100 000 forintot nem éri el, könyvelői
díjkedvezményt is érvényesíthet.
Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek az
őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe, ha a mezőgazdasági őstermelői
tevékenységen kívül más forrásból is van összevonandó jövedelme. Az őstermelői
adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot.
Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg
kell határozni az összevont adóalap adóját (21. sor) a 10. sorban szereplő jövedelemmel
együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.
A mezőgazdasági őstermelői kedvezmény igénybevételére a 2011. adóévtől megszűnt a
jövedelemhatár!
34. sor: Tandíj, felnőttképzés díja címén igénybe vehető halasztott kedvezmény73
A felsőoktatási tandíjként (képzési költségként), felnőttképzés költségeként befizetett
összegek halasztott kedvezményeinek érvényesítéséhez vegye elő a képző intézmény által
kiállított igazolásait. A kedvezmény halasztott érvényesítésének feltétele, hogy az erről szóló
igazoláson a kedvezmény halasztása bejegyzés szerepeljen.
A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését, illetve a
felnőttképzés első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben, nyilvántartás
vezetése mellett, tetszőleges elosztásban érvényesíthető.
A tandíjba beleértendő a költségtérítés, egyéb térítés is, a felnőttképzési díjba beleértendő a
vizsgadíj is, a pótvizsga díját azonban figyelmen kívül kell hagyni, az a kedvezmény alapját
nem képezheti.
72 Szja-törvény 39. § (1)
73 2009. évi LXXVII. tv. 206. § (7) bekezdés
58
A tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény érvényesítésének egyik feltétele,
hogy az Ön összes, 2011. évi adóalap-kiegészítés nélküli jövedelme ne haladja meg a
3 400 000 forintot.
Fontos! A kedvezmény igénybevételénél a 2011. évi adóalap-kiegészítést nem kell
beszámítani a 3 400 000 forintos jövedelemhatárba!
Abban az esetben, ha az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2011. évi jövedelme (20. sor
„a” oszlop) a 3 400 000 forintot meghaladja, az összevont adókedvezmény mértéke a 100 000
forintból a 3 400 000 forintot meghaladó jövedelemrész 20%-át meghaladó rész lehet.
Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2011. évi jövedelme (20. sor „a”
oszlop) több 3 400 000 forintnál, akkor mielőtt az adókedvezményeket kitöltené, célszerű
meghatározni, hogy mekkora az a keret, amely a rendelkezésére áll. A 20. sor „a” oszlop
alapján a 3 400 000 forint feletti rész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000 forintból
levonva meghatározható az a kedvezmény összeg, amely egyáltalán érvényesíthető.
Abban az esetben pl., ha az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2011. évi jövedelme
3 600 000 forint, akkor a már említett jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának a
meghatározásához ki kell számítani a 200 000 forint 20%-át, ami 40 000 forint, ezt le kell
vonni a 100 000 forintból, így a magánszemély rendelkezésére álló keret 60 000 forint lesz.
Az adókedvezmény beírásakor erre a korlátra is célszerű figyelemmel lenni.
Amennyiben Ön a 2011. évben a halasztott kedvezményt igénybe kívánja venni, akkor
az „a” oszlopba írja be a halasztott kedvezmény alapját, a „c” oszlopba pedig annak a
30%-át.
A kedvezmény igénybevételéhez az egyes évek vonatkozásában hatályos előírásokat is vegye
figyelembe!
Figyelem! A tandíj, felnőttképzés címén a halasztott kedvezményt az átmeneti rendelkezések
szerint, de legfeljebb a 2015. évi adóval szemben érvényesítheti.
35. sor: Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesen
Ebbe a sorba a 31 – 34. sorok összegzett, az összevont adóalap adóját csökkentő
kedvezmények összegét kell feltüntetnie.
36. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
Ebben a sorban a 2011. évi összevont adóalapját terhelő adónak az adókedvezményekkel
csökkentett összegét kell feltüntetnie, mely a 26. sor összegéből a 35. sorban szereplő összeg
levonása után fennmaradó adó összege. Amennyiben a 35. sorba a 26. sorban szereplő adóval
azonos vagy nagyobb összeget írt be, akkor ebbe a sorba nullát kell írnia.
IV. Egyéb adatok
41. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj, kamarai tagdíj
Ebbe a sorba írja be a kapott igazolás alapján a munkavállalói érdekképviseleti szervezet
részére befizetett (levont) igazolt tagdíj összegét, valamint az önálló tevékenység hiányában
levonható kamarai tagdíj összegét.
59
42. sor: A 2011-ben felvett osztalékelőleg
Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő – kifizető hiányában a
nyilvántartása szerinti – összeget tüntesse fel. A bizonylatokon, a nyilvántartásában külföldi
pénznemben szereplő, bevételét forintra átszámítva írja be. Csak a 2011-ben felvett, és még
2011-ben osztalékká nem vált osztalékelőleget tüntesse fel. Az osztalékelőleg az osztalékká
válás évében számít bele az éves összes jövedelem összegébe.
A levont 16%-os adót az „a” oszlopban lévő téglalapba kell beírnia.
43. sor: A 2010. évben kapott végkielégítésnek a 2011. évi jövedelemszámításnál
figyelembe vett hónapok száma:
Ha Ön a 2010. évben kapott végkielégítést és annak összegét megosztotta, akkor most ebben a
sorban a 2011. évben figyelembe veendő részre eső hónapok számát kell beírnia!
Vegye elő a 1053-as adóbevallását és a végkielégítésről kapott igazolását!
44. sor: A 13. sorból a bérjövedelem, és az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem
összege
Figyelem! Amennyiben egyezmény alapján a munkaviszonyból származó jövedelme után
külföldön kellett adóznia, de ez a jövedelme – a külföldön megfizetett adó beszámítása
mellett – az összevont adóalap részeként az egyezmény szerint figyelembe vehető, akkor a
munkaviszonyból származó bér adóalapját ennek a sornak az „a” oszlopába írja be, mert a bér
után Önt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg.
Az igazolás alapján a bérként megszerzett jövedelmet az „a” oszlopba, az adóalapkiegészítéssel
növelt bérjövedelmet pedig a „b” oszlopba kell beírnia.
Ne felejtse el a „b” oszlopban szereplő összeget a 15. „a” oszlop kitöltésénél figyelembe
venni, mert az összes bérjövedelem meghatározása nélkül a bevallása hibás lesz!
45. sor: A 14. sorból a bérjövedelem, és az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem
összege
Fontos! Abban az esetben, ha a munkaviszonyból származó jövedelme után egyezmény vagy
viszonosság hiányában külföldön is adót kellett fizetnie, akkor a munkaviszonyból származó
bér adóalapját ennek a sornak az „a” oszlopába írja be, mert a bér után Önt a törvényi
feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg.
Az igazolás alapján a bérként megszerzett jövedelmet az „a” oszlopba, az adóalapkiegészítéssel
növelt bérjövedelmet pedig a „b” oszlopba kell beírnia.
Ne felejtse el a „b” oszlopban szereplő összeget a 15. „a” oszlop kitöltésénél figyelembe
venni, mert az összes bérjövedelem meghatározása nélkül a bevallása hibás lesz!
46. sor: Munkaviszony jogellenes megszűnésére tekintettel, bírósági ítélet alapján fizetett
összeg
Ebben a sorban akkor tüntessen fel adatot, ha Önnek a 2011. adóévben a munkaviszonyának
jogellenes megszűntetésére tekintettel, bírósági ítélet alapján adóköteles összeget fizettek
ki. Az ily módon kifizetett összeg az összevont adóalap részeként, a jogviszony jogcímének
megfelelően, a nem önálló tevékenységéből származó jövedelemként adóköteles.
60
Például, amennyiben Önnek munkabért állapít meg a bírósági ítélet, akkor az a
munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles, az 1. sorban kell bevallania.
Függetlenül attól, hogy az adót meg kell fizetnie, az éves összes jövedelemnek nem része ez
az összeg, így e sor „b” oszlopában szereplő összeget a 20. sor „d” oszlopának megállapítása
során nem kell figyelembe vennie!
Az „a” oszlopba írja be az adóalap-kiegészítés alapjaként a bírói ítéletben megállapított
adóköteles összeget, a „b” oszlopba pedig az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet.
Amennyiben Önnek több jogcímen is fizettek ki összeget a bírósági ítélet alapján, akkor
ezeket összegezve írja be ebbe a sorba!
V. Személyi jövedelemadó
A 2011. évi adófizetési kötelezettség levezetése
51. sor: A 2011. évi jövedelem adója
Ebbe a sorba a 36. sor „c” oszlopában, a 04-es lap 179. sorának „e” oszlopában és a 1153-05-
ös lap 187. sor „c” oszlopában szereplő tételek együttes összegét kell beírnia.
52. sor: A visszafizetendő adókedvezmény(ek), pótlólag megfizetendő adó összege
Ebben a sorban kell feltüntetnie, ha valamely korábbi adóévben érvényesített adókedvezmény
(rendelkezés) összegét vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettség szabályait a
következőkben találja meg. Abban az esetben, ha több jogcímen keletkezett visszafizetési
kötelezettsége, úgy a leírtak alapján külön-külön kiszámított összegeket adja össze és a
végeredményt írja be e sor „c” oszlopába. E sor „a” oszlopában van lehetősége a
visszafizetendő kedvezmények jellegét megjelölni, természetesen, több kötelezettség
jelölésére is lehetősége van (Pl. 2 3). Az erre szolgáló helyen balra kezdődően írja be a
következő számjeleket:
A visszafizetendő kedvezmény megnevezése számjele
Biztosítási kedvezmény visszafizetése 1
Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös
egészségpénztárban lekötött összeg feltörése miatt 2
NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg
miatti visszafizetés 3
Pótlólag megfizetendő adó
Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti
szerződésének idő előtti megszüntetése 4
61
A visszafizetendő biztosítási adókedvezmény összege74 (1)
A korábbi évekről szóló bevallásában az élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási díj után érvényesített
adókedvezményt vissza kell fizetnie akkor, ha Ön 2011-ben a biztosítás feletti rendelkezési
jogát – a szerződéskötést követő 10 éven belül – gyakorolta, vagyis a biztosítást megszüntette,
értékesítette, vagy visszavásárolta. Akkor is vissza kell fizetnie a kedvezményt, ha a
biztosítása alapján egy évnél hosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vett fel, vagy többször vett fel
egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsönt. Visszafizetési kötelezettséget eredményez a
szerződés olyan módosítása is, amely a Szja-törvény – 2009. december 31-én hatályos –
7. számú melléklete szerint a rendelkezési jog gyakorlásának minősül.
A járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéstől számított 10 éven
belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele szintén az
adókedvezmény elvesztésével jár.
Nem vonatkozik a visszafizetési kötelezettség azokra az érvényesített adókedvezményekre,
amelyeknek az alapjául szolgáló díjfizetés évének utolsó napjától számított 3 év a
rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy
amennyiben a rendelkezési jogával 2011-ben élt, akkor csak a 2008-ra és 2009-re
érvényesített adókedvezményt kell visszafizetnie, a korábbi években igénybe vett
adókedvezményt már nem.
Ha Ön a 2011. évben olyan biztosítási szerződése felett rendelkezett, amelyre tekintettel
2008-2009. években adókedvezményt érvényesített, akkor a következők szerint állapítsa meg
a visszafizetési kötelezettségét. Számítsa ki a 2008. évben érvényesített biztosítási
kedvezmény 20 százalékkal növelt összegét. Ehhez az összeghez adja hozzá a 2009. évben
érvényesített adókedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj 36 százalékát. A
számítás eredményeként kapott összeget összesítve kell ebbe a sorba beírnia.
Amennyiben Ön a kötvénykölcsönt végtörlesztés céljából vette fel, melyről nyilatkozatot
adott a biztosító részére, a felvett összegre a visszafizetési kötelezettség nem vonatkozik.
Az 52. sor „a” oszlopban jelölje az 1 számjelet, és a „c” oszlopba a kiszámított összeget írja
be!
Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött
összeg feltörése miatt75 (2)
Ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál fennálló számlakövetelését (annak egy részét)
legalább 24 hónapra lekötötte, és erre tekintettel a lekötött pénzeszköz 10 százalékának
átutalásáról rendelkezett, majd ezt követően a lekötést – akár részben is – 2011. évben
megszüntette, akkor 20%-kal növelten vissza kell fizetnie azt az összeget, amelyet az állami
adóhatóság az Ön rendelkező nyilatkozata alapján a lekötésre tekintettel az egyéni számlájára
átutalt.
A visszafizetendő összeget írja be ebbe a sorba.
74 A 2009. évi LXXVII. törvény 206. § (8) bekezdés
75 Szja-törvény 44/A. § (4) bekezdés
62
NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés76 (3)
Abban az esetben, ha a NYESZ-R számlájáról nem nyugdíjszolgáltatásként vett fel összeget,
úgy a rendelkező nyilatkozatai alapján az állami adóhatóság által a NYESZ-R számlájára
átutalt összeg(ek) 20%-al növelt mértékben köteles visszafizetni. A visszafizetendő összeget
kell beírnia ebbe a sorba.
Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti
megszűntetése miatti adófizetési kötelezettség77 (4)
Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszűntetése
miatt keletkezett adófizetési kötelezettséget és a felszámított késedelmi pótlékot ebbe a sorba
írja be.
53. sor: Az adóelőleg megállapításához tévesen adott nyilatkozat miatti
költségkülönbözet alapján fizetendő 39%-os adó78
Ezt a sort abban az esetben kell kitöltenie, ha az adóévben megszerzett bevételét terhelő
adóelőleg megállapításához a kifizetőnek tett nyilatkozatában a tételes igazolással
elszámolható költség levonását kérte, és az adóbevallásban elszámolt költség kevesebb,
mint a nyilatkozata alapján az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség.
Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján a 39%-os
adót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összege nem haladja meg a
nyilatkozatában megjelölt költség 5%-át.
54. sor: A 2011. évi adófizetési kötelezettség összege
Ez a sor a 2011. évi adófizetési kötelezettség összegének feltüntetésére szolgál. Ezt úgy
számíthatja ki, hogy a 51. sorban lévő adó összegéhez hozzáadja a 52. és 53. sorok összegét.
55. sor: A kifizetők által levont adóelőleg összege
Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, adja össze az adóévi jövedelmeiről kiállított igazolások
alapján a kifizetők (munkáltatók) által levont adóelőlegeket. Az összevont adóalapba
tartozó jövedelme után külföldön fizetett adó összegét ennél a sornál ne vegye számításba,
mivel a külföldön megfizetett adó figyelembe vétele a 22. és a 23. soroknál történik.
Abban az esetben, ha Ön 2011-ben személyi jövedelemadó köteles végkielégítésben részesült,
a teljes összeg (4. sor) után a munkáltató által a végkielégítésből levont adóelőleg teljes
összegét vegye figyelembe ennek a sornak a kitöltésénél.
Ha Ön 2010-ben személyi jövedelemadó köteles végkielégítésben részesült, és az évek közötti
megosztást választotta, azaz a 6. sorban is tüntetett fel adatot, akkor az arra jutó, kifizető által
levont adóelőleget ne ebbe, hanem az 58. sorba írja be.
76 Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés b) pont
77 Szja-törvény 74/A. § (4) bekezdés
78 Szja-törvény 48. § (4) bekezdés
63
56. sor: A 2010. évben felvett osztalékelőlegből levont adó összege
Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 2010. évben, a várható eredmény terhére, osztalékelőleget
kapott. Ebből az összegből a kifizetőnek 10 és/vagy 25%-os adót kellett levonnia a
kifizetéskor. Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, vegye elő a 1053-as bevallását, majd írja át ide az
osztalékelőlegből levont adó összegét. Feltétlenül olvassa el a 167. sorhoz írt útmutatót!
57. sor: A kifizetők által levont forrásadó összege
Ebbe a sorba mindazon forrásadó együttes összegét kell beírnia, amelyet a bevallásadási
kötelezettség alá eső elkülönülten adózó jövedelmei után 2011. évben vont le a kifizető, és
az, az általa kiadott igazoláson is szerepel. Önnek a 2011-ben kifizetett, és még a 2011. évben
osztalékká nem vált osztalékelőlegből levont 16%-os adót nem itt, hanem az 42. sor „a”
oszlopában kell szerepeltetnie.
Ha Öntől a kifizető az értékpapír értékesítésekor az árfolyamnyereség címén elért
nyereségéből adót vont le, akkor a levont adó összegét ebben a sorban tüntesse fel.
A külföldön is adóköteles osztalék, kamat, vállalkozásból kivont jövedelem után a külföldön
levont adót ne itt vegye számításba, mert azokat az ilyen osztalék, kamat és vállalkozásból
kivont jövedelem utáni adó megállapításakor veheti figyelembe a 05-ös lap 182., 183.,
illetőleg a 184. sorok kitöltésekor.
58. sor: A korábbi végkielégítésnek a 2011. évben esedékessé vált, figyelembe vehető
levont adóelőlege
Ebbe a sorba akkor írjon, ha 2010-ben kapott személyi jövedelemadó köteles állami vagy
törvényben meghatározott végkielégítést és azt megosztotta (6. sorba is írt adatot), s emiatt, a
2011. évben is keletkezett adófizetési kötelezettsége. A kifizetéskor levont 17% adóelőlegből
az arányos megosztás szerinti részt lehet figyelembe venni a 2011-es évben, ezt kell ebbe a
sorba beírnia.
59. sor: Összes levonás
Ebbe a sorba az 55-58. sorok együttes összegét írja be.
A 1153-C lap kitöltése
60–63. sorok: Az adózót negyedévente terhelő adó, adóelőleg79
Ide nem írhatja be a kifizetőtől kapott igazolás szerint kifizető/munkáltató által levont
adó, adóelőleg összegét! Azt az 55.-58. sorokban tüntesse fel!
Ha Önnek egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, fizetővendéglátó
tevékenységet folytatóként vagy magánszemélyként adót, adóelőleget kellett fizetnie, akkor
az Ön által negyedévente megállapított adó fizetési kötelezettség összegét az
adóbevallásában fel kell tüntetnie.
Itt kell szerepeltetnie azt az adót, adóelőleget is, amelyet Önnek azért kellett megfizetnie a
kifizető által adott igazolás alapján, mert az adót, adóelőleget a kifizető nem tudta levonni,
79 Szja-törvény 49. §
64
vagy a törvény szerint nem kellett levonnia, és emiatt Önnek keletkezett adó fizetési
kötelezettsége.
Ezekben a sorokban, Önnek az egyes negyedévekben keletkezett adó, adóelőleg fizetési
kötelezettségeit kell szerepeltetnie az „a” oszlopokban függetlenül attól, hogy az adót,
adóelőleget megfizette-e vagy sem!
Kifizető hiányában az osztalékjövedelem adójának összegét is itt kell feltüntetnie. Nem ide,
hanem a 42. sorba kell beírnia a kifizető hiányában, a 2011. évben felvett osztalékelőleg
adójának összegét, melyet Önnek kellett megfizetnie.
Az adót, adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-ig kellett megfizetnie. Nem kellett az
adót, adóelőleget megfizetnie akkor, ha azok együttes összege az adóév elejétől számítva a
10 000 forintot nem haladta meg.
Itt kell feltüntetnie pl. a mezőgazdasági őstermelőként (családi gazdálkodóként), egyéni
vállalkozóként a 2011. évi jövedelme utáni adóelőleg, vagy a fizetővendéglátás utáni tételes
átalányadó kötelezettsége összegét is. A 2011. január 12-éig befizetett negyedik negyedévi
előleget is itt vegye számításba kötelezettségként.
A 2010. évi jövedelméről szóló adóbevallásában a 2010-es évre megállapított, de a 2011-es
évben befizetett adókülönbözetet ide nem írhatja be!
Ha Ön alkalmazottat foglalkoztató őstermelő, vagy más önálló tevékenységet folytató
magánszemély, akkor az alkalmazottól levont adóelőleget nem itt kell bevallania!
64. sor: Az adózó által befizetett adóelőleg, adó
E sor „b” oszlopába kell beírnia a 60-63. sorok „a” oszlopainak összegét, feltéve, hogy Ön az
adót, adóelőleget teljes egészében megfizette. Ha olyan jövedelme is volt, amely nem
kifizetőtől származott, vagy amelyből annak kifizetője adót, adóelőleget nem vont le, vagy a
várható adóhoz képest kevesebbet számolt ki, és ezért Ön személyesen (is) fizetett
adóelőleget, továbbá ha a forrásadót Ön saját maga befizette, akkor a befizetett tételeket e sor
„b” oszlopába kell beírnia.
Ha Ön egyéni vállalkozó, ebbe a sorba a saját, 2011. évi vállalkozói jövedelme és a
vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapja után befizetett adóelőleget kell beírnia. Ez az
összeg nem tartalmazhatja az alkalmazottaktól, vagy más kifizetésekből levont személyi
jövedelemadó (előleg) összegét. Nem vehető figyelembe ennek a sornak az összegében a
2010. évi vállalkozói jövedelme és vállalkozói osztalékalapja után 2011-ben megfizetett adó
összege sem.
Ebben a sorban nem tüntetheti fel a kifizető hiányában az osztalékelőleget terhelő, megfizetett
adó összegét. Ezt az osztalékká vált összeggel szemben a 1253-as bevallásában veheti majd
figyelembe.
65. sor: Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összeg
Ebben a sorban többek között akkor tüntethet fel adatot, ha a 1153-06-01-es lapon ellenőrzött
tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeivel kapcsolatban az adókiegyenlítési kerete fedezet
nyújt az adókiegyenlítésre jogosító összeg egészének (vagy egy részének) figyelembe
65
vételére. Amennyiben a 1153-06-01-es lap 220. sorának „c” oszlopában adatot tüntetett fel,
azt ebben a sorban figyelembe veheti „adókiegyenlítés címén befizetett adóként”.
Abban az esetben, ha a 1153-06-02-es lapon csereügylet(ek)ből származó jövedelmeit
(veszteségeit) részletezi, és a 2009. és/vagy 2010. évi bevallása alapján vesztesége volt,
jogosult az adókiegyenlítésre, amelyet megfizetett adóként érvényesíthet a törvényi feltételek
megléte esetén. A 1153-06-02-es lap 240. sorának „h” oszlopába írt összeget itt vegye
figyelembe.
Amennyiben ingatlan/vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelme keletkezett a
2009., 2010., 2011. adóévekben és a 2011. adóévben cél szerint felhasználta, ebbe a sorba írja
be a befizetett adóként figyelembe vehető összeget a 1153-06-01 lap 202., 205., és 209.
sorából!
Ha az állami adóhatóság részletfizetési kedvezményt engedélyezett az ingatlan értékesítésből
származó jövedelem megállapított adójának a megfizetésére, akkor az adókiegyenlítést csak a
megfizetett adó erejéig veheti figyelembe a cél szerinti felhasználás adójánál, feltéve, hogy a
részleteket teljes egészében megfizette.
66. sor: Levont, befizetett adó, adóelőleg együttes összege
Ebben a sorban adja össze a kifizetők által levont (59. sor) és az Ön által befizetett adóelőleg,
adó (64. sor) összegét, valamint az adókiegyenlítés miatt befizetettként figyelembe vehető
összeget (65. sor).
67. sor: Adózó terhére mutatkozó különbözet
Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg (66. sor) összege kevesebb, mint a
2011. évi adófizetési kötelezettsége (54. sor), akkor a különbözetként kapott összeget írja be
ebbe a sorba.
68. sor: Adóelőleg befizetési különbözet alapján meghatározott 12%-os adó80
Ha Ön az adóelőleg levonásához adott nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló
körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését
jogalap nélkül kérte, aminek következtében az adóév végén 10 ezer forintot meghaladó
befizetési különbözet mutatkozik, akkor a különbözet 12%-át kell a bevallásban szerepeltetnie
és befizetnie. A különbözetet 12%-át ennek a sornak a „c” oszlopában kell feltüntetni.
69. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó (Adónemkód:103)
Ebben a sorban a 67. és a 68. sorban lévő tételek együttes összegét kell feltüntetnie.
Amennyiben nem kell 12%-os adót fizetnie (a 68. sorban nincs adat), akkor ebbe a sorba a
67. sorban szereplő összeget kell beírnia.
A tartozását a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A 100 forintot el
nem érő tartozását nem kell befizetnie.
A személyi jövedelemadót a mellékletben feltüntetett számlaszámra kell befizetnie.
80 Szja-törvény 48. § (4) bekezdés
66
Amennyiben Önnek akár az egészségügyi hozzájárulásban, akár a nyugdíjjárulékban (nem
egyéni vállalkozói minőségben) visszaigényelhető összeg mutatkozik, akkor, e túlfizetések
vagy azok egy részének átvezetésével is teljesítheti a befizetési kötelezettségét. Ehhez töltse
ki a 1153-170-es lapot!
Ha a tartozását egy összegben nem tudja megfizetni, fizetési halasztás vagy részletfizetés
engedélyezését kérheti. Feltétlenül olvassa el az Útmutató 6. és 8. pontját, a „Az adótartozás
megfizetésére vonatkozó szabályok” című fejezetet!
70. sor: Visszaigényelhető adó, adóelőleg
Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg, illetve az adókiegyenlítés összege
(66. sor) több mint a 2011. évi adófizetési kötelezettsége (67. sor és 68. sor), a különbözetet a
70. sorban kell feltüntetnie. A 100 forintot el nem érő személyi jövedelemadó összegét az
állami adóhatóság nem téríti vissza.
Ha Ön a többletként befizetett adót nem kéri vissza, hanem egészségügyi hozzájárulás
kötelezettségre, különadó fizetési kötelezettségre, járulékra, ekho-ra, ekho további külön
fizetendő adóra kívánja elszámoltatni, akkor töltse ki a 1153-170-es lap erre szolgáló részét.
Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, ne felejtse el a 1153 főlap (C) blokkjában
a döntésének megfelelő helyen az „X”-et beírni!
Nyilatkozat a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történő
megfizetéséhez, a (A) mező kitöltése
Ha élni kíván a 100 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési
kötelezettség részletekben történő megfizetési lehetőségével, az (A) mezőben nyilatkoznia
kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A részletben történő
teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (két vagy három hónap) idő
is lehetséges a teljesítésre. A 71. sorba a választott időtartamot (2, 3, 4) kell beírnia. Olvassa
el a 8. pontnál leírtakat!
VI. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
fizetési kötelezettség elszámolása
80. sor: Ekho további különadó fizetési kötelezettség (Adónemkód: 194)
Ez a sor az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogosulatlan választásából adódóan
fizetendő adó összegének a bevallására szolgál!
