RSS
Adóbevallás 2013
2014. Oct. 26.
Szociális hozzájárulási adó 2012: kinek kell fizetni szociális hozzájárulási adót 2012-ben?

Írta: Administrator   
2012 január 14. (szombat) 14:18

Szociális hozzájárulási adó 2012: kinek kell fizetni szociális hozzájárulási adót 2012-ben? Tájékoztató a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségről - Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi törvény alapján 2012. január 1-jétől a kifizetőt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, - a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően - szociális hozzájárulási adó fizetés terheli.

Szociális hozzájárulási adó 2012

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony esetében az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségeit az említett törvények rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti.


1. Az adó alanya
Az adó alanya:
" a kifizető
" az egyéni vállalkozó, ide nem értve a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozót,
és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozót, aki a rá
irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;
" az a mezőgazdasági őstermelő, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján mezőgazdasági őstermelőként
járulékfizetésre kötelezett. Nem minősül adóalanynak a mezőgazdasági
őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi
jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek
minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre
magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot.
Kifizető: a természetes személlyel a törvény rendelkezése alapján adófizetési
kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy.
Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási
hellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is,
ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar
szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát

Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.
Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban elrendelt kirendelés
alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel
fizetendő adó alanya a kirendelést elrendelő kifizető. A természetes személyt a
kirendelés alapján foglalkoztató személy minősül azonban (kifizetőként) az adó
alanyának, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a
természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt
terhelik.
Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján munkaerőkölcsönzés
keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra
tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. Ha a kölcsönbe adó
külföldi kifizető, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevő személy
minősül.
2. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:
a) a munkaviszony;
b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére
munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony,
kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerő oktatás keretében
tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt;
c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségő társaság, a
közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői
társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló,
a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes
közremőködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem
munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és
természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;
e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló
jogviszony;
f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló,
az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony;
g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony;
h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység
vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekő önkéntes tevékenységről szóló
törvény hatálya alá tartozó közérdekő önkéntes tevékenységet, az egyéni
vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói

tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének
alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony.
Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a c)-d), f)-g) pontjában meghatározott
jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi
személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban
részesülő olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes
személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
3. A kifizetőt terhelő adó
3.1. A kifizetőt terhelő adó alapja
Főszabály szerint:
" a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban
álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései
szerinti adókötelezettség alá eső önálló, illetve nem önálló tevékenységből
származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a Szja tv. rendelkezései
szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói
érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj
összegével.
Az előzőek szerinti juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget
eredményező munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó
munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi
alapbér, illetőleg díjazás.
Külföldi kiküldetés esetén a személyi alapbér: a munkaszerződés alapján
fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését
megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi
alapbér;
" a tanulószerződésben meghatározott díj;
" a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény szerint megillető nevelési díj.
3.2. A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:
a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete
személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;
b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete
személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében

háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e
jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező
tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel;
d) a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy
munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan -
bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - magánszemély részére
kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott személyi
alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás
időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti
korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig
legalább három év már eltelt;
e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás,
valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a
szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;
f) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom,
földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mő, alkotás, valamint az újítás
hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a
vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként
kifizetett díj;
g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat;
h) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a és 13. §-a szerint a
biztosítási kötelezettség nem terjed ki,
i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.
3.3. A kifizetőt terhelő adóalap megállapításának különös szabálya (társas
vállalkozó után fizetendő adó)
3.3.1. A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségő
társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági
egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői
társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát,
az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget
eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja
legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az
adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden
napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha
a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.
Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra a tagra, aki legalább heti 36 órás
foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú

oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat
tanulmányokat és erről a tényről a kifizető felé nyilatkozik. E tag
tekintetében a szociális hozzájárulási adót a tényleges adóalap után fizeti
meg a kifizető.
A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján az őt terhelő adó
alapjának megállapításakor az előzőeken túlmenően nem veszi
számításba a hónapnak azt a napját, amelyen a tagja más kifizetővel is
az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó
adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni
vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya
alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló
jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a
saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba
veszi.
Ez azt jelenti, hogy az előzőekben meghatározott minimum adóalap (a
minimálbér 112,5 százaléka) után a szociális hozzájárulási adót csak az
egyik kifizetőnek (társaságnak) kell megfizetnie a természetes személy
(tag) nyilatkozata szerint.
Abban az esetben, ha a természetes személy (tag) egyidejőleg egyéni
vállalkozó is és mindkét jogviszonya vonatkozásában a minimum
adóalap utáni adófizetési kötelezettség terhelné, akkor saját döntése
szerint tagi jogviszonyára tekintettel a kifizetőnek vagy saját maga után
az egyéni vállalkozónak - vagyis csak az egyik jogviszonyban - kell a
minimum adóalap után az adófizetést teljesítenie. A természetes
személynek azonban a kifizetőt (társaságot) a tárgyév január 31-éig, az
adóév egészére tett nyilatkozatának átadásával értesítenie kell arról a
döntéséről, hogy a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettséget a
kifizető (társaság) teljesítse.
Fontos! Mivel nem képez adóalapot az olyan tag számára adott juttatás,
aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már elérte, természetesen
esetükben sem kell a minimum adóalapra vonatkozó szabályokat
alkalmazni, az ilyen taggal összefüggésben szociális hozzájárulási adót
nem kell fizetni.
Figyelem! Minimálbéren a szociális hozzájárulási adó tekintetében a Tbj. szerinti minimálbért
kell érteni!

