RSS
Adóbevallás 2013
2014. Dec. 22.
Kisadó 2013: ki lehet kisadózó és ki választhatja a tételes adózást?

Írta: Administrator   
2012 július 18. (szerda) 08:37

Kisadó 2013: ki lehet kisadózó és ki választhatja a tételes adózást? A tételes adó megfizetésével a vállalkozás mentesül a társasági adó, az szja, a járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól is. A megállapított tételes adó 50 ezer forintos összege jellemzően lényegesen alacsonyabb a vállalkozónak amúgy kötelező jelleggel fizetendő minimum adó- és járulékkötelezettségénél.

Az NGM a tételes adóval összefüggésben egyeztetni fog az iparűzési adóról is

A kisadózók tételes adójával összefüggésben az iparűzési adóról is egyeztetni fog a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a szakmai szervezetekkel és az érdekképviseletekkel, és megvizsgálja a lehetőségeket - válaszolt a tárca az MTI kérdésére szerdán.

A kisadózók tételes adójáról kedden nyújtott be törvényjavaslatot a kormány. A javaslat szerint adminisztrációs könnyítést jelent, hogy a tételes adót választó kisvállalkozó csak bevételi nyilvántartás vezetésére köteles. A tételes adó megfizetésével a vállalkozás mentesül a társasági adó, az szja, a járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól is.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő ugyancsak kedden az MTI-nek arra hívta fel a figyelmet, hogy a tételes adó a helyi iparűzési adót nem foglalja magába. Így nem elég a bevételeket vezetni, költséget is ki kell tudni mutatni, például az anyagköltséget, az alvállalkozói költséget és az eladott árukat. "Következésképpen már nem látom azt a könyvelési egyszerűsítést, amely lehetséges lenne" - mondta, hozzátéve, a szabályok azonban még változhatnak.

Az NGM válaszában hangsúlyozza: az iparűzési adóban 8 millió forintos árbevétel alatt lehetőség van egyszerűsített adóalap megállapításra, így a helyi iparűzési adó (hipa) megállapítása miatt nem jelentkezik plusz adminisztrációs teher. Ettől függetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium ebben a kérdésben is egyeztetni fog az érintettekkel.

NGM: az esetleges versenyhátrányt bőven ellensúlyozza a tehercsökkenés

Adószakértők szerint versenyhátrányba kerülhetnek a tételes adót választó kisvállalkozók társasági adót fizető konkurenseikkel szemben, a nemzetgazdasági tárca szerint azonban az esetleges hátrányokat bőven ellensúlyozza az alacsonyabb teher.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról kedden az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat rögzíti, hogy nem minősül elismert költségnek a társasági adó szempontjából az a költség, ráfordítás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében merül fel.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélte, ez a szabály praktikusan azt jelenti, hogy a tételes adót választó adóalanyokkal a társasági adó alanyainak nem lesz érdemes szerződni, vagy az árakat, díjakat legalább 10 százalékkal alacsonyabban kell meghatározni, mint társasági adót fizető konkurenseik esetében.

Az MTI kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium kifejtette, a megállapított tételes adó 50 ezer forintos összege jellemzően lényegesen alacsonyabb a vállalkozónak amúgy kötelező jelleggel fizetendő minimum adó- és járulékkötelezettségénél.

Szintén jelentősnek nevezték az adminisztrációs terhek csökkenését, amely pénzben is mérhető enyhítés. Ezért az új adónem még akkor is megéri a tételes adózást választó vállalkozónak, ha az nem kizárólag végső fogyasztóknak értékesít, azaz ha vállalati megrendelések esetén az árait valamivel alacsonyabban kell meghatároznia - fogalmaznak.

Megjegyzi az NGM azt is, hogy a kifogásolt feltétel beépítése az adónemmel kapcsolatos visszaélések – így a normál munkaviszony vállalkozási formában való kiszervezése, valamint a tételes adó alá tartozó vállalkozások által adott számlákkal való visszaélés – elkerülése miatt szükséges.

Költségvetés: átvezették a munkahelyvédelmi terv hatásait

Az eredeti kormányjavaslatban szereplőnél 44 milliárd forinttal kevesebb folyhat be jövőre a pénzügyi tranzakciós illetékből, a munkáltatói tehercsökkentés miatt pedig 130 milliárd forinttal kisebb lesz az állam bevétele a szociális hozzájárulási adóból.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés csütörtökön a parlamenti szakbizottság javaslatára módosította. A módosító indítványok elfogadása után összeült a költségvetési bizottság, hogy azok ismeretében előkészítse a büdzsé fő számainak délutáni megszavazását.

A változtatásokkal a parlament átvezette a javaslaton a munkahelyvédelmi akcióterv hatásait. Az indoklás szerint az akcióterv az eredményszemléletű egyenleget 300 milliárd, a pénzforgalmi szemléletűt 280 milliárd forinttal rontaná, amit azonban a kedvező makrogazdasági hatások, illetve a közszférában a foglalkoztatás költségcsökkenése kompenzálhat.

A szociális hozzájárulási adóból várhatóan a tervezettnél 130 milliárd forinttal kevesebb folyik be jövőre, miután a 25 éven aluli, az 55 éven felüli és a szakképzetlen munkavállalók foglalkoztatásának terhei a havi százezer forint alatti jövedelemsávban 28,5 százalékról 14 százalékra csökkennek, a gyesről visszatérők és a tartós munkanélküliség után elhelyezkedők foglalkoztatása pedig az első két évben tehermentes lesz.