Ebbe a sorba kell beírnia a 1153-08-01-es lap 264. sorban kiszámított további adót, az ekho
választására nem jogosító bevételével kapcsolatban.
Az ekho különadót a mellékletben feltüntetett számlaszámra kell befizetnie.
81. sor: Visszaigényelhető 15%-os Ekho (Adónemkód: 191)
Ebbe a sorba kell beírnia, amennyiben a 1153-08-01-es lapon a 257. sor „c”, 1153-08-02-es
lap 276. sor „e” oszlopban visszaigényelhető összeget állapított meg, az Államadósság Ellen
Alapba történő befizetésével kapcsolatban.
67
82. sor: Visszaigényelhető 11,1%-os Ekho (Adónemkód: 193)
Ebbe a sorba kell beírnia, amennyiben a 1153-08-01-es lapon a 257. sor „e”, 1153-08-02-es
lap 276. sor „g” oszlopban visszaigényelhető összeget állapított meg, az Államadósság Ellen
Alapba történő befizetésével kapcsolatban.
83. sor: Visszaigényelhető 9,5%-os Ekho (Adónemkód: 197)
Ebbe a sorba kell beírnia, amennyiben a 1153-08-01-es lapon a 257. sor „g”, 1153-08-02-es
lap 276. sor „i” oszlopban visszaigényelhető összeget állapított meg, az Államadósság Ellen
Alapba történő befizetésével kapcsolatban.
Amennyiben Ön a 81-83. sorban feltüntett teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként
jelentkező összeget, vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra,
különadó fizetési kötelezettségre, ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor
feltétlenül töltse ki a 170-es lapot is. Ne felejtse el a bevallás első oldalán az erre szolgáló
helyre az „X”-et beírni!
VII. A nyugdíjjárulék fizetési felső határt meghaladóan levont összeg
84. sor: A felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összege
(Adónemkód: 125)
Ebben a sorban kell szerepeltetnie a többletként jelentkező összeget, ha Öntől 2011-ben a
foglalkoztató az Önre vonatkozó járulékfizetési felső határt meghaladóan vont le
nyugdíjjárulékot, feltéve, hogy azt a bevallás benyújtásáig a foglalkoztatójától nem kérte
vissza és nem áll szándékában visszakérni.
2011-ben a foglalkoztatott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme után,
legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig köteles megfizetni, melynek egy naptári
napra meghatározott összege 21 000 forint, éves szinten 365 napra 7 665 000 forint. A
járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől – év közben kezdődő jogviszony esetében a
biztosítással járó jogviszony kezdete napjától – az adott év december 31. napjáig, illetve a
biztosítási jogviszony megszűnése napjáig kell számítani.
Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagynia azokat az időtartamokat,
amelyre Önnek járulék alapjául szolgáló jövedelme nem volt. Ilyen időtartam különösen az,
amely alatt Ön
• táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,
gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült;
• fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságot) töltött.
Amennyiben Önnél 2011-ben az előzőek szerinti esetek bármelyike fennállt, akkor az éves
felső határként megállapított összeget csökkentenie kell a díjazás nélküli, illetve az igazolt
távolléti időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ összegének
(21 000 forint) szorzatával. Így kell eljárnia akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony év
közben kezdődött vagy szűnt meg.
Önnek rendelkeznie kell a foglalkoztató által kiállított azon igazolásokkal, amelyekből az
Önre vonatkozó járulékalap felső határa és az Öntől levont járulék összege megállapítható.
Ha a túlvont járulék összege a 100 forintot nem éri el, azt az állami adóhatóság nem fizeti
vissza.
68
Amennyiben Ön a túlvont összeget teljes egészében nem kéri vissza, átvezetést kér, vagy a
számláján kívánja hagyni, akkor a bevallás első oldalán, a megfelelő kódkockába tett „X”- el
kérjük jelezze!
A 6%-os egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ebben a tekintetben
túlfizetése sem keletkezhetett.
VIII. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása
85. sor: A bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulás (Adónemkód:152)
Abban az esetben, ha a 1153-09-es lap 297. sorában további, a bevallással egyidejűleg
fizetendő egészségügyi hozzájárulást számított ki, azt írja be ebbe a sorba.
Az egészségügyi hozzájárulást a mellékletben feltüntetett számlaszámra kell befizetnie.
86. sor: Visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás
Ha Ön a 1153-09-es lap 298. sorában adatot tüntetett fel, akkor az oda beírt összeget írja át
ebbe a sorba.
Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget,
vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra, különadó fizetési
kötelezettségre, ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a
170-es lapot is. Ne felejtse el a bevallás első oldalán az erre a célra szolgáló helyre az
„X”-et beírni!
IX. Különadó kötelezettség elszámolása
87. sor: Befizetendő különadó (Adónemkód:305)
Ebbe a sorba kell beírnia, ha a 1153-07-es lapon a 249. sorban további, különadó alapot
képező bevételével kapcsolatban adót számított ki.
A különadót a mellékletben feltüntetett számlaszámra kell befizetnie.
88. sor: Visszaigényelhető különadó
Ebbe a sorba kell beírnia, amennyiben a 1153-07-es lapon a 250. sorban, a különadó alapot
képező bevételével kapcsolatban visszaigényelhető összeget állapított meg.
Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget,
vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra, ekho külön fizetendő
adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 170-es lapot is. Ne felejtse el a bevallás
első oldalán az erre a célra szolgáló helyre az „X”-et beírni!
X. Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése81
81 Art. 33/A. §
69
Ön a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására előírt határidőig a 1153-as
adóbevallásában bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy az Ön által az adóbevallásban
feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege azért lehet hibás, mert az adó
megállapítása szempontjából meghatározó tényállásra irányadó jogszabályi rendelkezés Ön
által elfogadott értelmezése tévesnek minősülhet. Adókedvezménnyel kapcsolatban ilyen
bejelentéssel nem élhet.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, és
önellenőrzés keretében sincs lehetőség a bejelentés utólagos megtételére.
A több jogcímen fennálló adókötelezettség esetében a bejelentést adónemenként külön-külön
kell megtennie. Az adónemre vonatkozóan tett bejelentés kiterjed ugyanazon a bevallási
nyomtatványon feltüntetett vagy feltüntethető adónem előlegére is.
A bejelentés nem bizonyítja, hogy az Ön által elfogadott jogszabály-értelmezés téves, és az
Önt nem mentesíti az adóhiány megfizetése alól.
A bejelentés díjköteles. A díj mértéke a bejelentés tárgyát képező adónemenként az
adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt összeg 0,5%-a, de legalább
100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. A díjat az adóhatóság által az erre a célra kijelölt
számlára a bejelentést tartalmazó adóbevallás benyújtásának napjáig kell megfizetnie; a
határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
A bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének díját a mellékletben feltüntetett
számlaszámra kell befizetnie.
A (B) blokkban kell a megfelelő helyen X-szel jelölnie, amennyiben a bizonytalan adójogi
helyzet bejelentésével kíván élni. Ebben az esetben jelölje a bejelenteni kívánt adónem kódját
is a megfelelő mezőben. Ha a bejelentésben több adónem is érintett, az adónemkódoknak
megfelelő mezőkbe jelölje X-szel.
A 1153-01 lap kitöltése
Nyilatkozatok
Ha Ön a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására bármely ok miatt kötelezett, akkor a
kötelezettségeivel kapcsolatos különböző nyilatkozatait itt kell megtennie.
I. Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményéhez (A)
121 -126. sorok: Ha Ön a 1153-B lap 29-31. soraiban áthúzódó kedvezményt érvényesíthet,
akkor ezt a nyilatkozatot is ki kell töltenie. A megfelelő sorokban az adóstárs nevét,
adóazonosító jelét, valamint azon lakótelek, lakás fekvése szerinti település elnevezését,
valamint helyrajzi számát kell feltüntetnie, amely ingatlan megszerzéséhez felvett hitel
törlesztésére tekintettel az adókedvezményt igénybe vette. A nyilatkozaton a
hitelszerződésben szereplő valamennyi adóstárs azonosító adatait szerepeltetnie kell. Abban
az esetben, ha adóstárs nélkül vette fel az adókedvezménnyel érintett hitelt, úgy ezt jelölje
meg (123. sor). A 126. sorba írja be, hogy az adókedvezmény érvényesítése szempontjából
Önre a 3 400 000 vagy a 4 400 000 forintos jövedelem-korlát vonatkozik. A 4 400 000
forintos jövedelem-korlát akkor vonatkozik Önre, ha az adóstársa az élet- vagy házastársa, aki
a hitellel megszerzett ingatlanban tulajdonostársa is és az adóévben legalább 6 hónapig gyesre
volt jogosult.
70
Amennyiben az (A) mezőben az adóstársak azonosító adatainak feltüntetésére az előnyomott
sorok nem elegendőek, akkor az ügyfélszolgálatok bármelyikén kérhet újabb 1153-01 lapot.
Ne felejtse el az erre a célra szolgáló helyen feltüntetni, hogy a nyomtatványból hány lapot
csatol a bevallásához!
II. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély nyilatkozata a tételes
átalányadózásról (B)
127. sor: Ha Ön a lakását, üdülőjét fizetővendéglátás keretében hasznosítja, akkor 2011-ben
is lehetősége van arra, hogy tételes átalányadózás útján tegyen eleget adófizetési
kötelezettségének.
Az egyéni vállalkozó a megszerzett bérleti, szálláshely-szolgáltatási díjak megszerzése
esetén, a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak, és
választhatja e tevékenységére a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések szerinti
adózást! Az evás egyéni vállalkozó továbbra sem élhet ezzel a lehetőséggel, mert a bérleti
díj az Ő esetében továbbra is evás bevétel.
Amennyiben 2012-ben ezen a módon kíván majd adózni, akkor az erre irányuló szándékát az
erre szolgáló helyen az „X” beírásával jelezze. Mielőtt az adózás módjáról döntene, olvassa el
az útmutató 04-es lapjának 174. sorához fűzött magyarázatot is, melyben megtalálja a tételes
átalányadózás választhatóságának a feltételeit.
Abban az esetben, ha 2011-ben az e tevékenységéből származó jövedelme után tételes
átalányadót fizetett és így akar a jövedelme után 2012-ben is adózni, akkor erről most nem
kell nyilatkoznia.
128. sor: Ha Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelmének a megállapítására 2011-re a
tételes átalányadózási módot választotta, de 2012-re nem ezen a módon kíván adózni, akkor
ezt a szándékát jelezze az „X” beírásával az erre a célra szolgáló kódkockában.
III. Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő
kedvezmény elszámolása
Amennyiben Önnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba a 2011. adóévben teljesített
befizetése (a továbbiakban: Alap) volt, a befizetés alapján a személyi jövedelemadó hatálya
alá tartozó összevonás alá eső, és az elkülönülten adózó, egyébként adóköteles jövedelmét,
az ekho szerinti bevételeit és az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adó alapját is
csökkentheti. Amennyiben az Alapba történt befizetés összege meghaladja az Ön 2011. évben
az előbbiekben meghatározott bevételt, illetve jövedelmeit, lehetősége van a le nem vont rész
után az adóalap-kedvezményt további négy adóév adóalapja terhére érvényesíteni.
A befizetést igazoló bizonylat alapján a 129. sorba írja be az Alapba teljesített 2011. adóévi
befizetés összegét.
A 130. sorba a 2011. évben összesen érvényesített összeget írja be. Ebbe a sorba összesítse az
összevonás alá eső jövedelmek, az elkülönülten adózó jövedelmek, az ekho alap terhére
igénybe vett kedvezmény(ek)et. Ne felejtse el, hogy ha az egyszerűsített vállalkozói adó
szerinti adóalapját is csökkenti a befizetéssel, azt is vegye figyelembe ennek a sornak a
meghatározásánál.
A 131. sor szolgál a következő négy (2012-2015.) adóévben még igénybe vehető összeg
beírására.
71
Ne felejtse el a nyomtatványt a (D) mezőben aláírni!
A 1153-02 lap kitöltése
Rendelkező nyilatkozatok az adóról
Általános tájékoztató arról, hogyan rendelkezhet az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztár82 és/vagy befektetési szolgáltató felé
Csak akkor rendelkezzen, ha a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag!83
Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert
nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy Önre a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!84
Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál, a pénztár igazolása szerint történt a
rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amelynél történt a
rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele!85
Több önkéntes kölcsönös pénztár esetén is csak egy pénztár jelölhető meg.86
Nyugdíj-előtakarékossági számla esetén a rendelkezési jogosultság csak abban az esetben
illeti meg a számlatulajdonost, amennyiben rendelkezik „NYESZ-R”87 jelölésű nyugdíjelőtakarékossági
számlával és nem kapott 2011-ben nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő
kifizetést (átutalást) a NYESZ-R számláról.88
Rendelkezhet akkor is, ha nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt szüntette meg a NYESZ-R
számláját, de az adóév utolsó napján még nem mondta fel azt.89
Ha mindkét rendelkezési lehetőségével élni kíván, figyeljen az összegek megosztására.90
Ha az átutalást az állami adóhatóság késedelmesen teljesíti, akkor kamatot kell
fizetnie.91 E miatt feltétlenül töltse ki a 1153-főlap (D) tábláját.
A rendelkezésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéni számláján
jóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség már a 2006. évtől megszűnt! Helyette azonos
feltételekkel és mértékben meghatározott összegnek az egyéni számlára történő utalásáról
rendelkezhet, feltéve, hogy a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag, azaz az
adóbevallásának vagy az egyszerűsített bevallást kérő vagy a munkáltatói adómegállapítást
kérő nyilatkozatának megtétele időpontjában tag. Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért
82 Szja-törvény 3. § 48. pont
83 Szja-törvény 44/A. § (1) bekezdés
84 Szja-törvény 44/A. § (5) bekezdés
85 Szja-törvény 44/A. § (2) bekezdés
86 Szja-törvény 44/A. § (2) bekezdés
87 Szja-törvény 3. § 76. pont
88 Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés a) pont
89 Szja-törvény 44/B. § (1) bekezdés
90 Szja-törvény 44/C. § (1) bekezdés
91 Art. 37. § (6) bekezdés
72
nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy a kapott
igazolás alapján Ön élhet e rendelkezési jogával (jelölje a 144. sorban X-szel). Ebben az
esetben sem írhatja be saját számlaszámát a 139. sorba, az állami adóhatóság közvetlenül
Önnek juttatja el a rendelkezése szerinti összeget a 1153 Főlap lap (D) blokkjában megjelölt
számlára.
• Az átutalni rendelt összeggel az összevont adóalap utáni adó összege (21. sor) nem
csökkenthető.
• Rendelkezni csak abban az esetben lehet, ha az adókedvezmények levonása után
marad még összevont adóalap utáni adó (36. sor).
A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár igazolása.92
A nyugdíj-előtakarékossági – NYESZ-R jelölésű – számlához is párosul rendelkezési
jogosultság.
A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a befektetési szolgáltató igazolása.93 A
nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos rendelkezési jogosultságát csak a
bevallásában gyakorolhatja.
Ön rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját, a nyilatkozattétel
időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a
rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági
számláját még nem mondta fel (ezt jelölje a 146. sorban X-szel). Ha az adott nyugdíjelőtakarékossági
számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel és a kiutalás
teljesülésének időpontjáig megszűnt, a számlavezető által az állami adóhatóságnál erre a célra
nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, az Ön kérelmére, az abban megjelölt
címre (számlára) utalja az állami adóhatóság azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan nyitott)
nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető.
Az átutalás(oka)t, azaz a költségvetési támogatást, az állami adóhatóságnak az adó
összegének visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a bevallás
beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől (elektronikus úton
benyújtott bevallás esetében február 1-től). Hibás bevallás esetén a 30 napos határidőt a
bevallás kijavításának napjától kell számítani.
Abban az esetben, ha Önnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozása van, vagy az
adóbevallása alapján fizetendő adóját határidőben – február 27-ig, illetve május 21-ig – nem
rendezte, akkor az utalásra az Ön kérelme alapján az adótartozása, illetőleg az adóbevallása
szerinti adó rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor, ha bevallási kötelezettségeinek
maradéktalanul eleget tett.94
Amennyiben Ön önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlával és nyugdíj-előtakarékossági
számlával kapcsolatosan is rendelkezik, úgy az egyes pénztárakhoz, illetőleg a nyugdíjelőtakarékossági
számlára utalandó összegek ebben az esetben sem léphetik át a törvényben
meghatározott mértéket.
Feltétlenül közölje a 138. és 142. sorban a rendelkezését az átutalás tényleges összegéről!
Az átutalt összeg nagyságát nem befolyásolja az, ha az összevont adóalap utáni,
adókedvezményekkel csökkentett adó összege önellenőrzés vagy adóellenőrzés során utóbb
92 Szja-törvény 44/A. § (3) bekezdés
93 Szja-törvény 44/B. § (3) bekezdés
94 Szja-törvény 44/A. § (2) és 44/B. § (2) bekezdés
73
változik.95 Ha azonban az önellenőrzés vagy az ellenőrzés eredményeként az
adókedvezmények levonása utáni összevont adóalap utáni adó összege (36. sor) olyan
mértékben csökken, hogy az már részben vagy egészében nem nyújt fedezetet az átutalt
összegre, akkor a különbözetet Önnek, az állami adóhatóság határozata alapján meg kell
fizetnie. Nem hoz határozatot az állami adóhatóság, ha a különbözet az 5 000 forintot nem
haladja meg.96
I. Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről
Amennyiben Ön rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott és a
rendelkezése időpontjában valamely önkéntes pénztár tagja, illetve, ha azért nem tagja az
önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, akkor töltse ki a 132-
139. sorokat, majd jelölje meg azt a pénztárt, ahová az utalást kéri, illetve, azt a pénztárat,
ahova az utalást kérné, ha nem szűnt volna meg az előzőek miatt a tagsága.
Abban az esetben, ha Ön év közben más pénztárba lépett át, úgy figyeljen arra, hogy két
helyről kap igazolást, és győződjön meg arról, hogy az igazolásai ne tartalmazzanak
halmozott adatokat, mert utóbb ennek adójogi következményei lehetnek.
Előfordulhat, hogy az Ön önkéntes kölcsönös biztosítópénztára végelszámolása, felszámolása
folyamatban van. Ebben az esetben, illetve a pénztár tevékenységének felfüggesztése esetén
az állami adóhatóság értesítése alapján Ön kérheti a bevallásában megjelölt pénztár helyett –
amennyiben más önkéntes kölcsönös pénztár tagja – másik pénztárba történő utalását a
rendelkezett összegnek. Ha nem tagja más pénztárnak, arra is lehetősége van, hogy saját
pénzforgalmi számlájára (lakcímére) kérje a rendelkezett összeget.
132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési
jogosultság
Ha Ön önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján
rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául az Ön által befizetett tagdíj,
valamint az Ön egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más jogcímen jóváírt,
egyéb jövedelemként adóköteles a pénztár által kiadott igazolásban szereplő összegek
szolgálnak.
A kedvezmény mértéke a pénztár által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési
jogosultságra jogosító összeg 20%-a, ezt kell a 132. sorba a „c” oszlopba beírnia. Ha a pénztár
igazolásán támogatói adomány és más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles
összeg is szerepel, akkor azt ne felejtse el a bevallása 12. sorában is feltüntetni, mert az Önnél
egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül. A pénztár az igazoláson csak a december
31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja.
Az ezen a jogcímen Önt megillető összeg nem lehet több mint 100 000 forint. Ha a
132. sorban szereplő összeg 100 000 forintnál kevesebb, erre a kisebb összegre, ha több,
akkor a 100 000 forintra teheti meg a rendelkező nyilatkozatát.
Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január
1 –e előtt töltik be (145. sor). Ha Ön is ebbe a korcsoportba tartozik, akkor az Ön esetében a
rendelkezésre jogosító legmagasabb összeg nem 100 000, hanem 130 000 forint lehet.
95 Szja-törvény 44/C. § (2) bekezdés
96 Szja-törvény 44/C. § (3) bekezdés
74
Amennyiben Ön a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztárnak
is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési jog
gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény (137. sor) legmagasabb
összege 120 000 forint, ha Ön az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-e előtt tölti
be, akkor pedig 150 000 forint lehet (145. sor).
133. sor: Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba
befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság
Ha Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőnek a
tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési jogát
gyakorolni.
A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett, a rendelkezés alapjául szolgáló
összeg 20%-a, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben Ön a nyugdíjkorhatárt az Önre
irányadó szabályok szerint 2020. január 1-e előtt tölti be (145. sor), akkor a kedvezmény
legmagasabb összege 130 000 forint lehet.
A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. Abban az esetben, ha Ön az
egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte, vagy
a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor ügyeljen
arra, hogy az egészségpénztárakkal, valamint – feltéve, hogy önsegélyező pénztári tagságára
tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni, – az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos
kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 100 000, illetőleg a már említett feltétel
megléte esetén a 130 000 forintot. A lekötött összeghez, valamint a prevenciós
szolgáltatáshoz kapcsolódó rendelkezési jogra vonatkozó tudnivalókat a 134. és a 135. sorhoz
készült magyarázatból ismerheti meg.
Amennyiben Ön az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja a
rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege (137. sor) nem lehet több
120 000, illetőleg a 2020. január 1-e előtti Önre vonatkozó nyugdíjkorhatár (145. sor) esetén a
150 000 forintnál, ezért ennek a sornak a kitöltésénél erre is legyen figyelemmel.
A kedvezmény alapjául szolgáló összeggel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat a
132. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.
134. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban lekötött
összeg kedvezménye
Amennyiben Ön az egészségpénztárnál, önsegélyező pénztárnál vezetett egyéni számláján a
fennálló számlakövetelésből az Ön által meghatározott összeget legalább 24 hónapra
lekötötte, akkor az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a
további rendelkezésre jogosítja a lekötés évéről szóló adóbevallásban. A pénztár által kiállított
igazoláson feltüntetett összeg 10%-át e sor „b” oszlopában kell szerepeltetnie.
Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a lekötést akár részben is megszűnteti (feltöri),
az ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20%-kal növelt összegben kell visszafizetnie! A
20%-kal növelt összeget a feltörés évéről szóló adóbevallásban kell szerepeltetnie, és a
bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A lekötött összeg feltöréséről a
pénztár az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat. Amennyiben Ön a 2009-es és/vagy a
75
2010-es évről szóló bevallásában ezen a címen adókedvezményt érvényesített, és a lekötött
összeget akár részben is feltörte, akkor olvassa el az 52. sorhoz fűzött magyarázatot is.
Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkor
szerepeltessen adatot, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- és
önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege – a 135. sorban
szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel – a 100 000, illetőleg
a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel együtt a
120 000, illetőleg a 150 000 forintot.
135. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár prevenciós
szolgáltatásának kedvezménye97
Ha Ön önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a
külön törvényben98 meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a megbízása
alapján a pénztár által kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A
kedvezményre jogosító összeget a pénztár az igazoláson külön feltünteti.
Amennyiben Ön ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyeljen arra, hogy az e sor „b”
oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorban feltüntetendő
kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhoz
kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint a
nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt, a 120 000, illetőleg a
150 000 forintot.
136. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyező pénztári
kedvezmény együttes összege
Ennek a sornak a „c” oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező
pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények (133-135. sorok) együttes összegét kell feltüntetnie.
Ügyeljen arra, hogy az ezen a címen érvényesíthető kedvezmény nem lehet több 100 000,
illetőleg 130 000 forintnál.
137. sor: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege
Ennek a sornak a „d” oszlopában a 132. és 136. sorok „c” oszlopaiban feltüntetett
kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetnie.
Amennyiben Ön csak nyugdíjpénztárhoz (132. sor) vagy csak egészség és/vagy önsegélyező
pénztárhoz (136. sor) kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeg
legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.
Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz
(132. és 136. sor) kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb
120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.
138. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg
Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 137. sor „d” oszlopában szereplő összeget írja be, amelyet az
összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára kíván
97 Szja-törvény 44/A. § (1) bekezdés c) pont
98 1993. évi XCVI. törvény
76
utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap
utáni adó összege (36. sor) kevesebb, mint amekkora összegre Ön egyébként a befizetései és
az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne (137. sor), akkor ebben a sorban csak akkora
összeget szerepeltessen, hogy arra az összevont adóalap utáni adó, azaz a 36. sorban szereplő
összeg fedezetet nyújtson. Amennyiben Ön NYESZ-R számlát is nyitott, és az arra befizetett
összegre tekintettel is rendelkezni kíván, akkor az átutalni rendelt összeg beírásakor legyen
figyelemmel a 142. sorba beírni kívánt összegre!
A sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz!
139. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz
Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes pénztárat, ahová az átutalást kéri. Ne felejtse el
feltüntetni a pénztár adószámát és pénzforgalmi számlaszámát. E nélkül a bevallása hibás
lesz!
Ha Ön több pénztárnak is tagja, akkor is csak egy pénztár jelölhető meg, az általános
ismertetésnél leírt feltételekkel.
Kérjük, a nyilatkozaton megjelölt önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak a pénzforgalmi
számlaszámát írja be, mert a saját pénzforgalmi számlájának (folyószámlájának) vagy más
magánszemély pénzforgalmi számlájának a beírása esetén a bevallása hibás lesz.
Amennyiben Ön az állami adóhatóság utalásakor már nem tagja annak a pénztárnak, ahová
a „kedvezmény” utalását kérte, akkor az átutalni kért összeget:
• más pénztárba történő átlépés esetén a pénztárnak a befogadó pénztárba kell
továbbutalnia;
• ha nyugdíjszolgáltatás miatt nem tagja a pénztárnak a magánszemély, akkor a
rendelkezése szerinti összeget az általa megadott címre (számlára) az állami
adóhatóság átutalja;
• ha teljesítéskor a magánszemély már nem él, az állami adóhatóságnak a
kedvezményezett(ek)nek kell kiutalnia;
• minden más esetben, így a tagsági viszony megszűnésekor az állami adóhatóságnál, az
erre a célra nyitott beszedési számlára utalja vissza.
Ez utóbbi esetben Ön akkor juthat hozzá a rendelkezett összeghez, ha az állami
adóhatósághoz benyújtott kérelmében igazolja, hogy a pénztári tagsága Önnek nem felróható
ok miatt szűnt meg.
Abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételekor nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg a
tagsági jogviszonya, akkor a 144. sorba tett „X” bejegyzéssel kell ezt jelölnie.
A pénztári egyéni számlára az állami adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót
fizetnie, ami azt is jelenti, hogy ez az összeg a következő évben nem vehető figyelembe a
rendelkezési jog alapjaként sem.