Minimálbér:

1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi
összege (2012-ben 93 000,-Ft), és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések
alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált
bérminimum havi összege (2012-ben 108 000,-Ft), ha az egyéni vállalkozó
személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége
legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
3.3.2. Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi személlyel, illetőleg a
szerzetesrend tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező
jogviszonyra tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó
alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása
minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony
nem áll fenn a hónap minden napján.
Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra az egyházi személyre, illetőleg
szerzetesrend tagra, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó
munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási
intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat
és erről a tényről a kifizető felé nyilatkozik.
3.3.3. Mentesülés a különös szabályok a minimum adóalap után történő
adófizetési kötelezettség) alkalmazása alól
A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló
jogviszonya alapján az őt terhelő adó alapjának megállapítására
vonatkozó különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi
számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja:
" táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban részesül;
" gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási
díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes
közremőködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát személyesen
folytatja, valamint
" önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
" fogvatartott;
" az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői
társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt

terhelő adó alapjának megállapításakor a hónapnak azt a napját,
amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai,
illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel.
Az adóalap megállapításának különös szabály szerinti megállapításakor az egy
hónapra fizetendő adó alapjának megállapításakor a kifizető nem veszi számításba
a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményező
jogviszonyára tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az
adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Őlyen esetben az adó alapja a
hónap többi napjára számítva egyház és szerzetesrend esetében a minimálbér
harmincad része, más kifizető esetében legalább minimálbér 112,5 százalékának
harmincad része.
4. A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó
4.1. Az egyéni vállalkozó
A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói
jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő
adó alapja főszabály szerint a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni
vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított
jövedelem.
Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll
legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytat
tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerő oktatás
keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja
legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói
jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5
százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem
rendelkezik a hónap minden napján.
4.2. Az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) alanyának minősülő
egyéni vállalkozó
Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll
legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytat
tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerő oktatás
keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja
legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói
jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5

százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem
rendelkezik a hónap minden napján.
4.2.1. Abban az esetben, ha a magasabb összegő társadalombiztosítási
ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az
adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói)
jogviszonya megszőnését követő hátralévő részére nyilatkozatott tett az
egyéni vállalkozó, a nyilatkozat szerinti összeg az adó alapja.
4.2.2. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni
vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített
vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás
foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy közép- vagy felsőfokú
oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat
tanulmányokat.
4.3. Mentesülés a különös szabályok alkalmazása (a minimum adóalap után
történő adófizetési kötelezettség) alól
Az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának
megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá
tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre maga
az egyéni vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban részesül;
b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási
díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó e
tevékenységét személyesen folytatja.
c) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
d) fogvatartott;
e) tevékenységét szünetelteti
f) az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet folytató
egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának
megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá
tartozó esetben - az előzőekben meghatározottakon túlmenően - nem veszi
számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi
ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel.
Az előzőeken túlmenően az egyéni vállalkozó nem veszi számításba azt az
időszakot, amelyen a kifizetővel - a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az
adóév egészére tett nyilatkozata alapján - az adóalap megállapításának különös

szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező
jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak
minősülő személlyel fennálló jogviszonya alapján az őt terhelő adó alapjának
megállapításakor számításba veszi.
4.4. A mezőgazdasági őstermelő
A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a
minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása minden
napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e
jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül
az adó alanyának a hónap minden napján.
Az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a mezőgazdasági
őstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre mezőgazdasági
őstermelői jogállására tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az
adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Őlyen esetben az adó alapja a
hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része.
A mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának
megállapításakor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban részesül;
b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét
személyesen folytatja;
c) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
d) fogvatartott.
5. Az adó mértéke
A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó,
csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető
adókedvezmények összegével.
A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése
alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő
adókedvezmények csökkentik:
a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény;
b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény;
10
c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzető társadalmi csoportok és a
munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci
versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati
munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése céljából más törvényben
meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető
adókedvezmény.
6. Az adó bevallása, befizetése
Az adót az adóalany az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §
(2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig
a 1208-as számú bevallásban vallja be, és ugyanezen időpontig megfizeti. A
befizetést a NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla 10032000-
060055912 javára kell teljesíteni.
6.1. Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta
állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a 1258-as számú
bevallásban vallja be, és eddig az időpontig fizeti meg.
6.1.1. Az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapja
figyelembevételével fizetett adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint
havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig ugyancsak
a 1258-as számú bevallásban vallja be, illetve fizeti meg. Ettől eltérően,
a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal
rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali
rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni
vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet
követő hónap 12-éig vallja be a 1258-as számú bevallásban. A befizetés
teljesítésének időpontja azonos a bevallás benyújtásának határidejével.
6.2. A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget az Art. 8. §-
ában és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában
közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit
személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami
adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette.
Ha a külföldi kifizető az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik
Art. szerinti képviselővel, és a bejelentkezést is elmulasztja, az adóval
összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget
eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett. Az Art. 31.
§ (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét havonta a 1208ŐNT jelő

nyomtatványon, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell
az állami adóhatóság részére teljesíteni.
6.3. A mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg, és az Art.
31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-
éig a 1258-as bevalláson, elektronikus úton vallja be, illetve fizeti meg.
6.4. A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselőjeként
az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére a kincstár kötelezett.






Newer news items:
Older news items:

Utolsó frissítés: 2012 január 14. (szombat) 14:46