Ugyanakkor e kedvezményeket a költségvetési szervek is élvezik, a többletforrást - harmincmilliárd forintot - pedig befizetik a büdzsébe.
A kisadózók tételes adója kiváltja az új adónemet választó, hatmillió forint árbevételű vállalkozók szociálisadó-, járulék-, személyijövedelemadó- és társaságiadó-terheit, és ezzel a várakozások szerint 77 milliárd forint bevételkiesést okoz, valamint további 48 milliárdost azzal, hogy kedvezőbb alternatívát kínál az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alá tartozóknak. A tételes adóból ugyanakkor 74,3 milliárdra számítanak, az pedig az áfabevételt növeli, hogy az eva alól átlépő vállalkozások számlái után forgalmi adó nem igényelhető vissza.

Az új kisvállalati adóból 214,5 milliárd forint folyhat be. Ez a legfeljebb 25 embert foglalkoztató cégeknél kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót, így összesen 307,5 milliárd kieséssel jár.

A dohánytermékek, az alkoholos italok és autógáz-üzemanyag jövedéki adójának emelése miatt azokból a korábban vártnál csaknem 49 milliárddal, a népegészségügyi termékadóból pedig 2,8 milliárddal több érkezhet a költségvetésbe, ezt az egészségügyi dolgozók bérének emelésére fordítják.
Az elfogadott bizottsági javaslat indoklása szerint a munkahelyvédelmi akcióterv növelheti a foglakoztatást, a béreket, élénkítheti a fogyasztást és segítheti a vállalkozások jövedelmezőségét, a kedvező makrogazdasági hatások pedig csaknem 40 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés egyenlegét. Szintén az indoklásból derül ki, hogy a gazdaság kifehérítése érdekében tett lépésektől, az adóbeszedés hatékonyságának javításától összesen 162,6 milliárd forint többletet várnak.

A pénzügyi tranzakciós illetékből az indítvány a korábban prognosztizált 283 milliárd helyett 239 milliárd forinttal számol, ebből 123 milliárd a kereskedelmi bankoktól, a fennmaradó rész az államkincstár és a jegybank befizetéseiből érkezhet.

A kormányoldal emellett arra számít, hogy az IMF/EU-tárgyalások sikeres lezárása miatt kedvezőbbek lesznek a hozamok, így százmilliárd forinttal csökkennek a kamatkiadások.

A plenáris ülésen a kormányoldal a költségvetési bizottság által a héten benyújtott módosító indítványokat támogatta, így a tanyaprogramra, a fertődi Esterházy-kastély műkincseinek megvásárlására, valamint a pécsi Zsolnay negyed támogatására is fedezetet biztosítva az eredetileg vártnál nagyobb áfabevételből.

A döntések eredményeként 8,8 milliárd forinttal - 43,4 milliárdra - emelkedik a január 1-jével létrejövő járási kormányhivatalok támogatása. A pénz nagy részét személyi juttatásokra és a munkáltatói járulékokra fordíthatják, nagyjából egymilliárdot pedig dologi kiadásokra.

A fertődi Esterházy-kastély komolyzenei programjaira, valamint a kastélyban található Apolló-terem 1700-as évekből származó bútorzatának megvásárlására és helyreállítására 350 millió forintot különítettek el. Emellett az ideivel megegyező, félmilliárd forint támogatást juttattak a pécsi Kodály Központ és a Zsolnay Kulturális Negyed üzemeltetésére, programkiadásaira.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az eredetileg tervezett 1,1 helyett 1,74 milliárd forintot kap jövőre, mivel az indoklás szerint 145 fős létszáma nem elég feladatainak teljesítésére. Ötszázmillió forinttal emelkedik a tanyafejlesztési program támogatása is, így csaknem kétmilliárd lehet 2013-ban.

A parlament emellett 35 millió forintot juttatott az erdei kisvasutak üzemeltetésének támogatására, 46 millió forinttal növelte a siketek, az értelmi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, a vakok és az autisták szervezeteinek támogatását is.

Ugyancsak a forgalmi adóból finanszírozhatják a szúnyogirtást a kiemelt turisztikai övezetekben, erre további 150 millió forintot tettek félre, és az áfabevétel lesz a forrása a Ferihegyi út meghosszabbításának is. Ez biztosít újabb egymilliárd forintot a még aszfaltozatlan budapesti földutak burkolására, amire így összesen másfél milliárd juthat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárszavában biztonságos, válságkezelésre alkalmas költségvetésnek nevezte a jövő évit. Hozzátette, azért tudtak kiszámítható költségvetési javaslatot benyújtani a Háznak, mert Magyarország előrement a nem hagyományos európai válságkezelés útján.
Az előrehozott költségvetési vita kiszámíthatóvá veszi az ország jövő évi államháztartási pénzügyeit - jelentette ki a tárcavezető. (MTI)

Kisvállalkozók adózása 2013-tól: a kisadózók tételes adóját vagy a kisvállalati adót érdemes választani?






Newer news items:
Older news items:

Utolsó frissítés: 2012 október 02. (kedd) 09:03