II. Rendelkezés a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegről
Önnek lehetősége van arra, hogy befektetési szolgáltatónál lévő nyugdíj-előtakarékossági
számlájára utalandó összegről rendelkezzen.
A nyugdíj-előtakarékossági számla csak a Magyarország törvényes fizetőeszközében – ez
jelenleg a forint – vezethető.
A kedvező adózási rendelkezések csak arra a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkoznak,
77
amelyen a számlavezető befektetési szolgáltató a „NYESZ-R” jelzést99 feltüntette. Ilyen
jelzéssel csak egy nyugdíj-előtakarékossági számla rendelkezhet.
Amennyiben Ön a NYESZ-R számláján rendelkezésre álló összeget nyugdíjszolgáltatásként
veszi igénybe, akkor az így megszerzett jövedelem nyugdíjnak minősül. Erre akkor van
lehetősége, ha igazolja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben100 meghatározott
nyugdíjra jogosult, és a számlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően került
sor a felmondásra.
Amennyiben az Ön részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (átutalás) történik,
akkor az egyéb összevonás alá eső jövedelemként lesz adóköteles. Az egyéb jövedelemmel
kapcsolatos tudnivalókról a 12. sorhoz fűzött magyarázatban olvashat.
Figyelem! Abban az esetben, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nemnyugdíjszolgáltatásról
rendelkezett, akkor az adóbevallásában nem tehet nyilatkozatot,
valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján már átutalt (nyilvántartott adózott
követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összeget – nyugdíjelőtakarékossági
számla vezetője által kiadott igazolás alapján – köteles 20%-kal növelt
összeggel az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás
benyújtására előírt határidőig megfizetni. (52. sor)
Önnek nem kell a fent leírtakat alkalmazni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb
jövedelmet megállapítani, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott
(pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését 2011-ben a nyugdíjelőtakarékossági
számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött
pénzösszeggé alakítják át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba
helyezte, azonban
• 2011-ben, az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíjelőtakarékossági
nyilatkozatot nem tehet, és
• rendelkező nyilatkozata alapján 2009-ben és 2010-ben átutalt jóváírásnak megfelelő
összeget 20%-kal növelt összeggel köteles a 1153-C lapon az 52. sorban bevallani,
valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni (kivéve, ha azt már
megfizette),
azzal, hogy
• a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó
szokásos piaci értéken, továbbá a befizetés évének az átalakítás napjának éve minősül;
• a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci
érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe;
• ha a tartós befektetési szerződést megkötő befektetési szolgáltató vagy hitelintézet
nem a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, akkor a megszüntetett számla
vezetője a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik
számlavezető számára a halmozott összegeket.
141. sor: A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 20%-a
Amennyiben Ön 2011-ben a Magyarország törvényes fizetőeszközében a „NYESZ-R”
jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetést teljesített, akkor a számlavezető
99 Szja-törvény 3. § 76. pont
100 Szja-törvény 3. § 23. pont
78
által igazolt összeg 20%-áról, legfeljebb 100 000 forintról, ha Ön az Önre vonatkozó öregségi
nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt tölti be, 130 000 forintról rendelkezhet (145. sor).
Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelyről az előzőekben ismertetett
szabályok alapján Ön rendelkezni jogosult.
142. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg
Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri és arra az
adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó összege (36. sor)
fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni
számlájára történő utalásról is rendelkezett (138. sor), akkor arra is legyen figyelemmel e sor
kitöltésekor. Amennyiben a 141. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése kötelező, e
nélkül a bevallása hibás lesz.
143. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz
Ebben a sorban nevezze meg a befektetési szolgáltatót, tüntesse fel adószámát, és ha a
befektetési szolgáltató egyben hitelintézet is, közölje az Ön befektetési szolgáltatójánál
vezetett NYESZ-R pénzforgalmi számlaszámát is. Ezt a befektetési szolgáltatótól kapott
igazolásának tartalmaznia kell!
Ha a befektetési szolgáltatója nem hitelintézet, a befektetési szolgáltató pénzforgalmi
számlaszámát írja be az erre szolgáló helyre. Ebben az esetben a kapott igazolásának a
befektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát kell tartalmaznia!
Azt a befektetési szolgáltatót jelölje meg, amely által vezetett „NYESZ-R” jelzéssel ellátott
nyugdíj-előtakarékossági számlájára a 142. sorban feltüntetett összeg átutalását kéri.
Kérjük, hogy más pénzforgalmi számlaszámot ne jelöljön meg, mert az állami adóhatóság
csak a NYESZ-R számláját vezető befektetési szolgáltató (hitelintézet) pénzforgalmi
számlájára teljesítheti az átutalást!
A NYESZ-R számlára az állami adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie,
azonban az nem képezi a következő évi rendelkezés alapját sem.101
III. Nyilatkozat hiányában megszűnt magánnyugdíjpénztári tagsági viszony esetén, az
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján történő rendelkezés
147. sor: A magánnyugdíjpénztár által 2010. november 3-át követően az önkéntes
kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés 20%-a, legfeljebb 300 000 forint
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át követően102 történt visszalépése esetén a
magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket.
Új kedvezmény!
A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át
követő visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozattal a pénztár igazolása
101 Szja-törvény 7. § (1) bekezdés e) pont
102 Mpt-törvény 123. § (6) bekezdés
79
alapján rendelkezhet103 a visszalépő tagi kifizetések 20%-ának megfelelő, de legfeljebb
300 000 forint összegű adó visszatérítéséről.
A rendelkezés az összevont adóalap adójának a terhére történhet, az adókedvezmények,
és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz és a nyugdíj-előtakarékossági számlára
rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a
magánnyugdíjpénztár által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összegnek
megfelelően.
148. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg
Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri és arra az
összevont adóalap utáni adó összege (36. sor) az adókedvezmények levonása után
fennmaradó része fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál
vezetett egyéni számlájára történő utalásról (138. sor) és/vagy NYESZ-R számlára történő
utalásról (142. sor) is rendelkezett, akkor arra is legyen figyelemmel e sor kitöltésekor.
Amennyiben a 147. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése kötelező, e nélkül a
bevallása hibás lesz.
149. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz
Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes kölcsönös nyugdíj-pénztárat, ahová az átutalást
kéri. Ne felejtse el feltüntetni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár adószámát és
pénzforgalmi számlaszámát is. E nélkül a bevallása hibás lesz!
Ha Ön több önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak is tagja, akkor is csak az a pénztár
jelölhető meg, amelyhez a magánnyugdíjpénztár az utalást teljesítette.
Kérjük, hogy a nyilatkozaton megjelölt önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi
számlaszámát írja be, mert a saját pénzforgalmi számlájának (folyószámlájának) vagy más
magánszemély pénzforgalmi számlájának a beírása esetén a bevallása hibás lesz!
Ne felejtse el a nyomtatványt az (E) mezőben aláírni!
A 1153-03-as lap kitöltése
Eltartottak adatai a családi adóalap kedvezmény igénybevételéhez
Ezt a lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az összevont adóalapját családi kedvezmény címén
kívánja csökkenteni.
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy ezen a lapon nyilatkozzon
• a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
• a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról.
A nyilatkozaton fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett
eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.
A 151-153. sorok: Az eltartottak adatai
103 Szja-törvény 84/M. § (1) bekezdés
80
Ezekben a sorokban az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában a
természetes azonosító adatokat kell feltüntetnie. Ügyeljen arra, hogy az eltartottak természetes
azonosító adatait (név, születési név, születés időpontja, helye, az eltartott anyja neve, állandó
lakcíme) pontosan írja be.
154. sor: Nyilatkozat a várandósságról (A blokk)
Amennyiben a családi kedvezményt magzatra tekintettel (is) kívánja érvényesíteni, akkor
ezen a lapon az erre szolgáló nyilatkozatot ki kell töltenie. Az erre a célra szolgáló helyen fel
kell tüntetnie, hogy az adóévben a kedvezményre jogosító várandósság mely időszakban
(időszakokban) állt fenn. A magzatok számát is jelölni kell.
Ha a magzat (ikermagzat) felismerése a bevallás benyújtását követően történik, a várandósság
időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi
kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
A várandósság tényéről kiadott orvosi igazolással kell rendelkeznie.
155 – 157. sorok: Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról (B –C blokk)
A családi kedvezmény összege ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen,
azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal - amennyiben a
gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az
összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve
azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni).
Amennyiben a kedvezményt megosztja, akkor az előzőek szerint kell nyilatkoznia a
házastársának, élettársának a saját adóbevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítást kérő
nyilatkozatában.
Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az eltartottak feltüntetésére nem elegendőek, akkor
ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A
nyomtatványon az erre a célra szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A
bevallás első oldalán az erre szolgáló kódkockában jelezze, hogy a bevallásához hány darab
1153-03-as lapot csatol.
A 1153-04-es lap kitöltése
Az elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk részletezése
Ezt a lapot akkor kell kitöltenie és beküldenie, ha Ön a lapon szereplő, elkülönülten adózó
jövedelme(ke)t szerzett 2011-ben.
Fontos változás! Megszűnt az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem különadózó
jövedelemként történő megállapításának a lehetősége, ha ilyen jövedelemmel
rendelkezik, akkor azt az összevont adóalap részeként kell bevallani a 1153-A lap
7. „önálló tevékenységből származó jövedelem” sorban!
A vagyonátruházásból származó jövedelem
161. – 162. sorok: Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből (átruházásából) származó
81
jövedelem és adója
Ezekbe a sorokba kell beírnia Önnek az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből
(átruházásából) származó jövedelmét és annak adóját. Az adó mértéke a jövedelem 16%-a.
Ha Ön 2011. évben ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog értékesítésből, illetve
ingatlanlízing meghiúsulása miatt jutott bevételhez, feltétlenül olvassa el az e sorokhoz
írt tájékoztatót és tanulmányozza át a példatárban található példákat.
Ingatlannak minősül104 a föld (telek) és a földdel alkotórészi kapcsolatban lévő minden
dolog. Ilyen különösen az épület, az építmény. Kivételt képez a földingatlan
tulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termés, termény. (pl. lábon álló fa.)
Vagyoni értékű jognak minősül105 a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és
használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Nem tekinthető vagyoni
értékű jognak az albérlet és az ágybérlet.
Ha az Ön által értékesített ingatlan olyan országban van, amely országgal Magyarországnak
nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, akkor az értékesítésből származó
jövedelme egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül, és azt a 12. sorban kell
bevallania.
Ingatlan értékesítésből származó bevételnek számít az ingatlan, vagyoni értékű jog
átruházásából származó minden olyan bevétel,106 amelyet az átruházásra tekintettel
megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a
jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a
vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként
(nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más
hasonló okiratban meghatározott értéke.
A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az
ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci
értékét meghaladó része.
A külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő
átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett
jövedelmét a 1148-as bevallásban kell bevallania.
Az ingatlanok cseréje során szerzett jövedelem is adóköteles. Ezt úgy kell tekinteni,
mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna.
Nem számít ingatlan értékesítésnek a termőföldről szóló törvényben meghatározott
birtokösszevonási célú önkéntes földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik,
akkor az így kapott pénzösszeg teljes egészében egyéb jövedelemnek számít. Ezt viszont nem
itt, hanem a 12. sorban kell feltüntetnie.
104 Szja-törvény 3. § 29. pont
105 Szja-törvény 3. § 31. pont
106 Szja-törvény 61. § (1) – (2) bekezdés
82
Nem számít bevételnek és nem kell bevallani a 2011-ben értékesített vagyoni értékű jogból
származó jövedelmet akkor, ha az értékesített vagyoni értékű jogot Ön 1982. január 1-jét
megelőzően szerezte. Az 1982. január 1-jét követően megszerzett és nem lakáshoz,
lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és
költségek különbözete) teljes egészében adóköteles. Így például, ha Ön egy üzlethelyiség
bérleti jogát 1982. január 1-jét követően szerezte meg, akkor az átruházás ellenértékeként
kapott összeg és az abból levonható költségek különbözetét teljes egészében jövedelemnek
kell tekintenie, függetlenül attól, hogy a bérleti jog megszerzése és az átruházása között hány
év telt el.
Adómentes az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem és nem
kell bevallania, ha Ön
• a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni
értékű jognak a házastársa által történt megváltásából szerzett jövedelmet;
• más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján
ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében;
• a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról
való lemondásért kapott térítést (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói
határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is);
• a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése
esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzattól kapott térítést;
• a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, és a
termőföldjét a nyugdíj előtti (gazdaságátadási) támogatás feltételeként adta el.
A termőföld értékesítésével kapcsolatos adózási (mentességi) szabályok e sor magyarázatában
önálló cím alatt olvashatók.
Az ingatlanértékesítésből származó bevétel, az előzőekben felsorolt kivételekkel, minden
esetben adóköteles, de nem kell azt bevallania akkor, ha jövedelme abból nem keletkezett.
Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingatlan
szerzése 1996-ban vagy azt megelőzően, lakás esetén 2006-ban vagy az azt megelőző
években történt, illetve ha az átruházásból származó bevétele eléri vagy meghaladja az
elszámolható költségeinek összegét.
Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontja
Az ingatlan (ingatlanrész) és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni
értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek
tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági
határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a jövedelem megszerzésének időpontja
az a nap, amelyen az átruházásról szóló szerződés kelt.
83
Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzésének időpontja:107
• az a nap, amely napon az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz
benyújtották;
• az 1986. július 1-je előtt kelt szerződések esetében az illetékhivatalnál történő
benyújtás napja;
• az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a
szerzésről szóló szerződés keltének napja;
• a vagyoni értékű jog, ingatlan tulajdonjog öröklés útján történő szerzése esetén
(amikor az örökség megnyílik), az örökhagyó halálának a napja;
• a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlan tekintetében – függetlenül attól, hogy
mikor jegyezték be tulajdonosként –, a házastársára vonatkozó szerzés időpontja;
• földrendezés, a kisajátítás során megszerzett csereingatlan esetén az eredeti ingatlan
szerzési időpontja;
• a tartós használatba kapott, majd a jogszabály alapján tulajdonba adott ingatlan
esetében, a tartós használatról szóló szerződés földhivatalban történt bemutatása;
A földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének időpontja:108
• A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően 2007. december 31-éig
felépített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épület, továbbá a bővítéssel
létesített épületrész esetében a szerzés időpontja a földterület, eredeti ingatlan
tulajdonjogának a megszerzésével azonos;
• A magánszemély tulajdonában (birtokában) lévő ingatlanon 2007. december 31-ét
követően épített (a meglévő helyett újjáépített, leválasztott, megosztott), bővített
épület, építmény, épületrész, építményrész szerzési időpontja a magánszemély
választása szerint
o Annak az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat
jogerőre emelkedésének az időpontja, amelyet követően az ingatlanon további
építés, bővítés nem történt; (Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az
adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzési időpont
független attól, hogy a földterület, amelyre a ráépítés történt, vagy az ingatlan,
amelyen további bővítés történt, mikor került a magánszemély tulajdonába.);
o a szerzési időpont a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés
megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy a
földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor,
illetőleg 2008. január 1-je előtt meglévő épített ingatlan bevétel-része
tekintetében az általános szabály szerinti szerzési időponttal és – esetenként
külön-külön – a ráépítés, létesítés, alapterületnövelés bevétel-része
tekintetében a használatbavételi engedélyről szóló határozat jogerőre
emelkedésének időpontjával kell azonosnak tekinteni (megosztásos módszer).
• Ha az értékesített ingatlan olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még
nem rendelkező épített-ingatlan, vagy alapterület-bővített ingatlan, amely esetében a
ráépítés, vagy a bővítés a legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedély
jogerőre emelkedésének a napját követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban
(birtokban) tartás időszakában történt, akkor a hitelt érdemlően bizonyított tényleges
107 Szja-törvény 60. § (1), (2) bekezdés
108 Szja-törvény 60. § (3) bekezdés
84
használatbavétel évét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell a
megszerzés évének tekinteni.
Az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítéséből származó
jövedelem kiszámítása
A jövedelmet úgy kapjuk meg, hogy a bevételt csökkentjük az elszámolható igazolt
kiadásokkal és a kapott összeget a tulajdonban tartás időszakára tekintettel korrigáljuk
(csökkentjük).
Bevételként109 kell figyelembe venni mindazt a bevételt, amelyet az elidegenítésre tekintettel
megszerzett.
Amennyiben a bevétel az értékesített ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerződéskötés
napján érvényes szokásos piaci értékét meghaladja, akkor a vételárnak a piaci értéket
meghaladó része teljes egészében egyéb összevonás alá jövedelemnek minősül, amelyet a
bevallás 12. sorában kell szerepeltetnie.
Csere esetén a cserébe kapott ingatlannak a jövedelemszerzés időpontjában érvényes szokásos
piaci értékét kell bevételnek tekinteni. Amennyiben a cseréhez pénzben kifizetett értékkiegyenlítés
is kapcsolódik, akkor a pénzt megszerző magánszemélynél azt is bevételként kell
figyelembe venni.
Amennyiben az értékesített ingatlan megszerzése több időpontban történt, akkor a
szerzési időpontokhoz hozzá kell rendelni a hozzájuk tartozó bevételrészeket.
– Abban az esetben, ha az értékesített ingatlanból több időpontban szerzett tulajdoni
hányadokat, akkor a bevételt a megszerzett tulajdoni hányadok arányában kell
megosztani.
– Ha az eredeti ingatlanon 2007. december 31-ét követően építés, bővítés történt és Ön a
megosztásos módszert alkalmazza, akkor a bevételt az eredeti ingatlan és az épített
ingatlan/ingatlanok szerzési összegeinek arányában kell megosztani.
A bevételből levonható110 a számlával, okirattal igazolt:
• az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg;
• a szerzéssel kapcsolatos kiadás (illeték, ügyvédi költség stb.);
• az értéknövelő beruházás költsége;
• az értékesítéssel, átruházással kapcsolatos kiadások (hirdetési díj, ügyvédi költség
stb.).
• az árvízkárok helyreállítása során ingyenesen kapott nagyobb értékű ingatlan 2011-
ben történt elidegenítésekor, az eredeti ingatlan értéke és a helyreállított ingatlan
értéke közötti, visszafizetett különbözet.
Nem vonható le a bevételből:
• az a kiadás, amelyet a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével
szemben számol(t) el költségként.
109 Szja-törvény 61. § (1) bekezdés
110 Szja-törvény 62. § (1) bekezdés
85
Értéknövelő beruházásnak tekintendő111 az ingatlan szokásos piaci értékét növelő
ráfordítás – igazolt kiadás –, valamint az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az
átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben, az ingatlan
állagmegóvása céljából történt kiadás.
Ha Ön a jövedelmét a bevallás benyújtásáig cél szerinti felhasználásra fordította, akkor ezt az
összeget kiadásként nem veheti figyelembe, mert az nem minősül költségnek az ingatlan
értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során.
Megszerzésre fordított összeg:112
a) az átruházásról szóló szerződésben megjelölt vételár, amely az esetlegesen átvállalt
tartozás összegét is magában foglalja (csere esetén a csereszerződésben rögzített
érték);
b) a vételi jog gyakorlása során a kárpótlásról szóló törvény alapján megszerzett
termőföld, erdőművelési ágú föld esetén a vételárként szereplő összeg;
c) az önkormányzattól megvásárolt lakás esetében a ténylegesen megfizetett –
kedvezményekkel csökkentett – vételár;
d) az ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített, ujjá épített ingatlan (épület,
épületrész, építmény, építményrész), valamint az említett időpontot követő bővítés
esetében a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig
(az ilyen engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig), ennek
hiányában a tényleges használatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg,
akkor az átruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított
számlák együttes értéke, de legalább a beépített anyag értéke;
e) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha
1) a szerzési érték az első három pont szerinti esetben nem állapítható meg,
2) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog
szerzése örökléssel, ajándékozással történt
azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem
adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés
esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan
értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50
százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illetékkiszabás
alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;
f) ha az előző pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,
1) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a
hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;
2) ajándékozással szerzett ingatlan esetében
- az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás
költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az
ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi
szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési
időponthoz tartozó számított összegnek minősül,
vagy
- az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén
választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték,
továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb
111 Szja-törvény 3. § 32/b) pont
112 Szja-törvény 62. § (2) bekezdés
86
kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes
összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal,
hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a
ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési
időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó
számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek)
arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz
tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott
forgalmi érték minősül.
Ha a szerzéskori érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-
val kell csökkenteni, azzal, hogy más kiadás költségként nem számolható el.113
Közös tulajdon értékesítése esetén, – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy a tulajdonijog
korlátozása hiányában – a tulajdonostársak mindegyike a tulajdoni hányadának megfelelően
veszi figyelembe a bevételt, a ráfordításokat és így a jövedelmet is.114
A társasházi közös tulajdon értékesítése115 esetén a tulajdonosoknak külön-külön kell
bevallást benyújtaniuk akkor, ha a társasház közgyűlése a tulajdoni hányadok szerinti
adózásról döntött. A bevételből a jövedelmet a tulajdoni hányadnak megfelelően kell
megállapítani.
A jövedelem megállapítása a számított összegből
Lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén116
A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összegből (a számított összegből) a
következő feltételekkel és mértékkel kell a jövedelmet meghatározni.
Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy
ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó
földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog
(haszonélvezeti jog) átruházása esetén a jövedelem meghatározása a szerzés időpontjától
függően – a számított összeg és a következő táblázat szerinti százalék figyelembe vételével
történik.
Ha a szerzés éve a számított összeg
2006, vagy 2006. előtti 0%-a a jövedelem
2007 30%-a a jövedelem
2008 60%-a a jövedelem
2009 90%-a a jövedelem
2010 100%-a a jövedelem
2011 100%-a a jövedelem
113 Szja-törvény 62. § (3) bekezdés
114 Szja-törvény 4. § (6) bekezdés
115 Szja-törvény 75. § (3), (4) bekezdés
116 Szja-törvény 62. § (6) bekezdés
87
Abban az esetben, ha Ön a lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakását 2011-ben
átruházta,117 a számított összeghez hozzá kell adnia a lakásszerzési kedvezmény alapjaként
korábban érvényesített összeget, feltéve, hogy ennek a lakásnak az átruházása a lakásszerzési
kedvezmény érvényesítését követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.
Nem lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén118
Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld,
üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségek
különbözeteként számított jövedelmet évenként, a számított jövedelem 10-10%-a csökkenti,
ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évek
valamelyikében történt.
A 2011-ben értékesített, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében a számított
jövedelem a következők szerint csökkenthető:
Ha a szerzés éve a csökkentés mértéke
2005 10%
2004 20%
2003 30%
2002 40%
2001 50%
2000 60%
1999 70%
1998 80%
1997 90%
1996 100%
1996. előtti 100%
Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c”
oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított 16%-
os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel.
Figyelem! Ha a 2011-ben értékesített ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből
származó jövedelmét cél szerint felhasználta, akkor a cél szerinti felhasználásra fordított
összeget és levont adóját, a 06-01-es lapon kell feltüntetnie!
Az állami adóhatóság az adót az Ön kérelmére mérsékelheti, vagy elengedheti az Ön
jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog
átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel.
Ingatlanlízing meghiúsulása miatt szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok119
117 Szja-törvény 62. § (7) bekezdés
118 Szja-törvény 62.§ (4) bekezdés
119 Szja-törvény 63. § (8), (9) bekezdés
88
2008. évtől kezdődően, az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulása miatt szerzett jövedelmekre
is alkalmazhatóak az ingatlan-átruházásból származó jövedelmek adózására vonatkozó
szabályok.
A jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján, az Önt – a meghiúsulás miatt –
megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből kiindulva kell megállapítani. Ebben az esetben a
számított összegnek a bevételt kell tekinteni, az ingatlan megszerzés évének pedig az ügyleti
szerződés megkötésének az éve minősül. Az előbbiek figyelembevételével, lakáslízing
meghiúsulása esetén az ötéves, más ingatlanlízing meghiúsulása esetén a tizenöt éves
számítási szabály alkalmazásával kell értelemszerűen megállapítani a jövedelmet.
Abban az esetben például, ha egy lakáslízing-szerződés megkötésének éve 2006., és az azt
követő ötödik évben (2011-ben) hiúsulna meg a szerződés, akkor az Önt megillető összeg már
nem adóköteles.
Ha Önnek az ingatlanlízing meghiúsulása miatt adóköteles jövedelme keletkezett, akkor ilyen
esetben is jogosult a jövedelem cél szerinti felhasználására (az adókiegyenlítésre).
A termőföld elidegenítéséből származó jövedelemre vonatkozó szabályok120
Adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek a 200 000 forintot meg
nem haladó része, ha az éves összes jövedelem a 4 318 000 forintot nem haladja meg, és az
értékesítés:
• regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik, aki azt
legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként
hasznosítja;
• az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részére
történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe
adja.
Amennyiben a termőföld értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a 200 000 forintot
és a magánszemély összes éves jövedelme (20. sor) – az ingatlan értékesítéséből származó
jövedelem kivételével – nem haladja meg a 4 318 000 forintot, akkor a jövedelem 200 000
forint feletti részét az adóbevallásban fel kell tüntetni. Ekkor a 16%-os adót a jövedelem
200 000 forinttal csökkentett része után kell az „e” oszlopba beírni. Abban az esetben, ha az
összes jövedelem több 4 318 000 forintnál, akkor a jövedelem egésze után meg kell fizetni a
16%-os adót.
Amennyiben az átruházás az utóbb említett cél megvalósulása mellett a részarány tulajdon
megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól a jövedelem
nagyságától függetlenül.
Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó
jövedelem akkor, ha az értékesítés
• regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély
részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló
jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként
vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep
takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas
vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre
bérbe adja;
120 Szja-törvény 1. számú melléklet 9.5.
89
• magánszemély részére birtok összevonási céllal történt;
• a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális
földprogram céljából történt;
• a Nemzeti Földalap javára történt.
Amennyiben az átruházás az önkormányzat részére történik, akkor a szerződésnek
tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel
meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát is.
Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó
rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt
nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel.
Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét
is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú
nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie.
Amennyiben a vevő a termőföldről szóló nyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti,
termőföld átruházásából származó jövedelemként kell bevallania az átruházásról (vásárlásról)
szóló szerződésben meghatározott ellenértéket.
Abban az esetben, ha Ön az előzőek szerinti feltételeknek megfelelően értékesítette a
termőföldjét 2011-ben, erről nem kell a bevallásban nyilatkoznia. Ha a termőföld
értékesítéséből származó jövedelme adómentes és e mellett nincs más bevallásadási
kötelezettség alá eső jövedelme, a bevallást nem kell benyújtania.
Ha Ön a kárpótlási eljárás során megszerzett termőföldet,121 erdőt értékesítette, az ebből
származó jövedelme után is 16%-os adót kell fizetnie. Ekkor a 161. sor „b” oszlopába a teljes
bevételt, a „c” oszlopba a szerzéskori forgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlása során
vételárként szereplő összeget jelenti), az esetleges értéknövelő beruházás költségét és a
szerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia.
Amennyiben a szerzést követő hatodik évben vagy azt követően került sor a termőföld
értékesítésére, akkor az előzőek szerint kiszámított jövedelmére is vonatkozik az évenkénti
10-10%-os jövedelemcsökkentési lehetőség. A „d” oszlopban a jövedelmet, az „e” oszlopban
pedig ennek 16%-os adóját kell feltüntetnie.
Abban az esetben, ha a kárpótlásban szerzett termőföldjét eladja és a keletkezett
jövedelmének teljes összegét az értékesítéstől számított egy éven belül belföldön – a
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában – fekvő
mezőgazdasági művelésű termőföld vásárlására fordítja, a befizetett adót az ingatlanügyi
hatósághoz benyújtott szerződés másolati példányának csatolásával visszakérheti.
Amennyiben a földvásárlás az adóbevallás benyújtásáig megtörténik, az adót nem kell
befizetnie.
Ez a kedvezmény alkalmazható az olyan termőföld értékesítéséből származó
jövedelemre is, amely termőföldet az 1992. évi I. törvény alapján részarányföldtulajdonosként
kapott, majd azt önálló ingatlanként tulajdonjogának bejegyzése mellett
Önnek önálló ingatlanként kiadtak. Az erdőművelési ágú föld esetén is a termőföldre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
121 Szja-törvény 64. § (2) bekezdés
90
A bevallás kitöltése ilyen esetben a következő: a 161. sor „b” oszlopba a bevételt, a
„c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba a jövedelmet kell beírni. Az „e” oszlopba 0, az
„a” oszlopba pedig a „d” oszlopban feltüntetett jövedelem utáni 16%-os adó kerül!
Ebben az esetben igazolni kell az állami adóhatóság felé a földvásárlást a földhivatal által
iktatott szerződés másolatával. A szerződést ne a bevallással együtt, hanem külön borítékban
(kísérőlevéllel) küldje be az állami adóhatósághoz.
Abban az esetben, ha a jövedelemnek csak egy részét fordítja termőföld megvásárlására, a
teljes jövedelem után meg kell fizetnie az adót.
Az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog 2011. évben történő átruházásából származó
jövedelem cél szerinti felhasználásának kedvezménye
2008. évtől kezdődően, az értékesített ingatlan után a korábbi években megszokottaktól
eltérően, lakásszerzési kedvezményt nem lehet igénybe venni.
A jövedelmet be kell vallania akkor is, ha az ingatlan és a vagyoni értékű jog az
adóévben történő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallás benyújtásáig teljes
egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját
maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek
lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban)
biztosított férőhely megszerzésére használta fel (továbbiakban: cél szerinti felhasználás).
A jövedelem cél szerinti felhasználása során a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj
előre történő megfizetésével is megvalósulhat.
Fentieknek megfelelően az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelme
után megállapított adót, vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét nem kell
megfizetnie. A cél szerinti felhasználás esetén a bevallás 161. és/vagy 162. sor „d”
oszlopokból számított jövedelmet a 06-01-es lap 209. sor „a” oszlopában kell
feltüntetnie. A számított jövedelem utáni 16%-os adót a 161. és/vagy 162. sor „e”
oszlopaiban, és a felhasznált összeg adóját (legfeljebb az „e” oszlopban szereplő adók
összegét) a 06-01-es lap 209. sor „b” oszlopába is be kell írnia. A cél szerinti felhasználás
tényét a bevallásában külön nem kell közölnie, de a 06-01-es lapot ne felejtse el kitölteni!
A cél szerinti felhasználás igazolásához szükséges:
• a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat,
• az összeg felhasználását igazoló okirat,
• a rokonsági fokot bizonyító közokirat,
• élettársi kapcsolat esetében az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű
magánokirat.
Nem alkalmazható a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezmény akkor, ha a
férőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerzi meg a magánszemély.
Adóbevallásában az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing
meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználás kedvezményét csak akkor
érvényesítheti, ha a cél szerinti felhasználás a bevallás benyújtásáig megtörtént.
91
A bevallásban a cél szerinti felhasználás kedvezményét úgy érvényesítheti, hogy a sor „e”
oszlopába a jövedelem után kiszámított adót írja be. Ezt követően ki kell számolnia a cél
szerint felhasznált jövedelem utáni adó összegét is. Ha az adóját cél szerinti szerzés miatt
csökkenti, a szerzésre fordított összeget és adóját – legfeljebb azonban annyit, amennyi az
ingatlan értékesítéséből származó jövedelme és adó összege – a 1153-06-01 lap 209. sorába
írja be! A cél szerinti felhasználás igazolására szolgáló iratokat a bevallásban érvényesített
csökkentés esetén nem kell az állami adóhatóságnak megküldenie, azonban a szükséges
iratokat őrizze meg, hogy egy esetleges ellenőrzés során igazolni tudja a cél szerinti
felhasználást.
Adókiegyenlítés
Amennyiben az ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adó megfizetésre került,
az átruházást követő első vagy második adóévről szóló adóbevallásban adókiegyenlítésre
jogosult, melyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló bevallásában a korábban megfizetett
adó mértékéig érvényesíthet.
Ha Önnek a 2009., és/vagy 2010. évben ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből
származott jövedelme, a jövedelem után megállapított és megfizetett adóból le kell vonni a
2011. évben a cél szerint felhasznált összeg adóját.
Nyilatkozat az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing
meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználásáról
Abban az esetben, ha Ön, az ingatlan és a vagyoni értékű jog 2011. évben történő
értékesítéséből származó jövedelmét a bevallása benyújtásáig teljes egészében (vagy részben)
a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója
vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más
hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely (cél
szerinti) megszerzésére használta fel, akkor a 06-01-es lap kitöltése egyben a felhasználás
tényének közlése is, ezért nem kell külön nyilatkoznia. Nyilatkozatnak minősül, ha az
ingatlanlízing meghiúsulásából származó jövedelmét az előzőek szerint használta fel a
bevallása benyújtásáig, és azt a 06-01-es lapon jelzi.122
A lakásszerzési kedvezmény érvényesítése a 2007. december 31-ig értékesített
(átruházott) ingatlanok esetében
A 2007. december 31-ig értékesített ingatlanok esetében a jövedelem lakáscélú felhasználását
az Szja-törvény továbbra is biztosítja azzal, hogy az említett időpontig átruházott
ingatlanoknál, az átruházásból származó jövedelem lakáscélú felhasználására a
2007. december 31-én hatályos előírásait rendeli el alkalmazni.
Az átmeneti rendelkezés alapján érvényesíthető lakásszerzési kedvezményt a lakáscélú
felhasználásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentésével lehet igénybe venni.
163. sor: Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója123
Ebben a sorban kell feltüntetni az ingó vagyontárgyak nem üzletszerű értékesítéséből
származó jövedelem adóköteles részét és 16%-os adóját.
122 Szja-törvény 63. § (2) bekezdés
123 Szja-törvény 58. §
92
Üzletszerűnek kell tekinteni az ingó vagyontárgy értékesítését, ha az ellenérték fejében
történik, és az ügylettel kapcsolatban az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett
alanyaként érvényesítheti az áfa levonási jogát a magánszemély.
Amennyiben az ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerű tevékenysége keretében történt,124
akkor az értékesítésből származó jövedelmének az adókötelezettségére az önálló
tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia (7. sor).
Abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséért a szerződéskötés időpontjában
érvényes piaci árnál nagyobb vételárat kapott, akkor a piaci árat meghaladó bevétele egyéb
összevonás alá eső jövedelem és a 12. sorban kell bevallania.
Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet az
átruházásra tekintettel megszerzett. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében
kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint
az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként
(nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági
szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
Ingó értékesítésből származó jövedelemnek minősül az önálló tevékenységet folytató
magánszemélyek (az egyéni vállalkozók is ide tartoznak ebből a szempontból) által a nem
kizárólag üzleti célt szolgáló vagyontárgyak (gép, jármű, berendezés, felszerelési tárgy)
értékesítéséből származó jövedelem is, amelyek után az értékcsökkenési leírást átalányban
számolták el. Ha kizárólag üzleti célú tárgyi eszközt értékesít az önálló tevékenységet folytató
magánszemély és annak beszerzési költségeit a tevékenységéből származó bevételéből
elszámolta, akkor az értékesítésből származó bevétel a tevékenység bevételének része. Ha a
tevékenység megszüntetését követően kerül sor az értékesítésre, akkor ingó értékesítésről van
szó, de az önálló tevékenység során elszámolt szerzési értékkel a bevétel már nem
csökkenthető.
Nem minősül ingó értékesítésnek a földterület tulajdonosának változása nélkül értékesített
lábon álló fa, betakarítatlan termés, termény. Ebben az esetben önálló tevékenység jogcímen
keletkezik a jövedelem, amelyet a 7., illetőleg a 10. sorban kell bevallani.
Nem kell adót fizetni az év során az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem után, ha
azok adója együttesen nem több 32 000 forintnál. Ez valójában azt jelenti, hogy az ingóságok
értékesítéséből származó jövedelem együttesen sem haladja meg a 200 000 forintot.
Ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200 000 forintot
meghaladja, akkor csak a 200 000 forint feletti rész után kell a 16%-os adót megfizetni.
Az évi 200 000 forintot el nem érő jövedelmet nem kell bevallani. Ha azonban az ingó
vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem 2011-ben meghaladta a 200 000 forintot,
akkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 32 000 forinttal csökkenteni kell.
Amennyiben az értékesített ingó vagyontárgy közös tulajdont képez, akkor – figyelemmel a
tulajdonjogi korlátozásokra is – az értékesítésből származó jövedelmet a tulajdonostársaknak
meg kell osztaniuk.
124 Szja-törvény 58. § (8) bekezdés
93
A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó
bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással
kapcsolatban felmerült, igazolt költségeket és a vagyontárgy értékét növelő ráfordításokat (ha
azokat korábban költségként még nem számolták el).
Értéknövelő beruházásnak tekintendő az a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás (igazolt
kiadás), amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja
és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti
bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése,
helyreállítása céljából történt.
A szerzéskori érték:
• a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény, stb. szerinti érték;
• cserébe kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték;
• örökléssel szerzett ingóság esetén a hagyatéki eljárásban megállapított érték;
• ajándék (ingyenes szerzés) esetén pedig az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték;
• illetékkiszabás hiányában, a szerzéskori szokásos piaci érték;
• a külföldről behozott ingóságok esetében a vám megállapításánál figyelembe vett
érték (a megfizetett vám költségként levonható a bevételből);
• a vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetében a számla szerinti, forintra átszámított
érték.
Amennyiben az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel
25%-a tekinthető jövedelemnek és más összegek ez esetben nem vonhatók le. Példa az ingó
vagyontárgy értékesítésből származó jövedelem kiszámításához a példatárban található.
Az ingó vagyonért kapott bevételt e sor „b” oszlopában, a költségeket – 25%-os
jövedelemszámítás esetén a bevétel 75%-át – a „c” oszlopban tüntesse fel. A „d” oszlopba az
adóköteles jövedelmet kell beírni.
A jövedelem 16%-os adóját 32 000 forinttal csökkentve kell az „e” oszlopba beírni.
165. sor: Árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelem125
Ebben a sorban az árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelmét és a jövedelem 16%-os
adóját kell szerepeltetnie.
Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházására
tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére
és a járulékos költségekre fordított kiadás együttes összegét.
Ha Ön az értékpapír értékesítésekor a vevőjének részletfizetést engedélyezett, és a teljes
vételárat nem kapta meg 2011-ben, akkor a jövedelmét a részletnek a teljes vételárhoz
viszonyított arányában kell meghatároznia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes
vételárból kiindulva meg kell határoznia a jövedelmét, majd ebből 2011-re olyan hányadot
kell jövedelemként bevallania, amilyen hányadot Ön a vételárból 2011-ben a vevőjétől
megkapott.
125 Szja-törvény 67. §
94
Amennyiben az értékpapír átruházásáért kapott ellenérték teljes összege valamely
később bekövetkező feltételtől függ, akkor úgy kell tekinteni, mintha a feltételek
megvalósultak volna, és az eladó a vételárat részletekben kapná meg. Amennyiben utóbb
valamely feltétel nem teljesül, és ezért az eladó javára adókülönbözet mutatkozik, az
önellenőrzéssel igényelhető vissza.
Abban az esetben, ha az eladót további, – a fix vételáron felül az egyes jövőbeli feltételekhez
kapcsolódóan, de előre ki nem kötött – juttatás is megilleti, akkor a fix vételáron felüli rész
egyéb összevonás alá eső jövedelemként kell a 12. sorban feltüntetni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában értékpapír126 alatt minden olyan
okirat, adat értendő, amelyet a Polgári Törvénykönyv, vagy a kibocsátás helyének joga
értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül még a közkereseti társaság részére rendelkezésre
bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni
betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy,
átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági
kölcsön kivételével. Értékpapírnak minősül továbbá a más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni
részesedés is.
Amennyiben 2011. évben árfolyamnyereségből származó jövedelmet szerzett, az igazolt
szerzési érték- és járulékos költségadatok alapján megállapított jövedelmet ennek a sornak a
„d” oszlopába kell beírnia és a 16%-os adót az „e” oszlopba. A kifizető által figyelembe nem
vett (igazolt) szerzési érték és járulékos költség a bevallásban érvényesíthető. Az adót a
bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
Az értékpapír megszerzésére fordított összeg:
• ellenőrzött tőkepiaci ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügylet szerinti, igazolt
ellenérték;
• ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződéssel megszerzett
értékpapírnál a szerződésben foglalt ellenértékből az átruházásig igazoltan megfizetett
összeg;
• társas vállalkozás alapítása útján szerzett értékpapír esetén az értékpapír átruházásáig a
társas vállalkozás részére igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő
okiratban meghatározott értéke, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban
meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a
bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni (ezt a rendelkezést kell alkalmazni a
társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő
felemelésével megszerzett értékpapírra is);
• a vállalkozásból kivont jövedelem címén megszerzett értékpapír esetében az ezen a
címen megszerzett bevételként figyelembe veendő érték;
• csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében
kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség
szerinti érték;
• az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír
megszerzésekor jövedelemnek minősül, a jövedelemként figyelembe vett összeg,
amelyet növelni kell az átruházásig a magánszemély által teljesített ellenértékkel;
126 Szja-törvény 3. § 34. pont
95
• az MRP szervezet által a magánszemély tulajdonába adott értékpapír esetében az
értékpapír átadásáig a magánszemély által saját erő címén befizetett összegből az
értékpapírra arányosan jutó rész;
• a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték
nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az átalakuláskor lezárt
névérték az eredeti szerzőnél és örökösénél, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát
képezte;
• az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által
ingyenesen juttatott értékpapír juttatáskori névértéke az eredeti szerzőnél és az
örökösénél, ez utóbbinál akkor, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte;
• az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az előző pontok
szerinti esetekben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel,
ajándékozással történt azzal, hogy
- ha az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem
adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg,
öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki
eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás
esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci
értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az
illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,
- ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki
leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír
értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési
érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték
hiányában nulla,
növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt
ellenértékkel;
• az előzőekben nem említett esetekben a megszerzés érdekében a magánszemély által
az értékpapír átruházásáig igazoltan megfizetett összeg.
Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség:
• a befektetési szolgáltató részére a befektetési szolgáltatási, befektető szolgáltatási
tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenység ellenértéke;
• az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke;
• a kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott értékpapír megszerzésére fordított
összeg vagy – ha az értékpapírt a magánszemély visszaszolgáltatni nem tudja – a
fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;
• az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték;
• a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése
esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a
megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, és a megszerzésre fordított érték
közül a nagyobb vehető figyelembe;
• az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló jegyzési, vételi jog ellenértéke;
• az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértéke.
(Az utóbbi két esetben az ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetén, ide kell
számítani a jog megszerzésekor adóköteles összeget is.)
96
Ha Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereségből származó jövedelme után külföldön is
fizetett adót, akkor ezt a jövedelmét a 05-ös lap 181. sorában kell szerepeltetnie!
Nem tekintendő árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapír kölcsönzéséből,
valamint az értékpapír értékesítéséből származó azon jövedelem, amelynek egészét vagy
meghatározott részét a törvényi rendelkezés alapján, más jogcímen megszerzettnek kell
tekinteni. Ilyen lehet pl. a vételi jog alapján megszerzett bevételnek az a része, amely
meghaladja az értékpapírnak az átruházásakor érvényes szokásos piaci értékét, illetőleg a
bevételnek az a része is, amely az értékpapír vagy más vagyoni érték elidegenítése során a
szokásos piaci értéket meghaladja.
Egyéb jövedelemként adóköteles az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi
személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az
értékpapír megszerzésére fordított összeget meghaladó része is.
Árfolyamnyereség az olyan értékpapír értékesítéséből származó jövedelem is, amelyet a
magánszemély a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a
társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerzett
meg.
Ha Ön az eredeti jogosultként – vagy az eredeti jogosult örököseként hagyatéki eljárás
keretében – megszerzett kárpótlási jegyének felhasználásával az állami tulajdon
privatizációja során szerzett részvényét, üzletrészét tőzsdén kívüli ügylet keretében
elidegenítette, akkor az ebből származó jövedelme ugyancsak árfolyamnyereségként adózik.
Amennyiben Ön a nem eredeti jogosultként megszerzett kárpótlási jegy felhasználásával
szerzett az állami tulajdon privatizációja révén részvényt, üzletrészt és azt elidegenítette 2011-
ben, akkor a bevételnek arra a részére, amely meghaladja a megszerzésre fordított összeget, az
árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Árfolyamnyereségből származik a kedvezményezett részesedéscsere útján a pénzben
megszerzett bevételnek az egésze, valamint az értékpapírban megszerzett bevétel egésze is, ha
a magánszemély az értékpapírban megszerzett bevétel adózására ezt választja. A választásáról
az adóbevallásában nyilatkoznia kell!
Amennyiben Ön a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzett értékpapírból
származó jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkor az „a” oszlopban az „1”
számjegy beírásával jelezze.
Abban az esetben, ha Ön nem tekintette bevételnek, a kifizetőnek tett nyilatkozatában a
kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírból származó jövedelmét,
akkor azt ebben a sorban jelezze az „2” számjegy beírásával.
Az értékpapír átruházásából származó, árfolyamnyereségnek minősülő jövedelem nem
csökkenthető az adóévben elszenvedett árfolyamveszteség összegével.
166. sor: A tartós befektetésből származó jövedelem és adója127
Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül – a feltételek megléte mellett – a
pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel
127Szja-törvény 67/B. §
97
történő lekötése révén, a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek
(ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor
irányadó szokásos piaci értékét is), a lekötött pénzösszeget meghaladó része, azaz a lekötési
hozam. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az
említett jövedelem tekintetében a tartós befektetésre vonatkozó adózási szabályokat
alkalmazzák.
Amennyiben Önnek tartós befektetésből származó jövedelemről van igazolása, akkor a „d”
oszlopba a jövedelmet, és az „e” oszlopba a megállapított adót írja be.
Lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy
összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés,
amelyet a befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.)
együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben, valamint a lekötés
folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben, a vállalt lekötési időszak
utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként
vezetett lekötési nyilvántartásban tart.
A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési
időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető, és át
nem csoportosítható. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval,
hitelintézettel egy tartós befektetési szerződés köthető.
A magánszemély a lekötött pénzösszeg hozamának a terhére a külön-külön megkötött tartós
befektetési szerződés alapján
• ellenőrzött tőkepiaci ügyletben, forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan
forintban denominált pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a
befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne,
• kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is),
takarékbetétben, forintban történő elhelyezésre
vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást
adhat. A befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a befektetést
rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.
Lekötési hozamot
• a lekötési időszak megszűnésekor (az ötéves lekötési időszak utolsó napján, illetve –
ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési
időszak utolsó napján);
• a lekötés megszakításakor (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a
befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi
eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)
kell megállapítani. Ha a hároméves lekötési időszak utolsó napján a lekötési időszakot a
lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben
– kerül meghosszabbításra, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem
kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező halála
esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.
Az adó mértéke
• 0% az ötéves lekötési időszak utolsó napján;
98
• 10%, ha a lekötés nem kerül meghosszabbításra a hároméves lekötési időszak utolsó
napján, vagy a lekötés a lekötött pénzösszegnek egy részére nem kerül
meghosszabbításra az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napján,
illetve, ha a lekötés a kétéves lekötési időszakban kerül megszakításra, a megszakítás
napján;
• 16%, ha a lekötés az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt
kerül megszakításra, a megszakítás napján
megállapított lekötési hozam után.
Nem kell bevallani a tartós befektetésből származó jövedelmet, ha az adójának mértéke
nulla százalék. Egyéb esetben az adót a bevallásában kell megállapítani, és a bevallás
benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.
A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből
származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg. Ebben az esetben a
megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre – jogcíme szerint – a
rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni:
• ha a jövedelmet a szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés,
megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított
összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,
• az adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor
érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből
keletkezett.
Befizetésnek minősül az is, ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a
nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági
értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett
lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át azzal,
hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.
Befizetés továbbá, az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő
pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra
megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési
nyilvántartásban tartása, azzal, hogy
• a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az
ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke,
illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;
• a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét
kell figyelembe venni.
167. sor: Osztalék címén megszerzett jövedelem128
Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2011-ben, akkor annak összegét és adóját ezekbe a
sorokba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. A jövedelmet a „d” oszlopba, az
adó összegét pedig az „e” oszlopba kell beírnia.
Ha Ön külföldről is kapott osztalék jövedelmet, akkor azt a 05-ös lapon szerepeltesse!
128 Szja-törvény 66. §
99
Az osztalék után az adó mértéke 2011-ben 16%.
Fontos! Minden esetben vegye figyelembe az osztalék kifizetésekor a kifizetőtől kapott
igazolást. Az osztalékelőleget az osztalékká válás évében kell jövedelemként bevallani.
Osztaléknak minősül a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részesedése, a
társaság adózás utáni eredményéből. Osztaléknak minősül az adózott eredményből
kifizetett kamatozó részvény utáni kamat összege is. Osztaléknak minősül a
kockázatitőkealap-jegy hozama is.
Amennyiben Ön külföldön szerzett osztaléknak minősülő jövedelmet, azt a 1153-05 lapon
kell a 182. sorban bevallania.
Az előzőeken túlmenően a személyi jövedelemadóban osztaléknak minősül az ügyvédi iroda,
közjegyzői iroda, valamint a végrehajtó iroda tagjának az adózott eredményből juttatott
összeg. Az adott iroda által kiállított igazolás alapján vegye figyelembe az
osztalékjövedelmet.
Ha Ön 2010-ben osztalékelőleget kapott és annak egésze, vagy egy része 2011-ben osztalékká
vált, akkor az osztalékká vált osztalékelőleget és az azt terhelő adót a kifizető által kiadott
igazolás alapján e sorban tüntesse fel.
Az osztalékkal (osztalékelőleggel) kapcsolatos szabályok alkalmazása tekintetében
kifizető:129 belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató is, ha a magánszemély nála
vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről
származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá).
Ügyeljen arra, hogy a bevallás 56. sorának „b” oszlopába az igazoláson szereplő, levont adó
összegét beírja attól függetlenül, hogy azt, vagy annak egy részét Öntől ténylegesen nem
2011-ben vonta le a kifizető.
168. sor: A privatizációs lízing130 jövedelme és adója
Ha Önnek privatizációs lízingszerződésből volt jövedelme 2011-ben, akkor e jövedelmét, és
az ez után kiszámított 16%-os adót ebben a sorban kell bevallania, amennyiben az adót a
kifizető nem vonta le.
Ilyen címen akkor keletkezik adókötelezettsége, ha az eladó által a tulajdonába adott
vagyonrészt vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, illetőleg a lízingbe vett
társaság jogutód nélkül megszűnik.
Ha Ön a tulajdonába adott vagyonrészt elidegeníti, akkor jövedelemként a lízingbe vett
társaság, privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértékét, vagy – ha az több – az
ellenértékét kell figyelembe vennie.
Ha Ön a társaság jogutód nélküli megszűnése következtében jutott ezen a címen
jövedelemhez, akkor bevételnek és egyben jövedelemnek is az ellenérték számít akkor is, ha
az kevesebb, mint a névérték.
129 Art. 178. § 18. pont és Szja-törvény 66. § (3) bekezdés a) pont
130 Szja-törvény 77. § és a 9. számú melléklet
100
Nem számít jövedelemnek az az összeg, amelyet a megszerzés érdekében a saját adózott
jövedelméből lízingdíj címén fizetett.
Az előzőek szerint megállapított jövedelmet a 168. sor „d” oszlopába, a 16%-kal számított
adót pedig az „e” oszlopba írja be.
169. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem és adója131
Ha Ön 2011-ben értékpapír kölcsönzése címén szerzett jövedelmet, akkor azt és annak adóját
ebben a sorban kell bevallania. Az értékpapír kölcsönzése címén kapott bevétele teljes
egészében jövedelem, ezt kell e sor „d” oszlopába beírnia. A jövedelem utáni 16%-os adó
feltüntetésére ennek a sornak az „e” oszlopa szolgál.
A tőkepiacról szóló törvény132 szerint az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír olyan
átruházása, amelynek eredményeként a kölcsönbe vevő a kölcsönbe kapott értékpapírral
sajátjaként rendelkezik, vagyis azt el is idegenítheti. A kölcsönszerződésben a kölcsönvevő
kötelezettséget vállal arra, hogy a meghatározott időpontban (a szerződés határozott időre
köthető, de a futamidő egy évnél hosszabb nem lehet) a kölcsönbe vevő köteles azonos
darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt a kölcsönbe adónak visszaadni.
Amennyiben a lejáratkor a kölcsönbe vevő nem tudja az értékpapírt visszaadni, akkor a
tőkepiacról szóló törvény rendelkezései figyelembe vételével köteles kártérítést fizetni.
Sajátos szabályok vonatkoznak a kölcsönbe kapott értékpapír értékesítése során keletkezett
árfolyamnyereségből származó jövedelem adókötelezettségére.
Az árfolyamnyereséget vagy veszteséget a kölcsönbe vevőnek nem az értékesítéskor, hanem
az értékpapír visszaszolgáltatásakor, ha pedig visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a szerződés
megszűnésekor kell megállapítania. A kölcsönbe kapott értékpapír elidegenítéséből származó
jövedelmét nem itt, hanem az árfolyamnyereségből származó jövedelmei között a 165. sorban
kell szerepeltetnie.
170. sor: Kamatból származó jövedelem és adója133
A kamat címén megszerzett jövedelem adóköteles, amely után az adó mértéke 16%.
A kifizetőtől szerzett kamatjövedelmet nem kell a bevallani, az után az adót a kifizető
állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a
rendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót von le a jövedelemből, mert az Ön
nyilatkozatának hiányában, illetve nem megfelelő nyilatkozata miatt nem veszi figyelembe
teljes összegben a bevételt csökkentő tételeket, azaz az értékpapír megszerzésére fordított
érték és járulékos költségek összegét. A többletként levont adó miatti különbözetet az
adóbevallásában vagy önellenőrzéssel rendezheti.
Egyebekben Önnek csak akkor van adóbevallási – és fizetési kötelezettsége, ha a
kamatjövedelem nem kifizetőtől származik.
171. sor: Csereügyletből származó jövedelem és adója134
131 Szja-törvény 65/A. §
132 2001. évi CXX. tv. (Tpt.)
133 Szja-törvény 65. §
134 Szja-törvény 65/B. §
101
A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló135 törvény határozza meg. E törvény szerint:
deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet az, amely, valamely pénzügyi instrumentum
cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy
határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze, és általában
jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.
Az ügylet lényege az, hogy a magánszemély egy kötelezettségéhez (vagy jogosultságához)
kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt), más jövőbeni kiadásra (vagy bevételre)
cserél úgy, hogy ez a csere a résztvevő felek számára kockázatot jelent.
A megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét az előzőektől
eltérően, a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy,
valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a
szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az
ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – a
felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek
kikötésével ért el.
A csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget a kifizető (kifizető hiányában a
magánszemély) állapítja meg.
A kifizető a jövedelemről és/vagy veszteségről – ügyletenként – a magánszemély számára
az adóévet követő január 31-éig igazolást ad, de a kifizetőt nem terheli adó, adóelőleg
levonási kötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése a magánszemély feladata, azaz az
adóbevallása benyújtásának határidejéig bevallja és megfizeti az adót.
Kifizető hiányában a csereügyletből származó jövedelmet Önnek kell nyilvántartania
ügyletenként.
Lehetőség van az adóéven túlnyúló (az adóévek között), ugyanazon csereügylethez
kapcsolódó veszteséget az ugyanazon csereügylet jövedelmével szemben figyelembe
venni. Ezt adókiegyenlítéssel teheti meg.
Mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 1153-06-02-es lap 222-238. sorait!
A 230. és 238. sor „b” oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelem együttes
összegét írja be a 171. sor „d” oszlopába, az ezt terhelő 16% adót, pedig az „e” oszlopba.
Fontos! Nem számítható össze az egyes ügyleteken elért jövedelem, a másik ügylet
veszteségével!
172. sor: Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója136
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által
kötött ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján, a magánszemély által, az adóévben elért
pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a
magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes
összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti
135 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 7. pont
136 Szja-törvény 67./A §
102
veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
Fontos! Fentiekből következik, hogy lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek csak azt az
ügyletet lehet tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás.
A jövedelem számításakor, az összes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti
veszteség összevetése alapján kell jövedelmet vagy veszteséget számítani.
Az adókiegyenlítés számításánál csak az adóévben vagy az azt megelőző két évben
elszenvedett ügyleti veszteség vehető figyelembe. Az adókiegyenlítés számításának szabálya
a 1153-06-01-es lap 212-220. sorához tartozó útmutatóban található. Ha Ön a bevallásában
adókiegyenlítést kíván érvényesíteni, ezeket a sorokat is töltse ki.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet a – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre, árura
kötött ügylet, valamint a szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi
elszámolással lezáródó azonnali ügylet, amennyiben az megfelel az ügyletre vonatkozó
rendelkezéseknek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési
szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár
közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott - a szokásos piaci
értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik, és
• Amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt
tevékenység tárgyát képezi,
• Amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon
tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal
Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és
- az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység
tárgyát képezi, és
- ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a
PSZÁF közötti információcsere, és
- amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség
megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát
tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.
Amennyiben a 2011. évben elért – pénzben elszámolt – ügyleti nyereségei együttes összege
több mint az Önt terhelő – pénzben elszámolt – ügyleti veszteségei együttes összege, akkor e
jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, a 16%-os adót pedig az „e” oszlopában kell
bevallania.
A jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie,
a következők alkalmazásával.
Abban az esetben, ha a 2011. évben, a pénzben elszámolt ügyleti veszteségei együttes összege
meghaladja a pénzben elszámolt ügyleti nyereségei együttes összegét, Önnek 2011. évben az
ellenőrzött tőkepiaci ügyletből vesztesége keletkezett. A veszteség összegét, e sor „a”
oszlopában kell bevallania. Az adókiegyenlítés kiszámítása a 1153-06-01-es lap 212-
220. sorai szolgálnak. Ne feledje, a 172. sort akkor is ki kell töltenie, ha adókiegyenlítést nem
kíván (vagy nem tud) igénybe venni.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről a befektetési szolgáltató bizonylatot állít ki, amely
alapján Önnek kell az értékpapírra, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogokra előírt
nyilvántartást vezetnie oly módon, hogy abból az adókötelezettségét meg tudja állapítani. Az
ellenőrzött tőkepiaci ügyletről kiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett
adatokat a kifizető a Szja-törvény szabályai szerint, forintra átszámítva is feltünteti.
103
Az ellenőrzött tőkepiacon értékesített értékpapírokból származó jövedelem megállapítására az
árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni
(165. sor).
Abban az esetben, ha Ön az ellenőrzött tőkepiaci ügylet során kereskedelmi árut ruházott
át, az ügylet során megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből
származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia (7. sor).
Ha Ön társas vállalkozás tagjaként jegyzett tőkeemelés vagy átalakulás során 2007. december
31-e után jutott adófizetés nélkül értékpapír formájában a vagyonnövekményhez, majd az
értékpapírt ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében átruházta, akkor az értékpapír névértékéből,
de legfeljebb a bevételből a vagyonnövekménynek megfelelő részre, az árfolyamnyereségre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia (165. sor).
173. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem137 és adója
Ha Ön 2011-ben a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének
tőkekivonás útján történő leszállítása, illetőleg a társas vállalkozásban fennálló tagi
jogviszonyának megszűnése következtében jövedelmet szerzett, akkor annak összegét kell
ennek a sornak a „d” oszlopába beírnia a kapott igazolás alapján. Vállalkozásból kivont
vagyonként adóköteles az a jövedelme is, amelyet a társas vállalkozás cégbejegyzési
kérelmének elutasítására, a cégbejegyzési eljárás megszüntetésére tekintettel szerzett. Ebben a
sorban kell a jövedelmet szerepeltetnie akkor is, ha Ön MRP szervezet tagja volt és a
szervezet 2011-ben történő megszűnése következtében jutott jövedelemhez. A vállalkozásból
kivont vagyon adókötelezettsége szempontjából társas vállalkozásnak tekintendő az alacsony
adókulcsú államnak nem minősülő országban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb
szervezet is akkor, ha a társasági adónak megfelelő adó alanya.
A jövedelem utáni 16%-os adókötelezettséget, e sor „e” oszlopában kell szerepeltetnie.
A megszerzésre fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó
szabályok szerint kell megállapítani.
Az MRP szervezet megszűnése esetén a bevételnek az a része minősül jövedelemnek, amely
meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába még nem került értékpapírok
együttes könyv szerinti értékét.
174. sor: A fizetővendéglátó tételes átalányadója138
Amennyiben Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelme után 2011-ben a tételes
átalányadózás szabályai szerint adózik, úgy ennek a sornak az „e” oszlopában az éves
átalányadó összegét kell feltüntetnie, amely kiadott szobánként évi 32 000 forint.139 Az adó
összegét nem befolyásolja, ha Ön e tevékenységét nem egész évben gyakorolta. E
tevékenységére tekintettel Önnek egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell. Olvassa el a
1153-09-es laphoz készült útmutatót is!
Ne felejtse el az éves átalányadó összegét („e” oszlop) a 179. sor „d” oszlop meghatározása
során figyelembe venni!
137 Szja-törvény 68. §
138 Szja-törvény 57/A. §
139 Szja-törvény 57/A. § (4) bekezdés
104
Nem minősül fizetővendéglátó tevékenységnek és így tételes átalányadózásra sem jogosít a
szálláshelynek vagy egy részének ugyanazon vendég számára történő, egybefüggően
90 napnál hosszabb idejű bérbeadása.
A tételes átalányadózásra csak akkor jogosult, ha a szálláshely hasznosítása a tulajdonában
vagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőjében történik. Ha több lakással vagy
üdülővel rendelkezik, akkor tételes átalányadózás esetén közülük csak egy ingatlanában
folytathatja ezt a tevékenységet.
A tételes átalányadózást akkor választhatta, ha Ön a fizetővendéglátó tevékenységét nem
egyéni vállalkozóként végzi, hanem az önkormányzatnál bejegyzett fizetővendéglátóként, és
az erről szóló igazolást az önkormányzat jegyzője Önnek kiadta, és ennek tényét, a kiadást
követő 15 napon belül az állami adóhatóságnál bejelentette. Amennyiben már korábban is
nyilvántartott fizetővendéglátó volt, és adózására a 2010-es évre nem a tételes átalányadózást
választotta, akkor 2011-re a tételes átalányadózás választásáról a 2010. évről szóló 1053-as
személyi jövedelemadó bevalláson kellett nyilatkoznia.
Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választása jogszerű volt, de a választást követően
az alkalmazhatóság bármely feltételének a tevékenység gyakorlása már nem felelt meg,140
akkor annak a negyedévnek az első napjától, amely negyedévben a változás bekövetkezett, a
fizetővendéglátásból származó bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből
származó jövedelmekre (7. sor) vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A tételes átalányadót
ekkor arányosan annyi negyedévre kell megfizetnie, ahány negyedévre a tételes átalányadózás
alkalmazható volt.
Ha Ön 2011-re a tételes átalányadózást választotta ugyan, de a választás feltételei már a
választáskor sem valósultak meg, úgy e tevékenységből származó egész évi bevétel
adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (7. sor) vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmaznia.
Amennyiben Ön 2012-re is a tételes átalányadózást választja, úgy azt nem kell jelölnie. Ha
2012-re-ra nem kíván a fizetővendéglátásból származó jövedelme után tételes átalányadót
fizetni, akkor erről a 1153-01–es lap 128. sorában nyilatkozzon.
Amennyiben 2011-re nem a tételes átalányadózási módot alkalmazta, de 2012-re ezen a
módon kíván adózni, akkor a 1153-01-es lap 127. sorában kell erről nyilatkoznia.
Abban az esetben, ha a fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, az erre tekintettel az
Önt megillető, a megszűnést követően érkező bevételét és felmerülő költségét, a megszűnés
időpontját megelőzően szerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekintenie.
175. sor: Az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója és vállalkozói
osztalékalap utáni adója, valamint a vállalkozói osztalékalap összege
Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként 2011-re a vállalkozói személyi jövedelemadózást
választotta, akkor ezt a sort a 1153-13-as lapokhoz készült útmutató segítségével tudja
kitölteni. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét
2011. évben megszüntette, például ha a 2011. évben a személyi jövedelemadó hatálya alól tért
át a társasági adó hatálya alá és a megszűnésig a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai
140 Szja-törvény 57/A. § (5) bekezdés
105
szerint adózott. Ne felejtse el, hogy a vállalkozói osztalékalap után egészségügyi hozzájárulás
fizetési kötelezettsége is lehet.
E sor „a” oszlopába a vállalkozói személyi jövedelemadó összegét (1153-13-04-es lap
462. sor) és a 1153-13-05-ös lap 482. és 483. sorában szereplő fizetendő adók együttes
összegét írja be (175. sor „a” oszlop=462c/d+482c/d+483c/d).
A „d” oszlopban a vállalkozói adóalap összegét kell feltüntetni a 1153-13-05-ös lap
477. sorából (175. sor „d” oszlop=477c/d)
Az „e” oszlopban a vállalkozói osztalékalap adóját írja be a 1153-13-05-ös lap 478. sorából
(175. sor „e” oszlop=478c/d)
Kérjük, olvassa el az egyéni vállalkozói útmutató erre vonatkozó részeit!
176. sor: Egyéb forrásadós jövedelmek és ezek adója
Ha Önnek olyan – úgynevezett forrásadós – jövedelme is volt, amely bevallás köteles, és az
adót Önnek kell megfizetnie, valamint (vagy) a 161-175. sorokban megjelölt jövedelmek
között külön nincs megnevezve, akkor e sor „d” oszlopában a jövedelmet, ennek adóját pedig
az „e” oszlopban tüntesse fel. Ne felejtse el beírni az „a” oszlopban fehéren hagyott téglalapba
a jövedelem megnevezését.
177. sor: A külön adózó jövedelmek és azok adója
Ebben a sorban összegezze a 161-176. sorok „d” és „e” oszlopainak jövedelem és adó
összegeit.
178. sor: Az államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalapkedvezmény
összege
Abban az esetben, ha Ön az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (továbbiakban:
Alap) a 2011. évben befizetést teljesített, úgy lehetősége van a befizetett összeg után – a
befizetést igazoló bizonylat alapján – az Önt terhelő bevallásköteles elkülönülten adózó
jövedelmek adóalapját a befizetett összeggel csökkenteni.
Fontos! Az Alapba befizetett összeggel nem csak az elkülönülten adózó jövedelmét, hanem
az összevont adóalapját, az ekho szerint adózó bevételét és az egyszerűsített vállalkozói
adóalapját is csökkentheti. Amennyiben az Alapba történt befizetés összege meghaladja a
2011. évben az előbbiekben meghatározott bevételét, illetve jövedelmét, lehetősége van a le
nem vont rész után az adóalap-kedvezményt további négy adóév adóalapja terhére
érvényesíteni.
Ebben az esetben, ne felejtse el a 1153-01-es melléklet 129-131. soraihoz tartozó
útmutatót elolvasni és a sorokat kitölteni!
Értelemszerűen az Alap javára történt befizetés után csak azon befizetés jogosítja Önt az
adóalap-kedvezményre, melyet nem vett figyelembe más jövedelménél adóalap csökkentő
kedvezményként.
179. sor: A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő, elkülönülten
adózó adóalap és adója
106
Ennek a sornak a „d” oszlopába a 177. sor „d” oszlopában szereplő jövedelemnek és a
178. sorban feltüntetett kedvezménynek a különbségét írja be. (179. sor „d” oszlop összege
egyenlő a 177. sor „d” oszlop összegéből levonva a 178. sor „d” oszlop összege)
Az „e” oszlopban a kedvezményekkel csökkentett különadózó jövedelmek (179. sor. „d”
oszlop) összegének 16%-kal számított adója, a 175. sor „a” oszlopban szereplő vállalkozói
személyi jövedelemadó, valamint a 174. sor „e” oszlopba írt adó együttes összegét tüntesse
fel. Az „e” oszlop adatát kell az 51. sornál leírtak szerint figyelembe vennie a 2011. évi
személyi jövedelemadó kötelezettség kiszámításánál.
180. sor: A 2011. évi jövedelem számításánál figyelembe veendő összeg
Ebben a sorban a 177. sor „d” oszlopába írt összegből vonja le a 161. sor „d” oszlopában
szereplő ingatlanértékesítésből származó jövedelem, valamint a 162. sor „d” vagyoni értékű
jog értékesítéséből származó jövedelem összegét. Az így kapott összeget kell az éves összes
jövedelem (20. sor) kitöltésénél számításba venni.
1153-05 lap külföldről származó jövedelmek
A külföldi pénznemről történő átszámítás
A Magyarországon belföldi illetőségű magánszemélyt a jövedelemszerzés helyétől
függetlenül az összes (bel- és külföldi) bevétele alapján adókötelezettség terheli, ha
nemzetközi egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.
Amennyiben Önnek a 2011. adóévben külföldi pénznemben keletkezett bevétele, merült fel
kiadása, azt forintra kell átszámítania. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamát, olyan külföldi pénznem esetében, amely
nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban
megadott árfolyamot kell alapul venni.
A külföldi pénznemről történő átszámításnál:
• bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában,
• kiadás esetében a teljesítés időpontjában,
• dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása
esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,
• értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír
tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő
jóváírása napján,
• az egyéb nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének
(lezárásának) időpontjában,
• a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése alapján –
a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi
pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában
érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
107
Ha a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben
fizette ki, és rendelkezik a pénzügyi intézmény által – a külföldi pénz eladását követő, illetve
a külföldi pénz vételét megelőző 15 napon belül – kiállított, az adott külföldi pénz
eladását/vételét igazoló, az Ön nevére szóló bizonylattal, akkor az azon szereplő árfolyamot a
bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.
Ha külföldi pénz eladása/vétele ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az
ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni. (értékpapír-átruházás, értékpapír
tulajdonjogának megszerzése)
A magánszemély (választása szerint) az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel forintra
történő átszámítására a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB
hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB
hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot is
alkalmazhatja.
I. Külföldről származó, különadózó jövedelmek
181. sor: Árfolyamnyereségből származó jövedelem és adója
Ha Ön belföldi illetőségű és az árfolyamnyereségből származó jövedelme után olyan
országban is adót fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk,
akkor a külföldön megfizetett adóval a 16%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban
fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön
megfizetett adóval akkor is csökkenthető a 16%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-ának
megfelelő összeget meg kell fizetnie. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként
az az összeg, amely nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján a
megfizetett adó összegéből visszajár.
182. sor: Osztalékból származó jövedelem és adója
Ha Ön 2011-ben külföldről kapott osztalékot, akkor ebbe a sorba a külföldről származó
osztalék teljes összegét írja be.
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő
átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál
találja.
Kifizető hiányában az osztalék jövedelemadóját Önnek kellett megállapítania, és a jövedelem
megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig megfizetnie. Ezért ne felejtse el a 1153-C
lapon az adott negyedév kötelezettségeként bevallani (60-63. sorok) és a megfizetett
összeget a 64. sorba beírni. Olvassa el ezekhez a sorokhoz írt útmutatót.
Ne felejtse el ezen a lapon a 189. sorban feltüntetni azt az osztalékjövedelmét és a külföldön
megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró
egyezményünk és az egyezmény alapján, az osztalék külföldön is adóztatható.
Ha az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény
szerint levonható adó forintra átszámított összegét (az 05-ös lapon az egyéb adatok között
szereplő összeg) a 16%-os adóból vonja le és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor
108
„c” oszlopába. Amennyiben az osztalékjövedelmét az Európai Unió tagállamában elismert
piacnak minősülő (de nem Magyarországon működő) ellenőrzött tőkepiacra bevezetett
értékpapírból szerezte 2011. évben, akkor az adó mértéke 16%. Ha a külföldön megfizetett
adó azonos a 16%-os adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát írjon!
Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (05-ös lap egyéb
adatai között szereplő) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon
is fizetnie kell az ilyen osztalékjövedelem után, vagyis a „c” oszlopban adóként az
osztalékjövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell.141
Ne felejtse el az egyéb adatok között a 05-ös lapon az előzőek szerinti osztalékjövedelmét és a
külföldön megfizetett adót feltüntetni.
Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget,
amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek az
osztalék jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár.
183. sor: Kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelem és adója
Ha Ön 2011-ben külföldről (is) kapott kamatjövedelmet, akkor ebbe a sorba a külföldről
származó kamatjövedelme teljes összegét írja be.
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő
átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál
találja meg.
Ha a kamat forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható
adó forintra átszámított összegét (191. sor „b” oszlopában szereplő összeg) a 16%-os adóból
vonja le, és a különbözetet írja be e sor „c” oszlopába.
Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (192. sor „b”
oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie kell
az ilyen kamatjövedelem után, vagyis az „c” oszlopban adóként a kamatjövedelem legalább
5%-át szerepeltetnie kell.
Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, mely a nemzetközi
szerződés rendelkezése, külföldi jog (viszonosság) alapján a megfizetett adó összegéből
visszajár.
184. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem és adója
Ha Ön belföldi illetőségű és a vállalkozásból kivont jövedelme után olyan országban is adót
fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldön
megfizetett adóval a 16%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely
országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval
akkor is csökkenthető a 16%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-át meg kell fizetnie.
141 Szja-törvény 8. § (2)
109
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő
átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál
találja.
Ezen a lapon a 193. sorban kell feltüntetni azt a vállalkozásból kivont jövedelmét és a
külföldön megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást
kizáró egyezményünk és az egyezmény alapján, az külföldön is adóztatható.
Ha a vállalkozásból kivont jövedelem forrása szerinti országgal Magyarországnak van a
kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az
egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét a 16%-os adóból vonja le és a
különbözetként jelentkező adót írja be e sor „c” oszlopába. Ha a külföldön megfizetett adó
azonos a 16%-os adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát írjon!
Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (05-ös lap egyéb
adatai között szereplő) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon
is fizetnie kell az ilyen vállalkozásból kivont jövedelem után, vagyis a „c” oszlopban adóként
a vállalkozásból kivont jövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell.
Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget,
amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek a
vállalkozásból kivont jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár.
185. sor: A külföldről származó jövedelmek és adójuk
Ebben a sorban összegezze a 181-184. sorok „b” és „c” oszlopainak jövedelem és adó
összegeit.
A 2011. évi összes jövedelem számításánál a „b” oszlopban szereplő összeget kell az éves
összes jövedelem (20. sor) kitöltésénél figyelembe vennie!
186. sor: Az államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalapkedvezmény
összege
Abban az esetben, ha Ön az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (továbbiakban:
Alap) a 2011. évben befizetést teljesített, úgy lehetősége van a befizetett összeg után – a
befizetést igazoló bizonylat alapján – az Önt terhelő bevallásköteles különadózó jövedelmek
adóalapját a befizetett összeggel csökkenteni.
Fontos! Az Alapba befizetett összeggel nem csak az elkülönülten adózó jövedelmét, hanem
az összevont adóalapját, az ekho szerint adózó bevételét és az egyszerűsített vállalkozói
adóalapját is csökkentheti. Amennyiben az Alapba történt befizetés összege meghaladja a
2011. évben az előbbiekben meghatározott bevételét, illetve jövedelmét, lehetősége van a le
nem vont rész után az adóalap-kedvezményt további négy adóév adóalapja terhére
érvényesíteni.
Értelemszerűen az Alap javára történt befizetés után csak azon befizetés jogosítja Önt az
adóalap-kedvezményre, melyet nem vett figyelembe más jövedelménél adóalap csökkentő
alapcsökkentő kedvezményként.
110
Ez utóbbi esetben, ne felejtse el a 1153-01-es melléklet 129-131. soraihoz tartozó
útmutatót elolvasni és a sorokat kitölteni!
187. sor: A 2011. évi összes külföldön is adózott jövedelmek és adójuk
Ebbe a sorba kell beírnia a személyi jövedelemadó adóalap-kedvezménnyel csökkentett,
külföldön is adózott jövedelmet és adóját.
Az „c” oszlop összesített adatát kell az 51. sornál leírtak szerint figyelembe vennie a 2011. évi
személyi jövedelemadó kötelezettség kiszámításánál.
II. Egyéb adatok a külföldről származó osztalék, kamat, vállalkozásból kivont
jövedelmekről
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő
átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál
találja meg.
189. sor: A 182. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény alapján külföldön is
adóztatható osztalék, és a külföldön megfizetett adó
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű
társaságtól szerzett osztalék címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró
egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi az osztalék külföldön történő adóztatását is.
Az osztalékból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra
átszámított összegét pedig az „c” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó osztalék
adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 182. sorhoz készült magyarázatban találja
meg.
190. sor: A 182. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is
adóztatható osztalék, és a külföldön megfizetett adó
Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett osztalékjövedelmet, amely
országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen osztalékjövedelmet írja be
ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e
sor „c” oszlopában kell szerepeltetnie.
191. sor: A 183. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény alapján külföldön is
adóztatható kamat, és a megfizetett adó
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű
társaságtól szerzett kamat címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró
egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi a kamat külföldön történő adóztatását is. A
kamatból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra
átszámított összegét pedig az „c” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó kamat
adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 183. sorhoz készült magyarázatban találja
meg.
192. sor: A 183. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is
adóztatható kamat, és a külföldön megfizetett adó
111
Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett kamatból származó
jövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen
jövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra
átszámított összegét e sor „c” oszlopában kell szerepeltetnie.
193. sor: A 184. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény alapján külföldön is
adóztatható vállalkozásból kivont jövedelem, és a megfizetett adó
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű
társaságtól szerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást
kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi a vállalkozásból kivont jövedelem
külföldön történő adóztatását is. A vállalkozásból kivont jövedelmet a „b” oszlopba, a
külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az „c” oszlopba kell beírnia. A
külföldről származó vállalkozásból kivont jövedelem adókötelezettségére vonatkozó
rendelkezéseket a 184. sorhoz készült magyarázatban találja meg.
194. sor: A 184. sorból a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is
adóztatható vállalkozásból kivont jövedelem, és a külföldön megfizetett adó
Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett vállalkozásból kivont
jövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen
jövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra
átszámított összegét e sor „c” oszlopában kell szerepeltetnie.
III. Egyéb adatok a külföldről származó jövedelmekről
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő
átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál
találja meg.
196. sor: A kettős adózást kizáró egyezmény alapján, belföldön az adózás alól
mentesített jövedelem
Fontos! Változás! Ebben a sorban akkor szerepeltessen adatot, ha Önnek olyan jövedelme is
volt 2011-ben, amely külföldről származott, de a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint e
jövedelme nemzetközi szerződés alapján Magyarországon az adó alól mentesített.
Amennyiben a 2011. adóévben ilyen külföldi jövedelmet szerzett, azt a személyi
jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő adóalapba nem kell beszámítania, de az
éves összes jövedelemnek a része! Az igazolás alapján a „b” oszlopba beírt jövedelmet a
20. „d” oszlop összegének meghatározásakor ne felejtse el figyelembe venni!
197. sor: A 13. sor „d” oszlopban szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó
Ebben a sorban a 13. sorban feltüntetett jövedelme után külföldön igazoltan megfizetett
jövedelemadó forintra átszámított összegét kell szerepeltetnie. Nem vehető figyelembe
külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnek törvény, nemzetközi szerződés,
viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adót
az adott állam adóhatóságától kérheti vissza.
198. sor: A 14. sor „d” oszlopban szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó
112
Ha Ön a 14. sorban is szerepeltetett jövedelmet, akkor ebben a sorban a jövedelme után
külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell feltüntetnie.
A 1153-06-01-es lap az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítése, illetve ellenőrzött
tőkepiaci ügyletek – az adókiegyenlítés összegének megállapítása
Az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmek alapján az
adókiegyenlítés levezetése
I. A 2009. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem
alapján az adókiegyenlítés kiszámítása
Amennyiben Önnek 2009. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme, a
megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő két évben
adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló bevallásában,
megfizetett adó címén levonással érvényesíthet.
Amennyiben Ön a 2009. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a 2011. évben cél
szerint felhasználta, akkor a 200. – 202. sorokat töltse ki!
Ha Ön a 2009. és/vagy 2010. évi bevallásában is figyelembe vett adókiegyenlítést a
jövedelem cél szerinti felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel!
200. sor: A 2009. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adója
A 2009. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a 0953-05 lap
161. és 162. sor „e” oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha ezt az összeget már
megfizette.
201. sor: Adókiegyenlítés miatt befizetett adóként a 2010. évben figyelembe vett összeg
Amennyiben 2010. évben cél szerint felhasználta a 2009. évi ingatlanértékesítés jövedelmét
(vagy annak egy részét) és erre tekintettel a 2010. évi bevallásában adókiegyenlítést
érvényesített, a cél szerint felhasznált résznek a hatályos adókulccsal megállapított adóját („b”
oszlop) írja ebbe a sorba.
202. sor: A 2011. évben cél szerinti felhasználás (a még figyelembe vehető összeg a
2009. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából)
Ha a 2009. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából a 2011. évben még figyelembe vesz
(vehet) cél szerinti felhasználást, akkor a fennmaradó összeget ebbe a sorba írja be.
Ebbe a sorba legfeljebb a 200. sor „b” oszlopának és a 201. sor „b” oszlopának a különbözetét
írhatja be cél szerinti felhasználásként. A felhasználás összege nem lehet több mint a
2009. évi ingatlan átruházásból származó jövedelem bevallott és megfizetett adója!
Ezt az összeget kell a 1153-C lap 65. sorába is átírnia!
II. A 2010. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származó jövedelem alapján
az adókiegyenlítés kiszámítása
Amennyiben Önnek 2010. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme, a
megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő két évben
113
adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló bevallásában,
megfizetett adó címén levonással érvényesíthet.
Amennyiben Ön a 2010. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a 2011. évben cél
szerint felhasználta, akkor a 204. – 206. sorokat töltse ki!
Ha Ön a 2010. évi bevallásában is figyelembe vett adókiegyenlítést a jövedelem cél szerinti
felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel!
204. sor: A 2010. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adója
A 2010. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a 1053-06-01
lap 208. sor „b” oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha ezt az összeget már
megfizette.
205. sor: A 2010. évben cél szerinti felhasználásként figyelembe vett összeg
Ha a 2010-ben értékesített ingatlan jövedelmének egy részét, vagy egészét a 2010. évben cél
szerint felhasználta, akkor ebbe a sorba, a felhasználás adóját írja be a 1053-06-01 lap
209. sorából.
Az ebben a sorban szereplő összeg legfeljebb a 204. sor „b” oszlopának az összegével
egyezhet meg. A felhasználás összege nem lehet több mint a 2010. évi ingatlan átruházásból
származó jövedelem bevallott és megfizetett adója!
206. sor: A 2011. évben cél szerinti felhasználás esetén még figyelembe vehető összeg a
2010. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából
Abban az esetben, ha Ön a 2010. évben értékesített ingatlant, és a számított jövedelem adóját
nem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkor ebbe a sorba a 2011. évben cél
szerinti felhasználásként még figyelembe vehető összeget (a 204. sor „b” oszlopába és a
205. sor „b” oszlopába írt összegek különbözetét) írhatja be.
Ezt az összeget kell a 1153-C lap 65. sorába is átírnia!
III. A 2011. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem alapján
az adókiegyenlítés kiszámítása
208. sor: A 2011. évi ingatlan értékesítés jövedelmének alapja és adója
Ha Ön a 2011. évben ingatlant értékesített és az értékesítés jövedelmének adóját, vagy egy
részét cél szerint felhasználta, akkor az „a” oszlopba a jövedelmet és a „b” oszlopba az adót
írja be.
209. sor: A 2011. évi cél szerinti felhasználás
Ezt a sort akkor töltheti ki, ha a 2011. évben értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog
jövedelmének adóját 2011. évben cél szerint felhasználta, és a 161. vagy a 162. sor „e”
oszlopát kitöltötte.
A felhasználás összege nem lehet magasabb összeg, mint az ingatlan, vagyoni értékű jog
átruházásából származó jövedelem bevallott adójának összege!
Ezt az összeget kell a 1153-C lap 65. sorába is átírnia!
114
210. sor: A 2012. évben cél szerinti felhasználásként figyelembe vehető összeg (a
2011. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából)
Abban az esetben, ha Ön a 2011. évben értékesített ingatlan után a számított jövedelem adóját
nem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkor ebbe a sorba a 2012. évben cél
szerinti felhasználásként figyelembe vehető összeget írja be.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből142 származó jövedelem/veszteség és adójának
részletezése
A 2011. évben képződött és 2011. december 31-éig lezárult ellenőrzött tőkepiaci
ügyletből származó jövedelem/veszteség alapján az adókiegyenlítés számítása
2008. január 1-jétől az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség elszámolási
szabályaira vonatkozóan bevezette a jogalkotó az adókiegyenlítés143 fogalmát. Továbbra is
csak az adóévben vagy az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén van mód a
veszteség elszámolására, de 2008. évtől kezdődően nem a jövedelemnek kell fedezetet
nyújtania a veszteségre. A kiszámítását a jövedelem és a veszteség összege adókulccsal
meghatározott szorzatainak összehasonlítása alapján kell elvégezni.
A 2008. adóévtől adókiegyenlítés formájában van Önnek lehetősége az ügyleti veszteségének
a figyelembevételére.
Adókiegyenlítésre akkor van lehetősége, ha az adókiegyenlítésre jogosító összegnek fedezete
van, azaz rendelkezik adókiegyenlítési kerettel.
Adókiegyenlítési keretként a 2009., 2010. és a 2011. évben bevallott ellenőrzött tőkepiaci
ügyletei jövedelmének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott
összeg vehető figyelembe.
Adókiegyenlítésre jogosító összegként, a 2009., 2010. és a 2011. évben bevallott ellenőrzött
tőkepiaci ügyletei veszteségei összegének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával
meghatározott összeg vehető számításba.
Az egyes adóévekhez tartozó összegeket külön-külön kell meghatározni a 212-214. és 216-
218. sorokban.
Ha a 2009. évben a 0953-as bevallásában, vagy a 2010. évi 1053-as bevallásában Önnek az
ellenőrzött tőkepiaci ügyletből vesztesége származott, a tábla megfelelő sorában csökkentő
tételként ezt is figyelembe veheti.
Adókiegyenlítés számítása során, ha ebben az évben érvényesít adókiegyenlítést, úgy
értelemszerűen a következő évben mind a kiegyenlítésre jogosító, mind a kiegyenlítési keret
összegét csökkentenie kell majd a 2011-ben figyelembe vett összeggel.
212-214. sorok: Az adókiegyenlítési keret megállapítása
Ezekben a sorokban kell feltüntetni az adóévet megelőző két adóév és az adóév megállapított
jövedelme és a bevalláskor hatályos mértékű adókulccsal meghatározott adó összegét. Vegye
elő a 0953-as és 1053-as bevallásait!
142 Szja-törvény 67/A. §
143 Szja-törvény 67/A. § (6)-(8) bekezdés
115
215. sor: Az adókiegyenlítési keret összesen
Az adókiegyenlítési keretet, azaz a 212-214. sorok „b” oszlopába írt adatok együttes összegét
írja be, ebbe a sorba. Ezt kell összehasonlítania a 219. sor „c” oszlopába írt összeggel.
216-218. sorok: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg megállapítása
Ezek a sorok szolgálnak az adóévi és az adóévet megelőző két adóév vesztesége és a
bevalláskor hatályos mértékű adókulccsal kiszámított adókiegyenlítésre jogosító összeg
beírására.
219. sor: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen
Az adókiegyenlítésre jogosító összeg a 216-218. sorok „c” oszlopába írt adatok együttes
összege. Ezt kell összehasonlítani a 215. sor „b” oszlopába írt összeggel.
220. sor: Az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg
Ez a sor szolgál az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg
feltüntetésére. Az összeget úgy számíthatja ki, hogy a 215. sor „b” oszlopában szereplő
összeget összehasonlítja a 219. sor „c” oszlopában feltüntetett összeggel. Az adókiegyenlítés
csak annyiban érvényesíthető, amennyiben a keret erre fedezetet nyújt, azaz a 219. sor
összegét, de legfeljebb a 215. sor összegét írhatja ebbe a sorba.
A 220. sor „c” oszlopában feltüntetett összeget kell átírnia a 1153-C lap 65. sorába.
A 1153-06-02-es lap a csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése
A 2011. évben képződött és 2011. december 31-éig lezárult csereügyletből144 származó
jövedelem/veszteség megállapítása ügyletenként
Csereügylet, ha Ön egy kötelezettségéhez kapcsolódó jövőbeni kiadását cseréli el egy másik
jövőbeni kiadásra úgy, hogy ez Önre és a másik szerződő félre nézve is kockázatot jelent.
Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor Ön a jogosultságához kapcsolódó bevételét cseréli el.
Csereügyletből származó jövedelem a deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján
szerzett bevételnek kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő igazolt kiadásokat
meghaladó része.
A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege a csereügyleti veszteség.
Az adott csereügylet vagy jövedelemmel, vagy veszteséggel zárul.
Ha a különbözet pozitív, úgy jövedelme keletkezett, mely után 16% mértékkel adót kell
fizetnie. Ha a különbözet negatív, akkor vesztesége keletkezett az adott ügyleten.
222-229. sorok: Az adott ügyletből származó jövedelem vagy veszteség
144 Szja-törvény 65/B. §
116
A sor „b” vagy „c” oszlopába írja be a jövedelmét vagy veszteségét.
Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az ügyletekből származó jövedelem vagy
veszteség feltüntetésére nem elegendőek, akkor ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen
újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a
lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben
jelezze, hogy a bevallásához hány darab 1153-06-02-es lapot csatol.
230. sor: A csereügyletből származó jövedelem összesen
A sor „b” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított jövedelem összesítésére.
A 230. sor „b” oszlopában szereplő összeget kell átírnia a 1153-04-es lap 171. sor „d”
oszlopába, az összeg 16% mértékű adóját az „e” oszlopába.
231. sor: A csereügyletből származó veszteség összesen
A sor „c” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított veszteség összesítésére.
Az adóéven túlnyúló csereügyletből származó, a 2011. adóévben képződött
jövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés
Az adóéven áthúzódó csereügylet esetében évente meg kell állapítania, hogy az adott ügylete
eredményes vagy veszteséges volt abban az évben.
Eredmény esetén az adót meg kell fizetnie, de ugyan ezen ügyleten, egy későbbi veszteségét
adókiegyenlítés formájában elszámolhatja.
Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az adóéven túlnyúló ügyletekből származó
jövedelem vagy veszteség feltüntetésére nem elegendőek, akkor ügyfélszolgálataink
valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A nyomtatványon az
erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre
szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 1153-06-02-es lapot csatol.
232. – 237. sorok: Az adott ügylet jövedelme vagy vesztesége
Ezekben a sorokban kell feltüntetnie az adóéven túlnyúló csereügyletből származó
ügyletenkénti jövedelmet vagy veszteséget.
Ugyanazon adóévben az adott ügylet vagy eredményes (jövedelem képződik) vagy
veszteséges. Az adott sorban tehát vagy a „b” és „c” oszlop, vagy a „d” és „e” oszlop lehet
kitöltött.
Ahhoz, hogy az adóéven túlnyúló adott csereügyleteivel kapcsolatos adókötelezettségét
követni tudja, az ügyleteiről vezetett nyilvántartásában azonosítható módon kell vezetnie az
egyes ügyletekkel kapcsolatos bevallási adatait is.
Az adókiegyenlítés, mint az elnevezéséből is következik, a jövedelem és a veszteség adójának
az összehasonlítása.
A göngyölített keretbe („f” oszlop) a jövedelem megfizetett adója számít bele, a
göngyölítésre jogosító összegként („g” oszlop) a veszteség számított adóját kell
117
figyelembe venni. A kiegyenlítés elszámolása során az előbbi összegek göngyölített adatait
vegye figyelembe.
Az adókiegyenlítés elszámolásához a nyilvántartást a következők szerint kell vezetni a
csereügylet keletkezésének évéről szóló bevallásban bevallott:
• Csereügyleti jövedelmet,
• Csereügyleti jövedelem adóját (göngyölített keret összeg),
• Csereügyleti veszteséget,
• Csereügyleti veszteség adóját (göngyölítésre jogosító összeg).
A további években az adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem/veszteség
nyilvántartása a következő a fentieken kívül:
• Az adókiegyenlítési keretet növeli az adott csereügylet jövedelmének az adója,
• Az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az
adott csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés.
Az ugyanazon csereügylethez tartozó göngyölített keret összeg („f” oszlop) megegyezik
az adókiegyenlítésre jogosító összeggel („g” oszlop), de legfeljebb az adókiegyenlítési
keret összeg nagyságával.
238. sor: Az ügyletekből származó jövedelem összesen
A „b” oszlopba a 2011. évben elért csereügyletből származó jövedelmei összegét írja be.
Ezt kell a 1153-04-es lap 171. sor „d” oszlopába átírnia a 230. sor „b” oszlopába írt adatot is
figyelembe véve.
239. sor: Az ügyletekből származó veszteség összesen
Ha az áthúzódó csereügylete(i) között vannak veszteségesek, úgy a „d” oszlopba összegezve
írja be a veszteségeit.
240. sor: Adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehető összeg
Ebben a sorban az adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehető
összeget tüntesse fel. Ezt az összeget kell a 1153-C lap 65. sorába is beírni.
A magánszemély munkavégzésére irányuló jogviszonya megszűnéséhez kapcsolódó,
egyes jövedelmeit terhelő különadó
Ezt a lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha munkavégzésre irányuló jogviszonya
megszűnésére tekintettel jutott olyan bevételhez 2011. évben, mely a különadó alapját képezi.
Fontos! Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő
tekintetében a 2011. január 1. és május 13. napja között megszerzett különadó-köteles
jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a 2011. évről benyújtandó személyi
118
jövedelemadó bevallásra előírt határidőig (2012. február 27. vagy május 21.) kell
megállapítani, és a 1153K nyomtatványon kell bevallani, és az adót megfizetni.145
A kifizető az Önt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le.
Önnek erről a kifizetőtől kapott igazolással kell rendelkeznie!146
Amennyiben a kifizető az Önt terhelő adót bármely okból nem vonta le (ez is megállapítható
az igazolásból), a le nem vont adót Önnek kellett a kifizetést követő hónap 12. napjáig
megfizetnie.147
Fontos tudnia, hogy az Szja-törvény rendelkezéseinek alkalmazásában, a jövedelem
kiszámításánál nem kell figyelembe vennie a különadó alapját, azonban a kifizetés évére
vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban, azaz 2011. évről benyújtandó 1153-as
bevallásában elkülönítve fel kell tüntetnie (erre szolgál a 1153-07-es lap), és be kell
számítania a 20. sorban az éves összes jövedelem megállapításánál. Abban az esetben, ha a
1153K bevallást kell benyújtania, akkor is feltétlenül számítsa hozzá az éves összes
jövedelméhez a különadó alapját!148
A munkavégzésre irányuló jogviszonya megszüntetésére tekintettel Önnek juttatott
bevételnek a törvényben meghatározott része a különadó alapját képezi.
A különadó alapját képező bevétel lehet például a törvényben meghatározott, illetőleg a
megegyezés alapján fizetett végkielégítés, a felmentési (felmondási) idő munkavégzési
kötelezettséggel nem járó részére fizetett jövedelem, a munkavégzésre irányuló jogviszony
közös megszüntetésére tekintettel – megállapodás alapján – fizetett járandóság.
Az előzőeken túl, a különadó alapjaként kell számításba venni
- a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. §
(6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték (un. hallgatási pénz”)
címén kifizetett bevételt, valamint
- a feltételek teljesülése esetén, a jogviszony 2010. január 1-jét követő megszűnése
jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított bizonyos összegeket.
Ez utóbbi esetben, a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként, figyelemmel a különadó
alapját nem képező bevételekre (pl.: elmaradt munkabér, és más elmaradt juttatások és ezek
kamatai), valamint az értékhatárra tekintettel kell meghatározni.
Ön a bevételt pénzben kifizetve, vagy bármely más formában juttatott formában
megszerezhette.
Nem pénzben juttatott bevételt az Szja-törvény szokásos piaci értékének megfelelő
alkalmazásával kell megállapítani.149
A különadó alapjába beszámító bevételek között nem kell figyelembe venni a következő
bevételeket, azaz az(oka)t a juttatás(oka)t, melye(ke)t olyan magánszemélynek fizettek ki,
- akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás került
megállapításra,
145 2010. évi XC. tv. 12/B. § (2) bekezdés a) pont
146 2010. évi XC. tv. 11. § (1) bekezdés
147 2010. évi XC. tv. 11. § (2) bekezdés
148 2010. évi XC. tv. 11. § (3) bekezdés a) pont
149 Szja-törvény 3. § 9. pont
119
- akinek a jogviszonya 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét bíróság
határozatban állapította meg (az ezzel összefüggésben megítélt összegek tekintetében),
- akinek a felmentési (felmondási) ideje alatt munkavégzési kötelezettsége volt
(munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára munkabérként, illetményként kapott
összegek tekintetében)
- aki szerződéses katonaként, leszerelési segélyben részesült (a leszerelési segély összege
tekintetében).
Nem kell a különadó alapjaként figyelembe venni Önnek azt a bevételét, amely után az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint teljesítette a
közteherviselési kötelezettségét. Tekintettel azonban arra, hogy az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) csak az erről szóló törvényben150
meghatározott tevékenység ellenértékeként fizetett bevételre alkalmazható, a jogviszony
megszűnésével összefüggő végkielégítést, a jogviszony közös megegyezéssel történő
megszüntetése esetén megállapodás alapján fizetett járandóságot és az un. „hallgatási” pénzt
az előzőekben leírtak szerint a különadó alapjaként kell figyelembe venni még akkor is, ha Ön
az adott megszűnő jogviszonyára tekintettel egyébként az ekho alkalmazását kérte.
A megállapított különadó alapot képező bevételből, az állami vezetők, polgármesterek,
(fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és
felügyelőbizottságának tagjai, valamint az alpolgármesterek, a főpolgármester-helyettesek, a
megyei közgyűlés alelnökei, az országgyűlési képviselők, az európai parlamenti képviselők
esetében a bevétel 2 000 000 forintot meg nem haladó részét a különadó alap
meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.151
Más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételből levonható a jogviszony
megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a
jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. Az így
meghatározott különadó alapot képező bevételből a 3 500 000 forintot meg nem haladó
részét kell figyelmen kívül hagyni, a különadó alap megállapításánál.152
A 1153-07-es lap kitöltése
I. A különadó összegének levezetése
242. sor: A 2011. évben különadó alapot képező bevétel összege
Az „a” oszlopban jelölje be, hogy a különadó számításánál Önre melyik értékhatár
vonatkozik. A 2 000 000 forintos határ esetében az „1” - est, a 3 500 000 forintos értékhatár
esetében a „2” - est kell beírnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell az Önre vonatkozó
értékhatárt is.
A 242. sor „c” oszlopában a különadó alapját képező bevételét tüntesse fel.
243. sor: A 2011. évben különadó alapot képező bevételt terhelő adó
150 2005. évi CXX. tv.
151 2010. évi XC. tv. 9. § (3) bekezdés a) pont
152 2010. évi XC. tv. 9. § (3) bekezdés b) pont
120
A 2011. évben különadó alapot képező bevétel utáni 98%-os adó összegét írja be a „c”
oszlopba.
244. sor: A kifizető által levont különadó összege
Ennek a sornak a „b” oszlopába írja be az igazolás alapján, a kifizető által ténylegesen levont
adó összegét!
245. – 246. sorok: A magánszemélyt terhelő különadó összege
Amennyiben a kifizető a különadó összegét bármely ok folytán nem vagy csak részben vonta
le, úgy Önnek kellett megfizetnie azt a kifizetést követő hónap 12. napjáig. A 245. és 246. sor
„a” oszlopaiban lehet feltüntetni azt a hónapot, melyre nézve a fizetési kötelezettsége fennállt.
Például, ha 2011. május 27-én történt a 4 230 000 forint különadó alapot képező kifizetés,
melyet 4 145 400 forint különadó terhelt, de csak 4 000 000 forint levonása történt meg
ténylegesen, a fennmaradó 145 400 forint különadó 2011. június 12-éig esedékes. A bevallás
245. sor „a” oszlopában a június hónap jelölése: „06”, a „b” oszlopba pedig 145 400 forint
kötelezettséget kell beírni.
247. sor: A magánszemély által megfizetett különadó együttes összege
Abban az esetben, ha Ön a 245. és 246. sor valamelyikét kitöltötte, úgy ebben a sorban azt az
összeget tüntesse fel, amelyet Ön ténylegesen meg is fizetett a 245. és 246. sorban szereplő
összeg(ek)ből.
248. sor: A levont és a magánszemély által megfizetett különadó
A 244. és 247. sor „b” oszlopában szereplő összeget adja össze és írja be ennek a sornak a „c”
oszlopába. Ez lesz a kifizető által levont és az Ön által megfizetett különadó összege
együttesen. Ezt kell összehasonlítania a 243. sor „c” oszlopában lévő összeggel.
249. sor: Még fizetendő különadó
Amennyiben kevesebb különadó került levonásra és/vagy befizetésre év közben, azaz a
243. sor „c” oszlop összege nagyobb, mint a 248. sor „c” oszlop összege, úgy Önnek további
fizetési kötelezettsége van.
Ne felejtse el ebből a sorból a 1153-C lap 87. sorába is átvezetni az adatot!
250. sor: Visszaigényelhető különadó
Ha a 243. sor „c” oszlopba írt összeg kisebb, mint a 248. sor „c” oszlop összege, akkor Önnek
visszajár a különadóból (például azért, mert már kézhez kapta azt a határozatot, miszerint a
munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnésének másnapjától a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás megállapításra került).
Ebben az esetben, ebben a sorban tüntesse fel a visszajáró összeget.
Ne felejtse el a 250. sorból a 1153-C lap 88. sorába is átvezetni az adatot!
Ne felejtse el a nyomtatványt az (A) mezőben aláírni!
II. Egyéb adat
121
Figyelem! Amennyiben Ön, mint országgyűlési képviselő, alpolgármester,
főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés alelnöke, európai parlamenti képviselő
2011. január 1. és 2011. május 13. napja közötti időszakra vonatkozóan szerzett különadó
köteles jövedelmet,153 azt a külön erre a célra rendszeresített 1153K jelű – bevallás a
magánszemély egyes jövedelmeit terhelő különadóról és annak önellenőrzéséről –
nyomtatványon kell bevallania, megegyezően a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására
előírt határidőig.
A fentiekre tekintettel megszerzett, különadó alapot képező bevételként számfejtett összeget
az Szja-törvény rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell
figyelembe venni, azonban a bevallásban fel kell tüntetnie, és be kell számítania az éves
összes jövedelem megállapításánál.
251. sor: A 1153K nyomtatványon bevallott különadó alapot képező bevétel
Ennek a sornak a „b” oszlopában tüntesse fel a 1153K nyomtatvány 01-es lap 1. sorában
bevallott különadó alapjának az összegét.
Ne felejtse el ezt az összeget a 20. sor összegének megállapítása során figyelembe venni!
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevételek utáni
adókötelezettség részletezése és bevallása154
Ha Ön a 2011. évben hatályos 2005. évi CXX. törvény alapján valamely bevételének
adózására a kifizetőnek írásban tett nyilatkozata alapján az ekho szabályai szerint tett eleget,
akkor a 1153-08-01-es lapot kell kitöltenie, ha még az ekho megfizetését is átvállalta a
kifizetőtől, akkor a 1153-08-02-es lapot kell csatolnia a bevallásához.
Figyelem! A 2010. évi LXXXIII. törvény alapján a 2011. adóévtől a testkultúra,
különösen a sport fejlődésének előmozdítására figyelemmel, azon magánszemélyek is
választhatják e tevékenységre vonatkozóan az ekho szerinti adózást, akik e célok
elérésében közreműködnek.
Az ekho szerint adózott bevételeiről elsősorban azért kell a 1153-as bevallásában számot
adnia, mert a Szja-törvény alapján az éves összes jövedelem megállapításához figyelembe kell
venni ezen jogcímen szerzett bevételeit is. Jogosulatlan ekho választás esetén a 1153-as
bevallás szolgál a további ekho fizetési kötelezettség közlésére is. (262-264. sorok)
Ön akkor választhatta az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban
személyes közreműködőként, illetve vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés
keretében olyan tevékenységet folytatott, amely alapján a következőkben felsorolt FEOR
besorolású foglalkozásúnak minősült.
Az ekho alkalmazására jogosító foglalkozások:
• 2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
• 2616 Újságíró
• 2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
• 2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások
• 2621 Író (újságíró nélkül)
• 2622 Műfordító
• 2623 Képzőművész
153 2010. évi XC. törvény 12/B. § (1) – (2)
154 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (Ekho-törvény)
122
• 2624 Iparművész
• 2625 Zeneszerző
• 2626 Rendező
• 2627 Operatőr, fotóművész
• 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező,
dramaturg)
• 2631 Színész, előadóművész, bábművész
• 2632 Zenész, énekes
• 2633 Koreográfus, táncművész
• 3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs
• 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs
• 3721 Segédszínész
• 3722 Segédrendező
• 3723 Népzenész
• 3725 Cirkuszművész
• 3729 Egyéb művészeti foglalkozások
• 5311 Színházi fodrász
• 5312 Színházi kikészítő
• 5341 Fényképész, fotó-és mozgófilmlaboráns
• 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású
• 5343 Díszletező, díszítő
• 5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve,
hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól
elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a
fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a
hangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező
magánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében
• 5349 Színházi öltöztető
• 7321 Színházi jelmezkészítő
• 7323 Színházi fejdíszkészítő
• 7335 Színházi lábbeli készítő
• 2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a
sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges
képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel,
szakképzettséggel
• 3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a
sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a
magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel,
országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében
sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el,
és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, továbbá a
szövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója. A sport területén
képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések
jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén további
feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben
meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.
A Magyarországon kívüli más EGT-állam polgára is jogosult az ekho választására. Ennek
feltétele, hogy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó
123
munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló
1408/71/EGK rendelet alapján ne tartozzon a magyar társadalombiztosítási jogszabályok
hatálya alá, de biztosított személy legyen valamely EGT-államban és rendelkezzen az
illetékes hatóság erre vonatkozó E 101-es, vagy A1-es igazolásával.
Feltétele még az ekho választásának, hogy rendelkezzen bármilyen tevékenységgel
összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó,
vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett, egyéni
vállalkozói kivétként elszámolt olyan jövedelemmel, amely után az adó- és
járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Pl.: a munkaviszonyban
folytatott ekho választására jogosító tevékenység esetén, csak a havi minimálbért meghaladó
jövedelemre alkalmazható a kedvezőbb szabály.
Ha Ön az adóév során legalább 183 napig nyugdíjas volt, akkor az előzőekben jelzett,
általános szabályok szerint adózott jövedelem nem volt feltétele az ekho választásának.
Az ekho 25 000 000 forintot meg nem haladó, kizárólag kifizetőtől a Magyarország
törvényes fizetőeszközében megszerzett bevételre választható (pl.: devizában, értékpapírban
vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem). 25 000 000 forint a bevételi értékhatár
akkor, ha a magánszemély az adóév végéig rendelkezik a minimálbér (2011-ben
78 000 forint) tizenkétszeresének megfelelő, általános szabályok szerint adózott
jövedelemmel. Amennyiben az előzőek szerinti jövedelem nem éri el a minimálbér
tizenkétszeresét, akkor a bevételi értékhatár a 25 000 000 forint olyan hányada, amilyen
arányt e jövedelem a minimálbér tizenkétszeresében képvisel.
Nyugdíjas esetében a bevételi határ 25 000 000 forint.
Amennyiben Ön az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat,
akkor az Önre vonatkozó bevételi határt csökkenti az a bevétel, amelyet Önnek evás
bevételként kell figyelembe vennie. Nem választhatta az ekho-t arra a bevételére, amely után
az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellett teljesítenie. (például, ha számlát bocsájt
ki, a számla szerinti bevételére nem alkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselés szabályai
szerinti adózási módot)
Abban az esetben, ha Ön evás társas vállalkozás tagja, akkor az Önre vonatkozó, legfeljebb
a 25 000 000 forintos bevételi határt csökkentenie kell a társas vállalkozás bevételéből a
társasági szerződésben az adózott eredményből Önt megillető résszel, függetlenül attól, hogy
a részesedést Ön felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzett tőkében való részesedése
szerinti arányban Önt megillető bevétellel.
25 000 000 forint bevétel elérését követően az ekho alkalmazására már nem nyilatkozhatott.
Abban az esetben, ha Ön 2011-ben országos sportági szakszövetség, országos sportági
szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, akkor
az összeghatár 100 000 000 forint a 2011. évben megszerzett bevételeire vonatkozóan.
Amennyiben Ön az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első
osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági
szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi
kapitánya), úgy az Ön esetében a 2011. január 1-jétől kezdődően megszerzett bevételére
alkalmazhatja az 50 000 000 forintos bevételi összeghatárt.155
155 Ekho tv. 14/B. § (2) bekezdés
124
A három féle összeghatár, három féle jogosultságot takar. Ennek megfelelően a külön-külön
jogosultságok szerint, külön-külön kell a 08-01 és 08-02-es lapokat kitölteni.
Az ekho alapja a bevétel egésze. Ha Ön áfa fizetésére kötelezett, akkor az ekho alapjának a
megállapítása során az áfát figyelmen kívül kell hagyni. Az ekho alapjául szolgáló (256. sor
„b”, „d”, „f” oszlopaiban és a 275. sor „d”, „f”, „h” oszlopaiban szereplő) összeget az összes
bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nagyságának megállapítása során (a
bevallás 20. sor „d” oszlop) figyelembe kell venni.
Az ekho mértéke 35%, amelyből 15% a magánszemélyt, míg 20% a kifizetőt terheli.
Az Önt terhelő ekho-t a kifizetőnek kellett megállapítania és levonnia. A 15%-os adóból 9,5%
személyi jövedelemadónak, 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járuléknak, 3,9% pedig
nyugdíjjáruléknak minősül.
Figyelem! Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2010. október 1-től a
magán-nyugdíjpénztári tag magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekhoalap 3,9%-a
nyugdíjjáruléknak minősül!
A 2011. december 31-ét követően esedékessé váló ekho a magánnyugdíjpénztári tagok
tekintetében a magánszemélyt terhelő ekho -ból 3,8% a tagdíj és 0,1% a nyugdíjjárulék.
Ha Ön nyugdíjas, vagy a kifizetés időpontjában a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső
határáig már megfizette és erről a kifizetést megelőzően nyilatkozott, akkor a kifizető Öntől
csak 11,1%-os ekho-t vont le. Amennyiben a feltételek megléte ellenére nem nyilatkozott, és
ezért a kifizető az Önt terhelő ekho-t 15%-os adómértékkel vonta le, akkor a többletként
levont összeget a foglalkoztatójától visszakérheti. Ha a többletként levont járulékot a bevallás
benyújtásáig nem kérte vissza a foglalkoztatójától, akkor azt a bevallásában visszaigényelheti.
Az általános szabálytól eltérően, a Magyarországon kívüli más EGT-államban biztosított
személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5% ekho terheli, amelyet a
kifizetőnek kell megállapítania és levonnia.
A kifizetőt terhelő 20%-os ekho-ból 1,2% egészségbiztosítási járuléknak, 18,8% pedig
nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.
Nem terheli a kifizetőt ekho a Magyarországon kívüli más EGT-államban biztosított
személynek juttatott ekhos bevétel tekintetében, illetve akkor sem, ha a magánszemély
átvállalja a 20% megfizetését.
A kifizetőnek az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszony időtartamát is figyelembe kellett vennie. Az ekho mértéke 11,1% az ekhoalap
azon része után is, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási
kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napoknak és a kifizetés napján érvényes
járulékfizetési felső határ napi összegének a szorzatát.
Amennyiben például a biztosítás időtartama 1 nap, akkor a magánszemély nyilatkozata
hiányában legfeljebb a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig lehet levonni
a 15% mértékkel ekho-t, az e feletti rész 11,1% mértékkel lesz ekho köteles. Amennyiben a
magánszemély megbízásos jogviszonyban 100 000 forint bevételt ér el 1 napra (a
járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összege 2011-ben 21 000 forint), akkor
21 000 forint lesz a 15% ekho alapja, míg a különbözet (100 000-21 000) a 79 000 forint után
11,1% ekho levonási kötelezettség keletkezik.
Ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben – minden
más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan ekhoalapot képező bevételét,
amely után 15 százalék mértékű ekhot fizetett figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán125
nyugdíjpénztári tagdíjat) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény előírása szerint a
járulékfizetés felső határáig megfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék. Ha az adott
kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban megjelölheti az ekhoalapnak
a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekhoalap
fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos ekhomérték. Szintén 11,1 százalék az
ekho mértéke az ekhoalap azon része után, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj.
szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napok és a kifizetés napján
érvényes járulékfizetési felsőhatár napi összegének szorzatát.
A magánszemély által átvállalt ekho
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése szerint – az
egyéb feltételek megléte esetén – Ön az ekho választásáról – az Önt megillető bevétel
kifizetése előtt – a nyilatkozatával egyidejűleg nyilatkozhatott arról is, hogy a kifizetőt és az
Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erre akkor
van lehetősége Önnek, ha az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés
vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi.
Amennyiben Ön a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését
átvállalta a kifizetőtől, úgy az Ön által megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő
hó 12. napjáig meg kellett fizetnie, és az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő
összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön – negyedéves
bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves személyi
jövedelemadó bevallás 1153-08-02-es lapján be kell vallania. Ebben az esetben a kifizető
igazolása csak a bevétel összegét és azt a tényt tartalmazza, hogy átvállalta az ekho
megfizetését.
A kifizető helyett átvállalt 20% ekho mellett, 11,1% és/vagy 15% ekho-t kell megfizetnie
Önnek. A Magyarországon kívüli más EGT államban biztosított magánszemélynek a 9,5%
ekho mellett, nem kell a 20% ekho-t megfizetnie, mivel ilyen esetben a kifizetőt nem terheli
ez a kötelezettség, így átvállalásról ebben az esetben nem is lehet szó.
Fontos tudni, hogy az ekho-val adózott jövedelmére tekintettel Önt nem illeti meg pénzbeli
egészségbiztosítási ellátás, illetőleg az öregségi nyugdíja összegének meghatározásánál
nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelemként azon ekho alap 61%-át kell figyelembe venni,
amely után az Önt terhelő ekho mértéke 15%.
Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó
kedvezmény
Abban az esetben, ha Ön az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (továbbiakban:
Alap) a 2011. évben befizetést teljesített, úgy lehetősége van a befizetett összeg után – a
befizetést igazoló bizonylat alapján – az Önt terhelő ekho alapját a befizetett összeg
meghatározott százalékával csökkenteni. Azonban a kifizető helyett átvállalt kötelezettséget
ilyen esetben is a teljes adóalap után kell megfizetni!
Fontos! Az Alapba történt befizetés nem csupán az ekho szerinti bevételeit, hanem az
egyszerűsített vállalkozói adó szerint adó alapját is, valamint a személyi jövedelemadó
hatálya alá tartozó, összevonás alá eső, elkülönülten adózó, egyébként adóköteles jövedelmét
126
is csökkentheti. Amennyiben az Alapba történt befizetés összege meghaladja az Ön által a
2011. évben az előzőek szerint meghatározott bevételt, jövedelmet, illetve adóalapot
lehetősége van a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további négy adóév adóalapja
terhére érvényesíteni. Értelemszerűen az Alap javára történt azon befizetés jogosítja Önt az
adóalap-kedvezményre az ekho szerinti kötelezettsége mértékének megállapítása során,
melyet nem vett figyelembe más jövedelménél alapcsökkentő kedvezményként.
Amennyiben Ön valamely bevételére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor külön,
további adó fizetésére kötelezett. Ezen túlmenően az adóév során jogosulatlanul ekho-zott
bevételét a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó olyan bevételként kell figyelembe
vennie, amilyen jogcímen azt megszerezte. Az Önt terhelő, levont ekho-ból 9,5%-ot a kifizető
által levont személyi jövedelemadó előlegként kell elszámolnia és az 55. sor összegének
meghatározásánál figyelembe vennie.
A 1153-08-01-es lap kitöltése
Fontos! A 253-261. sorokat az ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, töltse ki!
A három féle összeghatár, három féle jogosultságot takar. Ennek megfelelően a külön-külön
jogosultságok szerint, külön-külön kell a 08-01 és 08-02-es lapokat kitölteni.
A bevallási lap tetején kérjük, jelölje (az ekho típusa mezőben) az alkalmazott értékhatárt.
Amennyiben a 25 millió vonatkozik az Ön bevételére „1”, ha 50 millió, akkor „2”, 100 millió
esetén „3” a beírandó szám.
Természetesen a lapszámot is jelölnie kell, mivel az is előfordulhat, hogy a 25 milliós bevételi
határtól eltérően Önnek még 100 milliós értékhatárba tartozó ekho szerint adózott kifizetése is
volt. A 1153-08-01 számú bevallási lapból legfeljebb három adható be.
I. Az ekho elszámolása
253. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és levont adója
Ennek a sornak a „b”, „d”, és „f” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre
nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte. A „c” oszlopba a 15%-kal, az „e”
oszlopba a 11,1%-kal, az „g” oszlopa pedig a 9,5%-kal levont ekho-t kell beírnia.
254. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és levont adója
Ennek a sornak a „b”, „d”, és „f” oszlopában a legfeljebb 25/50/100 millió forint
összeghatárig az ekho-val adózott bevételeinek együttes összegét kell szerepeltetnie,
amelyekre jogszerűen választotta az ekho alkalmazását. A „c”, „e” és „g” oszlopok a kifizető
által levont ekho feltüntetésére szolgálnak 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os bontásban. Annak
érdekében, hogy el tudja dönteni, helyesen nyilatkozott vagy sem, vegye elő az igazolásait és
az e lap kitöltéséhez tartozó magyarázat elején található általános tájékoztatót olvassa el!
Amennyiben valamennyi bevételére jogszerűen kérte az ekho alkalmazását, akkor ebbe a
sorba, a megfelelő oszlopba, a 253. sorban feltüntetett összegeket kell beírnia, a további (258-
264.) sorokat pedig nem kell kitöltenie.
Az ebben a sorban a „b”, „d” és „f” oszlopokban lévő összegeket adja össze és vegye
figyelembe a bevallás 20. sorának „d” oszlopába beírandó összes bevallásadási kötelezettség
alá eső jövedelem nagyságának a megállapításánál!
127
255. sor: Az államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalapkedvezmény
összege
Amennyiben Ön az Alapba 2011. évben befizetést teljesített, a kapott bizonylat (igazolás)
tartalmának figyelembe vételével, a következők szerint töltse ki ezt a sort. Az „a” oszlopban
azt összeget tüntesse fel, melyet az ekho alapja csökkentésénél figyelembe kíván venni. Adja
össze a 254. sor „b”, „d” és „f” oszlopaiban lévő összegeket és amennyiben az Alapba
befizetett összeg ennél több, akkor csak az ekho bevétel nagyságával egyező összeget írja az
„a” oszlopba (a fennmaradó részt figyelembe veheti akár az egyszerűsített vállalkozói adó
szerint adó alapjánál, valamint a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, összevonás alá
eső, elkülönülten adózó, egyébként adóköteles jövedelmének csökkentésénél, de a le nem
vont rész után az adóalap-kedvezmény további négy adóév adóalapja terhére érvényesíthető.
Ez utóbbi esetben, ne felejtse el a 1153-01-es melléklet 129-131. soraihoz tartozó
útmutatót elolvasni és ezeket a sorokat is kitölteni!
Abban az esetben, ha az alapba befizetett összeg alacsonyabb, mint az összes ekho szerinti
adózott bevétele, úgy a teljes befizetett összeget feltüntetheti az „a” oszlopban. Ne felejtse el,
hogy az egyik ekho bevétel típusa (25/50/100 millió) szerint kitöltött lap esetén az Alapba
befizetett összeg számítására is vonatkozik, hogy csak azt írja be, amelyet nem vett
figyelembe a másik ekho bevétel típusánál, illetve más alapcsökkentő kedvezményként.
Az adóalap-kedvezmény mértéke – ha az Alap javára az adóévben befizetett összeg nem
haladja meg az Önt terhelő adóévi ekho alapját – a befizetett összeg
- 63,3%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 15%-os
mértékű ekho terheli,
- 85,6%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 11,1%-os
mértékű ekho terheli,
- 100%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 9,5%-os
mértékű ekho terheli.
E sor „a” oszlopában szereplő befizetett összeg 63,3%-át a „b”, amennyiben még fedezetet
nyújt a befizetett összeg, a maradék 85,6%-át a „d” és amennyiben még további fedezetet
nyújt a befizetés, a fennmaradó összeg 100%-át „f” oszlopba írja be! Például, ha a 255a=110
(Alapba befizetett összeg) és a 254b=90, a 254d=40, akkor a 255b=(90 x 0,633)=70 és a
255d=[(40-20) x 0,856]=17
256. sor: Ekho szerint adóköteles bevétel és adója
Ez a sor szolgál az ekho alapkedvezmény levonása után fennmaradó ekho szerint adóköteles
jövedelem és az ehhez tartozó adó kiszámítására. Ehhez állapítsa meg és írja be a 254. és
255. sorok „b”, „d”, „f” oszlopaiban szereplő összegek különbözetét, és a „c”, „e”,
„g” oszlopokba pedig a százalékos adóját.
257. sor: Visszaigényelhető ekho összege
Ebbe a sorba, „c”, „e” és „g” oszlopokba írja be az Alapba történő befizetés okán
érvényesített ekho alap kedvezmény miatt visszaigényelt ekho összegét. Az ebben a
sorban szereplő 191, 193 és 197 adónem kódnak megfelelő összegeket kell átírnia a 1153-C
lap VI. blokkjába a jelölt adónem kódjának megfelelő sorba.
II. Az ekho választására nem jogosító bevételek elszámolása
128
258. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító munkaviszonyból származó
bevétel és levont adója
Amennyiben Ön valamely munkaviszonyból származó jövedelmének adókötelezettségére
jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor e bevételét kell ennek a sornak a „b”, „d” és „f”
oszlopaiban szerepeltetnie. Ezeket az összegeket munkaviszonyból származó jövedelemként
kell számításba vennie, és fel kell tüntetnie a bevallás 1., 2. vagy 3. sorában is attól függően,
hogy milyen címen (munkaviszonyból származó bérjövedelem, költségtérítés, adóköteles
biztosítási díj) megszerzett bevételre nyilatkozott az ekho választásáról. A kifizető által 15,
11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „e” és „g” oszlopba kell beírnia.
Ne felejtse el az „a” oszlopban az erre szolgáló helyen a 9,5%-os személyi jövedelemadót is
feltüntetni, ugyanis ezt az összeget a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként
kell figyelembe vennie (55. sor).
259. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre
tekintettel megszerzett bevétel és levont adója
Ebben a sorban a „b”, „d” és „f” oszlopokban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas
vállalkozásban történő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho
alkalmazására Önt nem jogosította. A kifizető által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel
levont adót a „c”, „e” és „g” oszlopba kell beírnia Az ebben a sorban szereplő bevételt ne
felejtse el a bevallás 4., illetőleg 5. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a
személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta.
E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a
kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).
260. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony
alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és levont adója
Ebben a sorban a „b”, „d” és „f” oszlopokban azt a megbízásos jogviszonyból származó
bevételét kell szerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. A
kifizető által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „e” és „g” oszlopba
kell beírnia.
E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak
minősül, ezért azt a 7. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie.
Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által
levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).
261. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói
jogviszonyból származó bevétel és levont adója
Ennek a sornak a „b”, „d” és „f” oszlopaiba azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó
bevételét kell beírnia, a kifizető által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel levont adót a
„c”, „e”, illetőleg az „g” oszlopba, amelyre nem választhatta volna az ekho alkalmazását. Ezt
a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 13-as laphoz készült
útmutatóban foglaltak szerint.
E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által
levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor).
129
III. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség elszámolása
262. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 18%-os további adója
Ha Ön olyan tevékenységből származó bevételére választotta a kifizetéskor az ekho szerinti
adózást, amely tevékenység nem jogosította az ekho alkalmazására, illetőleg abban az
esetben, ha az adóévben a bevétele már elérte a 25/50/100 millió forintot és a
továbbiakban is az ekho alkalmazását választotta, akkor Önnek 18%-os további adót kell
fizetnie. Az adó alapját (az előzőekben jelzett bevétel) a 253. és 269. sor „b”, „d”, „f”
oszlopaiból az e sor „b” oszlopában, míg a 18%-os adót a „c” oszlopban szerepeltesse.
263. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 9%-os további adója
Amennyiben Önnek volt olyan bevétele, amelyre az ekho alkalmazását kérte, de arra bármely
– a 262. sornál nem említett – okból nem volt jogosult, akkor annak összegét írja be ennek a
sornak a „b” oszlopába, a 9%-os további adóját pedig a „c” oszlopban szerepeltesse.
264. sor: További adófizetési kötelezettség összesen
Ennek a sornak a „c” oszlopában összegezze a 262. és a 263. sorok „c” oszlopaiban szereplő
adókat.
Az Önt terhelő további adót (264. sor „c” oszlopa) kell beírnia a 80. sorba, és a bevallás
benyújtására nyitva álló határnapig meg is kell fizetnie. Amennyiben személyi
jövedelemadóban, egészségügyi hozzájárulásban, nyugdíjbiztosítási járulékban Önnél
visszajáró összeg mutatkozik, akkor átvezetést is kérhet, melyhez ki kell töltenie a 170-es
lapot.
A magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségeként befizetett
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevallása
A 1153-08-02-es lap kitöltése
Ezt a bevallási lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint – az egyéb feltételek megléte
esetén –, Ön élt azzal a lehetőséggel, hogy az ekho választásával egyidejűleg nyilatkozott
arról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését
átvállalja a kifizetőtől. Erre Önnek akkor volt jogszerűen lehetősége, ha az ekho választására
jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végezte.
Változás! Ne felejtse el a lap tetején az ekho típusánál jelölni, hogy az ekho szerinti adózást a
25 milliós (1), az 50 milliós (2), vagy a 100 milliós (3) értékhatárra jogosító bevételeire
tekintettel választotta!
I. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adófizetési kötelezettség levezetése
265. -268. sorok: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és az azt
terhelő adója
Amennyiben Ön a kifizetőt (20%) és az Önt terhelő (15%, 11,1%, 9,5%) ekho megállapítását,
bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy a megállapított ekhot negyedévente, a
130
negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie. Az e nyilatkozat szerinti ekho alapját
és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön –
negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves
személyi jövedelemadó bevallás 1153-08-02-es lapján be kell vallania. Ennek a teljesítésére
szolgálnak e lap 265-268. sorai. A bevétel oszlopaiba az ekho alapját kell beírnia, ez után az
összeg után az ekhot év közben meg kellett fizetnie (ekho kötelezettsége).
A „c” oszlop a kifizetőtől átvállalt 20% mértékű ekho (adónem 190) beírására szolgál.
Az „e” oszlop a 15% mértékű ekho (adónem 191) beírására szolgál, feltéve, hogy Ön nem
tartozik a „g” oszlopnál leírt körbe.
A „g” oszlopban kell feltüntetni a 11,1% mértékű ekho összegét (adónem 193) akkor, ha Ön
nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint
minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása
szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette (megfizeti). Ebben az esetben nincs eltérés a
magánnyugdíjpénztári tag és nem magánnyugdíjpénztári tag között.
Fontos! 2010. november 1-től a magánnyugdíjpénztári tagság esetén a közterhet a „NAV
Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számlára” (10032000-06056377) kellett
teljesíteni!
A „h” és „i” oszlopban az a magánszemély tüntethet fel adatot, aki a valamely
Magyarországon kívüli EGT államban biztosított és rendelkezik E 101-es jelű igazolással.
269. sor : Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és az azt terhelő
adója összesen
Ebben a sorban kell összesíteni a 265-268. sorokba írt, az ekho alkalmazására tett
nyilatkozata alapján átvállalt-adózott bevételeit és kötelezettségeit.
270. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó által ténylegesen
megfizetett ekho (adónem szerinti bontásban)
E sor megfelelő oszlopaiba kell beírnia az Ön által az adóévben az adónemek szerint
megfizetett ekho összegeit.
271. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, az adózó által további fizetendő
ekho (adónem szerinti bontásban)
Abban az esetben, ha a 269. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 270. sor
összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t kell
a bevallás benyújtásáig megfizetnie!
272. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, az adózó által többletként
megfizetett ekho (adónem szerinti bontásban)
Abban az esetben, ha a 270. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 269. sor
összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t
bevallás benyújtásával egyidejűleg visszaigényelheti, illetve kérheti átvezetését más adónemre
a ’170-es lap kitöltésével.
Fontos! Abban az esetben, ha az ekho választására nem volt jogosult, Önnek nem
keletkezik visszaigényelhető ekho összege! A jogosulatlanul ekho szerint adózott
jövedelmeiről, a 277-279. sorokban kell számot adnia.
131
II. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás elszámolása
273. sor: A 269. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és adója
Ennek a sornak a bevételi oszlopaiban kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre
nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte és egyben átvállalta a kötelezettség
teljesítését. A megfelelő oszlopokba, a bevételt terhelő ekho összegét kell beírnia.
Ne felejtse el az ekho alapjául szolgáló („d”, „f”, „h” bevételi oszlopokban szereplő)
összegeket az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme megállapítása során (a
bevallás 20. sor „d” oszlopa) figyelembe kell vennie.
274. sor: Az államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalapkedvezmény
összege
Amennyiben Ön az Alapba 2011. évben befizetést teljesített, a kapott bizonylat alapján, a
következők figyelembe vételével töltse ki ezt a sort.
Az „a” oszlopban azt az összeget tüntesse fel, melyet az ekho alapja csökkentésénél
figyelembe kíván venni. A kifizetőtől átvállalt kötelezettség alapja nem csökkenthető az
Alapba befizetett összeggel. Adja össze a 273. sor „d”, „f” és „h” oszlopaiban lévő összegeket
és amennyiben az Alapba befizetett összeg ennél több, akkor csak az ekho bevétel
nagyságával egyező összeget írja az „a” oszlopba (a fennmaradó részt figyelembe veheti az
egyszerűsített vállalkozói adó alapjánál, valamint a személyi jövedelemadó hatálya alá
tartozó, összevonás alá eső vagy elkülönülten adózó, egyébként adóköteles jövedelmének
(adóalapjának) csökkentésénél. Az adóévi befizetésből le nem vont rész után az adóalapkedvezmény
további négy adóév adóalapja terhére érvényesíthető.
Ez utóbbi esetben, ne felejtse el a 1153-01-es melléklet 129-131. soraihoz tartozó
útmutatót elolvasni és ezeket a sorokat is kitölteni!
Abban az esetben, ha az alapba befizetett összeg alacsonyabb, mint az összes ekho szerinti
adózott bevétele, úgy a teljes befizetett összeget feltüntetheti az „a” oszlopban. Ne felejtse el,
hogy az egyik ekho bevétel típusa szerint kitöltött lap esetén az Alapba befizetett összeg
számítására is vonatkozik, hogy csak azt írja be, amelyet nem vett figyelembe a másik ekho
bevétel típusánál, illetve más alapcsökkentő kedvezményként.
Az adóalap-kedvezmény mértéke – ha az Alap javára az adóévben befizetett összeg nem
haladja meg az Önt terhelő adóévi ekho alapját – a befizetett összeg
- 63,3%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 15%-os
mértékű ekho terheli,
- 85,6%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 11,1%-os
mértékű ekho terheli,
- 100%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után Önt 9,5%-os
mértékű ekho terheli.
E sor „a” oszlopában szereplő befizetett összeg 63,3%-át a „d”, amennyiben fedezetet nyújt a
befizetés 85,6%-át a „f” és amennyiben még fedezetet nyújt a befizetés 100%-át a „h”
oszlopba írja be! Például, ha a 274a=110 (Alapba befizetett összeg) és a 273d=90, a 273f=40,
akkor a 274d=(90 x 0,633)=70 és a 274f=[(40-20) x 0,856]=17
275. sor: Ekho szerint adóköteles bevétel és adója
132
Ez a sor szolgál az ekho alapkedvezmény levonása után fennmaradó ekho szerint adóköteles
jövedelem kiszámítására. Ehhez állapítsa meg a 273. és 274. sorok „d”, „f”, „h” oszlopaiban
szereplő összegek különbözetét.
276. sor: Visszaigényelhető ekho összege
Ebbe a sorba, „e”, „g” és „i” oszlopokba írja be az Alapba történő befizetés után
érvényesített ekho alap kedvezmény miatt visszaigényelt ekho összegét. Az ebben a
sorban szereplő 191, 193 és 197 adónem kódnak megfelelő összegeket kell átírnia a 1153-C
lap VI. blokkjába a jelölt adónem kódjának megfelelő sorba.
III. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazására nem jogosító
bevételek elszámolása
277. sor: A 269. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre
tekintettel megszerzett bevétel és megfizetett adója
Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő
személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nem
jogosította. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megfizetett adót e sor megfelelő
oszlopaiba írja be.
Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 4., illetőleg 5. sorában is
szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal
összefüggő költségtérítés címén kapta.
E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a
kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).
278. sor: A 269. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony
alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és megfizetett adója
Ebben a sorban, az ekho mértékének megfelelő oszlopokban azt a megbízásos jogviszonyból
származó bevételét kell szerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az
ekho-t. Az Ön által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót e
sor megfelelő oszlopaiba kell beírnia.
E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak
minősül, ezért azt a 7. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie.
Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által
levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).
279. sor: A 269. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói
jogviszonyból származó bevétel és megfizetett adója
Ennek a sornak az ekho mértékének megfelelő oszlopaiba azt az egyéni vállalkozói
jogviszonyból származó bevételét kell beírnia, amelyre nyilatkozatával nem választhatta
volna az ekho-t. Az Ön által 15%-os, 11,1%-os és 9,5%-os mértékkel megállapított és
befizetett adót írja e sor megfelelő oszlopaiba. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként
kell figyelembe vennie a 13-as laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint.
E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által
levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor).
133
Abban az esetben, ha a 265-279. sor valamelyikében adatot tüntetett fel, olvassa el a 1153-08-
01-es lap 263. és 264. soraihoz tartozó útmutatót és az abban foglaltak szerint vegye
figyelembe a 263. és 264. sorok „b” oszlopának kitöltésénél a 265-279. sorok bevételi
oszlopaiban szereplő összegeket.
A 1153-09-es lap kitöltése
I. A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után
a nyugdíjbiztosítási járulék kötelezettsége156
Általános tudnivalók
Ezeket a sorokat csak abban az esetben kell kitöltenie, ha Ön vendéglátó üzlet
felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után kíván járulékot fizetni.
A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
Figyelem! A 281-282. sorokban a jövedelem megszerzése szerinti hónap/hónapokban [(„a”-
„l”) oszlopok] kell a kötelezettséget feltüntetni. Az „m” oszlopokban az összesítést kell
elvégezni.
281. sor: A borravaló összege157
Ebbe a sorba a borravaló címén kapott teljes összeget írja be akkor, ha, ezen összeg után 15%-
os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot kíván fizetni.
282. sor: A borravalót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összege (15%)
Ebben a sorban – a 281. sorban feltüntetett összeg után kiszámított – 15%-os kötelezettséget
kell közölni.
A nyugdíjbiztosítási járulékot (Adónemkód: 125) a mellékletben feltüntetett
számlaszámra kell befizetnie.
II. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség
Fontos! A 2010. adóévtől a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség megszűnt!
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség158
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás
rendjéről szóló törvény szerint a munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a
belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, meghatározott jövedelmek után.
156 A Tbj. 19. § és a 26. §
157 Tbj. 26. § (7) bekezdés
158 Eho tv. 3-5. §
134
Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető adót, adóelőleget nem köteles
megállapítani, a magánszemélynek kell az egészségügyi hozzájárulást bevallani és megfizetni.
A százalékos egészségügyi hozzájárulás általános mértéke 27%, de a törvényben
meghatározott egyes jövedelmek esetén a kötelezettség mértéke 14, 15 vagy 20%-os is lehet.
Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és
járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell
fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy
megfizetni.
Nem kell megfizetni a százalékos ehot-t a Szja-törvény szerinti béren kívüli juttatásnak
minősülő jövedelem után.
Nem kell eho-t fizetni, a bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény
szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott
tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.
Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a
volt pénztártagnak kifizetésre került a hozamgarantált tőke összege feletti összeg, ezen
összeg után nem kell eho-t fizetnie.
A Tbj. -ben említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított
magánszemély jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az
egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az
illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító
igazolással igazolja.
Ha az őstermelői igazolvány alapján folytatott őstermelői tevékenységéből származó bevétele
a 600 000 forintot nem haladta meg, akkor egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie!
A teljesített befizetések figyelembevételével megállapított hiányt a bevallással egyidejűleg
kell megfizetni, illetve a túlfizetésként jelentkező egészségügyi hozzájárulást
visszaigényelheti, illetve a 1153-170-es lapon rendelkezhet sorsáról. A százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget fő szabályként negyedéves bontásban kell
bevallani.
285. sor: A magánszemély 15%-os hozzájárulása
Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön mezőgazdasági kistermelőként, mezőgazdasági
kistermelőnek minősülő családi gazdálkodóként, vagy e magánszemélynek a családi
gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő, kistermelőnek minősülő tagjaként
a tételes költségelszámolást választotta, és az e tevékenységéből származó jövedelme utáni
bevallásadási kötelezettségének a nemleges bevallási nyilatkozat megtételével tett eleget (a
1153-12-01-es lap 323. sorát kitöltötte).
A hozzájárulás alapja az őstermelői tevékenységből származó, a 323. sorban feltüntetett
bevétel 5%-a, a mértéke pedig 15%.
135
A százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra
előírt határidőig kell megállapítani, bevallani, és a bevallás benyújtásának határidejéig
megfizetni.
A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegét ne felejtse el az „f” és „g”oszlopokba
beírni!
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
alapját csökkenti a járulékalappal.
286. sor: A magánszemély 20%-os hozzájárulása
Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön fizetővendéglátó tevékenységét nem egyéni vállalkozóként
végzi és e tevékenységéből származó jövedelmének adózására a tételes átalányadózást
választotta. Az egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20%-a. A negyedéves
kötelezettségeket a „g” oszlopban kell összesítenie!
Ha Ön fizetővendéglátóként nem a tételes átalányadózást választotta, akkor százalékos
mértékű egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie.
287. sor: A magánszemély 27%-os hozzájárulása
Ezt a sort akkor töltse ki, ha Önnek 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
A kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót
(adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 27%-os
mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóévben kifizetett, juttatott eho köteles
jövedelmek után.
A magánszemély az adóévben megszerzett
? vállalkozásból kivont jövedelem,
? értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
? osztalék, vállalkozói osztalékalap,
? árfolyamnyereségből származó jövedelem,
? ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem
esetén a teljes összeg után
14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási
jogviszonyában a megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett
egészségbiztosítási járulék, a Tbj. alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a
továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a megfizetett százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot (a
továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alapjának megállapításakor a Szjatörvény
előírásait kell figyelembe venni.159
Ebben a sorban kell feltüntetnie a családi gazdaságban folytatott kiegészítő tevékenységnek
minősülő tevékenységből származó, összevont adóalapot képező jövedelmét terhelő
egészségügyi hozzájárulást. A családi gazdaságban – nem foglalkoztatottként – közreműködő
családtag is e sorban nyilatkozik kötelezettségéről.
159 Szja-törvény 29. § (1)
136
Ha Ön egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodó és a mezőgazdasági
őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, akkor az egyéni vállalkozóként megfizetett
járulékok alapját meghaladó családi gazdálkodásból származó jövedelme után fizetendő
hozzájárulást is itt tüntesse fel.
Abban az esetben, ha Ön az őstermelői tevékenységét nem egyéni vállalkozói igazolvány
birtokában végzi, az egészségügyi hozzájárulás alapját csökkentenie kell az őstermelői
tevékenységével összefüggésben fizetett járulékok alapjával.
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő esetében, ha az őstermelői
tevékenységből származó bevétele meghaladja az adóévben a 4 millió forintot és a megfizetett
társadalombiztosítási járulékot/egészségügyi hozzájárulást a költségei között nem számolja el,
akkor a jövedelem 78%-át veheti figyelembe a százalékos egészségügyi hozzájárulás
alapjaként.
A mezőgazdasági őstermelő az átalányban megállapított jövedelmét is ebben a sorban tünteti
fel, az eho alap megállapítása során a jövedelmét csökkenti a megfizetett járulékok alapjával.
Az átalányban megállapított jövedelemmel összefüggésben nem alkalmazható a 78%-os
szabály.
27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli az Szja-törvény szerinti egyéb jövedelmeket is!
Itt kell szerepeltetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár – a tag kilépése, a várakozási
idő letelte utáni – adóköteles kifizetésének összege után fizetendő egészségügyi hozzájárulást,
a nyugdíj-előtakarékossági számláról a tulajdonos részére kifizetett egyéb jövedelemnek
minősülő összeg utáni eho kötelezettséget, valamint az önkéntes egészségpénztár és az
önkéntes önsegélyező pénztár jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatásának összege
utáni eho kötelezettséget is.160
A jövedelem utáni 27%-os hozzájárulást negyedéves bontásban kell megállapítani és
bevallani. Ne felejtse el a részösszegeket összesíteni a „g” oszlopban!
A magánszemélyt terhelő 14%-os egészségügyi hozzájárulás
A következő öt sort (288-292. sorok) akkor töltse ki, ha Önnek a Szja-törvény szerint
- vállalkozásból kivont,
- értékpapír-kölcsönzésből származó,
- 16%-os adóterhet viselő osztalékból,
- vállalkozói osztalékalapból,
- árfolyamnyereségből,
- ingatlan bérbeadásból 1 millió forintot meghaladó
jövedelme származott.
Az említett jövedelmek után mindaddig meg kell fizetnie a 14%-os mértékű egészségügyi
hozzájárulást, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett magánszemélyt terhelő
természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő és megfizetett
egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban
160 Eho tv. 11. § (11) bekezdés
137
együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek
után megfizetett 14%os mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a
tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással,
melye(ke)n az előzőek szerinti jogcímek szerepelnek.
A 285-287. sorokban feltüntetett kötelezettséget az egészségügyi hozzájárulási felső határ
számításakor figyelmen kívül kell hagyni.
288. sor: A kifizető által levont 14%-os mértékű hozzájárulás
Ebben a sorban a kifizető igazolása alapján, az általa igazoltan levont 14%-os mértékű
hozzájárulás összegét szerepeltesse!
289. sor: A megfizetett egészségbiztosítási járulék összege
Ennek a sornak a kitöltése akkor indokolt, ha a 288. kifizető által levont 14%-os eho sorban
és/vagy a 292. sor „g” oszlop(ok)ban szerepel adat. Ennek a sornak a kitöltéséhez
rendelkeznie kell a kifizetőtől kapott igazolással, amelyen a magánszemélyt terhelő,
megfizetett egészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő, megfizetett természetbeni egészségbiztosítási
járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék összegei szerepelnek.
290. sor: A 288. és 289. sorok összege
Az előző két sor adatát összesítse ennek a sornak a „g” mezőjében. A 290. sor „f” oszlopában
akkor szerepelhet adat, ha a kifizető által levont egészségügyi hozzájárulás és a megfizetett
egészségbiztosítási járulék együttes összege meghaladja a hozzájárulás fizetési felső határt. Itt
kell feltüntetnie a 450 000 forintot meghaladó részt, amely azonban nem lehet több mint a
288. sor „g” oszlopában szereplő összeg.
291. sor: A hozzájárulás-fizetés felső határáig (450 000 forintig) még fennmaradó összeg
Ha az előző 290. sor „g” mezőben szereplő adat nem éri el a 450 000 forintot, akkor ebben a
sorban a 450 000 forint és a 290. sor „g” oszlopban szereplő adat különbségét írja be. Ha a
288-290. sorokban nem szerepel adat, de van saját kötelezettsége, azaz a 292. sorban
kötelezettséget kell szerepeltetnie, akkor ebben a sorban 450 000 forintot kell feltüntetnie.
Ez a szám azt mutatja meg, hogy a 292. sorban mekkora összeg szerepelhet!
292. sor: A magánszemély 14 %-os hozzájárulása
Amennyiben Önnek negyedéves (előleg) kötelezettsége van a „b” – „e” oszlopokban a teljes
kötelezettséget kell bevallania.
A sor „f” oszlopát (az adóévet követően esedékes további kötelezettség) akkor kell kitöltenie,
ha a kifizetőnek adott nyilatkozata ellenére az egészségbiztosítási járulék összege az adóévben
nem éri el a 450 000 forintot. Ebben az esetben az egészségügyi hozzájárulást 6%-kal
növelten kell mindaddig e sor „f” oszlopában bevallania és a bevallás benyújtásáig
megfizetnie, amíg a 450 000 forintot az emelt összeg el nem éri.
138
Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a kifizetőnek nem nyilatkozott arról, hogy a több
kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból származó jövedelme a
naptári évben meghaladja az egymillió forintot, és így, nyilatkozat hiányában a kifizető nem
vonta le az Önt terhelő egészségügyi hozzájárulást.
2011. január 1-étől az ingatlan bérbeadása esetén akkor is meg kell fizetni a százalékos ehot,
ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakhelye és az ebből
származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot.
Fontos! Kizárólag az ingatlan bérbeadásával összefüggésben lehet alkalmazni a következő
szabályt, mely szerint, ha a magánszemélynek az ingatlan bérbeadásból származó
jövedelmével összefüggésben van eho kötelezettsége, akkor alkalmazhatja a 78%-os szabályt
a jövedelem megállapítására.
Amennyiben a magánszemély az önálló tevékenységével összefüggésben a jövedelem
megállapítása során tételes költségelszámolást, vagy a 10%-os költséghányad alkalmazását
választja, akkor minden felmerült költsége elszámoltnak minősül, tehát nem alkalmazhatja a
78%-os szabályt.
Az egyéni vállalkozó az „f” oszlopban tünteti fel, a 16%-os adót viselő osztalékjövedelmét
terhelő 14% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége összegét.
Figyelem! A kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni!161 Ez azt jelenti, hogy függetlenül az osztalék megállapításának évétől, annak
kifizetése időpontjában hatályos kulccsal kell az egészségügyi hozzájárulás összegét
megállapítani, figyelembe véve a hozzájárulás-fizetés felső határát is.
Abban az esetben, ha a 290. sor „g” oszlopában szereplő kötelezettségen túlmenően van
14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, akkor annak összegét kell a
292. sor „g” mezőben szerepeltetnie. A „g” mező összege megegyezik a 292. sor „b” – „f”
oszlopainak összegével, de nem lehet több mint a 291. sorban szerepeltetett összeg!
293. sor: A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Ebben a sorban összesítve írja be a 2011. évre vonatkozó százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulást, azaz a 285.+286.+287.+292. sorok „g” oszlopainak összegét.
294. sor: Az adózó által befizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Az Ön által 2011. évre befizetett egészségügyi hozzájárulást itt tüntesse fel.
Ebben a sorban ne vegye figyelembe annak a hozzájárulásnak az összegét, amelyet a kifizető
vont le Öntől.
295. sor: A 14%-os mértékű hozzájárulásból a kifizető által túlvont összeg
Ebben a sorban kell szerepeltetnie – amennyiben van – a 290. sor „f” oszlopban szereplő
összeget (a kifizető által 2011. évben – 14%-os egészségügyi hozzájárulás címén – túlvont
hozzájárulás), amely lehet például a felső határt meghaladóan teljesített levonás miatt.
161 Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 483. §
139
Túlvont hozzájárulásnak minősül az is, ha például az ingatlan bérbeadásból származó
jövedelem – a kifizetőnek adott nyilatkozat ellenére – mégsem haladja meg az egymillió
forintot.
Abban az esetben, ha nincs túlvont hozzájárulás, ebben a sorban nem kell adatot feltüntetnie!
296. sor: Az adózó által befizetett százalékos egészségügyi hozzájárulás és a kifizető által
túlvont hozzájárulás összege
Ebben a sorban a százalékos egészségügyi hozzájárulás címén az Ön által befizetett és a
kifizető által túlvont hozzájárulás összegeket együttesen kell feltüntetnie. (A 294. és a
295. sor „g” oszlopokban szereplő összegek).
297. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás
Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 296. sor adata kisebb, mint a 293. sor összege. Ebben az
esetben Önnek még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége
van. A 293. sor összegéből vonja le a 296. sor összegét és a különbséget írja be ebbe a sorba,
amely a 291. sorban szereplő összegnél nem lehet nagyobb. Ezt az összeget a bevallás
85. sorába vezesse át.
298. sor: Visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Amennyiben a 296. sor adata meghaladja a 293. sor adatát, akkor Önnek visszaigényelhető
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása keletkezett. A 296. sor összegéből vonja le a
293. sor összegét, és a megmaradt összeget írja be ebbe a sorba, majd a bevallás 86. sorába
vezesse át.
Az egészségügyi hozzájárulás elszámolására több példát talál a példatárban!
A 1153-170-es lap kitöltése
A bevallásban visszaigényelhető adó, járulék, egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulás, különadó, egészségügyi hozzájárulás átvezetése, részleges kiutalása
Ha Ön a bevallás 70., 81., 82., 83., 84., 86., vagy a 88. sorában (soraiban) visszaigényelhető
személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségügyi hozzájárulást, egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulást, különadót tüntetett fel, és azok együttes teljes összegét nem
kéri vissza, akkor rendelkezhet a visszajáró összeg más adónemre történő átvezetésről, illetve
az átvezetések után fennmaradó összeg kiutalását kérheti. Abban az esetben, ha a
különbözetnek csak egy részét kéri vissza, ezen a lapon rendelkeznie kell a maradék összeg
sorsáról. Ha Ön ezt a lapot kitölti, akkor a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelölje
azt.
Ha a bevallást a korábbi 1153-as (csökkentett adattartalmú 1153M, adónyilatkozat 1153ANY)
bevallásának önellenőrzéssel történő helyesbítéseként nyújtja be, és a bevallás 1153-16-01-es
és/vagy 1153-16-02-es lapján kötelezettség-csökkenést mutatott ki, ugyancsak a 1153-170-es
lapot kell kitöltenie akkor, ha a visszajáró adó átvezetését, részösszegének kiutalását kéri.
Ki kell tölteni a 1153-170-es lapot akkor is, ha az önellenőrzés a korábbi megállapított
önellenőrzési pótlék önellenőrzéssel történő helyesbítése következtében az önellenőrzési
140
pótlék összegének csökkenését tüntette fel, és ennek az összegnek az átvezetését, részleges
kiutalását kéri.
Ha átvezetési kérelmet nyújt be és a visszajáró adó más adónemre történő átvezetése mellett, a
fennmaradó összeg kiutalását kéri, akkor a bevallás főlapjának (C) mezőjében ezt X-szel kell
jelölnie.
Ha a visszajáró adóról a bevallásban nem rendelkezik, de később a visszajáró adó átvezetését,
(rész) összegének kiutalását kéri, akkor az önálló ’17-es számú átvezetési kérelmet kell
kitöltenie és benyújtania.
Nincs szükség a 1153-170-es lap kitöltésére és benyújtására, ha Ön a bevallás főlapjának
(C) blokkjában a pénzforgalmi rendelkezéseknél „a teljes visszaigényelhető összeget,
összegeket visszakéri” elnevezésű kódkockában X-szel jelöli, ha a visszajáró adó teljes
összegének a kiutalását kéri.
Önellenőrzés esetén, az „a” oszlopba a 1153-16-01 lap kötelezettség-csökkenés sorának
számát és/vagy a 1153-16-02-es lap kötelezettség-csökkenés sorának számát kell beírni.
Ezekben az esetekben, az adónem kód „b” oszlopba értelemszerűen csak a sorszámhoz
tartozó, a 16-01-es lap „b” oszlopában található kódot kell beírni. A terhelendő adónem
rövidített megnevezése „c” oszlopba ugyancsak a sorszámhoz tartozó, a bevallás „a”
oszlopában lévő adó megnevezésének rövidített nevét lehet beírni. Ha az önellenőrzés korábbi
önellenőrzés önellenőrzési pótlékának helyesbítését szolgálja, akkor az „a” oszlopba a pótlékcsökkenés
sorának számát, a „b” oszlopba a 215 adónemkódot, a „c” oszlopba az
Önellenőrzési pótlék rövidített megnevezést kell beírni.
Korábbi önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén a 215-ös (Önellenőrzési pótlék) adónemről
soronként szintén csak egy adónemre kérhető átvezetés.
A 1153-170-es lap átvezetési, kiutalási adatai:
A 1153-170-es lapon az összeg-adatokat jobbra rendezve, előjel nélkül, forintban kell
feltüntetni!
Az átvezetési kérelmet a lap 01-20. soraiban az „a”-„h” oszlopokban kell kitölteni. A kitöltött
sorok között nem lehetnek kihagyott sorok, a nyomtatványt folyamatosan kell kitölteni. A lap
„Összesen” sorában a terhelendő, jóváírandó és kiutalandó adó összesített adatait kell
kitölteni.
A terhelendő adónemre vonatkozó oszlopok az „a”-„d” oszlopokban találhatók. A jóváírandó
adónem oszlopai az „e”-„g” oszlopok. A kiutalandó összeg feltüntetésére a „h” oszlop
szolgál.
Az adónem főbizonylati sorszáma az „a”, az adónem kód a „b” és a rövidített
megnevezése a „c” oszlopba a bevallásban kimutatott visszaigényelhető adó sorának
megfelelő számát, adónem kódját és rövidített nevét kell beírni az alábbiak szerint.
„a” oszlop „b” oszlop „c” oszlop
bevallás 70. sora 103 szja
bevallás 81. sora 191 ekho
bevallás 82. sora 193 ekho
bevallás 83. sora 197 ekho
bevallás 84. sora 125 nyugdíjjárulék
141
bevallás 86. sora 152 eho
bevallás 88. sora 305 különadó

Önellenőrzés

Azon adónem 3 jegyű kódját (az érintett sorokban megtalálhatók), amelyre az adózó akár
részben, akár egészben a visszaigényelhető adót, kötelezettség-csökkenést átvezettetni
kívánja, az „e” oszlopba, az adónem rövidített elnevezését pedig az „f” oszlopba kell beírni.
Az átvezetni kívánt összeget a „d” és „g” oszlopokban kell forintban feltüntetni. Egy sorban
egy adónemről csak egy adónemre teljesíthető átvezetés.
A visszaigényelhető adó azon részösszegét, amelyet nem egy másik adónemre kíván
átvezettetni, hanem a saját pénzforgalmi számlájára vagy pénzforgalmi számláról történő
készpénzfizetés kézbesítése útján (postai címére) kíván átutaltatni, a „h” kiutalandó összeg
oszlopban kell szerepeltetni. A visszajáró adó terhére kiutalandó adó összegét kérjük, külön
sorban tüntesse fel, ha a kiutalás mellett más adónemre történő átvezetést is kér. Azonban
nem lesz hibás a bevallása akkor sem, ha a „d” oszlopba a visszajáró adó teljes összegét írja
be és ezzel egy sorban tünteti fel a másik adónemre átvezetni („e”, „f”, „g” oszlopok) és a
kiutalni („h” oszlop) kért összegeket.
A terhelendő adó összegének soronként meg kell egyeznie a jóváírandó, illetve a kiutalni kért
adó összegével. Azaz a „d” oszlop adatának meg kell egyeznie a jóváírandó adó összegével,
ha csak átvezetést kér, és a „h” oszlopba írt összeggel, ha kiutalást kér. Ha átvezetést kér, és a
fennmaradó részösszeg kiutalását is kéri, akkor soronként és összesen [d=g+h]
összefüggésnek kell érvényesülni.
Az esetleges köztartozásokra való visszatartás és átutalás csak a „h” oszlopban szerepeltetett
kiutalandó összeg erejéig történhet.
Példa a 1153-170-es lap kitöltésre:
Visszaigényelhető adó: a 1153-C lap 70. sor „c” oszlopában 80 000 forint, amely összegből az
adózó 50.000 forintot az eho számlára kér átvezettetni, 20 000 forintot az SZJA számlán
kíván tartani, 10 000 forintot pedig kiutalni kér.
Ssz. a b c d e f g h
01. 70 103 SZJA 50 000 152 EHO. 50 000
02. 70 103 SZJA 20 000 103 SZJA 20 000
03. 70 103 SZJA 10 000 10 000
Összesen 80 000 70 000 10 000
Példa a 1153-170-es lap kitöltésére kötelezettség-csökkenést eredményező önellenőrzés
esetén:
Visszaigényelhető adó: 1. sor 10 000. forint, amelyet saját számláján kíván hagyni, a 7. sor
13 000 forint, amelyből 6 000 forintot önellenőrzési pótlékra kér átvezetni és a fennmaradó
7 000 forint kiutalását kéri.
Ssz. a b c d e f g h
01. 1. 103 SZJA 10 000 103 SZJA 10 000
02. 7. 152 EHO 13 000 215 Önell.pótl 6 000 7 000

Összesen 23 000 16 000 7 000
Ne felejtse el a lapot aláírni!
Nemzeti Adó- és Vámhivatal


A NAV által kiadott útmutatóból megtudhatja, hogy hogyan kell kitölteni a 1153-as nyomtatványt. A tájékoztató PDF formában is letölthető adóbevallás weblapunkról innen: 1153 útmutató